A Statisztikai Koordinációs Bizottság ülése

(1)

SZEMLE

A STATISZTIKAI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG ULÉSE

KEMECSEI GÁBOR

A Statisztikai Koordinációs Bizottság ülést tartott 1988. december 8-án Nyitrai Ferenc- né dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vezetésével.

Az ülés első napirendi pontjaként ,,A Köz—

ponti Statisztikai Hivatal 1989. évi adatgyűj- tési rendszere" című anyag szerepelt, amely—

hez dr. Ormaí László, a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Rendszerfejlesztő és Koordináló főosztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Ennek során emlékez- tette az ülés résztvevőit az egy évvel koráb- ban megkezdett, az adatgyűjtési rendszer korszerűsítését célzó munkára, és utalt arra, hogy a Hivatal ebben az évben folytatta az akkor megkezdett korszerűsítést.

Az 1989. évi adatgyűjtési rendszer lénye- ges jellemzője az adatszolgáltatók által fog—

lalkoztatottak létszáma szerinti megfigyelés.

Az előadó kiemelte, hogy az adatszolgál- tatási kötelezettség új rendjének megha- tározásakor az a cél vezérelte a Hivatalt, hogy az adatgyűjtések információértékének jelentős csökkenése nélkül kisebb legyen az adatszolgáltatók szám szerint nagyobb, de az adatszolgáltatói kötelezettség teljesítése szempontjából szerényebb lehetőségekkel bíró csoportjának terhelése, továbbá mér—

séklődjön a feldolgozások volumene és költ- sége. Az utóbbiakra a Hivatalt a költségve—

tési keretek szűkülése és az azzal járó lét—

számcsökkenés is ösztönözte.

A vita során elhangzott hozzászólásokban egyesek problematikusnak ítélték. hogy a számvitel az árbevétel, a statisztika pedig a létszám alapján kategorizál, ez ugyanis zavarja a számviteli és a statisztikai adatok egybevetését.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy gondot okozhatnak a Iétszámingadozásokból adódó átsorolások. Szóba került továbbá, hogy az időszakosan hiányzó adatok becslési mód—

szerének kialakítására munkabizottságot kel—

lene szervezni.

Az irásbeli anyagtól függetlenül nehezményezték az igazgatási

többen statisztikai

adatgyűjtések túlméretezettségét és gyakran nem eléggé szakszerű voltát.

Nyitrai Ferencné dr. összefoglalójóban megállapította, hogy

—-— a pénzügy és a statisztika egységes szemléle- tének kialakulása — az eltérő szakmai érdekek miatt

— még várat magára, bár továbbra is cél;

—az adatszolgáltatói kategóriák közötti átsoro—

lásokat a kívánatos rugalmassággal kell kezelni;

— a differenciált adatgyűjtési rendszer következ- tében az évközben hiányzó adatok becslési mód- szerét a Hivatal szakmai részlegeinek és a szakmi- nisztériumoknak együttesen ajánlatos meghatározni és o munkabizottságak kérdésében csak később lenne célszerű dönteni;

_nupjainkban a kormányzati munka átalakuló- sának a korát éljük. a feladatok és a munkamód—

szerek még nem kristályosodtak ki: nagyrészt annak tulajdonítható az igazgatási statisztika területén tapasztalható mozdulatlanság is; tovább kell szor—

galmazni a Hivatal szakmai és az igazgatási statisztika adatgyűjtéseinek erőteljes csökkentését.

Az ülés második napirendi pontjaként ,,A társadalmi és népesedési folyamatok gazda- sági hatásának vizsgálati programja" c.

tájékoztatót vitatták meg, Szóbeli kiegészi- tésében dr, Vukavích György. 0 Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi Statisztikai főosztályának vezetője utalt arra, hogy az utóbbi időben sürgetővé vált a társadalmi és gazdasági folyamatok kölcsönhatásának vizsgálata. Ezt felismerve határozta el a Hivatal vezetősége a vizsgálat munka—

programjának kidolgozását és a munka megkezdését. Nyitrai Ferencné dr. a társ—

szervekkel való együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, és kérte a témában érdekelt társszervek képviselőit. hogy a lehe—

tőségekhez mérten kapcsolódjanak be a munkába. Egy kérdésre válaszolva utalt arra, hogy a gazdaság visszahatásának vizsgálata már korábban megkezdődött, és jó úton

halad a kiteljesedés felé.

A Hivatal által előterjesztett programmal való egyetértés miatt vita nem alakult ki.

Javasolták viszont a nem statisztikai célú adatállományok hasznosítását Példaként a társadalombiztosítósi és az adónyilvántartá-

sokat említették.

(2)

SZEM LE 307

A továbbiakban a Bizottság szóbeli tájé—

koztatókat hallgatott meg. Végvári Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyet—

tese a tevékenységi elven alapuló statisztikai megfigyelési rendszer kidolgozásának

programjáról tájékoztatta a Bizottságot, majd dr. Ormai László a gazdálkodó szerve—

zetek tulajdonforma és gazdálkodási forma szerinti osztályozásának korszerűsítésével kapcsolatos munkák helyzetéről számolt be.

KONFERENCIA KAIRÓBAN A NEPSZÁMLÁLÁSI ADATOK KOZZETÉTELÉRÖL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL

DR. VUKOVICH GYÖRGY

A Hivatalos Statisztikával Foglalkozók Nemzetközi Szövetségének (lAOS) 1988.

október 3. és 7. közötti római ülésszakát kö—

vetően kisérő (satellite) ülésként rendezték meg Kairóban 1988. október 9. és 13. között ezt a konferenciát, így lehetőség nyílt arra, hogy számos olyan statisztikus vegyen ezen részt, akik már Rómában is jelen voltak. Ez—

által a tapasztalatcsere igen intenzív volt. A konferencia rendezője az Egyiptomi Arab Köztársaság Központi Mozgósitási és Statisz- tikai Hivatala, főbb anyagi támogatói (szponw

zorai) az ENSZ Népesedési Alapja (UNPF), az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAlD) és a Nemzetközi Statiszti—

kai Intézet (lSl) voltak. A konferencia védnö—

ke Hozní Mubárak, az Egyiptomi Arab Köz- társaság elnöke volt.

A magyar Központi Statisztikai Hivatalt Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Hivatal elnöke és dr. Vukovich György főosztályve—

zető képviselték.

A tanácskozás azt kívánta bemutatni, hogy a népszámlálási adatok miképpen használ- hatók fel a tervezésben, a társadalmi és gazdasági folyamatok vizsgálatában, mind az állami, mind pedig a magánszektorban.

A részt vevő fejlett statisztikával rendelkező országok szakemberei a fejlődő országok statisztikusai számára ismertették az adatok közzétételével, átadásával, kapcsolatos ta- pasztalatokat, ami részben előadások és az azokat követő viták keretében, részben tech—

nikai demonstrációkkal történt.

A napirenden részben az 1986. évi egyip—

tomi népszámlálás tapasztalatai, az utóla- gos ellenőrző felvétel (post enumeration sur—

vey) során észlelt problémák, részben pedig a technikai kooperáció lehetőségei, az adat—

igények kielégítésével kapcsolatos technikai és pénzügyi kérdések szerepeltek. Külön ülés foglalkozott az állami és a magánszektor ter—

vezési célú adatigényeivel (ennek keretében hangzott el Nyitrai Ferencné dr. előadása is), valamint a publikációs és terjesztési programokkal.

A részt vevő fejlődő országok szempont—

jából fontos volt az az ülés. amely a terjesz- tési programok elősegítésére kialakitott új technológiákkal és technikai módozatokkal

ó.

foglalkozott. Minthogy a teljes anyag rész- letes ismertetésére itt nincs mód, a követ- kezőkben néhány fontosabb előadás egy—két gondolatát ragadjuk ki.

Egyiptom a fejlettebb statisztikával rendel- kező országok közé tartozik, ezért az egyip—

tomi népszámlálások szervezeti és módszer—

tani tapasztalatai a fejlődő országok számá—

ra nagyon hasznosak. Részben ezért, rész- ben pedig a házigazda jogán is több dol—

gozat és előadás foglalkozott a népszám- lálási adatok alapján az egyes részterületek vizsgálatával. '

Ibrahim Khodair tanulmánya a munkaerő struktúrájának változását követte nyomon az egyiptomi népszámlálások alapján, sajnos csak 1976-ig. Az elemzés — többek között—

arra a következtetésre jut, hogy a rendkívül nagy különbségek ellenére egy fejlődő or- szág foglalkoztatottsági struktúrájának ala- kulása is mutathat a fejlett országokéhoz ha—

sonló jegyeket, igy elsősorban a szellemi foglalkozásúak arányának, valamint a ter—

cier (szolgáltató) szektorban dolgozók szá- mának és arányának növekedését.

Bothaina eI-Deb dolgozata a gyermeke—

ket és a nőket mint speciális népességi al- csoportot vizsgálta, Ismertette az újabb mód—

szertani eredmények alapján számított cse—

csemő- és gyermektovábbélési valószinűsége—

ket, elsősorban (: Trussel-módszer alkalmazá- sával. A Brass—módszerrel a kor szerinti ter- mékenységi arányszámokat becsülte meg népszámlálási adatokból, illetve korrigálta a nem teljes körű népmozgalmi adatokból szá- mitott korspecifikus arányszámokat. Több más, részben a gyermekekre, részben a nők- re vonatkozó témakör elemzésére is felhasz—

nálta a népszámlálást, amely e tekintetben Egyiptomban a legfontosabb adatforrás.

Ferial Abdel Káder a kairói agglomerá—

cióra készitett népesség-előreszámitásokat az 1986—2021 közötti időszakra. Alapos mód- szertani felkészültséggel, az 1976, és az 1986.

évi népszámlálás adataiból kiindulva végez—

te el a termékenységi, halandósági és ván- dorlásí hipotézisek kidolgozását. Dolgozatá- ban kitért a népesség-előreszámitásoknak a tervezésben történő felhasználására, első—

sorban az egészségügyi és oktatási ráfordí—