2.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldetésnyilatkozata
Miskolc és térsége, Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1980-as évekig a „magyar Ruhr-vidékként” nehéziparával az ország egyik legfontosabb iparvidéke volt. Ennek a szerepnek az elvesztése Miskolc és a megye lakosságmegtartó erejének megroppanását okozta, a terület az ország leghátrányosabb térségeinek egyikévé vált.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldetése – együttműködésben a megye önkormányzati, közigazgatási, oktatási, gazdasági, érdekképviseleti, civil szereplőivel – a megye gazdasági újrapozicionálása, a lakosság életkörülményeinek és identitástudatának javítása.
Ennek érdekében a megye támogatja:
• a tőkeerős, fejlett technológiát alkalmazó nagyvállalatok letelepedését,
• a helyi KKV-k nyereségesebbé válását, stabilitásuk erősítését,
• a Miskolci Egyetem innovációs ökoszisztéma centrummá válását,
• a helyi igények által vezérelt szakképzési programok megvalósítását,
• az élhetőbb és elérhetőbb településhálózat létrejöttét,
• az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyéivel és Kelet-Szlovákiával közös, kiemelt fejlesztések megvalósítását
a megye erőforrásainak – történelmi, földrajzi, geopolitikai, természeti, kulturális, turisztikai adottságai – kiaknázásával.
2.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye erősségei, gyengeségei, lehetőségek és veszélyek
Borsod-Abaúj-Zemplén megye elkészítette „Helyzetelemzés” című dokumentumát, melyben a társadalom, a gazdaság teljesítőképessége, a környezet és az infrastruktúra állapotára vonatkozó megállapításokat tett. Ezek magukban foglalják a megye megoldandó feladatait és komparatív előnyeit egyaránt. A megállapítások alapján megfogalmazott következtetések lehetőséget adnak a megye kitörési pontjainak meghatározására.
A megállapítások és következtetések során feltérképezhetővé vált a megyei erősségek, gyengeségek és lehetőségek, veszélyek térképe.
Erősségek Gyengeségek
Társadalom
− Élve születések száma magas,
− „Otthonunk Miskolc” típusú programok megvalósítása,
− Komplex lemorzsolódást csökkentő oktatási programok,
− Taníts Magyarországért Program, Mentorprogram, Tanodák, Alapfokú Művészeti iskolák jó gyakorlata,
− Nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatás, Miskolci Egyetem,
− Erős, rugalmas (igényvezérelt) szakképzési háttér, magas szintű középfokú oktatás.
Társadalom
− Érzékelhető elvándorlás, különösen a diplomások és szakképzettek körében, elöregedő korstruktúra,
− Cigánynak minősített lakosság lélekszámának és arányának növekedése,
− Halmozottan hátrányos helyzetű térségek gettósodása, növekvő szegregáció,
− Általános iskolai végzetséggel sem rendelkezők magas aránya,
− Magas közfoglalkoztatotti arány és munkanélküliségi ráta,
− Üzleti alapú szociális szolgáltatások hiánya,
− A megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, gyenge munkakultúra,
4
Erősségek Gyengeségek
− Mobilitási nehézségek,
− Kisebb településeken alapszolgáltatások hiánya (pl. orvos, óvoda, alapellátások),
Kedvezőtlen egészségügyi állapot, magas halálozási ráták.
Gazdaság
− Ipari tradíciók, szaktudás,
− Tőkeerős, exportképes nagyvállalatok,
− 16 kialakított Ipari Park,
− Relatíve alacsony ingatlanárak,
− Zöld Város mintaprogramok,
− Lendületben lévő turisztikai ágazat,
− Erős, élő határmenti testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok,
− Jelentős, eredményes szőlőművelés, borászat (felélénkült bor-, gasztronómiai kultúra).
Gazdaság
− A megye GDP volumenét néhány nagyvállalat határozza meg,
− Az ipari parkok a kulcsfontosságú telepítési tényezők terén (szolgáltatás,
megközelíthetőség) hiányt szenvednek,
− Jelentős területi különbségek megyén belül, (prosperáló városok, halmozottan hátrányos helyzetű térségek),
− Tőkeszegény, alacsony hozzáadott értékkel bíró, nem exportorientált, kevésbé
versenyképes KKV-k nagy aránya,
− Felkészületlen vállalkozások: technológiaváltás lekövetése (iparági prognózis hiánya), fejletlen IKT technológia, alacsony K+F+I tevékenység,
− Vállalkozásbarát környezet hiánya,
− A mezőgazdasági feldolgozóipar komplett ágazatokból hiányzik,
− Hiányos és nem megfelelő minőségű turisztikai szolgáltatások,
− A munkaerő alkalmazása koncentrált.
Környezet
− Kedvező geopolitikai adottságok (közlekedési folyosók találkozása),
− Tradicionális, sokszínű kulturális, vallási örökség, egyedülálló megyei értékek,
− Kiváló természeti adottságok (gyógyvizek, termálvizek, hegyek, barlangok, 3 nemzeti park stb.),
− Világörökségi helyszínek (Tokaji borvidék, Aggteleki-karszt), kiemelt turisztikai övezetek.
Környezet
− Nagymértékű lég-, víz- és talajszennyezettség,
− Az ipari örökségek kihasználatlanul állnak,
− Fejlesztésre szoruló bel- és árvízvédelem.
Infrastruktúra
− Meglévő megújuló energetikai potenciál (geotermikus, fotovoltaikus),
− Épülő M30-as autópálya a határvidékig,
− Kiváló villamos- és gázenergia-ellátottság.
Infrastruktúra
− A közút-, és vasúthálózat nagy részben elavult,
− A különböző közlekedési módok hiányosak, illetve a meglévők nem átjárhatók,
− Az egyes járások között nagy különbséget mutat a közműolló.
5
Lehetőségek Veszélyek
Társadalom
− Fiatalok, szakképzettek, diplomások helyben tartása, magas hozzáadott értéket termelő befektetők térségbe vonzásával (versenyképes jövedelem),
− Falvak népességmegtartó erejének erősítése az alapszolgáltatások fejlesztése által,
− Helyi identitás erősítését szolgáló programok,
− Információs oktatási adatbázis létrehozása, interaktív tájékoztatási fórum,
− Szakképzés fejlesztése, ösztöndíjprogram, digitális képességek fejlesztése, idegen nyelvtudás megszerzésének támogatása,
− Az alacsony képzettségűek felzárkóztatása, foglalkoztatottságuk biztosítása.
Társadalom
− Negatív demográfiai tendenciák további erősödése és mobilitás nehézségek miatt egyes települések teljes elszigetelődése, elöregedése, elnéptelenedése,
− Egészségügyi alapellátás ellehetetlenülése,
− Vírushelyzet kockázatai (oktatási, képzési rendszerből, munkaerőpiacról eltűnő hátrányos helyzetűek),
− Inaktívak számának növekedése,
− A tartósan munkanélküli rétegek munkaerő-piaci integrációja nem valósul meg.
Gazdaság
− Munkahelyteremtés befektetés-ösztönzéssel – különös tekintettel a magas hozzáadott értékű tevékenységekre,
− Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése,
− Ipar 4.0 (innováció, technológiafejlesztés, digitalizáció), körkörös gazdaság bevezetése
− Új befektetések és beszállítói tevékenységek összekapcsolása,
− Helyi vállalkozások fejlesztése, vállalkozásbarát környezet megteremtése (inkubátorhálózat, K+F+I, IKT és export tevékenységek erősítése),
− Az alacsony képzettségű és mobilitási nehézséggel küzdő munkaerővel rendelkező térségekben a helyi termék előállítás fejlesztése, határmenti kapcsolatok kiaknázása,
− Miskolci Egyetemi projektek (Tudományos és Innovációs Park, FIEK, Adatforrástár és Tudományos Adatelemző Módszertani Központ, Informatikai tudásközpont),
− Turisztikai szolgáltatások bővítése (szálláshely, vendéglátás), ágazatban dolgozók
kompetenciáinak és idegen nyelvtudásának fejlesztése,
− A turisztikai marketing tevékenység erősítése,
− Hálózatosodás (szálláshely, attrakciók, helyi termék),
− Vallási, történelmi, ipari örökség helyszíneinek fejlesztése.
Gazdaság
− A gazdasági centrumok túlzott koncentrációja,
− Kelet-Szlovákia munkaerő elszívó hatása,
− A megye gazdaságának a domináns külföldi tulajdonú nagyvállalatok iránti kitettsége, függősége,
− A szakképzettséget igénylő ágazatokban tartóssá válik a munkaerőhiány (elvándorlás, képezhetetlenség),
− A megyében lévő KKV-k nem képesek a nagyvállalatok beszállítói hálózatába integrálódni (minőség, kapacitás).
Környezet
− Levegőminőség-javítási programok,
− Árvízvédelem és vízgazdálkodás összekapcsolása,
− Ipari szennyezett területek rekultivációja,
− Csapadékvízelvezetési programok,
Környezet
− Természeti értékek nem megfelelő szintű védelme, „túlhasználata”, fenntarthatóság veszélyeztetése,
− Negatív irányú klímaváltozások (villámárvizek, szárazság, hőhullámok).
6
Lehetőségek Veszélyek
Infrastruktúra
− Utak és kötöttpályás rendszerek fejlesztése,
− Alternatív közlekedési eszközök forgalomba állítása (pl. elővárosi jellegű közösségi közlekedés fejlesztése),
− Logisztikai bázisok, csomópontok fejlesztése,
− Intermodális közlekedés fejlesztése,
− Ivóvíz- és szennyvízhálózat felújítása, kiépítése,
− Megújuló energia felhasználás növelése,
− Turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kiépítése (kerékpárutak, kikötők, turistautak és kiegészítőik).
Infrastruktúra
− Fejlesztések elmaradása miatt leszakadó térségek,
− Repülőtér fejlesztésének elmaradása rontja a térség versenyképességi potenciálját.
2.3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye víziója, a 2030 Jövőkép
Borsod-Abaúj-Zemplén megye dinamikusan fejlődő, a társadalmi és területi leszakadást kompenzáló megye, együttműködésben az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyéivel a Zóna közös jövőképének megvalósítása érdekében.
A megye ipari hagyományait, erős szakképzési-felsőoktatási bázisát, természeti adottságait és földrajzi fekvését kihasználva
• megfelelő feltételeket és innovatív környezetet biztosít a magas hozzáadott értékű befektetések vonzásához, kapcsolódó vállalkozások alapításhoz és működtetéséhez,
• képzési rendszere – közneveléstől a felnőttképzésig – biztosítja a helyi igények szerinti szakképzett munkaerőt,
• a Miskolci Egyetem képző és kutató helyként, innovációs ökoszisztéma központként rugalmas felsőoktatási képzést, K+F+I szolgáltatást nyújt,
• jelentős természeti és kulturális értékeit őrzi,
• kulturális értéktárát, sportéleti és egészség-prevenciós lehetőségeit a turizmus szolgálatába állítja,
• elérhető és élhető településhálózatával helyben tartja a szakképzett munkaerőt,
• kedvező feltételeket biztosít az erős helyi közösségek kialakításához,
• ideális környezetet teremt a határon túli gazdasági együttműködések erősítéséhez,
• gyümölcsöző együttműködésben része egy európai léptékkel mérhető és látható Gazdaságfejlesztési Zónának,
• fenntartható fejlődési pályán halad.
7