MAGYAR KÖZLÖNY 99. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2021. május 31., hétfő
Tartalomjegyzék
289/2021. (V. 31.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló
502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról 4206 290/2021. (V. 31.) Korm. rendelet A Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek
támogatásáról szóló 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról 4210 291/2021. (V. 31.) Korm. rendelet A Magyarország Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya közötti,
az interregionális együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről 4210 292/2021. (V. 31.) Korm. rendelet Az ÉMÁSZ Hálózati Korlátolt Felelősségű Társaság 100%-os üzletrészének
az MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi
megvásárlása nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről 4215 293/2021. (V. 31.) Korm. rendelet A Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. 100%-os állami tulajdonban lévő
gazdasági társaság által ellátott feladatok központi költségvetési szerv
általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről 4215 294/2021. (V. 31.) Korm. rendelet A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten
a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 364/2011. (XII. 30.)
Korm. rendelet módosításáról 4216
295/2021. (V. 31.) Korm. rendelet A paksi Integrált Központ létrehozását célzó beruházás, valamint a kapcsolódó bontási és kármentesítési munkák előkészítésével és megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló
545/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 4218 296/2021. (V. 31.) Korm. rendelet Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági
ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek
módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról 4219 297/2021. (V. 31.) Korm. rendelet A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes kormányrendeletek
módosításáról 4220 298/2021. (V. 31.) Korm. rendelet Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló
474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 4222 6/2021. (V. 31.) MvM rendelet Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és
alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet módosításáról 4224
Tartalomjegyzék
7/2021. (V. 31.) MvM rendelet A statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló
21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet módosításáról 4225 8/2021. (V. 31.) MvM rendelet A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatkörét érintő ágazati
honvédelmi feladatokról szóló 25/2015. (IV. 30.) MvM rendelet módosításáról 4226 18/2021. (V. 31.) KKM rendelet A védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló
7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet Moldovai Köztársasággal összefüggő
módosításáról 4227 19/2021. (V. 31.) KKM rendelet Az Információs Hivatal alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói
kölcsönéről szóló 36/2015. (VII. 22.) MvM rendelet módosításáról 4227
273/2021. (V. 31.) KE határozat Vezérőrnagyi előléptetésről 4229
274/2021. (V. 31.) KE határozat Bírói kinevezésről 4229
1317/2021. (V. 31.) Korm. határozat A nemzeti kulturális műszaki és közlekedési örökség megmentéséről 4230 1318/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Magyar Falu Program keretében a kistelepülési üzletek támogatásának
2021. és 2022. évi végrehajtásához, valamint a Falusi Civil Alap 2021. évi végrehajtásához kapcsolódó lebonyolítói díj biztosítása
érdekében szükséges előirányzat-átcsoportosításról 4231 1319/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról és a részére történő
vagyonjuttatásról 4233 1320/2021. (V. 31.) Korm. határozat Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggő
intézkedésekről szóló 1468/2020. (VIII. 5.) Korm. határozat módosításáról 4233 1321/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerhez szükséges
források biztosításáról 4234
1322/2021. (V. 31.) Korm. határozat A XV. Pénzügyminisztérium fejezet és a XI. Miniszterelnökség fejezet,
valamint a XII. Agrárminisztérium fejezet közötti előirányzat-átcsoportosításról 4234 1323/2021. (V. 31.) Korm. határozat A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása érdekében a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezetben 2021. évben szükséges forrás
biztosításáról 4236 1324/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Budapesti Gazdasági Egyetem Központi Könyvtár és Hallgatói Központ
fejlesztéséről 4238 1325/2021. (V. 31.) Korm. határozat Az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő
Kútvölgyi Tömb teljes homlokzati korszerűsítésének megvalósításával
kapcsolatos egyes döntések meghozataláról 4240
1326/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ
Hódmezővásárhely-Makó kórházfejlesztéséhez szükséges forrás biztosításáról 4240 1327/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. 100%-os állami tulajdonban lévő
gazdasági társaság által ellátott feladatok központi költségvetési szerv
általi átvételéről 4241
1328/2021. (V. 31.) Korm. határozat A debreceni Német Általános Iskola és Gimnázium épületének felújításáról 4242 1329/2021. (V. 31.) Korm. határozat A geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának megvalósulásáról 4244 1330/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Málenkij Robot Emlékhely, a Kubinyi Ferenc Múzeum és a Központi
Bányászati Múzeum működéséhez szükséges többletforrás biztosításáról
szóló 1925/2020. (XII. 17.) Korm. határozat módosításáról 4246
1331/2021. (V. 31.) Korm. határozat Az egyes fővárosi kulturális színterek és ingatlanok magyar állam általi megvásárlásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1149/2020. (IV. 10.) Korm. határozat, valamint a Thália Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatellátásához szükséges további ingatlanok magyar állam általi megvásárlásához szükséges kormányzati
intézkedésekről szóló 1433/2020. (VII. 23.) Korm. határozat módosításáról 4246 1332/2021. (V. 31.) Korm. határozat Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében
finanszírozott EFOP-2.4.1-16-2017-00084 azonosító számú
(„Élethelyzetek javítása komplex programmal Kőkúton” című) projekt
támogatásának növeléséről 4247
1333/2021. (V. 31.) Korm. határozat Az EFOP-4.1.2-17-2017-00096 azonosító számú („Ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése” című) projekt
összköltségének növeléséről 4249
1334/2021. (V. 31.) Korm. határozat Az EFOP-2.2.3-17-2017-00025 azonosító számú („Tolna ISZI Csilla von Boeselager Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye
korszerűsítése, bővítése” című) projekt összköltségének növeléséről 4251 1335/2021. (V. 31.) Korm. határozat A Vidékfejlesztési Program VP5-8.5.1-17 kódszámú „Az erdei
ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” című gazdaságfejlesztést célzó projektek megvalósítására irányuló felhívás keretében a támogatási kérelem
benyújtásához történő hozzájárulásról 4253
Tartalomjegyzék
III. Kormányrendeletek
A Kormány 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:
1. § A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3–6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3. § (1) A jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – megtartható a tagok személyes részvétele mellett.
(2) A jogi személy döntéshozó szervének
a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy
b) határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,
akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásának különösen abban az esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett, vagy az egészségügyi kockázat a (2) bekezdés alkalmazásával csökkenthető. A (2) bekezdés a) pontja alkalmazható akkor is, ha a döntéshozó szerv ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.
(4) Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára a (2) bekezdés b) pontja szerinti módon nem kerülhet sor.
4. § (1) Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:
a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [a Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
ba) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
ca) a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani, cb) a Ptk. 3:20. § (2)–(4) bekezdését alkalmazni kell,
cc) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
cd) a tag a szavazatát a 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti.
(2) A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.
(3) A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését, és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban
a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
(4) A jogi személy ügyvezetése köteles – ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.
5. § (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.
(2) A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.
(3) A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni korlátolt felelősségű társaság esetén a Ptk. 3:189. §-ában, illetve a törzstőke kötelező leszállítása esetén a Ptk. 3:202. § (1) bekezdésében és a Ptk. 3:205. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor.
(4) A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni zártkörűen működő részvénytársaság esetén a Ptk. 3:270. §-ában, illetve kötelező alaptőke-leszállítás esetén a Ptk. 3:311. §-ában és a Ptk. 3:314. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor.
6. § (1) A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is alkalmazható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, vagy az eltér az e törvényben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
(2) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, auditbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napján vagy azt megelőzően szűnt meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét –, a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata hiányában az 5. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15-ig fennmarad.
(3) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása 2021. június 1. napja után, azonban az 5. § szerinti döntéshozó szervi ülés – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a 9. § alapján közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlés – napja előtt szűnik meg, – a Ptk. 3:17. § (6) bekezdésére tekintet nélkül – a megszűnt megbízatás miatt szükséges határozathozatalt az ülés napirendjére kell tűzni, és a döntéshozó szerv ülésén arról döntés hozható azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot és
a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15-ig fennmarad.
(4) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása 2021. június 1. napját követően, de legkésőbb augusztus 1. napján szűnik meg, és az 5. § – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 9. § – alapján döntéshozó szervi ülést nem kell összehívni, a jogi személy köteles a megszűnt megbízatás miatt szükséges döntés meghozatala érdekében legkésőbb 2021. október 15. napjára a döntéshozó szervének ülését összehívni azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15. napjáig fennmarad.”
2. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az 5. § (1) bekezdésének a döntéshozó szerv kötelező összehívására vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.
(2) Ha a közgyűlés a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta – ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is –, és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. előtt járt le, a felhatalmazás időtartama a 2021. június 1. napját követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntést hozott.
(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a részvényesek a (6) bekezdés szerinti feltételek szerint kérték a közgyűlés összehívását a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése által elfogadott az alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával elhatározott alapszabály-módosítás a (6) bekezdés szerint összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.
(4) A részvényeseket az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napjáig meghozott, a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, és az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatára a 39. §-t kell alkalmazni, a határozat nyilvánosságra hozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a (6) bekezdés szerinti feltételekkel illeti meg.
(5) Ha a részvényesek a társaságnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. törvény) szerinti beszámolójával összefüggésben a (4) bekezdés szerint nem kezdeményezték a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaságnak a Számv. törvény szerinti beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót 2021. június 1. napját követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételére 2021. június 1. napját követően kerül sor, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.
(6) A 2021. június 1. napját követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napjáig meghozott – az (5) bekezdésben nem említett – közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából.
A közgyűlés összehívásának joga azokat a részvényeseket illeti meg, akik az eredetileg közzétett meghívóban vagy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénykönyvében szerepelnek. A felhívás alapján lefolytatott tulajdonosi megfeleltetésre és részvénykönyvi bejegyzésre a közgyűlést megelőző részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A közgyűlési meghívót – a részvényesi kérelem jogvesztő határidőn belüli kézhezvételétől számított – 45 napon belül kell közzétenni.
(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott, a meghívó közzétételére vonatkozó határidőig szabályos részvényesi kérelem érkezik a (6) bekezdés szerinti közgyűlés összehívására is, az (5) bekezdéstől eltérően a közgyűlési meghívó közzétételére a (6) bekezdésben meghatározott határidőig kell, hogy sor kerüljön úgy, hogy a meghívóban az (5) és a (6) bekezdéssel érintett napirendek is feltüntetésre kerüljenek.
(8) Ha 2021. június 1. napja és – ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér – az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap első napja közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, a közgyűlés összehívása az (5), illetve a (6) bekezdés szerinti módon nem szükséges, azonban a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a (4) és a (6) bekezdés szerinti módon a részvényesek kezdeményezték a közgyűlés összehívását.”
3. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A társasház közgyűlést tarthat.
(2) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben 2021. október 15. napjáig kell a közgyűlésnek döntenie.”
4. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb 2021. október 15. napjáig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.
(2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el.
Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig irányadó szabályok szerint csökkent létszámmal eljáró intézőbizottság az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig látja el a feladatait.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) 2021. október 15-ig kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.”
5. § Az R. a következő 39. §-sal egészül ki:
„39. § (1) Ha a jogi személy ügyvezetése 2021. május 31. napján vagy azt megelőzően e rendeletnek a 2021. május 31-én hatályos rendelkezései alkalmazásával döntéshozatalt már kezdeményezett, a döntéshozó szervének ülését már összehívta, vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélkül döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy a határozathozatalt e rendeletnek a 2021. május 31-én hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni. Az e bekezdés szerint meghozott határozatot e rendelet 1. alcíme alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig hozták volna meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott határozat tekintetében a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelettel megállapított 9. §-ban szereplő jogvesztő határidőket a határozat nyilvánosságra hozatalának napjától kell számítani.
(3) Ha társasház esetében a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak 2021. május 31. napján vagy azt megelőzően e rendeletnek a 2021.
május 31-én hatályos rendezései alkalmazásával kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését e rendeletnek a 2021. május 31. napján hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni.”
6. § Hatályát veszti az R.
a) 2. §-a,
b) 8. § (2) és (3) bekezdése, c) 13. §-a.
7. § Ez a rendelet 2021. június 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 290/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 35a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„35a. támogató: az 1. § (2) bekezdése szerinti előirányzat felett irányító szervként kijelölt miniszter,”
2. § Az R. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kedvezményezett (5) bekezdés szerinti kérelme megfelel az e rendeletben foglaltaknak, a támogató a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségvetési támogatásra új támogatói okiratot ad ki a lebonyolító szerv útján, és a költségvetési támogatást egy összegben folyósítja a támogatói okirat kiadásától számított 15 napon belül.”
3. § Az R. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti jelzálogjog alapítása esetén a zálogszerződés a támogató és a kedvezményezett között jön létre. A támogató nevében a zálogszerződéssel összefüggésben a lebonyolító szerv jár el, aki közvetlenül jogosult az állam javára történő jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 291/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
a Magyarország Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya közötti, az interregionális együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről
1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya közötti, az interregionális együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
3. § (1) A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 11. Cikk első bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
5. § Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdaságért felelős miniszter gondoskodik.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 291/2021. (V. 31.) Korm. rendelethez MEGÁLLAPODÁS
Magyarország Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között az interregionális együttműködésről
Magyarország Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya, a továbbiakban „Felek”,
FELISMERVE a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági, kulturális-humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködés átfogó fejlesztésének szükségességét,
FIGYELEMBE VÉVE az interregionális együttműködés gyakorlati jelentőségét és potenciálját az együttműködés aktuális kérdéseinek helyi szinten történő gyors rendezésében és a történelmileg kialakult kapcsolatok mélyítésében,
ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZÉRELVE, hogy támogassák a két ország régióközi együttműködését különböző területeken, hogy megteremtsék a feltételeket és megerősítsék a régiók közötti együttműködés jogi kereteit, amelyek képesek elősegíteni a gazdasági egységek fejlődő kapcsolatait,
MEGÁLLAPODTAK a következőkben:
1. cikk
A Felek államaiban hatályos jogszabályokkal és azon nemzetközi szerződésekkel összhangban, amelyekben a Felek állami részesek, előmozdítják a régiók közötti együttműködés bővítését és fejlesztését a kereskedelmi, a gazdasági, a kulturális és humanitárius területeken, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az idegenforgalomban és a környezetvédelemben, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb területeken.
2. cikk
A jelen Megállapodásban használt kifejezések a következőket jelentik:
„régiók” – Magyarország esetében: Magyarország közigazgatási-területi egységei; Üzbegisztán esetében: az Üzbég Köztársaság közigazgatási-területi egységei;
„felhatalmazott szervek” – a Felek államai által meghatalmazott szervek az interregionális együttműködés fejlesztése terén a jelen Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések megoldása érdekében;
„gazdasági egységek” – Magyarország vagy az Üzbég Köztársaság területén bejegyzett gazdasági egységek.
3. cikk
Az interregionális együttműködés végrehajtásában és koordinálásában felhatalmazott szervek elősegítik a következőket:
kapcsolatok kialakítása és fejlesztése a régiók között;
régiók közötti együttműködési megállapodások, közös akciótervek, cselekvési programok és ütemtervek kidolgozása és végrehajtása szükség esetén;
rendszeres konzultáció kialakítása, ha szükséges az interregionális együttműködés aktuális helyzetéről és annak fejlesztési lehetőségeiről.
4. cikk
Jelen Megállapodás keretében, a Felek interregionális együttműködést folytatnak az alábbi módokon:
regionális beruházási politika megvalósítása és beruházási tevékenység promotálása a régiókban;
üzleti találkozók, üzleti szemináriumok, konferenciák, szimpóziumok, kiállítások és vásárok megvalósításának támogatása a régiók vállalkozóinak és üzletembereinek részvételével;
információcsere az interregionális együttműködés kérdéseiről; gazdasági egységek támogatása a régiók gazdasági fejlesztésének kiemelt projektjei megvalósítására;
tapasztalatcsere a régiók fejlesztése és igazgatása terén;
a Felek megállapodása alapján meghatározott egyéb módok.
5. cikk
A felhatalmazott szervek elősegítik a közös programok és projektek végrehajtását a turizmus területén, a régióközi közvetlen turisztikai csereforgalom megszervezésének célzatával, fokozva a régiók vonzerejét.
A felhatalmazott szervek elősegítik a szállítás fejlesztését és az infrastruktúra fejlődését a régióba irányuló üzleti tevékenység fokozása és az idegenforgalom növelése érdekében.
6. cikk
A felhatalmazott szervek hozzájárulnak az önkormányzatok közötti együttműködéshez és a feladataik megoldásához szükséges tapasztalatcseréhez.
A felhatalmazott szervek együttműködést alakítanak ki a várostervezés és az építőipari tapasztalatcsere terén.
7. cikk
A felhatalmazott szervek rendszeresen kapcsolatokat tartanak fenn különböző szinteken a történelem és a kultúra kölcsönös megismertetés céljából, az együttműködés és a barátság jobb megértése és megerősítése érdekében.
A felhatalmazott szervek elősegítik a régiók társadalmi-kulturális és gazdasági életének objektív bemutatását a tömegtájékoztatásban.
A felhatalmazott szervek támogatják a régiók közötti együttműködés fejlesztését célzó projektek és egyéb intézkedések végrehajtását a kultúrák közötti párbeszéd terén, valamint erősítik az etnikai és kulturális fejlődést.
8. cikk
A Felek felhatalmazott szervei által a jelen Megállapodás végrehajtása érdekében végzett tevékenységek finanszírozására a részes államok vonatkozó pénzügyi alapjai keretében kerül sor.
9. cikk
A Felek között a jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggésben felmerülő vitás kérdéseket a Felek tárgyalások és egyeztetések útján rendezik.
10. cikk
A Megállapodás a Felek közös egyetértésével módosítható vagy kiegészíthető, mely módosítások és kiegészítések a Megállapodás szerves részét képezik. Az ilyen változások jegyzőkönyvekben kerülnek rögzítésre és hatályba lépésük a 11. cikk rendelkezéseivel összhangban történik.
11. cikk
Ez a Megállapodás azon utolsó jegyzék kézhezvétele utáni harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben a Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást arról, hogy eleget tettek a Megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső jogi követelményeknek teljesüléséről.
Jelen Megállapodás határozatlan időre szól. A jelen Megállapodást bármely Fél felmondhatja, e szándékáról a másik Felet írásban, diplomáciai úton értesíti. Jelen Megállapodás a felmondásról szóló értesítés átvételének napjától számított hat (6) hónap múlva veszti hatályát.
Jelen Megállapodás megszűnése nem érinti a Felek azon kötelezettségeit, melyek az annak hatálya alatt létrejött projektek teljesítésére vonatkoznak, és amelyek annak megszűnéséig nem teljesültek.
Készült Taskentben 2021. év március 30-án két példányban, magyar, üzbég és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
A jelen Megállapodás rendelkezéseinek eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
2. melléklet a 291/2021. (V. 31.) Korm. rendelethez AGREEMENT
between the Government of Hungary and the Government of the Republic of Uzbekistan on interregional cooperation
The Government of Hungary and the Government of the Republic of Uzbekistan and hereinafter referred as “the Parties”,
RECOGNIZING the need for a comprehensive development of cooperation between the two countries in trade-economic, cultural- humanitarian and other fields,
NOTING the practical importance and potential of interregional cooperation in the speedy settlement of topical issues of cooperation at the local level and deepening of historically formed relations,
INTENDING to promote cooperation between the regions of the two countries in various spheres of activity, to create conditions and strengthen the legal framework for interregional cooperation, capable of fostering the developing relations of economic entities,
AGREED on the following:
Article 1
The Parties in accordance with the legislation of their state and the international treaties, in which their states participate, shall promote the expansion and development of interregional cooperation in trade, economic, cultural and humanitarian spheres, in agriculture, health, tourism and environmental protection, as well as in other areas of mutual interest.
Article 2
The terms used for the purposes of this Agreement mean the following:
“regions” – for Hungary: administrative-territorial units of Hungary; for Uzbekistan: administrative-territorial units of the Republic of Uzbekistan;
“authorized bodies” – bodies authorized by the states of the Parties in the field of development of interregional cooperation in solving issues related to the implementation of this Agreement;
“economic entities” – economic entities registered on the territory of Hungary or on the territory of the Republic of Uzbekistan.
Article 3
The authorized bodies in the implementation and coordination of interregional cooperation shall facilitate the following:
establishment and development of links between regions;
development and implementation of agreements of cooperation, Joint Action Plans, action programs and “road maps” between regions if necessary;
establishment of regular consultations, if necessary, to discuss the current state of interregional cooperation and prospects for its improvement.
Article 4
Within the framework of this Agreement, the Parties shall carry out interregional cooperation in the following forms:
implementation of regional investment policy and promotion of investment activity in the regions;
support for the implementation of business meetings, business seminars, conferences, symposiums, exhibitions and fairs with the participation of entrepreneurs and businessmen from the regions;
exchange of information on issues of interregional cooperation;
support for economic entities in the implementation of priority projects of economic development of regions;
exchange of experience in the development and effective management of regions;
other forms determined by arrangement of the Parties.
Article 5
The authorized bodies shall facilitate the implementation of joint programs and projects in the field of tourism aimed at organizing direct tourist exchanges between regions, enhancing the attractiveness of the regions.
The authorized bodies facilitate improvement of transportation and development of infrastructure in order to increase business activity and tourist flow to the region.
Article 6
The authorized bodies shall contribute to the development of relations between municipal authorities and exchange of experience in resolving their tasks.
The authorized bodies develop a cooperation in the field of urban planning and exchange of experience in construction.
Article 7
The authorized bodies shall provide regular contacts at various levels with the aim of mutual acquaintance with history and culture, in order to achieve better understanding, and strengthening of cooperation and friendship.
The authorized bodies shall promote objective coverage of socio-cultural and economic life of the regions in the mass media.
The authorized bodies shall assist in the implementation of projects and other measures aimed at the development of cooperation between the regions in the field intercultural dialogue, as well as strengthening the culture of ethnic and cultural development.
Article 8
The activities carried out by the authorized bodies of the Parties for the implementation of this Agreement shall be financed within the framework of the relevant funds of the States of the Parties.
Article 9
The Parties shall resolve any disputes and disagreements, which may arise in the interpretation and application of the provisions of this Agreement through negotiations and consultations.
Article 10
The Parties, by mutual consent, may make amendments and additions to this Agreement, which are its integral part.
Such changes shall be contained in separate protocols that shall come into force in accordance with the procedure envisaged in Article 11 of this Agreement.
Article 11
This Agreement shall enter into force on the thirtieth day (30th) following the date of the receipt through diplomatic channels of the last written notification of the Parties of the completion of the internal state procedures, necessary for its entry into force.
The Agreement shall be concluded for an indefinite period. The validity of the Agreement will be terminated six (6) months after the receipt through diplomatic channels of a relevant written notification by one of the Parties about the intention of the other Party to terminate the validity of the Agreement.
Termination of the validity of the Agreement does not affect the obligations of the Parties on the projects, which began to be fulfilled when it was in force, and which were not completed until the termination of its validity.
Done in Tashkent city on 30th of March 2021 in duplicate, each in the Hungarian, Uzbek and English languages, all texts being equally authentic.
In case of disagreement in the interpretation of the provisions of this Agreement, the English text shall prevail.
A Kormány 292/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
az ÉMÁSZ Hálózati Korlátolt Felelősségű Társaság 100%-os üzletrészének az MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi megvásárlása nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről
A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 97. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 24/A. §-a alapján az ÉMÁSZ Hálózati Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3525 Miskolc, Dózsa György utca 13., cégjegyzékszám: 05-09-013453) 100%-os üzletrészének az MVM Energetika Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1031 Budapest, Szentendrei út 207–209.; cégjegyzékszám: 01-10-041828) által történő megszerzését az energiaellátás biztonsága érdekében közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősíti.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 293/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által ellátott feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 40. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A–11/F. §-ában foglaltak alapján a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. (székhely: 3700 Kazincbarcika, Május 1. út 56., cégjegyzékszám:
05-09-016481; adószáma: 14514166-2-05; főtevékenysége: fekvőbeteg-ellátás; a továbbiakban: gazdasági társaság) által ellátott feladatokat a (2) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv részére kell átadni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Kazincbarcikai Kórház (székhely: 3700 Kazincbarcika, Május 1. út 56., a továbbiakban: átvevő költségvetési szerv) veszi át. Az átadás-átvétellel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt személy felelős.
(3) Az államot az Áht. 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) képviseli.
(4) A gazdasági társaság által ellátott feladatok átvételének és a gazdasági társaság megszűnésének időpontja:
2021. június 30.
2. § (1) A feladat átvételének időpontjától a gazdasági társaság Áht. 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, valamint az adósságot keletkeztető egyéb ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége tekintetében az államot az OKFŐ képviseli.
(2) Az átadás-átvétellel összefüggő feladatok tekintetében átvételi felelősként az OKFŐ jár el.
(3) A feladat átvételének időpontjától az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az OKFŐ gyakorolja.
3. § (1) Az átvett feladathoz kapcsolódó – az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. § (2) bekezdés s) pontja szerinti kapacitás-nyilvántartásában (a továbbiakban: kapacitás-nyilvántartás) szereplő – szakellátási kapacitások és az ahhoz tartozó ellátási területek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szervet kell tekinteni.
(2) Az országos tisztifőorvos a feladat átvételével egyidejűleg hivatalból rendelkezik a kapacitás-nyilvántartás (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módosításáról.
(3) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) a működési engedély kézhezvételétől számított öt napon belül kezdeményezi az átvevő költségvetési szerv finanszírozási szerződésének 2021. július 1-jei hatállyal történő módosítását. A gazdasági társaság 2021. május havi, valamint az azt követő teljesítménye után járó finanszírozási díjat a NEAK 2021. július 15-ig az átvevő költségvetési szerv részére utalja.
4. § Az egészségügyi államigazgatási szerv – az e rendelet alapján bekövetkező változásokra tekintettel – 2021. július 1-jei hatállyal hivatalból módosítja az átvevő költségvetési szervvel szerződésben álló közreműködők működési engedélyét, azzal, hogy a közreműködő a működési engedélye módosításáig az e rendelet hatálybalépésekor hatályos működési engedélye alapján végezheti a működési engedélye szerinti tevékenységet.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 294/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében eljárva,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója keretében a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény 1. § b) pontja és Melléklete szerinti területen megvalósuló beruházással (a továbbiakban:
beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.”
2. § A Korm. rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a beruházást. A kiemelten közérdekű beruházás helyszínét az 1. § (1) bekezdése állapítja meg.”
3. § A Korm. rendelet a következő 1/B. §-sal egészül ki:
„1/B. § A beruházással összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.”
4. § A Korm. rendelet 2/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A beruházás keretében megvalósuló sportlétesítmények sportpályáinak biológiailag aktív zöldfelületeit a megengedett legkisebb zöldfelületbe 100%-os értéken be lehet számítani.
(6) A beruházással érintett területen a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%.
(7) A beruházással érintett területen zöldtetőt nem kell létesíteni.
(8) A beruházással érintett területen a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb 6,0 méternél, valamint az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasságának felénél.”
5. § A Korm. rendelet a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § E rendeletnek a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 294/2021. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr8.) megállapított 1. § (1), (2) és (5) bekezdését, 1/A. §-át, 1/B. §-át, 2. § (1), (2) bekezdését, 2/A. § (1) bekezdését, 2/B. § (1)–(8) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr8. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
6. § A Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti építési beruházással” szövegrész helyébe az „a beruházással”
szöveg,
b) 1. § (5) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti beruházással” szövegrész helyébe az „A beruházással”
szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében az „Az 1. § (1) bekezdése szerinti építési beruházás” szövegrész helyébe az „A beruházás” szöveg,
d) 2. § (1) bekezdésében az „az építési beruházás” szövegrész helyébe az „a beruházás” szöveg,
e) 2/A. § (1) bekezdésében az „Az 1. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A beruházással összefüggő”
szöveg,
f) 2/B. § (1) és (3) bekezdésében az „Az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházás” szövegrész helyébe az „A beruházás” szöveg,
g) 2/B. § (2) bekezdésében az „Az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházással” szövegrész helyébe az „A beruházással” szöveg,
h) 2/B. § (4) bekezdésében az „Az 1. § (1) bekezdése szerinti építési beruházással” szövegrész helyébe az „A beruházással” szöveg,
i) 1. mellékletében foglalt táblázat A:2 mezőjében a „rekonstrukciója (2011–2020)” szövegrész helyébe a „rekonstrukciója (2011–2025)” szöveg,
j) 1. mellékletében foglalt táblázat B:1 mezőjében az „azonosítója” szövegrész helyébe a „megvalósításának helyszíne” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti a Korm. rendelet
a) 2. § (2) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész,
b) 1. mellékletében foglalt táblázat címében az „engedélyezési” szövegrész, c) 1. mellékletében foglalt táblázat B:2 mezőjében az „a) és b) pontja” szövegrész, d) 1. mellékletében foglalt táblázat C:1 mezőjében az „engedélyezési” szövegrész.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 295/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
a paksi Integrált Központ létrehozását célzó beruházás, valamint a kapcsolódó bontási és kármentesítési munkák előkészítésével és megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 545/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1. § A paksi Integrált Központ létrehozását célzó beruházás, valamint a kapcsolódó bontási és kármentesítési munkák előkészítésével és megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 545/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben – a (4) bekezdés figyelembevételével – az (1) bekezdés szerinti ingatlanok telkét rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása még nem történt meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti Beruházás keretében megvalósuló építmények használatbavételi engedélye kiadásának feltétele az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a telekalakítás végrehajtása, valamint annak ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzése.”
2. § A Rendelet a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § E rendeletnek a paksi Integrált Központ létrehozását célzó beruházás, valamint a kapcsolódó bontási és kármentesítési munkák előkészítésével és megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 545/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 295/2021. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 1. § (3) és (4) bekezdését a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 296/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 19. §-sal egészül ki:
„19. § E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 296/2021. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr11.) megállapított 2. mellékletében foglalt táblázat A:10 mezőjét a Módr11. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
2. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 296/2021. (V. 31.) Korm. rendelethez
Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat A:10 mezője helyébe a következő mező lép:
(A
1. A beruházás megnevezése)
(10.)
A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ honvéd egészségügyi ellátás rendszeréhez történő csatlakozása érdekében szükséges, továbbá a kórházfejlesztési pályázat keretében megvalósuló beruházások
A Kormány 297/2021. (V. 31.) Korm. rendelete
a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormánya tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása
1. § Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Értékpapír előállítására az a belföldön bejegyzett nyomda kaphat engedélyt, amely rendelkezik)
„g) olyan nyilatkozattal, amelyben vállalja a Felügyelet értékpapírok előállításáról szóló szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) megtartását.”
2. § A 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Öt évnél régebben engedélyezett védelmi tervvel rendelkező értékpapír utánnyomása esetén azt a korábbival azonos megjelenéssel (azonos látható színekkel, valamint a cégnév és embléma kivételével azonos grafikával), de az utánnyomás időpontjában hatályos Szabályzat előírásainak megfelelő okmánytechnikai védelemmel kell előállítani. Az összes, az értékpapír szabad szemmel látható megjelenését nem befolyásoló védelmi megoldást (a keret grafikai megjelenésén kívül) alkalmazni kell.
(6b) A védelmi terv engedélyezése óta eltelt időtől függetlenül az utánnyomáskor hatályos Szabályzat előírásait kell alkalmazni teljes értékpapír-sorozat cseréje esetén.”
3. § A 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szabályzatot”
szövegrész helyébe az „A Szabályzatot” szöveg lép.
2. A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása
4. § A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá 2022. július 8. előtt kibocsátott olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott, különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni, vagy olyan kötvények esetében, amelyek a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabálya alapján fedezett kötvénynek minősülnek. Amennyiben az ÁÉKBV eszközeinek több mint 5 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 80 százalékát. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.”
