Helyzetelemzés Heves megye

Helyzetelemzés Heves megye

Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna

Eger, 2020. november

Tartalomjegyzék

1. HELYZETELEMZÉS ... 1

1.1 TÁRSADALOM ... 1

1.1.1 Népesség ... 1

1.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép ... 3

1.1.3 A háztartások életszínvonala ... 11

1.1.4 Oktatás ... 13

1.2 GAZDASÁG ... 21

1.2.1 Ágazati fókuszú elemzés ... 21

1.2.2 Befektetői környezet ... 43

1.2.3 Gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések ... 49

1.2.4 Korábbi fejlesztési eredmények, azok gazdasági hatása ... 52

1.3 KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ... 60

1.4 INFRASTRUKTÚRA ... 71

3. SWOT ELEMZÉS ... 82

4. A HELYZETELEMZÉS ÁTFOGÓ KÖVETKEZTETÉSEI ... 84

IRODALOMJEGYZÉK ... 86

1

1. Helyzetelemzés 1.1 Társadalom

1.1.1 Népesség

Heves megyében a lakónépesség száma szinte folyamatosan csökkent a 2010–2020-as időszak alatt. 2010-ben 311 454 fő volt a lakosság száma, 2020-ra ez több, mint 18.000 fővel, közel 6 %-kal csökkent. A csökkenő tendencia alapvetően igazodik az országos trendhez, viszont annak mértéke jóval meghaladja az országos mértéket (2,4 %), amennyiben a 2010- es évet vesszük bázisul.

1.1.1 ábra: A lakónépesség számának alakulása Heves megyében 2010-2020 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)

A népességszám csökkenését egyrészt a természetes fogyás magyarázza: a vizsgált időszak alatt a halálozások száma folyamatosan meghaladta a születések számát, még úgy is, hogy a születések számára egészen a 2017-es évig kismértékben növekedő tendencia volt a jellemző.

A csökkenés másrészt a negatív vándorlási különbözetből ered. Pozitívumként ki kell azonban emelni, hogy a 2017-2018-2019-es években pozitív nemzetközi vándorlási különbözet jellemezte Heves megyét. Gazdasági szempontból a jövőben fontos lenne, hogy a magasan képzett, illetve szakmai végzettséggel rendelkező munkaerő ne vándoroljon el Heves megyéből.

1.1.2 ábra: Az élveszületések, halálozások és a vándorlási különbözet számának alakulása Heves megyében 2010-2019 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)

290 000 295 000 300 000 305 000 310 000 315 000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

-2 000 -1 000 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

élveszületések száma halálozások száma vándorlási különbözet

2

A lakosság korösszetételét tekintve elmondható, hogy igazodva az országos trendekhez, az idősebb korosztály egyre nagyobb arányban képviselteti magát: az öregedési index értéke (a 65 év feletti lakosság 14 év alattiakhoz viszonyított aránya) egyre magasabb a vizsgált időszakban. 2011-ben a mutató értéke 124 volt (tehát 100 fiatalra 124 időskorú jutott), 2016- ra viszont ez a szám 141-re nőtt. Az országos öregedési indexhez viszonyítva, Heves megye társadalma dinamikusabban öregedik el: az országos öregedési index értéke 2011-ben 114,7 volt, míg 2016-ban 126,1. A megye korösszetétele alapján elöregedőnek tekinthető, a korfa urna alakot vesz fel.

1.1.3 ábra: Heves megye lakosságának korfája 2016-ban (Forrás: KSH, Mikrocenzus)

Iskolázottság

Áttekintve Heves megye iskolázottsági mutatóit, megállapítható, hogy a 7 éves és idősebb népesség körében a legtöbben érettségivel rendelkeztek a 2016-os mikrocenzus idején.

Arányuk ekkor 28,46 %-os volt, ezt a csoportot az általános iskola 8. évfolyammal rendelkezők követik (24,22 %). Az iskolázottság képe nagymértékben hasonlít az országos helyzethez, jelentősebb különbség az felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya esetén tapasztalható:

míg országos szinten a lakosság közel 19 %-a rendelkezett 2016-ban felsőfokú végzettséggel, Heves megyében a 14 %-a. A tendenciák szempontjából megállapítható, hogy a megye iskolázottsági mutatói javultak a 2011-es népszámlálás adataihoz képest, a lakosság egyre nagyobb hányada rendelkezik középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, érettségivel, illetve felsőfokú végzettséggel.

A nemek között legnagyobb különbség a középfokú iskolával érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők terén tapasztalható: míg a férfiak közel 29 %-ának ez volt a legmagasabb iskolai végzettsége a 2016-os évben, addig a nők csupán 14 %-a tartozott ebbe a kategóriába.

3

1.1.4 ábra: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (Forrás: KSH, Mikrocenzus 2016)

Amennyiben megvizsgáljuk a befejezett középfokú végzettséggel rendelkezőket a végzettségük tudományterülete szerint, megállapítható, hogy Heves megyében a népesség legnagyobb hányada, közel 40 %-a műszaki, ipari és építőipari területen rendelkezik középfokú végzettséggel. A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség körében tudományterületi bontásban a legtöbben az oktatás területén (közel 30 %) szereztek felsőfokú végzettséget, ezt a társadalomtudományok, gazdaság, jog (közel 27 %) követik.

1.1.5 ábra: A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe szerint Heves megyében a 2016-ban (Forrás: KSH, Mikrocenzus)

1.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép

A munkaerőpiac kínálati oldalának vonatkozásában elmondható, hogy Heves megyében a munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) száma 2019-ben 191.311 fő volt a KSH Tájékoztatási adatbázisa szerint. A 2019-es adatok alapján megállapítható, hogy a megyében a 15-59 évesek lakónépességen belüli aránya alapvetően illeszkedik az országos átlaghoz:

ezen korcsoport részesedése közel 65 %-os, míg az országos átlag 66,11 %. Az idősoros

0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00% 30.00%

általános iskola első évfolyamát sem végezte el általános iskola 1-7. évfolyam általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel

összesen% nő% férfi%

30%

3%

3% 27%

16%

9%

7%

5%

0% Oktatás

Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok

Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdaság és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások

Ismeretlen

4

adatok vonatkozásában elmondható, hogy a munkaképes korúak számának változása – illeszkedve az országos trendhez – csökkenő tendenciával jellemezhető, Heves megye arányszámai azonban, ha kismértékben is, de mindig az országos adatok alatt vannak.

1.1.6 ábra: A munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) számának alakulása Heves megyében (fő) és lakossághoz viszonyított arányának alakulása országos összehasonlításban (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis és TEIR)

A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51 % volt 2010-ben, ez az érték alapvetően igazodik az országos átlaghoz, ami 54,3 %. Tendenciáit tekintve ezen mutató esetében pozitív változásról beszélhetünk: a vizsgált időszak vonatkozásában a foglalkoztatottak arányának növekedése az országos növekedésének mértékét is felülmúlta: Heves megyében a foglalkoztatottak aránya közel 17 %-kal nőtt 2019-re, amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul, országos szinten a növekedés mértéke 15,54 %- os.

Amennyiben megvizsgáljuk a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását a 2016-os évben, megállapíthatjuk, hogy Heves megyében a foglalkoztatottak több, mint fele négy területen dolgozik: feldolgozóipar (26,48 %), kereskedelem és gépjárműjavítás (10,65 %), közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (11,46 %), valamint oktatás (7,80 %). Összevetve az országos adatokkal, elmondható, hogy a megyében a feldolgozóipar az országos értéket meghaladó mértékben foglalkoztat munkaerőt (országos érték: 19,64 %). A 2011-es évhez képest jelentősebb változás nem tapasztalható a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában.

2020 során Heves megye esetén a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója tekintetében az országoshoz hasonló tendenciát figyelhetünk meg.

Míg január hónapban megyei szinten 8,2%, országos szinten pedig 5,4% volt a mutató, június hónapra 12% illetve 8,1 százalékra emelkedett.

180000 185000 190000 195000 200000 205000 210000 215000

63.00%

64.00%

65.00%

66.00%

67.00%

68.00%

69.00%

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Heves megye - Munkaképes korúak aránya

Országos adatok - Munkaképes korúak aránya

Heves megye - Lakónépességből a 15-64 évesek száma (fő)

5

1.1.7 ábra: A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója Heves megyei és országos szinten 2020-ban (Forrás: NFSZ idősoros adatai)

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójának emelkedése hátterében a koronavírus járvány hatásai állhatnak, a mutató júniusi tetőzését követően mind országosan, mind Heves megyében szeptemberig csökkenő tendencia figyelhető meg, mely a járvánnyal kapcsolatos intézkedések enyhítésének tudható be.

A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy az 50-59-es korcsoportot leszámítva a férfiak vannak többségben mindegyik korcsportban: a legnagyobb különbség a nemek között a munkaképes kor elején tapasztalható. A legnagyobb foglalkoztatotti létszám a 40-49-es korcsoporthoz kötődik.

Általánosságban megállapítható, hogy a foglalkoztatottak átlagéletkora Heves megyében növekszik – illeszkedve az országos tendenciához: míg 2011-ben 41,1 év volt a foglalkoztatottak átlagéletkora, addig 2016-ban már 42,4.

1.1.8 ábra: A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Heves megyében (Forrás: KSH, Mikrocenzus)

12 760

16 665

19 475 14 990

5 956

8 658

12 918

18 473 15 046

4 105

0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000 15–29

30–39 40–49 50–59 60–

Nők - Heves megye - 2016 Férfiak - Heves megye - 2016

6

Amennyiben megvizsgáljuk a 15–74 éves foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását, megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb csoportja középiskolai végzettséggel rendelkezik. Ha kismértékben is, de az értettségi nélkül, szakmai végzettséggel és érettségivel, szakmai végzettséggel rendelkezők aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak alatt. Ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettséggel és az érettségivel, szakmai végzettség nélkül rendelkezők aránya nő.

Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019

8 általánosnál kevesebb 0,35% 0,45% 0,44% 0,43%

Általános iskola 8 osztálya 11,08% 11,17% 11,02% 10,74%

Középfokú végzettség

érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 29,89% 27,42% 28,08% 27,55%

érettségivel 34,40% 33,98% 33,60% 33,72%

Ebből:

szakmai végzettség nélkül 26,19% 33,05% 35,78% 37,03%

szakmai végzettséggel 73,81% 66,95% 64,22% 62,97%

Felsőfokú végzettség 24,27% 26,98% 26,87% 27,56%

Ebből:

főiskola vagy alapképzés 59,69% 58,53% 54,73% 54,46%

egyetem vagy mesterképzés 40,31% 41,47% 45,27% 45,54%

1.1.1 táblázat: A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon (Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés)

Heves megyében az alkalmazásban állók száma 68.084 fő volt 2020 I. negyedévében, havi bruttó átlagkeresetük 348.497 Ft, ami az országos bruttó átlagbér 90,70 %-a. Az alkalmazásban állók között nagyobb arányban vannak a fizikai foglalkozásúak (58,71 %) a szellemi foglalkozásúakhoz képest (41,28 %). A teljes munkaidőben állók között a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete közel 45 %-kal magasabb (424.843 Ft), mint a fizikai foglalkozásúaké (293.526 Ft). Amennyiben összevetjük ezen adatokat az előző év azonos időszakával, megállapíthatjuk, hogy mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 7 %-kal növekedett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az iparban a legmagasabb, ezt az információ, kommunikáció és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágak követik. A legnagyobb különbségek a szellemi és fizikai foglalkozásúak között az iparban, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, valamint az információ, kommunikáció területeken tapasztalhatók.

7

1.1.9 ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként (közfoglalkoztatottakkal együtt) Heves megyében 2020. I. negyedévében (Forrás: KSH, STADAT)

A foglalkoztatottak rész- vagy teljes munkaidős foglalkozásuk szerinti megoszlása alapján elmondhatjuk, hogy Magyarországon a részmunkaidős foglalkozásúak aránya alacsony:

2019-ben arányuk 6,64 % volt. A vizsgált időszak alatt a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya szinte folyamatosan növekedett 2015-ig, utána viszont arányuk csökkenésnek indult. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy részmunkaidős foglalkozást jellemzően nők vállalnak, arányuk minden vizsgált évben 62 % feletti, a teljes munkaidős állásúak között férfitöbblet jellemző, arányuk átlagosan 55 % a 2011-2019-es időszak vonatkozásában.

1.1.10 ábra: A részmunkaidőben alkalmazásban állók arányának változása Magyarországon 2011 és 2019 között (Forrás:

KSH, STADAT)

A munkanélküliségi ráta a 2010-2019-es időszak vonatkozásában változatosan alakult Heves megyében: a 2010-2012-ig terjedő időszakban növekedő tendenciát mutatott, ekkor tetőzött a munkanélküliségi ráta értéke 14,33 %-kal, utána viszont kisebb törésekkel, de

0 100 000200 000300 000400 000500 000600 000 MEZŐGAZDASÁG, …

IPAR ÉPÍTŐIPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, …

INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG INGATLANÜGYLETEK SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI … ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST … KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ …

OKTATÁS HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS … MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABAD …

EGYÉB SZOLGÁLTATÁS

szellemi foglalkozású fizikai foglalkozású összesen

6.60%

6.70%

6.80%

6.90%

7.00%

7.10%

7.20%

7.30%

7.40%

2 0 1 1 2 0 1 2 2 0 1 3 2 0 1 4 2 0 1 5 2 0 1 6 2 0 1 7 2 0 1 8 2 0 1 9

8

folyamatosan csökken a mutató értéke. Általánosságban megállapítható, hogy Heves megye adatai a vizsgált időszak jelentős részében meghaladták az országos adatokat, viszont az utolsó években javult a megye helyzete. 2019-ben a megyei munkanélküliségi ráta 2,66 % volt.

1.1.11 ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Heves megyében és Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)

Amennyiben megvizsgáljuk a munkanélküliek számát korcsoportonként, megállapíthatjuk, hogy Heves megyében az életkor előrehaladtával egyre alacsonyabb a munkanélküliek aránya. A nemek között azonban lényeges különbségek vannak ezen mutató tekintetében: a 15-29-es és 30-39-es korcsoportban a férfiakra nagyobb arányban jellemző a munkanélküliség, mint a nőkre, az idősebb korcsoportokban azonban megfordul a helyzet. A megye adatsorait összevetve az országos adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlása hasonlóan alakul, pozitívumként kiemelhető, hogy a 15-29 év között a munkanélküliség alacsonyabb szintű (33,23 %), mint országos szinten (35,87

%), viszont az 50-59-es korcsoportban Heves megye számai magasabbak.

1.1.12 ábra: A munkanélküliek korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Heves megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)

0 2 4 6 8 10 12 14 16

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Munkanélküliségi ráta (%) - Heves megye Munkanélküliségi ráta (%) - országos adatok

0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00% 30.00% 35.00% 40.00%

15–29 30–39 40–49 50–59 60-

munkanélküli összesen munkanélüli nő munkanélküli férfi

9

A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek legnagyobb része általános iskolai 8. osztályos végzettséggel és érettségi nélkül, szakmai végzettséggel rendelkezett a vizsgált időszakban Magyarországon. A tendenciákat tekintve elmondható, hogy az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya növekedő tendenciát mutat, hasonlóan a felsőfokú végzettségűekéhez. Az adatokból kiolvasható, hogy szakmai végzettséggel egyre kisebb az esély a munkanélkülivé válásra.

Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019

8 általánosnál kevesebb 2,18% 2,66% 3,11% 2,91%

Általános iskola 8 osztálya 28,22% 30,79% 31,10% 31,01%

Középfokú végzettség

érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 33,37% 29,74% 26,95% 26,51%

érettségivel 26,97% 27,68% 28,49% 27,36%

Ebből:

szakmai végzettség nélkül 29,87% 38,25% 44,31% 45,66%

szakmai végzettséggel 70,13% 61,75% 55,69% 54,34%

Felsőfokú végzettség 9,27% 9,14% 10,34% 12,21%

Ebből:

főiskola vagy alapképzés 68,13% 66,87% 56,95% 51,06%

egyetem vagy mesterképzés 31,87% 33,13% 43,05% 48,94%

1.1.2 táblázat: A 15–74 éves munkanélküliek létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: Lakossági munkaerő-felmérés, KSH)

A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak vonatkozásában, míg arányuk 2010-ben 10 % felett volt, 2019-re a 6 %-ot sem érik el. Amennyiben megvizsgáljuk az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét, elmondható, hogy a legtöbb álláskereső általános iskolai végzettséggel rendelkezett a 2019-es évben. Őket a szakmunkás végzettségű, illetőleg szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűek követik 21,16, illetőleg 21,06 %-os arányokkal. Az álláskeresők között a legkevesebben azok vannak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A tendenciákat figyelve, megállapíthatjuk, hogy a 2010-es évhez képest az álláskeresők között egyre kisebb mértékben találunk szakmunkás végzettségűeket, illetve főiskolával rendelkezőket. Emellett a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya alapvetően stagnál, a többi kategóriára pedig növekedő tendencia jellemző. Ezek a tendenciák illeszkednek az országos folyamatokhoz.

10

1.1.13 ábra: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Heves megyében 2019-ben (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázisa)

Érdemes megvizsgálni a pályakezdő fialatok elhelyezkedési lehetőségeit is: 2014-től a pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya folyamatosan nőtt 2014-ig (9,36 %-ról 12,36 %-ra), ezután arányuk folyamatosan csökken. Ez a tendencia alapvetően igazodik az országos folyamatokhoz, annyi különbséggel, hogy országos szinten 2013-ban tetőzött a pályakezdő fiatalok álláskeresőkön beüli aránya.

1.1.14 ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők arányának változása Heves megyében és országos szinten 2010-2019 között (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázisa)

A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság rendszeresen értékeli a munkaerőpiaci elvárásokat. Megállapításaik szerint jelenleg Heves megyében több ezres nagyságrendben van munkaerőhiány, kiemelten a hiányszakmák tekintetében. Heves megye hiányszakmái a következők: abroncsgyártó, autószerelő, autógyártó, cukrász, gépi forgácsoló, gépgyártástechnológiai technikus, ipari gépész, asztalos, kőműves, mechatronikai technikus, mezőgazdasági gépész, magasépítő technikus, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, hegesztő, központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő, szakács, gyakorló ápoló, gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, erdészeti szakmunkás, műszaki informatikus, pék, bányaművelő, ács, mechatronikus karbantartó (www.hkik.hu).

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők

Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők

8.00%

8.50%

9.00%

9.50%

10.00%

10.50%

11.00%

11.50%

12.00%

12.50%

13.00%

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (%) - Heves megye Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (%) - országos adatok

11

1.1.3 A háztartások életszínvonala

A háztartások életszínvonalának elemzéséhez megyei bontású adatokat nem értünk el. Így a megyei elemzések helyett az Észak-magyarországi releváns adatsorokat, illetve országos adatokat mutatunk be. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetéről az előző fejezetben lehet olvasni.

Az Észak-magyarországi régióban a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme folyamatosan nő a vizsgált időszak alatt: 2018-ban 1.647.616 Ft volt, ez a 2010-es bázis évhez képest több mint 60 %-os növekedést jelent. Az országos adatok minden vizsgált évben meghaladják a régió értékeit, a jövedelmi különbségek a régió és az országos átlag között növekvő tendenciát mutatnak.

1.1.15 ábra: A háztartások egy főre jutó éves bevétele és jövedelme 2010-2018 között az Észak-magyarországi régióban és Magyarországon (Forrás: KSH)

Az Észak-magyarországi régióban a súlyos anyagi deprivációban érintett személyek és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya növekedő tendenciával volt jellemezhető a 2013-as évig, utána viszont az arányuk csökken. Hasonló tendencia jellemző a szegények arányára, csak ott a 2014-es év volt a trendfordító.

1.1.16 ábra: Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés alakulása az Észak-magyarországi régióban 2011-2017 között (Forrás: KSH)

0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 1 200 000 1 400 000 1 600 000 1 800 000 2 000 000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Bruttó jövedelem - Észak-magyarországi régió

Bruttó jövedelem - országos adat

0 20 40 60

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Szegények aránya (relatív jövedelmi szegénység, OECD2, medián60) (%)

Súlyos anyagi deprivációban érintett személyek aránya (%) Nagyon alacsony munkaintenzitású (0-0,2) háztartásokban élő személyek aránya a 0-59 éves népességben)

12

Összevetve az országos adatokkal a régió mutatóit, megállapítható, hogy az Észak- magyarországi régió értékei mind a négy mutató esetén meghaladják az országos adatokat. A legnagyobb eltérés a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányában tapasztalható: az Észak-magyarországi régióban 36 %-ot meghaladó ezen lakosság aránya, míg az országos érték a 20 %-ot se éri el. Ezen társadalmi csoportok felzárkóztatására kiemelt figyelmet kell a jövőben fordítani.

1.1.17 ábra: Az Észak-magyarországi régió szegénység vagy társadalmi kirekesztődés adatainak összehasonlítása az országos adatokkal 2017-ben (Forrás: KSH, összefoglaló táblák)

Az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya 2012-ben volt a legmagasabb Magyarországon a 2010-2018-as időszak vonatkozásában (ekkor 10,3 % volt a mutató értéke), utána viszont arányuk folyamatos csökkenésnek indult, 2018-ban a mutatószám értéke 3,7 %.

Az egy főre jutó személyes fogyasztás 1.08. 216 Ft volt 2018-ban az Észak-magyarországi régióban, ez több mint 9 %-kal haladja meg az előző év értékét. Az Észak-magyarországi háztartások a legtöbbet élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költöttek 2018-ban. Ezt a kategóriát a hús, hírközlés és kultúra, szórakozás követi.

Mutatók Összeg (Ft) Megoszlás (%)

Élelmiszerek és alkoholmentes italok 295.203 27,15%

Hús összesen 81.876 7,53%

Hírközlés 73.613 6,77%

Kultúra, szórakozás 63.732 5,86%

Tej, tojás, sajt összesen 44.949 4,13%

Ruházat és lábbeli (szolgáltatással együtt) 44.125 4,06%

Zöldség és burgonya összesen 33.854 3,11%

Dohányáruk 30.652 2,82%

Gyümölcs összesen 17.346 1,60%

Szeszes italok összesen 12.551 1,15%

Oktatás 6.539 0,60%

Összesen 1.087.216 100,00%

1.1.3 táblázat: A háztartások egy főre jutó éves fogyasztási kiadása az Észak-magyarországi régióban 2018-ban (Forrás:

KSH) 0

5 10 15 20 25 30 35 40

Szegények aránya (relatív jövedelmi szegénység, OECD2,

medián60) (%)

Súlyos anyagi deprivációban érintett személyek aránya (%)

Nagyon alacsony munkaintenzitású (0-

0,2) háztartásokban élő személyek aránya

a 0-59 éves népességben)

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek

aránya (%) Észak-magyarországi régió Magyarország

13

1.1.4 Oktatás

Óvoda, általános iskola, gimnázium

Heves megyében 2010 és 2018 között az óvodai feladatellátási helyek száma folyamatosan nőtt. Az elmúlt 8 évben mintegy 7 új óvoda létesült, ezzel párhuzamosan az óvodai férőhelyek száma is folyamatosan emelkedett.

1.1.18 ábra: Óvodai és általános iskolai feladatellátóhelyek száma 2010-2018 között Heves megyében (Forrás: KSH)

A férőhelyszám növekedés ellenére az óvodapedagógusok számának alakulása heterogénebb képet mutat, azonban a 2013-as (962) és 2015-ös (945) magasabb értékek ellenére is egyértelmű csökkenés mutatható ki. 2010 óta a megyében mintegy 30 fővel csökkent az óvodapedagógusok létszáma. Jelenleg a 158 intézmény, 11770 férőhelyére 915 óvodapedagógus jut.

1.1.19 ábra: Óvodai férőhelyek és általános iskolai tanulók száma 2010-2018 között Heves megyében (Forrás: KSH) 0

20 40 60 80 100 120 140 160 180

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db)

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év

14

Az általános iskolai feladatellátási helyek számának alakulása 2014-ig növekedést, majd ettől kezdve fokozatos csökkenést mutat. Ennek ellenére az ellátási helyek száma a 10 évvel ezelőttihez képest még mindig 5-tel magasabb (129). Az általános iskolai oktatásban résztvevők száma 8 év alatt folyamatosan csökkent, 2018-ra több mint 2000 fővel kevesebb diák jár az intézményekbe. A főállású pedagógusok száma viszont jelentős változást nem mutat, összességében évenként 1-2%-kal csökken vagy növekszik, a 2010-es évhez képest 2018-ra összesen fél százalékkal nőtt. Jelenleg a 129 általános iskolai feladatellátási helyen 2.371 főállású pedagógus dolgozik, az intézményekbe 22.594 tanuló jár.

A gimnáziumi feladatellátási helyek száma 2016-ig mutat növekedést. A 2016-os csúcshoz (29) képest 2018-ra a gimnáziumok száma néggyel csökkent. A gimnáziumokban tanító főállású pedagógusok számáról a KSH csak 2016-tól közöl adatokat. Az elmúlt 3 évben számuk mintegy 6%-kal csökkent. A kollégiumi feladatellátási helyek száma a gimnáziumokéhoz hasonló képet mutat. 2016-ig nő, illetve stagnál, majd csökken. Jelenleg 28 kollégium működik Heves megyében.

Fontos még kiemelni, hogy a köznevelési intézmények mindenkori fenntartója, figyelmet fordított az iskolák digitális infrastruktúrájának fejlesztésére. Ennek köszönhetően 2010-óta a számítógépek száma a köznevelési intézményekben több, mint 60%-kal nőtt.

1.1.20 ábra: Óvodapedagógusok és általános iskolai főállású pedagógusok száma 2010-2018 között Heves megyében (Forrás: KSH)

Felsőoktatás

Heves megye felsőoktatási helyzetét alapvetően két intézmény határozza meg: az Eszterházy Károly Egyetem központi kampusza Egerben, a Szent István Egyetem Károly Róbert kampusza Gyöngyösön található.

Eszterházy Károly Egyetem

Az Eszterházy Károly Egyetem az Észak-magyarországi régió önálló, többkarú és több campusú egyeteme. Küldetésnyilatkozata szerint az intézmény fő profilja a több évtizedes hagyományra alapozott pedagógusképzés. Az intézmény portfóliójában szerepelnek továbbá a művészeti, informatikai, sporttudományi, valamint agrár és gazdasági képzések is.

0 500 1000 1500 2000 2500

Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő)

Általános iskolai főállású pedagógusok száma

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év

15

Az egyetem képzési struktúráját, az alábbi táblázat tartalmazza.

Kar Képzés

Bölcsészettudományi és Művészeti Kar

anglisztika germanisztika képalkotás

kommunikáció és médiatudomány magyar

szabadbölcsészet tervezőgrafika történelem zenekultúra grafikusművész

osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – ének zene tanár) osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – etikatanár) osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – fizikatanár) osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – informatikatanár) osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – kémiatanár) osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – könyvtárostanár) osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – magyartanár) osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – matektanár)

osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – média-, mozgókép-, és kommunikáció)

osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – német nyelv és kultúra)

osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra – természetismeret és környezettan) osztatlan tanári (földrajztanár – német nyelv és kultúra tanára)

osztatlan tanári (informatikatanár – német nyelv és kultúra) osztatlan tanári (magyartanár - etikatanár)

osztatlan tanári (magyartanár – ének-zene tanár)

osztatlan tanári (magyartanár - média-, mozgókép-, és kommunikációtanár) osztatlan tanári (magyartanár – német nyelv és kultúra tanára)

osztatlan tanári (magyartanár – rajz és vizuális kultúra)

osztatlan tanári (média-, mozgókép- és kommunikációtanár; rajz- és vizuáliskultúra-tanár)

osztatlan tanári (német nyelv és kultúra tanára; ének-zene tanár) osztatlan tanári (német nyelv és kultúra tanára; etikatanár)

osztatlan tanári (német nyelv és kultúra tanára; média-, mozgókép- és kommunikációtanár)

osztatlan tanári (német nyelv és kultúra tanára; testnevelő tanár)

osztatlan tanári (német nyelv és kultúra tanára; történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára)

osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; ének-zene tanár)

osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; etikatanár) osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; média-, mozgókép- és kommunikációtanár)

osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; rajz- és vizuáliskultúra-tanár)

televíziós műsorkészítő (felsőoktatási szakképzés) Gazdaság- és

Társadalomtudományi Kar

emberi erőforrások emberi erőforrások

gazdálkodási és menedzsment szociálpedagógia

turizmus-vendéglátás osztatlan tanári osztatlan tanári Informatikai Kar gazdaságinformatikus

16 informatikus könyvtáros matematika

programtervező informatikus (magyar nyelven) programtervező informatikus (angol nyelven)

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

informatikatanár)

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

matematikatanár)

osztatlan tanári (fizikatanár (természettudományi gyakorlatok);

informatikatanár)

osztatlan tanári (fizikatanár (természettudományi gyakorlatok);

matematikatanár)

osztatlan tanári (földrajztanár; matematikatanár) osztatlan tanári (informatikatanár; ének-zene tanár)

osztatlan tanári (informatikatanár; kémiatanár (természettudományi gyakorlatok)

osztatlan tanári (informatikatanár; könyvtárostanár) osztatlan tanári (informatikatanár; matematikatanár)

osztatlan tanári (informatikatanár; média-, mozgókép- és kommunikációtanár) osztatlan tanári (informatikatanár; rajz- és vizuáliskultúra-tanár)

osztatlan tanári (informatikatanár; testnevelő tanár)

osztatlan tanári (kémiatanár (természettudományi gyakorlatok);

matematikatanár)

osztatlan tanári (magyartanár; könyvtárostanár) osztatlan tanári (matematikatanár; ének-zene tanár) osztatlan tanári (matematikatanár; könyvtárostanár)

osztatlan tanári (matematikatanár; rajz- és vizuáliskultúra-tanár) osztatlan tanári (matematikatanár; testnevelő tanár)

Pedagógiai kar csecsemő- és kisgyermeknevelő gyógypedagógia

gyógypedagógia közösségszervezés óvodapedagógus pedagógia tanító

osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra tanára; közösségi művelődés tanár) osztatlan tanári (földrajztanár; közösségi művelődés tanár)

osztatlan tanári (magyartanár; közösségi művelődés tanár) osztatlan tanári (testnevelő tanár; közösségi művelődés tanár)

osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; közösségi művelődés tanár)

Természettudományi

Kar biológia

edző földrajz kémia környezettan

szőlész-borász mérnök

sport- és rekreációszervezés (rekreációszervezés és egészségfejlesztés) sport- és rekreációszervezés (sportszervezés)

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

etikatanár)

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

fizikatanár (természettudományi gyakorlatok)

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

földrajztanár)

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

kémiatanár (természettudományi gyakorlatok)

17

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

természetismeret-környezettan tanár (természettudományi gyakorlatok) osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

testnevelő tanár)

osztatlan tanári (biológiatanár (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok);

történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára)

osztatlan tanári (fizikatanár (természettudományi gyakorlatok); földrajztanár) osztatlan tanári (fizikatanár (természettudományi gyakorlatok); kémiatanár (természettudományi gyakorlatok)

osztatlan tanári (fizikatanár (természettudományi gyakorlatok);

természetismeret-környezettan tanár (természettudományi gyakorlatok) osztatlan tanári (földrajztanár; etikatanár)

osztatlan tanári (földrajztanár; rajz- és vizuáliskultúra-tanár) osztatlan tanári (földrajztanár; természetismeret-környezettan tanár (természettudományi gyakorlatok)

osztatlan tanári (földrajztanár; testnevelő tanár)

osztatlan tanári (földrajztanár; történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára) osztatlan tanári (kémiatanár (természettudományi gyakorlatok);

természetismeret-környezettan tanár (természettudományi gyakorlatok) osztatlan tanári (kémiatanár (természettudományi gyakorlatok); testnevelő tanár)

osztatlan tanári (magyartanár; testnevelő tanár) osztatlan tanári (testnevelő tanár; ének-zene tanár) osztatlan tanári (testnevelő tanár; etikatanár)

osztatlan tanári (testnevelő tanár; média-, mozgókép- és kommunikációtanár) osztatlan tanári (testnevelő tanár; történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára)

osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára;

könyvtárostanár)

1.1.4 táblázat: Az Eszterházy Károly Egyetem képzési struktúrája (Forrás: felvi.hu)

Az alap- és mesterszakok mellett az egyetem két doktori iskolával is rendelkezik:

• Neveléstudományi Doktori Iskola

• Történelemtudományi Doktori Iskola

A fenti táblázatból megállapítható, hogy az Eszterházy Károly egyetem fő profilja a pedagógiai képzés, melynek teljes vertikumát le is fedi, a csecsemő és kisgyermekgondozástól, a középiskolai tanárig. Emellett számos olyan képzés is jelen van, amely kiszolgálja a gazdasági szereplők munkaerőpiaci igényeit (pl.: programtervező informatikus, tervező grafikus, gazdasági informatikus, gazdálkodás és menedzsment, emberi erőforrások, szőlész-borász mérnök, testnevelő-edző, geográfus). Külön kiemelendő az egyetem szőlész-borász képzése, amely kifejezetten a régióban fontos ágazatnak számító szőlő és bor ágazat szereplőinek igénye nyomán jött létre.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a megye gazdaságában jelentős szerepet betöltő, ipari szereplők által igényelt, műszaki-mérnöki képzés az egyetem portfóliójából egyelőre hiányzik. A műszaki-mérnöki vonal erősítése, oktatási portfólióba történő beépítése tovább javíthatja a gazdasági szereplők számára nyújtott munkaerőkínálatot. A fél évszázados pedagógusképző hagyományokkal rendelkező egyetem elsősorban a mérnöktanár képzésben találhat kitörési pontot ebben a vonatkozásban.

Az egyetemen a felvettek száma 2012-óta stabil, növekedő tendenciát mutat. A 2020-as alacsony adatot az országos szinten is alacsony jelentkezési hajlandóság okozza. Az egyetemi hallgatók száma a 2020-as adat alapján a karok között megközelítőleg egyenletesen oszlik el.

18

A korábbi évek adatai hasonló eloszlást mutatnak, főbb eltérés csak a TTK esetén figyelhető meg, melynek oka a belső strukturális átalakítás (IK kiválása a TTK-ból).

1.1.21 ábra: Felvettek száma az Eszterházy Károly Egyetemen 2012-2020 között (fő) (Forrás: felvi.hu)

Kutatás és fejlesztés szempontjából az Eszterházy Károly Egyetemnek kiemelkedő jelentősége van Heves megyében.

Az Egyetemi K+F vonatkozásában feltétlenül meg kell említeni a Kutatási és Fejlesztési Központot (továbbiakban: KFK), mely az egyetem különböző tudományokban és szakterületeken működő, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző tudományos kutatási szervezeti egységeit integrálja, illetőleg a tudományos kutatási tevékenységet összehangolja. A szervezeti egység fő feladatai közé tartozik az alapkutatások, alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések és innováció megvalósítása (EKE SZMSZ 2016).

A Kutatási és Fejlesztési Központ fő tevékenysége:

• a részeként működő tudományos kutatási szervezeti egységek révén alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés és innováció megvalósítása;

• a részeként működő tudományos kutatási szervezeti egységek stratégiája és kutatási tervei alapján, projektek generálása, hálózatépítés hazai és külföldi szakemberek bevonásával, piaci igényekre reagáló szolgáltatásfejlesztés;

• a kutatásfejlesztésben létrejött eredmények oktatásba való visszacsatolása, a

társadalom széles rétegeinek tájékoztatása előadások, rendezvények, cikkek, valamint egyéb megjelenések formájában;

• kezdeményezheti szakirányú továbbképzés indítását, különböző oktatási programok megszervezését;

• részt vállal a tudományos diákköri dolgozatok elkészítésében, tehetséggondozásban, mentor programokban;

• a tehetséges hallgatók számára szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy kutatási projektekben való részvételt biztosít

1500 1700 1900 2100 2300 2500 2700 2900

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

19

A KFK elsődleges profilja a szőlő és bor ágazathoz köthető, valós, a szőlőtermesztők és borászok által megfogalmazott problémákra reflektáló kutatási és szolgáltatási tevékenységek megvalósítása. A KFK az alábbi kutatócsoportokat foglalja magában:

• Analitikai kutatócsoport

• Mikro- és molekuláris biológiai kutatócsoport

• Szőlészeti-borászati kutatócsoport

• Környezetkutatási és távérzékelési kutatócsoport

A Kutatási és fejlesztési központ az alábbi kutatási témákkal foglalkozik:

• Szőlő-bor tematikában

o szőlő fajtaérték kutatás

o szőlőfajták klónszelekciója (Leányka, Furmint, Kadarka és Kékfrankos) o aszúsodás biológiája

o hordóhasználat

o Klímaváltozás hatása a hazai borvidékeink éghajlati paramétereinek múltbeli és jövőbelei alakulására

o A szőlő állományklímájának vizsgálata o precíziós szőlőművelés (zöldmunka)

• Szőlőkórtan tematikában

o Erysiphe necator (szőlő lisztharmat kórokózó) gomba genetikai kutatás

o feketerothadás betegségét okozó Guignardia bidwellii gomba genetikai kutatás o Korai tőkeelhalás

o Szőlő mikrobióta közösségének vizsgálata (endofiton gomba) o Növényvédelmi technológiák (kisparcellás permetezési tesztek) o Mikróba-mikróba kölcsönhatások

• Szőlő szárazságstressz tematika

Szent István Egyetem Károly Róbert Campus (Gyöngyös)

A gyöngyösi Károly Róbert Campus, korábban önálló főiskolaként, később az Eszterházy Károly Egyetem részeként, jelenleg pedig a Szent István Egyetem kampuszaként végez felsőoktatási tevékenységet.

A kampuszon az agrártudományi, valamint gazdaságtudományi képzési területeken a képzési portfólió teljes vertikuma – azaz a felsőoktatási szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés – megtalálható, míg informatikai tudományterületen gazdaságinformatikus felsőoktatási szakképzést és alapképzést nyújt. A Gyöngyösi Károly Róbert Campuson jelentős angol nyelvű oktatás folyik (Stipendium Hungaricum valamint Erasmus + és CEEPUS programok keretében), jelenleg 7 szakon tanulnak a világ minden tájáról külföldi diákok az intézményben.

Szakképzés, duális képzés

A Heves megyében működő 8 darab működő szakképzőhely a Heves Megyei Szakképzési Centrum tagintézményeiként üzemel. A Heves Megyei Szakképzési Centrum legfőbb célja a szakiskolai, szakközépiskolai és felnőttoktatás megszervezése, koordinálása, működtetése Heves megyében, a minőségi szakképzés elérése és a munkaerő piacon való elhelyezkedés segítése.

20

Intézmény neve Település

Heves Megyei SZC Bornemissza Gergely Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

Eger

Heves Megyei SZC Sárvári Kálmán Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Eger Heves Megyei SZC Kossuth Zsuzsanna Technikum, Szakképző Iskola,

Kollégium és Könyvtár Eger

Heves Megyei SzC József Attila Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Gyöngyös Heves Megyei SZC Damjanich János Technikum, Szakképző Iskola és

Kollégium Hatvan

Heves Megyei SZC Március 15. Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Lőrinci

Heves Megyei SZC Remenyik Zsigmond Technikum Füzesabony

Heves Megyei SZC Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Technikum és Szakképző Iskola

Eger

1.1.5 táblázat: A központhoz tartozó oktatási intézmények (Forrás: egrisz.hu)

A szakképzési centrum képzései rendkívül szerteágazók, a szakképzési paletta jelentős részét lefedik. Szakgimnáziumi képzésben 36, szakközépiskolában 38, szakiskolában 5, felnőttképzési rendszerben pedig 56 féle szakképesítés szerezhető. A képzési portfólió jól illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez, a 21/2019. (II. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján meghatározott Heves Megyei hiányszakmák 75 %-a megszerezhető a szakképzési centrum valamelyik tagintézményében. A nem oktatott hiányszakmák a következők: autógyártó, mezőgazdasági gépész, gyakorló csecsemő, gyermekápoló, mechatronikus karbantartó, mezőgazdasági gépésztechnikus.

ÖSSZEGZÉS

Heves megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképeskorú lakosság csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet. Éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra.

Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a munkanélküliség az országos átlaghoz igazodik, csökkenő tendenciát mutat, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás növekszik régiós szinten. A régiós bruttó átlagkereset az országos átlagkereset 90%- a.

Az általános iskolai és óvodai és gimnáziumi ellátás esetében csökkenés figyelhető meg. A szakképzési portfóliót tekintve a megye jó ellátottságú, azonban egyes hiányszakmák képzésének bevezetése még javasolt.

21

1.2 Gazdaság

1.2.1 Ágazati fókuszú elemzés

Heves megye átfogó gazdasági helyzetértékelése

Az elmúlt évekre visszatekintve a hazai és megyei gazdasági folyamat alakulásában jelentős szerepet játszottak többek között a pénzügyi és gazdasági környezet hatásai, a különböző gazdaságélénkítő célú kormányzati intézkedések és a jogszabályváltozások. A forgalom alakulását befolyásolták az árfolyamváltozások és az inflációs folyamatok is.

Heves megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék folyamatosan nőtt a vizsgált időszak alatt. Amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul, 2019-re az egy főre jutó GDP bővülésének nagysága (74,26 %) meghaladta az országos növekedés mértékét (60,03 %). 2010-től 2012-ig Heves megye értékei egyre jobban eltávolodtak az országos átlagtól, viszont 2013-tól dinamikusan elkezdte a felzárkózást, így 2018-ban már az országos átlag közel 75 %-át is eléri az egy főre jutó GDP.

1.2.1 ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása Heves megyében az országos adatokhoz viszonyítva 2010-2018 között (Forrás:

KSH)

Heves megye gazdasági teljesítménye a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok, az egyéni vállalkozók és a különböző egyszerűsített adózási módot választó vállalkozók tevékenységén alapul. Az elmúlt években a regisztrált vállalkozások száma nő, a működő vállalkozások száma csaknem eléri az 50 ezret. A társas vállalkozások szerepe meghatározó, ezen belül egy szűk adózói kör az, mely jelentős szerepet játszik a megye teljesítményében; ezen társaságok az összes árbevétel közel 70 százalékát, az export közel 90 százalékát, a belföldi eladások egyharmadát bonyolítják, a megtermelt hozzáadott érték több mint hatoda is hozzájuk köthető.

Heves megyében a vizsgált időszakban a regisztrált önálló és társas vállalkozások számának tekintetében 2014-ig egy nagyobb léptékű növekvő tendenciát figyelhetünk meg.

A 2015-ös csökkenést követően a 2016-os évtől napjainkig egy kisebb mértékű, de ismét fokozatosan emelkedő tendencia tapasztalható. A regisztrált vállalkozások közel egynegyede társas vállalkozás, háromnegyede pedig önálló. Bár az elmúlt években az önálló vállalkozások aránya növekedett a társas kör terhére, a megye gazdasági teljesítményének

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500

60.00%

62.00%

64.00%

66.00%

68.00%

70.00%

72.00%

74.00%

76.00%

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Heves (ország összesen=100%) Heves megye GDP/fő (eFt)

22

alakulásában továbbra is meghatározó a társas vállalkozások szerepe, hiszen például 2018-ban a megyében képződött bevétel 95,3 százalékát ez a kör adta.

1.2.2 ábra: Regisztrált (társas és önálló) vállalkozások Heves megyében a 2012-2019 közötti időszakban (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

A megye gazdasági szerkezetére általánosságban jellemző a vizsgált időszak egészében a tőkeszegény kisvállalkozások, és ezen belül is a mikrovállalkozások túlsúlya. A közép-, és nagyvállalatok alacsony számuk ellenére azonban meghatározóak a megye gazdasági teljesítményében. 2018. évi relációban: a nagyvállalkozások a megyei nettó árbevétel több mint 60%-át, az export több mint 90 százalékát produkálják, a hozzáadott értékből való részesedésük pedig meghaladja az 50%-ot. A befektetett tőke többsége, több mint hattizede szintén a nagyvállalkozásoknál funkcionál, valamint e társaságok alkalmazásában áll a foglalkoztatotti létszám közel négytizede. A középvállalkozások súlya a teljesítménymutatók alapján 10 százalék körüli. A megyei nettó árbevételnek közel 12 százalékát, az exportnak 5,6 százalékát, a belföldi értékesítés több mint kéttizedét bonyolította ez a réteg. A hozzáadott érték 17,2 százalékát termelték meg. A vállalkozások túlnyomó részét kitevő kisvállalkozások a nettó árbevétel, a hozzáadott érték valamint a befektetett tőke alapján viszonylag jelentős súllyal, a megyei érték közel 30 százalékával bírnak, ugyanakkor a belföldi értékesítésnek döntő, növekvő hányadát, közel 56 százalékát továbbra is ők bonyolították. Sokkal nagyobb azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepük, részesedésük 40 százalék.

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Regisztrált vállalkozások (társas, önálló)

Heves megye

47285 47789 48219 47619 47642 47741 48023 48442

Kisvállalkozás (0-49 fő)

47161 47663 48106 47495 47524 47623 47903 48322

Középvállalkozás (50-249 fő)

108 106 98 109 101 99 102 101

Nagyvállalkozás (250 fő és felette)

16 20 15 15 17 19 18 19

1.2.1 táblázat: Regisztrált vállalkozások (társas és önálló) Heves megyében méretnagyság szerinti bontásban 2012 – 2019 között (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

23

Az fenti táblázat adataiból szembetűnik, hogy a vállalkozói kör összetételén belül számottevő átrendeződés nem történt, az induló vállalkozások többnyire a kisvállalkozások számát gyarapították. A középvállalkozások esetében a szám 100 körüli értéknél stagnálni látszik, míg a nagyvállalkozások esetében emelkedő a tendencia a vizsgált időszakra, köszönhetően a megye gyorsuló gazdasági fejlődésének, a megyében megvalósuló beruházásoknak.

2010 és 2018 között Magyarországon területenként eltérő ütemű fejlődés jellemezte a beruházásokat. Ebben meghatározó szerepet játszottak többek között a nagy tőkeigényt képviselő feldolgozóipar területileg eltérő fejlesztései, az uniós forrásból finanszírozott projektek területenként differenciált megvalósítása és általában a megyék eltérő gazdasági fejlettségéből fakadóan a területen rezidens gazdasági szervezetek fejlesztéseire fordítható pénzügyi keretek különbözőségei. 2010 és 2018 között a legintenzívebb beruházások az észak-magyarországi és észak-alföldi megyéket jellemezték, a legnagyobb mértékű növekedés – köszönhetően több nagy ipari beruházásnak – Heves megyében következett be, ahol a beruházások több mint 2,5-szeresére nőttek az időszakban.

1.2.3 ábra: Tárgyévi beruházási érték Heves megyében 2010-2019 között millió forintban (Forrás: TOP 50 – Heves megye)

A megyei székhelyű társaságok 2012. évben 56,8 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, mely 7,8 százalékkal több az előző évinél, ellentétben az országos kismértékű csökkenéssel. A legnagyobb mértékű (2,7 milliárd Ft) bővülés az építőiparban és az energiaágazatban (2,2 milliárd Ft) következett be, de közel egymilliárd Ft növekedés történt az élelmiszeriparban is. Jelentős, de egymilliárd Ft alatti csökkenés tapasztalható a vegyiparban, a kohászatban és a gépiparban is. A fejlesztési célú ráfordítások összege ágazatonkénti rendkívül nagy szóródást mutat. A vezető beruházó a megyében – csökkenése ellenére továbbra is a gépipar volt, melyet az energiaipar és a nem anyagi ágak beruházása követett. A többi ágazat részesedése nem érte el a 10 százalékot.

2013. évben 41,8 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, mely az előző évi 7,8 %-os növekedés után több mint negyedével kevesebb az egy évvel korábbinál, ellentétben a hazai szintű jelentős növekedéssel. A 16 kiemelt ágazat felében növekedés, felében csökkenés tapasztalható. A legnagyobb mértékű visszaesés (-12,2 milliárd Ft) a gépiparban következett be, de a megelőző évi növekedéssel ellentétben, jelentős, egy milliárd Ft-ot jóval meghaladó csökkenés történt az építőiparban (-2,4 milliárd Ft) és az élelmiszeriparban (-1,7milliárd Ft) is.

A tárgyévi beruházási érték bővülése egyedül a mezőgazdaságban haladta meg az 1 milliárd Ft-ot. A vezető beruházó a megyében - csökkenése ellenére - az energia -, víztermelés