• Nem Talált Eredményt

Helyzetelemzés Borsod-Abaúj-Zemplén megye

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Helyzetelemzés Borsod-Abaúj-Zemplén megye"

Copied!
225
0
0

Teljes szövegt

(1)

Helyzetelemzés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna

Miskolc, 2020. november

(2)

Tartalomjegyzék

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ... 1

2. HELYZETELEMZÉS ... 5

BEVEZETÉS ... 5

FEJLESZTÉS INDOKOLTSÁGA ... 7

2.1TÁRSADALOM ... 11

2.1.1 Népesség ... 11

2.1.1.1 Népességszám, korösszetétel... 11

2.1.1.2 Falvakban, városokban lévő lakosság száma, aránya ... 20

2.1.1.3 Korfa, nők és férfiak aránya ... 22

2.1.1.4 A népesség képzettség szerinti bemutatása ... 23

2.1.1.5 Egészségügyi helyzet ... 26

2.1.1.6 Vallási, felekezeti arányok ... 31

2.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép ... 32

2.1.2.1 Általános munkaerő-piaci helyzetkép ... 32

2.1.2.2 Foglalkoztatás strukturális adatai ... 36

2.1.2.3 Munkaerőigény ... 41

2.1.2.4 Munkanélküliségi helyzet ... 42

2.1.2.4 A koronavírus hatásai a munkanélküliségre ... 44

2.1.3 A háztartások életszínvonala ... 47

2.1.4 Oktatás ... 53

2.1.4.1 Köznevelés - szakképzés ... 53

2.1.4.2 Felnőttképzés, felnőttoktatás ... 62

2.1.4.3 Felsőoktatás -- a Miskolci Egyetem ... 64

2.1.4.3.1 A Miskolci Egyetem számokban ... 64

2.1.4.3.2 Országos helyzetkép – modellváltás ... 65

2.1.4.3.3 A Miskolci Egyetem beiskolázási vonzáskörzete ... 67

2.1.4.3.4 Képzések, létszámok ... 69

2.1.4.3.5 Fejlesztések a Miskolci Egyetemen ... 80

2.1.4.3.6 Tudományművelés – Doktori Iskolák – Rangsorok ... 82

2.1.4.3.7 A Miskolci Egyetem társadalmi kapcsolatai ... 87

2.1.5 Kultúra és sport... 89

2.1.5.1 Kultúra ... 89

2.1.5.2 Sport ... 96

2.1.M Társadalom – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09. 2.1 fejezet)... 97

MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ... 98

2.2GAZDASÁG ... 100

2.2.1 Ágazati fókuszú elemzés – gazdaság helyzetelemzése, húzóágazatok, fejlődő/fejlesztendő ágazatok100 2.2.1.1 Gazdasági teljesítmény ... 100

2.2.1.2 Adóbevételek alakulása ... 107

2.2.1.3 Gazdasági szervezetek... 108

2.2.1.4 Prosperáló vállalatok ... 115

2.2.1.5 A járványügyi helyzet hatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ... 119

2.2.1.6 Ágazati elemzések ... 123

2.2.1.6.1 Ipar ... 123

2.2.1.6.2 Mezőgazdaság ... 129

2.2.1.6.3 Élelmiszeripar ... 133

(3)

2.2.1.6.4 Feldolgozóipar ... 134

2.2.1.6.5 Turizmus ... 136

2.2.1.7 Megyei K+F+I helyzetkép országos viszonylatban... 146

2.2.2 Befektetői környezet ... 156

2.2.2.1 Saját és közvetlen külföldi tőkebefektetés ... 156

2.2.2.2. Ipari parkok, iparterületek ... 158

2.2.2.3. Technológiai adottságok – inkubátorházak ... 159

2.2.2.4. Szolgáltatóközpontok ... 161

2.2.2.5. Egészségügyi infrastruktúra, munkavállalói lakhatási környezet ... 161

2.2.3 Gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések ... 165

2.2.3.1 Ágazati együttműködések előnyei ... 165

2.2.3.2 Ágazati együttműködést gátló tényezők ... 166

2.2.3.3 Együttműködést támogató környezet ... 167

2.2.4. Korábbi fejlesztési eredmények, azok gazdasági hatása ... 169

2.2.4.1. Megvalósult és a folyamatban lévő fejlesztésekről általában ... 169

2.2.4.2. Konkrét beruházások ... 178

2.2.M Gazdaság – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.5 fejezet) ... 180

2.2.M.2 Turizmus – kultúra – sport, Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.9 fejezet és Miskolc Turizmusfejlesztési Stratégia) ... 180

MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ... 182

2.3.KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ... 183

2.3.1 Domborzati viszonyok, geomorfológiai adottságok, táj jellemzői ... 183

2.3.2 Éghajlat, klimatikus viszonyok ... 186

2.3.3 Levegőminőség ... 188

2.3.4 Vízrajz ... 191

2.3.5 Geotermikus adottságok ... 195

2.3.6 Természetes növényzet ... 196

2.3.7 Természet és tájvédelem ... 198

2.3.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok ... 201

2.3.9 Termőföldek nagysága ... 203

2.3.10 Urbánus környezet állapota, épített örökség... 205

2.3.11 Szennyezett területek ... 207

2.3.M Környezeti állapot – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.7 fejezet) ... 209

MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ... 210

2.4INFRASTUKTÚRA... 211

2.4.1 Úthálózat ... 211

2.4.2 Vasúti szállítás ... 213

2.4.3 Közösségi (autóbusz) közlekedés ... 214

2.4.4 Víziközmű ... 216

2.4.5 Közműfogyasztás ... 217

2.4.6 Telefon, internet hálózati lefedettség ... 217

2.4.7 Megújuló energia felhasználása ... 218

2.4.M Infrastruktúra – Miskolc (Forrás: Miskolc 2030 A fokozatváltás programja 2020.09., 2.6, A.6, D3. és E1 fejezetek) ... 219

MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ... 220

KÖZREMŰKÖDŐK ... 221

(4)

1. Vezetői összefoglaló

Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzetelemzése a társadalmi mutatók, a gazdaság teljesítőképessége, a környezeti és infrastrukturális állapot bemutatásával

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságszámát tekintve az ország második legnagyobb megyéje. Lakosságszáma 2020 januárjában 637.064 fő volt, mely az ország lakosságának 6,52%-át teszi ki. A megyét 15 kistérség, 358 település, 29 város alkotja, területe 7247,17 km². Település-szerkezete rurális, meghatározó jellegzetessége Miskolc és vonzáskörzetének hangsúlyos szerepe mellett az apró- és törpefalvak magas száma.

A megyében negatív demográfiai trendek vannak jelen, részben a természetes népességfogyás, részben a magas elvándorlás miatt.

A megyeszékhely lakónépessége az elmúlt 5 évben 4,2%-kal fogyott, a népességfogyás mértéke az országos átlagnál nagyobb. Ugyanakkor az utóbbi években a megye népességének száma némileg lassuló ütemben csökken, részben az emelkedő születésszám, részben pedig a pozitív nemzetközi vándorlási különbözet miatt.

A megyében magas az idős lakosság száma, így az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt emelkedett az aktív korúakra jutó eltartottak száma, ezáltal növekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt.

A lakosság egészségmagatartása kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás. A megye egészségügyi infrastruktúrája átlagosan jó állapotú, azonban a hátrányos helyzetű térségek esetében az egészségügyi alapellátás különböző elemei hiányoznak.

A lakosság iskolai végzettségi szintjére jellemző, hogy magas az általános iskolai (8 osztály) végzettséggel sem rendelkezők aránya, ami 13,8%. Ugyanakkor a Miskolci járásban élők iskolai végzettségi szintje meghaladja az országos átlagot, a felsőfokú végzettségűek aránya itt megközelíti a 20%-ot.

A háztartások jövedelmi helyzete kedvezőtlenebb az országos átlagnál, ugyanakkor javuló tendenciát mutat. A legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Budapest és Észak- Magyarország háztartásai között 1,4-szeres a különbség.

A megyében magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek aránya, akik körében számottevő az iskolát teljesen vagy szakképzettség nélkül elhagyók száma.

A szakképzésben tanulók száma az elmúlt 10 évben drasztikusan csökkent évről évre, az iskolák kihasználtsága alacsonyra süllyedt, egyre több hiányszakma került azonosításra, a munkaerő piacon strukturális hiány keletkezett.

A Miskolci Egyetem 2020. augusztus 1-jétől Magyarország modellváltó felsőoktatási intézményeinek egyike. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, valamint sport és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag kulturális öröksége jelentős értéket képvisel a megye számára, amelyek állapota sok esetben nem kielégítő, azok fenntartása, felújítása és védelme szükséges a természeti érték szem előtt tartásával.

(5)

A kulturális örökségek nagy száma mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű, az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen emelkedett a turisták száma. A kulturális, egészség- és gyógyturizmus, sport-turizmus egyelőre kiaknázatlan potenciál a megyében. A turisztikai kínálat láthatósága, elérhetősége gyenge.

A megye gazdasági teljesítőképességét tekintve elmondható, hogy a GDP volumene a 2008- as válságot követően folyamatosan, nagymértékben növekszik. Az egy főre jutó GDP szintén növekvő tendenciát mutat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye országosan a 3.

legnagyobb növekedési ütemet produkálta – a bruttó hazai termék nominálisan mintegy 700 ezer Ft-tal nőtt 2015 és 2018 között – az alacsony bázisnak is köszönhetően. 2013–

2018 között megvalósított beruházások egy lakosra jutó értékét tekintve Borsod-Abaúj- Zemplén megye a főváros és a megyék rangsorában a 10. helyet foglalta el.

A megye foglalkoztatási helyzetét meghatározza az általánosan tapasztalható kettősség, azaz miközben a gazdálkodó szervezetek strukturális munkaerőhiánnyal küzdenek, hatalmas - többségében képzetlen - munkaerő-többlet is jelen van. 2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 261 ezer Ft-ot, nettó átlagkeresetük (adókedvezmények nélkül) 173 ezer Ft-ot tett ki, ennek ellenére a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei fizetések jelentősen elmaradnak az országostól.

A 100 leginkább prosperáló megyei vállalat összesen három és félszer nagyobb profitot termel, mint a megye többi vállalkozása. A gazdasági szerkezetváltozás után történelmi ipari karakterét megőrizve a megyei hozzáadott érték 38,9%-át a vegyipar, a 14,1%-át a gépipar adja, de jelentősnek tekinthető még a kohászat 8,3%-os hozzájárulása is. Export tekintetében azonban a járműipar és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása a meghatározó.

A korszerűtlen infrastruktúra miatt a megye hiányt szenved a magas hozzáadott értékű tevékenységekből.

Megyénk területe 16 járásra oszlik, melyek gazdasági teljesítményei jelentősen különböznek egymástól a befektetett saját tőke eltérésének függvényében.

A társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére az jellemző, hogy a néhány (42 db) nagyvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, és a viszonylag kevés számú középvállalkozás mellett nagy számban működnek kisvállalkozások. Foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában ezek a kis- és közepes vállalkozások (kkv szektor), mert a társas vállalkozások által foglalkoztatottak több mint 60%-a náluk áll alkalmazásban.

A vállalkozások számára a fejlődés egyik legfőbb gátja a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya, a meglévő szakképzett szakemberek elvándorlása, a helyben maradó munkaerő mobilitásának hiánya.

A jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben egyre inkább felértékelődik a különböző iparágak együttműködése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez kevésbé jellemző. A megyében a megtermelt hozzáadott érték jelentős része a húzóágazatokban, azon belül is a nagyvállalatoknál képződik, közepes- és kisvállalatok súlya nem jelentős, iparági együttműködésekről pedig nem található adat.

A megyében megvalósuló fejlesztésekhez nagymértékben hozzájárult számos Európai Uniós forrás, összességében 659 milliárd Ft összegű folyamatban lévő beruházásról beszélhetünk.

Ebből a legnagyobb részt az IKOP teszi ki 307 milliárd Ft-tal, az összeg jelentős hányada az M30-as útszakasz határig történő továbbépítésére fordítódik.

(6)

A megye éghajlata, csakúgy, mint domborzata, igen változatos képet mutat.

Levegőminőség szempontjából a megye természeti adottságai ellenére az ország szennyezettebb területeihez tartozik, a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások aránya magas.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízgazdálkodási szempontból az ország egyik legváltozatosabb tájegysége, a klímaváltozás következményként a nagy vízhozamú folyók miatt eddig is jellemző árvízveszélye miatt, a villámárvizek kialakulásának kockázata jelentősen megnövekedett.

A megye kiemelkedő adottságokkal bír a geotermikus energia esetében is. 2013 májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitás meghatározó részét képezik. Az UNESCO Világörökséggé nyilvánította az Aggteleki-karsztvidéket és a Tokaji Történelmi Borvidéket.

A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, kiváló adottságokkal rendelkezik a dél-borsodi tájegység, szerényebb adottságúak az észak-borsodi területek. A megyében a mezőgazdaság jelentős szereppel bír, azonban a mezőgazdasági feldolgozóipar alulreprezentált.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye közútjainak teljes hossza 2.645 km. A kistérségek elérését biztosító alsóbbrendű utak jelentős része (1503 km) „5, rossz” állapot besorolású. A közforgalmú vasútvonalak építési hossza összesen 450 km. A vonalak 24%-a kétvágányú és 45%-a villamosított. A megyében az elővárosi jellegű közösségi közlekedés működése nem összehangolt. A megye logisztikai infrastruktúrájából hiányoznak vagy nem elég fejlettek az ún. intermodális logisztikai központok.

A 2020. évi járványhelyzet hatásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is az országos tendenciához hasonlóan érvényesülnek: a vészhelyzet legnagyobb vesztese a megyében az idegenforgalom, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat. Más ágazatok különböző méretű cégeit eltérően érintette, hatásai a nagyobb létszámot foglalkoztató vállaltoknál voltak kevésbé érezhetőek.

Az ipari termelés lendülete 2020. első félévében összességében megtorpant, elsősorban a belföldi értékesítés esett vissza. Azonban a gép, gépi berendezés gyártása és az élelmiszeripar kibocsátása, valamint a járműgyártás kis mértékben bővült.

A megyei álláskeresők összességét tekintve a járvány hatása érzékelhető, a regisztrált álláskeresők száma növekedett: 2020. októberében 40.899 fő volt regisztrált álláskereső, amely az országos létszám 13,36%-a.

A családok életminőségére, a gyermekek oktatásban való részvételére gyakorolt középtávú hatás még pontosan nem mérhető fel, de az alacsony intezitású háztartások és halmozottan hátrányos gyermekek magas száma, a megye rurális térszerkezeti adottsága miatt prognosztizálható, hogy a területi kiegyenlítési, felzárkózási törekvések az eddiginél is több erőforrást igényelnek.

Összefoglalva:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a felzárkózás, oktatás, szociális- és egészségügy terén építhet a megye önkormányzati, oktatási, érdekképviseleti, civil szervezeteinek együttműködésére, fókuszban a megye lakosság megtartó erejének növelésével és a lakosság képzettségi szintjének emelésével.

A megye gazdasági versenyképességének növelésében kulcsfontosságú szerepet játszik ipari öröksége és hagyományai, a foglalkoztatás bővítésének lehetősége, a vállalkozások

(7)

támogatása szakképzett munkaerőt biztosító és technológiai fejlesztéseket támogató környezet kialakításával.

A megye kiváló természeti adottságokkal, egyedülálló kulturális értéktárral, értékes potenciállal rendelkezik a kultúra a sport, az egészségmegőrzés és a turizmus összekapcsolása révén. Jelentős természeti erőforrásokkal bír, melyek alkalmassá teszik komplex fejlesztési programok megvalósítására.

A megye kedvező földrajzi helyzete alapján alkalmas logisztikai központok fejlesztésére, híd Szlovákia és Magyarország között.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi és gazdasági viszonyain az ellentmondásosság, sok esetben a kettősség érhető tetten. Prosperáló városok mellett halmozottan hátrányos térségek azonosíthatók be; magas az élveszületések száma, de alacsony az átlagéletkor és jelentős az elvándorlás; egyszerre van jelen a magas munkanélküliség és a szakemberhiány; a nemzetközi viszonylatban is jól teljestő ágazatok, cégek mellett a legnagyobb foglalkoztató KKV-k tőkeszegények, bizonytalan jövőkép, alacsony nyereségtermelő képesség jellemzi őket; jelentős az erdőborítottság, viszont rosszak a levegőminőségi adatok; magas az általános iskolát sem végzettek aránya, emellett sokan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A megye viseli történelmi hagyományainak lenyomát és a rendszerváltás ipari összeomlásának következményeit.

Büszkeség és kiábrándultság egyaránt jelen van. A felemelkedés szélesebb látókört, partnerséget és közös jövőképet igényel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye elkötelezett egy európai léptékű Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakításában.

(8)

2. Helyzetelemzés Bevezetés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található, az Észak-magyarországi régióban fekszik, a régió és a megye központja Miskolc. Területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje, 15 kistérség, 358 település, köztük a megyeszékhely és további 27 város alkotja, ahol 684.793 fő él 7247,17 km²-en. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el.

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje, ugyanis itt találkozik az Alföld és az Északi-középhegység, vizekben gazdag terület:

Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósfa, Lázbérci-víztározó, Rakaca- víztározó. Jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket rejt, ugyanakkor ezeket a potenciálokat nem tudta még megfelelő mértékben kihasználni.

Lakossága az utóbbi 5 évben – minden erőfeszítés ellenére – az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, sajnos a képzett fiatalok elvándorlása számottevő. Ha nem lenne a Miskolci Egyetem, feltehetően ennél is drasztikusabb csökkenés lenne a fiatalok körében. Bár Miskolcon csökkent a munkanélküliség, a megyében az országos átlag másfélszerese és a foglalkoztatás is jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos – magas a roma lakosság – népesség aránya, így a társadalmi, szociális problémák jelenléte erős. A 300 leghátrányosabb település nagy többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

2.0 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképe

(9)

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli.

Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegye történelmi területe már a 11. században kialakult, Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyét is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kivált ezekből a megyékből és önálló vármegyévé alakult. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.

E vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez. Lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt: besenyők (emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő), vallonok (Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke), valamint csehek és németek. A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen.

A tatárjárás legismertebb csatája, a muhi csata 1241-ben közel Miskolchoz zajlott. A 14.

századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja vot.

Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka lett. Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség.

Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amelyek hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.

A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban állt a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a mai napig működő Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt. A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek, Fazola Henrik ómassai

„őskohó”-ja emlékeztet erre az időre. Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben, ugyanakkor az a törekvése, hogy szabad királyi város legyen, nem sikerült. Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere

(10)

Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula. Az 1867-es kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.

A megye fejlődése a trianoni békeszerződés után megtorpant, Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely. A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.

A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika).

A megye a rendszerváltozásból abszolút vesztesként került ki, a nehézipar válságba került, a munkanélküliség kezelhetetlen mértékben nőtt. A megye igyekezett kilábalni a válságból, egyebek mellett a turisztikai jelleget erősítve. Az acélváros imázs levetkőzése, a kultúra fejlesztése célkitűzése Miskolc városának és a megyének, elég a nemzetközi hírű Bartók+

operafesztiválra vagy a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra utalni. Ugyanakkor az ipari hagyományokra építve Miskolc városa együttműködve a Miskolci Egyetemmel és a megyével, minden erőfeszítést megtesz a munkahelyteremtés, a gazdaságélénkítés érdekében.

2010 után a kormányzati támogatásból megvalósuló beruházások, a külföldi befektetések (Takata, BorsodChem, Bosch stb.) révén csökkent a munkanélküliség, erősödik a gazdaság, fejlődik a térség, de a nehéz örökség miatt félő, hogy kiemelt kormányzati figyelem nélkül tovább nőhet a leszakadás a fejlettebb régiókhoz képest, és nem sikerül megállítani az elvándorlást.

A megye adottságai, történelmi múltja, kulturális értékei, kedvező földrajzi fekvése óriási potenciálokat rejt magában, ugyanakkor gazdasági és szociális helyzete nem megfelelő. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

Fejlesztés indokoltsága

Az Észak-magyarországi statisztikai régió része Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a régió központja Miskolc.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el.

Megyeszékhelye Miskolc (közel 156 ezer fő). 15 kistérsége, 16 járása, összesen 358 települése, 1 megyei jogú városa (Miskolc) és 27 egyéb városa van a megyének. A 2011-es népszámlálás szerint 684.793 fő él a megyében. A 2018. januári statisztika szerint, 648.216 fő. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”).

A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban látszódnak a fejlődés jelei a betelepülő cégek révén, de még így is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége. A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.

Miskolc régióközponti és Miskolc térségi vezető szerepe a nehéziparra alapult a 20. század elején. A nehézipar hanyatlásával (1980-as évek) Miskolc lakosságmegtartó szerepe

(11)

jelentősen gyengült, kb. 50 ezer lakos hagyta el a várost (képzett értelmiségi és szakmunkás réteg). 2010 óta a város újra fejlődésnek indult, mára az elvándorlás lassult ugyan, de nem állt meg, hosszú idő után, a 2018-as évben megállt.

Az észak-déli tengely erősödésével Miskolc újra lehetőséget kapott a határokon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Az épülő Miskolc-Kassa autópálya közel hozza a Felvidéket, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Az Észak-magyarországi régió egyetlen esélye egy erős Miskolcon keresztül értelmezhető.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található, az Észak-Magyarországi régióban fekszik, a régió és a megye központja Miskolc. Területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje, 15 kistérség, 358 település, köztük a megyeszékhely és további 27 város alkotja, ahol 684.793 fő él 7.247,17 km²-en. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el. Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje, ugyanis itt találkozik az Alföld és az Északi-középhegység, vizekben gazdag terület: Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósfa, Lázbérci-víztározó, Rakaca-víztározó. Jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket rejt, ugyanakkor ezeket a potenciálokat nem tudta még megfelelő mértékben kihasználni. Lakossága az utóbbi 5 évben – minden erőfeszítés ellenére – az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, sajnos a képzett fiatalok elvándorlása számottevő. Ha nem lenne a Miskolci Egyetem, feltehetően ennél is drasztikusabb csökkenés lenne a fiatalok körében. Bár Miskolcon csökkent a munkanélküliség, a megyében az országos átlag másfélszerese és a foglalkoztatás is jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos – magas a roma lakosság – népesség aránya, így a társadalmi, szociális problémák jelenléte erős. A 300 leghátrányosabb település nagy többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli.

Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegye történelmi területe már a 11. században kialakult, Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyét is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kivált ezekből a megyékből és önálló vármegyévé alakult. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.

E vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez, innen a város neve. Lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt:

(12)

besenyők (emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő), vallonok (Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke), valamint csehek és németek. A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. A tatárjárás legismertebb csatája, a muhi csata 1241-ben közel Miskolchoz zajlott.

A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja volt. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka lett. Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amelyek hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár. A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás (a földesúr saját kezelésű birtoka, más néven allódium) és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg- ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban állt a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció;

ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a mai napig működő Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.

A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek, Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja emlékeztet erre az időre. Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben, ugyanakkor az a törekvése, hogy szabad királyi város legyen, nem sikerült. Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula. Az 1867-es kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat. A megye fejlődése a trianoni békeszerződés után megtorpant, Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi.

Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely. A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.

A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika).

A megye a rendszerváltozásból abszolút vesztesként került ki, a nehézipar válságba került, a munkanélküliség kezelhetetlen mértékben nőtt. A megye igyekezett kilábalni a válságból, egyebek mellett a turisztikai jelleget erősítve. Az acélváros imázs levetkőzése, a kultúra fejlesztése célkitűzése Miskolc városának és a megyének, elég a nemzetközi hírű Bartók+

operafesztiválra vagy a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra utalni. Ugyanakkor az

(13)

ipari hagyományokra építve, a Miskolc városa, együttműködve a Miskolci Egyetemmel és a megyével, minden erőfeszítést megtesz a munkahelyteremtés, a gazdaságélénkítés érdekében.

2010 után a kormányzati támogatásból megvalósuló beruházások, a külföldi befektetések (Takata, BorsodChem, Bosch, Lufthansa stb.) révén csökkent a munkanélküliség, erősödik a gazdaság, fejlődik a térség, de a nehéz örökség miatt félő, hogy kiemelt kormányzati figyelem nélkül tovább nőhet a leszakadás a fejlettebb régiókhoz képest, és nem sikerül megállítani az elvándorlást.

A megye adottságai, történelmi múltja, kulturális értékei, kedvező földrajzi fekvése óriási potenciálokat rejt magában, ugyanakkor gazdasági és szociális helyzete nem megfelelő. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

(14)

2.1 Társadalom

2.1.1 Népesség

2.1.1.1 Népességszám, korösszetétel

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2020. január 1-jén 637.064-en éltek (0,2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban, az ország lakosságának 6,52%-a). Népsűrűsége 2020 elején 89 fő/km2 volt, mely alacsonyabb az országos átlagnál (105 fő/km2). Pest megye után ez a legnépesebb megye annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népességfogyás hosszú idő óta nagyobb mértékű az országosnál. A megye népességét az 1980-as évek elejéig dinamikus növekedés jellemezte. Az 1980-as években a születések száma még meghaladta a halálozások számát, de a negatív vándorlási különbözetet már akkor sem tudta ez ellensúlyozni. 2019-ben a megye lakónépessége 2012-höz képest 6,7, az előző évhez képest 0,9%-kal esett vissza, ennél nagyobb népességcsökkenés csak Békés megyében volt.

A népesség csökkenését több tényező eredményezte. A természetes fogyás (a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét) az országoshoz képest egy évtizeddel később, 1992-től kezdődött el a megyében. A természetes népességfogyás népességszámhoz viszonyított mértéke ugyanakkor kisebb volt, mint országosan. 2012 és 2019 között a születések és a halálozások egyenlege alapján 17,8 ezer fővel fogyott a megye népessége. A népességszámot a születések viszonylag alacsony, és a halálozások magas száma mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lélekszáma 2012 és 2019 között a belföldi vándorlás miatt 27,2 ezer fővel, a nemzetközi vándorlás kapcsán 1,6 ezer fővel csökkent (Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról, KSH 2019).

Megye 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Borsod-Abaúj-

Zemplén 667.594 660.549 654.402 648.216 642.447 637.064 Országos adat 9.855.571 9.830.485 9.797.561 9.778.371 9.772.756 9.769.526

2.1.1 táblázat: Az Észak-Magyarországi régió lakónépességének alakulása 2015-től (fő, Forrás: KSH stadat 6.1.1)

A megye népességének száma némileg lassuló ütemben csökken, részben a kedvező születésszám, részben pedig a pozitív nemzetközi vándorlási különbözet miatt. Ennek megfelelően 2019-ben „csak” 5.447 fővel csökkent a megye lakossága. Ha visszamenőleg három évtizedre, 1990-től vizsgáljuk a megye lakónépességének alakulását, megállapítható, hogy az utóbbi 30 évben közel 125 ezer fővel csökkent a lakosság száma. Még nagyobb távlatú tendenciát vizsgálva látható, hogy 1900-tól 1940-ig folyamatos növekedés jellemezte a trendet, ez időszak alatt mintegy 35%-kal, 469.681-ről 633.105-re nőtt a megye lakosságának száma. A negyvenes években a II. világháború időszakában gyakorlatilag stagnálás volt tapasztalható, majd 1950-től 1980-ig ismét egyenletes emelkedés történt. Az országos tendenciával is teljesen megegyező fordulatot az 1980-as év jelentette. Ekkor érte el tetőpontját az ország népességének száma, amikor 10.709 ezer fő volt. Ugyancsak ebben az évben tetőzött a megye népességszáma is, amit a 809.468-as lélekszám jelentett, azóta – ugyancsak szinkronban az országos adatokkal – folyamatos, bár változó intenzitású csökkenés tapasztalható.

(15)

2.1.1 ábra: A lakónépesség számának változása

Az ábrán összességében áttekinthetjük az utóbbi évtizedekben tapasztalható – népességcsökkenést a megyében. Látható, hogy – az országos trendekkel összhangban – a népességi csúcspont 1980-ban érte el a megyét, azt követően folyamatos, de nem azonos intenzitású csökkenés figyelhető meg. A csökkenés hátterében elsősorban az elvándorlás áll, hiszen – ahogyan a következőkben látható, az élveszületések száma magas.

A megyeszékhely lakónépessége az elmúlt 5 évben 4,2%-kal, a megye többi városáé összesen 4,8%-kal, a községeké 3,5%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül Szendrőben nőtt, a többiben csökkent a lélekszám.

Év Lakónépesség (fő)

Népsűrűség, (fő/km2)

Népesség az előző népszámlálás százalékában

(%)

Időszak (év)

Tényleges szaporodás,

ill. fogyás (fő)

Átlagos évenkénti szaporodás,

ill. fogyás (%)

1980 809.468 111,7 104,2 1970–1979 32.718 0,4

1990 761.963 105,1 94,1 1980–1989 -47.505 -0,6

2001 744.404 102,7 97,7 1990–2001 -17.559 -0,2

2011 686.266 94,7 92,2 2001–2011 -58.138 -0,8

2020 637.064 87,9 85,5 2011-2020 -49.202 -0,9

2.1.2 táblázat: B-A-Z megye népessége, 1980-2018 között (Forrás: KSH stadat)

A regionális és az országos kitekintés eredményét a következő táblázat foglalja össze.

Megnevezés Borsod-Abaúj-

Zemplén megye Országos adat

Népesség száma, ezer fő 637 9.769

Népesség indexe 99,2 100,0

Népsűrűség, fő/km² 88 105

2.1.3 táblázat: Összehasonlító adatok, 2020. I. negyedév (Forrás: KSH)

Az elmúlt három évben (2016 és 2019 januárja között) a megye lakossága 2,74%-kal csökkent a 2016-os lakónépesség számához viszonyítva. Ehhez képest az egyes járásokon

469 681 513 193

535 588 585 154

633 105

630 621 725 303 779 421

809 468 761 963

749 104677 887 654 082

0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000 700 000 800 000 900 000

1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2018

(16)

belül jelentős különbségek mutatkoznak. A legkedvezőtlenebb helyzetben a határ menti periferiális járások vannak, míg a Miskolcot magában foglaló észak-dél tengely nagyjából egységes ebből a szempontból.

2.1.2 ábra: A lakosságszám fogyása 2016 és 2019 januárja között, (a 2016-os lakosságszám %-ában) Forrás: Éves szakmai gyorsjelentés – 2020 (TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001)

A természetes fogyás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1992-től jellemző. Az elmúlt években minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sárospataki, ezt követően a Sátoraljaújhelyi járásban.

Egy település, egy megye vitalitását jól mutatja az élveszületések száma és aránya. Az alábbi táblázat betekintést enged az élveszületések számának változó trendjeibe – az előző évek azonos időszakihoz képest. Az országos adatokhoz képest a megyei trendek kedvezőbbek, csakúgy, mint az Észak-magyarországi régió adatai. Ennek háttere nyilván összetett, de szerepet játszik benne az alacsony iskolai végzettségű lakosok magasabb termékenységi rátája.

Régió/megye

2018 2019 2020

I.

negyedév I–IV.

negyedév I.

negyedév I–IV.

negyedév I.

negyedév

Közép-Magyaro. 100,8 99,40 97,2 99,7 104,7

Közép-Dunántúl 93,9 96,20 100,0 101,6 102,4

Nyugat-Dunántúl 104,7 99,90 89,1 97,4 108,2

Dél-Dunántúl 94,5 97,30 92,1 97,3 112,1

B-A-Z megye 92,9 100,50 95,5 97,0 112,5

Heves 95,6 94,90 93,8 97,2 112,1

Nógrád 101,7 97,30 96,2 98,8 110,1

Észak-Alföld 96,3 97,20 99,3 101,2 107,7

Dél-Alföld 99,3 96,90 93,8 99,0 107,7

Ország összesen 98,1 98,10 95,8 99,3 106,5

2.1.4 táblázat: Az élveszületések számának változása az elmúlt 2 évben (az előző év adatának %-ában) Forrás: KSH stadat 6.1.4

Az országos adatokhoz képest a megyei trendek kedvezőbbek. Ennek háttere nyilván összetett, de szerepet játszik benne az alacsony iskolai végzettségű lakosok magasabb termékenységi rátája. Ezt kiegészítve a lakosságnak ugyanennél a körénél megfigyelhető,

(17)

hogy az utóbbi években jelentősen lecsökkent a gyermekvállalás átlagos életkorának alsó küszöbe, nem ritka a 15-16 éves életkorban történő első gyerekvállalás. Ez a tendencia tovább erősíti az élveszületések számának viszonylagos magas aránya.

Az elmúlt évtizedekben az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A megyében az élveszületések számának történelmi mélypontja 2011-ben volt (6,6 ezer), ezt követően ingadozva növekedett. 2018-ban több, mint 7,2 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Ebben az évtizedben ennél csak 2016-ban volt nagyobb az élveszületések száma. Az évtized folyamán az ország újszülötteinek 7,4–8,0%-a volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei.

Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 1995 és 2011 között 12,4 ezrelékről 9,6 ezrelékre csökkent. Az ezt követő éveket növekvő tendencia jellemezte, 2018-ban 11,2 ezrelék volt. A megyében az születési arányszám minden évben meghaladta az országos átlagot.

2019. I. félévében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3.230 gyermek jött a világra, 6,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

2.1.3 ábra: Az élveszületések és halálozások alakulása 2019.I. negyedév – 2020. I. negyedév Forrás: KSH **

2020 I. negyedévében összesen 1.835 gyermek jött a világra, és 2.466 fő hunyt el. Az élveszületések száma 13%-kal több, a halálozásoké 9,3%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 631 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 42%-kal maradt el a 2019. I. negyedévitől. A természetes fogyás népességre vetített 4,0 ezrelékes megyei értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál (5,1 ezrelék).

A házasságkötések száma jelentősen emelkedett, 2020. január – márciusában 782 házasságot anyakönyveztek, 81%-kal (350-nel) többet, mint egy évvel korábban. A házasságkötések alakulásában nem éreztették hatásukat a koronavírus okozta járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések.

Ugyanakkor azt is tudjuk a demográfiai elemzések alapján, hogy a megyében nagyon népes tábort alkot a nyugdíj előtt álló lakosság, mely tény előrevetíti egyben azt is, hogy az elöregedés a megyében is tapasztalható, ha nem is olyan mértékben, mint az országos trendek.

A 65 éves és ennél idősebb lakosok száma 6,9 ezer fővel emelkedett, ami a népességen belüli arányuk növekedését is magával hozta. Az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt emelkedett az aktív korúakra jutó eltartottak (gyermek- és időskorú lakosok együttesen) száma. A változások ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén

(18)

megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív- és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál.

2.1.4 ábra: Nyugdíjban, és nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2010-2020 (fő) Forrás: KSH stadat

A népesség korösszetételét három nagy életkori csoport létszámával, illetve a népességen belüli arányával lehet jellemezni. Az elmúlt hét év alatt a 0–14 éves gyermekkorúak száma 8,4%-kal csökkent. A 15–64 éves aktív korúak száma 44 ezer fővel lett kevesebb, és az arányuk is mérséklődött. A népesség korösszetételét továbbra is az öregedés jellemzi.

2.1.5 ábra: B-A-Z megye népességének korcsoportok szerinti összetétele az országos adatok fényében Forrás: KSH

A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Egy 2018-ban született kislány átlagosan 77,7, fiú társa 70,0 életév megélésére számíthatott – előbbiek 0,9, utóbbiak 1,1 évvel hosszabb időre, mint 2012-ben. A javuló adatok ellenére 2018-ban a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiaknál a legalacsonyabb, a nőknél pedig csak Nógrád megyében kisebb a születéskor várható átlagos élettartam. A megyében az országos átlaghoz viszonyítva a férfiaknál 2,6, a nőknél 1,5 évvel rövidebb az átlagos élettartam.

209 376 204 035 201 589

196 731 190 819

183 751 177 569 174 705 172 154 169 990 167 656

0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Borsod-Abaúj-Zemplén

15.8

66.2

14.5 18

66.5

18.9

0 10 20 30 40 50 60 70

0-14 éves korosztály 15-64 éves korosztály 65 év feletti korosztály Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos

(19)

2.1.6 ábra: A születéskor várható átlagos életkor nők és férfiak vonatkozásában 2001-2019 között (%) Forrás: KSH STADAT 6.1.7

A következő ábra megerősíti a megye azon specifikumát, hogy az idős népesség országos átlagnál alacsonyabb mutatói összefüggésben állnak a megyében élők életkilátásának kedvezőtlen voltával. 2019. január 1-jén a férfiak átlagéletkora a megyében 39,3 a nőké 44,1 év volt, előbbieké 1,2, utóbbiaké 1,3 évvel magasabb, mint 2012-ben. A népesség öregedése ellenére mindkét nem esetében alacsonyabb az átlagéletkor, mint országosan, a férfiak esetében 1,2, a nőknél pedig 0,6 évvel. Az országos átlaghoz képest a férfiaknál nem változott, a nőknél némileg mérséklődött a különbség.

2.1.7 ábra: A születéskor várható átlagos élettartam B-A-Z megyében és Magyarországon

A megyében a lakosság egészségmagatartása (életmód, devianciák, betegség-észlelési képesség, orvoshoz fordulás) kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás, és magasak a keringési, valamint daganatos megbetegedések okozta halálozási arányszámok.

A lakosság életkori összetételére vonatkozóan érdemes párhuzamosan és trendszerűen is megjeleníteni az idősek és gyermekek létszámának alakulását.

66.59 68.95 70.11

76.1 76.76 77.87

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

2001 2012 2019

Férfiak Nők

66.59

68.95 70.01

76.1 76.76 77.7

68.15

71.45 72.56

76.46

78.38 79.19

60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82

2001 2012 2018 2001 2012 2018

Borsod-Abaúj-Zemplén megyeFérfi Magyarország

(20)

2.1.8 ábra: A gyermek és időskorúak létszámának változása, 2001–2017 között Forrás: KSH Fókuszban a megyék

Az adatsorok alapján részleteiben is látható, amiről fent már írtunk. A gyermekkorúak aránya az új évezredben folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya pedig növekszik. Az aktívkorúak aránya Magyarországon 2012-től, a megyében pedig 2014-től mutat csökkenő tendenciát.

Országos viszonylatban a 65 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya már 2006-ban meghaladta a 0–14 éves gyermekkorú népességét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez csak 2010-ben következett be. Magyarországon 2017. január 1-jén átlagosan száz gyermekre 129 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

„csak” 113 időskorú.

A megyében zajló folyamatok ugyancsak kiolvashatók az öregedési indexnek (a 65 éves és idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség százalékában) az elmúlt 10 évet vizsgáló megyei adataiból.

Míg 2001-ben a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség 76%-át tették ki, addig ez a szám 10 évvel később, 2012-ben már 101% volt. A tendencia ezután is tovább folytatódott, így 2020-ban ez az index már 119,7%.

2.1.9 ábra: Öregedési index alakulása 2001-2020.

Forrás: KSH STADAT 6.1.6 0

20000 40000 60000 80000 100000 120000 140000 160000

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Korcsoport 0–14 éves 65+ éves

76

101

119.7

0 20 40 60 80 100 120 140

2001 2012 2020

(21)

Az alábbi ábra térképe települési szinten mutatja az öregségi index (az időskorú népességnek –65-X éves – a gyermekkorú népességhez – 0-14 éves – viszonyított aránya) alakulását a 2016-os KSH adatok alapján a régióban.

2.1.10 ábra: Az öregségi index alakulása az egyes településeken a régióban, 2016 Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter

A megye települései közül kicsivel több, mint minden tizedik súlyos elöregedéssel küzd, 2,5- szer magasabb idős, mint gyerekkorú aránnyal. A megyeszékhely is elöregedő demográfiai szempontból. Ugyanakkor a térképen is látható módon, kifejezetten magas az olyan települések aránya, melyeken sok gyerek születik – mely tény az öregségi index alacsony voltában is megmutatkozik.

Az alábbi táblázat is jól mutatja, hogy 2001 óta a gyermeknépesség eltartottsági rátája 4%-kal csökkent, míg ezzel egyidejűleg az idős népesség eltartottsági rátája 7,7%-kal nőtt, így most megközelíti a 30%-ot. Ezt a tendenciát csak minimális mértékben gyorsította a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő program.

A megyében a teljes lakosságra vetítve számított eltartottsági ráta a 2001 évi 50%-ról – a 2012 évi 2,2%-os visszaesést követően – 2020-ra 53,7%-ra nőtt.

A gyermeknépesség

eltartottsági rátája Az idős népesség

eltartottsági rátája Az eltartott népesség

rátája Öregedési index 2001 2012 2020 2001 2012 2020 2001 2012 2020 2001 2012 2020

28,4 23,8 24,4 21,6 24 29,3 50 47,8 53,7 76 101 119,7 2.1.5 táblázat: Az eltartottsági ráta és öregedési index alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Forrás: KSH stadat 6.1.6

Azt a tényt, hogy összeségében a megye nem számít elöregedő megyének országos összehasonlításban az alábbi ábra is megerősíti, mely mutatja az időben bekövetkező változásokat is.

(22)

2.1.11 ábra: Az öregségi index megyei szinten és változásai 2001-2018 (Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta és Vadnai Péter)

A járások népességre vonatkozó adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy a népesség korösszetétele jelentős területi eltéréseket mutat a megyében járási szinten. A gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya az Encsi járásban (21,1%) a legmagasabb. A rangsorban a Szikszói (19,4%) az Edelényi (19,2%), és a Cigándi (18,5%) járások következnek. A gyermekkorúak aránya a Tokaji járásban a legalacsonyabb, csupán 12,4%, és további három járásban, a Mezőkövesdi, a Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járásokban sem éri el a 14%-ot.

A 65 évesnél idősebbek aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20,7%.

Járás Lakónépesség (fő)

0–14 15–64 65–

Öregedési index

Eltartott népesség rátája éves népesség aránya

Cigándi 15.839 18,5 66,2 15,3 82,8 51,0

Edelényi 33.037 19,2 65,0 15,8 82,0 53,8

Encsi 21.421 21,1 65,4 13,5 64,0 52,9

Gönci 16.277 17,6 67,0 15,4 87,9 49,3

Kazincbarcikai 62.385 14,9 67,0 18,2 122,0 49,3

Mezőcsáti 14.147 17,7 67,1 15,2 86,3 49,1

Mezőkövesdi 40.622 13,4 65,8 20,7 154,5 51,9

Miskolci 236.841 14,8 66,6 18,6 125,2 50,1

Ózdi 52.008 17,4 64,7 17,9 103,1 54,6

Putnoki 18.175 16,3 67,3 16,4 102,0 48,6

Sárospataki 23.495 13,5 67,4 19,1 140,8 48,4

Sátoraljaújhelyi 21.437 13,9 67,4 18,7 134,3 48,5

Szerencsi 39.062 15,8 66,6 17,6 111,0 50,1

Szikszói 16.868 19,4 65,9 14,7 75,9 51,7

Tiszaújvárosi 30.209 15,2 68,2 16,6 109,7 46,6

Tokaji 12.579 12,4 68,3 19,3 155,9 46,5

B-A-Z megye 654.402 15,7 66,5 17,8 113,4 50,4

2.1.6 táblázat: Népességre vonatkozó adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 (Forrás: KSH)

Ábra

2.1.10  ábra: Az öregségi index alakulása az egyes településeken a régióban, 2016  Forrás: KSH adatok alapján Siskáné dr
2.1.17  ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Magyarország  megyéiben, 2016 ( Forrás: 2016-os Mikrocenzus, KSH, https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016)
2.1.47  ábra: Háztartások egy főre jutó éves fogyasztásának megoszlása fogyasztási csoportonként 2018-ban (%) (külső kör:
2.1.88. ábra: Műemlékekkel rendelkező települések aránya az egyes megyékben, 2010
+2

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Hasonló módszertan alapján történt meg a közelmúltban Észak-Magyarország turisztikai magterületeinek meghatározására is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén

A válaszokból kiderült, hogy a pedagógusok többsége úgy gondolja, hogy egy jellemzően hátrányos helyzetű gyermekekből álló csoportban nehezebb a tananyag

11 Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság 2006: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sta- tisztikai Évkönyv, Regiszter Kiadó és Nyomda Kft., 2005, Budapest. 12 Az

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy csökkenő népesség mellett a Borsod-Abaúj- Zemplén megye bűnözési helyzetét jelző statisztikai mutatók az elmúlt években

b) a 2010. május-júniusi vizsgaidõszakban emelt szintû szóbeli vizsgára nem Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére voltak beosztva, de lakó-, illetve tartózkodási helyük

a társasági adófizetési kötelezettség változásait területi bontásban (nuts3) vizs- gálva megállapítható, hogy 2016-ról 2017-re a tolna, borsod-abaúj-zemplén és fejér

A demokrácia első nagy eseményének számító népszavazás mintegy 58 %-os országos részvétel mellett zajlott le, és érdekes, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészében

Vagyis, a főiskolások többsége a saját megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből kerül ki, és mellette a környező megyékből (Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar