Vadászati eredmények az 1933/34. évi vadászati idényben

6. szam.

%

is vizsgálat tárgyává kellene tenni, bár el—

ismerem, hogy kényes kérdés személyi ada- tokat 55 család tagjairól név nélkül is Ösz Slngűjtelllzl. De ha valaki az utódállamok hitbizományi reformjait ismeri és azoknak bizonyos mértékű családvédelmi szempont- jait —— azok mellékzöngéi nélkül —— a reform során érvényesíteni akarja, ezen nem pub- likálandó adaitgyiijtéstt'íl sem szabad vissza—

riadnia.

Ime az első tekintetre is mennyi problé- mát tud feladni az agrárpolitikus a mező—

gazdasági statisztikának; bizonyára több is felmerülne az üzemtan művelőinek átgon—

———524——

1935 dolása alapján. Felelni nem tud rá sem egyik, sem másik. de elsősorban nem is az ő hivatásuk, hanem azoké, akik egész életüket az agrárstatisztika soha eléggé meg nem becsülhető és kellőleg nem értékelhető tudományának szentelik és ambicióval ke—

resík a még ki nem munkált kérdéseket.

De ugyancsak nemes feladat e kérdések ki- vizsgálása annak is, aki a hitbizományi re- formot nem fölületes módon, jelszavak ha- tása alatt, de a nemzet valódi érdekeinek komoly mérlegelése es megfelelő adatokkal alátámasztott kritika alapján akarja meg—

oldani.

Czettler Jenő dr.

Vadászati eredmények az 1933/34. évi vadászati idényben.

Les résultats de la chasse en Hongrie dans la soison de 1933—3—4.

Résume'. (Pest en 1900 (luc [Office central de statistigue a reeueilli en Hongrie pour la pre- miere fois des données sur les lerrains de chasse.

Sur le nombre du gibier mé, les enouétes y ont commence en 1907, el jusgu'd la guerre mondiale elles futeni répe'le'es toutes les années. L'enonéte sur la cliasse ria été reprise au'en 1933; nous ex- posons, dans l'article ci—dessous, les données ol)- tenues.

Les terrains gue lex communex sont oblige'es () donner a bail pour la ehasse représentent 59'6 pour 100 ([es superűcies communales totales: cette pro- portion est de 348 pour 100 ([lltlnl aux lerrains de

(líis Pour les terra'ins de

chasse affermés, les ehasxeurs et les sociélés de chasse ont, pendant la saison (le 1933—34, payé 1,681.638 pengős de Iermage, soit en moyenne ]?

fillérs pour 1 arpenl cadasiral de [erre obliyaloire- chasse inrlépendanls.

meni affermee par les communes pour la ehasse.

Pendant la saison considéree, les chasxears ont [iró 5.446" cerfs (dont 72'5%. dans la Trans-- danubie); 9.884 clienreuils (dans la Transrlannbie, 542996); 1059298 líevres (dans la Transdannbíe, 44'5%). En ouire, ils ont [uzi beauconp d-zr beles á ionrrure ravagea'ní les petitx gibiers utiles: 12.667 renaruds, 74.992 belettes, 44.818 errants, 49.733 chals vagabonds.

chiens

Du gibíer a plume, les cliasseurs onl liré 275657 faisans (53'3% dans la Transdanubie) ef

798361 perdrizt (dans la Transdonnbie, 45'3'70).

On a iiré encore 120961 pies, (lui ravagent les pelits animaux ntil'es d llagrieulture.

Én 1934, la Hongrie a e.tporté pour 512458 pengős (le gibier vivant, pour la plupart des lopins (302208 pengős). Pa'rmi les pays étrangers, c'est I'Autriche oni, pour repeupler des terrains de chasse, a acheté á la Hongrie le plus de lapins vivants.

dont la valeur représentait 35800 de celle a'es ex—

portations hongroises die gibier vivant. La Hongrie u experte encore un nombre notable de lapins vivanls en ltalie (19'2%), en Allemagne ('18'5%) et en France (15%), Les exportations de pendrix vivants représentaient 96.960 pengős; celles de faisans vioants, 93.830 pengős. Dans la valeur des erpothions (le gibier tué (2,(543.381 pengős), c'esi l'Allemagne ani figuraih pour le lievre, ainsi (lue pour le perdrix, pour la parl la plus considél'able (9/1—"8% et 43954; pour le faisan, la part de l'Angle- terre étail, (lans res erporfations, de 37'5004

.

*

A nemzeti vagyon nagyságának meg—

állapíthatása szempontjából hazánkban a vadállomány bizonyára nem jöhet első—

sorban számítasba. de annak mindenesetre számbavehető része. A lőtt vad és az ele—

venen befogott vad külkereskedelmünk—

nek úgy a háború előtt, mint a háború után, egyaránt igen erősen aktív tetele.

Felismerték már jóideje az illetékes kö-

rök a vadászatra vonatkozó statisztikai adatok nemzetgazdasági fontosságz'it, en- nek tulajdoníthah'), hogy a m. kir. föld—

mívelésügyi miniszter úr már 1900—ban a vadászterületekre vonatkozó statisztikai adatokat a M. kir. Központi Statisztikai Hivatallal összeíratta. Az egyszeri ősszeírás azonban _ úgy látszik _ nem szolgálta- tott kellő tájékoztatást, mert az 1907. évtől kezdve, a vadászat fontos közgazdasági je- lentőségére való tekintettel, a földmívelés—

ügyi miniszterium kezdeményezésére a va- dászatra vonatkozó statisztikai adatok ösz—

szegyüjtése't a statisztikai hivatal már munkatervébe is felvette.

6. szám

—525—

Ettől (az időponttól kezdve a lelőtt va- dakra vonatkozólag a világháború kitöré—

séig rendszeres statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre. l913-tól kezdődőleg ez a statisztikai összeírás szünetelt 193345), amikor is ismét a földmívelődésügyi mi—

nisz—térium kezdeményezésére a statisztikai hivatal ezt az adatgyűjtést megint felvette munkatervébe és az 1933 augusztus 1-től 1934 július ítt-ig tartó Vadászati idény adatai most már r()nd()lk(zéstinkre állanak.

A vadászati adatokat a vadászoknak tulajdrmított nagyzolás miatt a nagyközön—

ség általában bizalmatlanságggal fogadja.

Ez a közfelfogás azonban teves. A rende- sen vezetett vadászterületbérlő társaságok és az uradalmak az eredményekről pontos jegyzéket vezetnek, a kérdőívek kitöltése ezeknél tehat a feljeggvzések alapján igen egyszerű dolog. A területi és a bérleti ada—

tokat a bi 'atalos nyilvántartásokból az il- letékes hatóságok jegyzik ki, ezek is telje- sen megbízhatóak, az előítéletnek tehát a statisztikai adatoknál nem sok az alapja

A vadászati statisztikai adatokat három fejezetben ismertetjük, külön tárgyaljuk a vadászterületekre vonatkozó, külön ismer—

tetjük a lelőtt vadak számára vonatkozó adatokat, véggül külön fejezetben mutatjuk be az (élő és a lelőtt vadak külkereskedelmi adatait.

1. Vadászteriileti statisztika.

Az első felvétel adatai szerint 19()())l_)an a községek határának egész kiterjedéséből 36'8% esett az önálló vadászati jogosult-

sággal biró területekre T)ő'9% pedig az

tényleg bérbeadott területekre. A mai terü—

leten ez (az arány alig áthozott. 1933-ban a községek összes területéből, mint az 1.

számú össz )állításból kitűnik az önálló vadászati jogosultsággal biró terület 34'8

% ot, a bérbeadásra kötelezett rész ")9'6

%--()t foglalt el. Annál nagyobb a különb- ségg a két év adatai között _a vadászterületek j(')vedelmez(')s()(gére vonatkozólag. 1900—ban 21838753 kat. hold tényleg.); bérbeadott terület után a bérlők 126594?) arany—

korona bérösszeget fizettek. Ez az összeg az előző tízévi átlag bérösszegmil 22'8%- kal naggyobb ugyan, egy kat. hold bérelt vadászterületre átlafg mégis csak 5 fillér bérösszeg jut. Ez az elég alacsony átlag erő—

sen változik. ha az országrészek szerint nézzük az eredményt. A Duna jobb partján az átlag 13 fillér volt, a Duna bal partján nem egészen 9 fillér Erdélyben viszont gy fillért sem tett ':Fov'ibb menve, meg- állapíthatjuk hogy például ( sík v')rtmegyé- ben nevetségesen csekély osszeg), mindössze 0'17 fillér, Udvarhely 'ármeggyében pedig csak 0'33 fillér béri'mszeg esett gy kat hold vadászterületre. Viszont a városi tör—

v-ényhatósággokat nem számít)", Moson vármegyében 35 fillér, Sopron vármegyé- ben 25 fillér, Fejér vármegyében 16 fillér bérösszeg jutott átlagban a bérbeadott va—

dászterület minden kat. holdjára.

A vadászati lehetőségek a háború után aránylag szűk területre, zsugorodtak össze.

'adászterületek bérösszege ezért jelenté—

kenyen nagyobb, mint amilyen a háború előtti Magvarország területén volt A bér—

beadásra kötelezett rész minden kat. hold- 1883. évi XX. t.—c. 2. szak(sza értelmében jára az 1933/3445 vadasziden) ben 17 til—

]. Az 1933/34. évi vadászterületi adatok. —- Les terrat'ns de chasse en 1933—34.

, -: , , ), ; — , , A'. (" z'll' vadásie"! tek

_),

T () r ü 1 e t kötelezett resz külön vadászterü— * _, _ mers des ten/mm de chasse , . . Tm'res gut lí'S com— letek Égü'gílííef mdepmdants

() ' ' (Super/1515 mmzes atjajetllí 'ldú Tm'raz'ns'de chassc maggsanmwls a11£t5_:514p6, 3 része

rszagresz donna) a van dits indepmzdams fgiiíliyciilílíz /1(.uí16_creV$Az—7_awrtzcs (listat

Regwns 7 összesen 223332? összesen jeb'ool er összesen ebből erdő ;;Zígíffndezst összesen (%b—62155; fülig;

au total Ugtétge au total ,d—Ofoígü au total 151035 donner a bail azr'teíalf'n'ífl 17537:th

__ ) k1l4. l lCl —

kataszteri hold —— en arpenís cadastmzw P en (imám. Nm"

Dunántúl ——

Transdanubie 6,414_178 1,039.496 8,509.624—. 264319 2,493.137 716389 881818 232.341 95.775 87.016 Alföld —

, Grande Plame 7,317.781 408134 4,751.336113.732 2,178.884 190886 608391 192.306 27.953 36.838 Észak— Nord 2,441.2l9 595.7971,372.941138.246 963184 398221 191.429112.964 71.683 39.550

Összesen

Total 16,173.178 2,043.427 9,G33.901l516.297 5,635.205 1,305.49 l,681.638 537311 195411 163404

l

6, szám. —— 526 —— 1935

2. Elejtett szőrmés vadak 1933/1934-ben.

Gibim's ?! fourrwe tuc's par les chasseurs en 193334.

Ma arorszá

. Dunántúl Alföld —- Dans 4 _ l gy (g

Megnevezes Danáaítaulfiíany lalílZ?771£lc ]SlezkA("guns(Bai—351542Égígme

Spécificaiíon MW"

' d a r a b —— e n_ t é ! e s

Szarvas —— Ccrfs ... 3.950 351 1.145 5.446

I,)ámvad —— Downs 762 258 37 1.057

Oz — Cheweu'ils ... 5.423 2.788 1.673 9.884

Vaddisznó — Sanglwrs ... 765 371 626 1.762

Mezei nyúl —— Lzewcs . . 471791 463961 123 546 1,059.298

üregi (tengeri) nyúl — Lapins ... 17.549 15.970 198 33.717

Róka. _ Renards . 8.847 2.117 1.703 12.697

Borz —— Blaiwaur. ... 870 158 204 1.232

Görény —— Putms 4.000 2.928 493 7.421

Menyet — Belettcs 9876 4.135 981 14.992

Pézsmapocok — Souris des chawlps 1.507 1.540 21 3.068

Egyéb szörmés vad —— Aulns , 4.321 ) 6.418 895 ) 11.629

Szörmés vad összesen —— Total 529661 500990 ! 131522 1,162.173

Kóbor eb —— Clu'ens ermnts . . 15.394 21.985 7.439 44.818

Kóbor macska w— Clrats crrants . . . 24.670 18.213 6.850 49.733

lér bérösszeg jutott. 'l'ernn'rszetesen most is elég nagy a különbség az átlagjövede- lemben, ha a területi egységeket külön néz- zürk. Az említett országos átlaggal szemben a Dunántúlon 25 lillór. az Alföldön 13 fil—

lér, északon 14 fillér az átlagos l))órji'we- delem.

2. Vadászati eredmények.

A lelőtt, illetőleg elpusztított vadak szá—

mát a háború előtt vadászatra hasznos va—

dak es vadászatra kártékony vadak cím alatt mutatták ki. Mindkét kategóriát is- mét szőrmés vad és szárnyas vad alcímre osztották. A háború után, mint ez a 2. es .3.

számú kimutatásban látható. csak az elej—

tett (elpusztított) szőrmós vadak és elejtett (elpusztított) szárnyas vadak szerinti fel- osztást tartották meg.

Az 1909. évi vadászati eredmenyeket vizsgálva, sok olyan érdekes adatot látunk, melyek felemlítése a háború előtti boldog Magyarország vadászati emlékeit egy pil—

lanatra visszaidézi. A vadászatilag hasznos érdekes vadaink közül hiányoznak a mos- tani íegvzéken :) zerpok; még 1909 ben is

vadászaink 229 zergét lőttek le (1135-öt Ei—

délyben ), most perszennálunk ennek a ne—

mes vadnak híre sincsen. Vadpulyka 228 került terítékre (179 a Tisza balpartján).

A nehezen megközelíthető siketfajdok kö- zül 440 lett vadászzsákmány (197 Erdély—

ben). Az elmult vadászidónyben a Dunán—

túlon 2 nyírfajdot lőttek. 1909-ben 230

nyíit'ajd jött puskacső elé. A háború után már nem gyűjtöttünk adatokat a fenyves és huros rígókról az 1909. évi adatok 13 637 ilyen szárnyas elejtéséről számol—

nak be.

A vadászatilag kártékony vadfajta—k kö—

zött még nagyob az eltérés. lgy mindjárt mostani erdőinkből teljesen hiányzik föld—

részünk legnagyobb ragadozója, a medve.

1909-ben meg 219 medvét lőttek vadá- szaink (131 Erdélyben) A Duna jobb part—

ját és :) Duna—wTisza közét kivéte a többi Öt országresz valamennyiében lőttek med—

vét. Ugyancsak hiányzik kimutatásaink- ban a hiúz, ebböl az általában kiveszőfél- ben levő ragadozókból 1909—ben (főleg Mál- ramaros vármegyében) még 56 példányt löttek Most () letolt farkast (kettőt Bara—

nya, kettőt Veszpremvvármegyében) mu-

tattak ki vadászaink. 1909—ben 407-et. eb—

ből Erdélyben 199—et. Külön felemlítjiik, hogy k—ese'lyűt hazánk mai területén nem

is látunk, 1909-ben 2239 lelőtt keselyűről

számoltak be. A vadászok által kimutatott lelőtt baglyok száma 1909- ben 19 715 volt most a bagoly oly ritka mdaslzsakmany, hogy nem is szerepel a lelőtt szárnyas va—

dak jegyzéken. Ugyanez az eset a hollónál (13.340 darab)i

Láthatjuk ho"gy a háború előtti Magyar- onszág vadféleségekben mennyivel gazda- gabb volt, mint napjainkban. Ezzel szem—

ben meg kell állapítani, hogy vadászaink a vadászatilag hasznos vadak óvására, te—

nyésztésére, vérf—elfrissítésére sokkal na-

6. szám. —— 527'*f 1935 3. Elejtett szárnyas vadak 1933/1934—ben.

Gibiers á plume tués par les chassems m 1933—34.

Dunántúl Alföld Észak . Magyarország

Megnevezés Dans la Dans la Dans le osszesen

, . .. . Transda/mbie Grande Plaine Nord Dam la,.

Specz/zcatwn

Hongme where

(I a r a b —— a n n o m 17 r e s 7

Fácán —-— Faisan . 146861 119450 9.346 275357 ;

Fogoly —— Pewlrim ... 361575 850649 106137 798361 1

Fürj —— Caillc ... . . . 17.304 19.616 3.602 40.522 '

Vadlúd —— ()ie sauvage ... 8.244 12.641 3.324 24.209 '

Vadruca -— Canard sauvage . 15.898 19.237 3.856. 38.991 §

Szarcsa Poa/lle d'eau . ... 3.435 3.111 212 6.758 ..

Erdei szalonka —— Bécasse . 6 626 2.095 3.421, 12.142 *

Sárszalonka — Bécassinc 967 2.067 394 3.428 )

Vadgalamb —- Pigeon sauougc . 4.269 5.331 1.623 10.923

Sas -— Aigle, . . . 1.030 2.104 902, 4.036 .

Sólyom —— F'aucon . 2.152 1.408 477 4.037 %

Kánya —— Milan ... 16.562 4.155 1.014 21.731

Gatyás ölyv —— Buse . . . . . . 2.567 1.907 1.028 5.502

Réti héjja —— Busard ... 4.283 3.983 1.051 9.267

Karvaly —— Epfrvivr . . . . . . . . 7.820 3.455 1.237 12.512 Dolmányos varjú —— Corneille mantclée . 35.379 29.860 8.772 74.011 Vetési varjú —— Corneille commune . . . 24.468 50.101 7.990 82.559

Szarka w Pie . . . . . . 50.397 60.206 16.358 126.961 §

Szajkó (Mátyás) —— Geai . . . : . . . . . . 10.657 2.667 3935 17.259

Egyéb szárnyas vad —— Aulres gibwrs d ptume . 7.703 7.262 2.019 16.984 §

Szárnyas vad összesen -— Total . 728147 681305 176398

bet költenek, mint régebben. A lelőhető vadak számát a vadászterü'letbérlők szal - szerű körültekintéssel állapítják meg, a szabályokat szigorúan megtartják. Főleg ennek tudható, hogy napjainkban a vadá—

szatilag hasznos vadak száma a nagy terület- v—eszteség dacára, aránylag nem sokkal ma—

rad a békebeli adatok alatt.

Ennek a néhány békebeli adatnak ki—

vonatos ismertetése után az elmult vadá—

szati év lényegesebb adatait mutatjuk be.

Legnagyobb vadunk a mai területen a szarvas, a szép agancsos gímszarvas lelövé- séért uradalmaink jelentékeny összegeket vesznek be. A vadászati év alatt 5.446 szarvast lőttek le, 72'5% a Dunántúl és a dolog természetéből kifolyólag Csak 6'4%

az Alföld erdeiben került terítékre. Az Al- földön nagyobb számban Pest vármegyé—

ben (259 drb.) és Sza—bolcs vármegyében (42 drb.) lőttek szarvas—t. A szarvasvadá—

szok Somogy vármegye erdeiben zsákmá- nyoltak a legtöbb (824 drb.) szarvast, eb—

ben a vármegyében az uradalmi erdőkben a vadak ápolására nagy gondot forditanak, természetesen a legjobb vadászati eredmé—

nyeket is itt érik el. Özállományunk vadá—

szat következtében 9.884 darabbal csök—

kent, 54'9%—ban a Dunántúlon és 282 %—

ban az Alföldön. A vadászok legnagyobb, tömegvadja, a mezei nyúl. Ebben az évad- ban 1,059.298 nyúl lett a vadászszenvedély áldozata. Ebből a tekintélyes tömegből 44—"5% a dunántúli vadászterületeken, 43'8

% .az Alföldön került puskacső elé.

Az elejtett (elpusztított) szőrmes va—

dakra vonatkozó adatokból megemlítjük,

hogy a hasznos kisvadak született ellensé—

gei közül 12.667 rókát lőttek le va-dászaink.

A róka főleg a Dunántúlon pusztít, .a lelőtt rókák közül 69'8% ebben az országrészben veszélyeztette a vadállományt. Ha már a hasznos kisvadalk ellens-égeiről számolunk be, megemlítjük, hogy 14.992 drb. menyét (65970 a Dunántúlon), 44.818 kóbor kutya (49'1% az Alföldön) és 49.733 kóbor macska (49770 a Dunántúlon) további kár—

tételeitől szabadították meg vadászaink va—

dászterületeiket.

Az elejtett és elpusztított szárnyas va—

dakra vonatkozó adatok közül kiemeljük.

hogy vadásza—ink 275657 fácánt lőttek le.

A fácánnál is a Dunántúl vadászterületei a leggazdagabbak (53'3'70), viszont az északi!

domboisvidéken a fácán ritka vad, az ösz—

szes elejtett ufácá'noknak csak 3'4%-a került az Észak vadászterületein terítékre. Szára

6. szám,

-———528——

1935

4. A vadászat mellékköltségei 1933/34-ben. — Guelgues frais de chasse en 1933—34.

Kífizetésre került —— Il (: e'tlípayé

, , , A vadöröknek j l'*tók k l !. , , t összesenj

-Orszagresz _— Regwns

amihíigga'gi ( L'Il'llsillltlíllleáifg llmzuylílzrígport 17 ouíucc'tílfa'l'ms'

" p e 11 g ő —i "innen;; ;; ő s __

l !

Dunántúl —— Trans/tanulna

453431 j 233985 § 52.862 740.278

Alföld —— Grande Flame .

287958 ! 174.718 § 38.778 501.454

Eszak — Nord . . . .

112769 l 50.930 l 11.000 174.699 Magyarország összesen — Hongrie entiére 854158 j 459633 i 102640 l,416.43l

nyals vadjaink közül a legnagyobb tömeget a fogoly adja, 798361 foglyot lőttek le az ismertetett évadban, 46376 a dunántúlk 13'3% az északi dombosvidék vadászterü—

letein került puskacső elé. A vadá—szatil—ag hasznos killsvadak tollas ellenségei közül 126961 szarkát (47496 az Alföldön) lőt—

tek le vadeászaink.

A vadászzsákmány bek-ében sem volt, most sincs arányban a vadászterület nagy—

ságával. Elég annyit említeni, hogy 1909—

ben minden 13 kal. holdas vadászterületre esett átlagban egy elejtett nyúl, mostan minden 14 kat. holdra. Minden 55 kat. hold vadzt'iszterül'etre esik egy lelőtt fácán és min—

den 19 k*at. holdra egy lelőtt fogoly. Ez elég gyenge eredmeny, remélhetőleg az orv—

vadászok visszaszorítása es a hasznosvadak óvása ezt a rossz átlagot a jövőben sok—kal meg fogja javítani.

A vadászat a falvak szegeny nincstelen—

jei részére is jelent valami kevés jövedel—

met. Vadászaiink az elmult vadászati ideny alatt 1,416.431 pengőt, fizettek ki, ebből a

Magyarország külkereskedelmi forgalma élő- és teöltvadból az 1934. évben.

Commerce ewte'ríeur de la Hongrie pour les gibiezs eirants et més, en 1934.

Behozatal K i v i te 1 Imperial. Expm'íations

Megnevezés ;: § Ég, %? v Érték .Dész'gnation §§ ; ; § § § Valmr

:: s :; : a rengő

§§ táji: 50 § § pengős

Étővad —— Gibicr m'mmt 19 3.692 3.459 512458

Ebből: —— Dont:

Nyúl —— liévres et lap'íns 2 450 2.730 302208 fogoly — perdria: . —— —— 308 96.960 fácán — f(tisan 3 1.020 881 93.880 Leöltvad —— Gibier tué —— — 31.987 2,643.381

Ebből: — Dont:

nyúl — liévres et lapins — —— 27.183 1,913.200 fogoly —— perdriw . — —— 983 223.570 fácán —— f'aisan — —— 2.553 383282

jelentékeny összegből 80'3% jutott a vad- őrőknek, 323370 a hajléknak és 7'2% a fu- varosoknak.

*

3. Külkereskedetmünk élő és lelőtt vadból az 1934. évben.

A külkereskedelmi adatok sem az ex- portált élő vadak számát, sema külföldre került leölt (lőtt) vadak számát nem mutat—

ják ki; az adatok csak súly szerint kimutatva kerülnek feldolgozásra és közlésre. Ezeket az adatokat természetesen így nem tudjuk használni, rendelkezésünkre állanak azon—

ban, mint az 5. sz. tábla adatai mutatják, az wértékiadatok, ezekből már jól tudunk az export nagyságára vonatkozólag következ—

tetni.

A behozatal olyan csekély, hogy arról egyáltalában nem tárgyalunk, a kivitelre vonatkozó adatok közül azonban szükséges egynehány jellegzetes adat felsorolása.

Élővadból 1934-ben 512.458 pengő ér-

tékű vad került külföldre. Természetesen

legnagyobb resz (302208 P) a kivitt élő—

nyúl értéke. Az export főleg Ausztria felé irányult (35'8%) de Olaszország (19'2%).

Németország (181376) és Franciaország (15'2%) is magyar élőnyúllal frissítette fel

nyúlállol'nányát. A vadászati sport ezekben a külállamokban is erősen fellendült, gyönge vadállományukat magyar élővadakkal akar—

ják a degenerátódástól megóvni. Nemcsak a most említett államok, hanem olyan messze fekvő országok is, mint az Észak- amerikai Egyesült Államok szinten erdek—

lődik a magyar élővadak után. Láthatjuk ezt a MVárosi Szemle" 1935. 2. számában VVeis—

senbaeh lVán báró tollából megjelent tanul—

mányban, amelyben az ngvesült Államok állami parkjainak viszonyait ismerteti. Az Egyesült Államok erdőhivatalaitót beszer—

zett adatok szerint Nebraska állam vadvédő területein magyarországi foglyokat telepített

*l—e. Ezeknek új hazájuk teljesen megfelelő volt, szépen elszaporodtak. Ma már az ottani

6. szám,

természetszerető vadászoknak az eddig is- meretlen fogoly kedvenc vadászzsákmánya lett. Ennek az eredménynek hatása alatt újabban Pennsylvania állam is kísérletezik a magyar fogoly szaporításával. Az élővad exportunkra vonatkozólag megjegyezzük még, hogy élőfoglyot 1934—ben 96.960 pengő, élőfácánt 93.830 pengő értékben vittünk külföldre. Az élővad összefogása főleg nagy uradalmainknak jelent szálmbavehető jőve- delmet, reméljük, hogy a külföld most mu- tatkozó érdeklődése a kiváló minőségű ma- gyar élővad iránt a következő években je—

lentékenyen emelkedni fog.

A lőtt vadból 2643381 pengő értékű vadat szállítottak exportőrjeink külföldi pia—

—529— 1935

cokra. A lőtt nyúl nagyrészt Németországba került, az egész érték 94'8%—át a németek fizették ki. A kivitt fogoly értékéből 43%-ot Németország, 23'3%-ot Anglia és l.7'5%-ot Svájc fizette nekünk. A külföldre vitt lőtt fácán értékéből Anglia adta a legtöbb valu—

tát (37'5%), utána jön Németország 30%-os

A külföld az ízletes magyar vad iránt állandóan érdeklődik; amennyiben mozgé—

kony és ügyes külkereskedelmi szervezet ezt az érdeklődést megfelelően fokozni tudja, kereskedelmi mérlegünk—et a külföldre szál- lított élő- és lőttvad értéke a jövőben még jobban fogja szilárdítani.

Sajóltelyi István.

;

I.u.-.I.u.-llnlcnul-nonillInn-cl-ll-UU-I...-ll-l'll-....llll......l.!-II.-on...-...n-ni-n-n-

Kisipari statisztika Magyarországonü)

La statistigue de la petite industrie en Hongrie?)

Re'sume'. Dés Itt/17, Alexis Fényes insistait, en Hongrie, sur l'importunce de la statistigue indus- trielle, dont lu réalisution pre'occupait Io statistioue officielle (i portir des preznieres séanees du Conseil de Statisligue.

Panni les stalisticiens renommés, Charles A' e—

le ti et Joseph .! ek elfa I a s Sy ont fait, en Hongrie, des études et des projets sur cette (;uestion.

Toutefois, c'est seulement e'n 1884 (]u'on n fait, pour la premiére fois, une enoaéte statisligue ou suj'et de l'industrie. Lors du recensernent de la population de

1900, on a re'cueilli de nouveau, au moyen de (Juel—

aues guestions ajoutées au bulletin inilividuel, des données sur liindustl'ie; il faut faire renmrguer cependant (lue tunt les documents de 1884 (Iue

de 1900 coulion, Ce ulest

(juioprés la guerre one [ut eréeutée (i cet égard une enguéte vraiment générale. (luoigue,

ceux sont sujets ()

bien avant, on eüt insisté sur la nécessité de réunir des don- nées sur les industries, et

exploitation.

surtout au sujet de Aprés la guerre, lors de la statistigue industrielle, aut ent cet important résultat (]ue, depuis 1921, on a [uit leur

réforme de la

toutes les années un'e enouéle sur l'emploitation et la production de la grande industrie, l'Of—

fice central de statistiílue déeida de réunir également des données sur la petite et la moyenne industrie et de faire, par eonséauent, une enoaéte complete sur les établissements industriels. En

ll A Magyar Statisztikai Társaság 1936 május 28-i előardóiilésén felolvasott székfoglaló előadás.—

Confe'renre foite dans la sénnee d'études du 28 mai 1935 de la Société Hongroise de Statistioue.

raison de la mauvaise situation financiere, llopuéru—

1.923, ne fut exe'cutée guien 1930, eonjointeinent avec le recen- senrent de la population, et dans un cadre inférieur (i celui de 1923. Les données étaient fournies par les pa'trvns. ()n laissait de cóté les établissements Iion, printitivement projetée pour

des personnes juriditlues, ainsi gue les industries (z domicile et les industries aznbulantes, et les me'tiers exercés sans atelier. Le guestionnuire avait pour objet, outre les données concernant le patron et le personnel, seulement lms données les plus importun—

tes relatives () llexploitation (ge'nérateurs, machines de fabrication, production, etc.). Les re'nseignements recueillis e'taient dépouillés un an et (lenti aprés l'enguéte, faitev parallélement (tu reeensement de la population, mais le dépouilleanent des documents fournis par le reeensement au sujet des pi'oíessions nlétoít pas encore terminé, et F()ffice voulait se rendre compte, avant de publi'er les résultats de ladite enguéte, siils cadmient avec ceux

fournis par le reeensement sur les professions industrielles. (Cette vérification était rendue néces- saire par le fait (Iue les statistiaues industrielles antérieures étaient incompletes). Les chi/fres recue'íl—

lis par le recensement sur les professions ayant été publiés () l'automne dernier, ils n*ont pu étre eom—

parés gu'ii la [in de 1934 avec (rear de l'entluéte relative aux industries On a eonstaté alors one ces (lerniers étaient exacts. Les écarts relevés entre les données des deux sources n'étaíent dus oulr'i ce fait (Iue les deux opérations s'inspímient de points de vue différents.

Lors du rlépouillement des doeuments de cette