Áralakulás a gazdasági válságban

(1)

e ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY a E

..-'n.-m.n.n.-nno-a-nnunnu-nnnunn-u-n-un-an-oo-o-.o-'-..un.-no-.-ni...-.uncnnnunn-nuuunnnn-n-a-n-n.

Átalakulás a gazdasági válságban.

Le mouvemem des prix depuis la erise économigr/e.

Résumé. C'est Funnée 1929 (lui est indiguée, on général, comme point de départ de la crise éco—

nomioue mondiale; () portir de lá, on consiaíe, pour [(l plupart des pays, une buissc de prix. Lu pro—

o'uclion mondiale pumi! avoir été, depvis la crísc, a son minimum en 1932; olulnt aux priv, c'est en 1933 (Izi'ils étuienl au plus bus. Pour le con'zmercc mondivl, il est moins ívcilc d'émblir ("1 (juci moment ii a utleint son point le plus bas. Tandis (]u'en valeur, il a continué () tomber en 1933 et méme en 1934 dans la pluparí des pays, il se relevaif, m volume, dás le (léha! de 1934 et, eri ef lá, dans la seconde moitié (le 1933, oü Io Imisse des prix mon- dimw (limit ces-se', et cela indigue un certain chan—

gemenl de [a strucfure du commerce international.

En Hongrie, deprzis la crise (dlaprés [*indice des prix de yros), [e niveau des prix a été au plus bas () l'automne de 1933, ei il s'est gueloue peu raffermi depuis.

Nos tableauar o/I'rent de plus amples rensei- gnemenls Sur les variations (les prix hongrois et internationuux,

*

1. Gazdasági helyzet.

A gazdasági válság kezdő pontját álta—

lában az 1929. év őszén kitört 'newyorki tőzsdekrachtól szokták számitani s ez nagy- jából fedi is a tényleges helyzetet, Az egyes államokat ugyan különböző időpontokban ragadta magával a válság forgataga, nagy- ban és egészben mégis az 1929, év az, ahon—

nan kezdve a gazdasági világválság kimé—

lyiilése nyomon kísérhető. A válság or- kánszerű tombolása az 1931. évi hitelvál—

ság idején érte el csúcspontját a nagy osztrák és német bankbukásokkal, valamint a font értékének leszállításával akuitá vált valntaválsággal.

Ezt követőleg a romlás irama lényege- sen meglassúdoit és a meredeken lefelé irányuló zuhanást lassankínt csendesebb lanyhulás, majd az elért mélypontok kö—

rül hullámszerű ingadozás váltotta fel.

mely utóbbiak első ízben az 1932. év kö—

zepén voltak észlelhetők s ezért ezt az idő—

1. A világtermelés és forgalom indexszámaí!) Indices de la production ef du commerce du monde!) (1925—1929 átlaga -— Mag/erme dc 192;7*I929 : 100).

Megnevezés —— Désignation 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 a) Élelmezési és ipari nyersanyagok termelése — Pro—

duction des objets d'altmentatian et des matieres premiéres nécessaires á l'industríe.

Összesen -— Total .

Ebből : —— Dont :

Mezőgazdasági termelés Production agr'icole SNem mezőgazdasági termelés Production ,mm agricole . . , . . . . . . , . . Élelmezési anyagok —— Objets d'alimentation Ipari nyersanyagok — Matiéres premieres

nécessaires a l'inrlustrie . b) Ipari tevékenység: — Activite' industrielle :

Oroszország nélkül —— Sans la Russia, . . Oroszországgal együtt _ Y compris la Russie.

c) A nemzetközi kereskedelem mennyisége — Volume du commerne international . .

96 96 100 103 106 103 98 95 97

98 97 99 103 103 104 102 103 102

l

90 92 100 105 114 101 86 73 82

98 97 100 108 103 104 102 104 108

92 94 99 104 111 102 91 81 88

93 94 99 1041110 91 81 69 79

91 94 99 105 112 98 87 77 87

91 94 101 104 110 102 94 81 82

; ;

§

?

1) La Production Mondiale et les Prix. Société des Nations. Geneve, 19344, 7. lap — page 7,

(2)

8. szám. — 711 — 1935 2. nges államok ipari termelésének indexszámai.

Indices de la production industrielle pour diffé'rents pays.

N'm t— * - Na - Am.E .

111332; Ausztria ofszze'xg 131223;— britéigriiiia 31532; Belgium Kanada Államgollz Japán É A , H(mg vie A " Md": "fá—lá? Fra nee $$$; Italia Bífflíw Can ada IÚZZ' Jaian

v "mes 192? 1923'1931 1928 1913 1930 1928 197 4224 926 19234925 19s/

A l a p _ B a s e :..1 () 0

(, 1

1929 áltizízínnes 103'1 122 1004 139 109'2 138'5 1274 119 1206

1930 ,, 9615 104 903 140 . 100'3 - 116"? 1080 % 1142

1931 ,, 901 91 73'6 124 93'7 84'7 105'7 90'4 81 1090

1932 ,, 793 79 612 96 933 730 86' 740 64 116'8

1933 ,, 862 81 690 107 9815 805 855 763 76 1390

1934 ,, 1010 88 858 99 1058 883 917 936 79 1539

1933 I (mois) 72 629 100 709 935 622 64 1269

II . 73 64'6 103 . 74'5 9l'0 609 64 124'4

III 724 72 649 105 9418 809 943 625 60 1406

IV . 74 659 107 . 827 923 651 67 1368

V . 76 682 109. . 865 980 727 80 141'4

VI 831 78 69'9 111 967 791 9253 798 91 1298

VII . 75 710 112 . 849 903 826 96 1373

VIII . 86 710 111 . 823 854 895 90 1411

IX 93'7 80 71'0 110 96'8 85'4 890 90'2 85 140'5

X 88 719 108 831 901 874 78 1489

XI . 95 782 107 . 79'8 97'1 839 72 150'1

XII 957 89 751 106 1050 759 95'2 851 69 1494

1934 I (mois) —— 89 791 106 . 722 967 846 77 1440

II —— 79 825 105 . 77'3 907 840 83 1360

III 881) 83 8452 104 1094 84'4 92'6 92'0 ; 87 1503

IV . 83 861 103 . 86'9 91'6 91'4 ; 88 1520

V . 84 881 101 . 89'5 90'3 99'9 ' 89 1533

VI 1030 90 89'1 99 10463 85'7 887 952 . 81 157'1

VII . 83 89'5 98 . 91'7 894 95'6 : 73 153 2

VIII . 89 867 97 . 870 891 998 ? 73 1548

IX 1024 89 860 95 1029 935 900 975 ; 72 1502

X . 92 85'6 94 . 953 930 95'5 : 75 166'7

XI . 97 863 94 . 94'8 948 970 74 1643

XII 110'6 93 86'6 93 1117 897 930 91 0 ; 78 164'6

1935 I (mois) —— 90 875 93 92'5 91'7 98'3 88 15597

lI _— 86 866 93 . 97'2 90'0 101'1 i 91 155'6

III 978 88 874 i 93 1128 103'6 910 93'3 ; 90 1700

IV . 87 93 . 1008 953 977 i 89 1694

l

pontot szokás a válság mélypontjánaik te—

kinteni, mely után további romlás nem, vagy csak szórványosan észlelhető, s egyes pontokon már oly jelek tünedeznek elő, melyekből a helyzet javulására lehet kö- vetkeztetni.

A világtermelés helyzetét az ]. sz. táb—

lázat tünteti fel a válságot közvetlenül megelőzött öt év átlagához viszonyított indexszámokban, az egyes fontosabb álla- mok ipari termelési indexszámai pedig a 2. sz. táblázatban vannak közölve. Minden válság végeredményben a termelésnek és vele szoros kapcsolatban a fogyasztásnak a válsága s igya termelés adatai kétség—

telenül azokra az alapokra világítanak rá, melyek megrendülése okozta a világ gaz—

dasági összhangjának a megzavarodását, bárminők is voltak időnkint a külső szimp—

tomák (tőzsdeválság, hitelválság, valuta- válság, árzuhanás). A termelő tevékeny- ség azonban a gazdasági élet különböző áglaiba—n nagyon eltérő körülmények között nyilvánul s így természetszerűen az egyes termelési ágak viselkedése a válságos kö- rülményekkel szemben igen eltérő, ami a közölt adatokban élénken visszatükröző—

dik. Legnkuevósbbé képes az alkalmazko-

(lásra az őstermelós, melynél ma is a ter-

mészeti erők dominálnak s melynek a vál—

ság periodusaihoz való átállítása úgyszól- ván fizikai lehetetlenség. Azok az óriási (*I'ÖI'CSZl'iÖSBlí. melyeket a világ nagy ag- rártermelő államai tettek a válság évei

(3)

8. szam. -——

alatt őstermeliésüwk érde—kében. eredmény- telenek maradtak. A válság alatt az ős—

ternielés által termelt anyagok és ter—

mé'kek menyisége alig változott. ami vilá- gosan mutatja. mennyire hiányzik az ag- rártermelésből az alkalmazkodó képesség.

Az 1929—1933. években az agrárcikkek termelési indexe 102 és 104 között moz—

gott s évről—évre csak igen csekély arányú ingadozásokat mutatott. aminthogy csak kevéssé ingadozott az 1929. évet megelőző kedvező időszakban is. A mezőgazdasági termelésnek ez a merevsége magában véve is megmagyarázza azt a fokozottan sú- lyos helyzet-et, melyben különösen az ag- rár—termékeket exportáló allamok őster- melő népessége jutott, s amelyet saját ag—

rár népességüket illetőleg az agrxárcikkek- ből importra szoruló államok is csak né- mileg tudtak enyhíteni a védővámok és forgalmi megkötöttségek rendszerének szertelen kiépítésével.

Egészen más képet mutat már azok—

nak az anyagoknak a termelése. melyek nem a mezőgazdaság termékei (bányászat stb.). Ezek termelése egészen tisztán visz sz—atiikrőzi a konjunkturális helyzet válto—

zását. Temetési indexük 1925—ben 90—én állott, majd évről-évre növekedve 1929-ben 114—et ért el. De amily gyorsan emelkedett, épp oly gyorsan reagált a konjunktúra vál—

tozására és gyorsan síilyedve 1932—ben már csak 73—on állott. (lsaknem pontosan kö—

vette tehát az ipari tevékenység indexét, mely 1925—től 1929—ig 93-ról 110-1'e emel—

kedettt majd 1932—ig tig—re csökkent.

A termelés mennyiségi adatait tekintve tehát nyilvánvaló hogy a konjunkturális változások megítélésére az ('istermelés ada—

tai teljességgel alkalmatlanok, annál in- kább érdekesnek mutatkoznak azonban a mezőgazdasági tevékenységhez nem számít- ható nyersanyagok termelésének, valamint az ipari tevékenységnek az adatai. Minda—

ke—ttő az 1932. évben érte el mélypontját s azóta emelkedőben van; az emelkedés azonban nem egyenletes irányú. hanem hul- lammozgást követ s így különösen a leg- utóbbi időben —— az 1934. év második felé- ben —— a hullámvonal ismét inkább lefelé irányul, főképen az Amerikai Egyesült Álla—

mok ipari termelésének erős visszaesése következtében. Az 1934. év végén azonban ismét úgy látszik, hogy a javuló irányzat új—

ból feliilkere'kedik. Az amerikai Bureau of Labor Statistics ipari termelési indexszáma viszonylag óriási esést mutatott 1929 óta.

1935 Az 1923—1925. évek termelését IDO—zal véve egyenlőnek, az amerikai termelési index 1929—ben 119-en állott s ez az 1932. év át- laga szerint 64—re csökkent. Ezen a szín—

vonalon állott az 1933. év elején is, az ak—

kor bekövetkezett dolláraláértékelés szug—

gesztív hatása alatt azonban hirtelen emel—

kedni kezdett s alig néhány hónap alatt (1933 júliusban) 96—ra szökkent fel. Ekkor ugyan az ipari termelési indexek világ——

szerte növekedőben voltak. az amerikai felszökkeinés arányát azonban seholsem közelítették meg. Márciustól júliusig ekkor az amerikai termelési index nem kevesebb,, mint 66%-kal ugrott előre és az ipari ter- melés ezzel pontosan elérte az 1930. évi át"

lagos színvonal—at. Persze ebben némileg .része volt a termelés nyári idényszeri'i nő—

vekedésének is, de viszont a csakhamar be—

következett reakció is erősebben csökken—

tette az indexet, mint az az idényszerű hul—

lámzásna'k megfelelt volna s 1933 decem- berben ismét csak 69—en állott. De még az év végén ismét szilárduló irányzat jelent- kezett. mely ismét élénkítette az amerikai termelést és 1934. május az indexet újra 89-re emelte. Az év nyara azonban gyors visszaesést hozott és novemberben az index 72-re esett, ami 17 ponttal alacsonyabb a ta- vaszi maximumnál és az előző évhez képest is lanyhuló irányzatot jelez. Annál figyelem—

reméltóbb ez. mert a többi jelentősebb ipari államokban. ha követte is a termelési index bizonyos mértékben az amerikai index irányváltozását, a francia és a belga index kivételével általában elég jelentékenyen az

előző évi színvonal felett maradtak. Érdem

kes, hogy így Amerika, a dollárexperimen—

tum hazája. egy csoportba került az arany—

valnta reprezentánsaival, ami nem túlságo- san jó színben tünteti fel az 1933. évi dol- lárkísérlet eredményeit. Igaz viszont, hogy az 1935. év első hónapjaiban az amerikai termelési index újból erősen emelkedett és meghaladja az előző év ugyanezen idősza- kánzak színvonalát. Viszont úgy a né—

met. mint az angol és az olasz. sőt a ka- nad'ai index is. jelentékenyen magasabban állott az 1934 év őszén, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedő irány—

zat az 1935. év elején ezekben az államok- ban is folytatódott. A Magyar Gazda—

ságkutató Intézet adatai szerint a magyar ipari termelési index is 1932—ben állott a legmélyebben, mikor az évi átlag (az 1927.

évi átlagot IDO—zal véve egyenlőnek) 79'3 volt. 1933 gyors emelkedést hozott és az

(4)

8. szám.

1934. tavaszán jelentkező visszaesés után ez évben is tovább szilárdult. A júniusi 1030 és a szeptemberi 102'4 indexszám meghaladja az 1930. évi színvonalat is, ami az adott viszonyok között igen kielégítőnek nmtatjla a magyar ipari termelés helyzetét, főleg azért is, mert az őszi visszaesés, mely nálunk csak kis arányú volt, egyebütt jó- val nagyobb mértékben éreztette kedvezőt- len hatását. Sőt az év utolsó hónapjában az index 110'6-tal egészen rendkívüli ma- gasságot ért el.

Az ipari termelés adataiból annyi két- ségtelenül megállapítható, hogy az inga- dozások dacára 1932 óta az ipari tevékeny- ség határozottan emelkedő irányú. Ugyan- ezt erősítiümeg az ipari munkanélküliség—

nek az 1932. év harmadik negyede óta ál- talánosan és állandóan észlelt csökkenése.

Érdekesen alakult a válság alatt a beru- házó iparok viszonya a közvetlen fogy—asz- tásra dolgozó iparokhoz. A beruházási iparok termelése Európában és Északameri- kában 1929-től l932—ig, tehát a mélypontig körülbelül őO%—kal csökkent, míg a fo—

gyasztási javak termelése ugyanekkor csak 25%—os visszaesést mutatott fel. Viszont a bekövetkezett javulás az előbbieket jóval nagyobb mértékben lendítette fel, mint az utóbbiakat. Ez azonban csak az Amerikai Egyesült Államokra, Németországra, Nagy- Britanniára és azokra az részapeurópvai ál-

lamokra vonatkozik, melyek valutájuk ér-

tékét a font értékéhez alkalmaz—ták 1931 óta. Az aranyvalutf'ihoz ragaszkodó álla- mokban a beruházó iparok termelése ke- vésbbé emelkedett. mint a fogyasztásiaké?) A termelt áruk forgalmát a válság ket- tős irányban befolyásolta: egyrészt az árak csökkenése befolyásolta a forgalomba kerülő áruk ősszes értékét, másrészt pedig csökkent a forgalomba hozott áruk meny—

nyisége. A világkereskedelem összes érté- két a 3. sz. táblázat tünteti fel. melyből ki- tűnik hogy a kereskedelem csökkenése az értélleadatok szerint jóval nagyobb ará- nyú volt, mint a termelése és egyszersmind kitűnik az is_ hogy a csökkenés még az 1933. évben is folytatódott sőt * ameny—

nyire a rendelkezésre álló adatokból kitű—

nik wr— részben még az 1934, évben is jelentkezik. A 3. sz. táblázatban a valutáris ingadozások befolyásának kiküszöbölése végett az érték teljes értékű aranydollár-

1) La Production Mondiale et les Prix, Geneve 1934, 8. lap.

—713— 1935

3. A vílágkereskedelem értéke 1929—1933-ban.') Valeur du commerce mondial en 1929—1933.1)

Behozatal Kivitel Összesen

Importations Exportatíons Total

a) Millió arunydollárban —-— En millions de dollars-or

1929 35.601 33.040 ? 68.641

1930 29.087 26.495 ! 55.582

1931 20.818 18.908 39.726

1932 13.996 12.902 26.898

1933 12.485 11.694 24.179

b) Indexszámokban — Indices

(1929 : 100)

1929 100 100 * 100

1930 82 80 , 81

1931 59 57 ' 58

1932 39 39 ! 3!)

1933 35 35 1 35

') Revue de la Situation Economigue Mondiale en 1983/34. 204. l. —— page 204.

ban van számítva 5 e szerint az 1929 óta jelentkező rohamos iramú csökkenés 1933-

ban csak meglassúdott, de szilárdulás nem

észlelhető. 1934—ben pedig a Vierteljahrs—

thefte z. Konjunskturforsehung adatai szerint negyedévi átlagolktban a külforgalom az előző évekhez viszonyítva 52 államban

a következő volt:

52 állam külkereskedelmi forgalma (milliárd német birodalmi márka).

Behozatal Kivitel

1931. (negyedévi átlag) 204 179

1932. ,, ., . . . 13'6 119

1933. ., ,, . . . . 122 109 1934. l. negyedév , . . 117 105

1984. II. ,, 117 101

1934. III. ,, 11'1 103

1934. IV. ,, 120 112

1935. l. ,, 11'3 10'1

Az 1934 második negyedében tehát ez adatok szerint az összes forgalom (behozatal és kiviteli értéke 21'8 milliárd márka volt, míg az előző év ugyanezen időszaká—

ban 224 milliárd márka. ami 3'796 csök- kenésnek felel meg. Érték szempontjá—

ból tehát a külkereskedelmi forgalom Összezsugorodása, ha igen megesökkent mértékű volt is, de befejezettnek még az 1934. év közepén sem volt tekint- heltő. Az 1935. év I. negyedében a forgalom értékösszege tényleg már csak 214 milliárd márkát tett ki. Némileg másként alakul azonban a helyzet. ha a forgalomba kerül-t mennyiségeket tekintjük.

A már említett nrépszövetségi műben erre vonatkozólag az 1934. év első negyedéig terjedőleg találunk oly adatokat. melyek

52

(5)

8. szám

a világfoargalmat Összefoglralják s ezek sze—

rint 1929 óta indexszámokban és negyed—

évenwkint a világkereskedelem áruinak mennyisége és aranydollárban kifejezett értéke a következőképen változott:

A világkereskedelem mennyisége és aranyértéke indexszámokban. (1929. évi átlag : 100)

Negyedév Mennyiség Aranyérték

1929 ... I 97 99

, H 99 101

' ill 98 98

, IV 106 102

1930... I 95 89

II 93 82

III 88 76

, IV 96 76

1931... I 84. 63

II 85 60

HI 82 56

IV 91 52

1982... I 76 42

l] 73 40

ill 68 35

IV 79 39

1983 . ... I 73 35

H 72 34

ill 75 35

IV 80 37

1934 ... . . I 75 34

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a forgalomba került áruk mennyisége az 1932. év III. negyedében volt a legalacso—

nyabb (és viszonylagosan az 1933. év első felében), az 1933. év második felétől kezdve azonban az előző megfelelő negyedévekhez viszonyítva határozottan emelkedő irány—

zat érvényesül. Hogy ennek dacára az ér- tékek tovább csökkentek, az első pillan- tásra az áresések további folytatódására Látszik vallani, holott ———— mint látni fogjuk

—- az áresés folyamata 1933—ban a legtöbb államban már megállott. Ezt a látszólagos ellenmondást azokkal a strukturális vál—

tozásokkal lehet megmagyarázni, melyeket a válság a nemzetközi kereskedelmi forga—

lomban előidézett. 1929 óta ugyanis a nemzetközi forgalomban szereplő áruk fő—

csoportjainak egymáshoz való viszonya meglehetős eltolódást mulat, még pedig oly irányban, hogy az ipari készgyártmá—

nyok, tehát az értékesebb cikkek aránya csökkent, mig a nyersanyagok aránya megnövekedett. A világkereskedelem meny—

nyiségének főesoportjai ugyanis 1929 óta indexszámokban a következő változást mu—

tatták:

Élelmiszerek Nyersanyagok Ipari gyártmányok mennyisége (1929 : 100)

1929 . , . . 100 100 100

1932 . . . . 91 80 58

1933 . . . 835 895 59

—7l4-— 1935

1929—től 1933-ig tehát a világforgalom—

ban szereplő ipari gyártmányok mennyi- sége 41%-kal csökkent, míg az élelmisze- reké csak 16'5%—ka1, a nyersanyagoké pedig 13"5%—kal lett kisebb s míg ez utób—

biak indexszáma 1932—ről 1933—ra már je—

lentős emelkedést mutat, a gyártmányok indexe ekkor is tovább csökkent és így jött létre az a látszólagos ellenmondás, melyet az előbb felhozott adatok szerint a forgalom mennyiségének emelkedése és ér—

tékösszegének csökkenése között láttunk.

Ennek semmi más oka nem volt, mint a nagyobb fajbeli értéket reprezentáló áruk fo—

kozatos háttérbe nyomulása és a viszonylag kisértéküek előtérbe nyomulása.

A nemzetközi forgalom e strukturális

változása egyike a válság legjelf'egzetesebb

következményeinek és pedig minden való- színűség szerint nem időleges, hanem ma—

radandó jellegű következményeinek. Mesz—

sze vezetne ennek az érdekes jelenségnek további taglalása, mely szoros összefüggés- ben van az antarchiás törekvésekkel és a külkereskedelmi korlátozásokkal, annyit azonban bízvást meg lehet állapítani, hogy e strukturális változás figyelembe vételével magábanvéve az, hogy a nemzetközi for—

galom értékösszege 1932 óta, tehát a ter—

melési mélypont óta is további csökkenést mutat, nem jelenti a nemzetközi válság további elmélyülését. A világforgalom mély- pontját 1929 óta az 1933. év első felére, tehát valamivel későbbre lehet tenni, mint a termelési mélypontot.

A gazdasági élet oly jelenségei, mint a hitelélet körébe tartozó tünetek (tőzsdeár- folyamok, kamatláb, aranymozgalmak) a termelés és a forgalom fiiggvényei és e rövid összefoglalásnz'il elégnek látszik eze- ket csak néhány vonásban vázolni. A fix-

kamatozású papírok, valamint a tőzsdei árfolyamok világindexei a német konjunk- túrakutató bizottság adatai szerint szintén 1932—ben mutatják a mélypontot. 1933—ban

emelkedés mutatkozik, mely 1934—ben is folytatódott. A termelési indexeknél 1934.

év nyara óta észlelt lany'hulás a tőzs—

dei árfolyamoknúl is tisztán jelentkezik, míg a fíxkamatozású értékek árfolyama inkább tartott maradt. A magán kamatláb az 1934. évben általában tovább olesóbbo- dott s legolcsóbb volt Newyorkban, Lon- donban és Amsterdamban. Az aranymoz—

galmak, melyek eléggé jelentősek marad—

tak, továbbra is a hitelező államok felé irányították a világ aranykészleteit. Német-

(6)

8. szám. —— 715 —- ¹⁹⁸⁵

o AMERtKAI EGYESÚLT ÁLLAMOK

Etats-Unis

O NAGY—BRITANNIA

Grande-Bretagne

vAúv

1931 1932

A valutaingadozásott arányának reciprok értéke (aranyázsió)

Vateur réciprouue de la proportion des ttuctnattnns monétaires

Virtuális árszinvonal

Ntveau vtrtue! des prix

au'on y aurait en 5! les pnx mterreurs avaient

ország a mult évben elvesztette még meg- maradt áránykészletének legnagyobb ré- szét is, míg a hitelező államok tovább nő- velték készleteiket.

Rendkívüli jelentősége van a konjunk—

turális helyzet megítélésében az áralaku- lásnak, mely az alábbiakban kerül némi- leg részletesebb tárgyalásra. A vele való szoros összefüggésnél és kölcsönhatásnál fogva itt fognak méltatásrá kerülni a va—

lntáris helyzetre vonatkozó adatok is.

O A VALUTÁRIS INGADDZÁSDK BEFOLYÁSA A NAGYKERESKEDELMI ÁRINDEXRE.

Á INFLUENCE DES rtucrurmorrs MONÉTAIRES sun L'INDICE DES PRIX DE GROS.

.Logantmikus tépték — Echetles logarithmraues

- A vonalkázott resz azt a kutanbözetet tetenti, mellyet az egyes attamnk belsö arszmvonala elmaradt attól az a'rsztnvonattól melyet el .kellett volna erme, ha a vatutacsokkenes a belfoldi araknái tettes mértekben érvényesült volna. ' Les hachures indinuent, psur chacun des pays envrsagés, la dittérence entre le ntveau des prix tnténeurs et te niveau des prix

varié tout a fait conformément 'a la dépre'ctatíon de la monnaie.

00.00 ooo- 0-

50 ...

O

0 §

^'tO

20 — 40

;.

JO !

60

ii)—0.0, (LY-X

0 70

1933 1934 !

!Te'nyteges árszinvonal (az 1929. évhez viszonyítva)

Niveau ree! des pnx (par rappnrt a 1929)

0000 Arany'ra átszámított árszinvonal '

ereau des pnx, en valeur-or

M S:. Sz.

4835 R H.deSL

II. A nemzetközi áralakulás 1929 óta.

Az árzuhanás, a forgalom, a termelés és a fogyasztás áruinak gyors elértéktele—

nede'se a gazdasági válságok egyik jellemző szimptomájá. A mostani válság kezdetével egyidejűleg is megindult az árak rohamos esése, mely a válság kimélyülésével egyre gyorsabbá vált, míg végül szintén nyugvó pontra jutott.

Az átalakulásnak a válsz'g ideje ?latti 52*

(7)

8. szám —— 716 —— 1935 4. Egyes valuták értéke índexszámokban. —-— Indices montrant la valeur de dife'rentes devises.

(Paritás —— Parite' :: 100.)

! l

Év __ Années 1. I ll ] m.— [ IV. ; v. ] Vi. l vu. ] VI 15 , IX. l X. 1 XI. ) Xtt.

hónapokban —— Aux mois cí—dessus

Nagy-Britannia —— Grande-Bretagne

1931 . . 1000 1000 100 0 1000 1000 10040] 1000 1000 932 % 800 764 693

1932 . 705 711 748 770 75'6 75'01' 730 715 713 698 673 674:

1932 . . . . . 69 2 702 705 704 691 695 68 5 674 64'5 ; 644 670 672

1934 . . . 655] 628 624 628 622 61'6l 61-5 611 602] 60—7 60—9 608

Svédország—Suede

1981 . . 100 0 * 1000 1000 § 100 0 1000 100 0 999 998 l 98 5 86'4 774 71"?

1932 . . 71'8 72'1 74'3' 714 70'0 6991 681 66'7l 66'5 65'5 65'1 67" '

1988 . 685 680 678 672 64'6 65'0 ; 642 633 606 604 619 630

1934 . 61-3 58-7 583 587 582 577; 57-6 _ 57—3§ 56-3f 561 57—0 564

J a p a n —— .l a p 0 n

1931 . 993 992 991 991 991 991 99'1 991 991 988 992 880 —

1932 . . . 72'6 695 649 661 64'5 60 9 55'3 494 478 46 5 41'6 419

1933 . . 418 418 42"? 426 41'2 424 418 400 370 375 382 396 *

1934 . 381 362 35-9 360 359 35-6 35-61 354 350! 337 34-4 _ 34-0

Amerikai Egyesült Államok —— Etats-Unis

1933 . . 1000 998 989 ' 9513 853 817 ' 718 l 728 674 671 625 * 689

1934 , 629 606 597 593 592 593 5931 587 580 59'9 59'4 59'8 '

l

megfigyeléséne'l két szempontot kell külö—

nösen figyelembe vennünk. Az egyik az, hogy míg a válságot megelőző időkben a világpiacokon érvényesülő irányzatoktól el- térő áralakulás alig jöhetett létre, a válság ideje alatt ez az egyensúly megzavarodott és az életbeléptetett forgalmi korlátozások a legeltérőbb árhelyzeteket hozták létre.

A forgalom szabadságának megszünése egyszersmind megszüntette legtöbb helyütt az árak alkalmazkodását is és az egyes

államok ,,belföldi" áralakulása más álla—

mokhoz viszonyitva, jelentős különbsége- ket mutat fel. A másik körülmény, mely -—— az előbbivel szoros osszefuggesben --——

oly nagy arányban megnehezíti az utóbbi évek áralakulás-ának helyes megitélését, a valutáris helyzet. A válság kitörése előtti években, különösen 1925 óta, mióta az an—

gol font az aranyparítást újból elérte. a valuták úgyszólván az egész világon sta—

bilnak voltak tekinthetők és gyakorlatilag az ártényezők között nem kellett számolni a valutáris ingadozásokkal. Ez a helyzet

—— legalább látszólag ——'- fennmaradt egé—

szen 1931-ig, mikor a hitelválság és főleg az angol font értékének a leszállítása egy—

szeriben felborította a helyzetet, S végül mikor az 1933. év elején az Amerikai

Egyesült Államok kormánya is sorsára

hagyta a dollárt, a valutáris káosz teljessé lett. Az áralakulás megítélését a világpia—

cokon különösen ez utóbbi intézkedés tette

meglehetősen nehézzé, sőt problematikussá.

A háború és Összeomlás után a dollár vált úgyszólván az egész világ értékmérőjévé s ennek az értékmérőnek a megingása megfosztotta a világot a szilárd összeha—

sonlítási alaptól. Ezenkívül még kompli—

káltabbá teszi a helyzetet, hogy míg a ré- gebbi valutaingadozások esetén az árszin- vonal alkalmazkodni igyekezett a valuta változott értékéhez. a mostani viszonyok között. a valutaingadozások következtében beállott szinvonalkülönbség a belföldi és világpiaci árak között állandósulni látszik*

A háborút követő inflációs időkben is fennállott a különbség a belföldi értékmé- rőhen kifejezett árak és a nemes valutában vagy aranyban kifejezett világpiaci árak között,ha valamely valuta értéke tartós mor gásban volt. mert hiszen köztndtmiású, hogy az árak csak bizonyos idő elteltével képesek tllkulll'ltleOtll'll a megváltozott valutáris helyzethez. Ha ;: valutaingadozások egy ideig szüneteltek, az árak csakhamar utól—

érte'k a pénzértékben beállott változásokat, vagyis aranyparitásra kerültek. A valuta—

órték változása alapján, vagyis ennek ará—

nvában nemes valutára vagy aranyértékre

(8)

8. szám ——-—717— 1935

átszámított árak ekkor már többnyire megfeleltek a világpiaci árszínvonalnak.

Ma azonban más a helyzet és míg ak- koriban az államok dogmának tekintették

az aranyértékű valuta fenntartását s való- sággal hisztérikus izgalmakat váltott ki a

pénzérték megingásának még a gondolata is, a mostani viszonyok között az inga- dozó valutával bíró államok, melyek nagy része maga idézte elő szándékosan valu- tája értékének csökkenését, minden esz- közzel tartani igyekeznek vulwatájukat az ala-

5. Egyes államok nagykereskedelmi indexszámaí. —— Indices des prím de gros pour dififérents pays.

uzti'a " — : ' l'g- '._ Am.E .

, %iggfg Ézáirlíílíe 235333; 102222;— Báaáníüa (315123; Eetgtum ganaga fauna japán

Es —— Aes Hoe—ere ;. fém m; Igazga "ele W a víz,—í

1918 lev semm/ne 1913 1913 19131) 1913 1914 IV. 1913 1913 1913

A 1 a p —— B a s e : 1 0 0

1929 félék/(inna 121 1300 13372 127 3 136'5 1305 1239 149'3 136'5 166'1

1930 ,, 96 117'0 , 124'8 112 5 119'5 111'6 1085 1353 1238 136'8

1931 ,, 95 109'1 110'9 101'9 104'1 924 91'1 113'5 104'6 1157

1932 ,, 92 1122 965 86'7 101'1 82'5 77'2 104'7 93'0 121'7

1933 ,, 76 1081 93 3 808 100'9 76 4 723 105'0 94'4 135'6

1934 ,, 79 1100 984 76'4 1041 730 68'2 111'8 107'4. 134'2

Alois .'

1932 1. 98 114 1000 89'2 105'8 85'9 80'8 108'4. 964 1205

11. 99 112 998 90'6 105'3 870 805 108'1 95'0 1220

111. 99 113 99 8 90'2 104 6 866 796 1079 91'6 119'8

lV. 97 112 984 892 102 4 85'3 787 1068 93'8 116'4

V. 97 116 972 1 89'0 100'7 83 5 76'9 1057 923 113'6

VI. 96 115 962 863 98'1 80'9 74 7 1040 91'5 1106

VII. 94 112 95'9 87'3 97'7 79'5 74'1 1040 924 1116

VlH. 89 112 95'4 84'3 995 79 6 759 104'3 93'4 117'7

lX. 90 110 95 1 839 102'1 81'5 77'0 104'5 93'6 1265

X. 86 111 9453 83'7 101'1 80 8 76'6 101'5 923 127 8

XI. 82 111 939 84'1 101'1 80'1 75'9 101'2 91'5 1344

XII. 81 108 92'4 83'9 101'0 79'2 75'4 1000 897 1394

Moís :

1933 1. 82 108 910 834 1003 78'7 75'3 99'8 87'4 1398

11. 83 106 912 820 989 77'6 7413 993 85'7 135'7

111. 82 107 91'1 79'2 97'6 76'6 73'4 100'6 86'2 1341

IV. 80 1074 907 78'6 97'2 75'2 72'2 102'2 86'5 133'2

V. 79 107'6 91'9 77'8 99'2 76'1 723 1045 89'8 1335

a VI. 79 109'0 92'9 81'8 101'7 77'2 73'1 105'6 93'1 135'7

'— VII. 73 1109 939 81'4 102'3 77'5 729 110 2 98'7 137'6

VIII. 71 108'4 94'2 80'6 102'5 76'7 72'2 108'4 99'6 136'0

lX. 70 108'2 94'9 80'6 103'0 76'3 71'5 107'7 101'4 137'8

X. 71 108'5 957 806 1026 753 70'5 106'1 1020 1363

XI. 70 108'0 960 818 102'8 749 699 107 3 1019 1350

XII. 71 108'1 96'2 82'7 102'8 75'0 69'8 107'8 101'4 132'8

Mois :

1934 1. 71 109'3 96'3 82'3 104'6 75'2 69'8 110'3 103'4: 132'6

11. 74 1103 96'2 81'2 !05'3 74'6 69'6 112'7 105'4 134'1

111. 74 113'1 959 800 103'8 73'0 68'9 112'5 105'6 133'7

IV. 75 111'5 95'8 78'6 102'8 72'7 68'3 111'1 105'0 1337

V. 83 110'4 96'2 77 4 1024 71'9 67'7 1111 1056 1513'2

VI. 81 110'3 972 770 103'6 73'1 680 1127 106'9 1319

VII. 79 1099 989 760 103'4 72'4 67'9 112'5 107'2 131'6

VHl. 81 110'0 100'1 770 1055 726 68'4 112'9 107'5 133'7

IX. 83 108'0 1004 760 1052 72'6 67'8 112'5 109'8 1354

X. 82 108'0 1010 750 104'1 72'7 67'3 111'6 111'5 137'4

XI. 83 109'0 101'2 74'0 1041 728 672 111'3 109'9 1369

XII. 84 109'0 1010 730 1044 73'4 67'5 1113 1102 136'8

Mais .'

1935 l. 86 1100 1011 71'1 83'3 73"? 680 1116 1129 137'1

11. 86 109'0 100'9 69'6 88'8 73'7 67'2 112'3 113'9 139'1

111. 85 109'0 100 7 680 869 74'4 66'9 112'5 113'6 138'7

IV. 86 1090 1008 68'2 88'5 76'4 55'1 113'2 114'8 137'8

V. 88 1100 100'8 69'0 88'1 77'4 57'3 113'0 114'9 137'8

VI. 87 111'0 101'2 67'0 88'4 . 57'6

. 113'0 .

1) 1935. 1. óta 1930:——(1OU)4 — Depuis janvl 1935, base : 19301100.