Heves megye 2030-ig terjedő stratégiája
az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához
Eger, 2020. november
Tartalomjegyzék
1. Vezetői összefoglaló ... 1
2. Vízió ... 3
3. Heves megye stratégiai céljai ... 4
1) Gazdasági versenyképesség növelése ... 4
2) Társadalmi innováció fejlesztése ... 4
3) Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése ... 5
4) Zóna szintű együttműködések fejlesztése ... 5
4. Beavatkozási logika ... 7
5. A stratégiai célok indokoltsága ... 10
6. Mellékletek ... 14
1
1. Vezetői összefoglaló
Heves megye egyik legjelentősebb demográfiai problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképes korúak csökkenése további kihívások elé állíthatja a munkaerőpiaci helyzetét, éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos célterület a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra, illetve a munkapiaci helyzetüket alapvető mértékben befolyásoló, jó minőségű oktatási, képzési kínálatra.
Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a munkanélküliség az országos átlaghoz igazodik, azaz csökkenő tendenciát mutat, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás is növekszik régiós szinten. A régiós bruttó átlagkereset az országos átlagkereset mintegy 90%-a. A külső és belső perifériális helyzetű megyei térségekben viszont a Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum projektben szerzett tapasztalatok, illetve az Európai Romastratégia innovatív fejlesztéspolitikai elemeit következetes alkalmazása vezethet a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához.
Az általános iskolai és óvodai és gimnáziumi ellátás esetében csökkenés figyelhető meg. A szakképzési portfóliót tekintve a megye ellátottsága megfelelő, azonban egyes hiányszakmák képzésének bevezetése még javasolt. A nem oktatott hiányszakmák a következők: autógyártó, mezőgazdasági gépész, gyakorló csecsemő, gyermekápoló, mechatronikus karbantartó, mezőgazdasági gépésztechnikus.
Heves megye fejlődését, nemzetgazdaságban elfoglalt helyét nagyságrendjét jól tükrözik az országos teljesítménymutatókból, ill. azok elemeiből való részesedése, mely az utóbbi években érzékelhetően javuló tendenciát mutat. A 2010-2019 időszak vizsgált értékei: az egy főre jutó bruttó hazai termék folyamatosan nőtt, 2018-ban már elérte az országos átlag közel 75%-át; a regisztrált önálló és társas vállalkozások száma növekedett; a beruházások értéke több mint 2,5- szeresére nőtt a vizsgált időszakban. A megye gazdasági teljesítményét leginkább az jellemzi, hogy évek óta egyre növekvő mértékben részesedik az országos ipari termelésből. Az említett növekedés a megye tőkefefelszívó képességének javulását tükrözi, a beruházások volumenindexe sokszor magasabb, vagy lényegében azonos szintű az országos adatokhoz viszonyítva. A megyei székhelyű társaságok nettó árbevétele 2010-2018 között 901 milliárd forintos növekedést mutat, ebből jelentős hányad az exportból származik. A megyei export árbevétel a vizsgált időszakban dinamikusan nőtt, míg 2011-ben 2,4%, 2018-ra a nemzetgazdaság export árbevételének 3,7%-a. Ugyanez a tendencia jellemzi az adóbevételek alakulását is.
A nemzetgazdasági ágazatok megyei szinten a húzó, a fejlődő és a kihívásokkal küzdő, ugyanakkor potenciállal rendelkező kategóriákat képviselik. A megye húzóágazatai között a jármű- és gépipar, elektronika, IT, a kereskedelem, az energiaipar bír kiemelt jelentőséggel. A fejlődő ágazatok közé sorolandó az élelmiszeripar, a vegyipar, műanyag- és gumiipar, a nem anyagi ágazatok, illetve egyéb ágazatok. Ezen ágazatokban is jelentősen emelkedik a beruházások értéke. A fejlődő ágazatoknál ki kell emelnünk a turizmus jelentőségét, amely folyamatosan fejlődő pályán mozog az utóbbi években. Az ágazati teljesítményeket vizsgálva a leggyengébben teljesítő ágazat a mezőgazdaság, mely nehézségekkel küzd, és jövedelmezősége hanyatló tendenciát mutat.
A vizsgált időszakban elmondható, hogy a K+F+I területen a megyében az adatok dinamikus emelkedése jellemző: megyei szinten a kutatók tényleges létszáma, a vállalati kutatóhelyek száma, K+F beruházások és ráfordítások összege is jelentős növekedést mutat. A megyei K+F
2
tevékenységekben a vállalkozások képezik a hangsúlyosabb tényezőt, míg a felsőoktatási intézmények súlya elsősorban a természettudományos és az informatikai K+F-ben meghatározó.
A befektetői környezet vizsgálatakor az ipari parkokat vizsgáltuk először: Heves megyében hat ipari park található. A befektetési környezetet azonban nem csak a befektetési területek nagysága határozza meg, hanem a munkavállalók lakhatási és életkörülményei is. A lakásállomány az elmúlt húsz évben jelentős növekedést mutat, ezt a tendenciát rajzolja ki a lakásépítések száma is.
A gazdasági helyzet vizsgálatának összefoglalásakor megállapítható, hogy Heves megye dinamikusan fejlődő pályán helyezkedik el. Az elmúlt 6-8 év számai egyértelműen tükrözik a növekedést, ellenben a COVID-19-nek köszönhetően 2020. évben megtorpanás tapasztalható, amely valószínűleg kihat még a 2021-es évre is.
Bár a megye földrajzi értelemben nem periférikus helyzetű (nem határmenti fekvésű, és a főváros is viszonylag közel fekszik), mégis a Hatvan – Gyöngyös – Eger sávtól távolodva egyre inkább érződik a leszakadás. A déli (alföldi) területeken a közlekedési hálózat (főként a vasút) forgalmi iránya nem felel meg a jelenlegi igényeknek (lényegében merőleges arra), az északi domb- és hegyvidéki részeken a főként folyóvölgyekhez igazodó futásirányok teszik hosszabbá a városok elérését. A gyorsforgalmi úthálózat további fejlesztése koncepcionális szinten az M8- as autópálya heves megyei szakaszának kialakítása jelentheti. A nem gyorsforgalmi úthálózat minőségi fejlesztési igénye viszont még fokozottabban jelentkezik, számos hiányzó útszakasz megépítése szükséges: a zsáktelepüléseknél (pl. Kisfüzes, Egerszalók, Verpelét) az elzártság megszüntetésével a közösségi közlekedés átszervezhető, bekapcsolhatók a megye
„vérkeringésébe”, más helyen tehermentesítést szolgálhat (például a Tarna-völgyében Kál és Verpelét összekötése vagy a Laskó-patak völgyében a hiányzó Egerbakta-Egerszalók útszakasz megépítése Eger elkerülését tenné lehetővé). A vasúti közlekedés tekintetében a Kál-Kápolna – Bátonyterenye viszonylat újraindítása nem jelentene érdemi előrelépést. Az Eger – Putnok vonal felújítása és nyomvonal-változtatása (nevezetesen a vasútvonal Ózdra történő közvetlen bevezetése) jelentős forgalmat generálna (a fenntartható személy és teherforgalom terén is perspektivikus), ugyanakkor magas költségvonzattal járó potenciális fejlesztés.
Az aktuális közlekedésfejlesztési koncepció 2020-ig két jelentősebb projektet tartalmaz: az M25-ös gyorsforgalmi út megépítését (mely kivitelezésre került), illetve az M3-as autópálya Hatvani Ipari Parkkal való kapcsolatának javítását. Előkészítés alatt áll a 23-as főút felújítása, illetve Gyöngyöst (nyugatról) és Egert (keletről) elkerülő utak létesítése, illetve az alsóbbrendű úthálózat szükség szerinti karbantartása. Az attraktívabb nyomvonalvezetésű, alsóbb rendű utak esetében a kerékpáros-forgalom igényeinek figyelembevételével történik a fejlesztések tervezése. Ezen kiemelt útszakaszok: A Tarna és az Eger-patak völgye, a Gyöngyöst Verpeléten át Egerrel összekötő, hegylábi településeket felfűző út (mely két borvidéket is érint), valamint a Tisza-tó összeköttetése az előbb említett vonalakkal. A vasúti fejlesztések a Budapest – Hatvan vonalszakaszt érintik.
Heves megye tájföldrajzi szempontból igen kedvező adottságokkal bír, mivel két nagytáj, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A két nagytáj találkozása mind domborzati, talajtani és éghajlati, mind pedig a természetes vegetációt illetően nagyfokú változatosságot és egyediséget eredményez, ennek megfelelően a turizmusfejlesztés telepítőtényezői európai viszonylatban is jelentősek. Ugyanakkor a klímaváltozás, valamint az emberi tevékenység negatív hatásai Heves megyében is érvényesülnek, ezért kiemelten fontos a klímaváltozás hatásaira történő társadalmi-gazdasági felkészülés, valamint a szennyezett terültek felszámolása, kármentesítése, a természeti potenciál megőrzése.
3
2. Vízió
Heves megye 2030-ra a népességét megtartó, a várostérségeket és a perifériákat megerősítő fejlesztéspolitika eredményeként, közúton és vasúton jól megközelíthető, fejlett gazdasággal rendelkező, klímaadaptív térséggé válik.
Infrastrukturális értelemben Heves megye közútjai, kerékpárútjai, a városokat összekötő kötöttpályás infrastruktúrák és a települések belterületi gyűjtőútjai megújulnak. Heves települést eléri az M8 és az M25 gyorsforgalmi út, így a déli periféria csatlakozik a Hatvan- Gyöngyös-Eger tengelyhez. Északon megépülnek azok az új összekötő utak, amely az északi periféria települést kötik be az M3-as autópályához, illetve az ipari-gazdasági tengelyhez.
Megépül az Egert keleti irányba elkerülő tehermentesítő út. A kerékpárúthálózat dinamikus fejlődése révén létrejön a kapcsolat a Miskolc-Hatvan tengelyen, Egeren keresztül elérhetővé válik kerékpáron Szilvásvárad és a Tisza-tó is.
A megye gazdaságát tekintve a munkaképeskorú lakosság legalább 80%-a aktív, a munkanélküliségi adatok 2% körül stabilizálódnak. A zöld és barnamezős iparterületfejlesztések egyaránt megalapozzák a vállalkozások letelepedését és hosszú távú működését a Hatvan-Gyöngyös-Eger vonalon kívüli területeken is. Magas fokú a digitalizáció, a szakképzés feltételei elsőrangúak, a hiányszakmákhoz kapcsolódó képzések 90%-ban lefedésre kerülnek és a felsőoktatás nyújtotta kínálat nemzetközi szinten is versenyképes legfőképp a kreatív ipar, szőlő-bor ágazat, a pedagógusképzés, informatikusképzés, a gazdasági képzések, a sportképzés és a környezetvédelem területén, ennek megfelelően a K+F+I potenciál is növekszik, amely új ágazatokat, alágazatokat erősít meg a megyében. A gépipar, kohászat, vegyipar, az elektronika és az IT továbbra is húzóágazatok, de a szőlészet-borászat és helyi termékalapú élelmiszergazdaság fejlődése is húzza az élelmiszeripart.
A környezeti fejlesztések, az energiahatékonysági beruházások és a zöldenergia térségi részarányának növekedése megerősíti a Bükk-Mátravidék környezeti-turisztikai adottságait. A mezőgazdaság klímaadaptációját segíti az öntözés kiterjesztése a szőlőterületek felé, illetve megtörténik művelési módok szükséges váltása, jelentős mértékben javul a vízgazdálkodás biztonsága és kiépül az erózió elleni küzdelem infrastrukturális háttere, amelyet az Eszterházy Egyetem környezetkutatási eredményei is igazolnak.
4
3. Heves megye stratégiai céljai
Heves megyét társadalmi-gazdasági szempontból a kettősségek, valamint térségspecifikus adottságok jellemzik. Ennek megfelelően összetett megközelítési móddal tarthatók meg a megye stratégiai erősségei és csökkenthetők azok a gyengeségek, amelyek a térszerkezeti adottságból származnak.
1) Gazdasági versenyképesség növelése
Heves megye fejlődését, nemzetgazdaságban elfoglalt pozícióját jól tükrözik az országos teljesítménymutatók, amelyek az utóbbi években érzékelhetően javuló tendenciát mutatnak. A 2010-2019 értékei: az egy főre jutó bruttó hazai termék folyamatosan nőtt, 2018-ban már elérte az országos átlag közel 75%-át, a regisztrált önálló és társas vállalkozások száma növekedett, a beruházások értéke több mint 150%-kal nőtt. A megye gazdasági teljesítményét igazolja, hogy növekvő arányban részesedik az országos ipari termelés értékéből. Az említett növekedés a megye tőkefelszívó képességének javulását tükrözi, a beruházások volumenindexe lényegében azonos szintű, de sok esetben magasabb az országos adatokhoz viszonyítva. A megyei székhelyű társaságok nettó árbevétele 2010-2018 között 901 Mrd Ft-os növekedést mutat, ebből jelentős hányad az exportból származik. A megyei export árbevétel a vizsgált időszakban dinamikusan nőtt, míg 2011-ben 2,4%, 2018-ra a nemzetgazdaság export árbevételének 3,7%- a. Ugyanez a tendencia jellemzi az adóbevételek alakulását is.
A nemzetgazdasági ágazatok vizsgálatakor, a húzó, a fejlődő és a kihívásokkal küzdő, ugyanakkor potenciállal rendelkező diverzifikációt használtuk. A megye húzóágazatai között a jármű- és gépipar, elektronika, IT, a kereskedelem, az energiaipar bír kiemelt jelentőséggel. A fejlődő ágazatok közé sorolandó az élelmiszeripar, a vegyipar, műanyag- és gumiipar, a nem anyagi ágazatok, illetve az egyéb ágazatok. Ezen ágazatokban is jelentősen emelkedik a beruházások volumene. A fejlődő ágazatoknál ki kell emelnünk a turizmus jelentőségét, amely folyamatosan fejlődő pályán mozog az utóbbi években. Az ágazati teljesítményeket vizsgálva a leggyengébben teljesítő ágazat a mezőgazdaság, amely nehézségekkel küzd, és jövedelmezősége hanyatló tendenciát mutat.
A vizsgált időszakban megállapítható, hogy a K+F+I területen a megyében a számok dinamikus emelkedése jellemző: megyei szinten a kutatók tényleges létszáma, a vállalati kutatóhelyek száma, K+F beruházások és ráfordítások összege jelentős növekedést mutat. Ebben a vállalkozások részvétele a hangsúlyosabb, a felsőoktatási intézmények szerepe elsősorban a természettudományos és az informatikai K+F-ben meghatározó.
2) Társadalmi innováció fejlesztése
Heves megye egyik legjelentősebb demográfiai problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképes korúak csökkenése további kihívások elé állíthatja a munkaerőpiac helyzetét, éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra, illetve a munkapiaci helyzetüket nagymértékben befolyásoló, jó minőségű oktatási, képzési kínálatra.
5
Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz igazodik, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás növekszik régiós szinten is. A regionális átlagkereset eléri az országos átlagkereset 90%-át. A külső és belső perifériális térségekben viszont a Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum projektben szerzett tapasztalatokat, illetve az Európai Romastratégia innovatív fejlesztéspolitikai elemeit szükséges továbbra is alkalmazni a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához.
3) Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
Heves megye bár földrajzi értelemben nem periférikus (nem határmenti, Budapest viszonylag közel fekszik), mégis a Hatvan – Gyöngyös – Eger gazdasági tengelytől távolodva egyre inkább érződik a leszakadás. A déli (alföldi) területeken a közlekedési hálózat (főként a vasút) forgalmi iránya nem felel meg a jelenlegi igényeknek (lényegében merőleges arra), az északi domb- és hegyvidéki részeken a főként folyóvölgyekhez igazodó futásirányok teszik hosszabbá a városok elérését. A gyorsforgalmi úthálózat további fejlesztése az M8-as heves megyei szakaszának kialakítása jelentheti. A nem gyorsforgalmi úthálózat minőségi fejlesztése viszont még fokozottabban jelentkezik, számos hiányzó útszakaszok megépítése szükséges: a zsáktelepüléseknél (pl. Kisfüzes, Egerszalók, Verpelét) az elzártság megszüntetésével a közösségi közlekedés átszervezhető, bekapcsolhatók a megye „vérkeringésébe”, más helyen tehermentesítést szolgálhat (például a Tarna völgyében Kál és Verpelét összekötése vagy a Laskó-patak völgyében a hiányzó Egerbakta-Egerszalók útszakasz megépítése Eger elkerülését tenné lehetővé). A vasúti közlekedés tekintetében a Kál-Kápolna – Bátonyterenye viszonylat újraindítása nem jelentene érdemi előrelépést. Az Eger – Putnok vonal felújítása és nyomvonal- változtatása (nevezetesen a vasútvonal Ózdra történő közvetlen bevezetése) potenciálisan jelentős forgalmat generálhat, ugyanakkor magas költségvonzattal járó fejlesztés is egyben.
4) Zóna szintű együttműködések fejlesztése
Heves megye zóna szintű együttműködési céljai alapvetően az interregionális, leginkább megyei szintű együttműködések kiépítésében, bővítésében tervezhető. Ennek három dimenzióját lehet megkülönböztetni. A vonalas infrastruktúrák fejlesztése által létrejött területi együttműködéseket, határmenti együttműködéseket, és kárpát-medencei dimenziójú együttműködéseket. Bár a megye közvetlenül nem határos Szlovákiával, de a hevesi települések elsősorban kulturális értelemben számos határmenti projektet valósítottak meg, ennek ellenére tendenciózusan elköltetlenül maradnak a határon átnyúló társadalmi-gazdasági együttműködésekre allokált források. Erre megoldást kínálhat a kárpát-medencei szőlészetek és borászatok közötti tematikus együttműködések kialakítása, illetve a nemzetközi K+F+I kapcsolatok bővítése. Ezen kapcsolatok erősítése, valamint a gazdaság, társadalom, környezet számára hasznosuló tevékenységek megvalósítása, mint például az ökológiai és az ökonómiai alkalmazkodóképességet fejlesztő tudományos és technológiai tevékenységek a hosszú távú együttműködési környezet megteremtéséhez járulnak hozzá.
A helyzetfeltárásban megfogalmazott következtetések alapján összegyűjtött projektjavaslatok a gazdasági versenyképesség növelését emelték ki a következő tíz esztendő stratégiai feladatai közül (1.ábra). Mindez amiatt is indokolt, mivel a megye gazdasága egyenlőtlen területi fejlődést mutat, a perifériák leszakadása az általánosan kedvező gazdasági környezet ellenére sem lassult, viszont ezt ellensúlyozandó a megyébe települő transznacionális és hazai vállalatok növekvő száma, amely a perifériák számára is kitörési pontot biztosíthat. Emellett kiemelten
6
fontos stratégiai cél a Mátrai Erőmű térségének, mint szénrégió dekarbonizációs törekvéseinek kiemelt támogatása, illetve a hozzáadott értékalapú, technológiájában megújuló agrárvertikum kialakítása, amely fejlődési pályára állíthatja a megye stagnáló mezőgazdasági értékteremtését.
Heves megye klasszikus iparága a turizmus, avagy a béke iparának fejlesztése a hazai és nemzetközi pozíciók megtartása, és további erősítése ugyancsak stratégiai célkitűzés. A Tisza- tó területén történt fejlesztések, a Mátra-Bükk hasonló volumenű felzárkóztatása a perifériák bekapcsolásában is kulcszerepet tölt be.
A stratégiai irányok százalékos megoszlása Heves megyében 54.74%
36.12%
7.18%
1.97%
A megyei stratégiai célok forrásigényének eloszlása
Gazdasági versenyképesség növelése
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
Társadalmi innováció fejlesztése Zóna szintű együttműködések fejlesztése
7
4. Beavatkozási logika
A beavatkozási logika tekintetében egyértelműen kirajzolódnak a megyei helyzetfeltárás során megállapított következtetések, ennek megfelelően a megye gazdaságfejlesztésének hangsúlyos irányai, főbb prioritásai. A 2. ábra bár százalékos megoszlás alapján rangsorolja a megyei gazdasági szereplők által javasolt beavatkozásielképzeléseket, érdemes szem előtt tartanunk a több, nem mindig jobb elvét, hiszen Hevesben a turizmusfejlesztésen kívül az átalakulás előtt álló mátrai szénrégiónak, az agrárfejlesztéseknek, az oktatás és képzésfejlesztésnek, de a közlekedés és iparfejlesztésnek is hasonlóan fontos szerepe van.
A beavatkozási célok eloszlása Heves megyében a beérkezett projektjavaslatok arányában
A megye adottságainak megfelelően tevékenységarányosan a beavatkozások mintegy ötöde a turizmus fejlesztését helyezi előtérbe, amely tekintettel a Mátra, a Bükk és a Tisza-tó háromszöge által bezárt térségnek, valamint az ország második leglátogatottabb városi desztinációnak Egernek, megalapozott prioritás. A fejlesztési szükségletek leginkább az
0.79%
1.57%
1.57%
1.57%
1.57%
1.57%
1.57%
2.36%
2.36%
2.36%
2.36%
2.36%
3.15%
3.15%
3.15%
3.94%
5.51%
9.45%
14.17%
15.75%
19.69%
0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00%
Befektetés ösztönzése Humáninfrastruktúra fejlesztése Vonzó üzleti környezet fejlesztése Területi egyenlőtlenségek csökkentése Megyei együttműködések fejlesztése Határon túli területek együttműködés…
Települési megtartó erő fejlesztése Agráriumfejlesztés Sportfejlesztés Életminőséget javító településfejlesztés Helyi gazdaság stratégiai ágazatainak…
Kulturális infrastruktúra komplex fejlesztése K+F+I potenciál növelése Smart településfejlesztés Zöldgazdaság fejlesztése Egészségfejlesztés Gazdaság- és iparfejlesztés Közlekedésfejlesztés Oktatás és képzésfejlesztés Környezetfejlesztés Turizmusfejlesztés
A projektjavaslatok számának
beavatkozásokhoz kapcsolódó százalékos megoszlása
Összeg
8
attrakció bővítésében, valamint a belső és külső periféria (Tisza-tó környéki települések, ill. a Mátra, Bükk északi előterének települései) átfogó turisztikai fejlesztésében összegződnek.
Recsk, Bükkszék, vagy Mátraderecske környékének turisztikai fejlesztése fejlődési impulzusokat visz a külső perifériába.
A környezetfejlesztés kérdésköre leginkább a klímaváltozás okozta környezeti változások kezeléséhez kapcsolódnak, valamint az elavult és pazarló infrastruktúrák kiváltásához, amely kiemelkedő tétele a tervezett fejlesztéseknek.
Az oktatás és képzésfejlesztéshez köthető beavatkozások a felsőoktatás és a köznevelés humán és alapinfrastruktúrájának, kapacitásainak növelését célozzák meg, lévén Heves megye számos iskolavárost és képzőhelyet birtokol, a hiányszakmák 75%-át lefedő képzési háttérrel. A megye gazdaságának egyik alapvető szegmenseként az egri egyetem funkcióinak megerősítése oktatási és kutatási kiválóságának, ill. nemzetközi beágyazottságának elősegítése az eddig elért eredmények alapján a következő tíz esztendő stratégiai jelentőségű feladata.
A közlekedés, valamint a gazdaság és iparfejlesztés beavatkozásainak kettőse Heves megye kiemelt fejlesztési prioritásai közé tartozik. A megyei elérhetőség további fejlesztése, a periférikus helyek (pl. Verpelét-Pétervására), turisztikai desztinációk hatékonyabb bekapcsolása (Sarud, Szilvásvárad, Bükkszék és a Mátra települései) az alternatív és a klasszikus közlekedés vérkeringésébe erős alapot teremt a pozitív fejlődési impulzusokhoz, emellett a közösségi közlekedés feltételeinek javítása ugyancsak prioritás a nagyobb városok közlekedésszervezésében.
Az gazdasági és iparfejlesztési beavatkozások megyei ipari parkok fejlesztéséhez, bővítéséhez, valamint a KKV-k modernizálásához (ipar 4.0) kapcsolódnak. Gyöngyös, Füzesabony, Pétervására, Bélapátfalva és a kisebb településegyüttesek ipari körzetei jelentős fejlődésen mehetnek keresztül a zónastratégia erős gazdaságfejlesztési ösztönzőerői következtében, így vonzóbb befektetői környezetet teremtve az ide települő vállalkozások számára. Ehhez kapcsolódóan az infrastruktúra vonalas kapacitásainak jelentős bővítése szükséges (pl.
elektromos hálózat fejlesztése).
Az egészség és sportfejlesztés ugyancsak kiemelt helyen szerepel a megye következő tíz esztendős beavatkozásai között, amelyek elsősorban az egészségügyi ellátórendszer több települést érintő korszerűsítésére, háttérinfrastruktúrák, szolgáltatások fejlesztésére fókuszálnak. A megyeszékhely esetében - mint nemzetközi traumatológia-ortopédia-gerinc sebészeti képzési központ - szükséges a kapcsolódó egészségturisztikai, balneológiai szolgáltatás és oktatási portfóliófejlesztés. A sportfejlesztések elsősorban a sportgazdaság feltételeinek javításában és az életminőség emelésében játszanak fontos szerepet, emiatt települések sportinfrastrukturális megújítása, valamint az egri egyetem sporttudományi oktatási infrastruktúrájának fejlesztése gazdaságfejlesztési szempontból is megalapozott igényeket elégít ki.
Az okos településfejlesztés, valamint a zöldgazdaság fejlesztése valamennyi beavatkozás közvetett vagy közvetlen alkotóeleme, viszont dedikált stratégiai irányként is meghatározó megyei szerepkörrel rendelkezik. Heves megyében a Mátrai Erőmű komplex átalakításának - mint dekarbonizációs pilot program – nemzetgazdasági jelentősége van, de a kisebb léptékű, decentralizált jellegű energiahatékonysági és energiaellátási beavatkozások is ennek a célkitűzésnek a legfontosabb alkotóelemeit jelentik. A zöldgazdaság fejlesztése, valamint az okos települések kialakítása kéz a kézben járnak, így a megye épített infrastruktúrájának egyik alapvető megújulási képessége a kapcsolódó fejlesztésekben rejlik.
A helyi gazdaság stratégiai ágazatainak fejlesztésében az egyetemnek kulcsszerepe van.
Amennyiben Heves megye épít a kreatív iparra, felhasználja a térség évszázados hírnevét a
9
szőlő-bor ágazatban, valamint regionális szerepkörű tudásszolgáltatóként kíván fellépni, úgy ez a beavatkozás döntő mértékben a nagy fejlődési potenciállal rendelkező ágazati irányok – úgy mint az IT, mozgógépalkotás, tervezőgrafika, PR és marketing, digitális alapú képzésfejlesztés, növényvédelem, szőlőbor termelés, borkereskedelem, természettudományi és műszaki kutatásfejlesztés - kiemelkedését eredményezhetik.
A határon túli projektek célja együttesen K+F és gazdaságfejlesztési jellegű, alapvetően az innovatív kárpát-medencei szőlő-bor ágazat megerősítésében, a határmenti térségek gazdasági potenciálfeltárásában és ezáltal közös befektetésösztönzési tevékenységek kialakításában foganatosít tevékenységeket.
A területi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a befektetésösztönzés elősegítése közvetlenül a beavatkozások csupán 2,5%-át teszik ki, mégis fontos szerepük van a KKV-k célzott támogatásában, valamint a periférikus helyzetű települések felzárkóztatásában. A leszakadó rétegek és az éledő közösségek fejlesztéséhez kapcsolódó szociálpolitikai tevékenységek, valamint a megyében új iparágak megteremtését szolgáló inkubációs törekvések összegzik a kapcsolódó irányokat.
A humáninfrastruktúra fejlesztése megyei szinten alapvetően a gazdasági versenyképességet növelő beavatkozásokhoz tartozik, mivel a szakképzés koncepciójának a kidolgozását és az Ipar 4.0 képzési adaptációjához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztéseket tartalmazza.
Kimondottan befektetésösztönző beavatkozást egyetlen projektkezdeményezés képvisel, amely valamennyi ipari park vállalkozásfejlesztési szolgáltatásaira hatással lesz lévén a hazai és nemzetközi cégek információáramlását elősegítő fejlesztések kerültek a beavatkozás fókuszpontjába. Érdemes szem előtt tartani a beavatkozási prioritások befektetésösztönző jellegét, tehát a beavatkozások döntő többsége közvetve vagy közvetlenül hatással van a megye gazdasági ökoszisztémájára, tőkevonzóképességére.
A stratégiai célok meghatározásához a zóna szintű logikát vettük alapul, ennek köszönhetően az egész zónára egységes szerkezetű, de a területi eltéréseket jól reprezentálható tervanyagok jöttek létre. A tervezés során összehangoltuk a helyzetfeltárás következtetéseiből megfogalmazott területi igényeket az egyes partnerek által megküldött intézkedés és projektjavaslatokkal. A beérkezett javaslatok átfogják a megye gazdaságának egészét, amelyet az alábbi együttműködő partnerek bevonása tett szükségessé:
• Heves Megyei Önkormányzat
• Heves Megyei Kormányhivatal
• Eszterházy Károly Egyetem
• Eger Megyei Jogú Város
• Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága
A partnerség által összegyűjtött projektszintű javaslatok, mint kiemelt projektek és mint súlyponti témakörök kerültek be a stratégiai anyagba. Ezeket a javaslatokat beavatkozásokhoz (2.ábra) illesztettük, így létrejött az a prioritási sorrend, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztéspolitikai irányvonalait. Ezek alapján a turizmusfejlesztés, környezetfejlesztés, a felsőoktatási intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztése, a városi közlekedési fejlesztések, a gazdaság és iparfejlesztés, a vízközműfejlesztések, valamint az életminőséghez kapcsolódó fejlesztéspolitikai beavatkozások kerülnek előtérbe.
10
5. A stratégiai célok indokoltsága
Heves megye 2030-ra megújult környezeti infrastruktúrával rendelkező, fenntartható gazdasági szerkezetű, rugalmas helyi társadalommal bíró befektetési célponttá válik. Mindezt lehetővé teszik azok a fejlesztési igényekre épített gazdasági célkitűzések, amelyek elsősorban a turizmus funkció és kapacitásbővítését, a gazdaság zöldítését, az innovatív agrárfejlesztéseket, a vízgazdálkodás környezeti szempontú beruházásait, a megyei életminőség javítását, valamint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges oktatási és képzési infrastruktúrák modernizálását foglalják magukban.
A heves megyei projektjavaslatok eloszlása az intézkedések és a stratégiai célok között
0 5 10 15 20 25 30
19. K+F+I potenciál növelése a versenyképesség…
24. Agglomerációs, zóna szintű és interregionális…
25. A helyi identitás elősegítése, a városok…
19. K+F+I potenciál növelése a versenyképesség…
14. Egészségügyi és szociális ellátórendszer…
12. Kulturális és sportinfrastruktúra,…
10. Köznevelési-, szakképzési-és felnőttképzési … 11. Felsőoktatási intézményrendszer és … 14. Egészségügyi és szociális ellátórendszer…
8. Fenntartható vízgazdálkodás –Bel-és … 13. Városi területek és lakóövezetek komplex…
3. Városi közlekedési fejlesztések: A munkaerő…
9. Víziközmű fejlesztés – Ivóvízellátás, szennyvíz … 13. Városi területek és lakóövezetek komplex…
14. Egészségügyi és szociális ellátórendszer…
20. Helyi gazdaság megerősítése- városrészi…
22. Gazdaságfejlesztési és befektetésösztönző…
21. A helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó…
7. KKV fejlesztés: A helyi kis- és középvállalatok…
2. Ipari parkhoz kapcsolódó fejlesztések: Ipari…
16. Agrárfejlesztések – Az agrárium és az … 15. A gazdaság zöldítése – zöldgazdaság és … 17. Turizmusfejlesztés – Turisztikai vonzerők és …
Zóna szintű együttműk ödések fejlesztéseTársadalmi innováció fejlesztéseGazdasági és környezeti kohézió megteremtéseGazdasági versenyképesség növelése
A stratégiai célokhoz tartozó intézkedések száma
Összeg
11 Gazdasági versenyképesség növelése
A nemzetgazdasági ágazatok vizsgálatakor, a húzó, a fejlődő és a kihívásokkal küzdő, ugyanakkor potenciállal rendelkező diverzifikációt használtuk. A megye húzóágazatai között a jármű- és gépipar, elektronika, IT, a kereskedelem, az energiaipar bír kiemelt jelentőséggel. A nettó árbevétel jelentős hányadát ezekben az ágazatokban működő vállalkozások adják, illetve a legtöbb beruházás is ezekben az ágazatokban valósult meg a vizsgált időszakban. A fejlődő ágazatok közé sorolható az élelmiszeripar, a vegyipar, műanyag- és gumiipar, a nem anyagi ágazatok, illetve az egyéb ágazatok. Ezen ágazatokban is jelentősen emelkedik a beruházások értéke. A fejlődő ágazatoknál ki kell emelnünk a turizmus jelentőségét, amely az utóbbi években folyamatosan fejlődő pályán mozog. Az ágazati teljesítményeket vizsgálva a leggyengébben teljesítő szektor a mezőgazdaság, amely szerkezeti kihívásokkal küzd, és jövedelmezősége stagnál. Ennek ellenére potenciállal rendelkezik, így különböző beavatkozásokkal (támogatások, beruházások, együttműködések) fejlődő pályára állítható.
A vizsgált időszakban K+F+I területen a megyében a számok dinamikus emelkedése jellemző:
megyei szinten a kutatók tényleges létszáma, a vállalati kutatóhelyek száma, K+F beruházások és ráfordítások összege jelentős növekedést mutat. A rendszerben a vállalkozások a hangsúlyosabb szereplők, míg a felsőoktatási intézmények súlya ettől valamelyest elmarad.
A gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések alapján megállapítható, hogy azokat alapvetően a klaszterek határozzák meg. A klasztereken kívül meg kell említenünk a kamarák ágazati szereplőket összefogó tevékenységét.
A gazdasági helyzet vizsgálatának eredményeképpen megállapítható Heves megye dinamikusan fejlődő pozíciója. A számok egyértelműen tükrözik a növekedést, a tendenciában csupán a 2020-as évben tapasztalunk visszaesést, amely jellegéből fakadóan minden bizonnyal kihat a következő évekre is. Ez a visszaesés azonban nemzetgazdasági szinten is egyértelműen tapasztalható, de a szükséges kormányzati intézkedéseknek, illetve beavatkozásoknak köszönhetően stabilizálódni látszik a gazdaság.
A gazdasági versenyképesség fejlesztéspolitikai elsődlegessége köszönhető egyrészt a helyzetfeltárás alapján megfogalmazott területi szükségleteknek, másrészt a beérkezett nagy számú projektjavaslatoknak. A megye stratégiai céljait leginkább a megfogalmazott intézkedésekhez kapcsolódó fejlesztési igények határozták meg. A turizmusfejlesztés mint prioritás a megye nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kínálati adottságainak, és a vendégéjszakák számának nagyarányú növekedésének köszönhető. A további növekedés ösztönzője lehet a szállodai kapacitások, valamint a turisztikai kínálat további bővítése, új attrakciók létrehozása. Önmagában a gazdag természeti környezet nem elegendő a turisztikai potenciál kiaknázásához. Eger konferenciaturizmusának fejlesztése, attrakcióinak növelése (Adrenalin Park, vár fogadóközpont, a Főszékesegyház visszaépítése, gyógyfürdőfejlesztés), a Bükkvidék komplex fejlesztései (Bélapátfalva, Demjén, Eger, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Mónosbél, Nagyvisnyó, Noszvaj, Répáshuta, Szarvaskő, Szilvásvárad települések turisztikai fejlesztési elképzelései), valamint a Mátra (Mátrai Aktív Turisztikai Régió, Kékes, Recski emlékhely, Siroki vár) és a Tisza-tó fejlesztésstratégiai irányai (Kisköre, Tiszanána, Újlőrincfalva, Sarud, Poroszló tervezett fejlesztései) teremtik meg a turizmus alapú gazdasági versenyképesség növelésének alapjait.
A zöldgazdaság fejlesztése célkitűzés a turizmussal ellentétben kevesebb projektkezdeményezésben ölt testet, ellenben területi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, mivel a Mátrai Erőmű hosszú távú dekarbonizációs törekvéseit is magában foglalja. Ez a nemzetközi szinten is meghatározó, gazdasági szerkezetváltást elősegítő fejlesztési projekt mintául szolgálhat egyéb szénrégiók és bányavidékek struktúraváltó folyamataihoz. A zöldgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódóan komoly területi igény jelentkezik a kisebb léptékű, térségi és
12
települési szintű, saját, illetve közcélú energiaigény kielégítésére szolgáló megújuló energia (napenergia, geotermikus energia) alapú „kiserőművek” létesítésére a villamos- és hőenergia- termelés CO2 kibocsátásának csökkentése érdekében. Az egyetem által megfogalmazott alkalmazott kutatási tevékenység célul tűzte ki a megújuló alapú energiatermelés és az energiahatékonyság technológiai és geográfiai feltételeinek meghatározását, megyei szintű, térinformatikai alapú épületenergetikai osztályozás megvalósítását, amely szinergista módon kiegészíti a zöldgazdaság fejlesztési törekvéseinek előkészítését.
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
A gazdasági és környezeti kohézió megteremtése stratégiai cél esetében a környezeti és a közlekedési fejlesztések emelkednek ki a megye prioritásai közül. Elsősorban a közúti elérhetőség javítása, a városi forgalom tehermentesítése, a periférikus területek jobb összeköttetése, a települések funkcióbővítő, életminőségnövelő beruházásai, valamint a fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése szerepel a javaslatok között.
A közúti összeköttetés javításában stratégiai jelentősége van az egri, a gyöngyösi, a hatvani, valamint a Kál-Verpelét-Sirok elkerülő utaknak. Az alternatív útvonalak bővítése, azaz a kerékpárúthálózat további szakaszainak kialakítása egyszerre több társadalmi és gazdasági igény kiszolgálásában is szerepet vállal, amely környezetbaráttá teszi a munkába járás feltételeit, valamint erősíti a megye egységes turisztikai hálózatba történő szervezését. A rozsdaövezeti és barna mezős területek hasznosítása és funkciófejlesztése kiemelt szerepet kapott a következő tíz év gazdaságfejlesztésében, amely egyaránt érinti a meglévő ipari területeket, ipari parkokat, és az elhagyott gazdasági létesítmények átalakítását. Heves megye ivóvíz és szennyvízkezelésének átfogó modernizálása a fenntartható vízgazdálkodás feltételeit teremti meg, továbbá a történelmi borvidékek csapadékvízelvezetése az eróziócsökkentés, valamint az öntözéses szőlőtermesztés alapjait fektetheti le.
Társadalmi innováció fejlesztése
Heves megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképeskorú lakosság csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet. Éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatal generációkra.
A népességmegtartó erő helyi szintű növelésének egyik fontos eszköze az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, amely elsődleges a megyei prioritások között. Az alapellátás átfogó fejlesztése, a füzesabonyi járóbeteg ellátás, valamint az egri Markoth Ferenc kórház további beruházásai ezt a célt fogják szolgálni. A népesség helyben maradásának másik fontos tényezője az oktatási és képzési szektor fejlesztéseiben keresendő. Heves megye az elkövetkezendő tíz évben meg kívánja újítani a Megyei Innovációs Képző, Továbbképző és Reintegrációs Központ létrehozásával a piaci igényekre rugalmasan reagáló szakképzés felépítését, valamint ágazati képzőközpontokkal erősíti a vállalati összefogással megvalósuló szakmai utánpótlás nevelését. A kulturális és sportinfrastruktúra fejlesztése a lakosságmegtartás és az életminőség növelésének eszköze, amely a megyében a közösségi létesítmények építésével, felújításával, valamint funkcióbővítő projektek keretében valósul meg.
Az Eszterházy Károly Egyetem jelenléte nagymértékben meghatározza a társadalmi innováció fejlesztése stratégiai cél teljesülésének megyei feltételeit. Külön kiemelendők az egyetem és a
13
megye K+F projektkezdeményezései, amelyek elsősorban a gépipar, a szőlő-bor ágazat, a biotechnológia, a környezetipar, és az információtechnológia területén fogalmazódnak meg. Az egyetem kiemelt szerepet képvisel a köznevelés megújításában és a Nemzeti Alaptanterv vívmányainak beépítésében az oktatás átfogó területein, amely Heves megye oktatásstratégiai jelentőségének meghatározó tényezője.
Zóna szintű együttműködések fejlesztése
A zóna szintű együttműködés erősítésében alapvetően a megye stratégiai témakörei köszönnek vissza, mivel ágazati fejlesztések, K+F tevékenységek, infrastruktúrafejlesztés és a beszállítói kapacitásfejlesztések szerepelnek prioritásként.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara piaci információáramlást és a beszállítói hálózatok információigényét biztosító fejlesztési javaslata az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna gazdaságfejlesztésének és befektetésösztönzésének fontos eszközét jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Észak-Magyarországi Információtechnológiai Klaszter létrehozása, amely a különálló vagy csak gyenge kölcsönhatásban álló információtechnológiával foglalkozó termelő/fejlesztő cégek, felsőoktatási intézmények, startup vállalkozások ernyő alá szervezésével egy innovatív jellegű, beruházásvonzó kezdeményezéssé válhat.
A szőlő-bor K+F+I+O hálózat kialakítása a kárpát-medencei szőlészetek és borászatok fejlesztése érdekében kezdeményezés megteremti a lehetőségét a hazai szőlészetek és borászatok expanziós politikájának. Az ökológiai és ökonómiai alkalmazkodóképesség vizsgálatát előtérbe helyező határon átnyúló kutatási tevékenységek ugyancsak pozitív hatást válthatnak ki a zóna szintű befektetésösztönző kapacitások fejlesztésében és a klímaadaptáció elősegítésében.
Zóna szintű együttműködés kiváló megtestesítője az Országos Kétkerék útvonal szakaszainak hálózatba szervezése, amely a megye turisztikailag kiemelt kerékpárútjait köti össze a zóna többi megyéivel és a határmenti kerékpárutak csatlakozó szakaszaival.
14
6. Mellékletek
1. számú mellékelt: Intézkedéseket összefoglaló táblázat
2. számú melléklet: Heves megye stratégiáját megalapozó helyzetelemzés
