A GAZDASÁGI—TÁRSADALMI KIBONTAKOZÁSI PROGRAM "
ÉS AZ INFORMÁCIÓ-RENDSZER KORSZERUSlTESE"
NYERS JÓZSEF
Az alábbiakban néhány gazdaságpolitikai témát érintek, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági—társadalmi programjából, az ehhez kapcsolódó kormányprogramból következnek, és amelyek az információs rendszer továbbfej—
lesztése során fokozott figyelmet érdemelnek.
Bevezetőben indokoltnak tűnik röviden válaszolni arra a kérdésre. amely a program kidolgozása során gyakran felvetődött. Nevezetesen arra, hogy az MSZMP Xlll. kongresszusát, majd a hetedik ötéves terv elfogadását követő viszonylag rövid időn belül miért vált szükségessé 1986 novemberében központi bizottsági állás-
foglalásban foglalkozni a gazdaság helyzetével, a fejlesztés problémáival, a ki-
Abontak'ozós cél— és eszközrendszerével. Az eddigi elemzések és az előttünk álló vizsgálatok tapasztalatainak és következtetéseinek levonása folyamatban van. A kedvezőtlen gazdasági eredmények értékelése, a teendők meghatározása nem fe- jeződött be. Folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy a változó világ új kö—tvetelményeinek meg tudjunk felelni. Az eddigi részleges vizsgálatok tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze.
Az ország az utóbbi három évtizedben olyan fejlődési pályát járt be, amely a világban és itthon kedvező megítélést kapott. Gondjaink, problémáink ellenére az ország nemzetközi tekintélye jó, a hazánkról alkotott kép kedvező annak ellenére, hogy nehézségeinket eddig sem takargattuk. Egyidejűleg azonban önkritikusan látnUnk kell azt is, nem mindig tártuk fel kielégítő mélységben, hogy milyen ne- hézségekkel küszködik a gazdaság. hogy a felmerülő problémák milyen okokra vezethetők vissza. és hogy a fejlődés várható alakulása milyen tendenciákat kö—
vet. *
A gazdasági helyzet nem kielégítő mélységű elemzése különösen az elmúlt 'három évben vezetett téves gazdaságpolitikai döntésekhez, ami a tervszámok és
*a tényadatok nagyfokú eltérésében is tükröződött, s végső soron eladósodásunk további jelentős mértékű fokozódásához vezetett. A probléma első lépésben abban jelentkezett. hogy gazdaságunk helyzetét az MSZMP Xlll. kongresszusán a való- sógosnál kedvezőbben ítéltük meg. Ez bizonyos cselekvési irányokban, magatartá—
sokban a népgazdasági terveket és a gazdaságirányitást illetően gyakran nem a
' Hozzászólás Nyitrai Ferencné dr. ..A statisztikai rendszer korszerűsítése a változó gazdaság és tór- sadalom szolgálatában" (Statisztikai Szemle. 1987. évi 11. sz. 1077—1086. old.) című vitaindító előadásá—
hoz. Elhangzott a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Budapesten. 1987. október 2-án tartott konferenciája plenáris ülésén. '
122 NYERS JÓZSEF
helyzethez igazodó megoldásokat eredményezett. Az optimista megítélés a követ-
kező tényezőkkel függ össze:-— az 1981 és 1984 közötti fejlődést és az eredményeket túlértékeltük; a likviditási, fizetési válságot leküzdöttük. nem vettük észre azonban azt, hogy a struktúrában nem lép—
tün ;
—— a belső felhasználást, főként a lakossági és közületi fogyasztást nem tudtuk össz—
hangba hozni forrásainkkal;
— az 1984—es gazdasági eredmények voltak a legmegtévesztőbbek: a növekedési ütem kedvező volt. a külkereskedelmi mérleg jelentős aktívumat mutatott, úgy véltük. hogy for—
dulat következett be a gazdaságban;
-—-egymásnak is ellentmondó prioritásokat fogalmaztunk meg (a növekedési ütem to—
kozása. antiinflációs politika. teljes foglalkoztatottság. az életszínvonal javítása stb.).
Az elmúlt három év szerény gazdasági eredményei a követett gazdaságpoli—
tika átértékelésére késztettek bennünket. Be kellett látni. hogy miközben a kor- mányzat — ha nehézségek és feszültségek árán is, de — sikerrel oldotta meg a pénzügyi és hitelválságot. nem volt ereje a strukturális átalakítás megkezdésére.
illetve a feldolgozóiparban a struktúra korszerűsítésének kikényszerítésére. Nem sikerült megalapozni ebben az időszakban a hosszabb távú fejlődést. A fejlő-
désnek ebben a szakaszában is tudtuk. hogy likviditási problémáink mögött mély.
az ötvenes évek iparfejlesztési politikájához visszanyúló. több évtizedes gyöke—
rekkel biró strukturális válság húzódik meg. Tudtuk. hogy ha belátható időn belül nem történik ebből kimozdulás, bekövetkezhet a likviditási és a strukturális válság összefonódása. amely kiélezett külső és belső egyensúlytalansághoz. költségvetési és elmélyült fizetésimérleg—hiányhoz vezethet.
Az elmúlt néhány év gazdaságpolitikájának fontos jellemzője, hogy nem si- került a termelés és a felhasználás összhangját megteremteni annak ellenére.
hogy ez folyamatos célkitűzésünk volt. intézkedéseink nem voltak elég hatékonyak ahhoz, hogy a fogyasztás szerkezetét és színvonalát érdemben módosítsák. Úgy véltük, hogy a korábbi évek eredményeire alapozva, a hatékonyság folyamatos
javításával a hetedik ötéves terv célkitűzései összességében elérhetők. Az éves
tervek készítése során azonban rövid időn belül kiderült, hogy a feltételek nem elégségesek a kitűzött célok megvalósításához. a termelés gyorsításának, a gaz—dasági fejlődés dinamizálásának feltételei nem értek még meg. A termelés dina- mikus bővítése az egyensúlyi helyzet rohamos megbomlásához vezet, a gazdaság adott szerkezetében nem lehet és nem szabad élénkíteni a gazdaság növekedési
ütemét.
Az elmúlt néhány év gazdaságpolitikájának tanulságai három kérdéscso—
portban foglalhatók össze.
—— Az ismert hiányosságok, gondok összefüggnek azzal, hogy bár 1984 áprilisában a gazdaságirányítási rendszer komplex továbbfejlesztésére központi bizottsági állásfoglalás született. ennek végrehajtása csak lassan történt meg. A gyakorlati végrehajtásban sokszor formális. egymásnak ellentmondó elemek kerültek bevezetésre. Más területeken viszont elindult egy visszarendeződési folyamat, önmagukban jó intézkedések a megvalósítás során hazzáidomultak a korábbi gazdaságpolitikai gyakorlathoz. Ezzel egyidejűleg keveset tet- tünk a legfontosabb területen, a verseny, a piaci viszonyok erősítésében is.
— A másik tanulság, amit a jövőben feltétlenül szem előtt kell tartanunk. hogy tár- sadalmi—gazdasági fejlődésünk nem elég harmonikus. túl sok célt tűzünk egyidejűleg ma—
gunk elé. Ez bizonyos mértékig összefügg azzal. hogy — miként a magyar történelem több példája is bizonyítja —- általában gyorsan szeretnénk a problémákat megoldani és a válto—
zás igényétől vezérelve gyakran fontos összefüggésekről hajlamosak vagyunk megfeled- kezni. Előre lépünk egy-egy meghatározott területen, az ezekhez szervesen kapcsolódó kér- désekben viszont lényegében minden marad változatlan. Az ellentmondásos helyzetből adódóan az eredmények meglehetősen szerények.
KIBONTAKOZASI PROGRAM ES iNFORMACIÓ-RENDSZER 123
— A harmadik tanulság. hogy a gazdasági intézkedéseket ki kell egészíteni az ideo- lógia korszerűsítésével és a politikai intézményrendszer reformjával. E felismerés nyilvánul meg a kibontakozási program azon elemében, amely megfogalmazza a politikai intézmény- rendszer tökéletesítését, a párt vezető szerepének érvényesítésével összefüggő feladatokat, illetve napirendre tűzi az ideológia továbbfejlesztését.
A fentiek önmagukban is elégséges magyarázatul szolgálnak arra, hogy a párt- és gazdaságirányítás komplex programot dolgozzon ki a soron levő intéz- kedések megtételére. Az ez irányú törekvések tulajdonképpen már 1985—1986—ban nagyon jól kitapinthatók voltak. Korszerűsítettük (: szervezeti rendszert, erősítettük a piaci viszonyokat, de ezekkel az intézkedésekkel áttörést a piaci követelmények- hez és feltételekhez való igazodásban és azok közvetítésében még nem sikerült megvalósítani. A következő időszakban minden évben komplex intézkedéseket kell életbe léptetni az irányítási és az érdekeltségi rendszerben. 1988—ban az ár— és adóreform és az ezzel összefüggő feltételek javítása áll előtérben. 1989-ben az új nyugdíjrendszer bevezetése és a lakásépítés, lakásgazdálkodás új alapokra he- lyezését szolgáló lépések megtétele mellett a társulási törvény korszerűsítését, a pénz, a munkaerő, a tőke áramlását elősegítő szabadabb feltételrendszer kiala- kítását tervezzük végrehajtani. 1990—re pedig el kell készülni olyan fontos reform- csomagokkal, mint a ;szociálpolitika és a bérreform alapelveinek kialakítása és meghirdetése. amelyek a kibontakozási programnak is szerves részét képezik.
Rátérve a Központi Bizottság 1987. július 2-i állásfoglalására. a dokumentum
egyik fontos megállapítása, hogy bármilyen keserves és nehéz feladatot is jelent.a stabilizációs szakasz elkerülhetetlen. Belátható időn belül el kell érni, hogy az adóságállománynak az utóbbi két-három évben felgyorsult ütemű növekedését le-
fékezzük. Az esetleges fizetésképtelenség ugyanis az ország mozgásterét jelentős
mértékben beszűkítené, a stabilizációs időszak évtizedekre meghosszabbodhatna.Az utóbbi évek nemzetközi tapasztalatai ezt egyértelműen bizonyítják. A struktú—
raváltással és a műszaki fejlesztés gyorsításával egyenrangú feladatnak kell te-
kinteni a nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg aktívumának növelését
és ennek segítségével az adósságnövekedés lefékezését, majd 1990 körüli megál-lítását. Az ország adósságállománya ez évben még számottevő mértékben nö-
vekszik. Az 1986. évi 400 millió dolláros behozatali többlet után 1987—ben a ke- reskedelmi passzívum 300 millió dollárra tehető. 1988-ban jelentősebb áru- forgalmi aktívum elérése a cél. de így is azzal kell számolni, hogy a fizetési mér—legben hiány lesz. a nettó adósság növekszik.
A gazdaság stabilizálását lényegében már 1987 februárjában elkezdtük, ami—
kor az éves népgazdasági terv végrehajtását szolgáló, ösztönző, kényszerítő és korlátozó intézkedéseket foganatosítottunk. Ezt is figyelembe véve a következő három-négy év elegendő lehet a legfontosabb feladat. az adósságállomány növe- kedésének megállítására. Az 1988. évi terv előkészítése során az érintett szervek arra törekedtek. hogy a nem rubel elszámolású import szintentartása mellett áru- forgalmi aktívum elérését alapozzák meg, ami a későbbi években kedvezőbb fel—
tételeket jelent a stabilizáláshoz, a gazdaság szerkezetváltásához, a műszaki ha- ladás gyorsításához, majd a későbbiekben a fejlődés fokozatos dinamizálásához.
A struktúrapolitikában a legfontosabb követelmény annak pontos tisztázása.
hogy mi tartozik az állam, a kormány feladatkörébe és mi a versenyszférára, a piac hatáskörébe. Az irányítási és szabályozási rendszert ugyanis ehhez kell iga- zitani. Ezzel összefüggő elem, hogy a struktúra alakítása érdekében az állam je- lenlegi támogatási rendszerét jelentős mértékben csökkenteni kell. a tartósan élet- képtelen tevékenységeket meg kell szüntetni.
124 - NYERS JÓZSEF
Az iparban a struktúraalakítás kiemelt jelentőségű szempontjai: a piacorien- táltság erősítése, a működő tőke fokozott mértékű behozatala, vegyesvállalatok alakítása, a beruházási erőforrásoknak a feldolgozóipar javára történő átcsopor—
tosítása. Természetesen nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy folyamatos anyag— és energiaellátás nélkül a gazdaság nem működőképes. Az e követelmé- nyek érvényesítéséhez szükséges teendőket, feladatokat az ágazati programok tartalmazzák.
A mezőgazdaságban felülvizsgálatra szorul a hús- és a gabonaprogram. Ez nem jelenti az agrárpolitika feladását, a megváltozott feltételekhez igazodva azon- ban a szükséges módosításokat végre kell hajtani. A termelés minden áron tör- ténő mennyiségi növelése helyett a mezőgazdaságban is a minőség javítása és
a ráfordítások csökkentése a legfőbb feladat.
A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a nemzetközi munkamegosztáshoz.
ezért sok függ attól, hogy milyen hatékonysággal kapcsolódik be a nemzetközi gazdasági folyamatokba. Ennek érzékeléséhez egyrészt a külgazdasági követel—
ményeket közvetíteni képes szabályozásra van szükség, másrészt a belső ésa kül-
ső gazdasági kapcsolatok szabályozása nem különülhet el egymástól. Az állam—- nak meghatározó szerepet kell vállalnia az államközi kapcsolatok szervezésében.kereteinek kialakításában, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatokba való bekapcsolódás vállalati szinten történik. Az állam a külkereskedelemben is a vál—
lalatokat tette meg a gazdasági cselekvés főszereplőjévé, ehhez olyan árfolyam- politikát, finanszírozási rendszert, árrendszert igyekszik létrehozni. amelyben a vállalati döntések összességükben a nemzetközi munkamegosztásba való legha- tékonyabb bekapcsolódást eredményezik.
A szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztése a magyar népgazdaság számára időszerű és sürgető feladat. A KGST—kapcsolatok meghatározó szerepet töltenek be népgazdaságunk stabilizálásában, amelynek fenntartása elemi érde—
künk. Változatlanul stratégiai jelentőségű számunkra a fűtőanyag-, energia— és nyersanyagellátás biztonságos és közös megoldása, gazdaságunk tervszerű fejlő- déséhez ugyanakkor kiemelt jelentőségű az az értékesítési lehetőség, amelyet a KGST—piac jelent ipari és mezőgazdasági termékeink realizálásában. Azt szorgal—
mazzuk, hogy az együttműködés korszerűsítése egyrészt őrizze meg az eddig elért eredményeket. a bevált és hatékony együttműködési formákat, másrészt űj ener—
giák felszabadításával. új lehetőségek és eszközök feltárásával segítse elő hazánk és a többi KGST-ország gazdasági és műszaki—tudományos teljesítőképességének erősödését, mozdítsa elő az egyes országok adottságaival összhangban levő, a közösség érdekeinek is megfelelő termelési és exportszerkezet kialakulását.
A KGST—n kívüli kapcsolatokban a kormányzat abból indul ki, hogy teljesebb mértékben. a nemzeti és a közösségi érdekeknek megfelelően kell kihasználni a világméretű munkamegosztásban rejlő előnyöket. A szocialista gazdasági integ—
ráció elmélyítése és a világgazdaságba való szerves beépülésünk egymást köl—
csönösen feltételező. erősítő folyamat.
Áttérve a társadalmi—gazdasági kibontakozási program eszközrendszerére, ebben kiemelt helyet foglal el az ár- és az adóreform. 1987 első felében gyakran merült fel az a kérdés, hogy az érvényben levő ár- és adórendszer jövedelemsze—
bályozási feltételeivel miért nem lehet a kibontakozási programot megvalósítani.
A központi bizottsági határozat előkészítése kapcsán vállalatvezetőkkel konzultálva például kiderült, hogy a vállalati gazdálkodásban jelenleg közel százféle forint van attól függően. hogy a vállalat a megtermelt jövedelmet milyen célra kívánja fordítani. Ezek kétharmada jogszabályok, törvények által meghatározott, egyhar-
KlBONTAKOZASI PROGRAM ÉS lNFORMAClO-RENDSZER 125
mada azonban leíratos pénzfelhasználási korlátozás, amiben még egyes társa- dalmi szervek elvárásai, követelményei is megjelennek. Ilyen körülmények között joggal merül fel a kérdés. hogyan lehet megítélni az egyes termékek, tevékeny- ségek jövedelmezőségét. Ennek a helyzetnek a felszámolása, a forint értékmérő funkciójának helyreállítása érdekében kellett az ár- és az adóreformot bevezetni.
A hozzáadott érték típusú adórendszert egyebek mellett azért választotta a gaz—
daságvezetés. mert ez olyan típusú vállalati adórendszer, amely nem tűri a kivé- teleket, az utólagos beavatkozást.
Az adórendszer .,szektorsemleges", nem tesz különbséget állami vállalat és szövetkezet között, nem tesz különbséget nagy. közepes vagy kisméretű termelő- egység között sem. Awkivételeket nem tűrő adórendszerrel megtesszük az első lé- pést ahhoz, hogy a valóságos vállalati önállóságot megteremtsük.
Az ár- és az adóreform a program olyan eleme. amely egyben súlyos gazda- sági és társadalmi feszültségek hordozója is. Említést érdemel a vállalatok erő—
södő szelekciója, a kooperációs kapcsolatok átrendeződése, a vállalati leépülé- sekkel járó foglalkoztatási gondok kiéleződése, valamint az áremelkedésből adódó átmeneti életszínvonal-csökkenés. E jelenségek mérése és folyamatos értékelése kiemelkedő szakmai és politikai feladat a statisztikai szolgálat számára. A statisz—
tikai módszertani és tájékoztatási feladatokat ennek tükrében célszerű ismételten áttekinteni. a változás mértéke ugyanis várhatóan nagy. a szóródás is jelentős, a
lakosság tűrőképessége pedig jócskán megkopott.
A szerkezetátalakítás. az ezt segítő ár— és adóreform okozta feszültségek közül szeretnék a foglalkoztatási gondokra kitérni, amelyeknek folyamatos figyelése és elemzése szintén nagy gondosságot és munkát igényel. A struktúraváltást a világon sehol sem oldották meg kisebb-nagyobb foglalkoztatási problémák nél—
kül. A foglalkoztatási gondok megoldásához meg kell újítani a munkaerő—gazdál-
kodás és a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. A következő két—három évben jelen-
tős számú munkaerő fog felszabadulni. főként a termelőágazatokból és az irányí—tási szférából. E munkaerő átképzésére, átcsoportosítására lesz szükség. A szolgál- tatást és az infrastruktúra egyes ágazatait látjuk olyannak, ahova a munkaerőt irányítani lehet. Az átképzést és áthelyezést egységes foglalkoztatáspolitikai pénz—
ügyi alap segíti a már működő közhasznú munka intézményrendszere mellett. A foglalkoztatáspolitika eszköztárában újra kell gondolni a külföldi munkaerő mo- gyarorszógi foglalkoztatását és azt is, hogy a magyar munkaerő nagyobb szabad—
sággal és eséllyel vállalhasson munkát külföldön.
Oktatási rendszerünkben el kell kezdeni a stabilabb általános ismereteket
nyújtó iskolatípusok kialakítását. A szakmunkásképzéstől az egyetemekig egyaránt jelentkező túlzott mértékű specializálódás helyett általánosabb ismereteket nyújtó.a világ fejlődési irányaira rugalmasan reagálni képes szakembereket képző okta- tási rendszerre van szükség.
A tervezett reformlépésekhez logikailag szorosan kötődik a szociálpolitikai reform is. Ennek kidolgozása folyamatban van. A komplex szociálpolitika kialakí—
tásáig és működtetéséig a legfontosabb területeken máris lépett a kormányzat.
Erőforrásaink biztosította lehetőségeken belül igyekeztünk segíteni a nagycsalá—
dosokon, az időskorúakon és a pályakezdő fiatalok égető lakásgondjainak enyhí—
tésén. Az új nyugdíjrendszer bevezetése a tervek szerint 1989-re tehető, két éves átmeneti idővel.
A következő két—három évben az áttörés érdekében nem kerülhető el a na-
gyobb mértékű áldozatvállalás, sem a vállalati. sem a magánszférában. 1988-ban nem látszik elkerülhetőnek (: reáljövedelmek csökkenése. Ezzel együtt fonto-s kö-126 NYERS JÓZSEF
vetelmény, hogy mindazokon a területeken. ahol a teljesítmény nő, ott emelkedjen a bér is. legyen mód az árnövekedés ellensúlyozására.
Az adó- és árreformhoz kapcsolódóan belátható időn belül bérreformot is végre kell hajtanunk. A feladat nagyságát jelzi, hogy ez a szakmák között új ér—
tékrendszer kialakítását igényli. Ez nehéz feladat, és bizonyos tartalékok meglétét is feltételezi, ugyanis több évtized alatt felhalmozódott feszültségek oldását igényli.
Az egyének, csoportok jövedelmi arányainak átrendeződése pedig jelentős társada—
lompolitikoi hatással is jár. A rendszer bevezetése hosszabb időszak feladata le—
het, addig is szükség van a szabályozórendszerben meglevő bázisszemlélet kikü—
szöbölésére, a hosszabb távú érdekeltség megteremtésére.
%%
.
Befejezésül azzal a szintén gyakran feltett kérdéssel szeretnék röviden foglal- kozni, amelyet a programmal kapcsolatosan megfogalmaznak. nevezetesen azzal.
hogy mi a program végrehajtásának. megvalósításának garanciája. Látnunk kell.
hogy nincs olyan társadalmon kívül vagy felett álló erő. amely biztos garanciát
nyújtana a társadalom egészének felemelkedésére, a feltételeket. eszközöket a holtpontról való kimozduláshoz magunknak kell megteremtenünk.
Munkánkban tudatosítani kell. hogy a párt— és az állami vezetés rendelkezik
megfelelő programmal és kellő elszántsággal. hogy e rögös úton átvezesse (: tár- sadalmat. Ennek eszközei:— jobb beruházási és fejlesztési politika,
— a hitelek ésszerűbb és termeléskorszerűsítő felhasználása,
— (: leépülés elkerülése és megállítása,
— a kutatás—fejlesztés rendszerének preferálása.
A program végrehajtásának alapvető feltétele, hogy olyan társadalmi légkör és közhangulat alakuljon ki, amely ösztönzőleg hat a gazdasági megújulásra, és
megteremti ehhez a szükséges politikai és ideológiai feltételeket.
A program meghirdetése óta nem sok idő telt el. E rövid időszak még nem teszi lehetővé a mérlegkészítést, a kedvező és kedvezőtlen tendenciák számbavé- telét. Ha tendenciákról nem is beszélhetünk, néhány kedvező jel már érzékelhető.
Először is sikerült előre haladnunk a külső és a belső bizalomépítésben. amit jól
érzékeltetett a kormányprogram parlamenti vitája, valamint a vita külföldi és hazaisajtóvisszhangja. Látnunk kell azonban azt is, hogy ez a megelőlegezett bizalom
jele. amely a helyzet reális értékelését és a program megvalósítására koncentrálóakaratot ismeri el.
A hangulati elemek mellett szerény gazdasági eredmények is mutatkoznak,
fordulatról természetesen nem lehet beszélni, de bizonyos kedvező jelek vannak.
Jó esély van arra, hogy az 1987. februárban indult gazdaságszervező intézkedések megfelelő alapnak bizonyulnak az 1988. évi terv végrehajtásához. E terv teljesítése az első nagy próbatétel lesz.
TÁRGYSZÓ: Gazdaságpolitika. Információ.
PE3lOME
Hacromuan CTaTbR cerpmur amcrynner—me europa Ha nneuapnom zacegaunu COCTOSIB—
u.:eüca 2 akmöpn 1987 roma a Bynanemre KompepeHun—m Crarucmuecnoro orgenemm Ben-
KIBONTAKOZÁS! PROGRAM ES lNFORMÁClÓ—RENDSZER 127
repcxoro snonomuuecxoro oómecraa, BblCKöSBHHOe MM : canau : AOKJ'iaAOM npencenarensi Llempanbuoro cramcrnuecxoro ynpaanenun, n—pa (DepeHLu—ie HHTpau nop, zarnaanem ,,Merpi-msaunn cra-rucrmecxoü CHCTeMbI Ha cnymőe mensioummcn 3KOHOMHKe " oőw.ecray".
(CM. NE 11 mypnana ,,Cramcmuecnoe oőoapenne" aa 1987 m;; crp. 1077—1086.).
SUMMARY
The study is (: contribution to Dr. Vera Nyitrai's, President of the Central Statisticol Office, lecture entitled ,.Updoting the system of statistics to serve the oltering economy and society (see Statistical Review 1987. No. 11. pp. 1077—1086.) made at the plenary session of the conference of the Stotisticol Section of the Hungarian Economic Society held
in Budapest. 2 October 1987. '
