Borsod-Abaúj-Zemplén a gazdaság újrapozicionálása, a lakosság életkörülményeinek és identitástudatának javítása érdekében fogalmazta meg küldetését. Majd ezek mentén határozta meg az elérni kívánt célállapotát, 2030 jövőképét – aktív, egészséges és képzett lakosság, élhető és elérhető településekkel, versenyképes, magas hozzáadott értéket termelő vállalkozások.
Jövőképe megteremtése, átfogó célja, és az ahhoz vezető stratégiai irányok kijelölése érdekében szükséges volt a külső és belső környezet elemzése, azaz a helyzetelemzés.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzetelemzése széleskörű adatgyűjtésen alapul.
Az elemzés kiterjed a gazdaságstratégiai fejlesztési szempontok alapján kiemelt területekre, mint:
• történeti háttér és fejlesztés indokoltsága;
• a népességre vonatkozó adatok, demográfiai folyamatok (népességszám, korösszetétel, korfa, nők-férfiak aránya, a népesség képzettség szerinti bemutatása, egészségügyi helyzet, vallási, felekezeti arányok, falvakban, városokban lévő lakosság száma, aránya, általános munkaerő-piaci helyzetkép, foglalkoztatási adatok, munkaerőigény, munkanélküliségi helyzet, a koronavírus hatásai a munkanélküliségre, a háztartások életszínvonala);
• az oktatás helyzete a köznevelésen, szakképzésen, felnőttképzésen át a felsőoktatásig;
• a kultúra és a sport területe komplex kölcsönhatásban turisztikai nézőpontból (kulturális értéktár, örökségvédelem, sport fejlesztések);
• a gazdaság teljesítőképessége (ágazati fókuszú elemzések – a gazdaság helyzetelemzése, húzóágazatok, fejlődő/fejlesztendő ágazatok, GDP adatok, gazdaság teljesítménye, adóbevételek alakulása, gazdasági szervezetek, prosperáló vállalatok, a járványügyi helyzet hatása B-A-Z megyében, ágazati elemzések, ipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, turizmus, megyei K+F+I helyzetkép országos viszonylatban, befektetői környezet elemzése, gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések, azok előnyei valamint a gátló tényezők, korábbi fejlesztések, konkrét beruházások);
• a környezeti állapot bemutatása (domborzati viszonyok, éghajlat, klimatikus viszonyok, levegőminőség, vízrajz, geotermikus adottságok, természetes növényzet, természet és tájvédelem, természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok, termőföldek nagysága, urbánus környezet állapota, épített örökség, szennyezett területek);
• a területek infrastruktúrájának helyzetértékelése (úthálózat, vasúti szállítás, közösségi közlekedés, víziközmű, közműfogyasztás, infokommunikációs hálózatok, megújuló energia felhasználása).
A megyei szintű átfogó, analitikus elemzés az alábbi módszerekkel történt:
• leíró adatelemzés (KSH statisztikai adatok; a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat számára elkészített Közgyűlési anyagok, elemzések; szakterületi jelentések; egyéb interneten fellelhető adatbázisok – a források megjelölésével);
• megye oktatási szereplőinek bemutatása az intézményrendszer és érintettjeinek leíró elemzése alapján, az Oktatási Hivatal adatszolgáltatásával (KLIK, szakképzési centrumok, Miskolci Egyetem, BOKIK);
• megyei közigazgatási intézményei, szakterületi szervezetei kérdőíves adatszolgáltatása (Kormányhivatal, KÖZÚT, MÁV, ÉVIZIG, ÉRV);
18
• interjúk (megyei, megyeszékhely és települési önkormányzati vezetők, országgyűlési képviselők, Borsodi Megyei Ipar és Kereskedelmi Kamara, Agrárkamara, kormányzati felelősök, szakmai szervezetek vezetői, helyi oktatási intézményrendszer vezetői, képviselői);
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara által rendelkezésre bocsátott felmérések, adatsorok;
• szakértői anyagok: fejlesztési dokumentumok (Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, Modern Városok Program, Magyar Falu Program, Felzárkózó Települések Program, megyei és megyeszékhelyi fejlesztési stratégiák:
infrastruktúra, gazdasági, turisztikai, sport koncepciók, EU fejlesztési projektek, kiemelt fejlesztések, beruházások, Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, Nemzeti Kastélyprogram, Nemzeti Várprogram, Taníts Magyarországért Program, Miskolc 2030 és Debrecen 2030) és tanulmányok (ágazati elemzések, betelepülő nagyvállalatok munkaerőpiacra gyakorolt hatása).
A helyzetelemzés megállapításai és következtetései az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna részeként Borsod-Abaúj-Zemplén megye hosszú távú stratégiai fejlesztési dokumentumának elkészítése érdekében térképezik fel a megye megoldandó feladatait és komparatív előnyeit, azaz kitörési pontjait.
Projekt alapú megközelítésben: a helyzetelemzés alapozza meg a stratégiai célokhoz rendelhető beavatkozási területeket, a szükséges intézkedési javaslatokat, melyek alapján meghatározhatók az ernyőprojekt javaslatok. Az egyedi projektek egy-egy ernyőprojekt helyi-egyedi megvalósítható programjai.
A helyzetelemzés készítésével párhuzamosan történt a helyi igények szerinti egyedi projektgyűjtés a megye érintettjeinek bevonásával:
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, települési önkormányzatok polgármesterei, választókerületi országgyűlési képviselők, választmányi elnökök;
• megyei és megyeszékhelyi térségfejlesztési szervezetek, szakértők;
• felsőoktatási intézmények, köznevelési intézményhálózat – tankerületek, szakképzési centrumok;
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara;
• területi agrárkamara;
• közúti, vízügyi, közlekedési igazgatóságok;
• szakmai/civil szövetségek, társaságok;
• egyházmegyei képviselők.
A projektgyűjtés eredménye összevetésre került a helyzetelemzés alapján kijelölt stratégiai célokkal, a tervezett beavatkozási területekkel és intézkedési javaslatokkal, továbbá a meglévő, illetve kidolgozás alatt lévő helyi és országos fejlesztési programokkal.
Megtörtént az egyedi projektjavaslatok teljes körű elhatárolása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésétől.
További figyelembe vett programok, melyektől az elhatárolás részleges: Tokaj és vidéke Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztési programjai, Aggteleki Nemzeti Park fejlesztése, Nemzeti Kastély és Várfejlesztési Program, Magyar Falu Program, Vidékfejlesztési Program, Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság programjai, Felsőoktatási fejlesztési programok –
19
Science Park fejlesztések, Miskolci Egyetem egyedi beruházási és fejlesztési programjai, Szakképzés 4.0. országos fejlesztési stratégia, Miskolc MJV 2030 stratégiai programja.
Az egyedi projektjavaslatok gyűjtése során figyelembe vett kiegészítő szempontok: van-e határmenti együttműködési lehetőség, van-e lehetőség zóna szintű fejlesztési ernyőprojekthez kapcsolódás.
Az ernyőprojekt-javaslatok hozzájárulását a stratégiai célok megvalósításához garantálja az a tervezési folyamat, mely egyidejűleg felülről (jövőkép és stratégiaalkotás) és alulról (egyedi projektjavaslatok gyűjtése) történő megközelítéssel jut el a javaslatok rögzítéséhez.
20