Nógrád megye 2030-ig terjedő stratégiája
az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához
Salgótarján, 2020. november
Tartalomjegyzék
1. Vezetői összefoglaló ... 1
2. Vízió ... 4
3. Nógrád megye stratégiai céljai ... 5
1) Gazdasági versenyképesség növelése ... 5
2) Társadalmi innováció fejlesztése ... 5
3) Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése ... 6
4) Zóna szintű együttműködések fejlesztése ... 7
4. Beavatkozási logika ... 9
5. A stratégiai célok indokoltsága ... 13
1
1. Vezetői összefoglaló
Nógrád megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképes korúak csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet, ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra. A munkanélküliségi helyzetkép alapján a megye az országos átlagnál rosszabbul teljesít, mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a vizsgált időszakban – a COVID-19 hatásait még nem ismerve - csökkenő tendenciát mutat, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás pedig növekszik régiós szinten. A régiós bruttó átlagkereset az országos átlagkereset 90%-a.
Az általános iskolai, óvodai és gimnáziumi ellátás esetében csökkenés figyelhető meg. A szakképzési portfóliót tekintve a megye ellátottsága megfelelő, azonban egyes hiányszakmák képzésének bevezetése még indokolt lehet. A felsőoktatás csak kihelyezett képzési központ útján valósul meg, bár az egyetemvárosok, mint Budapest, Gödöllő és Eger szomszédos fekvése miatt kevés valószínűséggel indítható versenyképes képzés.
A megye gazdasági teljesítményéről a rendelkezésre álló adatok alapján a következő megállapításokat tehetjük: az egy főre jutó bruttó hazai termék kisebb megtorpanásokkal, de folyamatosan nőtt, a regisztrált önálló és társas vállalkozások száma szintén növekedett. A beruházások értéke a 2020. I. féléves koronavírus járvány okozta visszaeséstől eltekintve a 2010-2018 közötti időszakban növekedett, az export volumene szintén folyamatosan gyarapodott, amely bevételek legnagyobb részben a megye húzóágazataiban, elsősorban a gépiparban és járműparban realizálódtak. A megye adóbevételeinek alakulását szintén ez a tendencia jellemzi, legnagyobb hányadát a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, járulékok teszik ki.
A megye legnagyobb árbevétellel és foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalatainak 80%- a a húzóágazatban, a feldolgozóiparban végzik tevékenységüket, a fennmaradó 20%-ban a fejlődő pályán lévő élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások helyezkednek el.
A nemzetgazdasági ágazatok vizsgálatakor a húzó, fejlődő és kihívásokkal küzdő, ugyanakkor potenciállal rendelkező felosztást használtuk. A megye húzóágazatai egyértelműen a feldolgozóipar és a kereskedelem, hiszen a megye nettó árbevételének, exportbevételének döntő hányada ezen ágazatok tevékenységének köszönhetően realizálódik és a megyében a legnagyobb beruházások is ezen ágazatokban valósulnak meg, különös tekintettel a feldolgozóiparon belül a gépiparban és járműiparban. A legtöbb vállalkozás a mezőgazdaságban, halászati és az erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágban szűnt meg.
A megyei ágazatok értékelésében ki kell emelnünk a turizmus jelentőségét, hiszen tájföldrajzi értékeinek köszönhetően ezen ágazat is komoly potenciállal rendelkezik. Hollókő Ófaluja a Világörökség része, az Ipolytarnóci Ősmaradványok UNESCO Világörökség Várományos Helyszín, a Novohrad-Nógrád Geopark pedig a világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, amely 2010 óta az UNESCO Globális Geopark Hálózatának tagja. A 2013-2019 közötti időszakot általánosságban kedvező turisztikai folyamatok jellemzik, de a 2020 első félévében megjelenő koronavírus járvány által előidézett negatív társadalmi-gazdasági folyamatok a turizmusban is erősen éreztették hatásukat. Az elemzett időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák és vendégek száma emelkedő tendenciát mutattak, kiemelhető a megye esetében a falusi turizmus szerepe is, de a járvány
2
megjelenésének következtében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmában jelentős visszaesés tapasztalható.
A K+F+I tevékenységét tekintve a megye országos viszonylatban az utolsó helyen áll.
Rendelkezésre álló K+F+I erőforrásai erősen korlátozottak, a K+F+I beruházások aránya és az összes K+F+I ráfordítás értéke csekélynek mondható.
Nógrád megyében négy ipari park is működik, de a befektetési környezetet azonban nem csak a befektetési területek nagysága, hanem a munkavállalók lakhatási és életkörülményei is meghatározzák. Nógrád megye lakásállománya az elmúlt húsz évet tekintve növekedett. A lakásépítések száma azonban nem mutatott egyenletes képet, a visszaesés már a 2005-ben bekövetkezett, és csak 2016-tól fordult ismét emelkedővé.
Nógrád megyében a gazdasági szervezetek teljesítményértéke növekvő tendenciát mutat, a vizsgált időszakban a megyében a beruházásérték két és félszeresére bővült. Fontos azonban kiemelni, hogy a beruházások nagy mértékben elmaradnak az országos és régiós átlagtól, bár egyértelműen mutatkoznak a felzárkózás jelei, viszont ez az érték még mindig mintegy 60 %- kal alacsonyabb a heves megyeinél.
Közlekedésföldrajzi szempontból a megye külső periférián fekszik, ezért célszerű Szlovákiával együttműködve meghatározni a közlekedésfejlesztés prioritásait és lehetőségeit. Közös projektek tekintetében a megye területén az Ipoly völgye a legalkalmasabb, az Ipolyság – Balassagyarmat – Losonc viszonylatban visszaállítható lenne az egykori vasút, valamint ezzel párhuzamosan gyorsforgalmi út is épülhetne (elkerülendő a folyó két oldalán létesülő párhuzamos fejlesztéseket). Az alapvetően hazai érdekeket szolgáló fejlesztéseknél is lehet olyan ajánlatokat tenni, amely a szlovák fél számára is előnyös: például az egykor (a második világháború) után egy ideig létező Salgótarján – Fülek – Ózd (vagy Miskolc) vasúti összeköttetés felújítása. A jelenlegi fejlesztési tervek első ütemben a dél-észak irányú, közúti hálózatok fejlesztését preferálják (21-es főút 2x2 sávossá alakítása, M2-es gyorsforgalmi út tervezett folytatása). Az úthálózat további minőségi fejlesztése indokolt, egyes esetekben a hiányzó összekötő útszakaszok megépítése is szükséges lehet: a közösségi közlekedés átszervezésével a zsáktelepülések esetében az elérhetőség jelentősen javítható, ezáltal bekapcsolhatók a megye „vérkeringésébe”, egyéb esetekben a fejlesztések tehermentesítést szolgálhatnak.
Az aktuális közlekedésfejlesztési koncepció (ITM KPFÁT 2020) 2020-ig prioritásként jelöli meg a 21-es főút kapacitásbővítését, mely a 2x2 sávosra történő bővítés által Hatvantól Salgótarjánig megtörtént. Tervezés alatt áll a Salgótarjánt keletről elkerülő szakasz tervezése, mely Szlovákia felé könnyítené meg a tranzitforgalmat, tehermentesítve a szűk völgyben fekvő belvárost. A 23-as út korszerűsítése is előkészítés alatt áll. A határmenti kapcsolatok javítását két új Ipoly-híd fogja szolgálni Őrhalom és Ipolyvarbó, valamint Drégelypalánk és Ipolyhídvég között.
A telekommunikációs szolgáltatások jelentős fejlesztése indokolt, a megfelelő gerinchálózat kiépítésével nagymértékben javítható lenne a lefedettség – ugyanakkor ennek akadálya a megye jelentős részén az aprófalvas településhálózat, a fizetőképes kereslet nem megfelelő volumene.
A közműhálózat esetében is a teljes kiépítettség az elérendő cél.
Nógrád megye változatos tájföldrajzi karakterrel rendelkezik, amely jó erdő és mezőgazdasági potenciált, valamint kedvező turizmusföldrajzi adottságokat foglal magában. Az Ipoly-völgye egyedi klímája, öntés és vízhatású talajai, a Cserhát barna erdőtalajai és barnaföldjei változatos agrárföldrajzi potenciált rejtenek magukban. A Börzsöny keleti része ugyancsak fontos erdőgazdálkodási és turisztikai térség. Az orográfiai helyzetből és a geológiai adottságokból
3
fakadóan a megye vízellátottsága megfelelő, amely a gazdálkodás és a művelés módjának ökológiai szempontú megválasztásával erősíti a környezeti fenntarthatóságot.
A stratégiai bányászati nyersanyagok elsősorban a barnakőszén, a homok, az építő és díszítőkövek (bazalt, andezit, és tufakőzetek), valamint Börzsöny és a Karancsvidék nemesércei tekintetében jelentősek.
A környezetszennyezés kérdésköre a barna mezős iparterületek és a bányavidékek rekultivációs igényei alapján jelent kezelendő feladatokat, emellett a lokális szennyezések (lakossági fűtés, közlekedés) befolyásolják az általános környezeti állapotot.
Turisztikai adottságokban bővelkedik a térség, a Nógrád-Novohrád Geopark, beleértve az Ipoly-völgyét is, a Cserhát aprófalvait (különösen Hollókőt), valamint a barokk-klasszicista kisvárosokat Szécsényt, Balassagyarmatot komplex, kínálat áll rendelkezésre az odalátogatók számára.
4
2. Vízió
Nógrád megye a népességét megtartó, a perifériákat megerősítő fejlesztéspolitika eredményeként, közúton és vasúton jól megközelíthető, komplex turisztikai kínálattal rendelkező - Budapest közelsége lévén - agglomerációs és rekreációs térséggé válik az elkövetkezendő tíz esztendőben.
A megye népességcsökkenése – köszönhetően az életminőséget, vállalkozókedvet növelő intézkedéseknek, következetes barna mezős gazdaságfejlesztésnek – az évtized végére megáll.
A tájföldrajzi környezetnek és a jó elérhetőségnek köszönhetően a megye nyugati és déli része közlekedésföldrajzi szempontból főváros agglomerációs övezetévé válik.
Az északi területek a Nógrád-Novohrád Geopark szellemiségében a helyi termékek, a kézműipar és a turizmus színtereivé nőnek ki. A 22-es út, valamint a dél-szlovákiai úthálózat egységes gyorsforgalmi hálózattá történő fejlesztése, illetve a vasúti megközelítés modernizációja a főváros és Dél-Szlovákia nemzetközi jelentőségű rekreációs térségévé emeli az Ipoly-völgyét.
A 21-es út gyorsforgalmivá történő fejlesztésével kialakul a nógrádi ipari tengely, amely Salgótarján-Hatvan közötti városok részvételével (Pásztó, Bátonyterenye és a heves megyei Lőrinci) egy agglomeratív, innovációs gazdaságföldrajzi szerveződés alapjait fekteti le.
Megkezdődik a térség Ipar 4.0 alapú gazdasági fejlődése.
A Börzsönyi-peremhegység keleti része, a Pásztói-Mátra, a Karancsvidék és az Ipoly-völgye a Cserhát-hegység középpontjával változatos táji kínálatot biztosít a megye számára turizmusföldrajzi potenciáljának kiaknázására, amely a Harz-hegység mintájára egységes turisztikai térségként fejlődik, kínálatát összekötő közúti és kerékpáros infrastruktúrával.
5
3. Nógrád megye stratégiai céljai
Nógrád megyét társadalmi-gazdasági szempontból az ország többi megyéjéhez képest stagnáló helyzet jellemzi. Az elmúlt időszakra ugyan elmondható, hogy fejlődő pályára állt, de a pozitív irányú elmozdulás lényegesen lassúbb és kisebb mértékű az országos teljesítménymutatókhoz képest. Nógrád megye nemzetgazdaságban betöltött pozíciójának javításáért a legfontosabb beavatkozási tématerületek a következők alapján határozható meg:
1) Gazdasági versenyképesség növelése
Nógrád megye gazdasági teljesítménye a megyék rangsorában szinte minden indikátor alapján az utolsók között szerepel, mutatva ezzel a nemzetgazdaságban elfoglalt alacsony pozícióját.
Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a vizsgált időszakban javítani tudott általános fejlettségi helyzetén.
A megye gazdasági teljesítményéről a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi vizsgált szempontok szerint a következő megállapításokat tehetjük: az egy főre jutó bruttó hazai termék kisebb megtorpanásokkal, de folyamatosan nőtt, a regisztrált önálló és társas vállalkozások száma szintén növekedett az elmúlt időszakban. A beruházások értéke szintén növekedett, az export volumene folyamatosan gyarapodott, amely bevételek legnagyobb részben a megye húzóágazatiban, azon belül is elsősorban a gépiparban, járműparban realizálódtak. A megye adóbevételeinek alakulását szintén ez a tendencia jellemzi, legnagyobb hányadát a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, járulékok teszik ki.
A nemzetgazdasági ágazatok vizsgálatakor a húzó, fejlődő és kihívásokkal küzdő, ugyanakkor potenciállal rendelkező felosztást használtuk. A megye húzóágazatai egyértelműen a feldolgozóipar és a kereskedelem, hiszen a megye nettó árbevételének és exportbevételének legnagyobb hányada ezen ágazatok tevékenységének köszönhetően realizálódik, valamint a megyében a legnagyobb beruházások ezen ágazatokban valósulnak meg, különösen a gépiparban és járműiparban. A legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás ágazatban szűnt meg.
Az ágazatok között ki kell emelnünk a turizmus jelentőségét, mivel a tájföldrajzi adottságoknak köszönhetően ezen ágazat is kiemelkedő potenciállal rendelkezik. Kedvező turisztikai folyamatok jelentek meg, amelyek a megye felzárkózását támogathatják, hiszen Nógrád megye a turizmusra vonatkozó indikátorok tekintetében egyelőre sereghajtó.
A K+F+I tevékenységét tekintve a megye országos viszonylatban az utolsó helyen áll.
Rendelkezésre álló K+F+I erőforrásai erősen korlátozottak, a K+F+I beruházások aránya és az összes K+F+I ráfordítás értéke visszafogottnak mondható.
2) Társadalmi innováció fejlesztése
Nógrád megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképes korúak csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet. Éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra.
6
Munkanélküliség terén a megye ugyancsak gyengébben teljesít az országos átlaghoz viszonyítva.
Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás pedig növekszik. A régiós bruttó átlagkereset eléri az országos átlagkereset 90%-át.
A szakképzési portfóliót tekintve az egyes hiányszakmák képzésének bevezetése még indokolt lehet. A felsőoktatási képzés csak kihelyezett képzési központ útján valósul meg.
3) Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
Mivel Nógrád megye a külső periférián fekszik, ezért célszerű Szlovákiával egyeztetve meghatározni a közlekedésfejlesztés prioritásait és lehetőségeit, esetlegesen közös infrastruktúrákban gondolkodva. Ez alatt nem csak „pontszerű” fejlesztéseket értünk (mint például hidak, új határátlépési pontok), hanem az Európai Unió Schengeni Egyezménye által biztosított mozgásszabadságot kihasználva közös használatú, országhatárt átlépő pályák ki-, illetve visszaépítését is. A megye területén az Ipoly-völgye erre a legalkalmasabb, az Ipolyság – Balassagyarmat – Losonc viszonylatban visszaállítható lenne az egykori vasút, valamint gyorsforgalmi út is épülhetne (elkerülendő a folyó két oldalán a párhuzamos fejlesztéseket). A hazai érdekeket szolgáló fejlesztéseknél is lehet olyan lehetőségeket említeni, amely a szlovák fél számára is előnyös: például a második világháború után egy ideig létező Salgótarján – Fülek – Ózd (és Miskolc) vasúti összeköttetés felújítása.
A jelenlegi fejlesztési tervek egyelőre inkább a dél-észak irányú, közúti hálózatok fejlesztését preferálják (21-es főút 2x2 sávossá alakítása, Az M2 folytatása Vác – Parassapuszta közötti 2x2 sávos gyorsforgalmi út építése. A tervezés elindítása, szakaszok kivitelezése (pl. Rétság és Nagyoroszi elkerülő utak építése legalább 2x1 sávban a teherforgalom számára), így a gyenge transzverzális összeköttetések továbbra sem fognak erősödni, előrevetítve a periférikus, leszakadó pozíció tartós konzerválódását. Az úthálózat minőségi fejlesztése, az egyes esetekben hiányzó összekötő útszakaszok megépítése is szükséges lehet: a zsáktelepüléseknél az elzártság megszüntetésével a közösségi közlekedés átszervezhető, bekapcsolható a megye
„vérkeringésébe”, egyéb helyeken tehermentesítést szolgálhat.
Az aktuális közlekedésfejlesztési koncepció (ITM KPFÁT 2020) 2020-ig prioritásként jelöli meg a 21-es főút kapacitásbővítését, mely a 2x2 sávosra történő bővítés által Hatvantól Salgótarjánig megtörtént. Tervezés alatt áll a Salgótarjánt keletről elkerülő szakasz, amely Szlovákia felé könnyítené meg a tranzitforgalmat, tehermentesítve a szűk völgyben fekvő belvárost. A 23-as út korszerűsítése is előkészítés alatt áll. A határmenti kapcsolatok javítását további két új Ipoly-híd fogja szolgálni Őrhalom és Ipolyvarbó, valamint Drégelypalánk és Ipolyhídvég között.
A telekommunikáció paraméterei nagymértékben elmaradnak a kívánatostól, így jelentős fejlesztése indokolt, a megfelelő gerinchálózat kiépítésével nagymértékben javítható az elérés – ugyanakkor ennek akadálya a megye jelentős részén a kis népesség, a fizetőképes kereslet nem megfelelő volumene.
A közműhálózatban a teljes lefedettség lehet csak a cél, amely a közműolló záródását segíti elő.
7
4) Zóna szintű együttműködések fejlesztése
Nógrád megye hosszan határos Szlovákiával, az egykoron egységes vármegye ma két ország között oszlik meg. Balassagyarmat szorosan összetartozik egykor elválasztott részével, Szlovákgyarmattal, illetve határon túli térségi pólusa Nagykürtös. Salgótarján-Losonc egy észak-déli fejlődési pólus alapjait fektethetik le.
Nógrád megye zóna szintű együttműködési céljai alapvetően az interregionális, megyei szintű illetve határon átnyúló kooperációk kiépítésében, bővítésében tervezhetők. Mindez a vonalas infrastruktúrák fejlesztése által létrejött területi együttműködéseket, határmenti együttműködéseket, és kárpát-medencei dimenziójú projekteket foglalja magában.
Nógrád megyében található a Novohrad-Nógrád Geopark, amely 2008-ban jött létre és a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkja. 2010-ben vált az Európai Geoparkok - és a Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává. Területe a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel, célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése, a történelmi hagyományok és a helyi közösségek újraegyesítése.
Zóna szintű együttműködések valósulhatnak meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésével. Ezen kapcsolatok erősítése, valamint a gazdaság, társadalom, környezet számára hasznosuló tevékenységek megvalósítása a hosszú távú együttműködési környezet megteremtéséhez járul hozzá.
A megyei helyzetfeltárásban megfogalmazott következtetések, fejlesztési igények alapján összegyűjtött projektjavaslatok a gazdasági és környezeti kohézió növelését emelték ki a következő tíz esztendő stratégiai feladatai közül (1. ábra). A beavatkozások között szerepel a közlekedésfejlesztés, környezetfejlesztés, az életminőséget javító településfejlesztés, a smart településfejlesztés, a gazdaság és ipar fejlesztés valamint a vonzó üzleti környezet fejlesztése.
A megye fő közlekedési útvonalainak bővítése támogatja a gazdaságfejlesztést, illetve hozzájárul ahhoz, hogy az utak elbírják a megnövekvő forgalomterhelést. A fejlesztések hatására javul az életszínvonal és a terület lakosságmegtartó képessége, illetve hozzájárul a zóna szintű együttműködések megvalósításához, számának növeléséhez. A nógrádi kerékpárút- hálózat bővítése, ezáltal a turisztikai célpontok megközelíthetőségének javítása támogatja az ágazat stabil fejlődését. A megyei klímastratégiában fejlesztési célként megjelölt beavatkozáshoz illeszkedő, megújuló alapú energiafelhasználás bővítése, energiahatékonyság fokozása a természeti és az épített környezet védelmét, a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását szolgálja. A smart megoldások csak korlátozottan jelennek meg a megye településein, azonban az itt élők kényelme, és letelepedők vonzása érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni azok fejlesztését, széleskörű alkalmazását. Az induló vállalkozások részéről igény mutatkozik irodák, ipari létesítmények bérlésére legfőképp fejlődésük első szakaszában. A szabadon bővíthető csarnokok, barnamezős ingatlanok megfelelő inkubációs helyet biztosíthatnak a növekedésük kezdő fázisában lévő vállalkozások számára.
A stratégiai célok alapján elkészített projektjavaslatok megvalósulása által erősödhet a megye nemzetgazdaságban betöltött szerepe, illetve kialakulhat a rendszerváltás óta először egy hosszú távú fejlődési környezet.
8
A stratégiai célok forrásigénymegoszlása Nógrád megyében 51.31%
26.14%
17.80%
4.75%
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése Gazdasági versenyképesség növelése
Zóna szintű együttműködések fejlesztése
9
4. Beavatkozási logika
A beavatkozási logika felépítése egyrészt az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna által meghatározott átfogó célkitűzések mentén, a megyei helyzetfeltárásra építve, valamint a megyei fejlesztési igények figyelembe vételével történt. Így egy egységes, de a térségi igényeket is figyelembe vevő beavatkozási logika jöhetett létre.
A beavatkozási logika tekintetében egyértelműen kirajzolódnak a megyei helyzetfeltárás során megállapított következtetések, ennek megfelelően a megye gazdaságfejlesztésének hangsúlyos irányai, főbb prioritásai. A 2. ábra százalékos megoszlás alapján rangsorolja a megyei gazdasági szereplők által javasolt beavatkozási elképzeléseket. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a megyében prioritást élvez a turizmusfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, illetve az életminőséget javító településfejlesztés, de a gazdaság és iparfejlesztésnek, valamint az oktatás és képzésfejlesztésnek is hasonlóan fontos szerepet tulajdoníthatunk.
A beavatkozási célok eloszlása Nógrád megyében a beérkezett projektjavaslatok arányában 2.50%
2.50%
2.50%
2.50%
5.00%
5.00%
5.00%
7.50%
10.00%
15.00%
20.00%
22.50%
0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00%
Környezetfejlesztés Agráriumfejlesztés Települési megtartóerő fejlesztése Smart településfejlesztés Vonzó üzleti környezet fejlesztése Humán infrastruktúra fejlesztése Határon túli területek együttműködés
fejlesztése
Oktatás és képzésfejlesztés Gazdaság és iparfejlesztés Életminőséget javító településfejlesztés Közlekedésfejlesztés Turizmusfejlesztés
A projektjavaslatok számának beavatkozásokhoz kapcsolódó
százalékos megoszlása
Összeg
10
Nógrád megyében tevékenységarányosan a beavatkozások több mint ötöde a turizmus fejlesztését helyezi előtérbe, amely erősen megalapozott prioritás, tekintettel a Nógrád megyében található, Világörökség részeként számon tartott Hollókő Ófalura, a Novohrad- Nógrád Geoparkra, illetve az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területre, amely UNESCO Világörökség várományos helyszín. A Cserhát Naturpark fejlesztése a Nógrad- Novohrad Geoparkkal párhuzamosan kerül megvalósításra, amelynek keretében kiemelt hangsúlyt kap az információs infrastruktúrák bővítése. A vallásturizmus színvonalának megtartása érdekében a Mária út mentén zarándokszálláshelyek kerülnek kialakításra. A fejlesztési szükségletek leginkább a turisztikai vonzerők és szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra és szálláshelyek kialakításában nyilvánulnak meg. Példaként említhetjük a salgótarjáni Tóstrandi Sport- és Rekreációs Központtal kapcsolatos fejlesztési igényeket, úgymint az Ifjúsági tábor korszerűsítése, Jégcsarnok építése, a strand újjáépítése.
Továbbá a diósjenői strandfürdő rehabilitációja és újraindítása, a salgótarjáni kemping korszerűsítése, Bányamúzeum fejlesztése, „Üveglandia” kialakítása a volt Öblösüveggyár területén, túraútvonalak és kapcsolódó pihenőhelyek fejlesztése. A várfejlesztések szerepe is kiemelkedik a megyei stratégiában. A Nógrádi vár és Drégely vára turisztikai fejlesztése kiemelt pontja lehet a Nemzeti Vár és Nemzeti Kastélyprogramnak. A Nőtincsi-tó elsősorban evezős sport és szabadidős tevékenységre kijelölt fejlesztése növeli megye rekreációs potenciálját. Balassagyarmat átfogó turisztikai fejlesztésének keretében megújul az Ipoly szálló, megvalósul a volt megyeháza funkcióbővítő beruházása, illetve bővül a Balassagyarmat- Patvarc e-gokartpálya felülete és kiszolgáló infrastruktúrája is.
A közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos igényekben szintén megjelenik a turizmusfejlesztés, a turisztikai célpontok, rekreációs területek elérhetőségének, megközelíthetőségének javítása formájában, amely többek között a Nógrádi kerékpárúthálózat bővítését foglalja magában. A városi közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések célja a munkaerő mobilitásának támogatása, a városok területén lévő és a településeket összekötő utak-, illetve a közösségi közlekedési eszközök és rendszerek fejlesztése, pl. Rákóczi út - városi főközlekedési útvonal - Zemlinszky út és Bem utca rekonstrukciója, forgalomtechnikai intézkedések, pl.: körforgalmak kialakítása. A nagyvárosok geopolitikai helyzetének kihasználása és gazdaságfejlesztése érdekében végrehajtott útfejlesztés intézkedés az M2 Vác-Parassapuszta közötti 2x2 sávos gyorsforgalmi út - a megye fő közlekedési útvonala - folytatásában nyilvánul meg. A 22-es út négysávosítása egyelőre koncepció szintjén létezik, de elengedhetetlen alapinfrastruktúra- fejlesztési célkitűzés az északi periféria szerves fejlődésének elősegítéséhez.
Az életminőséget javító településfejlesztéshez köthető beavatkozások között főként azon intézkedéseket tarthatjuk számon, amelyek a városi területek és lakóövezetek komplex megújítására irányulnak a munkaerő helyben tartása, illetve vonzása érdekében, de ide sorolhatjuk a környezettudatos és a fenntarthatóságot támogató városfejlesztési akciókat is.
Kiemelt fontosságú a lakótelepek rehabilitációja, a kertvárosi részekben elmaradt fejlesztések pótlása, a többszintes lakóépületek energetikai felújítása. Különösen Salgótarjánban nagy területet foglalnak el a leromlott állapotú rozsdaövezetek, amelyek rehabilitációja a klímastratégiának megfelelően zöld szemléletben, környezeti szempontú funkció- áthelyezésekkel, a biodiverzitás megtartásával valósul meg. Salgótarján városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése okos eszközök kihelyezésével, újszerű, esztétikus utcabútorokkal, a zöld felületek bővítésével valósul meg.
A gazdaság és iparfejlesztési beavatkozások a helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó stratégiai fejlesztésekben, ipari parkokhoz köthető beruházásokban, fejlesztésekben, valamint a helyi KKV-k versenyképességének növelésében nyilvánulnak meg és a helyi gazdaság megerősítését célozzák. Nógrád megye jövőjét veszélyezteti az agyelszívás, ezért olyan vállalkozásfejlesztési program megvalósítására lenne szükség, mely bevonzza és megtartja a
11
növekedni képes vállalkozásokat. Ennek lehetséges eszközei a helyi vállalkozások digitalizációjának erősítése, helyi ösztöndíjprogramok, start-up és induló digitalizált vállalkozásokat támogató infrastruktúra és szolgáltatások létrehozása. A termelő vállalkozások számára a fejlődés, bővülés lehetőségét az ipari parkokhoz kapcsolódó fejlesztések, ipari csarnok építések, bővítések biztosíthatják.
Az oktatás- és képzésfejlesztés szintén kiemelt helyen szerepel a megye következő tíz éves beavatkozásai között, hiszen a fiatalok városban maradása nagymértékben függ attól, hogy gyermekeiknek milyen minőségben tudják biztosítani az alap, valamint a közép- és felsőfokú oktatás lehetőségét. Ennek elősegítésére egy komplex oktatásfejlesztési programot kívánnak megvalósítani, amely programba a tanórák lehető legmagasabb színvonalú megtartásának biztosítása mellett az iskolák épületeinek és környezetének felújítása is beletartozik. Célként került megfogalmazásra a Nógrád megye kitörési pontjaihoz kapcsolódó képzési rendszer létrehozása, amelynek alapjai megvannak, de a szektorok megerősítése megköveteli a képzési háttér fejlesztését is. A projekt többek között magában foglalja a turisztikai képzések indítását, az egészségügyi és szociális képzőrendszer megerősítését, infrastruktúrájának fejlesztését, a hátrányos helyzetű gyermekek digitális kompetenciájának fejlesztését, munkahelyi informatikai képzéseket, oktatási paktum működtetését. Külön prioritást élvez a Salgótarjáni kereskedelmi- és vendéglátóipari középfokú oktatás modern feltételrendszerének kialakítása, amelyhez első lépésként a “volt Öblösüveggyár” megvásárlása és rekultivációja szükséges. Az ingatlan több projekt számára is helyszínt biztosít. A terület rekultivációját követően a projekt magában foglal egy a XXI. századi elvárásoknak megfelelően kialakított középiskolai épületet az összes szükséges ellátó helyiséggel együtt.
A határon túli területek együttműködésének fejlesztése a zóna szintű együttműködések fejlesztése megnevezésű stratégiai cél megvalósulását szolgálja. Az intézkedések elősegítik Nógrád megye bekapcsolódását a közép-európai közlekedési vérkeringésbe, amely jelentős gazdaságélénkítő hatással bírhat. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahová egyelőre még gyorsvonat sem közlekedik. A Budapest-Salgótarján Intercity kiváló eszköz az elvándorlás helyett az ingázás ösztönzésére. Nyugat-Nógrádban az ingázás környezeti hatásait szintén vasútfejlesztéssel érdemes mérsékelni. Az M3-R2 észak-déli gazdasági tengely összehangolt fejlesztése (Hatvan-Salgótarján-Losonc) révén a tengely melletti urbanizált térség Közép- Európa új lendületet kapó térsége lehet a végleges leszakadás helyett. A vasúti fejlesztéseket kiegészítendő a Balassagyarmat- Aszód 78-as számú MÁV vonal korszerűsítése, valamint a Balassagyarmat- Diósjenő-Vác 75-ös számú MÁV vonal korszerűsítése is a kiemelt célok között szerepel.
A humán infrastruktúra fejlesztése a városok lakosságmegtartó erejének növelését szolgáló programok, valamint a képzési intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztése által valósulhat meg. A megyében a társadalmi párbeszéd erősítése fontos a térségben dolgozók és lakók körében. A hálózatosodás foka még mindig alacsony számtalan gazdasági területen. A helyi partnerség működtetése elősegítené a társadalmi kapcsolatok erősödését, a térség megtartó erejének és vonzerejének növelését. A folyamatosan csökkenő munkaerő miatt az utánpótlásra hosszú távon kell megoldást találni, pályaorientáció által csökkenthető a fiatalok – kiemelten a magasan képzetteké - kiáramlása a térségből.
A vonzó üzleti környezet fejlesztése a kereskedelmi és vendéglátóegységek bővülésével valósulhat meg. A turizmus szempontjából kiemelkedő szerepe van az egységek támogatásának, de a város lakosságmegtartó-képességét is emelhetné, valamint az életszínvonalra is pozitív hatással bírnának az intézkedések.
Az okos településfejlesztés részeként Nógrád megyében a smart technológiák, a digitalizáció még csak korlátozottan jelenik meg, de az itt élők kényelme és az új lakók vonzása érdekében
12
haladéktalanul meg kell kezdeni azok alkalmazását többek között a települések épített és természeti környezetének, digitális infrastruktúrájának, szolgáltatási minőségének fejlesztésével.
A települési megtartóerő fejlesztése a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása útján valósulhat meg. Az elnéptelenedéssel veszélyeztetett településeken kiépített infrastruktúrák és szolgáltatások ugyanakkor kiváló életteret jelenthetnének új környezetet kereső aktív nyugdíjasoknak, fiatal családosoknak. A beavatkozás az alábbi intézkedések révén vihető sikerre: szolgáltatási gyengeségek felszámolása, szociális kistelepülési rehabilitáció, ingatlanmentési program, családbarát program, infrastruktúrafejlesztések.
Az agráriumfejlesztés Nógrád megyében a térségi szereplők által beküldött projektjavaslatok alapján egyedül az “Egészséges helyi élelmiszert az asztalra!” elnevezésű ernyőprojektben jelenik meg prioritásként, hiszen Nógrád megye gazdaságában a mezőgazdaság egyelőre kevésbé meghatározó tényező. Kitörési pontot jelenthet azonban a helyi értékekre épülő, prémium minőségű élelmiszerek gyártása. A projekt keretében támogatáshoz juthatnának az egészséges helyi élelmiszert előállító családi gazdaságok és kisüzemek. Az intézkedés hatására javulna a megye agrárgazdaságának jövedelemtermelő képessége, növekedne a helyben feldolgozott termékek aránya, előtérbe kerülnek a tájhoz igazodó ágazatok. A helyi gazdaságban működő vállalkozások versenyképessége növekedhet, javulhat foglalkoztatási helyzetük, stabilitásuk, valamint a lakosság életminőségének emeléséhez is hozzájárulnak a projekt célkitűzései.
Környezetfejlesztéshez kapcsolódó beavatkozást egyetlen projektkezdeményezés képvisel Nógrád megyében. A környezettudatos és fenntarthatóságot támogató városfejlesztési akció keretében bővül a közcélú megújuló energiahasználat, fokozódik az energiahatékonyság. A megyei klímastratégia fejlesztési célként jelöli meg a napenergián alapuló intelligens és integrált térségi, illetve települési szintű elektromos áramellátási rendszerek kialakítását, így a projekt célja az önkormányzati naperőművek bővítése, a közvilágítás napelemes megoldásokkal történő korszerűsítése, illetve a távhőrendszerek fejlesztése, mely a természeti és épített környezet védelmét, a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását szolgálja.
A stratégiai célok meghatározásához a zóna szintű logikát vettük alapul, ennek köszönhetően az egész zónára egységes szerkezetű, de a területi eltéréseket jól reprezentálható tervanyagok jöttek létre. A tervezés során összehangoltuk a helyzetfeltárás következtetéseiből megfogalmazott területi igényeket a megyei partnerek által megküldött intézkedés és projektjavaslatokkal. A beérkezett javaslatok átfogják a megye gazdaságának egészét, amely összegyűjtése az alábbi együttműködésben valósult meg:
• Nógrád Megyei Önkormányzat
• Nógrád Megyei Kormányhivatal
• Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
• Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád Megyei Igazgatósága
A partnerség által összegyűjtött projektszintű javaslatok, mint kiemelt projektek és mint súlyponti témakörök kerültek be a stratégiai anyagba. Ezeket a javaslatokat beavatkozásokhoz (2.ábra) illesztettük, így létrejött az a prioritási sorrend, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztéspolitikai irányvonalait. Ezek alapján a turizmusfejlesztés, közlekedésfejlesztés, életminőséget javító településfejlesztés, gazdaság és iparfejlesztés, valamint az oktatás és képzésfejlesztéshez kapcsolódó beavatkozások kerülnek előtérbe.
13
5. A stratégiai célok indokoltsága
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
A gazdasági és környezeti kohézió megteremtése stratégiai cél esetében a közlekedésfejlesztés, valamint az életminőséget javító településfejlesztést támogató projektek emelkednek ki a megye prioritásai közül. A projektjavaslatok között elsősorban a közúti elérhetőség javítása, periférikus területek jobb összeköttetése, közlekedési eszközök és rendszerek fejlesztése, a települések funkcióbővítő és az életminőséget növelő beruházások szerepelnek.
A városi közlekedésfejlesztési projektek elsődlegesen a munkaerő mobilitásának támogatását tűzték ki célul a városi fő közlekedési útvonalak, valamint a kerékpárúthálózat, illetve a közlekedési infrastruktúra rekonstrukciója által, de a közlekedésfejlesztések egyúttal turisztikai célokat is szolgálnak, hiszen ezáltal javul a megye turisztikai célpontjainak, rekreációs területeinek megközelíthetősége.
A nagyvárosok geopolitikai helyzetének jobb kihasználása érdekében végrehajtott útfejlesztés intézkedés az M2 Vác-Parassapuszta közötti 2x2 sávos gyorsforgalmi út - a megye egyik fő közlekedési útvonala - folytatásában nyilvánul meg.
Az életminőséget javító településfejlesztéshez köthető beavatkozások szintén e stratégiai célt szolgálják. Az ide sorolt projektek között főként azon intézkedéseket emelhetjük ki, amelyek a városi területek és lakóövezetek komplex fejlesztésére irányulnak, a munkaerő helyben tartása, vonzása érdekében, de ide sorolhatjuk a környezettudatos és fenntarthatóságot támogató városfejlesztési akciókat is. Kiemelt fontosságú a lakótelepek rehabilitációja, a kertvárosi részekben elmaradt fejlesztések pótlása, a többszintes lakóépületek energetikai felújítása.
Különösen Salgótarjánban nagy területet foglalnak el a leromlott állapotú rozsdaövezetek, amelyek rehabilitációja a klímastratégiának megfelelően zöld szemléletben, környezeti szempontú funkció-áthelyezésekkel, a biodiverzitás megtartásával valósulhat meg. Salgótarján városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése okos eszközök kihelyezésével, újszerű, esztétikus utcabútorokkal, a zöld felületek bővítésével tervezhető.
A gazdaság és iparfejlesztési beavatkozások a helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó stratégiai fejlesztésekben, ipari parkokhoz köthető beruházásokban, fejlesztésekben, valamint a helyi KKV-k versenyképességének növelésében is megnyilvánulnak és a helyi gazdaság megerősítését, a gazdasági és környezeti kohéziós stratégiai cél megvalósulását célozzák.
Nógrád megye jövőjét veszélyezteti az agyelszívás, ezért olyan vállalkozásfejlesztési program megvalósítására lenne szükség, mely bevonzza és megtartja a növekedni képes vállalkozásokat.
Ennek lehetséges eszközei a helyi vállalkozások digitalizációjának erősítése, helyi ösztöndíjprogramok, start-up és induló digitalizált vállalkozásokat támogató infrastruktúra és szolgáltatás létrehozása. A termelő vállalkozások számára a fejlődés, bővülés lehetőségét az ipari parkokhoz kapcsolódó fejlesztések, ipari csarnok építések, bővítések biztosíthatják.
A helyi identitás erősítését és a városok lakosságmegtartó erejének növelését szolgálják a kereskedelmi és vendéglátóegységek kialakítását szorgalmazó projektek, amely a vonzó üzleti környezet fejlesztéséhez járul hozzá. Ezen egységek támogatásának a turizmus szempontjából is szintén kiemelkedő szerepük van. A vonzó üzleti környezet létrejöttét segítik azok a gazdaságfejlesztési és befektetésösztönző eszközök és szervezetfejlesztési akciók, amelyek a start-up vállalkozások, kreatív vállalkozó kedvű fiatalok, és az elérhető szellemi tőke Salgótarjánba vonzását célozzák, hiszen a szakképzés térségi korlátai és az elvándorlás problémája egyre sürgetőbb megoldást kíván. A termelő szektor vállalatai számára az iparterületi és üzleti infrastruktúrafejlesztések megfelelő inkubációs helyet biztosítanak a növekedésük kezdő fázisában lévő vállalkozások számára.
14 Gazdasági versenyképesség növelése
A gazdasági versenyképesség növelése stratégiai cél esetében a turizmusfejlesztést, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató projektjavaslatok kapták a legnagyobb hangsúlyt Nógrád megye esetében. A megyében tevékenységarányosan a beavatkozások több, mint ötöde a turizmusfejlesztését helyezi előtérbe. A fejlesztési szükségletek leginkább a turisztikai vonzerők és szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra és szálláshelyek fejlesztésében nyilvánulnak meg a projektjavaslatokban. A megye gazdasági helyzetelemzéséből a vizsgált időszakból egyértelműen mutatkozik a pozitív trend (3.ábra), így a gazdasági ágazatban rejlő potenciálok kiaknázása megalapozott.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Nógrád megyében 2010-2019 között (Forrás: KSH)
Nógrád megye adottságai kiváló terepet biztosítanak a lelassulásnak, a fizikai és lelki megújulásnak. A geológiai értékek, túraútvonalak, aktív élményszerzési lehetőségek arra predesztinálják a térséget, hogy Magyarország egyik rekreációs övezete legyen. A megyében kiemelten magas a szakrális turizmus célpontjainak száma, amelyek - csodálatos lokációik mellett - a látogatók lelki egészségét szolgálják. Nógrád megye adottságai kiválóak a sport- és rekreációs tevékenységekhez. Azok a réspiacok kerülnek fókuszba, amelyek országos szinten hírnevet és kiemelkedő eredményeket hozhatnak a Nógrádba edzőknek. Ebben előtérbe kerülnek például a paralimpiai és nem olimpiai szabadtéri sportok.
Példaként említhetjük meg a Tóstrandi Sport- és Rekreációs Központtal kapcsolatos fejlesztési igényeket, mint az Ifjúsági tábor korszerűsítése, Jégcsarnok építése, a strand újjáépítése, de mind Salgótarján esetében, mind Nógrád megye esetében számos turizmusfejlesztéssel kapcsolatos további projektjavaslatot tarthatunk számon. (Salgótarjáni kemping korszerűsítése, Bányamúzeum fejlesztése, Üveglandia kialakítása a “volt Öblösüveggyár” területén, túraútvonalak és kapcsolódó pihenőhelyek fejlesztése)
A stratégiai célon belül a második legtöbb projektjavaslat a gazdaság- és iparfejlesztésre, azon belül is a kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányul. Nógrád megye gazdasági teljesítménye lemaradást mutat az ország többi térségéhez képest. Meg kell találni az erősségekre és kitörési pontokra építkezve azokat a réspiacokat, ahol sikereket lehet elérni, kimozdítva a gazdaságot a holtpontról. Nógrád megye jövőjét veszélyeztető mértékben hagyja el a térséget a tudás. A felsőfokú szakképzés és a kutatás-fejlesztési kapacitások hiányában nem biztosított a helyi utánpótlás.
15 Társadalmi innováció fejlesztése
A társadalmi innováció fejlesztése az oktatás és képzés, valamint a humán infrastruktúra fejlesztésével, a helyi identitás elősegítésével, a települések lakosságmegtartó erejének növelésével valósulhat meg. A készített helyzetelemzésből egyértelműen látszik, hogy Nógrád megyében a lakónépesség száma folyamatosan csökkent a 2010-2020 közötti időszakban (4.
ábra). A csökkenés egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási különbözetből ered.
A lakónépesség számának alakulása Nógrád megyében 2010-2020 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
A fiatalok térségben maradása nagymértékben függ attól, hogy gyermekeiknek milyen minőségben tudják biztosítani az alap, valamint a közép- és felsőfokú oktatás lehetőségét.
Ennek elősegítésére komplex oktatásfejlesztési programot kidolgozása a cél, amelyben segítséget nyújthatnak a szomszédos megyék felsőoktatási centrumai. A kitörési pontokhoz kapcsolódó képzési rendszer alapjai rendelkezésre állnak, azonban a szektorok megerősítése megköveteli annak fejlesztését.
A társadalmi párbeszéd erősítése kiemelt feladat a térségben dolgozók és lakók körében. A különböző partnerségi körök elszigeteltek, sokszor párhuzamos munkát végeznek. Még mindig alacsony a hálózatosodás foka az egyes gazdasági területeken. A partnerség megfelelő működése elősegítené a társadalmi kapcsolatok erősödését, a térség megtartó erejének és vonzerejének növelését, gazdasági és turisztikai értelemben egyaránt.
Nógrád megye fogyó és elöregedő lakossága számos kistelepülést elnéptelenedéssel veszélyeztet. Az slumosodás megakadályozása érdekében az önkormányzatok vásárolnak meg sok esetben elhagyott ingatlanokat. A kiépített infrastruktúrák és szolgáltatások ugyanakkor kiváló életteret jelentenének az aktív nyugdíjasoknak vagy fiatal családoknak.
Zóna szintű együttműködések fejlesztése
A zóna szintű együttműködések fejlesztése stratégiai cél a határon túli területek együttműködésének fejlesztésével valósul meg. Nógrád megye esetében ezt a célt a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó projektek szolgálják.
Nógrád megye és a szomszédos szlovákiai települések között megszűnt a közvetlen személyi forgalom. A határon átnyúló észak-déli vasúti kapcsolatokat az ellehetetlenülés fenyegeti,
16
holott fejlesztésük gazdaságélénkítő hatással bírna. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol még gyorsvonat sem közlekedik. A Budapest-Salgótarján Intercity kiváló eszköz az elvándorlás helyett az ingázás ösztönzésére, így ezáltal Nógrád megye bekapcsolása a közép- európai közlekedési vérkeringésbe a munkaerő mobilitásának támogatása mellett a városok lakosságmegtartó erejét is növelné. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna központjának, illetve megyeközpontjainak megközelítése a nógrádi megyeszékhelyről vasúton jelenleg nem megoldott, mivel az oda induló Intercity járatok Hatvanban nem állnak meg.
Az M3-R2 észak-déli gazdasági tengely összehangolt fejlesztése (Hatvan-Salgótarján-Losonc) révén a tengely melletti urbanizált térség Közép-Európa új lendületet kapó térsége lehet a végleges leszakadás helyett.
A közlekedésfejlesztés mellett a zóna szintű együttműködések fejlesztése stratégiai célt szolgálják részben a megyei turizmusfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések is. Nógrád megyében található a Novohrad-Nógrád Geopark, amely 2008-ban jött létre és a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkja. 2010-ben vált az Európai Geoparkok - és a Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává. Területe a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel, célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése, a történelmi hagyományok és közösségek újraegyesítése.
17
Az intézkedések számának eloszlása a stratégiai célok alapján
0 1 2 3 4 5 6 7 8
20. Helyi gazdaság megerősítése- városrészi…
2. Ipari parkhoz kapcsolódó fejlesztések: Ipari…
17. Turizmusfejlesztés – Turisztikai vonzerők és … 5. A nagyvárosok geopolitikai helyzetének…
25. A helyi identitás elősegítése, a városok…
22. Gazdaságfejlesztési és befektetésösztönző…
18. Környezettudatos és fenntarthatóságot…
13. Városi területek és lakóövezetek komplex…
3. Városi közlekedési fejlesztések: A munkaerő…
17. Turizmusfejlesztés –Turisztikai … 12. Kulturális és sportinfrastruktúra,…
21. A helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó…
7. KKV fejlesztés: A helyi kis- és középvállalatok…
17. Turizmusfejlesztés – Turisztikai vonzerők és … 25. A helyi identitás elősegítése, a városok…
10. Köznevelési-, szakképzési-és felnőttképzési … 1. Kötött pályás fejlesztés: A gazdasági…
24. Agglomerációs, zóna szintű és interregionális…
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtéseGazdasági versenyképesség növelése Társadalm i innováció fejlesztése
Zóna szintű együttmű ködések fejlesztése
