Figyelőszolgálat
E L K É S Z Ü L T F O R D Í T Á S O K
001.815:025.347 243269 Hotzászólásoe tárgymutató "egyklfejezésü" rendszere.-
HIHES.P.A. - KÖNYVRÉSZLET; Information systems i n documen- t a t i o n . 12.k. New Tork, Interec.Publ. 1957. p.193-208.f:17.
002:659.24
I . 2512/65. 244526 A dokumentáció éai a tájékoztatás forrásai a jöyő mérnökei
számára. - SASS0NE,G.C. - Giornale ed A t t i d e l l a Associa- zione Tecnica deli'Automobile, 17.k. 2.ez. 1964. p.80-86.
mell. 5( f : 13*
026:025.5
B. 26/65. 241666 Tájékoztató szolgálat a különleges szakkönyvtárakban•-
A N D E R S . M . E . - Library Trends, 12.k. 3.sz. 1964.Jan.p.390-
404. f:25.
371.333:37:002.6/6/
I . 2471/65. 243571 Az a f r i k a i oktatásügyi dokumentációs központok, oktatás
ügyi tudományos kutatóintézetek ée a u d l o - v i z u a i l B oktatá
s i szolgálatok vezetőinek gyűlése. KongressuB. P a r i s - Accra, UNESCO, 1964. p.1-14. f : 31.
608.3:659.24 242289 Szabadalmi leírások és a műszaki fejlesztés. Információs
értékük vitagálata. - GOTZE.R. - Per Maechinenbaa, 12.k.
12.ss. 1963.dec. p. 469-471. f:13.
651.838.8»681.142-523.8
R. 3/65. 244386 J a v a s l a t a dokumentáció elektronikus számítógéppel való k i
v i telegéa&ez. - BEAUCLAIS.W. - Automatik, 97k. l . s z . 1964.
Jan. p.28-30. mell.3. f : 7 . 69.059.1
Tf. 1042/65. 243616 Üzemi karbantartás dokumentációs metodikája. - GEORGE,J.E.-
Power, 108.k. 5.sz. 1964.máj. p.b8-71. m e l l . 4 . f:12.
778.14.072:025.3 /083.74:438/
I . 950/65. 242747 Bibliográfiai, előírások. Mikrofilm katalogizálása. - Seab-
TMT 12.évf. 8. szám 1965.szeptember
EGY OLVASÓHZ ÍRJA
A MŰSZAKI KÖNYVTÁROSOK KIKÉPZÉSÉRŐL A műszaki könyvtáros feladatkőre más és más a s z e r i n t , hogy mi
lyen tevékenységet f o l y t a t az az iparvállalat, irányító szerv vagy kutató B t b . intézet, amelynek kebelében dolgozik.
Két műszaki könyvtáros tevékenysége csak akkor egyezik meg egy
mással, ha t e l j e s e n azonos munkával foglalkoznak munkaadóik.
A műszaki könyvtárosok elméleti kiképzése tehát nyilván nem l e het maradéktalan, hiszen olyan különböző igényű terűletekre küldik őket, mint például a mérnököket. Le mig a mérnököket régebben i s l e g alább általános, villamos-, kohász- vagy vegyészmérnököknek képezte k i az egyetem és ma már e főágakat egész sereg szakágra tagositották, addig a műszaki könyvtárosok elméleti előkészítése körülbelül válto
z a t l a n u l megegyezik a közművelődési könyvtároséval.
Hat éve vagyok műszaki könyvtáros, és igy már sok időt s z e n t e l hettem a r r a , hogy lehetőleg ellássam ugy a mindennapi feladatokat,
• I n t pedig végezzem a könyvtár j e l e b e n i és távlati kiépítését i s . Igen előrehaladott életkorom azonban egyszer kérlelhetetlenül meg
áll j - t parancsol, ás néhány év múlva okvetlenül utód k e l l a helyem
r e .
Figyelemmel kisértem tehát kérdezősködés utján a könyvtárosi elméleti kiképzést, és az igy leszűrt tapasztalataim indítottak a r r a , hogy a könyvtárosi előkészítés tárgyában f e l próbáljam vázolni egy
részt a műszaki könyvtárosi vonalon felmerülhető követelményeket, másrészt az elméleti kiképzésnek ezekből nyilvánvalóvá váló hézagai pótlására irányuló szerény j a v a s l a t a i m a t .
Kezdjük tehát a műszaki könyvtáros teendőinek ismertetésével.
Mivel a műszaki könyvtáros tevékenységének csak kisebb része adminisztratív jellegű, tehát annak ellenére, hogy ezek rövid megem
lítésével kezdem, hangsúlyozni k e l l : t e l j e s e n egyenrangúnak minősül a feltáró, a dokumentáló és az informáló működése i s .
Az adminisztratív tevékenységet főként az egyre érkező anyag megóvására, rendszerbe tagozására, az olvasó-, kölcsönző forgalom l e bonyolítására, a könyvtár gyarapítására irányuló munkái képezik, és ezekre az egyetem megfelelően k i i s képezi ó t . £ kiképzéssel megkap- j a a könyvtári szabványok körüli ismereteket, ezek és az egyetemes tizedes osztályozás kapcsán a könyvtári anyag hozzáférhetősége i s létrejön. Mindezek birtokában a könyvtáros egyrészt rendben tudja t a r t a n i és meg tudja óvni az állami vagyont, másrészt k i tudja adni, be tudja vételezni az olvasók által igényelt könyvtári anyagot.
Ha a műszaki könyvtáros e teendők ellátásával beérné, akkor a beérkező könyv-, de különösen a folyóirat-, szabadalom- és egyéb do-
Figyelőszolgálat
kumentumanyagot a mindennapi munkával eléggé vagy sokszor túlterhelt dolgozók legnagyobbrészt o l v a s a t l a n u l hagynák vagy csak igen felüle
tesen lapoznák át.
Nyilvánvaló tehát, hogy főként a folyóirat-, de a többi könyv
tári anyagot i s közelebb k e l l hozni az olvasókhoz. Ez pedig abban áll, hogy k i k e l l szűrni belőle az illető vállalatot, intézetet s t b . nem érdeklő anyagot és megfelelően kiemelni az érdekeset.
Hogyan tegyen ennek eleget a műszaki könyvtáros a ma lényegileg a közművelődési könyvtár tennivalóira ellátott tudásával? Hogyan f e l e l j e n meg például annak a követelménynek, hogy az olyan csupán kö- zépnagy vegyészeti gyárban i s , mint amilyenben én dolgozom, kiválo
gassa a magyar nyelvű folyóiratokon felül a német, angol, orosz,fran c l a nyelvüekből azokat a vegyészeti, kohászati, gépészeti, energia- üzemi, villamossági, üzemszervezési, karbantartási, közgazdasági t a nulmányokat, amelyek a munkaadójának fontosak?
Ezek k i - és megkerülhetetlen feladatok. Megpróbálták a vállalat hoz kerülésem előtt e z t akként megoldani megfelelő könyvtárosi munka vállaló hiányéban, hogy az egyes folyóiratok ismertétését rábízták egy-egy szakmérnökre. Mivel azonban 1. vagy nem v o l t meg a megfelelő nyelvismerete, 2. vagy nem v o l t meg azon a területen a szakképzettsé ge, 3. vagy egyszerűen nem tudott időt szakítani rá, - elhúzódott hó napokra, vagy t e l j e s e n elmaradt az ismertetés és a folyóiratok az e¬
setek 90 £-ában o l v a s a t l a n u l kerültek a porosodó többi közé.
Vagyis nem marad általában más választás, mint az, hogy 1. mű
szaki és 2. n y e l v i ismeretekkel rendelkező könyvtárost kerítsenek, mert különben hiába gazdagodik évről-évre sok t i z e z e r f o r i n t árán a könyvtár, a k i n c s e i t por fogja belepni ahelyett, hogy a dolgozók,kü
lönösen a műszaki és közgazdasági dolgozók tudását gyarapítanák.
Csakhogy
ad 1. műszaki ismereteket csak a műszaki egyetem és a techniku
mok adnak,
ad 2. a műszaki ismeretek mellé ezek a tanintézmények sem adnak nyelvtudást.
Ha most a műszaki egyetemet vagy legalább i l y technikumot vég
zett dolgozó nyelvtudással i s rendelkezik, ahhoz, hogy a könyvtáro
s i ismereteket i s elsajátisa valamilyen uton, olyan anyagi ösztönzés kellene számára, ami kívánatossá tehetné a műszaki beosztás h e l y e t t a műszaki könyvtárosi állást. Megfelelő mérvű könyvtárosi javadalma
zás adásától a legtöbb vállalat, intézmény még távol van, és ezért a nyelvtudással i s rendelkező mérnök vagy teohnikus általában nem édes gethető a könyvtárosi állásba.
Elkerülhetetlen tehát, hogy könyvtárosi képesítést kereső f i a t a l j a i n k között nagy százalékot ellássunk a műszaki könyvtárosi t e endők vállalásához szükséges ismeretekkel i s .
XMT 12.évf. 8.ásás 1965.szeptember K e l l tehát ad 1. műszaki alapismeretekre való kiképzés. Ez a fizikának és kémiának, mint tantárgyaknak való tanításán kivül talán legcélravezetőbben az iparUzemi vagy kutatóintézeti párhuzamos gya
k o r l a t i képzés utján volna elérhető. Megfontolandó lehetne ez utób
binál az a módszer, hogy a műszaki könyvtárost kereső iparüzemnél vagy kutatóintézetnél lenne akár szünidőben, akár egyéb időtartamok
r a a könyvtárszakos hallgató, amely esetben éppen a leendő munkahe
lyén hasznos üzemi ismeretekre tenne s z e r t .
Szükséges persze ad 2. két-három nyelvből a fordítási készség elsajátítása. Ez részben könnyebb, részben nehezebb az általános nyelvismeretnél. Ugyanis a beszédismeret elhanyagolható, viszont a műszaki nyelvből azoknak a szakoknak az ismerete fontos, amely szak
ág üzemében vagy kutatásában k e l l otthonosnak l e n n i e .
Az 1. és 2. pontokban körülírt kellékek birtokában l e s z tehát képessége az irodalom feltárására.
Első p i l l a n a t b a n talán meglepőnek tűnhetik f e l , de ismerve a könyvtarak személyzeti ellátottságának igen szűk voltát, az én gya
korlatomból i s , de másokéból i s a z t tapasztaltam, hogy a mai műsza
k i könyvtárosnak, különösen k i e - és középüzemekben, elengedhetetle
nül szükséges a gépírásban való t e l j e s gyakorlottság.
Minden feltáró munkája 5-10, esetleg többpéldányos megörökítést igényel, hogy jusson a dokumentumot kisérő példányul belőle és mivel a dokumentum hetek, hónapok multán j u t csak e l minden érdekelt kezé
be, jusson hirdetőtáblán való kifüggesztésre i s , és külön-külön min
den érdekelt osztály, esetleg személy számára i s .
Módot k e l l tehát találni a r r a i s , hogy a leendő műszaki könyv
táros megfelelő gépiről tudással rendelkezzék, mert k i s - és közép
üzemekben általában hiányzik a műszaki könyvtár számára a gépíró sze
mélyzet.
Összegezve tehát a k i f e j t e t t e k e t , a következőket rögzíteném l e : 1. A könyvtárosi kiképzés ezidőszerint a közművelődési könyvtá
ros elméleti felkészítésére elegendő.
2. A műszaki könyvtáros a közművelődési könyvtáros tevékenysé
gén felül általában e z t meg i s haladó mértékben a könyvtári anyag feltárását végzi.
3. E feltáró munkához szüksége van annyi műszaki, közgazdasági ismeretre, hogy a munkaadó üzemében, intézetében fontosság
gal biró irodalmi anyagból az érdekkel nem birót k i tudja rostálni, az érdekesnek minősülőket pedig f e l t u d j a tárni.
4. Mindezek végzésére e l k e l l őt látni annyi műszaki és közgaz
dasági i s m e r e t t e l , amennyi a munkaadójánál folyó tevékenység kellő mélységű áttekintésére szükséges.
Figyelőézolgálat
5. Mivel a Műszaki irodalom igen nagy része német, angol, orosz nyelven kerül közlésre, e nyelvekből legalább kettőnél műsza
k i fordításra való felkészültséget k e l l számára biztosítani.
6. Általában nem mellőzhető a gépiről tudás sem, miért i s , e s e t leg kiegészítő tanfolyam utján, e z t i s lehetővé k e l l tenni.
dr.BALOGH Emil
a Magyaróvári Timföld és Műkorundgyár műszaki könyvtárosa
