Az 1933. évi tűzkárok

III:-IIICIUIl-IdiÉ-olinllll'ln'nu-in'nl-Itteni-ullnnnunnln-.mi-z inui-n-n-n-n-n-nnlnll-null-nlonull-I-

...-II.;

e ÁRSTATISZTÁIVKA És PÉNZÚGY a

Az?! 1933. évi ktűzkárok.

Les dommages cause's en Hongrie par les incendtes en 1.933.

Résume'. Dlaprés les releve's officiels, le nombre des incendíes a augmenté en 1933 en Hon- grie par rapport aux nnnées préce'dentes; il faut faire remarguer cependant gue Paccro'issement

tenaít pour une bonne part au [ait on*en 1932 le sysléme des enouétes, et notamment le conlróle des données, a été perfectionné. _. Les dégáts dus aux incendíes ont été infe'rieurs en 1933 d ceux de 1932. Les dommages causés en 1933 par les incendíes aux biens meubles étaient presgue éyauac á ceux causés aux ímmeubles; les premiers ayant représente' 5'9 millions de pengős et les derniers, 5'8 millions. —— Les tubleaux ci—dessous indiguenl,

en détail, les cas d'incendies suivant les comitats et les villes autonomes, les causes des incendies, les biens, meubles et immeubles,

ou partiellement ravagés.

complétement

A nemzeti vagyonosodás növekedésével egyre inkább szaporodnak a tűztkároknak kitett ingó és ingatlan objektumok is és így a társadalormgazdasági berendezkedés- ben mindinkább fokozódó jelentőséget nyer azoknak a rendszabályoknak (tűz—

rendészet) és intézményeknek (tűzoltóság, tűzbiztosítás) kiépítése és fejlesztése, me—

lyek a tűzveszély elhárítását, illetőleg an"

nak lehető korlátozását és a bekövetkezett károk viselésének enyhítését vannak hi- vatva előmozdítani. A tűz által okozott károk a közgazdaságnak abszolut, sehol meg nem. térülő veszteségei, ezért azoknak lehető csökkentése gazdasági és szociális szempontból egyaránt elsőrendű feladat.

E feladat fontosságának az állam részéről történt felismerése fejlesztette a megelőző és elhárító tűzrendészete't az általános ál- lami igazgatás önálló ágazatává, az oko—

zott, illetőleg az előállható károknak a magángazdaságok kőzti megosztás útján való könnyebb elviselésére irányuló törek- vés pedig a tíízbiztosítás fejlődését segítette elő. Úgy a tűzrendészet, mint a tűzbiztosí—

tás egészséges fejlesztésének alapfeltétele a tűzveszélyt befolyásoló ősszes körülmények és viszonyok tüzetes ismerete, amelyhez az alapokat a tűzkárstatisztika hivatott nyuj—

tani. Egy korábbi ismertetésünkbenl) volt

1) L. Magyar Statisztikai S'wmle 1931). 3. sz.

alkalmunk rámutatni azokra a nehézsé—

gekre, amelyek a tűzv'káradatgyüjtés töké- letes megszervezésének útjában állanak. A felmerülő elvi és gyakorlati problémák megoldhatatlansága .az egyik oka annak, hogy a tűzkárwstatisztika a legtöbb ország—

ban koránt sines oly mértékben kiépítve, mint ahogy jelentősége megkívánná.

A magyar hivatalos tűzkárstatisztika, mely négy évtizedes multra tekinthet visz—

sza, több ízben lényeges, a gyakorlati élet követelményeihez simuló módosításon ment keresztül. Hogy az adatgyűjtés rendszeré—

nek állandó tökéletesítése milyen szüks—é—

gesség volt, azt mutatja a tűzeseteknek a reformok utáni években mutatkozó ugrás- szerű emelkedése, amely elsősorban ,az ellenőrzési rendszer megfelelőbb kiépítésé- nek volt a folyománya. Az adatgyűjtés leg—

újabb átszervez—ését a hivatal 1932-ben haj—

totta végre és az 1933. évi adatok már a módosított felvételi minták és az új ellen- őrzési rendszer segítségével gyüjtettek be.

A tűzesetek számának az adatgyűjtési rendszer módosításával kapcsolatban je- lentkező fentemlített emelkedése az 1933.

évi eredményeknek az előző éviekkel való egybe'vet-ésénél tis ikonstatálható. Éppen ezért alábbi ismertetésünkben az adatok—

nak több évre való összefoglalásától eltekin—

tünk és csak az 1933. év legfontosabb tűz—

kárstatisztikai adatainak ismertetésére szo—

rítkozunk.

Az elmult év fontosabb tűzkárstatiszti—

kai adatait törvényhatóságok szerinti rész—

letezésben az 1. számú táblázatban mu—

tatjuk be. A tűzesetek száma az előző évekhez képest emelkedést mutat, ami el—

sősorban az ellenőrzési rendszer már em—

lített kiépítésére vezethető vissza. Az oko- zott károk összege viszont alacsonyabb az előző években kimutatott károknál, ami azt jelenti, hogy az 1933. évben átlag kisebb kárral járó tűzesetek fordultak elő. A tűz—

esetek alkalmával 57 ember szenvedett tűz—

balált es 163 könnyebb, vagy súlyosabb sé—

rülést. Az ingó- és ingatlanvagyont csak- nem egyforma mértékben sújtotta ez az elemi csapás, amennyiben az ingóságok- ban okozott károk 59 millió P—re, az in—

gatlankárok pedig 5'8 millió P-re rúgtak.

, 7.szám... - .. —716_19 :: 1934

1. AZ Okozott károk 1933-ban. —— Dommages cause's en—1933'par—les incendies.

Dommages causés a 451 ! 10 000

Nambre . _ (,) lélekre esik [ § ;. §—

Bimsíw" Ne?;tgifto § Póur 10000 .; 8 (e § § %

_ § habitams, 's'-§? E ..,—É?

Vármegye, tjv. § :: ;, .: § comme" Én § g § §

.. 3 a se a e % 0/ —— WÉS ...-23

-Comilats A %% § ie §; §á§ g., 0 .. 8 23.33 $$$

- 39 2.7: §§mg3wc§mÉSW "% 33? 3 u 5 u

et mllex autonomes g§ §; .om*§ 5333 2 § g§§ 9N .,, ! § gNwa 833

g; 8'3ɧ§1€§§%§:§§s gs % ks g§§ 3555,

iii; ggg 73033 É—É'S És § fán-§ §! ors $§ § % :MS fél—IB

, . .. 9.§

szama peSÉÉÉÉÉÉÉLOíSZÉíÉ'ÉlÉÉIÖS %%— Pengőben — '*'" Was

Abauj—Torna vm. —— comitat . . . 287 716 211 395 45 65 716 01 31 77.140 2.493 999 Báes— Bodrog vm. —— 123 152 56 35 14 12 117 09 9 8.270 949 768

ebböl —— dont — Baja tjv. ——v'llle

autonome . . . . . . 18 27 36 12 2 4 54 05 6 18.450 3.004 2.003 Baranya vm. — comitat . . 203 266 83 49 32 26 190 1'6 6 5.990 936 714

ebből —— dont —— Pécs tjv. ——m'lle

autonome ... 23 26 34- 3 17 — 54 07 3 8.160 2.340 2.070

Békés vm. — comitat ... 259 301 82 40 15 10 147 12 8 4.400 567 488 Bihar vm. —— ... 122 176 31 28 83 47 189 11)" 7 10.520 1.545 1.071 Borsod, Gömöres Kishont vm. -ék1)

comitals . . . 412 707 158 278 29 51 516 44 11 14.070 1.248 728 ebből —— dont —Miskolc tjv. —

m'lle autonome ... 29 34 14 14 2 8 38 03 5 6.150 1.327 1.332 Csanád, Arad és Torontál vm.-ékl)

comitats ... . . . . 153 189 31 13 5 2 51 04 9 2.920 332 269 Csongrád vm. — comitat . 465 769 171 177 30 19 397 34 13 11.480 853 516

ebből —— dont —— Hódmezővá

sárhely tjv. —n'lle autonome 41 53 22 28 1 2 53 05 7 8.780 1.280 991 ebből —— dont —— Szeged tjv. -—

Mlle autonome . ... 118 199 55 35 7 1 98 08 9 7.080 832 493

Fejér vm. — comitat . . 179 302 127 48 57 53 285 24 7 10 500 1.595 945 ebböl —— dont —— Székesfehér-

vár tjv. -— m'lle autonome. 18 26 4 2 33 40 79 06 4 19.100 4.372 3.027 Győr, Moson és Pozsony vm.-ék1) ——

comitats . . 132 263 117 97 32 21 267 22 6 12.910 2024 1.016 ebböl —— dont Győr tjv. —— Mlle

autonome . . . . . 44 56 44 3 6 — 53 05 9 10.520 1.216 955

Hajdú vm. — comitat. ... 234 329 207 114 17 20 358 30 8 11.870 1.519 1.088 ebből — dont— Debrecen tjv. ——

ville autonome . 109 165 130 43 7 14 194 16 9 15.850 1.775 1.172 Heves vm. —— comitat. . . 210 350 35 47 98 54 234 20 7 7.340 1.121 673 Jász- Nagykun-Szolnok vm. -comitat 251 337 152 55 31 12 250 21 6 6.010 1.000 745 Komárom és Esztergom vm -ék1) —-

comitats ... 134 278 99 66 38 13 216 18 7 11.800 1.610 776

Nográd és Hont vm.-ék') —— comitats 314 774 151 196 29 27 403 34 14 17.780 1.292 520 Pest-Pilis'Solt-Kiskun vm. — comital 1.488 2.000 1.265 662 204 70 2.201 188, 6 8 710 1.479 1100

ebből— dont —— Budapest szé—

kesfőváros —— capitale . . . 507 670 668 238 108 3 1.017 87 5 0.900 2.005 1.504 ebből —- dont — Kecskemét

tjv. — ville autonome 69 84 41 29! 6 5 81 07 9 10.000 1.169 961 Somogy vm. —— comitats 5431277 335 369 84 85 873 74 14 22.460 1.068 684 Sopron ,, —— 153 712 195 319' 29 24 567 48 9— 81.620 3.703 796

ebből —— dont -—Soprontjv -—

villa autonome. . . 17 20 6 2; 3 1 12 ()'1 5; 3.320 703 598 Szabolcs és Ung vmék') ——comitats 409 706 309 405 90 77 881 75 10. 21 480 2.152 1.241

Szatmár, Ugocsa, és Bereg vm. -ék1) ! §

comitats . . . . . . . 136 252 49 571 15 19 140 1 1 9 9.010; 1.024 553 Tolna vm. —- comlíal . ... 241 708 121 134 40 16 311 20 9 11.070 1296 441

Vas .. —— 320 1.09 258 381 95 36 770 65 1'.) 28.090 2.406 705 ' Veszprém vm. —— comitat 242 719 172 280 31 69 552 47 10 22.460 2.283] 769 Zala vm. —— comitat 4861496 197 418 81 114 810 78 13 22.050 1.667 542 .Zemplén vm. —— comilat . . . 186 310 86 144 13 26 269 23 13 12.110 1.442 865

Vármegyék összesen —— Total

des comitats . . 7.682 15.180 4.698 4.807 1.237 968 11.710 1000 9 13. 250 1.524 771

ebböl tjv.ok összesen ——alanten '

semble des villes anionomes 993 1.366 1.054 409 192 78 1.733 14'8 6 10.120; 1.744 1.268 1) Közigazgatásilag egyelöre egyesített vármegyék —— Comilats provisoircment réunís,

7. szám. —620— ₁₉₃₄ A biztosított vagyonban okozott károk (9-5

millió P) lényegesen meghaladták a nem biztosított karokat, (21 millió P) ami első- sorban annak a következménye, hogy a vagyonálladéknak jelentékenyebb része biz- tosítva van, ami mellett még figyelembe veendő, hogy az adatgyűjtés ellenőrzési rendszere folytán a biztosított karoknak aranylag nagyobb része kerül statisztikai l'negfigyelés körébe, mint a nem biztosított karoknak.

A biztositott és nem biztosított karössze- gek egymáshoz való viszonya a nemzeti vagyon becslésénél fontossággal biró arany- megallapitásht'm nyujt alapot. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a biztosított és nem biz—

tosított vagyon úgy aránylik egymáshoz, mint az ezekben okozott, károk, akkor a tűz- karoknak kitett biztosított és nem biztosított vagyon egymáshoz való aránya az 1933. évi karadatok alapján 4'özl viszonylattal fejez- hető ki.Az arányszám megállapításánál felté- teleztetett, hogy a tűzvész a biztosított és nem biztosított objektumokat egyforma mérték, ben sújtotta, holott ez a feltétel nyilvánva—

lóan nem teljes érvényű, miután a nem bizto—

sított objektumok — asmelyek körébe főleg a szegényebb társadalmi osztály vagyona tartozik -— a kisebb tíizbiztonsagi beren—

dezkedés (villamzhz'irító, házi oltószerek hiánya) és a nagyobb tűzveszélyesség (fa—

építmény, nádtető) folytán altalaban na' gyobb mértékben vannak kitéve a tűz pusz- titásainak. Ez a körülmény tehat viszony—

lagosan emeli a nem biztosított vagyon kár- arányát, amiből az következnék, hogy a nem biztosított vagyon részesedése az összes nemzeti vagyonban a fent kimutatottnal kisebb lenne. Figyelembe kell itt azonban

venni azt a fentebb említett körülményt,

hogy az adatgyűjtés ellenőrzési rendszeré- ből folyólag a biztosított tűzkárokna'k aránylag nagyobb része kerül az adatgyűj—

tés körébe, ami ilymódon viszont a biztosí- tott tkárösszeg arányát emeli. Végeredmény—

ben tehát a fenti két körülmény a biztosított.

és nem biztosított vagyon arányának kiszá- mításánál mint egymást kompenzáló té—

nyező figyelmen kívül hagyható és a 4'5:l vagyonarányt mint eléggé megbízható vi- szonylatot fogadhatjuk el.

A tűzesetek és tűzkarok törvényhatósá—

gok szerint való megoszlására vonatkozó adatok szerint a legtöbb tűzeset és a legna- gyobb kar Pest vármegyében fordult elő, amely után a tűzesetek számát tekintve Zala, Somogy és Vas vármegyék, a kárösz—

szeg nagysága szempontjából pedig Sza- bolcs, Zala és Vas vármegyék következnek a nagyságsorrendben. Legkevesebb tűzeset Bácsbodrog e's Csanád megyékben fordult elő, ahol a kárösszegek is a legalacsonyabb számokat mutatják.

A tűzesetek és tűzkárok abszolut adatai azonban —— amelyek nagyjában az egyes, vármegyék területi és lélekszám szerinti nagysagsorren—djét követik —— nem fejezik ki a tűzgyakoriság és a tűzveszélyesség szempontjából az egyes törvényhatóságok között fennálló tényleges különbségeket, mert nincsenek tekintettel a tüzkároknak kitett ingó és ingatlan vagyon vármegyék—

szerinti megoszlasara. A vagyon'megoszlásra vonatkozólag azonban adatokkal nem ren——

delkezünk és így ezt az összehasonlítási ala—

pot figyelmen kívül kell hagynunk. Az épü—

letek szamanak alapulvétele ugyanis csak az ingatlan káreseteknél lehetne megfelelő viszonyítási bazis, de még itt is fennáll az épületek különböző nagyságából, (földszin—

tes, egy vagy több ei'neletes) valamint kii- lönböző tűzveszi'elyességi t'okáblól (kő, vagy t'aépitmény, szilárd, vagy puhatetőzet) eredő hibaí'orras. Ha például két községben egy—

forman 100 lakóház van, de az egyikben minden ház emeletes, szilard építinényű és keménytetőzetű, a másikban pedig csupa földszintes és zsupt'edeles házak vannak s ha egy esztendő folyamán mindkét község- ben hasonló számú tűzeset fordul elő, melyv nek során mindkét helyen ugyanannyi ház ég le, nyilvánvaló, hogy a tűzesetek egyenlő szalma mellett is az első község tűzkársta—

tisztikáját kedvezőtlenebbűl kell megítélni, mert sokkal jobb tűzbiztonsági viszonyok közt mutatkozik a tűzvész oly gyakorinak, mint az e tekintetben hátrányOsal'ib hely—

zetben lévő községben. Az ingóságokat érti tűzeseteknél még nehezebb a tárgyi viszow nyitási alap, miután az ingóvagyon területi elhelyezkedéséről megfelelő adatok híján nehéz tájékozódást szerezni. Az egyes tör—

vényhatóságok területi kiterjedés—ét mint viszonyítási alapot pedig teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk. miután a területnek a rajtalxévő ingatlan és ingójavakkal alig van számbavehető belső kapcsolata. Minden logilkai hiányossága ellenére is a lélekszám jön ilymódon elsősorban figyelembe mint reális viszonyítási bázis a tűzgyakoriság és a kárnagyság területi összehasonlításánál.

mert a lélekszámnaík úgy az ingó, mint az ingatlan javak mennyiségével igen szoros ténybeli kapcsolata von.

F ' A

A TűZGYAKURISÁG ÉS TűZKÁRNAGYSÁG MEGOSZLÁSA 1933-BAN.

Répartition des incendies et de la grandeur des dommages par incendies en 1933.

^{A tűzesetek és tűzkárok 1.000 lélekre eső} kombiná1t átlaga

ngen/zes com/hágy, pour 7.000 ágú/[ des cas a'í'noend/ES erdes dommayes causelsparm

Mgtsmgk 5—7 8—10 11—13 14—16 16——

Mis/M

7. szem.

A fenti módon kiszámított átlagértékek a tűzgyakoriság és a tűzkárnagyság szem—

pontjából egészen más sorrendet adn,,ak mint ami az abszolut számok alapján meg—

állapítható A íviszonyított adatok szerint legnagyobb a tűzgyakoriság Abauj— lorna, Somogy, Nógrád és Hont megyében, míg az abszolut számok szerint vezető Pest megye a legkisebb tűzgyakoriságú megyék közt foglal helyet. A tűzkárok nagysága te- kintetében szintén Abauj--Torna megye áll az élen, utána Sopron és Vas megyék követ—

keznek. Az egy ttizesetre esö átlagos károk összege Sopron megyében a legmagasabb, amely után AbaujTorna és Veszprém me- gyéknél látjuk a legmagasabb átlagikárokat.

Igen alacsony átlagkárokkal szerepel Csa—

nád, Arad és Torontál vármegye, amely a tűzkárstatisztika szempontjából csaknem minden vonatkozásban a legkedvezőbb hely- zetet mutatja.

A tűzgyakoriság és a kárnagyság vár- megyék szerinti megoszlását a mellékelt kar—

togravmm szemlélteti A kartogramm meg—

szerkesztesénél úgy a tűzesetek számát, mint az okozott károkat egyarant figy elembe vet- tük miután a tűzesetek száma csak a tűz—

gyakoriság felől tájékoztat, vagyis csak tűz- rendészeti szempontokat honorál, míg a nemzeti vagyont ért veszteségeik megoszlá- sát a kárösszegek dom—borítják ki. A gra- fikus ábrázolásnál ezért, arra törekedtünk, hogy az a tűzesetek gyakoriságát és a kár- nagyságot egyaránt kifejezésre juttassa. Az ábrázolás alapjául szolgáló adatok a tűz- gyakoriság és a tűzkáí nagyság viszonyí—

tott értékének geometriai átlagaiból állít—

tattak össze. Ezen számítási eljárás mellett azonos nagyságkategóriába esnek pl. azok a törvényhatóságok, amelyeknél a tűzgya- korisági, vagy a tűzkár átlagérték nem egyenlő ugyan, de a két átlagérték közt -—

habár fordított sorrendben is _ ugyanaz az arány áll fenn. A fenti elvek alapján szer—

kesztett grafikon szerint a tűzgyakoriság és a tűzkárösszeg szempontjából Abauj- Torna, Vas, Somogy, Sopron, Zala, Komá—

rom, Esztergom, Nógrád és Hont vármegyék mutatják a legkedvezőtlenebb helyzetet, a legkedvezőbb eredményeket pedig Csanád, Baranya Békés lés Jász—Nagykun-Szolnok vármegyeknel látjuk. A nagyobb terület- egységeket tekintve az Északi Dombosvidék és a Dunántúl a tűzkárviszonyok szempont—

jából általában kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak, mint az Alföld.

Táblázatunkban a népességhez viszo—

1934 nyitott átlagok mellett a tűzesetekre és a károsultakra eső átlagkárösszegeket is közöljük. E vonatkozásokban az egyes vár—

megyék közt egészen eltérő nagyság——sorrend alakul ki, amelyek a grafikon alapjául szol- gáló nagyságkategóriáktól is lényegesen el- ütnek. Az egy tűzesetre eső átlagkárőssze—

gek azokban a megyékben a legmagasab- bak, amelyekben a település iparforgalmi jellegű, ahol tehát aránylag értékesebb ingat- lan- és ingóvagyon fekszik, ülhOi ilymódon egy—egy tűzesetnek nagyértékű objektumok eshetnek áldozatul. Az átlag'károk tere'n legmagasabb összegekkel Sopron, Abauj- Torna, Vas, Győr, Moson és Pozsony me—

gyék, legalacsonyi'ibbal pedig a mezőgaz- dasági jellegű megyék (Csanád, Békés, Csongrád, Bácsbod—rog, Baranya) szerepel- nek.

Az egy károsultra eső átlagkárok álta- lában azokban a megyékben legmagasab- bak, ahol a lélekszámhoz viszonyítva is a legkevesebb a károsultak száma. A károsul- tak és a tűzesetek viszonyított átlagainak összevetése a tűz terjedelmére nézve is en—

ged bizonyos következtetést s a károsultak számának a tűzesetek számához viszonyí- tott megduzzadása tűzvész jellegű esetek előfordulására mutat. Ilyen nagy eltérések konstatálhatók az esetek és a károsultak

száma közt Abauj—Torna, Borsod, Győr,

Sopron, Komárom—Esztergom, Nógrád és Hont, valamint általában a Dunántúl déli megyéiben, amelyek a tűzkárstatisztika többi viszonylatában is általában a legked- vezőtleneb—b helyzetet mutatják.

2. A tűzesetek és tűzkárok havonkintí alakulása 1933—ban.

Cas d'incendies et dommages cause's par euac en 1933, suivant les mois.

Esetek ,,

Cas d'incmdíes har * Dommages

H 6 _

, osszege

MO i s szama 0 1000 P-ben 0

* W" /" ezt 1000 /"

nombre pengős

I. 396 5'1 651 5'6

II. 381 4'9 523 515

Ill. 658 8'6 1.238 10 6

IV. 703 9'2 961 8 2

V. 506 6'6 775 6'6

VI. 560 7'3 704 60

VII. * 812 106 1.266 108

VIII. 1.039 134'a 1.63l 13 9

IX. 867 11' 3 1.623 138

X. 605 7' 9 966 8 3

XI. 537 7'0 508 43

XII. u 618 1 80 864 1 7—4,

Össz. — Total 7.682 1000

7. szam.

.? 622?!— ,

A tűzesetek és tűzkárok havonkinti ala—

kulására vonatkozó adatok szerint 'a leg—_

több tűzeset és a legnagyobb károk július,"

augusztus és szeptemberben, a legkisebbek Pedig a téli hónapokban fordulnak elő.

(L. 2. sz. tábla.)

Az eddig ismertetett adatokon keresztül a tűznek, mint egyik elemi csapásnak gya- koriságát e's pusztításait igyekeztünk vá—

zolni, vagyis a tűzkárstatisztikai eredmé- nyek tárgyi vonatkozásaira terjeszrkedtünk ki az emberi közreműködés momentumá—

nak figyelmenkívülhagyásával. Az emberek magatartásának és az emberi tevékenység-,

3. A tűzesetek okai 1933-ban.

nek ugyanis jelentékeny szerepe van a tűz- károk előidézése'nél és megszüntetésénél.

Adataink csupán csak az előbbi mozzanatra;

nézve vannak, annak a megfigyeléséről neve—

zetesen, hogy a természeti és egyéb okok mellett a tűzesetek elői—dézés—éne'l az ember aktív, vagy passzív tevékenységének milyen befolyása van. A tűzkárstatisztika idevágó adatai e szempontból meglehetős kedvezőt—

len képet mutatnak (l. 3. sz. tábla). Ha ugyanis a bebizonyított és vélelmezett oko- kat öszefoglaljuk, megállapítható, hogy a tüzek keletkezése 18'5%-ban gyujtogatásra,

— Causes d'incmdies en 1933.

Begizony'ított Vélelmezett Összesen A tűzvész oka —— Causes d'incendies muvm Supposees Au mm

szám 0 szám (, . szám o,

leur nombre /0 leurnombre r/U en nombres W

Gyujtogatás —— Malvcíllance . . . . . . . . 158 2'1 1.257 16'4 1.415 18'5 Öngyujtás —— Incendie commis valontairement

par le propn'étaire . . . . . . . . . . 21 03 118 15 134 18

Gyermekek játéka gyufával —— Enfants jouant

avec des allumattes . . . . 475 62 181 23 656 8'5

Gondatlanság —— Imprudence 1.925 250 1.538 20'0 3.463 450

Villámcsapás —- Foudre . . 343 4'5 45 0'6 388 51

Kéménytűz —— Feu de cheminée . 435 5'7 240 3'1 675 88

Egyéb ok -— Au!res causes . 572 7'4 276 3'6 848 110

Ismeretlen — Causes inconnues — —— —— —[ 103 1'3

Összesen —— 'I'otal . 3.929 51—21! 3.650 47-5 7.682 100-0

1'8%-ban öngyujtásra, 8670—ban gyerme- kek gyújtószerrel való játékára és 45 % -ban gondatlanságra (passzív közreműködés) vev-' zethető vissza, vagyis végeredményben az esetek 73'8%-ban az ember cselekvő, vagy szenvedő magatartása volt oka a tűz kelet—

kezésének. A gyújtogatás és az öngyújtás eseteitől eltekintve — ahol a megelőzésre kriminális és patológiai tényezők fennfor- gása folytán kevésbbé lehet gondolni —— az igen magas arányt képviselő gondatlanság ból eredő okoknak megfelelő nevelő és fel—

világosító munkával :kétség'kívűl jelenté' keny csökkentését lehetne elérni.

A tűzeseteknek és tűzkároknalk nagyság- kategóriák szerinti megoszlásáról az alábbi Összeállítás tájékoztat:

101— 501— 1001-—

131531 500 wav-5399— 5303 Összes

J 1 engőig terjedö felüli károkkal járó tűzesetek

Tűzesetek i ] l

száma . . . 2.615 1.986 979 1.665 427 7.672

; 0/0 . . 34'1 f 25'9 12'8 216 56 100

Kárösszeg ! !

1000 P . . 1084 540 740 3.615 6.706; 11.709 0/0 . . . 0'9J' 4'6 ( 6'3! 309 573? 100

[

A fenti adatokból kitünőleg a tűzesetek túlnyomó részénél (60%) a kár 500 P aluli volt, míg 5.000 P—ne'l nagyobb kár a tűz- eseteknek csak 5'6%-ánál fordult elő, de az okozott károknak az 5.000 P-n felüli kár—

ral járó esetek .kárösszegei 57'3%-át tették.

Mint fentebb említettük az ingó— és in- gatlanvagyont a tűzpusztítások csaknem egyforma arányban sújtották. Az elpusztult ingóságok részletezésést az alábbiakban ad- juk:

Bizto- Nem biz—

Megnevezés Éíí—ÉÉÉÉLÉSÉÉ %

káruk 1.000 P

Házi állatok . . . . . _. 73! 32 105 18 Bátor, ruhanemű és házi

eszközök , . . . 489 99 588 9'!) Gabonanemű és takarmány 1.087 263 1.850 22"?

Szemestermény . . . . 149 44 193 3'3 Mezőgazdasági gépek,

eszközök. . . . . . 856 209 1.065 179 Gyári és ipari felszerelé-

sek eszközök . . 877 281 1.158 19'5 rúkészlet ... 839 129 968 168

Egyéb tárgyak . 828 180 508 86

Az összes ingók 4.698! 1.237; 5.935! 100

7. szám,

Az adatok szerint legnagyobb volt/a kar a gabonaneműekben e's takarmányban, va—

lamint az ipari és mezőgazdasági felszere—

lésekben és eszközökben, amelyekre az ősz- szes ingó károknak 60'1% —a esett.

Az ingatlanokban okozott károkat a le- égett vagy megrongált objektumok részle—

tezésével következő adatok mutatják:

Bizto— Nembiz- "

Megnevezés Limit tosított Osszes 0/0 kamk 1.000 P

Erdő . ... 1 47 48 08

Lábonálló termény . , . 3 2 5 O']

Épületek. . 4.803 919 5.722 991

Ebből:

Lakóház . . 1.462 225 1.687 29'2 nakóház műhellyel. . 137 3 140 24 Lakóházgazd.épülettel 738 171 909 158 Gazdasági épület . 1.784 341 2.125 368 Gyári, ipari épület . . 632 163 795 138

Hivatali épület 40 13 53 09

Egyéb épület 10 3 13 02

Összesen . . . ! 4507! 968 5.775 100

623 —_-—

1934

Az ingatlan károknak legjelentékenyebb resze a gazdasági épületekre (37 %) es a lakóházafkira (2900) esett. Miután a gazda- sági épülettel egybeépített lakóházak része- sedése is elég jelentős, tinxegállapítható, hogy az ingatlankárok túlnyomórészét az agrár- jellegű épületek kárai tették. Ha a lakóháza- kat ért károknál a mezőgazdasági lakosság részesedését az országos foglalkozási arány—

számmal (51'8%) egyenlőnek tételezzük fel, arra az eredményre jutunk, hogy az ingatlan károk 7()%-a az agrár lakosságot sujtotta. Az arányszám viszonylagos ma—

gassága a gazdasági épületek és általában a falusi lakóházak nagyobb tűzveszélyessé—

gével hozható összefüggésbe.

Az ingatlankárokikal kapcsolatban rövi—

den foglalkoznunk kell még a leégett, vagy megronfált épületek építési viszonyaival, amelyek a tűzveszélyesség megítélésére nézve nyujtanak támpontot. A 4. számú tábla adatai szerint a tárgyalt év folyamán

11.556 épület égett le, vagy rongálódott 4. Leégett vagy megrongált épület rendeltetés és épületnemek szerint 1933-ban.

Bátiments détruits ou endommage's par les incendies en 1933, suivant leur destination et leur genre.

_ Vegyes H

Sleárd alapépítmény v. fa alapépítmény Bátíments a , . Bátiments cjzjbndz'mmt

Az épület rendeltetése fondements solzde,atozt de bazáríeflgogéí'itcmmt 555222];

Destinat'ion des bátz'ments kemény—' puha vegyes kemény puha vegytes Toial

dur mau mixle l dm" mau mixíe

! tetőzet alatt

Lakóház —— Maisons dhabitation . . . . . 1.287 ' 2.547 117 84 467 230 4.732 Lakóház műhellyel — Maisons dhabitat. avec

atelíer. 74 25 3 2 3 5 112

Lakóház gazdasági épiilettel ——Maísons dhabitat.

avec bátiment agricole . . . 157 396 58 23 161 82 877

Gazdasági épület — Bátiments agricoles . . 602 1.791 194 327 1.831 566 5.311 Gyári v ipari épület —— Fabrigueset autres báti—

ments industriels 190 40 9 23 42 15 319

Hivatali épület —— Bátíments de servicespublics 56 2 1 l 3 ' 3 2 67

Egyéb épület —— Autres báliments . 17 16 5 10 . 59 31 138

Összes épület __ Total . 12.38314817 387 472 2.566 931 11.556

' !

meg, amelyekből keiménytetőzetű építmény csupán %% volt. A kárt szenvedett épüle- tek falazatszerinti megoszlásánál a szilárd falazatú épületek nagyobb aránya termé- szetesen nem a nagyobb tűzveszélyességet jelenti, hanem csupán az a közismert tény nyilvánul meg benne, hogy az épületeknek országos viszonylatban is csak igen kis része fa, vagy fával vegyes falazatú. Az 1930. népszámlálás adatai szerint az 1,467.926 lakóház'ból mindössze 27.256

lakóház, vagyis nem egészen 2%-a volt fa,

vagy fával vegyes falazatú, viszont a házak 40% -a puhatetőzettel volt fedve.

A megreformált tűzkárstatisztika első évi eredményei Önmagukban a tüzbizton—

sági viszonyok fejlődésének, valamint ál- talánosabb érvényű szabályszerűségeknek megállapítására természetesen nem nyujt—

hatnak még elegendő alapot, hiányzik ehhez a legfontosabb tényező: az előző évi ered- ményekkel való összehasonlítás. Nincs mó-

7 szám

dunkban a külföldi állapotokkal való egy- bevetés sem, miután mint említettük a tűz—

káistatisztika legtöbb országban igen héza- gos. Teljesebb és részletesebb képet az or- szág tűzkárviszonyairól csak akkor fogunk kapni, ha az új rendszer szerint gyűjtött

-——624—

. .

1934

%

adatok már nehány évre rendelkezésre fog—

nák állni és ha az ország tűzrendészeti álla—

potára vonatkozó, a Statisztikai Hivatal által már évek óta megtervezett tűzrendé—

szeti felvétel is megvalósuláshoz jut.

Hajdrik Sándor dr.

:-II-CII'l-ICIIIIIII.-...IIIIIIÚIIIIIllIll-I'llII....llll.ll.lIll!lIII-....l..l.--.-.I.III..'-..-l.:

.

.

.

: G E G Y É B e l:

:lIII-IIIII'I...-UIIIIIIIUUIIIIIUIIIlD.III.IllIl.lllIIllllIII-IUI'IIIIIIII-IIIÚIII .. . O...:

Nemzetközi készletadatok.

Donne'es internationales des stocks.

Mult évi jelentésünk—lyen (Magyar Statisztikai (Egyesült Államok) kilenc fö áru világkészletének Szemle 1933. 4. sz.) rámutattunk arra, hogy a alapulvételével, a készletek értékének mérlegelésé- készletek felhalmozódása nem olyan hatalmasará—

nyú, mint a korábbi válságévekben. Több árunál

vel s az erősebb idényhullámzások kiküszöbölésé—

vel kiszámitott. Ezek az áruk, zárjelben :) mér—

már a mult év folyamán csökkenő irányzat jelent— legeléisnél alkalmazott súlyozási számmal, a kö- kezett.

vetkezők: gyapot (9), cukor (6), búza (6), kaucsuk Utolsó jelentésünk óta a készletek utatkulása

országonkint és árunkint nem mutat egyseges kó—

pet. A főbb élelmiszer. és nyersanyagkészletekről

táblázatunkhan közölt adatok részben emelkedő,

részben esö tendenciát tükröznek. Mégis végered—

ményben megállapíthatjuk, hogy a mult óv közepe

(3), kávé (2), réz (2), selyem (2), tea (1), ón (1).

A felsorolt árukból ily módon képzett általános.

index 1920 : 100 alapon 1982—ig emelkedő irányú volt, 1932 közepén 1613—es magasságot ért el. 1932 közepén a tendencia megfordult s az index 1933 közepéig tötl-re, majd ;: folyóe év ele'éi!% IMS—ra óta az 1934. év első thónapjaiig, ameddig az al—a— esett le.

kuluáust figyelemmel kísérni tudtuk, általában nemi Buza. A búza táblazzrtunkbzm szereplő világ- javulás mutatkozik,

A javuló tendenciát igazolja az az index is, amelyet a

(összesítő Depnrtement of Commerce

készlete Eszak-Amerika, Argentina, a

Dunavölgy, India, Észak-Afrika, az európai i—mporh Ausztrália

államok készleteit s az európai rendeltetéssel ten—

Nemzetközi késztetadatokJ)

1928 ) 1929 [ 1930 ] 1931 ] 1932 ; 1933 ] 2)1934 M e g n e v e z é s

, *

k ő 2 e p e n

1

Búza gvilágkészlet , . 19.190 26.400 25.100 27.410 27.110 30.110 .

_látható készlet 6.152 8.738 9.228 11.786 11.778 11.640 13.801 Cukor látható készlet 1.000 tonna 4.872 4.876 6.295 7.119 8.198 8.040 8.175

Kávé világkészlet . . . 1.115 856 1.884 1.692 1.890 1.380 .

Tea Nagy Brit. készlete. . 81'3 921 1043 1013 908 1222 1193

Gyapot világkészlet . . 1.000 bál 10.135 9.625 11.715 13.885 17.046 16.076 .

Nyersselyem látható készlet 63 67 128 12'6_ 134 131 194

világkészlet. . . . 304 437 554 625 625 684

Kuwait lEgyes. An készlete . 1000 tonna 93-13 1022 1597 2300 3505 3393 3549

Kőszén Európai kont. készlet 5.848 2.958 13.988 19.663 21.490 20.973 18.687 Petróleum Egyes. Ált. készlete . 1,000.000 barel 573 613 632 585 538 514 507

Réz világkészlet . . 277'9 327'8 540'7 581'3 7081 6450 5148

, össz készlet 148'5 157'5 1018 1806 2229 2543 2721

010111 %Egy. Au. ebből finomi-

, ) tott . 1.000 tonna 502 601 503 1267 1642 175'1 202 2

On láthat; készlet . . 259 308 515 630 61'9 47'1 202

E v 11. és Na -Brit.

Horg'my l igésziete . . .gy 42 34 110 146 142 122 105

A víla'gkészletek indexe 1929. VI. 30—-— 100 . 92 100 136 156 169 159 146 1) Société des Nations:

lyik korábbi hónap adata.

Bulletin mensnel de statistigue. 1934. jun. —— 2) 1984 április, vagy valame—