Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2030-ig terjedő stratégiája az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához

(1)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2030-ig terjedő stratégiája

az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához

Miskolc, 2020. november

(2)

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló ... 1

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2030 Jövőkép ... 3

2.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldetésnyilatkozata ... 3

2.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye erősségei, gyengeségei, lehetőségek és veszélyek ... 3

2.3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye víziója, a 2030 Jövőkép ... 6

3. A gazdaságfejlesztési zóna stratégiai céljai ... 7

3.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Problémafa ... 7

3.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges kitörési pontjai 2020-2030 ... 7

3.2.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi innovációt – a felzárkózás, oktatás, szociális- és egészségügy területét érintő kitörési lehetőségei ... 8

3.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági versenyképességének kitörési lehetőségei ... 11

3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti állapotát érintő kitörési lehetőségei – a zöldgazdaság fejlesztése, az épített és a természeti értékek megőrzése jegyében ... 13

3.2.4. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei infrastruktúra állapota, a fejlesztés szükséges irányai ... 14

3.3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Célfa ... 16

4. Beavatkozási logika ... 17

5. Intézkedések, ernyőprojekt-javaslatok ... 20

6. A stratégiai célok indokoltsága ... 22

7. Mellékletek ... 32

(3)

1

1. Vezetői összefoglaló

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. Fejlesztése egyértelműen a nehézipar, gépipar köré szerveződött, mesterségesen felduzzasztott iparvárosokkal.

A megye a rendszerváltozásból abszolút vesztesként került ki, a nehézipar válságba került, a munkanélküliség kezelhetetlen mértékben nőtt.

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje, ugyanis itt találkozik az Alföld és az Északi-középhegység, vizekben gazdag terület:

Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósfa, Lázbérci-víztározó, Rakaca- víztározó. Jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket rejt.

Lakossága az utóbbi 5 évben – minden erőfeszítés ellenére – az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, sajnos a képzett fiatalok elvándorlása számottevő.

Kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség aránya, így a társadalmi, szociális problémák jelenléte erős. A 300 leghátrányosabb település nagy többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van.

2010 után a kormányzati támogatásból megvalósuló beruházások, külföldi befektetések révén csökkent a munkanélküliség, erősödik a gazdaság, fejlődik a térség, de a nehéz örökség miatt félő, hogy kiemelt kormányzati figyelem nélkül tovább nőhet a leszakadás a fejlettebb régiókhoz képest, és nem sikerül megállítani az elvándorlást.

A megye adottságai, történelmi múltja, kulturális értékei, kedvező földrajzi fekvése óriási potenciálokat rejt magában, ugyanakkor gazdasági és szociális helyzete nem megfelelő. A megye komplex terület- és gazdaságfejlesztése indokolt és szükségszerű.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye stratégiai fejlesztési irányai egy dinamikusan fejlődő, élhető és lakosságmegtartó megye elérése az alábbi átfogó célkitűzésekkel:

• a megye lakossága életkörülményeinek és képzettségi szintjének emelése,

• versenyképes gazdaságfejlesztés,

• igény-vezérelt infrastruktúrafejlesztés.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a felzárkózás, oktatás, szociális- és egészségügy terén építhet a megye önkormányzati, oktatási, érdekképviseleti, civil szervezeteinek együttműködésére, fókuszban a megye lakosságmegtartó erejének növelésével és a lakosság képzettségi szintjének emelésével.

Stratégiai cél A lakosság életkörülményeinek és képzettségi szintjének emelése

Szükséges

beavatkozás Oktatás fejlesztése A tudás megyéje

Helyben maradás ösztönzése A megyénk az otthonunk

Helyi identitás erősítése Gondozzuk értékeinket

Intézkedési javaslat

Igény-vezérelt szakképzés és felsőoktatási innovációs

ökoszisztéma-fejlesztés támogatása. Életkörülmények javítása. Kultúra fejlesztése helyi megtartóerőként.

A megye gazdasági versenyképességének növelésében kulcsfontosságú szerepet játszik ipari öröksége és hagyományai, a foglalkoztatás bővítésének lehetősége, a vállalkozások támogatása

(4)

2

szakképzett munkaerőt biztosító, és technológiai fejlesztéseket támogató környezet kialakításával. A megye kiváló természeti adottságokkal, egyedülálló kulturális értéktárral, értékes potenciállal rendelkezik a kultúra, a sport, az egészségmegőrzés és a turizmus összekapcsolása révén. Jelentős természeti erőforrásokkal bír, melyek alkalmassá teszik komplex fejlesztési programok megvalósítására.

Stratégiai cél Versenyképes gazdaságfejlesztés

Szükséges beavatkozás

Vállakozások fejlesztése, foglalkoztatás bővítés

Az innováció megyéje

Kultúra, sport, turizmus komplex fejlesztése Aktívan itthon

Vonzó, K+F+I tevékenységet támogató

befektetési környezet fejlesztése. Sokszínű kulturális és természeti értékek aktiválása.

A megye kedvező földrajzi helyzete alapján alkalmas logisztikai központok fejlesztésére, híd Szlovákia és Magyarország között.

Stratégiai cél Igény-vezérelt infrastruktúra-fejlesztés

Szükséges

beavatkozás Elérhetőséget és élhető környezetet biztosító infrastruktúrafejlesztés Jó feltételek, fenntartható élet

Intézkedési

javaslat Mobilitás és fenntarthatóság támogatása.

Stratégiai cél Határmenti kapcsolatok fejlesztése

Felvidéki kapcsolatok fejlesztése A történelmi örökség, ami összeköt Intézkedési

javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia határmenti együttműködésének erősítése.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye jövőképének megvalósulásához a stratégiai célok mentén történő fejlesztés a megye komparatív előnyeire alapozva járul hozzá. Ezek a komparatív előnyök:

• a megye történelmi öröksége,

• születési ráta országos átlag feletti értéke, az országosnál fiatalabb korszerkezet, magas össznépesség szám,

• alacsonyabb bérek, elérhető ingatlan árak,

• erős szakképzési hagyományok, a Miskolci Egyetem,

• kedvező geopolitikai adottságai (logisztikai helyzet, megye- és országhatárokon túlnyúló városhálózati együttműködések, kellően tagolt városhálózat, táji és kistérségi sokszínűség),

• fejlett ipari kultúra, fejlesztett ipari parkok, barnamezős területek,

• erős befektetői aktivitás kormányzati támogatással,

• hagyományos agrárpotenciál,

• jelentős megújuló energia potenciál,

• változatos és gazdag természeti és kulturális környezet, koncentrált élmény-, sport-, gyógy- és egészségturizmus potenciál.

A fejlődésben kulcsszerepet játszik az együttműködés képessége, a szinergiában történő, európai léptékű komplex stratégiai fejlesztés, melynek kereteit az Északkelet- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozása adja meg.

(5)

3

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2030 Jövőkép

2.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldetésnyilatkozata

Miskolc és térsége, Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1980-as évekig a „magyar Ruhr- vidékként” nehéziparával az ország egyik legfontosabb iparvidéke volt. Ennek a szerepnek az elvesztése Miskolc és a megye lakosságmegtartó erejének megroppanását okozta, a terület az ország leghátrányosabb térségeinek egyikévé vált.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldetése – együttműködésben a megye önkormányzati, közigazgatási, oktatási, gazdasági, érdekképviseleti, civil szereplőivel – a megye gazdasági újrapozicionálása, a lakosság életkörülményeinek és identitástudatának javítása.

Ennek érdekében a megye támogatja:

• a tőkeerős, fejlett technológiát alkalmazó nagyvállalatok letelepedését,

• a helyi KKV-k nyereségesebbé válását, stabilitásuk erősítését,

• a Miskolci Egyetem innovációs ökoszisztéma centrummá válását,

• a helyi igények által vezérelt szakképzési programok megvalósítását,

• az élhetőbb és elérhetőbb településhálózat létrejöttét,

• az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyéivel és Kelet- Szlovákiával közös, kiemelt fejlesztések megvalósítását

a megye erőforrásainak – történelmi, földrajzi, geopolitikai, természeti, kulturális, turisztikai adottságai – kiaknázásával.

2.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye erősségei, gyengeségei, lehetőségek és veszélyek

Borsod-Abaúj-Zemplén megye elkészítette „Helyzetelemzés” című dokumentumát, melyben a társadalom, a gazdaság teljesítőképessége, a környezet és az infrastruktúra állapotára vonatkozó megállapításokat tett. Ezek magukban foglalják a megye megoldandó feladatait és komparatív előnyeit egyaránt. A megállapítások alapján megfogalmazott következtetések lehetőséget adnak a megye kitörési pontjainak meghatározására.

A megállapítások és következtetések során feltérképezhetővé vált a megyei erősségek, gyengeségek és lehetőségek, veszélyek térképe.

Erősségek Gyengeségek

Társadalom

− Élve születések száma magas,

− „Otthonunk Miskolc” típusú programok megvalósítása,

− Komplex lemorzsolódást csökkentő oktatási programok,

− Taníts Magyarországért Program, Mentorprogram, Tanodák, Alapfokú Művészeti iskolák jó gyakorlata,

− Nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatás, Miskolci Egyetem,

− Erős, rugalmas (igényvezérelt) szakképzési háttér, magas szintű középfokú oktatás.

Társadalom

− Érzékelhető elvándorlás, különösen a diplomások és szakképzettek körében, elöregedő korstruktúra,

− Cigánynak minősített lakosság lélekszámának és arányának növekedése,

− Halmozottan hátrányos helyzetű térségek gettósodása, növekvő szegregáció,

− Általános iskolai végzetséggel sem rendelkezők magas aránya,

− Magas közfoglalkoztatotti arány és munkanélküliségi ráta,

− Üzleti alapú szociális szolgáltatások hiánya,

− A megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, gyenge munkakultúra,

(6)

4

Erősségek Gyengeségek

− Mobilitási nehézségek,

− Kisebb településeken alapszolgáltatások hiánya (pl. orvos, óvoda, alapellátások),

Kedvezőtlen egészségügyi állapot, magas halálozási ráták.

Gazdaság

− Ipari tradíciók, szaktudás,

− Tőkeerős, exportképes nagyvállalatok,

− 16 kialakított Ipari Park,

− Relatíve alacsony ingatlanárak,

− Zöld Város mintaprogramok,

− Lendületben lévő turisztikai ágazat,

− Erős, élő határmenti testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok,

− Jelentős, eredményes szőlőművelés, borászat (felélénkült bor-, gasztronómiai kultúra).

Gazdaság

− A megye GDP volumenét néhány nagyvállalat határozza meg,

− Az ipari parkok a kulcsfontosságú telepítési tényezők terén (szolgáltatás,

megközelíthetőség) hiányt szenvednek,

− Jelentős területi különbségek megyén belül, (prosperáló városok, halmozottan hátrányos helyzetű térségek),

− Tőkeszegény, alacsony hozzáadott értékkel bíró, nem exportorientált, kevésbé

versenyképes KKV-k nagy aránya,

− Felkészületlen vállalkozások: technológiaváltás lekövetése (iparági prognózis hiánya), fejletlen IKT technológia, alacsony K+F+I tevékenység,

− Vállalkozásbarát környezet hiánya,

− A mezőgazdasági feldolgozóipar komplett ágazatokból hiányzik,

− Hiányos és nem megfelelő minőségű turisztikai szolgáltatások,

− A munkaerő alkalmazása koncentrált.

Környezet

− Kedvező geopolitikai adottságok (közlekedési folyosók találkozása),

− Tradicionális, sokszínű kulturális, vallási örökség, egyedülálló megyei értékek,

− Kiváló természeti adottságok (gyógyvizek, termálvizek, hegyek, barlangok, 3 nemzeti park stb.),

− Világörökségi helyszínek (Tokaji borvidék, Aggteleki-karszt), kiemelt turisztikai övezetek.

Környezet

− Nagymértékű lég-, víz- és talajszennyezettség,

− Az ipari örökségek kihasználatlanul állnak,

− Fejlesztésre szoruló bel- és árvízvédelem.

Infrastruktúra

− Meglévő megújuló energetikai potenciál (geotermikus, fotovoltaikus),

− Épülő M30-as autópálya a határvidékig,

− Kiváló villamos- és gázenergia-ellátottság.

Infrastruktúra

− A közút-, és vasúthálózat nagy részben elavult,

− A különböző közlekedési módok hiányosak, illetve a meglévők nem átjárhatók,

− Az egyes járások között nagy különbséget mutat a közműolló.

(7)

5

Lehetőségek Veszélyek

Társadalom

− Fiatalok, szakképzettek, diplomások helyben tartása, magas hozzáadott értéket termelő befektetők térségbe vonzásával (versenyképes jövedelem),

− Falvak népességmegtartó erejének erősítése az alapszolgáltatások fejlesztése által,

− Helyi identitás erősítését szolgáló programok,

− Információs oktatási adatbázis létrehozása, interaktív tájékoztatási fórum,

− Szakképzés fejlesztése, ösztöndíjprogram, digitális képességek fejlesztése, idegen nyelvtudás megszerzésének támogatása,

− Az alacsony képzettségűek felzárkóztatása, foglalkoztatottságuk biztosítása.

Társadalom

− Negatív demográfiai tendenciák további erősödése és mobilitás nehézségek miatt egyes települések teljes elszigetelődése, elöregedése, elnéptelenedése,

− Egészségügyi alapellátás ellehetetlenülése,

− Vírushelyzet kockázatai (oktatási, képzési rendszerből, munkaerőpiacról eltűnő hátrányos helyzetűek),

− Inaktívak számának növekedése,

− A tartósan munkanélküli rétegek munkaerő- piaci integrációja nem valósul meg.

Gazdaság

− Munkahelyteremtés befektetés-ösztönzéssel – különös tekintettel a magas hozzáadott értékű tevékenységekre,

− Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése,

− Ipar 4.0 (innováció, technológiafejlesztés, digitalizáció), körkörös gazdaság bevezetése

− Új befektetések és beszállítói tevékenységek összekapcsolása,

− Helyi vállalkozások fejlesztése, vállalkozásbarát környezet megteremtése (inkubátorhálózat, K+F+I, IKT és export tevékenységek erősítése),

− Az alacsony képzettségű és mobilitási nehézséggel küzdő munkaerővel rendelkező térségekben a helyi termék előállítás fejlesztése, határmenti kapcsolatok kiaknázása,

− Miskolci Egyetemi projektek (Tudományos és Innovációs Park, FIEK, Adatforrástár és Tudományos Adatelemző Módszertani Központ, Informatikai tudásközpont),

− Turisztikai szolgáltatások bővítése (szálláshely, vendéglátás), ágazatban dolgozók

kompetenciáinak és idegen nyelvtudásának fejlesztése,

− A turisztikai marketing tevékenység erősítése,

− Hálózatosodás (szálláshely, attrakciók, helyi termék),

− Vallási, történelmi, ipari örökség helyszíneinek fejlesztése.

Gazdaság

− A gazdasági centrumok túlzott koncentrációja,

− Kelet-Szlovákia munkaerő elszívó hatása,

− A megye gazdaságának a domináns külföldi tulajdonú nagyvállalatok iránti kitettsége, függősége,

− A szakképzettséget igénylő ágazatokban tartóssá válik a munkaerőhiány (elvándorlás, képezhetetlenség),

− A megyében lévő KKV-k nem képesek a nagyvállalatok beszállítói hálózatába integrálódni (minőség, kapacitás).

Környezet

− Levegőminőség-javítási programok,

− Árvízvédelem és vízgazdálkodás összekapcsolása,

− Ipari szennyezett területek rekultivációja,

− Csapadékvízelvezetési programok,

Környezet

− Természeti értékek nem megfelelő szintű védelme, „túlhasználata”, fenntarthatóság veszélyeztetése,

− Negatív irányú klímaváltozások (villámárvizek, szárazság, hőhullámok).

(8)

6

Lehetőségek Veszélyek

Infrastruktúra

− Utak és kötöttpályás rendszerek fejlesztése,

− Alternatív közlekedési eszközök forgalomba állítása (pl. elővárosi jellegű közösségi közlekedés fejlesztése),

− Logisztikai bázisok, csomópontok fejlesztése,

− Intermodális közlekedés fejlesztése,

− Ivóvíz- és szennyvízhálózat felújítása, kiépítése,

− Megújuló energia felhasználás növelése,

− Turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kiépítése (kerékpárutak, kikötők, turistautak és kiegészítőik).

Infrastruktúra

− Fejlesztések elmaradása miatt leszakadó térségek,

− Repülőtér fejlesztésének elmaradása rontja a térség versenyképességi potenciálját.

2.3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye víziója, a 2030 Jövőkép

Borsod-Abaúj-Zemplén megye dinamikusan fejlődő, a társadalmi és területi leszakadást kompenzáló megye, együttműködésben az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyéivel a Zóna közös jövőképének megvalósítása érdekében.

A megye ipari hagyományait, erős szakképzési-felsőoktatási bázisát, természeti adottságait és földrajzi fekvését kihasználva

• megfelelő feltételeket és innovatív környezetet biztosít a magas hozzáadott értékű befektetések vonzásához, kapcsolódó vállalkozások alapításhoz és működtetéséhez,

• képzési rendszere – közneveléstől a felnőttképzésig – biztosítja a helyi igények szerinti szakképzett munkaerőt,

• a Miskolci Egyetem képző és kutató helyként, innovációs ökoszisztéma központként rugalmas felsőoktatási képzést, K+F+I szolgáltatást nyújt,

• jelentős természeti és kulturális értékeit őrzi,

• kulturális értéktárát, sportéleti és egészség-prevenciós lehetőségeit a turizmus szolgálatába állítja,

• elérhető és élhető településhálózatával helyben tartja a szakképzett munkaerőt,

• kedvező feltételeket biztosít az erős helyi közösségek kialakításához,

• ideális környezetet teremt a határon túli gazdasági együttműködések erősítéséhez,

• gyümölcsöző együttműködésben része egy európai léptékkel mérhető és látható Gazdaságfejlesztési Zónának,

• fenntartható fejlődési pályán halad.

(9)

7

3. A gazdaságfejlesztési zóna stratégiai céljai

3.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Problémafa

A megye „Helyzetelemzés” dokumentumának megállapításai alapján meghatározásra kerültek a megye megoldandó feladatai:

3.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges kitörési pontjai 2020-2030

A Kormány 1073/2020. (III. 5.) számú „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet- Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről” határozata 3. pontja:

„felhívja az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztost, hogy – a pénzügyminiszter bevonásával – a Gazdaságfejlesztési Zónát érintő valamennyi hazai és európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztési programokra is figyelemmel gondoskodjon a Gazdaságfejlesztési Zónára vonatkozó alábbi összehangolt fejlesztési lehetőséget biztosító, egyedi kormánydöntésen alapuló ernyőprojektek kidolgozásáról:

(10)

8 a) Komplex területi felzárkóztató program,

b) Komplex területi infrastruktúra fejlesztési program,

c) Komplex versenyképességi és foglalkoztatást bővítő fejlesztési program,

d) Komplex, a Gazdaságfejlesztési Zóna határmenti kapcsolatait és megyei jogú városait érintő, 2030-ig tartó fejlesztési program.”

Borsod-Abaúj-Zemplén megye „Helyzetelemzés” dokumentumában megfogalmazott megállapításai és következtetései alapján a megye Kormány határozatban foglalt fejlesztési területek szerinti kitörési lehetőségei és indokoltságuk az alábbiak (Megállapítás – Következtetés – Indokoltság).

3.2.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi innovációt – a felzárkózás, oktatás, szociális- és egészségügy területét érintő kitörési lehetőségei

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességfogyása magasabb az országos átlagnál, részben a természetes fogyás, részben pedig a magas elvándorlás miatt. Mivel az elvándorlás főként a fiatal és magasan képzett munkaerőt érinti, a demográfiai veszély mellett munkaerőpiaci problémák is felmerülnek. Beavatkozás szükséges az elvándorlás mértékének csökkentése, a fiatal és képzett munkaerő megtartása érdekében.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lélekszáma 2012 és 2019 között a belföldi vándorlás miatt 27,2 ezer fővel, a nemzetközi vándorlás kapcsán 1,6 ezer fővel csökkent. 2019-ben a megye lakónépessége 2012-höz képest 6,7%-kal, az előző évhez képest 0,9%-kal esett vissza, ennél nagyobb népességcsökkenés csak Békés megyében volt.

A halmozottan hátrányos és elmaradott térségekben magas és növekvő tendenciájú az alacsony végzettségűek száma. A halmozottan hátrányos és elmaradott térségek szociális felzárkóztatásának támogatására van szükség.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a második helyet foglalja el az általános iskolával nem rendelkezők arányát (13,8%) tekintve. A maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 39%, amely adat szintén nem túl biztató (csak három megye „előzi”

meg a vizsgált megyét e tekintetben). A megye járásai közül a legkevésbé iskolázottak az Edelényi, a Cigándi, az Encsi, a Szikszói, a Mezőcsáti és a Gönci járásokban élők.

A lakosság elöregedése kedvezőtlen gazdasági (az aktív korúakra jutó eltartottak számának emelkedése) és társadalmi (elmagányosodás) folyamatokra hívja fel a figyelmet. Szükséges az idősügyi szociális ellátórendszer helyi igényekhez történő igazítása, fejlesztése.

Magyarországon 2017. január 1-jén átlagosan száz gyermekre 129 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében „csak” 113 időskorú.

Míg 2001-ben a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség 76%-át tették ki, addig ez a szám 10 évvel később, 2012-ben már 101% volt, 2020-ban pedig már 119,7%.

Magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, akik körében számottevő az iskolarendszert teljesen, vagy szakképzettség nélkül elhagyók száma. Beavatkozások szükségesek a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében.

(11)

9

Járási szinten nagyfokú heterogenitás jellemző: az óvodákban 9,6% - 59,8% között, míg az iskolákban 11,6% - 67,2% között mozog a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A megyében 110.660 gyermek és fiatal – az érintett 3-20 éves korosztály – vesz részt a köznevelés nappali képzéseiben, amelyből 11.845 fő hátrányos helyzetű (2H), 20.574 fő halmozottan hátrányos helyzetű (3H), amely a teljes létszám 30%-a (2019. évi adatok).

A szakképzés stratégiai szerepet tölt be a megye munkaerőpiaci folyamataiban és felzárkóztatási programjában. A szakképzés rendszerét a piaci szereplőkkel való aktív kapcsolattartása, a forrásokhoz mérten a legmodernebb technológiák követése mentén kell fejleszteni.

A szakképzésben tanulók száma az elmúlt 10 évben drasztikusan csökkent évről évre, de talán megállt ez a kedvezőtlen folyamat, és az új szakmai ismereteknek, technológiáknak, a duális képzésnek köszönhetően 2017. évhez képest közel 2000 fővel emelkedett a szakképzésben tanulók száma, amely 10%-os javulást jelent.

A szakközépiskolák megyei összlétszáma 5100 fő, melyből a végzős évfolyamokon 1300 fő, a nappali rendszer melletti esti felnőttoktatásban pedig 2000 fő képzése folyik.

A szakképzési és felsőoktatási duális képzés alkalmas a munkaerőpiac rugalmas és gyors követésére. Indokolt a duális képzési rendszer erősítése további bővítése.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a duális képzésben részt vevők száma a főváros után az országban a legmagasabb (közel 5000 fő). Van tartalék a rendszerben vállalati oldalon, mert az aktív (jelenleg is képző) gazdálkodó szervezetek csupán a nyilvántartott gyakorlati képzésre alkalmas cégek 60%-át jelentik és folyamatos az érdeklődés a duális képzés iránt.

Elvárás a Miskolci Egyetemmel szemben, hogy innovációs ökoszisztéma központként egyaránt figyeljen a munkaerőpiac igényeire és a vállalkozások technológia korszerűsítési szükségleteire. A Miskolci Egyetem modellváltása indokolttá teszi komplex fejlesztési programok egyidejű megvalósítását. Ennek segítségével a felhalmozott tudásbázishoz való hozzáférés növelhető, a megye innovációs potenciálja jobban kiaknázható, növelve a K+F+I ráfordítások értékét és a térség láthatóságát.

A vállalatorientált kutatás-fejlesztési, valamint a technológia transzfer tevékenységet az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztésével, valamint komplex szolgáltatásokat nyújtó bázis létrehozásával kívánják támogatni és elősegíteni úgy, hogy a gazdaság területeihez való kapcsolódás a régió beszállítói kapacitásainak fejlesztéséhez, az elérhető KFI és üzleti szolgáltatási portfolió megteremtéséhez járuljon hozzá.

A megye lakosságának egészségi állapota több mutatószám tekintetében rosszabb az országos átlagnál, ennek oka többek között az alacsony egészségtudatosság, valamint a megye bizonyos térségeiben megfigyelhető magas környezeti szennyezettségi szint. Helyi igényekhez igazított átfogó egészségprevenciós intézkedések bevezetése szükséges.

A megyében a lakosság egészségmagatartása (életmód, devianciák, betegség-észlelési képesség, orvoshoz fordulás) kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás, és magasak a keringési, valamint daganatos megbetegedések okozta halálozási arányszámok. A férfiak halálozási mutatói a megye egészére szignifikánsak, 9 járásban az országos adatokéhoz képest is jóval szomorúbb képet festenek (SHH 1,35 pont feletti).

(12)

10

A foglalkoztatás szintje az országos átlagnál alacsonyabb, melynek oka a strukturális munkanélküliség. Szükséges a képzettségi rendszer munkaerőpiaci igényekhez való igazítása.

A munkaerő-hiány növekvő tendenciát mutatott az elmúlt tíz évben, a gazdaságilag aktív népesség száma mintegy 4000 fővel csökkent, ami az aktivitási arány visszaesésével is együtt járt. A munkanélküliségi arány ezzel párhuzamosan tovább csökkent (2010-es 41,7%-ról 2020. I. negyedévre 4,4%-ra).

A megyében magas a munkanélküliek száma, és ebben kiugróan nagy az alacsony végzettségűek aránya. Szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése.

2020. március végén 15,1 ezer személy volt szakképzetlen a megyei álláskeresők között, számuk 550 fővel (3,5%-kal) kevesebb, mint egy éve. Az álláskeresők összes létszámán belüli arányuk 38,2%, több, mint országosan (33,6%).

A mélyszegénységben élők és az alacsony intenzitású háztartások magas száma növeli a további leszakadás, az iskolaelhagyás, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztődés kockázatát. Szükséges a mélyszegénységben élők és az alacsony intenzitású háztartások jövedelmi helyzetének javítása, életvezetési technikák alkalmazása.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya regionálisan jelentős különbségeket mutat. 2018-ban a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ez az arány Észak-Magyarországon 23,9% volt, amely a 2011. évi 40,6%-hoz képest jelentősen csökkent. A szegénységi küszöb alatt élők aránya országos szinten 12,8%-ról 12,4%-ra csökkent 2018-ban, számuk több mint 40 ezer fővel, 1 millió 186 ezerre fogyott. Észak- Magyarországon az országos átlagnál kedvezőtlenebb adatokról beszélhetünk, 2017 és 2018 között nőtt a relatív jövedelmi szegénység (13,7%-ról 17,3%-ra). 2019-re azonban ismét javuló tendenciát láthatunk, a mutató értéke 14,3%-ra csökkent.

A megye egészségügyi infrastruktúrája általában véve jó állapotú, azonban a hátrányos helyzetű térségekben hiányoznak az alapellátás egyes elemei. Fel kell karolni és támogatni az alapellátás hiányzó elemeinek biztosítása érdekében a helyi kezdeményezéseket.

Az egészségügyi infrastruktúra néhány jellemző adata alapján a megye vegyes képet mutat. A dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó száma országos, regionális és megyei szinten is növekedést mutatott 2015-2019 között (25,4%-ról 29,4%-ra növekedett). A működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó számában jobban teljesít Borsod-Abaúj- Zemplén megye az országos szinttől, elmarad azonban a regionális értéktől (1562 db 2015- ben 1593 db-ra nőtt, a régiós érték 1628). A megyében található a legtöbb tartósan betöltetlen háziorvosi körzet (62), melyek száma meghaladja az országos átlagot (23,4).

A koronavírus járvány felhívta a figyelmet arra, hogy az IKT eszközök és módszertanok rendelkezésre állása, a használatukban való jártasság a munka és az oktatás világában is nagyobb teret kíván. Megoldandó az IKT technológiai hátrányok kompenzálása, fejlesztendő a lakosság, az oktatási intézmények és a vállalkozások digitális kultúrája.

(13)

11

A 2020. évi járványügyi helyzet első és második hulláma a köznevelési intézmények közül az általános és középiskolákban drasztikus változást kényszerített ki az oktatás minden szereplőjétől a digitális oktatás eszköz- és módszertanának használatában, illetve felnagyította a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek digitális infrastruktúra hozzáférésének és használati képességeinek hiányosságait, a mentorálás szükségességét.

3.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági versenyképességének kitörési lehetőségei

A megye területén a mobilitási nehézséggel küzdő, munkaerővel rendelkező térségek száma magas. A foglalkoztatási szint növelése érdekében a térség potenciális foglalkozatottjainak munkahelyekre történő eljutásának biztosítása szükséges.

A megyében több mint 100 olyan település található, ahonnan a munkavállalók jelentős részének 60 percnél több időbe telik a munkahelyükre való eljutás.

A megye területén előnytelenül koncentrált a GDP termelőképesség. A magas megyei szintű GDP mellett jelentős a megye olyan térségeinek száma és területe, ahol a gazdasági teljesítmény nem számottevő. Szükséges a helyi adottságokra épülő, helyben foglalkoztató programok felkarolása.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vegyipart, a gépipart, a kohászatot és az energia- és víztermeléssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó ágazatot tekintjük kiemelt, a megyei gazdaság tevékenységét legdöntőbben befolyásoló iparágaknak, melyek döntő része a nagyvárosokban működik. A gazdasági szerkezetváltozás után történelmi ipari karakterét megőrizve a megyei hozzáadott érték 38,9%-át a vegyipar, a 14,1%-át a gépipar adja, de jelentősnek tekinthető még a kohászat 8,3%-os hozzájárulása is. A megye gazdaságának teljesítményét alapvetően néhány kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás határozza meg. Mintegy megyényi területet tesz ki azonban azon térség, ahol nincs számottevő teljesítményt (hozzáadott értéket) felmutató vállalkozás.

A megyében tőkeszegény, gazdasági teljesítményben kis hányadot képviselő kis- és középvállalkozói szektor van jelen, amely ugyanakkor a foglalkoztatás bázisát adja. A vállalkozásfejlesztést a szakképzett munkaerő és a technológiai-fejlesztés feltételrendszerének biztosításával szükséges támogatni a versenyképesség javítása érdekében.

Ezer lakosra a megyében 121 regisztrált vállalkozás jut, ami a legalacsonyabb érték az országban, a vállalkozások 2/3-a egyéni vállalkozóként működik. A kiemelt gazdasági ágazatok adják a megyei hozzáadott érték felét. Ezt a gazdasági teljesítményt pár nagyvállalat nyújtja, míg a foglalkoztatottak több mint 60%-át a KKV-k alkalmazzák.

A megye gazdaságában a magas hozzáadott értékű tevékenységek részesedése alacsony, hiányzik a korszerű infrastruktúra (modern irodaépületek, inkubátorok, technológiai és tudáscentrumok). Nélkülözhetetlen az ipari parkok kulcsfontosságú telepítési tényezőinek fejlesztése, az ipari parkba betelepülő vállalkozások számára nyújtott működést és termelést elősegítő infrastruktúra és szolgáltatási funkciók kialakítása, bővítése: a vállalkozások versenyképességének javításához az ipari park által nyújtott szolgáltatások körét és minőségét kell emelni (például inkubártorházak kialakításával).

(14)

12

A megyében 16 ipari parkot alakítottak ki, mintegy 450 betelepült céggel, azonban a kialakított területek közel 60%-a még üresen áll, az infrastruktúra és szolgáltatási rendszer csak részben kiépített.

A megye mezőgazdasági szektorhoz köthető vállalkozásai alacsony technológia fejlettségűek.

A mezőgazdasági szektorhoz köthető vállalkozások mezőgazdasági technológiai modernizációjának elősegítése szükséges.

Az agrárium súlya csökkent, a megyei beruházások 2,7%-át fordították agrárfejlesztésekre.

A mezőgazdasági feldolgozóipar egyenlőtlen fejlettségű. Szükséges a megyei feldolgozóipari háttér bővítése a magasabb hozzáadott érték elérése érdekében.

A feldolgozóipar kapacitása az elmúlt 20-30 évben a privatizáció negatívumaként drasztikusan csökkent.

A megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű, azonban láthatósága, elérhetősége gyenge. A turisztikai ágazat komplex szemléletmódú, a desztinációk együttműködésén alapuló fejlesztése szükséges.

2019-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos összes vendégszámhoz (12,9 millió) csupán 3,7%-kal, az összes vendégéjszaka számhoz (31,5 millió) pedig csak 3,5%-kal járult hozzá. A vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,2 éjszaka volt a megye kereskedelmi szálláshelyein, ami elmarad az országos átlaghoz képest.

A megye gazdasági és társadalmi kapcsolataiban jelentős múltra tekint a Felvidékkel való gazdasági-kulturális kapcsolat, mely sok kiaknázatlan lehetőséget rejt. A határon átnyúló együttműködések akadályainak csökkentése érdekében indokolt a jogszabályi harmonizáció kezdeményezése, információs rendszer és tanácsadó hálózat létrehozása, a gazdasági és a közös intézményi és civil kapcsolatok fejlesztése.

Az észak-déli tengely erősödésével Miskolc újra lehetőséget kapott a határokon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Az épülő Miskolc-Kassa autópálya közel hozza a Felvidéket, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt.

A megyében jól prosperáló, húzóágazatoknak (vegyipar, gépipar, elektronikai ipar és feldolgozóipar) viszonylag kevés az összeköttetése a kis és közepes vállalkozásokkal. Indokolt a beszállítói programok kiterjesztése, fejlesztése.

A megyében a közepes-és kisvállalatok gazdasági teljesítőképessége alacsonyabb az elvárhatónál, ez a szektor gyenge és tőkeszegény, így jelenleg az ágazatok közötti együttműködésben sem játszanak nagy szerepet. A szektor nagy része nem rendelkezik a beszállítók által elvárt képességgel (minőségbiztosítási rendszerek, finanszírozási biztonság).

(15)

13

3.2.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti állapotát érintő kitörési lehetőségei – a zöldgazdaság fejlesztése, az épített és a természeti értékek megőrzése jegyében

A megye sokszínű környezeti viszonyai, a védett területek magas aránya a változatos domborzati viszonyok, jelentős földfelszíni és földalatti vízbázis miatt magas a klímaváltozás miatti kitettség A kockázat kezelése érdekében helyi klímavédelmi akciók támogatása szükséges.

A Natura 2000 hálózat területei a megye területének 39,5%-át érintik az országos 22%- os területi arányhoz képest. A megye közel 60%-át az Északi-középhegység foglalja el, a megmaradt 40% az Alföldhöz tartozik, a két tájegység természetföldrajzi adottságai egymástól jelentősen eltérő jellegűek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ivóvízbázisainak klímaérzékenysége az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb.

A megyében magas a belvíz, az árvíz és a villámárvíz előfordulásának kockázata. Komplex vízgazdálkodási programok és monitoring rendszer bevezetése indokolt.

A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km2. Ebből 1171 km2 töltéssel védett, azonban 330 km2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizek 5-6 évenként, rendkívüli árvizek 10-12 évenként fordulnak elő. Magyarország villámárvíz-kockázati térképe alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek döntő többsége magas kockázatú.

A kiváló földrajzi adottságoknak köszönhetően a megye területe több megújuló energiaforrás kiaknázására is alkalmas. A helyi megújuló energia potenciálokra épülő programok támogatása szükséges.

Magyarország geotermikus adottságai európai, illetve nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett valósult meg az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt (nyáron 5-8 MWth, télen 30-35 MWth távfűtési hőteljesítménnyel). A megye más területei is alkalmasak a geotermikus energia kiaknázására (Mezőkövesd–Sárospatak tengely), egyéb megújuló energiaforrások (biomassza, napenergia) hatékony felhasználása mellett.

A megyében az országos átlagnál magasabb az ipari szennyezett területek aránya, melynek oka részben a korábbi nehézipari tevékenység. Javasolt a szennyezett területek mértékének csökkentése érdekében a barnamezős ipari területek alternatív célú hasznosítása.

Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett területek. A legjelentősebb szennyezett területek 14 települést (és a megye lakosságának több mint 40%-át) érintik.

A megye gazdag ivóvízbázissal rendelkezik. Elsőrendű feladat az ivóvízbázis megőrzése sérülékenysége miatt.

(16)

14

A megyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. Szinva-forrás), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. Bódva völgye, Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai-víztározó, 5,4 millió m3-es Lázbérci- víztározó) épül. A Bükkben és az Aggteleki-karszton található karsztos vízbázisok, valamint a Zempléni-hegységben található repedezett vízadóra települt vízbázisok a legérzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzete rosszabb, mint az országos átlag.

Ezzel lehet összefüggésben a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások aránya magas. Komplex levegőminőség javító és egészségvédelmi preventív programok kidolgozása szükséges.

A Sajó-völgy hazánk, sőt egész Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe. A keringéssel és légzéssel kapcsolatos két haláloki főcsoport adta a megye lakossága körében a teljes halálozás több mint 74 százalékát 2017-ben.

A megye bővelkedik a természeti és kulturális értékekben, melyek állapota sok esetben nem kielégítő. A kulturális és vallási emlékhelyek felújítása szükséges természeti értékek védelmének szem előtt tartásával.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitás meghatározó részét képezik. Az UNESCO által Világörökséggé nyilvánított az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából.

3.2.4. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei infrastruktúra állapota, a fejlesztés szükséges irányai

A megyében a kistérségek elérését biztosító alsóbbrendű utak jelentős része „5, rossz” állapot besorolású. A megye alsóbbrendű úthálózatában az élhető és elérhető települések fejlődése érdekében útszakaszok burkolat felújítása és/vagy megerősítése azonnali beavatkozást igényel.

2019-ben a megye mellékúthálózatának 43,9%-a, azaz 897,9 km volt „5, rossz” állapot besorolású.

Magas személy- és teherforgalom tapasztalható a 37. sz. főúton, illetve a forgalmi terhelés jobb eloszlása érdekében elkerülő szakasz építése indokolt a 26. sz. főúton. A 37. sz. főút Gesztely- Szerencs közötti szakaszának négysávossá tétele, és a 26. sz. főút Sajószentpéter-Berente elkerülő szakaszának megvalósítása megoldást jelent a magas forgalmi terhelés problémájára.

A két főút esetében a beruházások szükségességét a forgalmi adatok, a könnyen leromló műszaki állapot, az intenzív teherforgalom, az ebből eredő környezetterhelés mértéke együttesen indokolják.

A megye víziközműveinek kiépítettsége hiányos, hatékonysága nem kielégítő. A vízellátás és a vízminőség javítása érdekében infrastrukturális fejlesztési programok kidolgozása szükséges, indokolt a szennyvíztisztító hálózat teljes megyei felülvizsgálata.

(17)

15

A vízhálózat állapota rendkívül vegyes képet mutat, a régebben épült azbesztcement és acél anyagú vezetékek többsége elérte a műszakilag becsült 40-50 éves életkort. A szennyvízcsatorna hálózat állapota nem egységes, a megyét behálózó gerincvezetékek hossza 1.084 km, az ehhez kapcsolódó bekötő vezetéké 350 km.

A megyében az elővárosi jellegű közösségi közlekedés működése nem összehangolt.

Szükséges az agglomerációban lévő települések számára integrált közlekedésfejlesztési program kidolgozása.

Az úgynevezett tram-train közösségi közlekedés jelenleg nem megoldott. A nagyobb városok esetében a munkaerő mobilitását hátráltatja a közösségi közlekedés összehangolásának hiánya (magas várakozási idő, többszöri átszállás, csatlakozások hiánya stb.)

A megye logisztikai infrastruktúrájából hiányoznak vagy nem elég fejlettek az ún. intermodális logisztikai központok. Intermodális logisztikai központok fejlesztésére van szükség.

Borsod-AbaújZemplén megyében 2017-ben két logisztikai szolgáltató központ minősítéssel rendelkező helyszín volt, melyek közül csupán egy intermodális.

A megyében a légi teherszállítást biztosító infrastruktúra hiánya nem teszi lehetővé a térség számára szükséges teherforgalom légúti fejlődését. A légi teherszállítás fejlesztése érdekében CARGO repülőtér kiépítésének támogatása javasolt Mezőkövesden, összhangban Miskolc Megyei Jogú Város kis(sport)repülőtér fejlesztési programjával.

A megye versenyképességének növelése érdekében a beruházások tekintetében a nagyvállalatok igényeit kiszolgálni képes repülőtér hiánya a beruházások elmaradásához, más megvalósítási helyszínek kiválasztásához vezethet.

(18)

16

3.3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Célfa

A megye „Helyzetelemzés” dokumentumának következtetései alapján meghatározásra kerültek a megye elérendő céljai:

Összefoglalva

Borsod-Abaúj-Zemplén megye stratégiai fejlesztési irányai egy dinamikusan fejlődő élhető és megtartó megye átfogó cél elérése érdekében:

• a megye lakossága életkörülményeinek és képzettségi szintjének emelése

• versenyképes gazdaságfejlesztés

• igény-vezérelt infrastruktúrafejlesztés.

A horizontális stratégiai célok: Miskolc 2030 megyeszékhely fejlesztés és a határmenti kapcsolatok fejlesztése az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna részeként.

(19)

17

4. Beavatkozási logika

Borsod-Abaúj-Zemplén a gazdaság újrapozicionálása, a lakosság életkörülményeinek és identitástudatának javítása érdekében fogalmazta meg küldetését. Majd ezek mentén határozta meg az elérni kívánt célállapotát, 2030 jövőképét – aktív, egészséges és képzett lakosság, élhető és elérhető településekkel, versenyképes, magas hozzáadott értéket termelő vállalkozások.

Jövőképe megteremtése, átfogó célja, és az ahhoz vezető stratégiai irányok kijelölése érdekében szükséges volt a külső és belső környezet elemzése, azaz a helyzetelemzés.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzetelemzése széleskörű adatgyűjtésen alapul.

Az elemzés kiterjed a gazdaságstratégiai fejlesztési szempontok alapján kiemelt területekre, mint:

• történeti háttér és fejlesztés indokoltsága;

• a népességre vonatkozó adatok, demográfiai folyamatok (népességszám, korösszetétel, korfa, nők-férfiak aránya, a népesség képzettség szerinti bemutatása, egészségügyi helyzet, vallási, felekezeti arányok, falvakban, városokban lévő lakosság száma, aránya, általános munkaerő-piaci helyzetkép, foglalkoztatási adatok, munkaerőigény, munkanélküliségi helyzet, a koronavírus hatásai a munkanélküliségre, a háztartások életszínvonala);

• az oktatás helyzete a köznevelésen, szakképzésen, felnőttképzésen át a felsőoktatásig;

• a kultúra és a sport területe komplex kölcsönhatásban turisztikai nézőpontból (kulturális értéktár, örökségvédelem, sport fejlesztések);

• a gazdaság teljesítőképessége (ágazati fókuszú elemzések – a gazdaság helyzetelemzése, húzóágazatok, fejlődő/fejlesztendő ágazatok, GDP adatok, gazdaság teljesítménye, adóbevételek alakulása, gazdasági szervezetek, prosperáló vállalatok, a járványügyi helyzet hatása B-A-Z megyében, ágazati elemzések, ipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, turizmus, megyei K+F+I helyzetkép országos viszonylatban, befektetői környezet elemzése, gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések, azok előnyei valamint a gátló tényezők, korábbi fejlesztések, konkrét beruházások);

• a környezeti állapot bemutatása (domborzati viszonyok, éghajlat, klimatikus viszonyok, levegőminőség, vízrajz, geotermikus adottságok, természetes növényzet, természet és tájvédelem, természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok, termőföldek nagysága, urbánus környezet állapota, épített örökség, szennyezett területek);

• a területek infrastruktúrájának helyzetértékelése (úthálózat, vasúti szállítás, közösségi közlekedés, víziközmű, közműfogyasztás, infokommunikációs hálózatok, megújuló energia felhasználása).

A megyei szintű átfogó, analitikus elemzés az alábbi módszerekkel történt:

• leíró adatelemzés (KSH statisztikai adatok; a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat számára elkészített Közgyűlési anyagok, elemzések; szakterületi jelentések; egyéb interneten fellelhető adatbázisok – a források megjelölésével);

• megye oktatási szereplőinek bemutatása az intézményrendszer és érintettjeinek leíró elemzése alapján, az Oktatási Hivatal adatszolgáltatásával (KLIK, szakképzési centrumok, Miskolci Egyetem, BOKIK);

• megyei közigazgatási intézményei, szakterületi szervezetei kérdőíves adatszolgáltatása (Kormányhivatal, KÖZÚT, MÁV, ÉVIZIG, ÉRV);

(20)

18

• interjúk (megyei, megyeszékhely és települési önkormányzati vezetők, országgyűlési képviselők, Borsodi Megyei Ipar és Kereskedelmi Kamara, Agrárkamara, kormányzati felelősök, szakmai szervezetek vezetői, helyi oktatási intézményrendszer vezetői, képviselői);

• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara által rendelkezésre bocsátott felmérések, adatsorok;

• szakértői anyagok: fejlesztési dokumentumok (Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, Modern Városok Program, Magyar Falu Program, Felzárkózó Települések Program, megyei és megyeszékhelyi fejlesztési stratégiák:

infrastruktúra, gazdasági, turisztikai, sport koncepciók, EU fejlesztési projektek, kiemelt fejlesztések, beruházások, Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, Nemzeti Kastélyprogram, Nemzeti Várprogram, Taníts Magyarországért Program, Miskolc 2030 és Debrecen 2030) és tanulmányok (ágazati elemzések, betelepülő nagyvállalatok munkaerőpiacra gyakorolt hatása).

A helyzetelemzés megállapításai és következtetései az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna részeként Borsod-Abaúj-Zemplén megye hosszú távú stratégiai fejlesztési dokumentumának elkészítése érdekében térképezik fel a megye megoldandó feladatait és komparatív előnyeit, azaz kitörési pontjait.

Projekt alapú megközelítésben: a helyzetelemzés alapozza meg a stratégiai célokhoz rendelhető beavatkozási területeket, a szükséges intézkedési javaslatokat, melyek alapján meghatározhatók az ernyőprojekt javaslatok. Az egyedi projektek egy-egy ernyőprojekt helyi-egyedi megvalósítható programjai.

A helyzetelemzés készítésével párhuzamosan történt a helyi igények szerinti egyedi projektgyűjtés a megye érintettjeinek bevonásával:

• Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, települési önkormányzatok polgármesterei, választókerületi országgyűlési képviselők, választmányi elnökök;

• megyei és megyeszékhelyi térségfejlesztési szervezetek, szakértők;

• felsőoktatási intézmények, köznevelési intézményhálózat – tankerületek, szakképzési centrumok;

• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara;

• területi agrárkamara;

• közúti, vízügyi, közlekedési igazgatóságok;

• szakmai/civil szövetségek, társaságok;

• egyházmegyei képviselők.

A projektgyűjtés eredménye összevetésre került a helyzetelemzés alapján kijelölt stratégiai célokkal, a tervezett beavatkozási területekkel és intézkedési javaslatokkal, továbbá a meglévő, illetve kidolgozás alatt lévő helyi és országos fejlesztési programokkal.

Megtörtént az egyedi projektjavaslatok teljes körű elhatárolása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésétől.

További figyelembe vett programok, melyektől az elhatárolás részleges: Tokaj és vidéke Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztési programjai, Aggteleki Nemzeti Park fejlesztése, Nemzeti Kastély és Várfejlesztési Program, Magyar Falu Program, Vidékfejlesztési Program, Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság programjai, Felsőoktatási fejlesztési programok –

(21)

19

Science Park fejlesztések, Miskolci Egyetem egyedi beruházási és fejlesztési programjai, Szakképzés 4.0. országos fejlesztési stratégia, Miskolc MJV 2030 stratégiai programja.

Az egyedi projektjavaslatok gyűjtése során figyelembe vett kiegészítő szempontok: van-e határmenti együttműködési lehetőség, van-e lehetőség zóna szintű fejlesztési ernyőprojekthez kapcsolódás.

Az ernyőprojekt-javaslatok hozzájárulását a stratégiai célok megvalósításához garantálja az a tervezési folyamat, mely egyidejűleg felülről (jövőkép és stratégiaalkotás) és alulról (egyedi projektjavaslatok gyűjtése) történő megközelítéssel jut el a javaslatok rögzítéséhez.

(22)

20

5. Intézkedések, ernyőprojekt-javaslatok

➢ Stratégiai cél: a megye lakossága életkörülményeinek és képzettségi szintjének emelése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a „Komplex területi felzárkóztatás”, a társadalmi innováció területén 29 programjavaslatot fogalmazott meg 142.206 mFt értékben:

Átfogó cél Dinamikusan fejlődő, élhető és megtartó megye

Stratégiai cél A lakosság életkörülményeinek és képzettségi szintjének emelése

Szükséges

beavatkozás Oktatás fejlesztése

A tudás megyéje Helyben maradás ösztönzése A megyénk az otthonunk

Helyi identitás erősítése Gondozzuk értékeinket Intézkedési

javaslat

Igény-vezérelt szakképzés és felsőoktatási innovációs ökoszisztéma fejlesztés támogatása

Életkörülmények javítása Kultúra fejlesztése helyi megtartó erőként

Ernyőprojekt- javaslatok

szakképző intézmények infrastruktúra fejlesztése;

szakképzés – duális képzés fejlesztése a húzó

ágazatokban (gépipar, vegyipar);

Miskolci Egyetem stratégiai fejlesztése;

mezőgazdasági

felnőttképzési programok fejlesztése;

munkaerőpiaci kompetenciafejlesztés.

helyi ösztöndíjprogramok;

lakhatási feltételek támogatása;

„csináld magad”

életkörülmény-javító programok;

egészségügyi alapellátás, egészségügyi szolgáltatás fejlesztése;

okosfalu program.

kulturális háló innovatív digitális technikák bekapcsolásával

Egyedi

projektjavaslatok*

15 javaslat 116.760 mFt értékben

*Az egyedi projektjavaslatok csatolt táblázatban

➢ Stratégiai cél: versenyképes gazdaságfejlesztés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a „Komplex versenyképességi és foglalkoztatást bővítő fejlesztés” területén 37 programjavaslatot fogalmazott meg 215.691 mFt értékben:

Stratégiai cél Versenyképes gazdaságfejlesztés – Versenyképes gazdaság fejlesztése

Vállakozások fejlesztése, foglalkoztatás bővítés

Az innováció megyéje

Kultúra, sport, turizmus komplex fejlesztése

Aktívan itthon Intézkedési

javaslat

Vonzó befektetési környezet fejlesztése Sokszínű kulturális és természeti értékek aktiválása

Ernyőprojekt-

javaslatok ipari és technológiai parkok fejlesztése;

KKV támogató programok - inkubátor ház- és szolgáltatásfejlesztés a húzóágazatok támogatása érdekében;

leszakadó területek helyi gazdaságfejlesztő programjai;

mezőgazdaság fejlesztése;

zöldgazdaság fejlesztése – klímavédelem

aktív- és gyógyturizmus fejlesztése;

kulturális és turisztikai program, desztinációk hálózatban;

helyi értékőrző programok;

történelmi, kulturális és vallási emlékhelyek fejlesztése;

ipari örökség megőrzése, barnamezős területek rehabilitációja;

ökoturizmus, termelési és piaci rendszerek hálózatépítése

Egyedi

projektjavaslatok*

(23)

21

➢ Stratégiai cél: igény-vezérelt infrastruktúrafejlesztés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a „Komplex területi infrastruktúra fejlesztés” területén 38 programjavaslatot fogalmazott meg 228.843 mFt értékben:

Stratégiai cél Igény-vezérelt infrastruktúra-fejlesztés

Szükséges

beavatkozás Elérhetőséget és élhető környezetet biztosító infrastruktúrafejlesztés Jó feltételek, fenntartható élet

Mobilitás és fenntarthatóság támogatása Ernyőprojekt-

javaslatok

munkaerőmobilitási program;

térségi közlekedési klaszterek létrehozása;

közút- és kerékpárútfejlesztés;

közműfejlesztés;

zöldhulladék program, hulladék újrahasznosítás;

szennyvíz rendszer felülvizsgálata;

logisztikai központ fejlesztés és légi teherszállítás fejlesztése;

megújuló energiaforrások kiaknázása;

vízi turizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése.

Egyedi

projektjavaslatok*

➢ Horizontális cél: határmenti kapcsolatok fejlesztése (és Miskolc MJV megyeszékhely fejlesztése)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a „Komplex határmenti kapcsolatait (és megyei jogú városait érintő), 2030-ig tartó fejlesztési program” területén 6 programjavaslat 10.804 mFt értékben (és Miskolc 2030 stratégiai dokumentuma):

Stratégiai cél Határmenti kapcsolatok fejlesztése

Szükséges

beavatkozás Felvidéki kapcsolatok fejlesztése

A történelmi örökség, ami összeköt Intézkedési

javaslat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia határmenti együttműködésének erősítése Ernyőprojekt-

javaslatok

gazdasági együttműködés fejlesztése (üzleti információs rendszer, tanácsadói hálózat fejlesztése, és rövid ellátási láncok szervezése, logisztikai, felvásárlási és elosztó-központok létrehozása);

határon átnyúló turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése;

intézményi kapcsolatok fejlesztése az árvízvédelem és vízminőségi kárelhárítás területén a magyar-szlovák határvízi együttműködés keretében.

Egyedi

projektjavaslatok*