A beavatkozási logika tekintetében egyértelműen kirajzolódnak a megyei helyzetfeltárás során megállapított következtetések, ennek megfelelően a megye gazdaságfejlesztésének hangsúlyos irányai, főbb prioritásai. A 2. ábra bár százalékos megoszlás alapján rangsorolja a megyei gazdasági szereplők által javasolt beavatkozásielképzeléseket, érdemes szem előtt tartanunk a több, nem mindig jobb elvét, hiszen Hevesben a turizmusfejlesztésen kívül az átalakulás előtt álló mátrai szénrégiónak, az agrárfejlesztéseknek, az oktatás és képzésfejlesztésnek, de a közlekedés és iparfejlesztésnek is hasonlóan fontos szerepe van.
A beavatkozási célok eloszlása Heves megyében a beérkezett projektjavaslatok arányában
A megye adottságainak megfelelően tevékenységarányosan a beavatkozások mintegy ötöde a turizmus fejlesztését helyezi előtérbe, amely tekintettel a Mátra, a Bükk és a Tisza-tó háromszöge által bezárt térségnek, valamint az ország második leglátogatottabb városi desztinációnak Egernek, megalapozott prioritás. A fejlesztési szükségletek leginkább az
0.79%
8
attrakció bővítésében, valamint a belső és külső periféria (Tisza-tó környéki települések, ill. a Mátra, Bükk északi előterének települései) átfogó turisztikai fejlesztésében összegződnek.
Recsk, Bükkszék, vagy Mátraderecske környékének turisztikai fejlesztése fejlődési impulzusokat visz a külső perifériába.
A környezetfejlesztés kérdésköre leginkább a klímaváltozás okozta környezeti változások kezeléséhez kapcsolódnak, valamint az elavult és pazarló infrastruktúrák kiváltásához, amely kiemelkedő tétele a tervezett fejlesztéseknek.
Az oktatás és képzésfejlesztéshez köthető beavatkozások a felsőoktatás és a köznevelés humán és alapinfrastruktúrájának, kapacitásainak növelését célozzák meg, lévén Heves megye számos iskolavárost és képzőhelyet birtokol, a hiányszakmák 75%-át lefedő képzési háttérrel. A megye gazdaságának egyik alapvető szegmenseként az egri egyetem funkcióinak megerősítése oktatási és kutatási kiválóságának, ill. nemzetközi beágyazottságának elősegítése az eddig elért eredmények alapján a következő tíz esztendő stratégiai jelentőségű feladata.
A közlekedés, valamint a gazdaság és iparfejlesztés beavatkozásainak kettőse Heves megye kiemelt fejlesztési prioritásai közé tartozik. A megyei elérhetőség további fejlesztése, a periférikus helyek (pl. Verpelét-Pétervására), turisztikai desztinációk hatékonyabb bekapcsolása (Sarud, Szilvásvárad, Bükkszék és a Mátra települései) az alternatív és a klasszikus közlekedés vérkeringésébe erős alapot teremt a pozitív fejlődési impulzusokhoz, emellett a közösségi közlekedés feltételeinek javítása ugyancsak prioritás a nagyobb városok közlekedésszervezésében.
Az gazdasági és iparfejlesztési beavatkozások megyei ipari parkok fejlesztéséhez, bővítéséhez, valamint a KKV-k modernizálásához (ipar 4.0) kapcsolódnak. Gyöngyös, Füzesabony, Pétervására, Bélapátfalva és a kisebb településegyüttesek ipari körzetei jelentős fejlődésen mehetnek keresztül a zónastratégia erős gazdaságfejlesztési ösztönzőerői következtében, így vonzóbb befektetői környezetet teremtve az ide települő vállalkozások számára. Ehhez kapcsolódóan az infrastruktúra vonalas kapacitásainak jelentős bővítése szükséges (pl.
elektromos hálózat fejlesztése).
Az egészség és sportfejlesztés ugyancsak kiemelt helyen szerepel a megye következő tíz esztendős beavatkozásai között, amelyek elsősorban az egészségügyi ellátórendszer több települést érintő korszerűsítésére, háttérinfrastruktúrák, szolgáltatások fejlesztésére fókuszálnak. A megyeszékhely esetében - mint nemzetközi traumatológia-ortopédia-gerinc sebészeti képzési központ - szükséges a kapcsolódó egészségturisztikai, balneológiai szolgáltatás és oktatási portfóliófejlesztés. A sportfejlesztések elsősorban a sportgazdaság feltételeinek javításában és az életminőség emelésében játszanak fontos szerepet, emiatt települések sportinfrastrukturális megújítása, valamint az egri egyetem sporttudományi oktatási infrastruktúrájának fejlesztése gazdaságfejlesztési szempontból is megalapozott igényeket elégít ki.
Az okos településfejlesztés, valamint a zöldgazdaság fejlesztése valamennyi beavatkozás közvetett vagy közvetlen alkotóeleme, viszont dedikált stratégiai irányként is meghatározó megyei szerepkörrel rendelkezik. Heves megyében a Mátrai Erőmű komplex átalakításának - mint dekarbonizációs pilot program – nemzetgazdasági jelentősége van, de a kisebb léptékű, decentralizált jellegű energiahatékonysági és energiaellátási beavatkozások is ennek a célkitűzésnek a legfontosabb alkotóelemeit jelentik. A zöldgazdaság fejlesztése, valamint az okos települések kialakítása kéz a kézben járnak, így a megye épített infrastruktúrájának egyik alapvető megújulási képessége a kapcsolódó fejlesztésekben rejlik.
A helyi gazdaság stratégiai ágazatainak fejlesztésében az egyetemnek kulcsszerepe van.
Amennyiben Heves megye épít a kreatív iparra, felhasználja a térség évszázados hírnevét a
9
szőlő-bor ágazatban, valamint regionális szerepkörű tudásszolgáltatóként kíván fellépni, úgy ez a beavatkozás döntő mértékben a nagy fejlődési potenciállal rendelkező ágazati irányok – úgy mint az IT, mozgógépalkotás, tervezőgrafika, PR és marketing, digitális alapú képzésfejlesztés, növényvédelem, szőlőbor termelés, borkereskedelem, természettudományi és műszaki kutatásfejlesztés - kiemelkedését eredményezhetik.
A határon túli projektek célja együttesen K+F és gazdaságfejlesztési jellegű, alapvetően az innovatív kárpát-medencei szőlő-bor ágazat megerősítésében, a határmenti térségek gazdasági potenciálfeltárásában és ezáltal közös befektetésösztönzési tevékenységek kialakításában foganatosít tevékenységeket.
A területi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a befektetésösztönzés elősegítése közvetlenül a beavatkozások csupán 2,5%-át teszik ki, mégis fontos szerepük van a KKV-k célzott támogatásában, valamint a periférikus helyzetű települések felzárkóztatásában. A leszakadó rétegek és az éledő közösségek fejlesztéséhez kapcsolódó szociálpolitikai tevékenységek, valamint a megyében új iparágak megteremtését szolgáló inkubációs törekvések összegzik a kapcsolódó irányokat.
A humáninfrastruktúra fejlesztése megyei szinten alapvetően a gazdasági versenyképességet növelő beavatkozásokhoz tartozik, mivel a szakképzés koncepciójának a kidolgozását és az Ipar 4.0 képzési adaptációjához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztéseket tartalmazza.
Kimondottan befektetésösztönző beavatkozást egyetlen projektkezdeményezés képvisel, amely valamennyi ipari park vállalkozásfejlesztési szolgáltatásaira hatással lesz lévén a hazai és nemzetközi cégek információáramlását elősegítő fejlesztések kerültek a beavatkozás fókuszpontjába. Érdemes szem előtt tartani a beavatkozási prioritások befektetésösztönző jellegét, tehát a beavatkozások döntő többsége közvetve vagy közvetlenül hatással van a megye gazdasági ökoszisztémájára, tőkevonzóképességére.
A stratégiai célok meghatározásához a zóna szintű logikát vettük alapul, ennek köszönhetően az egész zónára egységes szerkezetű, de a területi eltéréseket jól reprezentálható tervanyagok jöttek létre. A tervezés során összehangoltuk a helyzetfeltárás következtetéseiből megfogalmazott területi igényeket az egyes partnerek által megküldött intézkedés és projektjavaslatokkal. A beérkezett javaslatok átfogják a megye gazdaságának egészét, amelyet az alábbi együttműködő partnerek bevonása tett szükségessé:
• Heves Megyei Önkormányzat
• Heves Megyei Kormányhivatal
• Eszterházy Károly Egyetem
• Eger Megyei Jogú Város
• Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága
A partnerség által összegyűjtött projektszintű javaslatok, mint kiemelt projektek és mint súlyponti témakörök kerültek be a stratégiai anyagba. Ezeket a javaslatokat beavatkozásokhoz (2.ábra) illesztettük, így létrejött az a prioritási sorrend, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztéspolitikai irányvonalait. Ezek alapján a turizmusfejlesztés, környezetfejlesztés, a felsőoktatási intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztése, a városi közlekedési fejlesztések, a gazdaság és iparfejlesztés, a vízközműfejlesztések, valamint az életminőséghez kapcsolódó fejlesztéspolitikai beavatkozások kerülnek előtérbe.
10