681.177+776:019.05
FOTOHOLLERITH MÓDSZERREL KÉSZÜLT FOLYÓIRATJEGYZÉK Dezső László
A tájékoztatási és könyvtárosi munka számos területén alkalmaz
nak ma már gépi lyukkártyákat i s . E l t e k i n t v e az e l e k t r o n i k u s számoló
gépek kiszolgálására való gépi lyukkártyáktői és az i l y e n magasfoku alkalmazásoktól /Chemical T i t l e s , a Luhn-féle index vagy más nevén KWIC index a t b . / , előfordul a gépi lyukkártyák és a hozzájuk tartozó géppark felhasználása szedés előállítására, az i l y e n szedés "tördelé
sére", a "hasáblevonat" és a k o r r e k t u r a után egy mintapéldány /tükör/
előállítására. Az így k a p o t t szöveget f o t o - o f s z e t mődBzer segítségé
v e l l e h e t sokszorosítani.
Mielőtt a f o t o h o l l e r i t h módszer fogásait felsorolnánk, meg k e l l emlékezni a módszer előnyeiről, a hagyományos kiadási módszerekkel szemben: A módszer alkalmazásakor az összeállító kénytelen k ó d o k a t használni bizonyos megnevezések h e l y e t t , tehát a leírási hibák elkövetése csökken. A szöveg összeállítása csak egy esetben szükséges, korrekturát csak az e r e d e t i szöveg összeállításakor és lyukasztás vég
rehajtása után alkalmaznak. A betűrendről gép gondoskodik. A folyó
iratjegyzék esetében az első kiadás kiegészíthető u j a d a t o k k a l és u j kiadás félautomatikusan készülhet.
Az eljárás technikája elég egyszerű. Megértéséhez t u d n i k e l l , hogy a kártyára l y u k a s z t o t t információ a tabellálógépen a kártya l e
tapogatása közben kinyomtatható. Ha most a kártyák egész halmazára rályukasztunk bármilyen szöveget, l e g y e n az akár egy folyóiratjegy
zék, akár egy v e r s vagy regény, ez a szöveg m i n d i g újra kinyomtatható a tabellálógépen, ha a kártyák s o r r e n d j e nem változott. Elég tehát a
DEZSŐ L.: F o t o h o l l e r i t h módszerrel készült folyóiratjegyzék
kártyákon némi h e l y e t biztosítani egy sorszámozás /kód/ részére, és h e l y e s számsorrend /ami a rendezőgéppel állítható h e l y r e / gondoskodi a szöveg /információ/ zavartalanságáról. Természetesen a tabellálógé pen elég a kártyákról az információt k i n y o m t a t n i , a kód kinyomtatása f e l e s l e g e s .
Ebben a folyamatban a lyukkártyák a szedés szerepét játszották.
A folyóiratokkal végzett munka bizonyos nehézségekkel jár:
1. A munka folyamán /a külföldi folyóiratok jegyzékének össze
állítása idején/ megváltozhatnak egyes folyóirat-nevek.
2. F e n t i változásoknak vannak kitéve a gyári könyvtárak n e v e i i s .
3. A gépi módszer alkalmazása nélkül végzett munkában a folyó
i r a t o k és könyvtárak nevét /kézzel vagy géppel/ többször l e k e l l Írni, és minden leírás sajtóhibát hozhat.
1962-ben a nehézipari Minisztérium tájékoztató irodája elkészí
t e t t e a minisztériumi vállalatok könyvtáraiban lévő külföldi folyó
i r a t o k jegyzékét. A jegyzék anyagát már cédulákon összegyűjtöttük.A kiadási határidő i g e n rövid v o l t . A gyűjtött anyag cédulája t a r t a l mazta a külföldi folyóirat nevét és az a d o t t folyóirat lelőhelyeire vonatkozó megjegyzéseket. A megjegyzések rendetlenül helyezkedtek e l a cédulákon, ahogy azok az anyaggyűjtés folyamán beérkeztek. Még a könyvtárak megnevezése sem v o l t egységes, mert az adatok különböző időpontokban érkeztek be, és a cédulákra való rávezetést különböző tisztviselők végezték.
A cédulákon nem v o l t h e l y a lelőhelyek egységes átírására, és a lelőhelyek betűrendjének előállítása i s komoly problémát j e l e n t e t t .
A megoldást ugy g o n d o l t u k , hogy a folyóirat-jegyzők gyors ösz- szeállitása érdekében a gépi adatfeldolgozáshoz folyamodunk, más sza v a k k a l a könyvelőgépek technikájához.
A MÓDSZER ISMERTETÉSE
A módszer ismertetésekor i n d u l j u n k k i a kártyatervből. Háromfé
l e kártyát terveztünk: folyóiratcímekhez /1-5/, lelőhelyeikhez / 6 / és vezérkártyát /9/. A feltűntetett számokat a kártya megfelelő osz
lopába lyukasztották, ami lehetővé t e t t e , hogy a kártyákat fajták s z e r i n t megkülönböztessék, az 1-5 kártyák között a folyóiratcím e¬
gyes s o r a i s z e r i n t i s l e h e t e t t megkülönböztetést t e n n i , ha az több sorból áll.
A folyóiratcímek és könyvtárnevek kódolásához két kódot t e r v e z tünk: a folyóiratoknak négyjegyű, a könyvtáraknak háromjegyű kódot.
A kódszámok megállapításakor nem adtuk k i az összes számokat, csak
4
TMT 1965.május-június III.évf. 5-6.szám
minden ötödik vagy t i z e d i k számot, hogy lehetőséget b i z t o s i t s u n k e¬
gyes pótlásokra, betűrendi -változtatásokra s t b . Az i l y e n számozást Magyarországon ugrószámozásnak n e v e z i k .
Meg k e l l j e g y e z n i , hogy a lelőhelyröviditéseket csak egyszer lyukasztották kézzel a 9.az. kártyákon, s azokat a 9.sz. kártyákról dopplerezéesel vitték a 6.sz. kártyákra.
A HÁROM KÜLÖNFÉLE KÁRTYA TERVE 1-5.sz. kártya:
1-34 o s z l o p .
Hyelv- és országkód a 35. és 36.oszlop.
Kártyanem kód 37.oszlop.
Folyóiratkőd 38-41.oszlop.
6.BZ. kártya:
Az első lyukasztáskor üres marad az 1-15 o s z l o p . 1961 - ha van - kerül a 17-20. oszlopba.
1962 - ha van - kerül a 22-24. oszlopba.
Kártyanam /6/.kerül a 37.oszlopba / m i n t f e n t / . Folyőiratkód a 38-41. oszlopba / m i n t f e n t / . Könyvtárkód /lelőhelykőd/ a 42-45. oszlopba.
9.sz. kártya:
Lelőhely-rövidités a 3-15. oszlopba.
Kártyanem / 9 / kerül a 37. oszlopba / m i n t f e n t / . Lelőhelykód a 42-45. oszlopba.
A következő példa szemlélteti a szöveg elhelyezését a kártyákon 1234 5678901234 5678901234 5678901234 56 7 8901 234
REFERATIVHÜJ ZSÜRHA1 HIMIJA RS 1 6555
SZVODNÜJ TOM SZU RS 2 6555
1961 1962 6 6551 115
1962 6 6555 305
BI0GA1 9 115
FORTE 9 305
Látjuk, hogy a kétsoros folyóiratcím a kártyanem kőd oszlopában egy 1 1 1 . kettő számot k a p o t t és ha a cim még hosszabb l e n n e , akkor megkaphatná a 3, 4. és 5. s o r o k a t i s , tehát a 37. oszlopban a 3» 4, 111. 5 számok állnának.
Meg k e l l e m l i t e n i , hogy a "BIOGAL" és "FORTE" a 6.sz. kártyákra automatikus módszerrel lyukasztódik, kézzel csak az évet 111. éveket v a l a m i n t a kódokat lyukasztják / 6 , 6555 és 115 vagy 305/. Az informá-
DEZSŐ L.: F o t o b o l l e r i t h módszerrel készült folyóiratjegyzék
ció szövegét a lyukkártyára a 9.ez. kártyáról való dopplerezéssel lyukasztják. Ebben áll a módszer előnye, hogy ugyanis a munka zöme - a 6.8Z. kártyák előállítása - numerikus lyukasztással történik, és kihasználhatók a dopplerezés lehetőségei.
A kártyaterv összeállítása után a munka a következőképpen tör
ténik:
Az anyag céduláit ellenőriztük a folyóiratcímek helyessége szem
pontjából. A h e l y e s folyóiratcímeket tartalmazó cédulákat betűrendbe r a k j u k , és ugrószámozással látjuk e l .
összeállítjuk a könyvtárak röviditésjegyzékét, és a betűrendben lévő rövidítéseket ugrőszámozással látjuk e l .
A cédulákon az egyes rövidítések m e l l e t t feltűntettük az a d o t t könyvtár kódját, ami lehetővé t e t t e a cédulákon lévő rövidítésekben észlelhető különbségek kiküszöbölését, mert az információk számkóddá l e t t e k átalakítva. A kódok alkalmazása a rövidítésjegyzék számozásá
nak ismeretét követelte.Éppen azokat a kódszámokat l e h e t e t t gyorsan m e g t a n u l n i , amelyek gyakran f o r d u l t a k elő, a többit pedig a jegyzék
ben meg k e l l e t t nézni.
Miután a folyóiratcímeket az adatfeldolgozó vállalat által köve
t e l t szabványos alakban l e i r t u k , az említett vállalatnak a következő a n j a g o t adtuk át.
Az anyag részei a következők v o l t a k :
1 . Folyóiratcímek jegyzéke szabványos a l a k b a n gépelve, amelyben az információ- és kódelemek elhelyezkedése m e g f e l e l az 1-5.sz.
kártyák kártyatervének.
2. Cédulák, amelyen meg van számozva a folyőiratnév és a lelő
h e l y kódok. £ cédulák alapján készítette az adatfeldolgozó vállalat a 6.sz. kártyákat.
3. Lelőhelyek röviditése és kódja, ezek a 9.sz. lyukkártyák elő
állítására valók.
Az adatfeldolgozó vállalatnál végezték az összes lyukasztás!és dopplerezési munkákat. A szükséges k o r r e k t u r a után megkaptuk a vég
leges i v e k e t a vállalattól két f e j e z e t b e n : az első f e j e z e t b e n s z e r e p e l t e k a folyóiratcímek, utánuk a lelőhelyröviditések és a meglévő kötetek évszáma; második f e j e z e t t a r t a l m a z z a a folyóiratcímeket szár
mazási ország s z e r i n t rendezve. Az utóbbi f e j e z e t csak elmeket t a r talmaz, lelőhelyeket nem.
A JEGYZÉK KÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI
Ha v a l a k i a módszer gazdasági hatékonysága iránt érdeklődik,an
nak i s m e r n i e k e l l a folyóiratjegyzők hagyományos módszerekkel való
TMT 1965.május-június XII.évf. 5-6.szám
összeállításának a d a t a l t , amelyek más és más körülmények között, más és más könyvtárakban, más ée más iparágakban nagy eltérést mutatnak.
Felsorolnánk a rendelkezésünkre álló a d a t o k a t .
A folyóiratjegyzék 1400 folyóirat a d a t a i t t a r t a l m a z z a . Felhasználtunk 7000 lyukkártyát.
. Ebből 1-5.sz. lyukkártya 1800 db 6.sz. » 5050 "
9.BZ. " 170 "
Az 1-5.sz. lyukkártyákon betülyukaoztás maz. 36 v o l t , számlyu
kasztás p e d i g 5 .
A 6.8Z. kártyákon számlyukasztás v o l t 12 vagy 16.
A 9.sz. lyukkártyákon betülyukasztás v o l t n x . 13 és számlyu
kasztás 4.
A lyukasztás! költségeken kívül kiadás v o l t mag dopplererésre, rendezésre, tabs Hálásra.
A kész jegyzék A4 méretű, 80 o l d a l terjedelmű, erős kicsinyítés
s e l fényképészeti u t o n készült. A kicsinyítés mértéke 5 5 £ .
JI. WML:
ü o M n n n y • memxm npejmpwrnic m m m c i o A o 0 p a 6 o m xa»-
K H X, caocooao v a n p O M j w m e o c s o m O o m o K a e p* o p « w i »
TCKCTS U C N O T p f l M T O , * T O OKO M M M M T C f l r J U B S S M O Ö p * -
• o a t s e p ^ o p a c i M f i a « $ p .
3 T O T M e T O J C O O T B C T C T» O M « M D D f p H f l D M T U l t m K QBJUM •
P a ö o r a fiua n p O M A C M Ű M e r p o a T O S B O .
C o c T f t m a e i t a * c m i C K * w c T O H i a u m i H y p s u o s - o < i c n > r p y - X O W M í a j P « Ö O T» . Ü K H M n e c u l M C T O £ c n o c o ö e T» y« T M K O T O * pötty c o c p o n M a o D j m ö o ^ e r o B p w M m o K & B M O r e n p e l * K o r a a T o r mt c n a c a w C y j i e r M A a a m* o o c J i « j Q n m w r o w , w n o K M O t o n i p M i , K^ c f t q n H j u l n o B T o p a o r o n p a r o -
T O B J H S U BflöOp* I H l H W l X y p H U O t « - 1 m«»«CJl«OCTK O T
C V C T M O I n e p M w u a y p « * a o » - raflopa j j p y r w x W T* S .
x x x
PEZSO. 1. 1 E j n 1 t d e c Tzto-Ho11arlth-T«rf«hrei^ beaarfcaitetar Z a l t a c h r l f -
D i a E r f afcrungan anhanil S e r B e a r b e i t u a g élne a B a f c m d a o r t a v e r z a i c h n i a a e s von a a s l a n d i a c b a n Z c l t a c n r i f t e n bataeiaec d i a Höglichkeit e i n e r fenlerfrelén A r - b a i t b e l d a r Lechtmg a l p a a n a a e r l e c h e r Iníonaetion a o s a r i n eolohen B e t r i e b e n , wp d i a R o u t i a e a r b e l t aua d a r B e a r b e l t o i i g von n u a e r i a c h e n Anjaban b a e t e h t .
D i a A r b . l t i n daa B a t r i e b für — a c h i n e l l a B a t e n v a r a r b e i t u n g wurde a n f Kár- sa f r l a t und B i t bobax Qanaaiglrelt durcaajeíahrt.
D i a ZuaaBBwnatallnnc a i a a e B e f u n d a o r t e v e r z e i c b n i a e e e e r f o r d e r t a i n a n be- tTüchtlichen A r b a i t a a a f a a n d von d a r B i b l i o t n e k a r e n . £in T e i l d i e a a s Auíwandes kann m i t daa a a a c h i n e l l e n T a r f a h x e n e r a p a r t werdan. Wird d i a B e a r b e i t u n g d a a - a e l b a n V e r x e i e h n l a a a a h i n a l c a t l i o h a i n e a d e r spéterén J a h r e n benötigt, ao kann e i n w e e e n t l i c b e r A r a a i t a a a f w a n d e r a p a r t werden, d e r für d i a neue B e r s t e l l u n g daa S a t e a s von Z e i t e c h r i f t a n t i t e l n und andaren I n i o r m a t i o n a n n i j t l g vára.
