• Nem Talált Eredményt

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2030-ig terjedő stratégiája az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2030-ig terjedő stratégiája az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához"

Copied!
21
0
0

Teljes szövegt

(1)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2030-ig terjedő stratégiája

az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához

Nyíregyháza, 2020. november

(2)

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló ... 1

2. VÍZIÓ 2030 ... 3

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljai ... 4

1) Gazdasági környezet fejlesztése (elsődlegesen a foglalkoztatás bővítésével) ... 5

2) Társadalmi megújulás, felzárkózás ... 10

3) Élhető megye megteremtése ... 12

4. Beavatkozási logika ... 14

5. Intézkedések, átfogó projektjavaslatok – táblázatos melléklet ... 15

6. Stratégiai célok indokoltsága ... 16

7. Mellékletek ... 18

(3)

1

1. Vezetői összefoglaló

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna és ezen belül Szabolcs-Szatmár- Bereg megye is akkor lesz sikeres, ha versenyképessége folyamatosan és fenntarthatóan növekszik, gazdasága több lábon áll, a befektetők számára vonzó, a KKV-k számára beszállítói lehetőségeket biztosít, széles körnek kínál karrierutat, ezáltal népességét meg tudja tartani. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hosszú távú stratégiai céljainak megvalósításához elengedhetetlen a folyamatos együttműködés a térségi szereplők között, fontos a partnerség erősítése a kutatás-fejlesztési központok, az önkormányzatok és az üzleti szféra között. Komplex területi (települési és térségi) infrastrukturális fejlesztések is szükségesek, amelyek elérhető és jól szervezett településhálózatot eredményeznek, ezzel is csökkentve a területi egyenlőtlenségeket.

A jelenleg hatályos megyei Integrált Területi Programmal összhangban a 2030-ra elérni kívánt vízió a következő: „2030-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy olyan hely, ahol jó élni”. A jövőkép helyi erőforrásokra, azokkal fenntarthatóan gazdálkodó, egymással együttműködő, megerősödött települési (helyi) közösségekből álló, gazdasági és társadalmi szempontból is eredményes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét körvonalaz.

A vízió elérését Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átfogó stratégiai céljai támogatják:

• gazdasági környezet fejlesztése (elsődlegesen a foglalkoztatás bővítésével)

• társadalmi megújulás, felzárkózás

• élhető megye megteremtése.

A gazdasági környezet fejlesztése, ezen belül a megyei foglalkoztatás bővítése jelenti a kitörési pontot. A megyében megtermelt mezőgazdasági termékekre támaszkodó verseny- és exportképes élelmiszergazdaság erősítése, az agrárium hagyományaira építő új, innovatív megoldásokon alapuló termékek előállítása megyénk gazdaságfejlesztése szempontjából kiemelkedő. A megye komparatív előnyeinek nagyrésze az agrárium területén koncentrálódik. A kis- és középvállalkozások valós gazdasági megerősítése a fejlesztési célok közül kiemelkedő, hiszen jelenleg a versenyképességük korlátozott, sok a kényszervállalkozás.

Humán erőforrásaink adottságai előtérbe helyezik az értékteremtő foglalkoztatás és aktivitás növelését a megyei gazdaság jövedelmező ágazatainak fejlesztésével, valamint a szociális gazdaság erősítésével. Szükség van a gazdaság igényeit jobban tükröző, annak változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó szakképzési, felsőoktatási, innovációs és kutatási kapacitás kiépítésére és folyamatos fejlesztésére.

A stratégiai célok közül a fejlett centrum (Nyíregyháza), a dinamizálódó decentrumok (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) mellett az élhető vidék és felzárkózó külső perifériák területi célja továbbra is prioritás. A nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági, innovációs, foglalkoztatási, közszolgáltatási, turisztikai és kulturális centrumnak fejlesztése meghatározó jelentőséggel bír. A megye külső perifériáinak komplex felzárkózása és a határmenti válságövezetek, valamint a vidéki térségek integrált fejlesztése a helyi értékek és a hungarikumok hagyományos feldolgozásával, a turizmus és a falusi önellátó gazdálkodás erősítésével valósítható meg. A megyei kohéziós gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése, összehangolt és integrált fejlesztése, gazdasági, foglalkoztató és szolgáltató szerepük erősítése elengedhetetlen.

(4)

2

A TEN-T folyosók fejlesztésével létrejövő korszerű közlekedési hálózat lehetővé teszi és generálja, hogy ezen folyosók mentén, illetve ezekhez megfelelő közlekedési kapcsolatot létrehozva az export, import és tranzit forgalomhoz kapcsolódó, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra épüljön ki. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az M3- as autópálya menti urbanizációs folyosón fekszik, melynek kedvező hatása egészen Miskolc- Nyíregyháza-Debrecen térségéig terjed, majd azt követően a határok felé közeledve hirtelen lecsökken. A hatás továbbterjedésének esélyét a hármashatár térségek (Szlovákia-Ukrajna- Románia-Magyarország) jelenthetik, melynek vonzereje nagyrészt a határok

„átjárhatóságának” különböző állapotától és változásától függ (pl. Ukrajna nem része az Európai Uniónak, Románia jelenleg nem tagja a schengeni övezetnek). A kedvező geopolitikai helyzetben rejlő potenciál jobb kihasználása, határon átnyúló együttműködések ösztönzése erősítheti meg szerepünket az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna területén.

A 2030-ra tervezett stratégiai célok elérésével megyénk - megtörve az eddigi statisztikai mutatókat (kiemelten megyei GDP, illetve munkanélküliségi ráta stb.) - stabil, egyensúlyban lévő foglalkoztatási mutatókkal bír, ahol az értékteremtő aktív foglalkoztatás eredménye munkaerőpiacra bevont erőforrásként szerepel a hatékony befektetésösztönzés eredményeként megjelenő új foglalkoztatók által teremtett munkaerőpiaci kínálatban. A gazdasági stabilitás és a munkaerőpiaci kiegyensúlyozottság éri el majd azt, hogy 10 éves időtávra tervezett vízió beteljesedhessen.

(5)

3

2. VÍZIÓ 2030

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030-ra megfogalmazott víziójával összhangban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik gazdaságfejlesztési irányvonala a meglévő ipari kapacitások megőrzése, megtartása, fejlesztésének támogatása, ösztönzése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2030-ra olyan fejlett ipari park hálózattal rendelkezik, amelyben már új ipari kapacitásoknak jelennek meg. A vízió szerint magas hozzáadott értékű jármű- és gépipari, gumiipari, optomechatronikai, fémfeldolgozási, élelmiszeripari vállalkozások határozzák meg a megyei gazdaság alapjait 2030-ban. A kis- és középvállalkozói szektor jelentős része beszállítóként működik a zóna területén, a kényszervállalkozások jelenléte már nem meghatározó.

Az elsődlegesen (de nem kizárólag) gyümölcstermesztésen alapuló - ugyanakkor fejlett és minőségi termékfeldolgozó - élelmiszeripari ágazat az európai piacon is aktív szereplő.

A befektetésorientált szemléletnek és a vonzó üzleti környezetnek köszönhetően a megye több lábon álló gazdasága versenyképes béreket és olyan karrierperspektívákat nyújt, amelynek köszönhetően az elvándorlás 2030-ra már nem jellemzi a térséget (a megye víziója akkor valósulhat meg, ha a megyei vándorlási különbözet pozitív tartományba fordul el).

Az erős belső gazdasági és társadalmi kohézióval rendelkező megye a térség saját fejlődésének karmestere, megfelelő (képzett) humán kapacitással, erős hálózati rendszerekkel és integráns gazdasági struktúrával.

Az elmúlt több mint két évtized leszakadását 2030-ra sikerül megállítani, a területi egyenlőtlenségek a konvergencia jeleit mutatják.

Az egyébként tájközpontú fejlesztéseknek köszönhetően a meglévő táji örökség megőrzése sikeres, az ehhez szükséges gazdaságfejlesztési lépések megtételével egyidejűleg.

Fenti szemlélet eredményként valósulhat meg a megye 2014-ben megfogalmazott 2030-ra szóló víziója, mely szerint „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy olyan hely, ahol jó élni” és ahová jó lesz visszatérni is.

A 1073/2020. (III.5.) Korm. határozat szerint elfogadott Creative Region – Határtalan fejlődés” Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával” című dokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára a víziót alábbiak szerint hagyta jóvá:

„A helyi hálózatok létrehozásával (utak, gazdasági és társadalmi kapcsolatok) és a szélesebb régióba csatlakozással (határon túli együttműködések, a gazdasági térség többi része nem csak

„elérhető”, hanem gazdasági/társadalmi hálózatosodás kezdődik) fenntartható, öngerjesztő fejlődési pályára állítsuk a megyét, amely így élhető, lakosságát megtartó és jövőképpel rendelkező térséggé válik.”

Összefoglalva: A vízió szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg 2030-ra a fejlett Északkelet- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához gazdaságilag szervesen kapcsolódik, megtartva élhető környezetét, jövőképet nyújtva, helyben maradást biztosítva a megye lakosságának.

(6)

4

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljai

Szabolcs-Szatmár-Bereg alapvetően alföldi jellegű megye, igen változatos természeti-táji adottságokkal bír. Településhálózatára jellemző az aprófalvas és tanyás térségek magas aránya. Geopolitikai helyzetéből adódóan meghatározóak a határ menti együttműködési kapcsolatok. A közlekedési infrastruktúra kiépült, határmenti területei ugyanakkor a szomszéd országokba átnyúló összefüggő perifériát alkotnak.

A vízió elérését - a helyzetelemzés fő következtetései alapján - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három átfogó stratégiai célja támogatja, az intelligens, fenntartható és befogadó horizontális célrendszer mellett, számos intézkedés és beavatkozások mentén.

A stratégia egészén áthúzódó horizontális célok a megyei fejlesztés egészét meghatározzák. A tudás és innováció alapú fejlesztés – mint az intelligens növekedés pillérei mellett, a fenntartható növekedés is horizontális célként jelenik meg. Bármilyen beavatkozásra vagy intézkedésre kerül sor annak a fenntartható fejlődéshez kell hozzájárulnia. A befogadó növekedés keretében pedig olyan fejlesztésekre kell sort keríteni, amelyek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a szegénységi küszöb alatt élők számára is kiutat jelenthetnek.

A megalapozó helyzetértékelés alapján kijelenthető, hogy a:

(7)

5

• folyamatos befektetésösztönzés és támogatás mellett a meglévő és új beruházások támogatása;

• mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése;

• beszállítói rendszerek kiépítése és működtetése

• aktív foglalkoztatás

• a megújuló társadalom;

• a természeti erőforrások ökotudatos igénybevétele;

• értékeink, hagyományaink megőrzése;

• térségi potenciálokra alapozott, fenntartható településfejlesztés kiemelt jelentőséggel bírnak.

Földrajzi elhelyezkedés okán a határon átnyúló fejlesztések újszerű szemléletére és dinamizálására is szükség van. Határon túli partnerekkel (önkormányzati, üzleti, civil stb.) együttműködve szükség van a:

• gazdasági kapcsolatok további erősítésére;

• gazdasági, közlekedési, humán fejlesztési hálózatok összekapcsolására;

• további intézményi együttműködések generálására.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye annak érdekében, hogy elmaradott helyzetéből kilépjen és csökkenjen a hazai és európai régiókhoz viszonyított társadalmi és gazdasági leszakadása, fejlesztési koncepciójának középpontjába versenyképességének erősítését és a térségi esélyteremtés és felzárkózás meggyorsítását helyezi. A stratégia átfogó célja a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggés-rendszerének ökológiai alapú megteremtése és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés, az életminőség javítása.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átfogó stratégiai céljai a gazdasági környezet fejlesztése (a foglalkoztatás bővítésével), a társadalmi megújulás és felzárkózás, illetve az élhető megye (környezet) megteremtése. Ezen célok alapvetően összhangban vannak a 1073/2020. (III.5.) Korm. határozat szerint elfogadott Creative Region – Határtalan fejlődés” Északkelet- Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával” című fejlesztési tervvel.

A célok eléréséhez az évtizedek óta ugyanazon kihívásokkal küzdő megye hatékony válaszára van szükség. A természeti adottságok, hagyományok, kulturális örökség, földrajzi elhelyezkedés értéket képviselnek. Ezekre alapozva kell reagálni a kihívásokra, megfelelő nyitottsággal és innovativitással. A stratégia három átfogó célt körvonalaz, amelyek ötvözik a megye legmeghatározóbb gazdasági, társadalmi és ökológiai kihívásaira adott megyei válaszokat.

1) Gazdasági környezet fejlesztése (elsődlegesen a foglalkoztatás bővítésével)

A megye jövője és fejlődése szempontjából elsődleges, hogy minél többen végezzenek értékteremtő, hasznos munkát és jussanak tisztességes munkajövedelemhez. Ehhez alapvetően munkahelyekre, versenyképes bérekre, kiszámítható életpálya modellre van szükség. A gazdasági környezet fejlesztése révén a foglalkoztatás előremozdításának egyik eleme az aktivitási ráta növelése. Az elkövetkező évek egyik kiemelt fejlesztéspolitikai célja a munkaerőpiacról kiszakadt emberek visszavezetése a munka világába. Fontos, hogy azok

(8)

6

közül is minél többen juthassanak munkához, akik a nyílt munkaerőpiacon nem versenyképesek.

Agráripari fejlesztések

A megye rurális térségeiben a foglalkoztatáspolitika és gazdaságfejlesztés legjelentősebb területe az élelmiszergazdaság, amely kiemelt fókusza a megye vidékfejlesztési politikájának.

Az élelmiszer feldolgozás komplex fejlesztésével jelentősen javítható a megyei gazdaság jövedelmezősége és foglalkoztatási szerepe. Az agrárgazdaság alapjait jelentő mezőgazdasági termékek volumene több területen jelentős mértékben csökkent. A jelentős technológiai beruházások esetenként elkerülték a megyei mezőgazdasági vállalkozásokat, így azok színvonala elmaradt mind az országos, mind a nemzetközi átlagtól.

A megtermelt termékek - versenyképesség hiányában - feldolgozás nélkül hagyják el a megyét. A megyei élelmiszerexport piacvesztése folyamatosan csökkenő tendenciája megállítható, elsődlegesen azon ágazatokat szükséges fejleszteni az agráriumon belül, amelyek versenyképessége, piacképessége valós kitörési pontot jelent. Ilyen ágazat a gyümölcstermesztés és a baromfi-feldolgozás.

Legtöbb élelmiszeripari vállalkozás részére a piac megtartása jelenti a legfőbb kihívást az egyre dinamikusabban erősödő konkurenciával szemben. Az exportképes élelmiszeripari termékek alapját, olyan magas minőségű, helyi mezőgazdasági termékek jelentik, melyeket termelési integrációk keretében lehet előállítani. Ennek támogatása - akár pályázati, ösztönző rendszerbe történő beépítése megfontolandó.

A piacképes alapanyag termelésen túl ki kell építeni annak feldolgozási vertikumát is, piacszerzés kiépítése mellett. Csak ebben az esetben lehetséges bizonyos ágazatban ármeghatározóvá válni (pl. alma). Agráripari K+F+I biztosíthatja a piaci versenyképességet, az alkalmazott kutatások a Nyíregyházi Egyetemen jelentős hozzáadott értéket jelenthetnek az termékfejlesztések területén.

Gazdaságfejlesztés, különösen iparfejlesztés

A gazdaság fejlesztését és a munkaerőpiac bővítését elsősorban a megyei gazdaság jövedelmező ágazatainak fejlesztésével szükséges segíteni (élelmiszergazdaság, optomechatronika, gumiipar, műanyagipar, járműipar, logisztika, csomagolóipar, zöldgazdaság, turizmus, játékipar, orvosi segédeszközgyártás). Ebben kiemelt szerepet játszhatnak a nyíregyházi agglomeráció és a megye gazdasági decentrumai. Az új munkahelyek mellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévő munkahelyek megtartására is a stratégiai ágazatokban.

Számos ipari beruházással bíró megyei iparterület vagy ipari park kapacitásainak végéhez ért (Nyíregyháza, Mátészalka stb.). A további fejlesztések, kapacitások bővítése okán fontos szerepet tölt be az alapinfrastruktúra további széleskörű fejlesztése: új, kiépített és nagykiterjedésű területek fejlesztése által (területelőkészítés, vonalas infrastruktúra kiépítése, úthálózatba történő becsatlakozás, közművesítés stb.) lehetőséget biztosítva a már jelenlévő termelői kapacitások bővítése mellett az újonnan betelepülni szándékozó befektetőknek is.

A meglévő iparterületek infrastrukturális bővítése szintén a kitűzött cél elérését szolgálja konkrét befektetői szándék esetén (kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, illetve fejlesztése, korszerűsítése). Az infrastrukturális fejlesztések mellett a vonzó üzleti környezet kialakítása, a

(9)

7

kapcsolódó szolgáltatásbővítés is fontossággal bír (inkubátorházak, üzleti információszolgáltatás, befektetésöszönzés).

A logisztikai kapacitások bővítése, illetve a meglévők fejlesztése a versenyképesség záloga a záhonyi térségben.

Foglalkoztatás bővítése a gazdaság erősítésén keresztül

A nagyobb vállalkozások mellett foglalkoztatási szempontból is meghatározóak a helyi kis- és középvállalkozások. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében erősebb, magabiztosabb kis- és középvállalkozói szektorra lenne igény, ehhez erősíteni szükséges a vállalkozási hajlandóságot és a vállalkozói kultúrát. Kiemelt feladat a meglévő helyi, értékteremtő kis- és középvállalkozások támogatása. A KKV szektor gyenge a megyében, jelentős részük kényszervállalkozás, melyek számának csökkenéséhez szükséges az inkubáció, segítő és támogató környezet (pl. mikrohitel program, tanácsadás). A helyi foglalkoztatási paktumok a térségi foglalkoztatáspolitika hasznos eszközei, hiszen jelentős szerepük van a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolásában.

A tartós versenyelőny akárcsak más ágazatokban is csak tartós innováción alapulnak. A térség K+F bázisa csak részben szolgálja ki az igényeket és a szükségleteket az agrárgazdaságban.

Az élelmiszeripari kutatások, a tudástranszfer a Nyíregyházi Egyetem Agrárkutató Intézete és a gazdasági szereplők között mára elveszítette korábbi meghatározó szerepét. Ezen bizalom és tudás visszaépítése kihívást, ugyanakkor lehetőséget is teremt a szereplők számára. A megye gazdaság- és területfejlesztésével harmonizáló, piaci igényeket kielégítő K+F+I tevékenység kialakítása szükséges kiemelten a Nyíregyházi Egyetemmel, amelyet egy egyedi kínálaton alapuló piacképes felnőttoktatás is támogat. A felsőoktatási képzési kínálat térségi összehangolása és az egyes intézmények profiltisztítása egyrészt a helyi intézmények fenntarthatósága érdekében, másrészt az elérhető legjobb minőségű képzési programok kialakítása miatt is szükséges. Az élethosszig tartó képzés feltételeinek kialakítása és tudatosítása meghatározó.

A megyében nem áll rendelkezésre aktualizált megyei (vagy határmenti térségi) gazdasági vagyonkataszter, a piacképes ingatlanállomány felmérése és az infrastrukturális illetve termelői kapacitások összegyűjtése nem történt meg. Számos iparterület és ipari park létesült, de ezek kihasználtsága kifejezetten alacsony. Az ipari parkokról szóló információk nem, vagy csak részlegesen érhetőek el. Aktív megyei összehangolt befektetésösztönzés a megyében nem történik. A megye nem rendelkezik aktuális befektetésösztönzési stratégiával, szükség van megyei gazdaságfejlesztési komplex menedzsmentre (erre alkalmas intézményi keret működtetésével). A vonzó gazdasági környezet megteremtéséhez indokolt egy koncentrált és szervezett befektetés-ösztönzési háttér.

Fenntartható turizmusfejlesztés

A turizmus a gazdaság meghatározó szektora, a nemzeti össztermék előállítása, a foglalkoztatás, a fizetési mérleg egyensúlya tekintetében egyaránt stratégiai jelentőségű ágazat. A turizmusfejlesztés sem nélkülöz pontszerű fejlesztéseket, ugyanakkor integrált szemléletű összehangolása a versenyképesség alapja. A turisztikai kínálat élményközpontúsága, az attrakciók folyamatos fejlesztése, megfelelő - valamennyi

(10)

8

kategóriában elérhető - minőségi szálláshelyek kiépítésével elérhető a megye aktív turisztikai szerepvállalása. Ez a foglalkoztatásbővítő hatással bíró szegmens nem nélkülözi a turisztikai marketinget és a térségi szemléletet legyen szó gasztro-, fürdő-, aktív-, vallási, vízi turizmusról. A turisztikai kínálat csomagban történő kiajánlása a megyei turisztikai desztináció menedzsment szervezetek közös feladata. A megye épített és természeti öröksége révén új turisztikai célponttá válhat, hiszen számos turisztikai infrastruktúra, szolgáltatás van jelen (aktív turisztikai útvonalak (pl. Nyíregyháza-Tokaj kerékpárút), minőségi szálláshelyek (pl. Nyíregyháza-Sóstón, Kisvárda stb.), gyógyfürdők (Nyíregyháza, Kisvárda, Nyírbátor, Mátészalka stb.), szabad strandok (Leveleki-tó), várak/kastélyok (Kisvárdai vár, Szabolcsi földvár, Tiszadobi Andrássy-kastély, nagykállói Kállay Kúria), múzeumok (Szabadtéri skanzen Nyíregyháza-Sóstón, Rétközi-Múzeum, Beregi Múzeum stb.) formájában). Ezek desztinációs összekapcsolása, együttes kínálati portfóliók (úti csomagok), illetve integrált ajánlati platformok (népszerűsítő kampányok, a portfólió piacra vitele) kialakítása, bővítése, fenntartása prioritással bír, hiszen a turizmus a megye új húzóágazatává válhat.

Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

A stratégiai célok megvalósítása akkor lehet sikeres, ha a fejlesztések területileg is összehangoltan valósulnak meg. A centrum és a decentrumokban aktív befektetésösztönzési eszköz és célrendszer működik. A megye fejlesztésének – különösen a versenyképes gazdaság fejlesztésének – motorja egy erős centrumtelepülés. Nyíregyháza – az agglomerációs településeivel szorosan együttműködve - alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére, és jelentős szerepet játszhat a megye dinamizálásában.

Nyíregyháza meghatározó szerepet tölt be a megye gazdasági, társadalmi, környezeti fejlesztésében. Gazdaságfejlesztési szempontból a 2021. januárjától induló 5,5 milliárd forintos iparfejlesztési alap nemcsak Nyíregyháza jövőjét, hanem a térség jövőjét is nagyban befolyásolja, hiszen az alap kizárólag a magyarországi székhelyű és Magyarországon működő vállalkozásokat segíti. Ipara jelentősen épít nemcsak a város, hanem a térség erőforrásaira is.

Nyíregyháza 2030 stratégiájában megfogalmazott céljai (a tematikus célok pl. fenntarthatóan növekvő helyi gazdaság, magas színvonalú humán szolgáltatások, smart city, magas színvonalú tudományos élet stb. besorolhatóak a hármas stratégiai célrendszerbe) szoros koherenciát mutatnak a megye 2030-ra meghatározott víziójával és jelen dokumentumban megfogalmazott stratégiai céljaival.

A nyíregyházi agglomeráció, mint centrum mellett a megye egészének fejlesztésében aktív szerepet játszanak a megyei gazdasági decentrumok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye decentrumai Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda-Záhony. A Kisvárda-Záhony decentrum által körülölelt gazdasági térség egy nemzetközi logisztikai központ, amely felértékeli a megyében és az országban betöltött stratégiai szerepkörét. Kisvárda kulturális és turisztikai funkciói is meghatározóak (a Várfürdő egészségügyi centrummá való fejlesztése által erősödik az egészségturizmus), ugyanakkor a logisztikai potenciál erősítése mellett a foglalkoztatás erősítése és a versenyképesség javítása meghatározó. A 1073/2020. (III.5.) Korm. határozat alapdokumentuma a záhonyi térség fejlesztését (RoLa terminál kiépítése, vasúti infrastruktúra fejlesztése Fényeslitkén), valamint Mándokon vagonbuktató berendezés telepítését nevesítetten szerepelteti.

Ki kell emelni a Kisvárdán működő - a zónába betelepülő autógyártás egyik jelentős beszállítóját (Caroflex Fékbetétgyár Kft.), amely több mint egy évtizede közvetett, majd közel

(11)

9

öt éve közvetlen beszállítója egy német autógyárnak. Jelentős továbbá a GE beszállítói programjában a Kisvárdán működő Tungsram is (repülőgéphajtómű-alkatrész gyártása).

Miközben a hazai állattenyésztés mély válságban van, addig a Kisvárdán működő Master Good lett az egyik meghatározó gyorséttermi csirke-hús beszállító. A megyei KKV-k integrálódni tudnak a globális értékteremtő láncokba, növelve a térség versenyképességét is.

Ezen folyamat kiterjesztésére, támogatására van szükség.

Mátészalka kiemelten az optomechatronika, bútorgyártás és az élelmiszeripar területén tölt be gazdasági centrum szerepkört. Itt működik a Mátészalkai Optomechatronikai Klaszter, amely a városban található szemüveglencse és optikai műszergyártó cégeket fogja össze. Nyírbátor a gyógyászati eszközöket gyártó Coloplast, a repülőgép-alkatrészeket gyártó Diehl, a vegyipari Unilever, az autóipari alkatrészeket (járműelektronika) gyártó Rosenberger otthona.

Excentrikus elhelyezkedésük révén a decentrumok jelentős szerepet töltenek be a megye keleti felének gazdaságában. Mivel Nyíregyháza földrajzi elhelyezkedéséből eredően nem képes teljesen kiterjeszteni gazdaságfejlesztő hatását a megye keleti felére, a decentrumok stratégiai jelentőségű sejtjei a városhálózatnak. A decentrumokban a meglévő infrastruktúrára támaszkodva ösztönözni kell a meglévő vállalkozások fejlődését és újak letelepülését (elsősorban ipari jellegű vállalatok letelepítését), fejleszteni kell a városi és központ funkciókat, bővíteni a közszolgáltatások rendszerét. A decentrumok nem csak gazdasági, hanem kulturális decentrumok is a megyében, ebből eredően erősíteni szükséges a kulturális és turisztikai vonzerejüket. A pozitív hatások kiterjesztése érdekében javítani kell továbbá a decentrumok (klímabarát) elérhetőségét a környező településekről a lakosság kiszolgálása érdekében. A decentrumok az üzleti infrastruktúra fejlesztés kiemelt területei.

Fontos, hogy a beszállítói láncolatok tovább erősödjenek, a megyei fejlesztések pedig a kiválasztási folyamat külső tényezőit (elérhetőség, fenntarthatóság stb.) erősítsék.

A decentrumok mellett kiemelt jelentőségűek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye járási központjai, amelyek a városi javak és szolgáltatások koncentrációjában, illetve a vidéki térségek városi funkciókkal történő ellátásában töltenek be szerepet (kiemelt fontosságú az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése). A megye fejlesztési stratégiájában a járásközpontok fejlesztésének orientációja elsősorban a minőségi szolgáltatások fejlesztése és ezzel cél egy minőségi szolgáltatásokat nyújtó járáshálózat alapjainak megteremtése.

Határmenti együttműködések fejlesztései

A megye határmenti területei – kiemelten a Szatmár-Beregi térség – hátrányos helyzetű, fokozatosan leszakadó térségek. Egyértelműen ezek a térségek tekinthetőek a megye és az ország külső perifériáinak. A külső perifériák, sajátos történelmi fejlődésükből eredően olyan problémákkal, nehézségekkel küzdenek, amelyek speciális beavatkozásokat tesznek szükségessé. A Szatmár-Beregi térség egy jól körülhatárolható válságterület, amelynek a fejlesztésére elsősorban egy komplex, integrált felzárkózási programra, célzott, komplex beavatkozásokra van szükség annak érdekében, hogy a megye megakadályozza a külső perifériák végleges leszakadását. Továbbra is kiemelt feladat a régi, történelmi vonzásközpontokkal a kapcsolatok reintegrálódásának segítése, amely segítheti ezen térség gazdasági kapcsolatainak erősödését egykori vonzásközpontjaikkal. Románia schengeni csatlakozása új távlatokat nyithat a határmenti peremterület fejlődését illetően: a parciumi Szatmárnémeti vonzereje kihívást és lehetőséget is jelenthet a szatmári térség számára.

(12)

10

A megye nem külső perifériás vidéki térségeinek többsége szintén nehéz helyzetben van – fejlődésüket a centrumok és decentrumok kisugárzó hatása önmagában nem képes biztosítani.

A vidéki térségekben is integrált, fenntartható beavatkozások szükségesek a problémák kezelésére. Kitörési pontot jelent a térségi turizmusfejlesztés (Szatmár-beregi kultúrtáj fefedezése), önellátó szerep erősítése, élelmiszerellátásban nyersanyagutánpótlás mellett a térségi feldolgozó kapacitások bővítése, szociális gazdaság erősítése. Szükséges a fizikai izoláció oldása (közlekedési – közúti és közösségi közlekedési - kapcsolatok fejlesztése) és a mobilitási lehetőségek fejlesztése a határmenti térségben, illetve határon átnyúlóan is. A határmenti kapcsolatok katalizálhatják a nagytérségi kapcsolatrendszer fejlődését, a határtérség integrációját. A határon túli fiatalok bevonása az anyaországi szakképzési rendszerbe a térség munkaerő pótlásához is hozzájárulhatnak, segítve a helyben maradást.

Gazdaságfejlesztést és munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés

A tagolt településszerkezet és az alközpontok közötti rossz megközelíthetőség a munkavállalók mobilitását is nehezíti. A tervezett útfejlesztések figyelembevétele mellett térségi átfogó útfejlesztési program kidolgozása szükséges, amely a megye térségi központjainak összekötésén túl figyelembe veszi a határon átnyúló és a gazdasági térség más részeihez történő rendszer szintű csatlakozását, mind vasúti, mind közúti közlekedésben (pl: Mátészalka-Debrecen vasúthálózat felújítása és villamosítása, M49 gyorsforgalmi út megépítése, 471-es út felújításának befejezése, M34 autópálya építése és a záhonyi átkelő fejlesztése, Nyíregyházán az intermodális központ megépítése stb.). A térség eddigi fejlesztésekből kimaradt településein az alapinfrastruktúra kiépítése, illetve a tervezett fejlesztések összehangolása és ütemezése az alapja a megye megtartó erejének. A 1073/2020.

(III.5.) Korm. határozat szerint elfogadott „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet- Magyarország – gazdasági együttműködésben érintette, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési terve (és annak alapdokumentuma) a megyei kitörési pontok egyikeként határozza meg az infrastrukturális fejlesztések és szükséges alapszolgáltatások fejlesztését.

A minimális infrastrukturális szolgáltatások nélkül a fiatal generáció biztosan elhagyja a vidéki településeket, munkaerőhiányt generálva.

2) Társadalmi megújulás, felzárkózás

Paradox helyzet alakult ki a megyében, hiszen egyszerre van jelen munkanélküliség és munkaerőhiány. Megfelelően szakképzett munkaerőre van szüksége a helyi gazdaságnak.

A leszakadó térségekben az oktatáshoz, képzéshez és a szakképzéshez valós hozzáférés biztosítása elengedhetetlen. Az értékteremtő foglalkoztatás, a munkanélküliségből történő átvezetés a munka világába óriási kihívás, hiszen a munkaerőhiány érezteti hatását számos iparágban (pl. a nyíregyházi, mátészalkai vagy nyírbátori ipari park több mint 50 km-es körzete jelenti a rekrutáció határát), ugyanakkor jelentős a helyi munkanélküliségi ráta.

Felzárkózás

A megyében kihívást jelent hosszú idő óta jelenlévő mélyszegénység problémája. A súlyos társadalmi, szociális problémák a megye bizonyos területeinek szegregálódásáshoz vezettek,

(13)

11

mely folyamat megállítása és a válsággócok felszámolása elengedhetetlen. Ehhez azonban komplex felzárkózásra, integrált válaszokra van szükség.

A társadalom bizonyos rétegeinek leszakadása területi válsággócokat hozott létre, ebből eredően ezeknek a területeknek a felzárkózása szorosan összekapcsolódik a helyi társadalom felzárkózásával. Ez egy komplex, foglalkoztatási, lakhatási, oktatási, szociális és integrációs kérdés, melyre ennek megfelelően integrált választ kell adni. A leszakadó rétegek helyzetének kezelése nem csak megyei kompetencia, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyértelmű érdeke, hogy mihamarabb megfelelő megoldás szülessen. Helyi probléma helyi szinten orvosolható: a beavatkozások, intézkedések megyei szinten valósíthatóak meg a leghatékonyabban. A társadalom alulképzettsége és alacsony munkaerőpiaci aktivitása miatt ezeken a területeken az emberek jelentős része nem tud elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Értékteremtő szociális foglalkoztatásra van szükség, de csak addig amíg nincs piacképes jövedelem (olyan pilot projektekre, amelyek egyedi foglalkoztatási megoldást céloznak meg, ahol nonprofit gazdasági társaság és a vállalatok együttműködésében megvalósított képzéseken keresztül teremt lehetőséget a munkaerőpiacra történő visszalépésre).

A társadalmi felzárkózást társadalmi partnerség elve szerint, konzorcionális együttműködések, társadalmi paktumok keretében szükséges végezni, amelyben fontos szerepet játszik a civil szféra és az önkéntesség. A társadalmi felzárkózs érdekében szemléletváltás szükséges a települések, különösen a falvak fejlesztésében, amelyben hangsúlyos szerepet kap a szegregált lakóterületek fokozatos felszámolása, az ott élő családok integrálásával. Az integráció elősegítése érdekében szükséges a településeken önkormányzati bérlakások fejlesztése, érzékenyítő programok, képzések egyidejű helyszíni biztosításával.

Oktatásfejlesztés

A versenyképes gazdaság megteremtésének előfeltétele egy versenyképes társadalom jelenléte, amely képzettségével emelkedik ki. A foglalkoztatás bővítése, a gazdaság megerősítése nem elképzelhető megfelelően képzett szakemberállomány, kutatási és innovációs háttér nélkül. Ennek az alapjai rendelkezésre állnak, de a gazdaság igényeit jobban tükröző, annak változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó szakképzésre (pl. CNC gépkezelő, hegesztő, villanyszerelő, digitális kompetenciaelsajátítás a kereskedelemben stb.), felsőoktatásra (mérnök, programozó informatikus, elektromos tervező, stb) és kutatási kapacitás kiépítésére és folyamatos fejlesztésére van szükség. Ezen terület befektetéseinek megtérülése már rövid távon is érezteti hatását.

A versenyképes megye nem nélkülözheti a felsőoktatás jelenlétét. A Nyíregyházi Egyetemen a tudásbázisok összevonása és versenyképessé tétele elengedhetetlen. Okszerű egy Technológiai Transzfer Központ létrehozása, amelynek célja a kísérleti fejlesztésekés K+F programok indítása a húzóágazatokban. Az 1073/2020. (III:5.) Korm. határozat alapdokumentuma alapján a felsőoktatási kínálat térségi összehangolása, a duális képzés fejlesztése és határon átnyúló hálózatosodása (együttműködés a II. Rákóczi Ferenc Főiskolával, a Nyíregyházi Egyetem és a Kisvárdai Közösségi Főiskola fejlesztése és képzési kínálatának régiós összehangolása, mérnöki és informatikai képzések fejlesztése) meghatározó.

(14)

12

Dinamikus településekre van szükség megyénkben, annak érdekében, hogy az elvándorlási statisztika ne romoljon tovább. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők a leginkább mentálisan röghöz kötöttek a régióban, ugyanakkor a helyi identitás nem párosul pozitív jövőképpel (pl.: helyi iparban dolgozók társadalmi megbecsülése alacsony, a „helyi karrier”, vagy éppen a „dolgozó karrier” nem vonzó opció a fiatalok számára, különösen, ha más régió felsőoktatási intézményében tanul tovább). A mentális „fordulathoz” szükséges egy átfogó, a gazdasági szereplőkkel közös program kidolgozása a helyi identitás erősítésére. A tehetséges fiatalok támogatására és hazatérésére ösztöndíj és motivációs programok kidolgozása szükséges.

3) Élhető megye megteremtése

Az életminőség javítása minden tekintetben meghatározó, a jövedelmi viszonyok mellett a környezet védelme (megőrzése, tisztasága, javítása), a társadalmat körülölelő természeti környezet fontos szempont. A megye jövőképének középpontjában az életminőség javítása áll - melynek a jövedelem mellett számos egyéb összetevője van. Ahhoz, hogy a megyében élők jól érezzék magukat, alapvető feltétel a vonzó, tiszta természeti környezet. A térség ökológiai értékének, természeti környezetének megőrzése és javítása, valamint a megye környezetkímélő energiaellátásának biztosítása prioritás.

Zöldgazdaság, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

A megye hosszú távú fejlődése, a vonzó megyei környezet megteremtése érdekében megköveteli a megye energiaellátásának fokozatos átállítását megújuló, illetve alternatív forrásokra. Ez egyrészt csökkentheti a megye külső energiafüggőségét és az önfenntartás megerősödését energetikai szempontból, a megye közvetett és közvetlen széndioxid- kibocsátását, másrészt ösztönözheti a zöldgazdaság megerősödését is. Megújuló energiapolitikára van szükség.

A klímaváltozás olyan negatív hatásokkal, kockázatokkal jár, amelyek fokozottan érinthetik a megyét. Fel kell készülni a negatív hatások enyhítésére, a kockázatok kivédésére.

Környezetvédelmi fejlesztések

Kisléptékű vízgazdálkodási beruházások szükségesek a települési környezeti infrastruktúra fejlesztésével. Komplex településszintű környezetvédelmi beruházásokra van szükség (energetikai fejlesztések, energiatermelő rendszerek fejlesztése (pl. hulladék energetikai hasznosítása), a települések energiahatékonyságának erősítése mellett.

A tervszerű megyei és térségi vízgazdálkodás alapja komplex vízgazdálkodási program, az ár- és belvízvédelmi védművek teljeskörű kiépítése, a medrek vízáteresztő képességének rehabilitációja, belvízvédelmi fejlesztések támogatása, illetve a vízutánpótlás és vízelvezetés biztonságának megteremtése. A megyei hulladékgazdálkodás területén technológiafejlesztés mellett a szelektív gyűjtés feltételeinek korszerűsítése és a rekultivációból eddig kimaradt lerakók fejlesztése szükséges.

(15)

13

A fizikai környezet megújítása mellett, az elkövetkező években, kiemelt feladat lesz a környezettudatosság erősítése a lakosság, vállalkozások és települések körében. A természet és élővilág megőrzése, állapotának javítása is az élhető megye alapja.

(16)

14

4. Beavatkozási logika

A stratégia alapjául szolgáló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét bemutató helyzetelemzés alapvetően szekunder, már meglévő területi adatok – elsősorban a Területi Információs Rendszer (TEIR) és a KSH által közzétett adatokra épül.

Konkrét fejlesztési elképzelések megismerését célzó, igényorientáltan összegyűjtött primer adatgyűjtés (kérdőívezés, stakeholder meetingek) is az elemzés alapját képezik, hiszen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat mintegy 300 partnere részére küldött meg kérdőíves felmérést a fejlesztési igények feltérképezésére.

A megyei szintű gazdaságfejlesztési programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezték el a 2014-2020-as tervezési időszakban. A terület- és településfejlesztési szempontokat tükröző 2020 utáni periódusra vonatkozó tervezés is megkezdődött. A megyei önkormányzatok eddigi alapvetően település- és területfejlesztési aspektusú programozása paradigmaváltást - új, alapvetően gazdaságfejlesztési szemléletű - programozást és végrehajtást igényel.

A helyzetelemzés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítását tartalmazó helyzetértékeléssel zárult.

A vízió elérését az együttműködés és kölcsönösség jegyében csak széleskörű partnerségen lehet elérni, egy fejlett, dinamikus térségi összefüggésben. A beavatkozási logika települési szerkezet tekintetében:

• Nyíregyháza, mint megyeszékhely és agglomerációjának, mint gazdasági, innovációs, foglalkoztatási, közszolgáltatási, turisztikai és kulturális centrumnak fejlesztése;

• kohéziós decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése, összehangolt fejlesztése, gazdasági, foglalkoztató és szolgáltató szerepük erősítése;

• megye külső perifériáinak komplex felzárkózása és a határmenti válságövezetek, valamint a vidéki térségek integrált fejlesztése

mentén valósulhat meg.

A Gazdaságfejlesztési Zóna Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye által határolt területi egység, amelyhez a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez kapcsolódó határon túli területek is csatlakoznak. A gazdaságfejlesztési Zóna túlmutat a hagyományos területfejlesztési rendszereken (a zóna beavatkozási logika nemcsak a megyei településszerkezetre épít), így a közös területi adottságokra, gazdasági hagyományokra és erőforrásokra, a határmenti erőre építve a partnerség nagytérségi összefüggéseivel is számolni szükséges (zóna együttműködésben érintett megyék és határmenti területek gazdasági, igazgatási, civil, fejlesztési stb. entitásai).

(17)

15

5. Intézkedések, átfogó projektjavaslatok – táblázatos melléklet

A stratégiai célok elérését szolgáló beavatkozásokat és intézkedéseket, valamint azok indokoltságát tartalmazza jelen dokumentum 1. sz. melléklete.

Az intézkedés összesítő mellett – a 3. fejezetben meghatározott stratégiai célokhoz illeszkedően – ernyőprojekt és egyedi projekt javaslatok is megfogalmazásra kerültek. Ezeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(18)

16

6. Stratégiai célok indokoltsága

Megyénk népessége 2001 és 2019 között több mint 4 %-kal csökkent, a 65 év fölötti népesség aránya 2 %-kal emelkedett. Az országos adatokhoz képest második legalacsonyabb az öregedési ráta, ugyanakkor megyénkben is megjelenik az öregedési tendencia. Az el- és odavándorlás egyenlege folyamatosan negatív előjelű, azaz sajnos többen hagyják el a megyét, mint amennyien lakhelyükké választják. Fenti negatív demográfiai trend megtörését célozzák a lefektetett stratégiai célok.

Gazdasági környezet fejlesztése (elsődlegesen a foglalkoztatás bővítésével)

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030-ra megfogalmazott víziójával összhangban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztési irányvonalának egyik alappilére a meglévő ipari kapacitások megőrzése, megtartása, illetve további fejlesztésének támogatása, ösztönzése (jármű- és gépipar, gumiipar, optomechatronika, fémfeldolgozás, élelmiszerfeldolgozás, mezőgazdaság) új működő ipari kapacitások létrehozásával.

A gazdaságfejlesztéshez szükséges alapvető infrastruktúra a megye területének nagy részén rendelkezésre áll. A térség eddigi fejlesztésekből kimaradt részein az alapinfrastruktúra kiépítése, illetve a tervezett fejlesztések összehangolása és ütemezése az alapja a megye megtartó erejének. Az iparterületek/ipari parkok, inkubátorházak, a logisztikai háttér, beszállítói klaszterek kialakítása, együttműködése; az üzleti szférát támogató és kiszolgáló háttérinfrastruktúra biztosítása; illetve a fejlett gazdaságorientált oktatási, innovációs és tudományos környezet a megyei gazdaságfejlesztés építőelemei, melyek hozzájárulnak a megye gazdaságfejlesztéséhez.

A foglalkoztatási ráta 2020. IV. negyedévében 56,5%, a munkanélküliségi ráta 7,9% volt, előbbi 4,4 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi 4,6 százalékponttal magasabb volt az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta a megyéket és a fővárost tekintve itt volt a legmagasabb. A foglalkoztatás előremozdításának fontos eleme az aktivitási ráta növelése. A megye jövője és fejlődése szempontjából elsődleges, hogy minél többen végezzenek értékteremtő, hasznos munkát és jussanak tisztességes munkajövedelemhez.

Az elkövetkező évek egyik kiemelt fejlesztéspolitikai célja a munkaerőpiacról kiszakadt emberek visszavezetése a munka világába. Fontos, hogy azok közül is minél többen juthassanak munkához, akik a nyílt munkaerőpiacon nem versenyképesek.

Az egy főre jutó GDP az ezredforduló óta minden évben Nógrád megyében a legalacsonyabb, ezt követi 19. helyezettként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A gazdaság fejlesztését és a munkaerőpiac bővítését elsősorban a megyei gazdaság jövedelmező ágazatainak fejlesztésével szükséges segíteni. A megyében jelenlévő mélyszegénység felszámolása csak jövedelmi bevétellel értelmezhető, vagyis munkahelyek teremtésére van szükség.

A közjavakhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása - mindenki számára - a külső és belső mobilitás egyik feltétele, melyhez dinamikusan fejlődő településekre (centrumokra, decentrumokra és járási központokra, valamint peremterületekre) van szükség.

Társadalmi megújulás, felzárkózás

A megyei terület- és gazdaságfejlesztés nem választható szét a humán erőforrás állapotától. A demográfiai, foglalkoztatási pillérek metszéspontjában az iskolázottság témaköre áll. A

(19)

17

népesség iskolázottsági szintje Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elmarad az országos átlagtól. Ezért fontos stratégiai cél a társadalmi megújulás és felzárkózás.

Az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a nemzetiséghez tartozás nehezítik a munkaerőpiaci helytállást, mely foglalkoztatási nehézséget, tartós munkanélküliséget, jövedelmi szegénységet, végső esetben kirekesztést eredményezhet. Az alacsony, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb, ahol a 25-50 évesek egynegyede tartozik ehhez a csoporthoz. A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének alapja a köznevelési rendszerben tanulmányokat folytató, de lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiemelt, komplex támogatása, ami a köznevelési rendszer szintjén elsősorban a korai iskolaelhagyással kiemelten érintett köznevelési intézmények fejlesztésével, illetve az ezen intézmények és pedagógusaik számára nyújtott szakmai szolgáltatások biztosításával érhető el.

Paradox helyzet alakult ki a megyében, hiszen egyszerre van jelen munkanélküliség és munkaerőhiány.

Megfelelő, szakképzett munkaerőre van szüksége a helyi gazdaságnak. A leszakadó térségekben az oktatáshoz, képzéshez és a szakképzéshez valós hozzáférés biztosítása elengedhetetlen. A gazdaság igényeit jobban tükröző, annak változásaihoz a gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó szakképzés, illetve felsőoktatás - innovációs és kutatási kapacitás kiépítésével egyidejű - folyamatos fejlesztésére van szükség.

Élhető megye megteremtése

A környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggés-rendszerének ökológiai alapú megteremtése életminőség javítását meghatározó tényezők. A térség ökológiai értékének, természeti környezetének megőrzése és javítása prioritás. Az élhető megye szempontként kezeli a meglévő táji, kulturális, történelmi örökség megőrzését, de nem nélkülözi az ehhez szükséges gazdaság- és területfejlesztési lépések megtételét.

A klímaváltozás olyan negatív hatásokkal, kockázatokkal jár, amelyek fokozottan érinthetik a megyét. Új kihívást jelent a klímaváltozásból fakadó hatások kivédése, az élhető környezet biztosítása okán az ivóvíz-, csapadékvíz- és szennyvízhálózatok folyamatos megújítása, szükségszerű bővítése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aszály általi veszélyeztetettsége, figyelemmel az utóbbi évtizedben tapasztalható egyenetlen csapadékeloszlásra is, kiemelt kategóriába sorolt, mivel az éghajlatváltozás okozta aszály általi veszélyeztetettség a termelő ágazatok közül elsősorban a megye gazdasági életében jelentős mezőgazdasági szektort érinti. A megye bizonyos területeinek belvíz veszélyeztetettsége meghatározó, hiszen a megyében olyan alacsonyan fekvő területek is vannak, ahonnan a lefolyás jóval nehézkesebb, hosszabb csapadékos időszakot követően, vagy intenzívebb hóolvadás után mindig szükséges a belvízvédelmi szakaszokon a védekezés. A megye sajátságos természetföldrajzi adottságai miatt okán is kiemelten kell kezelni a vízgazdálkodást (ár- és belvízvédelem, aszály).

A megye ásványkincsekben szegény, ugyanakkor az energiagazdálkodás átalakulása, a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése jelentős lehetőségeket kínál a megye számára a megye környezetkímélő energiaellátásának támogatására.

(20)

18

7. Mellékletek

1. sz. melléklet: Intézkedéseket összefoglaló táblázat

2. sz. melléklet: Ernyőprojekt-összesítő táblázat (az intézkedések megvalósítását segítő ernyőprojekt-javaslatok)

3. sz. melléklet: Egyedi projektösszesítő táblázat (az intézkedések megvalósítását segítő, az ernyőprojekteket alátámasztó egyedi projektjavaslatok)

Stratégiai cél-beavatkozás-intézkedés mátrix:

1. Stratégiai cél: Gazdasági környezet fejlesztése (elsődlegesen a foglalkoztatás bővítésével)

Tervezett beavatkozások:

• gazdaságfejlesztés, különösen iparfejlesztés Tervezett intézkedések:

▪ ipari park infrastruktúra fejlesztése;

▪ kis- és középvállalkozások fejlesztése;

▪ logisztikai kapacitásbővítés;

▪ aktív megyei befektetésösztönzés

▪ vonzó üzleti környezet kialakítása.

• agráripari fejlesztések

Tervezett intézkedések:

▪ élelmiszergazdaság piacorientált fejlesztése (piacra jutás infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztése, marketing tevékenység támogatása)

▪ helyi termékpolitika (minőségi kínálatfejlesztés ösztönzése,)

▪ versenyképes agráripari szektorok támogatása (termelés és feldolgozás professzionális megszervezésének és kapacitásainak támogatása)

▪ termelési integrációk támogatása (pályázati rendszeren keresztül)

▪ agráripari K+F+I támogatása (térségi kísérleti fejlesztések, tudástranszfer működtetése)

▪ agráripari technológia és telephelyfejlesztés (gyümölcstermesztés, baromfi ágazat)

• foglalkoztatás bővítése a gazdaság erősítésén keresztül, Tervezett intézkedések:

▪ értékteremtő foglalkoztatás és aktivitás növelése a megyei gazdaság jövedelmező ágazatainak fejlesztésével

▪ foglalkoztatás növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések

• fenntartható turizmusfejlesztés Tervezett intézkedések:

▪ turisztikai vonzerők és szolgáltatások kapcsolódó infrastruktúra és szálláshelyek fejlesztése, elérhetőségük javítása

▪ turisztikai szervezetrendszer fejlesztése

• határmenti együttműködések fejlesztései Tervezett intézkedések:

(21)

19

▪ határon átnyúló gazdasági együttműködések

▪ határon túli fiatalok képzése

• gazdaságfejlesztést és munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés Tervezett intézkedések:

▪ (települési és térségi) közlekedési infrastruktúra fejlesztése,

• gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés:

Tervezett intézkedések:

▪ településfejlesztés, településüzemeltetés

▪ egészségügyi és szociális ellátórendszer kiépítése, fejlesztése, bővítése, és az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése).

2. Stratégiai cél: Társadalmi megújulás, felzárkózás Tervezett beavatkozások:

• oktatásfejlesztés

Tervezett intézkedések:

▪ a gazdaság igényeit jobban tükröző, annak változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó szakképzés,

▪ oktatáshoz való hozzáférés javítása

▪ versenyképes felsőoktatási, innovációs és kutatási kapacitás kiépítése és folyamatos fejlesztése

▪ duális képzési forma a szakképzésben és felsőoktatásban.

• felzárkózás

Tervezett intézkedések:

▪ munkaerőpiaci képzések, kulcskompetenciák fejlesztése

▪ humán erőforrás fejlesztése: a hátrányos helyzetben élő lakosság oktatási, képzési, felzárkóztató programjának támogatása, a munkaerőpiacra történő visszatérés ösztönzése munkába állást szolgáló szak és átképzési programok támogatásával

▪ érintett településrészek szociális, oktatási, egészségügyi infrastruktúra korszerűsítése

▪ tehetséggondozó és esélyteremtő programok.

3. Stratégiai cél: Élhető megye megteremtése Tervezett beavatkozások:

• zöldgazdaság, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Tervezett intézkedések:

▪ zöld város

▪ energiahatékonysági fejlesztések: a megye adottságaihoz igazodva az energiahatékonyság, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, az energia-diverzifikáció támogatása)

• környezetvédelemi fejlesztés Tervezett intézkedések:

▪ ár- és belvízvédelmi, belterületi- és csapadékvízvédelmi fejlesztések, ivóvízellátó hálózatok rekonstrukciójának fejlesztése- bővítése (vízminőségjavítás- és védelem), szennyvízhálózat fejlesztés, hulladékgazdálkodás, komplex vízgazdálkodás, szennyízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés integrált fejlesztése stb.)

▪ természetvédelem és élővilág védelem.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

táblázat: Anyai demográfiai, biometriai és szülészeti jellemzők a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei egyesített mintában (n=8104), nem-roma és roma alcsoportok

A leletanyag térbeli vizsgálata alapján kitűnik, hogy Magyarország területén főként Észak- kelet-Magyarországon, ezen belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagy hagyománya van az iskoláztatásnak. A szülők erejükön felül gondoskodtak arról, már az előző generációk alatt is, hogy gyermekeik

binál kevesebb volt, miközben a megye né- pessége több mint 20 000 fővel nőtt.. Szabolcs—Szatmár megyében még

valamennyi megye rendelkezik klímastratégiával, amelyekben hasonló kihívásokat és célokat azonosítottak, ezek mindenképpen könnyebben és hatékonyabban elérhetők

Nógrád megye gazdasági teljesítménye a megyék rangsorában szinte minden indikátor alapján az utolsók között szerepel, mutatva ezzel a nemzetgazdaságban elfoglalt

Számos – költséges - infrastrukturális fejlesztés valósult meg, amely hosszú évek vagy évtizedek óta váratott magára (kiépült a kommunális infrastruktúra, a legégetőbb

Vagyis, a főiskolások többsége a saját megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből kerül ki, és mellette a környező megyékből (Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar