A megye adottságai, történelmi múltja, kulturális értékei, kedvező földrajzi fekvése óriási potenciálokat rejt magában, ugyanakkor gazdasági és szociális helyzete nem megfelelő. A megye komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye stratégiai fejlesztési irányai:
➢ a megye lakossága életkörülményeinek és képzettségi szintjének emelése,
➢ versenyképes gazdaságfejlesztés – versenyképes gazdaság fejlesztése,
➢ igény-vezérelt infrastruktúrafejlesztés.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Helyzetelemzés c. dokumentumának fókuszában a társadalom, az oktatás, a gazdaság teljesítőképessége és a környezeti jellemzői állnak.
A Helyzetértékelés célja nem korlátozódik a megye megoldandó feladatainak és komparatív előnyeinek feltárására. Megmutatja azt is, hogy szüksége van tágabb környezetének szinergiában és szoros együttműködésben történő fejlesztésére. Azaz a fejlesztés földrajzi területe 6 megyére és a határon túli területekre terjeszti ki hatókörét, a megyeszékhelyeket gyújtópontba helyezve és kooperatív együttműködésben.
A stratégiai fejlesztési irányok legfőbb indokai:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét és lakosságszámát is tekintve az ország második legnagyobb megyéje. Lakosságszáma 2020 januárjában 637.064 fő volt, mely az ország lakosságának 6,52%-át teszi ki. A megyét 15 kistérség, 358 település, 29 város alkotja, területe 7247,17 km². Település-szerkezete rurális, meghatározó jellegzetessége Miskolc és vonzáskörzetének hangsúlyos szerepe mellett az apró- és törpefalvak magas száma. Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvas jellegét jól mutatja, hogy a községek átlagos népességszáma a 900 főt sem éri el.
1. ábra: A járások településsűrűsége (Forrás: https://www.jaras.info.hu/a-jarasok-telepulesei, VÁTI)
A megyében negatív demográfiai trendek vannak jelen, részben a természetes népességfogyás, részben a magas elvándorlás miatt.
A megye belföldi vándorlási adatainak alakulását nyomon követhetjük a KSH adatsora alapján is.
23
2. ábra: Belföldi vándorlási adatok 2013-2018 között B-A-Z megye vonatkozásában
Borsod-Abaúj-Zemplén megye lélekszáma 2012 és 2019 között a belföldi vándorlás miatt 27,2 ezer fővel, a nemzetközi vándorlás kapcsán 1,6 ezer fővel csökkent. 2019-ben a megye lakónépessége 2012-höz képest 6,7%-kal, az előző évhez képest 0,9%-kal esett vissza, ennél nagyobb népességcsökkenés csak Békés megyében volt.
A megyében a lakosság egészségmagatartása (életmód, devianciák, betegség-észlelési képesség, orvoshoz fordulás) kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás, és magasak a keringési, valamint daganatos megbetegedések okozta halálozási arányszámok.
3 ábra: A haláloki struktúra alakulása az ábrázolt korcsoportokban, B-A-Z megye, 2017. évi halálozási adatai alapján (Forrás: KSH)
-3893 -4082 -3788 -3259 -4135 -4584
30025 ODA vándorlók száma (fő)
EL vándorlók száma adott területi egységről (fő)
0%
24
A megye egészségügyi infrastruktúrája átlagosan jó állapotú, azonban a hátrányos helyzetű térségek esetében az egészségügyi alapellátás különböző elemei hiányoznak.
Az egészségügyi infrastruktúra néhány jellemző adata alapján a megye vegyes képet mutat. A dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó száma országos, regionális és megyei szinten is növekedést mutatott 2015-2019 között (25,4% -ról 29,4%-ra növekedett). A működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó számában jobban teljesít Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos szinttől, elmarad azonban a regionális értéktől (1562 db 2015-ben 1593 db-ra nőtt, a régiós érték 1628).
A megyében található a legtöbb tartósan betöltetlen háziorvosi körzet (62), melyek száma meghaladja az országos átlagot (23,4).
A lakosság iskolai végzettségi szintjére jellemző, hogy magas az általános iskolai (8 osztály) végzettséggel sem rendelkezők aránya, ami 13,8%. A maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 39%, amely adat szintén nem túl biztató (csak három megye „előzi” meg a vizsgált megyét e tekintetben).
4. ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Magyarország megyéiben, 2016 (Forrás: 2016-os Mikrocenzus, KSH, https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016)
Ugyanakkor a Miskolci járásban élők iskolai végzettségi szintje meghaladja az országos átlagot, a felsőfokú végzettségűek aránya itt megközelíti a 20%-ot.
A megyében magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek aránya, akik körében számottevő az iskolát teljesen vagy szakképzettség nélkül elhagyók száma.
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
8 általános sincs
8 általános
szakmai középfok, érettségi nélkül
25
5. ábra: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya megyénként az óvodákban a 2016/2017-es tanév adatai alapján (Forrás: B-A-Z Megye Foglalkoztatási Stratégiája, 2017. július)
A szakképzésben tanulók száma az elmúlt 10 évben drasztikusan csökkent évről évre, az iskolák kihasználtsága alacsonyra süllyedt, egyre több hiányszakma került azonosításra, a munkaerő piacon strukturális hiány keletkezett.
6. ábra: Szakképzésben tanulók létszáma B-A-Z megyében (Forrás: KIR STAT 2019)
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a duális képzésben részt vevők száma a főváros után az országban a legmagasabb (közel 5000 fő). Van tartalék a rendszerben vállalati oldalon, mert az aktív (jelenleg is képző) gazdálkodó szervezetek csupán a nyilvántartott gyakorlati képzésre alkalmas cégek 60%-át jelentik és folyamatos az érdeklődés a duális képzés iránt.
A Miskolci Egyetem 2020. augusztus 1-jétől Magyarország modellváltó felsőoktatási intézményeinek egyike. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan
26
reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, valamint sport és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.
A foglalkoztatás szintje az országos átlagnál alacsonyabb, melynek oka a strukturális munkanélküliség. Szükséges a képzettségi rendszer munkaerőpiaci igényekhez való igazítása.
7. ábra: A Foglalkoztatási ráta 2020. II. negyedévében megyei összehasonlításban (Forrás:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)
A munkaerő-hiány növekvő tendenciát mutatott az elmúlt tíz évben, a gazdaságilag aktív népesség száma mintegy 4000 fővel csökkent, ami az aktivitási arány visszaesésével is együtt járt. A munkanélküliségi arány ezzel párhuzamosan tovább csökkent (2010-es 41,7%-ról mutatószámról 2020. I. negyedévre 4,4%).
A megyében magas a munkanélküliek száma, és ebben kiugróan nagy az alacsony végzettségűek aránya.
Év Gazdaságilag aktív népesség
(ezer fő)
Foglalkoztatottak
száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő)
Aktivitási arány
(%)
Foglalkoztatási
arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)
2010 267,0 220,7 46,3 50,5 41,7 17,3
2011 268,0 221,2 46,7 51,1 42,2 17,4
2012 264,8 220,8 44,0 50,9 42,5 16,6
2013 264,1 232,2 31,9 51,3 45,1 12,1
2014 274,6 243,5 31,1 53,9 47,8 11,3
2015 282,6 257,0 25,6 56,2 51,1 9,1
2016 284,6 265,7 18,9 57,2 53,4 6,6
2017 286,1 269,7 16,4 58,3 55,0 5,7
2018 285,7 271,0 14,7 58,9 55,9 5,1
2019 283,7 270,9 12,8 59,1 56,5 4,5
2020
I. n.év 279,5 267,2 12,3 58,7 56,1 4,4
15–64 éves népesség gazdasági aktivitása (2010-2020 I.n.é.) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
27
8. ábra: Az álláskeresők száma és iskolai végzettség szerinti eloszlásuk 2018-ban (Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr.
Szilasi Beáta és Vadnai Péter)
A megye foglalkoztatási helyzetét meghatározza az általánosan tapasztalható kettősség, azaz miközben a gazdálkodó szervezetek strukturális munkaerőhiánnyal küzdenek, hatalmas – többségében képzetlen – munkaerő-többlet is jelen van. 2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 261 ezer Ft-ot, nettó átlagkeresetük (adókedvezmények nélkül) 173 ezer Ft-ot tett ki, ennek ellenére a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fizetések jelentősen elmaradnak az országostól.
2020. március végén 15,1 ezer személy volt szakképzetlen a megyei álláskeresők között, számuk 550 fővel (3,5%-kal) kevesebb, mint egy éve. Az álláskeresők összes létszámán belüli arányuk 38,2%, több mint országosan (33,6%).
A megye gazdasági teljesítőképességét tekintve elmondható, hogy a GDP volumene a 2008-as válságot követően folyamatosan, nagymértékben növekszik. Az egy főre jutó GDP szintén növekvő tendenciát mutat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye országosan a 3. legnagyobb növekedési ütemet produkálta – a bruttó hazai termék nominálisan mintegy 700 ezer Ft-tal nőtt 2015 és 2018 között – az alacsony bázisnak is köszönhetően.
Az egy főre jutó GDP 2009-től 2018-ig megduplázódott.
28
9. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009-2018 (ezer Ft)
Azonban a megvalósított beruházások értékéből 2013 és 2018 között a megyében évente átlagosan 326 ezer Ft jutott egy lakosra, ez az országos átlag 64, a megyék átlagának 92%-át tette ki. A mutatót tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye a főváros és a megyék rangsorában a 10. helyet foglalta el.
A 100 leginkább prosperáló megyei vállalat összesen három és félszer nagyobb profitot termel, mint a megye többi vállalkozása. A gazdasági szerkezetváltozás után történelmi ipari karakterét megőrizve a megyei hozzáadott érték 38,9%-át a vegyipar, a 14,1%-át a gépipar adja, de jelentősnek tekinthető még a kohászat 8,3%-os hozzájárulása is. Export tekintetében azonban a járműipar és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása a meghatározó.
2019. évben a megyében bejegyzett 85.034 regisztrált gazdasági szervezetből 76.198 vállalkozás, melynek fele miskolci székhellyel rendelkezik. Ezen vállalkozások egyharmadát a társas vállalkozások, egynegyedét az egyéni vállalkozók, a fennmaradó közel 40%-ot az adószámos magánszemélyek alkotják.
2020. március végén 3,7 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk számottevően (65%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 9,5%-ról 15%-ra emelkedett.
A társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére az jellemző, hogy a néhány (42 db) nagyvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, és a viszonylag kevés számú középvállalkozás mellett – melyek legalább 50-250 fő közötti munkaerőt foglalkoztatnak –, nagy számban működnek kisvállalkozások. Ezek legtöbbje átlagosan 10-nél kevesebb főnek ad munkát. Foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában ezek a kis- és közepes vállalkozások (kkv szektor), mert a társas vállalkozások által foglalkoztatottak több mint 60%-a náluk áll alkalmazásban. A vállalkozások számára a további fejlődés egyik legfőbb gátja a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, valamint a munkaerő mobilitásának hiánya és a korszerűtlen
29
infrastruktúra, ami miatt a megye hiányt szenved a magas hozzáadott értékű tevékenységekből.
A megye területe 16 járásra oszlik, melyek gazdasági teljesítményei jelentősen különböznek egymástól a befektetett saját tőke eltérésének függvényében.
10. ábra TDI index Magyarországon (Németh Ádám, Vercse Tímea, Dövényi Zoltán: A fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Magyarországon az európai uniós csatlakozás után, 2014)
A jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben egyre inkább felértékelődik a különböző iparágak együttműködése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez kevésbé jellemző. A megyében a megtermelt hozzáadott érték jelentős része a húzóágazatokban, azon belül is a nagyvállalatoknál képződik, közepes- és kisvállalatok súlya nem jelentős, iparági együttműködésekről pedig nem található adat.
A megyében 16 ipari parkot alakítottak ki, mintegy 450 betelepült céggel, azonban a kialakított területek közel 60%-a még üresen áll, az infrastruktúra és szolgáltatási rendszer csak részben kiépített.
A megye mezőgazdasági szektorhoz köthető vállalkozásai alacsony technológia fejlettségűek. Az agrárium súlya csökkent, a megyei beruházások 2,7%-át fordították agrárfejlesztésekre.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag kulturális öröksége jelentős értéket képvisel a megye számára, amelyek állapota sok esetben nem kielégítő, azok fenntartása, felújítása és védelme szükséges a természeti érték szem előtt tartásával. A kulturális örökségek nagy száma mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű, az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen emelkedett a turisták száma.
A kulturális, egészség- és gyógyturizmus, sport-turizmus egyelőre kiaknázatlan potenciál a megyében. A turisztikai kínálat láthatósága, elérhetősége gyenge.
2019-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos összes vendégszámhoz (12,9 millió) csupán 3,7%-kal, az összes vendégéjszaka számhoz (31,5 millió) pedig csak 3,5%-kal
30
járult hozzá. A vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,2 éjszaka volt a megye kereskedelmi szálláshelyein, ami elmarad az országos átlaghoz képest.
A megye éghajlata, csakúgy, mint domborzata, igen változatos képet mutat.
Levegőminőség szempontjából a megye természeti adottságai ellenére az ország szennyezettebb területeihez tartozik, a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások aránya magas.
A Sajó-völgy hazánk, sőt egész Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe. A keringéssel és légzéssel kapcsolatos két haláloki főcsoport adta a megye lakossága körében a teljes halálozás több mint 74 százalékát 2017-ben.
Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett területek. A legjelentősebb szennyezett területek 14 települést (és a megye lakosságának több mint 40%-át) érintik.
A megye gazdag ivóvízbázissal rendelkezik. Elsőrendű feladat az ivóvízbázis megőrzése sérülékenysége miatt. A megyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. Szinva-forrás), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. Bódva völgye, Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakaca-víztározó, 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A Bükkben és az Aggteleki-karszton található karsztos vízbázisok, valamint a Zempléni-hegységben található repedezett vízadóra települt vízbázisok a legérzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízgazdálkodási szempontból az ország egyik legváltozatosabb tájegysége, a klímaváltozás következményként a nagy vízhozamú folyók miatt eddig is jellemző árvízveszélye miatt, a villámárvizek kialakulásának kockázata jelentősen megnövekedett.
A megye kiemelkedő adottságokkal bír a geotermikus energia esetében is. 2013 májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának több, mint fele részben geotermikus forrásból történik. Ezt a „zöld” energiát Miskolc nagyobb intézményei (uszoda, kórházak, stb.) valamint a Miskolc Déli Ipari Parkba már betelepült vállalkozások is használják.
A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, kiváló adottságokkal rendelkezik a dél-borsodi tájegység, szerényebb adottságúak az észak-borsodi területek. A megyében a mezőgazdaság jelentős szereppel bír, azonban a mezőgazdasági feldolgozóipar alulreprezentált.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye közútjainak teljes hossza 2.645 km. A kistérségek elérését biztosító alsóbbrendű utak jelentős része (1503 km) „5, rossz” állapot besorolású. A közforgalmú vasútvonalak építési hossza összesen 450 km. A vonalak 24%-a kétvágányú és 45%-a villamosított. A megyében az elővárosi jellegű közösségi közlekedés működése nem összehangolt. A megye logisztikai infrastruktúrájából hiányoznak vagy nem elég fejlettek az ún. intermodális logisztikai központok.
A megye gazdasági és társadalmi kapcsolataiban jelentős múltra tekint a Felvidékkel való gazdasági-kulturális kapcsolat, mely sok kiaknázatlan lehetőséget rejt. A határon átnyúló együttműködések akadályainak csökkentése érdekében indokolt a jogszabályi
31
harmonizáció kezdeményezése, információs rendszer és tanácsadó hálózat létrehozása, a gazdasági és a közös intézményi és civil kapcsolatok fejlesztése.
Az észak-déli tengely erősödésével Miskolc újra lehetőséget kapott a határokon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Az épülő Miskolc–Kassa autópálya közel hozza a Felvidéket, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt.
A 2020. évi járványhelyzet hatásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is az országos tendenciához hasonlóan érvényesülnek: a vészhelyzet legnagyobb vesztese a megyében az idegenforgalom, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat. Más ágazatok különböző méretű cégeit eltérően érintette, hatásai a nagyobb létszámot foglalkoztató vállaltoknál voltak kevésbé érezhetők.
Az ipari termelés lendülete 2020. első félévében összességében megtorpant, elsősorban a belföldi értékesítés esett vissza. Azonban a gép, gépi berendezés gyártása és az élelmiszeripar kibocsátása, valamint a járműgyártás kis mértékben bővült.
A megyei álláskeresők összességét tekintve a járvány hatása érzékelhető, a regisztrált álláskeresők száma növekedett: 2020 októberében 40.899 fő volt regisztrált álláskereső, amely az országos létszám 13,36%-a.
A családok életminőségére, a gyermekek oktatásban való részvételére gyakorolt középtávú hatás még pontosan nem mérhető fel, de az alacsony intenzitású háztartások és halmozottan hátrányos gyermekek magas száma, a megye rurális térszerkezeti adottsága miatt prognosztizálható, hogy a területi kiegyenlítési, felzárkózási törekvések az eddiginél is több erőforrást igényelnek.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi és gazdasági viszonyait az ellentmondásosság, sok esetben a kettősség jellemzi: prosperáló városok mellett halmozottan hátrányos térségek azonosíthatók be; magas az élveszületések száma, de alacsony az átlagéletkor és jelentős az elvándorlás; magas az általános iskolát sem végzettek aránya, emellett sokan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel; egyszerre van jelen a magas munkanélküliség és a szakemberhiány; a nemzetközi viszonylatban is jól teljestő ágazatok, cégek mellett a legnagyobb foglalkoztató KKV-k tőkeszegények, bizonytalan jövőkép, alacsony nyereségtermelő képességet mutatnak; jelentős az erdőborítottság, viszont rosszak a levegőminőségi adatok. A megye viseli történelmi hagyományainak lenyomatát és a rendszerváltás ipari összeomlásának következményeit. A felemelkedés szélesebb látókört, partnerséget és közös jövőképet igényel, melyre lehetőséget ad az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozása.
32