3. Színes fotók kidolgozása
3.16. Élesítés
A fényképek élesítésének három fázisa van. Az első a digitális érzékelők kissé puha karakte-risztikája miatt szükségessé váló felvételezéskori élesítés, amellyel visszaadhatjuk az egész fotó-nak azt az átlagos élességet, amelyet elvárunk. Ezt elméletileg (gyakorlatilag nem biztos, mert például az UFrAW nem támogatja az élesítést) a rAW kidolgozáskor megtesszük mi magunk, vagy a fotó JPEG-gé alakításakor a fényképezőgépünk. Ha elégedetlenek volnánk az eredmény-nyel, ezt az utolsó lépésben is korrigálhatjuk. A második lényeges élesítési fajta a kreatív élesítés, amikor a kép egyes kisebb darabjain élesítünk csak, hogy az átlagosan élesebbnek látsszon, mint a fotó többi része. Jó példa erre portrék esetén a szemek külön élesítése. A harmadik fajta élesítés a kimeneti élesítés, amelynek célja, hogy a kép adott méretben és papíron való nyomtatásban is ugyanolyan élesnek látsszon, mint ahogy a képernyőn látjuk.
Az élesítést érdemes 100%-os vagy nagyon nagy méretű fotók esetén 50%-os nagyításban vé-gezni, hogy jobban lásd az eredményt. A munkafolyamat mindhárom lépésénél figyelj oda, ne-hogy túlélesítsd a fotót! Ha az éleknél dicsfényszerű jelenséget látsz, vegyél vissza…
1
Ha az adott fotó átlagos élessége nem lenne elég, végezd el a zajszűrést, majd a felvételezésko-ri élesítést. Azért érdemes zajt szűrni előbb, hogy a zajt ne élesítsd – és növeld – ezáltal. Ha nyers fotóval dolgozol, a zajszűrést az UFrAW felületén is elvégezheted a De..noise.. (zajszűrés) csúszka segítségével. Ahogy mondtam, az UFrAW nem élesít, és többek között ezért néz ki rosszabbul az így feldolgozott fotó, mint amit egy másik nyerskép-előhívóval dolgozol ki. Persze nem sokáig, hi-szen a GIMP segítségével rögtön javítani fogjuk.2
Élesítésre többféle lehetőség is van a GIMP-ben, ezek közül most hármat mutatok be. Az első, legegyszerűbb, de a legkevésbé szép eredmény hozó a szűrők ‣ Kie..me..lés ‣ éle..sítés. pont alatt található a menüben. Itt egyetlen csúszka segítségével állíthatod be a kívánt élességet.gimp könyv 3.16. Élesítés 141
2
(megint) A következő lehetőség a szűrők ‣ Kie..me..lés ‣ éle..tle..n maszk. szűrő használata. Az életlen maszk – nevével ellentétben – egy élesítési eljárás, melyet 1930 óta használnak a fotográfi-ában. Az elve az, hogy egy elmosott pozitívot használnak maszkként a negatívhoz, amelytől a kép élesebbnek tűnik. Ez tehát nem igazi élesítési eljárás, csak a szemünket – és azon keresztül az agyunkat – veri át.A digitális utómunkák során használatos életlen maszk szűrő készít egy másolatot a képről, ame-lyen Gauss-elmosást végez, ezt összeveti az eredeti képpel, és ott, ahol a felhasználó által meg-adott küszöbértéknél nagyobb a különbség, elvégzi a két kép különbségének kiszámolását. Ilyen egyszerű. Ehhez három értékre van szüksége, az első a sugár, amelynek 0,8 és 2 közötti alapérté-ket javasolok, a második a mérték, amelyhez egy átlagos digitális fotó esetén 0,85 körüli érték ja-vasolt, a harmadik pedig a Küszöbérték, amelyet hagyhatsz kezdetben 0-n. Ez utóbbi csúszkát akkor érdemes átállítanod, ha zajos fotóval dolgozol, így kicsi különbségek esetén – vagyis ahol csak zaj, és nem él van a fotón – nem fog élesíteni.
2
(harmadszor) Ha telepítetted a G’MIC kiterjesztést, akkor megvan a precíz megoldás is a prob-lémára, úgy hívják, hogy sharpe..n [de..blur], avagy élesítés a homályosság megszüntetésével (ugye mennyivel szebb, és főleg hosszabb így magyarul?). Ez az algoritmus valóban arra készült, hogy a digitális fényképezőgép érzékelői által készített, kissé homályos fotót a kép fizikai paramé-tereinek vizsgálatával élesebbé tegye. Válaszd ki a szűrők ‣ G’MIC. menüpontot, majd a megje-lenő párbeszédablakban a De..tails (részletek) alatt található sharpe..n [de..blur] opciót. Természe-tesen ennek a módszernek a beállítása a legbonyolultabb, úgyhogy kiindulásnak használd a kép-ről leolvasható értékeket, és kísérletezd ki az adott fotónak legjobban megfelelő beállítást!gimp könyv 3.16. Élesítés 142
3
Kreatív élesítés. Erre a női portré retusálásának leírásában láthattál példát. Ilyenkor általában az első két élesítési lehetőség egyikét használjuk, és egy rétegmaszk segítségével rejtjük el a réteg azon részeit, amelyeket nem szeretnénk élesíteni. Ha nem vágod, miről beszélek, lapozz vissza (vagy kattints ide) a női portréhoz!4
Kimeneti élesítés. Erre a lépésre azért van szükség, mert az élesség érzetét meglehetősen sok tényező befolyásolja. Először is a kép mérete, és a távolság, ahonnét nézed. Aztán a hordozó-anyag, a nyomat felbontása, és maga a nyomtató is, de ha csak webre optimalizálsz egy képet, és összenyomod, akkor is más lesz az élesség érzete. Bonyolultnak hangzik? Ez azért van, mert az is.Két dolgot tehetsz. Az egyik, hogy nem veszel tudomást a dologról, és kihagyod a kimeneti élesí-tést. A másik, hogy a következő ökölszabályokból indulsz ki…
Webre vagy e-mailre optimalizálás
1
Válaszd ki a menüből a Kép ‣ Kép átmére..te..zése.. pontot, és méretezd át a fotót! Web esetén 500 és 1000 képpont közötti széle..sség értéket, vagy 700 képpont körüli magasságot érdemes be-állítani, majd az Átmére..te..zés gombra kattintani. Fontos, hogy ellenőrizd a széle..sség és a ma-gasság értékeket összekötő láncot! Ha ez össze van kapcsolva, azt jelenti, hogy elég az egyik ér-téket megadni, a GIMP ki fogja számolni a másikat, úgy, hogy a kép oldalarányai ne változzanak.gimp könyv 3.16. Élesítés 143
2
Most következik a plusz élesítés, hogy a képernyőn megjelenő kisméretű fotó hasonló élesség-érzetet keltsen, mint az eredeti. Ehhez válaszd ki a szűrők ‣ Kie..me..lés ‣ éle..tle..n maszk. menü-pontot, majd adj meg a sugárnak 0,2–0,3 körüli, a mértéknek 0,3–0,4 körüli értéket. Ha a párbe-szédablakot – a címsorának megfogásával – az adott hely mellé húzod, a képen könnyen ellen-őrizni tudod a változást.Nyomtatás előkészítése
1
Először is készíts egy megfelelő méretű fotót a Kép ‣ Kép átmére..te..zése.. párbeszédablak segít-ségével. Az X és Y fe..lbontásnál adhatod meg, hogy milyen felbontásban szeretnél nyomtatni – én most 180 dpi-t (dot per inch, azaz képpont/hüvelyk) választottam –, majd a széle..sség vagy a Magasság mező kitöltésével állítsd be a kép méretét! Ugye emlékszel még, ha a két mező össze van láncolva, akkor elég az egyiket kitölteni, a másikat a GIMP automatikusan számolja.gimp könyv 3.16. Élesítés 144 Figyeld meg, hogy a Magasság beírómező után a mértékegységet átállítottam mm-re, vagyis az Átmére..te..zés gombra kattintva egy 300 mm×200 mm-es fotót fogunk kapni 180 dpi-s felbon-tásban!
2
Ez némiképpen keményebb dió, mint a képernyőre való optimalizáció, mivel ahogy azt már említettem, sokkal több tényezőtől függ az eredmény. Matt papír általában erősebb kimeneti éle-sítést kíván, mint a fényes, de a fő szempont az, hogy mekkora távolságról fogod nézni a kész fo-tót, és hogy milyen felbontást használsz a nyomtatáshoz. álljon itt egy kis táblázat néhány alap-értékkel:Kép mérete (felbontása) Megtekintési távolság Életlen maszk sugara
10×15 cm fénykép (360 dpi) 25 cm 1,4
20×30 cm fénykép (180 dpi) 1 m 5,7
20×30 cm fénykép (180 dpi) 1 m 2,8
A legjobb, amit tehetsz, hogy nyomtatsz egy részletet a fotóból, és megnézed, hogy élesebb vagy kevésbé éles eredményt szeretnél látni, majd teszel egy újabb próbát, és ezt addig ismétled, amíg az eredmény megfelelő nem lesz.
gimp könyv 3.16. Élesítés 145
4.
4.FEKETE-FEHéR FOTóK
KIDOlGOzÁsA
A fényképek kezdetben csak a fény mennyiségét tudták rögzíteni, a színét nem. A különböző na-gyítási eljárások különböző színű nyomatokat eredményeztek, a cianotípia például a kék árnyala-taiból állt, de természetesen a legtöbb eljárás a szürke árnyalatait használva rajzolta meg a képet.
Az elkészült nyomatot utólag színezték különféle vegyi anyagokkal, de egy időben (a színes film elterjedése előtt) divat volt kézzel kifesteni a fekete-fehér képet az eredetihez hasonló színűre.
A fotósok és fotóművészek körében a mai napig nagyon kedvelt a fekete-fehér képek készítése, mert ezzel a fény és árnyék viszonyát jobban előtérbe helyező alkotások készíthetők. A színek
gimp könyv 4. Fekete-fehér fotók kidolgozása 147