• Nem Talált Eredményt

Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyei jogú városainak stratégiája az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyei jogú városainak stratégiája az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához"

Copied!
34
0
0

Teljes szövegt

(1)

Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyei jogú városainak stratégiája

az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához

2020. november

(2)

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló ... 1

2. Vízió ... 6

3. A gazdaságfejlesztési zóna stratégiai céljai a megyei jogú városok nézőpontjából ... 7

1) Gazdasági versenyképesség növelése ... 7

1.1) Vállalkozásfejlesztés, üzleti környezet fejlesztés ... 8

1.2) Helyi gazdaság stratégiai ágazatainak fejlesztése ... 9

1.3) Befektetésösztönzés ... 10

1.4) Turizmusfejlesztés ... 11

1.5) Zöldgazdaság fejlesztése ... 12

2) Stratégia 2.: Társadalmi innováció fejlesztése ... 13

2.1) Oktatás- és képzésfejlesztés ... 13

2.2) K+F+I potenciál növelése ... 14

2.3) Kulturális infrastruktúra komplex fejlesztése ... 16

2.4) Humáninfrastruktúra fejlesztése ... 17

2.5) Egészségfejlesztés ... 17

2.6) Sportfejlesztés ... 18

2.7) Települési megtartó erő növelése ... 20

3) Stratégia 3.: Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése... 20

3.1) Közlekedésfejlesztés ... 20

3.2) Életminőséget javító településfejlesztés ... 21

3.3) Környezetfejlesztés ... 21

3.4) Területi egyenlőtlenségek csökkentése ... 21

4) Horizontális stratégiai cél: zóna szintű együttműködések fejlesztése ... 21

4.1) Megyei Jogú Városok együttműködés fejlesztése ... 22

4.2) Agglomerációs és kistérségi együttműködések fejlesztése ... 23

4.3) Megyei együttműködések fejlesztése ... 24

4.4) Határon túli területek együttműködés fejlesztése ... 24

4. Beavatkozási logika ... 26

5. Intézkedések, átfogó projektjavaslatok – táblázatos melléklet ... 29

6. A stratégiai célok indokoltsága ... 29

7. Mellékletek ... 32

(3)

1. Vezetői összefoglaló

Magyarország Kormánya 1073/2020. (III. 5.) Korm. határozatában döntött a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről.

A Kormány fél évvel később, 1570/2020. (IX. 4.) Korm. határozatában az Északkelet- magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról szóló döntése kapcsán egyetértett a számára bemutatott, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területét magában foglaló „Creative Region– Határtalan fejlődés”

Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónának a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – fejlesztési tervével.

A „Creative Region - Határtalan fejlődés” komplex fejlesztési koncepció a régiók hagyományos közigazgatási értelmezésén túlmutató megközelítést alkalmazott. A komplex program megvalósításának célja, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is integráns területet képező történelmi régiók – a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával – újra sikeres és nemzetközi szinten versenyképes gazdasági zónává forrjon össze.

A Kormány 1566/2020. (IX. 4.) Korm. határozatában az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos kinevezésével és feladataival kapcsolatban kibővítette az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna területét, így a zóna Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területét foglalja magába. Emellett a zóna szorosan kötődik a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztésekhez csatlakozó határon túli területekhez (Felvidék, Kárpátalja, valamint Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar, Arad és Temes megyék) a 1570/2020. (IX.4.) 1. bekezdés alapján.

A stratégia alkotás intézményi keretét, a zóna komplex fejlesztésérért felelős kormánybiztos vezetésével Tematikus Munkacsoport rendszer segítette. A Megyei Jogú Városok Munkacsoport keretén belül a zóna hat megyei jogú városa (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok, Eger és Salgótarján) a zóna gazdaságának fejlesztése érdekében működik együtt. Az együttműködés célja, hogy a gazdaságfejlesztési fókuszú helyzetfeltárásra alapozva meghatározza a zóna 2030- ig terjedő gazdaságfejlesztési stratégiájával összhangban a Megyei Jogú Városok hosszú távú versenyképesség növekedését célzó stratégiáját, amely igazodik a Creative Region által megalapozott stratégiai irányokhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ágazati stratégiáihoz, a gazdaságfejlesztési zónára korábban elkészített rövid távú koncepcióhoz, valamint a zónát érintő helyi fejlesztési dokumentumokhoz.

A helyzetelemzés során az alábbi tendenciák tárultak fel:

• A demográfiát tekintve kedvezőtlen folyamatok játszódnak le: csökkenő lakosságszám, a zóna agglomerációjából történő elvándorlás és elöregedés, miközben a megyei jogú városok a környékről elszívó hatással bírnak.

• A 2020. tavaszán gazdasági megtorpanást okozó koronavírus járvány előtti időszakig a munkapiaci trendek egyértelműen pozitívan alakultak a zónában, mivel mind a foglalkoztatottak száma, mind a foglalkoztatottak aránya nőtt 2010 óta (bár a

(4)

munkanélküliségi ráta mind a hat megyében magasabb, mint az országos érték, de csökkenő tendenciát mutat).

• Alacsonyak az átlagkeresetek, ami miatt jelentős a munkavállalási célból ingázók száma.

• A térség hosszú távú fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű a tehetséges fiatal szakemberek megtartása és vonzása, ami már az oktatással elkezdődik és a megfelelő jövedelmi szintet biztosító munkalehetőségeket kínáló gazdasággal teljesedhet ki.

Továbbá kiemelten fontos a korábbi években lemorzsolódott felnőttek bevonása új, rugalmasabb képzési rendszerekbe. Az oktatást az ágazati elvárások alapján kell összehangolni.

• A megyeszékhelyek gazdasága húzza a szűkebb és tágabb értelemben vett agglomerációt, ezáltal a megyeszékhelyek fejlesztése megalapozza az agglomeráció fejlődését.

• A zóna stratégiai ágazatai a jármű- és gépipar, a vegyipar, az egészségipar, az elektronika és elektrotechnika, az infokommunikáció, az üzleti szolgáltató szektor és az agrárium. A zónában, a helyzetelemzések alapján ezek azok az ágazatok, amelyek piaci eredményei kiugróak a bruttó hozzáadott értékben.

A meghatározó ágazatok jellemzői a következők:

o Mind a hat megyei jogú városban és szűken vett agglomerációjában kiemelt szerepet töltenek be foglalkoztatás, árbevétel és hozzáadott érték vonatkozásában.

o Ezek az ágazatok komoly K+F+I potenciállal rendelkeznek, fejlesztésre költött kiadásaik közvetlenül a gazdaságban hasznosulnak.

o A jármű- és gépiparban a zónán belül új befektetések és újra-befektetések egyaránt kiemelkedő nagyságrendben jelennek meg, az ágazaton belül több alágazatban is. Az ágazat súlyának növekedése pozitív hatással van a beszállítói kapacitások zónán belüli fejlődésére, ezáltal a rövidebb ellátási láncok zónán belüli kialakulására.

o A vegyiparnak hazai centrumai az elmúlt évtizedekben a zónán belül fejlődtek ki, a kapacitások a globális piacon is számottevő nagyságrendűek.

o Az egészségipari ágazat jelentős növekedési szakaszon van túl, fejlődési potenciálját folyamatos új befektetések igazolják.

o Az IT ágazaton belül egyre több hazai- és világszinten meghatározó növekedési ütemű vállalat indul a zónából, vagy működik a zónában.

o Az üzleti szolgáltató szektor túl azon, hogy támogatja a stratégiai ágazatok fejlődését, önálló ágazatként is jelentős üzleti eredményt ért el a zónában;

o A mezőgazdaságra amiatt tekinthetünk stratégiai ágazatként, mert komoly fejlődési potenciál van benne, kapcsolódása a turizmus-vendéglátás szektorhoz igen erős. A ráépülő feldolgozóipar az országos átlagot is jelentős mértékben meghaladva részesült a megyei beruházások értékéből. Hasonlóan kiemelkedő a szállítás és raktározás, valamint kereskedelem részesülése is.

• A zónán belül számos ipari park működik változó infrastrukturális felszereltséggel és kihasználtsággal. Jelenleg négy technológiai park, tudományos és innovációs park tervezése zajlik, melyek olyan tudományos-, valamint a gazdasági szereplők számára kiemelten fontos K+F+I projektek megvalósítására kínálnak a jövőben lehetőséget, melyek a globális kihívásokra is választ kívánnak adni. Egy nemzetközi vállalat befektetési szándékát nagyban befolyásolja az ipari parkok megközelíthetősége, a befektetési célú területek infrastrukturális előkészítettsége,

(5)

• A zóna éghajlati, domborzati és talajviszonyai alkalmassá teszik az agrár szektor számára is a hasznosítást, illetve az adottságok kifejezetten kedveznek a turisztikai potenciál kiaknázásának. Ez egyrészt a zóna termálvizes tartalékaira, a felszíni vizek változatos képére (tavak és folyóvizek), másrészt a domborzati viszonyokra és a természeti erőforrásokra építhet. Mindehhez hozzájárul a városok gazdag építészeti öröksége is.

• A térség geostratégiai helyzete kiváló, hiszen a megyeszékhelyek multimodális logisztikai központok. A megyei jogú városok többsége vasútvonalak (TEN-T), főútvonalak és autópályák találkozásánál helyezkedik el, illetve Debrecen esetén ez még egy nemzetközi légi csomóponttal is kiegészül. Komplex logisztikai szolgáltatást képesek nyújtani, hiszen számos intermodális logisztikai csarnok áll rendelkezésre a zóna területén a beköltöző vállalkozások részére.

Jelen dokumentum egy hosszú távú stratégia, ami elsősorban a zónán belüli megyei jogú városok vízióját vázolja fel, majd meghatározza azt a stratégiai célrendszert, ami keretet ad a tervezett beavatkozásoknak. Az így kialakított keretrendszerbe illeszthetők a tervezett intézkedések, amelyek a zóna megyei jogú városainak fejlesztését szolgáló ernyőprojekteket foglalják magukba.

A zóna megyei jogú városainak víziója a fenti kihívásokra reagálva a jövőbeli fejlődési pályát a magas hozzáadott értékű és tradicionális ágazatok fejlesztésére alapozva, az alábbiak szerint határozza meg:

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyei jogú városainak jelenlegi stratégiaalkotását alapjaiban meghatározza a „Creative Region – Határtalan fejlődés – Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával c. dokumentum stratégiai célrendszere. Az ott megfogalmazott komplex területi felzárkóztató, komplex területi infrastruktúra, valamint komplex versenyképességi és foglalkoztatást bővítő fejlesztési program, illetve a kiegészítő és kapcsolódó

A Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok – Eger – Salgótarján tengelyű, Borsod- Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területén elhelyezkedő új gazdasági térség dinamikus, fenntartható fejlődési pályán halad, melynek fő hajtóereje a magas hozzáadott értékű jármű- és gépipar, a vegyipar, illetve a helyi tradicionális ágazatok.

Innovációs ökoszisztémája és elérhető településhálózata a magas hozzáadott értéket teremtő befektetők, a betelepülő vagy újra befektető nagyvállalatok és KKV-k számára

• iparterületeket, logisztikai hátteret, beszállítói vállalkozói kört,

• szakképzett munkaerőt, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, innovációs és tudományos környezetet,

• kulturális életteret, turisztikai és sport szolgáltatásokat,

• fejlett egészségügyi és szociális hátteret, erős helyi közösségeket

• az üzleti környezetet támogató infrastruktúrát biztosít a területi és társadalmi felzárkózás jegyében.

(6)

programok alapján a víziót az alábbi stratégiai célok teljesítésével tervezik elérni a zóna megyei jogú városai:

1. Gazdasági versenyképesség növelése 2. Társadalmi innováció fejlesztése

3. Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése +1 Zóna szintű együttműködések fejlesztése

A stratégiai célok a helyzetfeltárás alapján levont következtetések, az ott feltárt tendenciák és a kialakított SWOT mátrix alapján lettek kialakítva. A 3+1-es stratégiai cél meghatározási szerkezetet indokolja, hogy minden egyes projekt tartalmában besorolható az első három cél valamelyik beavatkozása alá, de ezzel egyidőben zóna szintű hatása is van.

A gazdasági versenyképesség növelése keretében a zóna a térség természeti adottságaira, természeti és kulturális értékeire, kutatási és innovációs potenciáljára, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők együttműködésére épít.

A társadalmi innováció fejlesztése keretében megvalósítani tervezett intézkedések (társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség erősítése, munkaerő-piaci feltételek javítása) a fenntartható és élhető közösségek és településesek létrejöttének, a településközi kapcsolatok, város-vidék kapcsolatrendszerek erősítésének a záloga.

A gazdasági és környezeti kohézió megteremtésével cél a gazdasági decentralizáció és a hálózatosodás elősegítése infrastrukturális és környezeti fejlesztések által, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentésével.

A zóna szintű együttműködések fejlesztése keretében a megyei jogú városok hosszú távú gazdaságélénkítő stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott beavatkozások és intézkedések valósulnak meg. Ezek keretében innovációs ökoszisztémák jönnek létre és a külhoni területek bevonásával a Kárpát-medencei kapcsolatok is erősödhetnek.

Ugyanakkor például egy külterületi útfejlesztés, amely több megyei jogú város között valósul meg egyértelműen besorolható a Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése cél alá, mint közlekedésfejlesztési beavatkozás, ezzel párhuzamosan azonban a megyei jogú városok együttműködését is fejleszti, ezáltal a zóna szintű együttműködések fejlesztése stratégia cél, mint egy horizontális cél jelenik meg, ernyőként felölelve az első három stratégiai célt is.

A stratégiai célok elérése érdekében kiemelten fontos, hogy a gazdaság és ipar, az oktatás és kultúra, a turizmus, az infrastruktúra egymásra épülve kerüljön fejlesztésre. Így biztosítható a zóna versenyképességének erősödése által a térség megtartóerejének növekedése.

Ha a zóna megyei jogú városainak stratégiáját együttesen kívánjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdasági versenyképesség növelésének, a társadalmi innovációs fejlesztéseknek és a gazdasági és környezeti kohézió megteremtésének az összessége, melyek együttes hatása a zóna szintű együttműködések révén hatványozódik.

(7)

Stratégiai mátrix – Beavatkozások

Gazdasági versenyképesség

növelése

Társadalmi innováció fejlesztése

Gazdasági és környezeti kohézió

megteremtése

Zóna szintű együttműködések

fejlesztése

Beavatko- zások

Vállalkozásfejlesztés,

vonzó üzleti környezet Oktatás- és

képzésfejlesztés Közlekedésfejlesztés Megyei Jogú Városok együttműködés

fejlesztése Helyi gazdaság

stratégiai ágazatainak fejlesztése

K+F+I potenciál

növelése Életminőséget javító településfejlesztés

Agglomerációs és kistérségi együttműködések

fejlesztése Befektetésösztönzés Kulturális

infrastruktúra komplex fejlesztése

Környezetfejlesztés

Megyei együttműködések

fejlesztése Turizmusfejlesztés Humáninfrastruktúra

fejlesztése

Területi egyenlőtlenségek

csökkentése

Határon túli területek együttműködés

fejlesztése Zöldgazdaság

fejlesztése Egészségfejlesztés Sportfejlesztés Települési megtartó

erő növelése Horizontális

beavatkozások

Gazdasági térség népességmegtartó erejének növelése Fenntartható környezetfejlesztés

Smart településfejlesztés

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakításának az a célkitűzése, hogy a magyar gazdaságot tovább erősítse, hosszú távú és fenntartható növekedési pályára állását elősegítse a gazdaságélénkítő stratégiák és beavatkozások meghatározásán keresztül. A zóna létrehozása túlmutat a hagyományos területfejlesztési rendszereken azzal, hogy nem függ a regionális, illetve megyei, járási szintű határoktól. A fenti stratégiai mátrix foglalja össze a zóna érintettjei által kijelölt stratégiai célrendszer és a beavatkozások kapcsolatát.

A stratégiai célok kijelölésének a logikája a következő. A gazdasági versenyképesség növelésével vonzóbbá válik a zónán belüli beruházási hajlandóság, legyen szó új befektetők érkezéséről, vagy már itt működő vállalkozások újra-befektetéséről, ami a helyi stratégiai ágazatok jövedelemtermelési potenciálját növeli, ezáltal a gazdaság oldaláról segíti a zóna növekedését. A társadalom oldaláról történő felzárkózás a társadalmi innováció fejlesztésének jegyében történhet meg, ami magában foglalja mind a humán erőforrás fejlesztéséhez szükséges tényezőket (oktatás, egészségügy, sport, stb.), mind az ezekhez szükséges infrastrukturális feltételeket (kulturális terek, humán infrastruktúra, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó feltételek, stb). A gazdasági és környezeti kohézió megteremtése leginkább a zóna hátrányos helyzetének leküzdéséhez járul hozzá, mivel a közlekedési fejlesztések és a települések modern kihívásoknak megfelelő smart és életminőséget javító fejlesztései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy vonzó élet- és üzleti környezet alakuljon ki. Mindezt úgy érdemes a zónán belül megvalósítani, hogy a hat megyei jogú város egymással, a szűkebb és tágabb agglomerációval és a határon túli területekkel is szoros együttműködésben álljon. A határon túli területek bevonása amiatt kiemelten fontos cél, mivel így nemzetközi szinten versenyképes gazdasági egység jöhet létre. Mindezek miatt olyan gazdasági, kulturális és turisztikai fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyekkel országhatáron átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális központ jön létre.

(8)

2. Vízió

A zóna megyei jogú városainak víziója:

A „Creative Region - Határtalan fejlődés” komplex fejlesztési koncepció a régiók hagyományos közigazgatási értelmezésén túlmutató megközelítést alkalmazott. A komplex program megvalósításának célja, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is integráns területet képező történelmi régió – a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával – újra sikeres és nemzetközi szinten versenyképes gazdasági zónává forrjon össze.

Debrecen pólussal, Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok – Eger – Salgótarján tengelyű, Hajdú- Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Jász-Nagykun- Szolnok megye, Heves és Nógrád megye közigazgatási területén elhelyezkedő új gazdaságfejlesztési zóna alakul, a kapcsolódó határon túli területek 100 éves hátrányos történelmi örökség következményeinek (társadalmi, gazdasági és infrastrukturális leszakadás) megállítása érdekében, melyet a megyék újrapozicionálása mellett komplex és szinergiában kidolgozott kormányzati intézkedéscsomag, valamint a megyék és térségeik, valamint a megyei jogú városok és szűken vett agglomerációjuk fejlesztési programjai támogatnak.

A térség humánerőforrás tartalékainak aktivizálása, a fejlődési lépés- és léptékváltás csökkenti a területi és társadalmi különbségeket a hosszú távú, fenntartható fejlődési pályára állás és a társadalmi felzárkózás érdekében, a hat megyei jogú város közötti, valamint a megyeközi és határon túli területek együttműködésének erősítésével.

A Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok – Eger – Salgótarján tengelyű, Borsod- Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területén elhelyezkedő új gazdasági térség dinamikus, fenntartható fejlődési pályán halad, melynek fő hajtóereje a magas hozzáadott értékű jármű- és gépipar, a vegyipar, illetve a helyi tradicionális ágazatok.

Innovációs ökoszisztémája és elérhető településhálózata a magas hozzáadott értéket teremtő befektetők, a betelepülő vagy újra befektető nagyvállalatok és KKV-k számára

• iparterületeket, logisztikai hátteret, beszállítói vállalkozói kört,

• szakképzett munkaerőt, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, innovációs és tudományos környezetet,

• kulturális életteret, turisztikai és sport szolgáltatásokat,

• fejlett egészségügyi és szociális hátteret, erős helyi közösségeket

• az üzleti környezetet támogató infrastruktúrát biztosít a területi és társadalmi felzárkózás jegyében.

(9)

3. A gazdaságfejlesztési zóna stratégiai céljai a megyei jogú városok nézőpontjából

A zóna megyei jogú városainak stratégiai céljait az alábbi 3+1 pontban határozhatjuk meg:

1. Gazdasági versenyképesség növelése 2. Társadalmi innováció fejlesztése

3. Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése +1 Zóna szintű együttműködések fejlesztése 1) Gazdasági versenyképesség növelése

A zóna hat megyei jogú városa jelenleg az Európai Unió legkevésbé fejlett és legkevésbé versenyképes régiói közé tartozik. Ahhoz, hogy az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna a Kárpát-medence keleti felének meghatározó gazdasági ereje legyen, nélkülözhetetlen a versenyképesség jelentős növelése. Ennek számos összetevője van, amelyek fejlesztésének különböző intenzitással kell megjelenniük a zóna városaiban, hiszen a versenyképesség egyes összetevői eltérő állapotban vannak, eltérő szintről indulnak (lásd befektetésösztönzés, ipari park fejlesztés, turisztikai attrakciók, stb.). Például vannak városok, amelyek előrehaladott állapotban vannak az ipari park fejlesztéseiket tekintve, másoknál még a potenciális ipari terület feltárása sem történt meg. Emiatt a versenyképesség növelése érdekében egyaránt foglalkozni kell az ágazatsemleges gazdaságfejlesztéssel, a stratégiai ágazatok (mezőgazdasági, ipari és szolgáltató iparágak egyaránt) fejlesztésével, a versenyképességet szolgáló zöldgazdasági fejlesztésekkel és a zónán belüli befektetések ösztönzésével. Az eltérő versenyképességi szintet és a városok adottságait figyelembe véve határoztuk meg az alábbiakban a beavatkozásokat, hogy a zóna szinten jelentkező szinergiákat minél jobban ki lehessen használni.

A hat megyei jogú város olyan tradicionális iparágakkal rendelkezik, amelyek a helyi adottságokban és kultúrában gyökereznek, ugyanakkor – lépést tartva a globalizált világ trendjeivel – az innovatív ipari technológiák és magas hozzáadott értékű szolgáltatások is teret hódítottak ezek mellett. Ennek megfelelően az átfogó gazdaság- és iparfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy a zóna üzleti környezetét javítsa, segítse a beszállítói kapcsolatok kialakítását, és ágazatsemlegesen szolgálja a helyi vállalkozások érdekeit. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak amiatt bír különös jelentőséggel, mert erre jelentős feldolgozóipari kapacitások épülnek a zónán belül is, hanem mert mind a hat megyében a vidéki területek legfontosabb foglalkoztató ágazata és települési népességmegtartó erővel bíró ágazata. A másik ilyen ágazat a turizmus, hiszen számos településnek az agrárium mellett a turisztikai adottságaik jelentik a másik kitörési pontot. A befektetésösztönzés során figyelembe kell venni mind a nemzetközi nagyvállalatok igényeit az újonnan létrehozott beruházásaik kapcsán (ipari infrastruktúra, oktatási profil, egyedi kedvezmények stb.), mind a hazai nagyvállalatok és KKV- k újra-befektetését elősegítő tényezőket (akár támogatási programok, akár kisméretű ipari parki kapacitások rendelkezésre bocsátását). Már a közeljövő kihívásai között is kiemelt szerepet kap a környezeti szempontok érvényesítése. Fontos, hogy a zöldgazdaság fejlesztése a zóna gazdasági versenyképességének kiemelt hangsúlyú eleme legyen. A stratégiai ágazatok célzott fejlesztését nemcsak a húzóágazatoknak számító jármű- és gépipar, vegyipar vagy az elektronika és elektrotechnika területén kell megvalósítani, hanem az olyan dinamikusan fejlődő ágazatok esetében is, mint az IT szektor vagy az üzleti szolgáltató szektor (BSC).

(10)

Fontos, hogy a zóna átfogó stratégiai céljának keretein belül a vertikális és a horizontális gazdasági törekvések egyaránt érvényesüljenek, vagyis az egyes szektorok által kitűzött fejlesztési irányok harmonizáljanak a horizontális, több tématerületet érintő fejlesztési irányokkal. E kettősség elengedhetetlen a XXI. századi modern gazdaságfejlesztéshez, amely megfelelően szolgálja mind a vállalkozásokat, mind a térség egészét. A zóna ezekre a kihívásokra reflektálva a gazdaság versenyképességének növelését az alábbi beavatkozási logika mentén kívánja elérni.

1.1) Vállalkozásfejlesztés, üzleti környezet fejlesztés

Az alapkoncepció a helyi adottságokra és igényekre épített vállalkozás-és gazdaságfejlesztés, ezért kiemelten fontos megismerni a helyi vállalkozások és iparágak helyzetének alakulását, problémáit és igényeit. Ehhez elkerülhetetlen a vállalkozásfejlesztés során a bizalom kiépítése a cégvezetőkkel történő személyes kapcsolatfelvétellel, a KKV-k valós igényeinek felmérésével, valamint az erre építő átlátható és megalapozott döntések meghozatalával. A gazdaság és iparfejlesztési törekvések arra irányulnak, hogy a megyében jelen lévő, illetve az újonnan betelepülő cégek helyben találjanak maguknak beszállítókat. A nagyvállalati megrendeléseknek köszönhetően a helyi vállalkozások megerősödhetnek, nagyobb profitra tehetnek szert, amit visszaforgathatnak további fejlesztésekbe, ezzel biztosítva a gyarapodásukat a térségben. A nagyvállalatok a megyei jogú városokban koncentrálódnak, amelyek kiterjedt beszállítói körnek adnak munkát. A beszállítók közelsége, illetve a beszállítói kör bővítése igényként fogalmazódik meg a nagyvállalatok részéről, amit nemcsak a szűken értelmezett agglomeráció települései használhatnak ki megfelelő ipari területek biztosításával, hanem akár a 30-40 kilométerre fekvő települések is. Emiatt a tudatos és célzott ipari park fejlesztések tervezése során figyelembe kell venni, hogy a megyei jogú városok ipari parkjaiban a KKV-k igényei mellett a nagyvállalatok igényei is kielégíthetők legyenek, hogy ezzel is erősítsék a tovagyűrűző hatások kialakulását. Az ipari park fejlesztésekkel kívánja a zóna megoldani azt a problémát, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mértékben olyan ipari terület, ami megfelelő infrastruktúrával rendelkezik.

A beszállítóvá válás folyamatának elengedhetetlen elemei a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a potenciális partnereik igényeinek megfelelően, vagyis technológiai és vállalatpolitikai értelemben is harmonizálják tevékenységeiket a sikeres ellátási lánc működése érdekében. Ennek a folyamatnak részei mindazok az infrastrukturális és menedzsmentbeli fejlesztések, amelyek a digitális átállást, a generációváltást, a tanúsítványok megszerzését és a fenntartható vállalatműködést szolgálják. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy ne csak a vállalaton belül történjenek változások, hanem az iparágon belüli és az iparágak közötti együttműködések is erősödjenek, hiszen az ágazatok kihívásait, valamint a térségi és korunk veszélyeit kooperációval könnyebb leküzdeni.

A vonzó üzleti környezet kialakítása számos beavatkozást jelenthet, térségtől és iparágtól függ ennek megítélése. A zóna számára ez elsődlegesen, de nem kizárólagosan olyan beavatkozásokat jelent, amelyek teret vagy infrastruktúrát biztosítanak a meglévő vagy új vállalkozások, ágazatok működésének. Ezeket egységesen nem lehet meghatározni, mert ahhoz, hogy egy térségben valóban vonzó üzleti környezet alakuljon ki, számos részterület összehangolt fejlesztése szükséges.

A KKV-k fejlesztésének egyik látványos eleme lehet, ha a startup közösséget támogató projekteket bonyolítanak le szerte a zónában, amelyek közül a coworking irodák és startup

(11)

központok létesítése segítheti leginkább az induló vállalkozásokat. A helyi startup vállalkozások sikere a városok sikere is, ezért a mindegyiknek segítenie kell a friss ötletek, vállalkozások beindulását. Startupok esetében a gyorsaság létkérdés: a zóna városaival versengő városok – együttműködésben befektetési alapokkal – már évek óta felismerték a startupok fontosságát és sikeres programok működnek. A zóna középiskoláival és egyetemeivel közösen tesszük pezsgő startup központtá a térséget.

A már működő kis- és középvállalkozásokat az igényeiknek megfelelően kialakított (jellemzően kisebb, 1-2 hektáros terület, 50%-os beépíthetőség, stb.) KKV parkok létrehozása és működtetése tudja leginkább segíteni. A vonzó üzleti környezethez járul hozzá a digitális technológiák elterjedését segítő projektek megvalósítása.

1.2) Helyi gazdaság stratégiai ágazatainak fejlesztése

Iparfejlesztés

A gazdaság fejlesztése során fontos, hogy a megyei jogú városok és agglomerációik között épp úgy meglegyen a szinergia, mint az egyes fejlesztési területek, illetve ágazatok között. A Helyzetfeltárás során kirajzolódott a zóna megyei jogú városainak gazdasági szerkezete, ami alapján a jármű- és gépipar, a vegyipar, az agrárium, az egészségipar, az elektronika és elektrotechnika, az információtechnológia, a turizmus és az üzleti szolgáltató szektor lettek stratégiai ágazatként megjelölve. A zóna gazdasági szerkezetének helyzetfeltárása során megállapításra került, hogy a mezőgazdaság a zóna egészét tekintve komoly fejlődési potenciállal rendelkező ágazat, amelyre stratégiai jelentősége miatt kiemelt figyelmet kell fordítani zóna szerte. Emellett a zónában további fejlődő ágazatok azonosíthatóak, a fémipar és fémfeldolgozás, valamint a modern anyagtechnológiai gyártás (modern nehézipar) azok a fejlődő ágazatok melyek beléphetnek a húzóágazatok közé.

A városok gazdaságában az ipari tevékenységek és a szolgáltató szektor dominálnak:

megkérdőjelezhetetlen a járműipar szerepe. A jármű- és gépipar a legnagyobb bevételű, második legnagyobb foglalkoztatási hatású ágazat, ami az elmúlt évek beruházásainak (Intertanker, thyssenkrupp, Vitesco, Sensirion, Toolstyle, Spinto Hungária, Robert Bosch, GS Yuasa, Joyson, Contitech, Hübner-H) felfutásával még hangsúlyosabb lesz. A vegyipar nemcsak a megyei jogú városok gazdaságában dominál, hanem az egész Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában kiemelt szereppel bír. Az elektronika és elektrotechnika, valamint az információtechnológiai ágazat egyértelműen a jövő meghatározói, és mivel – a technológiai fejlődés révén – egyre inkább domináns szerepet töltenek be a járműgyártás során is, az iparágak közti zónán belüli szinergikus hatások nemcsak a vevők és beszállítók földrajzi közelségéből fakadóan érvényesülhetnek, hanem az iparágak által használt közös erőforrások bővüléséből is. A BSC szektor a zónában jelenleg a dinamikus fejlődési fázisban tart, de hamarosan a helyi gazdaság húzóágazatává válhat a terület, hiszen a közeljövőben erősödni fog a távol-keleti üzleti szolgáltatáscentrumok és kapcsolódó tevékenységeinek visszahozatala Európába, így a zóna vonzóvá válhat a megfelelő infrastruktúra és képzett szakember utánpótlás biztosítása esetén.

A gazdaság több lábon állása elengedhetetlen egy fejlett üzleti ökoszisztéma kialakítása és fejlesztése során; egészséges fejlődése érdekében ki kell használni az ágazatok fejlesztésének egymást erősítő hatásait. A térség természeti adottságai determinálják a mezőgazdaság létjogosultságát, és az erre épülő ágazatok fejlődését, úgymint az élelmiszeripar és a hozzá kötődő innovatív kutatások területeit, a szállítás-logisztikát, illetve a turizmust és annak

(12)

kapcsolódó elemeit. Miután az agráriumnak hagyományai vannak Északkelet-Magyarországon, éppen ezért itt nem a feltételek biztosítása kell, hogy hangsúlyos legyen, hanem az ellátás- biztonságra való törekvés. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy az agribusiness részeként a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipar is képes legyen korszerű, agrárkutatásokra alapozott növényvédőszerek és műtrágyák előállítására. A kutatások révén lehetőség nyílik funkcionális élelmiszerek fejlesztésére is, amely az egészségmegőrzés szempontjából jelentős tényező a tradicionálisan jelenlévő egészségipar mellett.

Mind a primer szektor, mind a szekunder szektor fejlettsége és fejlődése stabil alapot jelent a térségben munkát vállalók letelepedéséhez. Ezzel párhuzamosan növekszik a kereslet a szolgáltató szektor iránt, ami nemcsak a szórakozási lehetőségek (pl. turizmus és vendéglátás) felé jelent kapcsolódást, hanem a jóléti szolgáltatások iránt is generálódik az igény, ami szükségszerűvé teszi az intézményi fejlesztéseket pl. egészségügyi intézmények, nevelési- oktatási intézmények fejlesztése. Mindezek ellátása és kiszolgálása indokolttá és nélkülözhetetlenné teszi az infrastruktúra fejlesztését.

Agrárium- és élelmiszeripar-fejlesztés

A térség közismerten komoly hagyományokkal rendelkezik a mezőgazdaság és a ráépülő ágazatok terén. A zóna megyei jogú városai évszázadok óta kiemelkedő szerepet játszanak a tágabb és szűkebb értelemben vett régió agrár- és élelmiszeripari szektoraiban. A városok mindig is stratégiai ágazatként tekintettek és tekintenek a jövőben is a mezőgazdasági és a ráépülő élelmiszeripari szektorokra, mivel az agrárium sok embert foglalkoztat idénymunkában, többnyire családi vagy egyéni vállalkozásokban, őstermelői minőségben, így a szektor ténylegesen a legfontosabbak között van. Éppen ezért a hat megyei jogú város fejlesztését nem érdemes és nem lehet a természetes közegéből teljes mértékben leválasztani, hiszen az agglomerációik olyan értékes erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek determinálják a gazdasági és társadalmi értelemben vett szimbiózis meglétét. Ez különösen érvényes a mezőgazdaság és a ráépülő ipari és szolgáltatási tevékenységek tekintetében, hiszen az alapanyagot jelentő természeti értékek elsősorban a környező településeken, területeken találhatóak.

A térségben növelni kell az élelmiszer-feldolgozással, valamint az ahhoz szükséges segédanyag- gyártással, előállítással foglalkozó vállalkozások számát. Kitörési pontként jelenhet meg a helyi termékek rövid ellátási láncban történő piacra vitele és a kézműves termékek hangsúlyosabb megjelenése mind a hazai, mind a határon átnyúló piacokon. Cél az európai szinten kiemelkedő agrárcégek pozíciójának megőrzése, javítása, a termelési feltételek javítása, a helyi termékek felhasználásának, vásárlásának ösztönzése a lakosság körében egy komplex program keretében. Ez hozzájárul a helyi termelők- és szolgáltatók erősödéséhez, valamint a lakosság ilyen irányú tudatosságának fejlesztéséhez is. Ennek eszközei lehetnek a feldolgozóipari (zöldség-gyümölcs-, hús-, olajfeldolgozó, tésztagyártó üzemek) fejlesztése, a helyi termékfejlesztést elősegítő projektek lebonyolítása, takarmány üzemek fejlesztése, vagy állattenyésztő üzemek létrehozása. Ez utóbbiban kiemelt lehetőséget ad a zóna a haltenyésztés számára.

1.3) Befektetésösztönzés

A térség célja, hogy a zónában több multinacionális vállalat valósítson meg beruházásokat, hiszen ezek jellemzően magas hozzáadott értékű tevékenységeket, magas termelékenység mellett, tipikusan modern technológiát alkalmazva működnek. Fontos, hogy a zóna növelje az újra-befektetési hajlandóságot a már itt lévő és prosperáló vállalkozások körében. Az

(13)

eredményes befektetésösztönzési program szoros állami (elsősorban HIPA) együttműködéssel valósulhat meg. A HIPA-t azért hozta létre Magyarország Kormánya, hogy ezen intézmény keretein belül foglalkozzanak a befektetői megkeresésekkel, a vállalkozások, tanácsadók és települések közötti közvetítéssel, új- vagy újra-befektetési projektekkel. A zónában van már olyan szervezet (EDC Debrecen), amely működése akár mintaként szolgálhat a települések számára, hiszen befektetésösztönzési tevékenységét független nemzetközi díjak is elismerik.

Hasonló gazdaságfejlesztő szervezet kijelölésével a többi megyei jogú város is biztosíthatja a folyamatos operatív szintű kapcsolat és egyeztetés meglétét a HIPA kollégáival, megszervezheti a befektetői látogatásokra való felkészülést és lebonyolítást, illetve a zóna szintű egyeztetést ezekről a befektetői megkeresésekről. Így biztosítható, hogy egy járás vagy egy település ipari parkjában olyan beruházók kezdjék el fejlesztéseiket, amelyek illeszkednek a helyi gazdasági ökoszisztémába, valamint hatékonyan fel tudják használni a szabad munkaerőkapacitást. Ezzel hozzá tudnak járulni a térség folyamatos gazdasági stabilitásához és fejlődéséhez.

Az eredményes befektetésösztönzéshez az átgondolt befektetésösztönzési stratégia megalkotása mellett a helyi (megyei jogú városi szintű) adottságokat és lehetőségeket ismerő, befektetésösztönzésre specializálódott – közvetlenül vagy közvetetten az önkormányzathoz kapcsolódó – szervezetek felállítására (melyek feladata a befektetésösztönzési tevékenységen túlmenően a stratégiák végrehajtása, menedzselése), vagy a már meglévő szakértők kompetenciáinak fejlesztésére is szükség van. Ezek az elmúlt évek tapasztalatait gyűjtve, a térség adottságaira alapozott tudásbázist kialakítva fogadják majd a befektetői megkereséseket, támogatják a döntéshozatalt és a későbbiekben a beruházás megvalósulását.

A befektetésösztönző és a stratégiákat menedzselő, végrehajtó szervezetek felállításához szükséges, hogy rendelkezésre álljanak a térség ipari övezeteiben azok az infrastrukturális fejlesztések (közművek kiépítése, utak stb.), amelyek meghatározzák annak színvonalát, technológiai ellátottságát, és ezáltal a vonzerejét is. A sikeres befektetői tárgyalásokhoz szükség van az érintett szervezetek együttműködésére a kitűzött gazdaságfejlesztési célok mentén.

Fontos, hogy a zóna a meglévő erőforrásokat a piaci igényeknek megfelelően tudatosan és hatékonyan használja fel befektetővonzó tevékenysége során.

1.4) Turizmusfejlesztés

A turizmus a zónában kiemelt jelentőségű ágazat, hiszen mind a nagyobb városok attrakcióinak kihasználását, mind a vidéki települések vendéglátó szektorát, illetve az agrárium, a helyi feldolgozóipar és kézműves termékei piacát döntő módon határozza meg, így jelentősége messze túlmutat önmagán. A turizmus fejlesztése csak a helyi természeti és épített örökségi értékekre alapozva, megfelelő – elsősorban infrastrukturális – fejlesztésekkel valósítható meg.

Természeti és épített örökségének alapuló turizmusfejlesztés

A fenntartható turizmus alapelveit szem előtt tartva a turizmus fejlesztése csak a helyi természeti és épített örökségi értékekre alapozva, megfelelő – elsősorban infrastrukturális – fejlesztésekkel valósítható meg. Az egységes márkázás miatt is fontos, hogy a térség attrakciói, vonzerői azonos (magas) minőségi szinten, azonos (magas) szolgáltatási színvonallal várják a látogatókat.

Hálózatosodás

Döntő jelentősége van a zóna települései közötti szoros turisztikai együttműködéseknek azért, hogy a párhuzamosságok erősítsék egymást, a különbözőségek pedig kiegészítsék egymást. A

(14)

modern gazdaság motorja a hálózatosodás, aminek a turisztikai fejlesztések esetében is központi szerepet kell kapnia a fejlesztések tervezésének koordinációja során. A hálózatos gondolkodás a fejlesztéseken túl a szolgáltatások összekapcsolását, térségi csomagajánlatok kidolgozását, kommunikációját és értékesítését, valamint az ágazat piaci szereplőinek összehangolt megjelenését is magában foglalja.

Turisztikai szolgáltatók tevékenységének diverzifikációja

A jól működő turizmus bővülő kapacitása révén munkahelyeket teremt. Cél, hogy stabil, kiszámítható megélhetést biztosítson az ágazat dolgozóinak. A turisztikai szolgáltatók tevékenységének diverzifikációja csökkenti a szezonalitás miatti kitettség mértékét, lehetőséget biztosít a váratlan helyzetekben, a helyi vállalkozók és a lakosok stabil jövedelemszerzését jelentősen támogatja. A hagyományos szálláshely-szolgáltatás nyújtása mellett a hagyományőrzés és a helyi gasztronómia is szerepet kap. Ezen kívül a zóna brandépítéséhez hozzájárul a különleges, az egyes tájegységekre jellemző specifikus termékek értékesítése, mely ugyanakkor képes arra, hogy térségi egységet kovácsoljon egy turisztikai termékcsomag formájában.

Egységes, zóna színtű márkázás

A térség turisztikai kínálata rendkívül változatos, számos lehetőséget rejt. A direkt motiváció mellett a komplex turisztikai motivációval rendelkezők igényeit is képes kiszolgálni, emellett egyidejűleg több generáció számára kínál élményeket, vagyis családbarát régió. Az egységes, zóna színtű márkázás segít abban, hogy az északkelet-magyarországi és az észak-alföldi régió együtt váljon egyértelműen beazonosítható, jól pozícionálható turisztikai térséggé, ezáltal megkönnyítse az utazási döntés meghozatalát, hozzájáruljon a térségben töltött idő hosszabbításához, minőségi élménykínálatán keresztül pedig magas költési hajlandóságú látogatókat vonzzon.

1.5) Zöldgazdaság fejlesztése

A zöldgazdaság vagy körforgásos gazdaság a tág értelmezés szerint mindazon gazdasági tevékenységeket jelenti, amelyek a fenntarthatóság elveinek érvényesítésével, vagyis a környezet további károsítása nélkül, valósul meg. A térség által kitűzött cél a fenntarthatóságba való átmenetet segítése, ideértve például a környezetbarát mezőgazdasági módokat, a hosszútávon fenntartható ipari tevékenységeket, az anyag- és energiatakarékos építkezési módokat vagy akár a kis kibocsátás mellett működő közlekedési megoldásokat is, mindezt a meglévő erőforrások hatékony felhasználásával.

A körforgásos gazdaságra való törekvés fő mozgatórugói az erőforrások szűkössége és a változó fogyasztói magatartás, a legfőbb előfeltétele a technológia fejlődése és a legújabb technológiai vívmányok. A zóna K+F+I potenciálja kiváló alapot ad ahhoz, hogy maga legyen a térség körforgásos gazdaságra való átállásának motorja. Az Ipar 4.0 és a körforgásos gazdaság fejlődése kölcsönösen erősítik egymást: olyan megoldások születnek, melyek megakadályozzák az értékpazarlást és elindítják a gazdaságot a hulladékmentesség felé. A globális felmelegedés hatásainak enyhítésére kiemelkedően fontos az öntözhető területek nagyságának növelése, valamint a fenntartható energiafelhasználás tekintetében a hőenergia kertészeti felhasználása a fólia- és üvegházi zöldségtermesztés területén.

(15)

2) Stratégia 2.: Társadalmi innováció fejlesztése

A „Creative Region – Határtalan fejlődés - Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával c. dokumentum stratégiai céljaiból a Társadalmi infrastruktúra fejlesztés tárgykörébe más programok alá is besorolt célok tartoznak:

Gazdasági térség népességmegtartó erejének növelése, a Gazdasági térség lakossága képzettségi szintjének növelése,

a Térségi versenyképesség növelése az új gazdasági térség komparatív előnyeinek kihasználásával, foglalkoztatás bővítés,

a Sokrétű és színes kulturális és természeti értékek aktiválása: Kultúra, turizmus, sport komplex fejlesztése

Jelen stratégia a Társadalmi innováció fejlesztését helyezi stratégiai célként a korábban megfogalmazott célok feletti szintre, mivel az innováció – mint a gazdasági fejlődés kulcseleme – a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezője. A társadalmi innovációk a technikai innovációk elválaszthatatlan társai, az innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi innováció a közösség jól-létének javítása érdekében új megoldásokat fogalmaz meg az adott közösség problémáira, és mint a kihívásokra reagáló eszköz, újszerű megközelítést eredményez a regionális aránytalanságok kezelésében is. A technikai innovációk megoldást jelentenek az életminőség fejlesztési kérdéseiben, a lemaradó, perifériális területeken azonban szükségszerű olyan új kezdeményezések ösztönzése, mint a társadalmi újítások. A regionális szintű különbségek mérséklése, a területi versenyképesség növelése olyan meghatározó tényezők az egyes települések innovációs folyamataiban, amelyek hangsúlyos szerepe vitathatatlan. A zóna a helyzetfelmérésben feltárta a megyei jogú városok adottságait, amelyek olyan hasonló karakterisztikát mutattak, amelyek a stratégia beavatkozásai köré egyértelműen beilleszthetőek, így együttesen fejlesztendő területet alkotnak.

2.1) Oktatás- és képzésfejlesztés

Az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna oktatási, nevelési és szakképzési intézményei a teljes oktatási, képzési és nevelési vertikum egészét lefedik, fontos szerepet töltenek be a zóna településeinek és megyéinek életében. A gazdaság folyamatos szerkezetváltásához illeszkedő módon, a változó társadalmi, gazdasági és innovációs elvárásoknak való megfelelés szándékával kell megterveznünk a zóna intézményeinek szerepét és küldetését. A növekvő mobilitási igény mellett társadalmi felelősségvállalásunk és feladatunk megteremteni a népesség helyben tartásának feltételeit ezen intézményeken keresztül is.

Ahhoz, hogy az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Magyarország gazdaságának motorja legyen, elengedhetetlen a zóna egészének lakosságszám csökkenésének megállítása és folyamatos növelése. A zóna növekedésének kiemelten fontos alapja az oktatás, a Creative Region úgy lehet sikeres, ha hatékony és összehangolt oktatási rendszert működtet.

A képzési rendszer egy olyan szolgáltatás, amelyben az intézmények szolgáltatnak, nemcsak a gyermekek, fiatalok vagy tanuló felnőttek, hanem a szülők és a családok felé is. A szolgáltató tevékenységtől modern, minőségfejlesztésre fókuszáló, gyermek-, tanuló- és hallgatóközpontú, munkaerő-piaci igényeit figyelembe vevő oktatási, nevelési és képzési tevékenység az elvárható.

Stratégiai kérdés a helyi együttműködések fejlesztése a 2020-2030 időszakban, amelyben a digitalizáció kihívásainak való megfelelés, és a digitális képességfejlesztés kell, hogy a fókuszban álljon. Ennek hajtóereje a képzést igénybe vevő családok, a képzést nyújtó

(16)

intézmények (elsősorban a tankerületi központok, a szakképző centrumok és a felsőoktatási intézmények), az oktatási infrastruktúrát biztosító szervezetek (önkormányzatok, minisztérium, alapítványok), illetve a gazdasági szereplők (vállalatok, kamarák, egyéb érdekszervezetek) közötti együttműködések kialakítása. Gazdaságfejlesztési szempontból nézve közös céljuk, hogy olyan szakember utánpótlást tudjanak biztosítani, ami megteremti az alapját a további gazdasági növekedésnek. Ehhez egyszerre kell jelen lennie a megfelelő színvonalú oktatási infrastruktúrának, a modern tudást átadni képes oktatói gárdának, a modern eszközöknek és a reálgazdaság igényeit szem előtt tartó képzési anyagnak. A zóna oktatás- és képzésfejlesztési beavatkozásainak mindezeket figyelembe kell vennie.

Kitörési pontként kezelendők:

a gyermekek, a szülők, a képző intézmények, a munkáltatók megfelelő tájékoztatása, a felelős döntéseikhez szükséges információk biztosítása – egységes rendszerben

a tehetség-szakmai pályafutás menedzselés rendszerének kidolgozása

pedagógus továbbképzés rendszerének átalakítása.

a digitális képességek óvodás kortól történő fejlesztése, hogy az oktatás valamennyi szintjén magas színvonalú informatikai tudás legyen megszerezhető

az idegen nyelvtudás lehetőségének biztosítása már óvodás kortól

a piaci munkaerő igények alapján a szakképző intézmények infrastrukturális fejlesztése, szakma specifikus centralizációja

óvodák egységes (digitális, nyelvi) eszköz fejlesztése

a felnőttképzés igény vezérelt infrastruktúra-fejlesztése

a városok híd szerepének megteremtése a gazdaság szereplői és a szakképzési központok, szakképző intézmények között.

A gazdaságfejlesztési célok elérése érdekében megfelelően képzett szakemberekre van szükség.

A szakemberek felkészítésében elsődleges szerepe van tudástermelő egyetemeknek, kutatóműhelyeknek, ezért indokolt az egyetemek szerepének megerősítése, valamint a szakképzés és a duális oktatási rendszer fejlesztése a gazdasági igényekkel összhangban. A stratégiai ágazatok igényeinek megfelelően kell megerősíteni a szakképzés helyzetét, elsősorban műszaki területen, mivel a zóna húzóágazatai ezt igénylik leginkább. Kiemelten fontos ez akkor, amikor új befektetések eredményeként új ágazatok jelennek meg a régióban, amelyek sok, magasan képzett/szakképzett munkavállalót igényelnek, illetve az idetelepülő munkavállalók esetében egyre inkább felmerül a nemzetközi oktatás igénye. Ennek leginkább kézenfekvő példája a debreceni járműipar, amely 2016 előtt szinte nem is létezett (csak alkatrész gyártás erejéig), ám a buszgyártás (Intertanker) és a gépjármű gyártás (BMW) betelepülésével nemcsak a szakképzésben kell a képzési struktúrát alakítani, hanem új egyetemi szakokat, esetleg kart is érdemes létesíteni.

Szükséges az egyetemi gyakorlóiskolai rendszer fejlesztése, a szakgimnáziumi és felsőoktatási rendszer együttműködésének szorosabbra alakítása a városok és a helyi ipar meghatározó vállalatainak bevonásával.

2.2) K+F+I potenciál növelése

A zóna megyeszékhelyeinek felsőoktatási intézményei a városok legnagyobb munkáltatói is egyben. A jelentős oktatási és gazdasági teljesítménye mellett K+F+I tevékenységgel, valamint a kiépített klaszter-struktúrával és innovatív gazdaságfejlesztési potenciállal képesek a városok ez irányú fejlődését is szolgálni.

(17)

A zóna területén több, kiemelkedő fejlődési dinamikát mutató ipari centrum alakult ki;

Debrecenben, Szolnokon, Nyíregyházán, Miskolcon és Egerben jelentős az ipari szereplők, beruházások koncentrációja. A térségi centrumok nagyvállalatai rendszeres megrendelői az egyetemek K+F+I szolgáltatásainak. A rendelkezésre álló K+F+I potenciál hasznosítása a zóna gazdasági fejlődése szempontjából kulcskérdés, az oktatás felszabaduló humán kapacitásait a következő években folyamatosan a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő K+F+I tevékenység felé szükséges átterelni.

A Megyei Jogú Városok az alábbi kiemelt területeken várják el a felsőoktatási intézmények közvetlen együttműködését:

tudásgazdaság megteremtése, megerősítése,

a magas hozzáadott értékű vállalkozások részére fejlett K+F+I szolgáltatások nyújtása, technológiai inkubáció,

magas színvonalú duális oktatási rendszernek kell támogatnia,

részvétel a helyi gazdaság megerősítésében.

Az Európai Unió az Európa 2020 dokumentumában a területfejlesztés hagyományos céljai újra fogalmazódtak az egymást kölcsönösen erősítő három prioritásban:

Intelligens növekedés (smart growth): tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.

Fenntartható növekedés (sustainable growth): erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság.

Inkluzív (befogadó) növekedés (inclusive growth): magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

Az Egyetemeken és a vonzáskörzetükben meglévő K+F+I potenciálok bázisán a fenti kritériumoknak megfelelő fejlesztések nagy hatékonysággal hajthatók végre, az intézmények számára további előnyt jelent zóna vonzáskörzete, mely további fejlődésre képes, ezért a K+F tevékenység fejlesztésére érdemes forrásokat biztosítani az ilyen térségekben. A betelepülő vállalkozások egyrészt saját K+F tevékenységet végeznek, másrészt nyitott kooperációs partnerek és megrendelőként is jelen vannak az innovációs piactéren.

A zóna megyei jogú városai kiemelten támogatják a zóna felsőoktatási intézményeinek K+F+I tevékenységét erősítő laboratórium és technológiafejlesztését, a városokban működő felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó Science Parkok megvalósulását, mely a térségben működő, vagy oda betelepülni kívánó vállalkozások fejlesztéseihez nyújthat tudományos kutatási hátteret, inspiratív közeget teremtve az innovációk létrehozásához a betelepülő kis- és nagyvállalatoknak, és modern technológiai szolgáltatásokat, tanácsadókat biztosíthat korszerű eszközökkel és tudással nem rendelkező startup cégeknek.

A zóna felsőoktatási intézményeinek szerepe kiemelten fontos az ún. „harmadik misszió"-ból adódó feladatok megvalósításában. A „harmadik misszió" foglalja össze a felsőoktatási intézmények környezetükre gyakorolt tevékenységeit és hatásait, mely hatás a képzési és kutatási szolgáltatások nyilvánvaló körén túl is kifejezetten erős, ugyanakkor jellemzően közvetett és puha eszközökön keresztül érvényesül. Az ilyen, helyi képzési, kutatási, gazdaság- és településfejlesztési kapcsolódások még a szűkebb profilú intézmények esetében is adottak.

(18)

2.3) Kulturális infrastruktúra komplex fejlesztése

Ahogyan a gazdaság, vagy technológia, úgy a kulturális szokások is változnak; módosulnak az igények, eltolódnak a hangsúlyok, velük egy időben változnak a fogyasztási szokások, ideértve a hozzáférés módjának, a közvetítő technikának a változásait is.

A kulturális értékek közvetítőivel, a kultúra-iparban dolgozókkal szemben a digitális társadalom teljesen új kihívásokat támaszt, amikkel együtt jár a szolgáltatói szektor változása is, amely egy város esetében legfőképpen a kulturális intézményrendszer formájában jelenik meg.

A zóna megyeszékhelyeinek kulturális stratégiája megfogalmazásakor alapvető szempont a város meglévő és a fejlesztések során megszülető értékeinek és a város lakosságának viszonya. Olyan innovatív fejlesztések megvalósítására kell törekedni, amelyek javítják a városi kulturális intézmények működésének hatékonyságát, új szervezeti, működési modelleket hoznak létre, ugyanakkor találkoznak a lakosság igényeivel és egyben javítják a városok versenyképességét.

Az intézményi fejlesztések kiemelt célja, hogy a lakosság minél szélesebb körének biztosítsa a kultúrához való egyenlő hozzáférést.

Az intézményrendszer komplex fejlesztésekor kiemelten szükséges figyelemmel lenni arra, hogy a megoldások és módszerek szinergikus kapcsolatot ápoljanak a városok és várostérségek turisztikai és gazdasági célkitűzéseivel.

A zóna megyeszékhelyeinek kulturális intézményrendszere komplex fejlesztésének célja, hogy olyan hálózatot hozzon létre, amelyben az egyes fogyasztási szokások, a különböző típusú tartalmak olyan egységet alkotnak, amely nem a kultúrák szembenállását, hanem az átjárhatóságot teremtik meg. Olyan intézményrendszer-fejlesztésre van szükség, ahol a klasszikus fogyasztási formák és az atipikus fogyasztási modellek együttes megléte az új fogyasztók bevonását eredményezik. Olyan intézményfejlesztési beavatkozások szükségesek, amelyek eredményeként új erős közösségek jönnek létre, amely során magas színvonalon szolgálható ki a tömegkultúra igénye és méltó megjelenési platformot biztosít a réteg-, vagy periferiális tartalmaknak. A fejlesztett intézményrendszernek fenntartható, alkalmazkodni és dinamikusan változni képes, lélegző és széles kört megszólítani tudó rendszernek kell lennie, amely igazi otthonává válhat a legkülönbözőbb ágaknak, műfajoknak, fogyasztási és értékesítési modelleknek.

Újragondolásra és újratervezésre vár a zóna megyeszékhelyeinek városi mecenatúra szerepe és formái, bővítésének lehetőségeit mindenképp szükséges kidolgozni. A városi mecenatúrák strukturális átalakítása során törekedni kell a kulturális programok, események, fesztiválok, projektek több éves, kiszámítható finanszírozásának megteremtésére, mert a pénzügyi stabilitás megbízható működést s minőségi javulást eredményez. A mecenatúra tervezés során a magánszféra támogatásának bevonása sikeres közös finanszírozási struktúrákat hozhat lére minden település esetében.

Támogatni kell a városok kulturális múltjával, történelmével, különleges épített örökségével való megismerés játékos formáit, a nehézipari múlttal való megismerkedés mai kornak megfelelő platformjait, akár különleges kulturális terek létrehozása útján.

Teret kell engedni olyan kulturális intézmények létrejöttének, melyek hiánypótlóak a térségben.

Számos olyan kulturális intézményt szükséges létrehozni, amely a zóna lakosságának számára nem volt elérhető a meglévő intézménytől való távolság mellett (fővárosközpontúság megszüntetése kulturális szempontból is, vagy bár az adott tevékenységnek/vallásnak/sportnak múltja van a térségben, de dedikált, méltó intézménye nincs).

(19)

2.4) Humáninfrastruktúra fejlesztése

A humán infrastruktúrára alapozott információs társadalomban az emberi tudás felértékelődik, ezért a fejlődés megköveteli a humán infrastruktúra elemeinek fokozott fejlesztését, annak minden területén, integráltan és egymással folyamatosan, vagy időszakosan összefüggő. A zóna egészére jellemző. hogy az infrastruktúra elemek közül a legsürgetőbb az oktatási intézmények épületeinek felújítása, mivel számos jelentősen leromlott állapotú építményben kénytelenek oktatni. Emellett számos esetben bővítésre is szorulnak az intézmények, mivel megfelelő kapacitású tornatermekre, könyvtárakra, egyéb kiszolgáló létesítményre van szükség.

A kollégiumi férőhelyek bővítés jellemzően a nagyobb városokban jelenik meg.

A humán infrastruktúra fejlesztése előfeltételként megköveteli természetesen az intézményi infrastruktúra fejlesztését is – a különböző vállalkozásfejlesztési, gazdaságkoordináló és oktatási intézményekben folyó át- és továbbképzési tanfolyamok a szabad humánerőforrás képzésének bázisait jelentik a zóna megyeszékhelyei számára.

Az intézményi rendszer továbbfejlesztésének főbb irányait a bölcsőde és óvoda fejlesztés, a köznevelési és felsőoktatási iskolaépületek felújítása, illetve az egyéb kapcsolódó intézményfejlesztés (botanikus kert, könyvtár, egyéb szolgáltatóhely fejlesztés) adják. Az oktatási és szakképzési rendszer piaci igényekhez történő összehangolásával, a város híd szerepének megerősítésével, valamint az oktatás- szakképzés színvonalának emelésével megvalósítandó́ intézményfejlesztés a humáninfrastruktúra fejlesztéséhez és a pandémiás időszak utóhatásainak leküzdéséhez egyaránt hozzájárul. Ennek kétségkívül az idegennyelvi képzés fejlesztése kell, hogy a zászlóshajója legyen, mivel a modern gazdaság elvárásai már a legegyszerűbb feladatok elvégzésénél is igényli az angol vagy a német nyelv ismeretét. Emiatt a zónában meglévő nemzetközi iskolák mellé a német iskola kiépítése megkerülhetetlenné válik.

A megyeszékhelyek számára elengedhetetlen a várost, a város lakóit, vendégeit szolgáló formális és informális intézmények, civil szerveződések, szereplők, szolgáltatók tevékenységének összehangolása, egységes, egy irányba tartó rendszerként való működtetése.

Az oktatás és a kultúra, a kultúra és sport, a sport és oktatás, valamint a szociális területek gyakorlati összekapcsolása olyan szolgáltató hálózatot jelent a város számára, amely közvetlenül befolyásolja a város lakóinak életminőségét, hogy Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Miskolc, Eger és Salgótarján élhető és vonzó, egészséges, emberközpontú, inspiráló és integráló városok legyen.

2.5) Egészségfejlesztés

A zóna megyeszékhelyein a lakónépesség demográfiai adatai, az öregedő társadalom és a korfa adataiból kiolvasható kedvezőtlen folyamatok alapvetően meghatározzák az egészségfejlesztési irányokat, valamint az egészségügyi alapellátás fejlesztésének kettős kihívását. Mindehhez társul az jövőbemutató várakozás is, hogy a zóna fejlődésének, beruházásainak tulajdoníthatóan növekedni fog a lakosságszám, ami növekvő egészségügyi kapacitásokat igényel. A fókuszba egyrészt az idős korosztály számának növekedésével az egészségben megélt életévek számának növelését kell állítanunk. Ez a folyamat hozzájárul az aktív évek számának növeléséhez. Szintén zóna szinten fontos a gyermekek és fiatalok egészségfejlesztése, az egészségtudatos magatartás kialakítása.

Ez csak jól képzett szakemberekkel és az ellátórendszerek (egészségügy, szociális ellátás, de ide sorolandó az oktatás és környezettudatosság is) összehangolt fejlesztésével valósítható meg. Az egészségügyi alapellátás személyi és tárgyi feltételeinek javítása elengedhetetlen. Az

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Heves megye fejlődését, nemzetgazdaságban elfoglalt pozícióját jól tükrözik az országos teljesítménymutatók, amelyek az utóbbi években érzékelhetően

Mind Magyarország, mind Északkelet-Magyarország tekintetében jelentős kihívás a gazdaság erősítése, a benne rejlő lehetőségek kiaknázása; ennek elérésére együtt,

Jász-Nagykun-Szolnok megye: növekvő társadalmi-gazdasági súlyú három táj egysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2030-ban a szántóföldi növénytermelés, valamint a

Nógrád megye gazdasági teljesítménye a megyék rangsorában szinte minden indikátor alapján az utolsók között szerepel, mutatva ezzel a nemzetgazdaságban elfoglalt

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átfogó stratégiai céljai a gazdasági környezet fejlesztése (a foglalkoztatás bővítésével), a társadalmi megújulás és

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában jelenleg egy köznevelési intézmény, a Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde működik 11

A perifériás és átmeneti zóna neuroendokrin sejtjeinek magasabb száma a centrális zónához viszonyítva valami módon magyarázhatja a két zóna nagyobb... A

7% a vetítést („Mikor zenei operát nézünk”), 4% a kikapcsolódást („Itt pihentethetem az agyamat; Ez egy nyugodtabb óra, nem feszülök annyira”) kedveli az