11—12. szám 402 1947
Külföldi statisztikai szervek és intézmények.
Organisation et institutions statistigues de l'étranger.
Nemzetközi Statinziikai Intézet., 778211—
kar. Az Intézet, MÉG-ban, az athéni iiióiiüzaknn mom'álziszmtt tiirzt'i'knz" nk n nitxgliizmiisa 1938-ban lejárt. Az lt %% wwpiori'ibm'lmi Prai- g'ában megtartani: iili ir.—ik nznnbnn (esniük:
maradi; (if; it tiszti 'm— megváhwzt(mim sem koriilt már mr. A hzilmm'is óvni; amit, amo—
lyek az liliÓ'I'Aá'il'P ?! :rt, okoztak sok nehézséget, HMM, kiitxlyté Hága, uz 1936- iinn nimrvz'ilnsztintt w ;iikzir vitte hihihi) _—
a lelmtt'isit'ightza i-tfinmi ,,,_ uz iinv mi. idő—
köziwn a tisztikar hál'i'ili) timin, Zahn, tisz—
tplotiinli ülnök (Némwmrszzig), Ilulwr nl—
elnök (lilrzmoinnrmíig) és Lord Stamp pónz—
táms (Nagy—Britannia) elhúnyt, (ntőbbii'iwk munkakörét a korábbi pénztáros. limnley vette át). Az új tinzftiknr mem'úlnsztúséiim csak 1947 S'láé'í)i(*iilbi*if'iitéll W'asliingitinhnn kerülhetett sor. Ekkor mindenekelőtt be- fejezték az Intézet fóil'wnmmdt prágai ülés—
szakát és megtartották az akkor kitűzött tisztikxir—váluwtámlunt. l'llsősm'ban a magy—s koruk miatt viasmvonuló .luliin A. elnök (Belgium) és Melliorct H. W. főtitkár, az Intézetnek egy emlmxülitt'in itt lelke ("Német—
alföld) tiszteletbeli elnökké választatott meg.
ülésszak tartamára, idősmkm (_inikópiieg Mniii n. washingtani
tehát egészen rövid
mintegy a prágai és Wim— "ngtmii iilt'mwzaik közti időtartamra) ("illőix' Willaw W. F.
(Am. i'lfxyesiilt Allm'nwki, fiiPinfík (mia-n E.
(Dánia), Szín:—m de S:!rmn IC. (Mingyá—
m'szz'im. .iínlmlmmbíx i'. ('. (intim) (ifi Rueff .l. it. (Frant-imirszág). főtitkár 'í'inbwgnn .i'.
(Yóinotzilt'öltii. pfülzlfti'tm Burley A, L.
(NtlIA'S'v-lelitlllilizl)x lvtt A wnsliii'ijrinni ülés- .W/iftk w'ifrói'i azután ii'ílktor W, F. ti.",ttlim- beli vinök'kó, vlz'iökk—é pedig :] kövntkezt') ihl'iÓtiliSiiil Him S. A. (Ani. iilgyvsiili Ál i—
mnk), :ilelnökkö .rl/(zhulmwbíx, EMU, N; m (Jr Szil-nni (Aa: Jahn, (;. (Nm-végin), tutit,- kzirl'íi 7'i7'1lwr'rmr'n .l, (egyben az intézet Ál—
landó l-limínlzinnk irá ._fratöjni (a pénz—
iái'össú Hai/view x'áliiiczi.;it,ni.t. mm;. W Az Intézet 25. (washingtoni) ülésszaka négy szakosztáiylmi i'niyintm nmnkássizigzii; n (itilii()g'l'á'ifi5li statisztikai szzukosztály elnöke Landry A. (i"l':in(,'ieinl*5€*2flf£i, a gazdaság—
stzitisztiknió Mam-hal M. H. (Karintia), a üiZiK'iáiiS statisztikak; Idenbur'g Ph. J.
(Ni'mitatuiföid) és a modtam—tami statikztikaié li'íslwr R. A. (Nagy—Britannia) volt.
Személyi hirek, —— Nouvelles personnelles.
Sajóhelyi István %— (1878—1947.),A mu—
gyur hivatalos statisztikai szolgálat, egy HDiWI'ÖMÖn át értékes munkát kifejtő ki- tűnt") tagját gyászxvljn a rövid ?bt—ttegsóg' után 1947 november l—én elhúnyt Sa-jóhelyi iktvzinabnn. Sajóhelyi istván, wki kisebb meg- szakításoktól eltekintve tölii) mint négy és fél évtizeden át tevékenykedett sizit'kztikai Mmm túlnyomóan a Központi Sint. tikai Hiv—Maliban, Budzuwsrten, 1878 októlwr 27—én született. Középiskolai tanulmányait székes—
ft'íyúr-Osnnikban folytatta és fejezte be 1896—
lian. és um,/anim, a tndományegyntom jog—
ús államtudományi karán szerzett 1901—ben xég'bizonyitvúnyt, majd 1917—ben i'illzimiudo- mányi államvizsgúlziti bizonyítványt. A köz—
szolgálati pályára 1897 augusztus l-ón ló—
pott; ettől t'ngva ]SiOI—ig Budapest gm'ekes—
főváros fogalmazó—díjmoka vnl't: mm, szep—
tmnlerébon a Központi Statisztikai Hiva- talba került át, itt eiőhb ál sixitisziiiuii szu.- kon haladt előre s 1913-ban stat ellenőr inti, utóbb 1919—ben az időközben megszer—
zett főisknlni képesítés birtukában minisz—
teri fogalmuwikónt u fogalmazási Szakm minősíttotvti', út. A kaivuzőüern státuswiszo- nyak miatt ő sem haladhatott működéséhez múmia elöre; fokozuufs előlépósek után 1936—ban nevezték ki miniszteri own-ily- tzmúcsossá, majd szolgám,! ideje leitieitekm',
lii37-linn a miniszteri tanácsosi címet kapta.
Kiváló W.:ixlx't'lldflsz'it l'iyngnlmnlm vonulása ntz'tn is értt'ikwithetto statisztikai téren;
mmm öve-kon itt főleg a Magyar Gaztiuság—
kutat-it') Intézen'litxn. majd lüiS-tt'il __ egy 1947 eleji súlyos imiosvtét, követő hosszabb kény—
5zm'nitlgsznkításszil, ," Gillnim'táig ,a Köz—
]iunti Statisztikai i—Iivntnlimn. HoSszú pálya—
futása alatt azonban mig intézmények is i; 'lnyimvettúk munkait—n' _"t; KHT—től az (ir látam líf'izóltihllO'VÉ'S'l Hmitnlhzm látott el országos: fontosságú nmnknköi'ökei S 1921—
imn ti KÖZMMÉIHPZÓ'Si Tmn'ics smikelözidójn lett.: liimmli írónszinlúlwz i,!)ZíZ-iwn tért, vissza. Mi,—nt ezvkbői az adatokból kitünik, n halál szakadatlan munkásság közepette érte—. __"- A Központi Statisztikai Hivatalban több nnmknkövht—n dolgozm't; n kéglinzamo—
suiibun zi ninzögzizilusúgi statisztikai uszni- iyon, nwlynt—Lk vezétője is volt; az agár—
sintiszti—kai ndatgyii'téfss—k kiépítésében igen tt—ife'vkeiiyen közreműködött ÖR jelentős része volt többek közt az 1935. évi nitizögaztlnság'i nzmni összeírás sikeres lebonyolításában.
Számos tanulmányban és cikkben, igen sok—
oldalúan imnertette ;! mezőgazdasági statisz—
tika anyagát; ezek túlnyoniórésze a Magyar Statisztikai Szemlében látott napvilágot. A Központi Statisztikai Hivatal több mező—
gaizrklsági kiadványának, a Tiszti Cim— és
11—12. szá—m
Névtárazknnk és —. mint a hirtokviszmiyok rendkívül alapos ismerője, __ zi Gazdi-wim—
táraknak szerkesztésében is élénk résztvett;
az 1935. évi Gazdncimtár az ő szerkesztői munkájának az eredményei Legutolsó mi- gyohb tanulmánya ,,Magyarorsm 3 mező- gazdasági statisztikája" címen ]Mi-lmn hagyta el a sajtót, mint a Szemle, külön kiadványainak 4. száma. Emlékét nemcsak
a hivatalos statisztika, hanem a statisz—
tikai tudomány is kegyelettel őrzi. A Ma- gyar Statisztikai Támaságnnk "1926. nov.
"19—én megválamtott rendes tagja volt; Szék—
foglialó előadását ,,Az elemi csapások sze,—
repe gazdasági életünkben" cimen már 1927 januárjában megtartotta és előadással ké—
Társnság munka- sőbb is gazdagította ::
programmját. Egyik leghűségesebb reszt- vevője volt e társulat budapesti és vidéki üléseinek. __ Egyénisegerői, munkásságáról
temetésén, 1947 november 6-án Elekes Dezső
dr. min oszt. főnök, a Központi Statisztika Hivatal elnöke a következi'i szavakkal raj—zolt képei:
..Akit ma ulolxó litjárn kisóriink. nem hétköznapi lélek volt, hanem a szeretet embere, fmkian a derűs, harmonikus kedély
és a szilárd jellem nmnyszívvel "párosult.
3an az amnyszivnek rneosmsugárzó me—
legét élvezte ezernyi jóbarát mert neki nun vol-t ellenségre, csak lmrátjn __ s ennek
"heve sokszorozódott meg mintaszerű miládi életében, hitvesti'irea iránti odaadó szerete,—
tében.
Ö, akit oly súlyos taxmüok ertek. nem tett rosszat soha Senkinek, csak jót, De nem is lehetett rossz az. aki annyira kedvelte a szabad narnieszetet, aki úgy szerette járni az erdőt s a— virágos mezőt, mint ő.
Hivatali pályáján jelentös állást, ért el.
bár érdeme, szerint még többre, vihette volna, De Ö sokkal büszkébb volt, semhogy
493 1947
ez érvényesíilk'xh órdekólwn könyökölni, hize- lvg'ni tudott volna
Sokat dolgozott haza'ijáóm, turloxm'injyáert.
Felszáwdos közéleti müködését csaknem teljesen a sto s'ztikának szentelte. A. Köz—
ponti Statisztikai Hivatnl mozzigazdnsági osztályában töltötte, hívamlnokoskodá'sia legnagyobb részét. Mint ennek az osztály- nak tagj-a, majd vezetője, kiváló érdemeket szerzett a mezőgazdasági statisztika kiépíté—
vvéllen. Nyugdíjazústi után is visszatért sze—
rotett hivatalz'il'm s hirtelen halála is annak Szolgálat-ában érte.
Szaktmiz'isátigenyli/e vették más hivatalok is így :; !kíizellútás. gnzdasz'igkutntús intéz—
ményei. (fh—szágos jelentőségű megbízást is kapott, a két háború között, egyideíg a lmrgonynellz'ntás kormánybiztosa volt.
A szakirodalmat SOR értékes tanulmány—
nyzil gazdagította. Mayynrorezág mezőgazda- sági viszonyairól írt müve, egyike, a háborús iixezeomtás után megjelent első gazdasági inonográfiúkkm'ik.
A Statisztika művelése, terén elért ered- inűnyeiéi't a Magyar Statisztikai Társaság rendes tagjává választotta s én elbúcsúzom tőle e tudományos testület, megbízásából is.
De egyéniségenek e csak vázlatos képe is hiányos maradna. ha meg nem említeném bámulatos emlékezőtehetségét, A sokoldalú iemeret e ritka ugyvelőben valóságos élő lexikonná hahnozódott. S íme a pazarló halál az ismereteknek 9 példa nélkül álló kincsiún'tt kiöntötte ismét a Nagyminden—_
színbe.
És most (3 is, megtérven a Teremtőhöz, nemes szivét visszaviszi a szeretet forrásá—
hoz s szaktudása'rban gazdag elméjét visua- zuliu. ahonnan minden magas—rendű érték
vétetett, az Örökkévalóságnak.
Sajó—helyi istván, szeretett k*iriz'irsnnk, Isten veled!"
barátunk és
Magyarország és a Szovjet—Unió negyedszázados gazdasági fejlődésének összehasonlítása.
Comparaison du progrés économigue, pendant le dernier guart de siécle, en Hongrie
et dans l' Union Soviétiilue.
A magyar tervgazdúlkmhis megindulása- kor érdemesnek látszik néhány szóban ösz—
mefoglalni, hogy míly eredmwlyelret (irt el eddig (; torz-gazdálkodással a Ssmzjet—l'inió.
minthogy a tervgazdálkodás tekintetében :(
legrégibb tapasztalatokkal .mndelkezik. 141 tapasztalatok alapján támpontokat nyerhe- tünk arra nézve is, hogy mit várhat Magyarország a ten'gazdálrkodástól, mily eredményeket lehet a tervgazdálkodással ei—
férni.
A szovjet tervgazdálkodás eredményeinek (mérlegelésénél célszerűnek látszik előbb egy
rövid pillantást vetni a gazdasági rino—
nyokra, Oroszországban a szovjet uralomra—
juíáxát megelőző utolsó Maxine/sben, Orosz- omzág gazdasági életében az első világ—
háború előtt a legfontoSabh Szerepet a me—
zőgazdaxág játszotta, Oroszország akkori mezőgazdasági viszonyaimik jellemzésére i'elemlíthetjiik, hogy a kenyérgabonatermelés fejenkinti átlaga az 1909—1913. években 327 kg volt, valamivel több, mint az akkor!
Magyarországon ahol ezekben az években
304 kg;—ot nem 100 lakosra '(koszországbau
1913—ban 369 szarvasmarha jutott, Magyar-
