Heves megye 2030-ra megújult környezeti infrastruktúrával rendelkező, fenntartható gazdasági szerkezetű, rugalmas helyi társadalommal bíró befektetési célponttá válik. Mindezt lehetővé teszik azok a fejlesztési igényekre épített gazdasági célkitűzések, amelyek elsősorban a turizmus funkció és kapacitásbővítését, a gazdaság zöldítését, az innovatív agrárfejlesztéseket, a vízgazdálkodás környezeti szempontú beruházásait, a megyei életminőség javítását, valamint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges oktatási és képzési infrastruktúrák modernizálását foglalják magukban.
A heves megyei projektjavaslatok eloszlása az intézkedések és a stratégiai célok között
0 5 10 15 20 25 30
19. K+F+I potenciál növelése a versenyképesség…
24. Agglomerációs, zóna szintű és interregionális…
25. A helyi identitás elősegítése, a városok…
19. K+F+I potenciál növelése a versenyképesség…
14. Egészségügyi és szociális ellátórendszer…
12. Kulturális és sportinfrastruktúra,…
10. Köznevelési-, szakképzési-és felnőttképzési … 11. Felsőoktatási intézményrendszer és … 14. Egészségügyi és szociális ellátórendszer…
8. Fenntartható vízgazdálkodás –Bel-és … 13. Városi területek és lakóövezetek komplex…
3. Városi közlekedési fejlesztések: A munkaerő…
9. Víziközmű fejlesztés – Ivóvízellátás, szennyvíz … 13. Városi területek és lakóövezetek komplex…
14. Egészségügyi és szociális ellátórendszer…
20. Helyi gazdaság megerősítése- városrészi…
22. Gazdaságfejlesztési és befektetésösztönző…
21. A helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó…
7. KKV fejlesztés: A helyi kis- és középvállalatok…
2. Ipari parkhoz kapcsolódó fejlesztések: Ipari…
16. Agrárfejlesztések – Az agrárium és az … 15. A gazdaság zöldítése – zöldgazdaság és … 17. Turizmusfejlesztés – Turisztikai vonzerők és …
Zóna szintű együttműk ödések fejlesztéseTársadalmi innováció fejlesztéseGazdasági és környezeti kohézió megteremtéseGazdasági versenyképesség növelése
A stratégiai célokhoz tartozó intézkedések száma
Összeg
11 Gazdasági versenyképesség növelése
A nemzetgazdasági ágazatok vizsgálatakor, a húzó, a fejlődő és a kihívásokkal küzdő, ugyanakkor potenciállal rendelkező diverzifikációt használtuk. A megye húzóágazatai között a jármű- és gépipar, elektronika, IT, a kereskedelem, az energiaipar bír kiemelt jelentőséggel. A nettó árbevétel jelentős hányadát ezekben az ágazatokban működő vállalkozások adják, illetve a legtöbb beruházás is ezekben az ágazatokban valósult meg a vizsgált időszakban. A fejlődő ágazatok közé sorolható az élelmiszeripar, a vegyipar, műanyag- és gumiipar, a nem anyagi ágazatok, illetve az egyéb ágazatok. Ezen ágazatokban is jelentősen emelkedik a beruházások értéke. A fejlődő ágazatoknál ki kell emelnünk a turizmus jelentőségét, amely az utóbbi években folyamatosan fejlődő pályán mozog. Az ágazati teljesítményeket vizsgálva a leggyengébben teljesítő szektor a mezőgazdaság, amely szerkezeti kihívásokkal küzd, és jövedelmezősége stagnál. Ennek ellenére potenciállal rendelkezik, így különböző beavatkozásokkal (támogatások, beruházások, együttműködések) fejlődő pályára állítható.
A vizsgált időszakban K+F+I területen a megyében a számok dinamikus emelkedése jellemző:
megyei szinten a kutatók tényleges létszáma, a vállalati kutatóhelyek száma, K+F beruházások és ráfordítások összege jelentős növekedést mutat. A rendszerben a vállalkozások a hangsúlyosabb szereplők, míg a felsőoktatási intézmények súlya ettől valamelyest elmarad.
A gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések alapján megállapítható, hogy azokat alapvetően a klaszterek határozzák meg. A klasztereken kívül meg kell említenünk a kamarák ágazati szereplőket összefogó tevékenységét.
A gazdasági helyzet vizsgálatának eredményeképpen megállapítható Heves megye dinamikusan fejlődő pozíciója. A számok egyértelműen tükrözik a növekedést, a tendenciában csupán a 2020-as évben tapasztalunk visszaesést, amely jellegéből fakadóan minden bizonnyal kihat a következő évekre is. Ez a visszaesés azonban nemzetgazdasági szinten is egyértelműen tapasztalható, de a szükséges kormányzati intézkedéseknek, illetve beavatkozásoknak köszönhetően stabilizálódni látszik a gazdaság.
A gazdasági versenyképesség fejlesztéspolitikai elsődlegessége köszönhető egyrészt a helyzetfeltárás alapján megfogalmazott területi szükségleteknek, másrészt a beérkezett nagy számú projektjavaslatoknak. A megye stratégiai céljait leginkább a megfogalmazott intézkedésekhez kapcsolódó fejlesztési igények határozták meg. A turizmusfejlesztés mint prioritás a megye nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kínálati adottságainak, és a vendégéjszakák számának nagyarányú növekedésének köszönhető. A további növekedés ösztönzője lehet a szállodai kapacitások, valamint a turisztikai kínálat további bővítése, új attrakciók létrehozása. Önmagában a gazdag természeti környezet nem elegendő a turisztikai potenciál kiaknázásához. Eger konferenciaturizmusának fejlesztése, attrakcióinak növelése (Adrenalin Park, vár fogadóközpont, a Főszékesegyház visszaépítése, gyógyfürdőfejlesztés), a Bükkvidék komplex fejlesztései (Bélapátfalva, Demjén, Eger, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Mónosbél, Nagyvisnyó, Noszvaj, Répáshuta, Szarvaskő, Szilvásvárad települések turisztikai fejlesztési elképzelései), valamint a Mátra (Mátrai Aktív Turisztikai Régió, Kékes, Recski emlékhely, Siroki vár) és a Tisza-tó fejlesztésstratégiai irányai (Kisköre, Tiszanána, Újlőrincfalva, Sarud, Poroszló tervezett fejlesztései) teremtik meg a turizmus alapú gazdasági versenyképesség növelésének alapjait.
A zöldgazdaság fejlesztése célkitűzés a turizmussal ellentétben kevesebb projektkezdeményezésben ölt testet, ellenben területi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, mivel a Mátrai Erőmű hosszú távú dekarbonizációs törekvéseit is magában foglalja. Ez a nemzetközi szinten is meghatározó, gazdasági szerkezetváltást elősegítő fejlesztési projekt mintául szolgálhat egyéb szénrégiók és bányavidékek struktúraváltó folyamataihoz. A zöldgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódóan komoly területi igény jelentkezik a kisebb léptékű, térségi és
12
települési szintű, saját, illetve közcélú energiaigény kielégítésére szolgáló megújuló energia (napenergia, geotermikus energia) alapú „kiserőművek” létesítésére a villamos- és hőenergia-termelés CO2 kibocsátásának csökkentése érdekében. Az egyetem által megfogalmazott alkalmazott kutatási tevékenység célul tűzte ki a megújuló alapú energiatermelés és az energiahatékonyság technológiai és geográfiai feltételeinek meghatározását, megyei szintű, térinformatikai alapú épületenergetikai osztályozás megvalósítását, amely szinergista módon kiegészíti a zöldgazdaság fejlesztési törekvéseinek előkészítését.
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
A gazdasági és környezeti kohézió megteremtése stratégiai cél esetében a környezeti és a közlekedési fejlesztések emelkednek ki a megye prioritásai közül. Elsősorban a közúti elérhetőség javítása, a városi forgalom tehermentesítése, a periférikus területek jobb összeköttetése, a települések funkcióbővítő, életminőségnövelő beruházásai, valamint a fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése szerepel a javaslatok között.
A közúti összeköttetés javításában stratégiai jelentősége van az egri, a gyöngyösi, a hatvani, valamint a Kál-Verpelét-Sirok elkerülő utaknak. Az alternatív útvonalak bővítése, azaz a kerékpárúthálózat további szakaszainak kialakítása egyszerre több társadalmi és gazdasági igény kiszolgálásában is szerepet vállal, amely környezetbaráttá teszi a munkába járás feltételeit, valamint erősíti a megye egységes turisztikai hálózatba történő szervezését. A rozsdaövezeti és barna mezős területek hasznosítása és funkciófejlesztése kiemelt szerepet kapott a következő tíz év gazdaságfejlesztésében, amely egyaránt érinti a meglévő ipari területeket, ipari parkokat, és az elhagyott gazdasági létesítmények átalakítását. Heves megye ivóvíz és szennyvízkezelésének átfogó modernizálása a fenntartható vízgazdálkodás feltételeit teremti meg, továbbá a történelmi borvidékek csapadékvízelvezetése az eróziócsökkentés, valamint az öntözéses szőlőtermesztés alapjait fektetheti le.
Társadalmi innováció fejlesztése
Heves megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképeskorú lakosság csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet. Éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatal generációkra.
A népességmegtartó erő helyi szintű növelésének egyik fontos eszköze az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, amely elsődleges a megyei prioritások között. Az alapellátás átfogó fejlesztése, a füzesabonyi járóbeteg ellátás, valamint az egri Markoth Ferenc kórház további beruházásai ezt a célt fogják szolgálni. A népesség helyben maradásának másik fontos tényezője az oktatási és képzési szektor fejlesztéseiben keresendő. Heves megye az elkövetkezendő tíz évben meg kívánja újítani a Megyei Innovációs Képző, Továbbképző és Reintegrációs Központ létrehozásával a piaci igényekre rugalmasan reagáló szakképzés felépítését, valamint ágazati képzőközpontokkal erősíti a vállalati összefogással megvalósuló szakmai utánpótlás nevelését. A kulturális és sportinfrastruktúra fejlesztése a lakosságmegtartás és az életminőség növelésének eszköze, amely a megyében a közösségi létesítmények építésével, felújításával, valamint funkcióbővítő projektek keretében valósul meg.
Az Eszterházy Károly Egyetem jelenléte nagymértékben meghatározza a társadalmi innováció fejlesztése stratégiai cél teljesülésének megyei feltételeit. Külön kiemelendők az egyetem és a
13
megye K+F projektkezdeményezései, amelyek elsősorban a gépipar, a szőlő-bor ágazat, a biotechnológia, a környezetipar, és az információtechnológia területén fogalmazódnak meg. Az egyetem kiemelt szerepet képvisel a köznevelés megújításában és a Nemzeti Alaptanterv vívmányainak beépítésében az oktatás átfogó területein, amely Heves megye oktatásstratégiai jelentőségének meghatározó tényezője.
Zóna szintű együttműködések fejlesztése
A zóna szintű együttműködés erősítésében alapvetően a megye stratégiai témakörei köszönnek vissza, mivel ágazati fejlesztések, K+F tevékenységek, infrastruktúrafejlesztés és a beszállítói kapacitásfejlesztések szerepelnek prioritásként.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara piaci információáramlást és a beszállítói hálózatok információigényét biztosító fejlesztési javaslata az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna gazdaságfejlesztésének és befektetésösztönzésének fontos eszközét jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Észak-Magyarországi Információtechnológiai Klaszter létrehozása, amely a különálló vagy csak gyenge kölcsönhatásban álló információtechnológiával foglalkozó termelő/fejlesztő cégek, felsőoktatási intézmények, startup vállalkozások ernyő alá szervezésével egy innovatív jellegű, beruházásvonzó kezdeményezéssé válhat.
A szőlő-bor K+F+I+O hálózat kialakítása a kárpát-medencei szőlészetek és borászatok fejlesztése érdekében kezdeményezés megteremti a lehetőségét a hazai szőlészetek és borászatok expanziós politikájának. Az ökológiai és ökonómiai alkalmazkodóképesség vizsgálatát előtérbe helyező határon átnyúló kutatási tevékenységek ugyancsak pozitív hatást válthatnak ki a zóna szintű befektetésösztönző kapacitások fejlesztésében és a klímaadaptáció elősegítésében.
Zóna szintű együttműködés kiváló megtestesítője az Országos Kétkerék útvonal szakaszainak hálózatba szervezése, amely a megye turisztikailag kiemelt kerékpárútjait köti össze a zóna többi megyéivel és a határmenti kerékpárutak csatlakozó szakaszaival.
14