Jász-Nagykun-Szolnok megye 2030-ig terjedő stratégiája
az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030 stratégiájának kidolgozásához
Szolnok, 2020 november
Tartalomjegyzék
1. Vezetői összefoglaló ... 3
2. Vízió ... 5
3. Jász-Nagykun-Szolnok megye stratégiai céljai ... 7
1. Stratégiai cél: növekvő versenyképessség ... 7
2. Stratégiai cél: népességmegtartás - társadalmi felzárkózás ... 13
3. Stratégiai cél: kedvező állapotú környezet ... 16
4. Stratégiai cél: vonzó – élhető települések ... 18
4. Beavatkozási logika ... 20
5. Intézkedések, ernyőprojekt-javaslatok, (egyedi projektjavaslatok) – táblázatos melléklet . 22 6. A stratégiai célok indokoltsága ... 22
1. Stratégiai cél: növekvő versenyképessség ... 22
2. Stratégiai cél: népességmegtartás - társadalmi felzárkózás ... 24
3. Stratégiai cél: kedvező állapotú környezet ... 26
4. Stratégiai cél: vonzó – élhető települések ... 27
7. Mellékletek ... 28
3
1. Vezetői összefoglaló
A Kormány az 1073/2020. (III. 5.) Korm. határozatban jelölte ki a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéhez kapcsolódó feladatokat. A „Creative Region” Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok tengelyre felfűzve Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun- Szolnok megyéket, illetve a határon túli magyarlakta területeket foglalta magában.
A Kormány az 1566/2020. (IX. 4.) Korm. határozattal létrehozta az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát. A határozat a zóna területét kiterjesztette Heves és Nógrád megyékre is. A zónaalkotás célja Északkelet-Magyarországon egy együttműködésen alapúló új típusú növekedési zóna kialakítása, amely egyfajta gazdasági pólust képez az ország keleti felén, továbbá szorosan kapcsolódik a Kelet-Szlovákia, Kárpátalja és a Partium magyarságlakta élettereihez. Ezáltal is biztosítva a Kárpát- medencében a magyarság egységes előrelépését.
Az elmúlt években kidolgozott helyzetfeltárás és átfogó fejlesztési elképzelések konkretizálása szükségessé teszi, hogy a hat megye önkormányzata részanyagaira építve megfogalmazásra kerüljön a gazdaságfejlesztési zóna önálló stratégiája. Különösen indokolja ezt a soron következő 2021-2027-es Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés és a COVID-19 járvány okozta gazdasági problémák kezelése.
Jelen dokumentum Jász-Nagykun-Szolnok megye részdokumentuma a gazdaságfejlesztési zóna stratégiájának kialakításához. Az elkészítése során az alábbi dokumentumok kerültek figyelembevételre:
- megyei területfejlesztési koncepció, - megyei területrendezési terv, - megyei területfejlesztési program.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kiadott tervezési útmutató alapján megfogalmazódó jelen dokumentum a hatályos szabályozást figyelembe véve a területi tervek egyes részelemeit összegzi gazdaságfejlesztési logika mentén. A megye gazdaságfejlesztési logikája kiterjed a megye egésze iparának dinamizálására és kiterjesztésére, a területi és térségi infrastrukturális hátrányok leküzdéséhez szükséges helyi gazdasági fejlesztésekre, kiemelten a megye tiszántúli fele újraiparosítására, az agrárium, a vasúti jármű- és gépgyártás, valamint a kereskedelem fejlesztésére.
Ezen logika mentén a jelen stratégiai dokumentum segíti a megyei területi tervdokumentumok megújításának folyamatát, a megye gazdaságának dinamizálódását szolgáló ernyőprojektek és kiemelt gazdaságfejlesztés projektjavaslatok megfogalmazásával, igazodva a kormányzati célokhoz.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat már az elmúlt években megkezdte a 2021-2027-es Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülést, valamint a 2030-as időszakra történő vízió és stratégiai alapgondolatok megalapozását. A Megyei Közgyűlés többször tárgyalta az elkövetkezendő évek célkitűzéseit. 2019 elején és 2020 elején projektgyűjtésre és projektgenerálásra került sor.
4
Az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna előzményének tekinthető a Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket magában foglaló, az 1465/2018. (IX.25.) Korm. határozattal kialakított nemzeti, gazdasági és kulturális övezet. Mindezek alapján a hatályos szabályozást figyelembe véve fogalmazódott meg jelen dokumentum.
A 218/2019. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaiban szereplő időhorizonton túlmenően a formálódó megyei területi tervdokumentumokban egy távlatosabb elgondolás tükröződik a célrendszerben. Eszerint Jász- Nagykun-Szolnok megye a természeti adottságaira, fekvésére építkezve a Tisza-Ökorégió keretében egy a társadalom és a táj kiegyensúlyozott harmóniáját biztosító fejlődési pályát futhat be. Várhatóan a COVID-19 világjárvány is ebbe az irányba mozdítja el a jövőbeni társadalmi-gazdasági fejlődést a lokalitás, a helyi értékek, az önellátás és önfenntartás, a horizontális és paktum típusú együttműködések előtérbe kerülésével.
Jelen stratégiai koncepcióban megfogalmazottak lényegében 4 pillérre épülnek: a teremtett és épített környezet fenntarthatóságára és működőképességének biztosítására, a jövőbeni szükségletek feltételeinek kialakítására, a megye dinamikusabb nyugati fele fejlődési ütemének fenntartására, a tiszántúli térségek fokozatos dinamizálására. Ezek alapján összességében pozitív jövőkép fogalmazható meg a megye egésze számára. E tekintetben kedvező előjel, hogy a megye a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági problémák tekintetében eddig „válságállónak” bizonyult.
A 2030-ra kitűzött jövőkép, „Jász-Nagykun-Szolnok megye: növekvő társadalmi-gazdasági súlyú három táj egysége”, megvalósulása a következő stratégiai célok és kiemelt intézkedések mentén érehető el:
1. STRATÉGIAI CÉL: NÖVEKVŐ VERSENYKÉPESSSÉG
Bővülő hozzáadott érték előállítás, növekedési zóna szervezése, elérhetőség javítása – kiemelten az M4 tovább építése által –, megyeszékhely és a tiszántúli térségek gazdasági súlyának emelése, tájkonform turizmusfejlesztés.
2. STRATÉGIAI CÉL: NÉPESSÉGMEGTARTÁS - TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS Foglalkoztatás differenciált bővítése, a képzettségének javítása, felsőfokú oktatás fejlesztése, továbbá a népesség egészségi állapotának javítása.
3. STRATÉGIAI CÉL: KEDVEZŐ ÁLLAPOTÚ KÖRNYEZET
Tájkonform térségfejlesztés, megújuló energiák alkalmazása, klímavédelmi intézkedések.
4. STRATÉGIAI CÉL: VONZÓ – ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK Átfogó településfejlesztés a helyi közösségek bevonásával.
A közel 150 éves megye három egymástól jól elkülöníthető tájegység, amelyek földrajzi fekvésükből adódóan eltérő fejlődési utat jártak be és eltérő fejlesztési lehetőségekkel rendelkeznek, de mindhárom térségben meg vannak a dinamizálás feltételei, amelynek eredményeként megvalósul a megye társadalmi-gazdasági súlyának és belső kohéziójának erősödése.
5
2. Vízió
MEGYEI SZINTŰ KÜLDETÉS – 2030:
Jász-Nagykun-Szolnok megye kedvező földrajzi fekvésére és fejlődő gazdaságára alapozva a megye egészét érintő fejlődési lépés- és léptékváltás elérése a megyén belüli területi és társadalmi
különbségek csökkentése, valamint a szomszédos megyékkel és térségekkel való együttműködés erősítése érdekében
MEGYEI SZINTŰ VÍZIÓ – 2030:
Jász-Nagykun-Szolnok megye: növekvő társadalmi-gazdasági súlyú három táj egysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2030-ban a szántóföldi növénytermelés, valamint a tájkonform mezőgazdaság és feldolgozó iparának vertikumát, versenyképességét és a helyi termékek feldolgozottsági szintjét növelve az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági gépgyártásban, agrárinformatikai fejlesztésekben és vasúti járműgyártásban is nemzetközileg értékelhető szereppel bír, és rendelkezik az ehhez szükséges fejlett logisztikai hálózattal és infrastruktúrával.
Szolnok Megyei Jogú Város és a Felső-jászsági ipari agglomeráció a megye regionális pólusai, a többi térségben pedig a gazdaságfejlesztési projektek eredményeként kialakulnak a helyi adottságoknak megfelelő térségi decentrumok.
Ezek hatására 2030-ra növekvő és bővülő gazdasággal bíró, vonzó természeti környezettel rendelkező megyévé válik Jász-Nagykun-Szolnok megye. A Tisza-tó térsége országosan is kiemelkedő turisztikai célponttá válik a rekreáció, a szabadidő és a sport területén nagy vonzerejű attrakciók hálózatának kialakulása által.
A természeti értékek megőrzése, a természeti adottságok, megújuló energiaforrások környezettudatos hasznosítása, valamint a hulladékgazdálkodás a hosszú távú fenntarthatóság szempontjai szerint valósul meg.
A térségi identitásokra épülő megyei integritást fokozzák a térségi, regionális és nemzetközi együttműködések. A lakosság számára olyan oktatási és képzési kínálat érhető el, amely a helyi gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködve képes mind a gazdasági szereplők versenyképességét növelni, mind pedig a lakosság számára a megfelelő egzisztenciális feltételeket és életkörülményeket teremteni a megyén belül is.
Az értékteremtő folyamatok által megvalósul a megye társadalmi-gazdasági súlyának és belső kohéziójának erősödése.
a) A Felső-jászsági ipari agglomeráció és Nagykáta, Hatvan, Gyöngyös vonzáskörzete új növekedési zónát alkotva a metropolisztérség részévé válik. A Jászságban a Jászfényszaru- Jászárokszállás-Jászberény ipari háromszög sokszöggé bővül Jászapáti és Jászkisér bekapcsolódásával. A területi munkamegosztás elmélyülése nyomán növekszik a térség városias jellege. A Felső-Jászság elektronikai-, háztartási gép- és élelmiszeripara továbbra is a megye húzóágazata, beszállítói hálózata döntően megyei székhelyű vállalkozásokból áll. A térségben létrejön egy regionális jelentőségű innovációs központ.
b) Szolnok-Cegléd-Kecskemét központokkal az M8 tengely mentén – a Közép-Alföldön – kialakul egy nemzetközi jelentőségű gazdasági pólus térség. Szolnok a hazai vasúti járműgyártás központjává fejlődik, Törökszentmiklós fokozatosan a hazai mezőgazdasági gépgyártás és mezőgazdasági gépipari innováció egyik meghatározó centrumává válik, Martfű és Tiszapüspöki élelmiszerfeldolgozó kapacitásai továbbra is biztos alapjai a megye mezőgazdaságának. Az M4 szolnoki északi elkerülője új területeket tár fel az iparfejlesztés számára, amely újabb nemzetközi és hazai szereplők számára ad betelepülési és növekedési lehetőséget.
c) Budapest metropolisztérséghez szorosan kapcsolódik a Jászság és a Szolnok-Törökszentmiklós- Martfű vonzáskörzete az M3, M4 és M5 autópályák, a 100. sz., a 120. sz. vasúti fővonalak,
6
valamint a „csapágyvárosok” rendszerében az M8, M32 gyorsforgalmi utak, a 32. sz. főút és a 82. sz. vasútvonal által feltárva.
d) A megye meghatározó súlyt képvisel az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában a Szolnok-Debrecen gazdasági tengely megerősödése révén, a kiépült M4-re és a megújult 100- as vasútvonalra alapozódva.
e) A gazdasági bázis új eleme a gyógyfürdők (Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszafüred, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr, Cserkeszőlő) szolgáltatásai iránt növekvő a kereslet.
f) Az agrárium és annak kiszolgáló, feldolgozó létesítményeinek fejlesztésével stabil gazdasági bázis jön létre. A Nagykunság szerepe fokozatosan minden téren megerősödik a Szolnok – Szajol - Törökszentmiklós – Kisújszállás – Karcag tengely megközelíthetőségének (M4) kiépülésével.
g) Az M44 gyorsforgalmi út kiépülésével erősödik Kunszentmárton térsége gazdasági-logisztikai szerepe a négy megyeszékhely – Kecskemét, Szolnok, Szeged, Békéscsaba – vonzásának peremén.
h) Az önálló kiemelt turisztikai térséggé vált Tisza-tavi régió az ország keleti felének elsődleges rekreációs zónája (Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Tiszafüred centrumokkal). A turisztikai régió szorosan együttműködik a Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló térséggel és az Eger-Bükk turisztikai célterülettel.
i) A Tiszazug és Mezőtúr térsége a kialakuló Körös-menti együttműködésben fontos agrár- és turisztikai zóna. A térség turisztikai központja Cserkeszőlő. Mezőtúr, Szarvas és Szentes az agrár- és vidékfejlesztés oktatási, kutatási bázisává fejlődik. Újraindul Mezőtúron a felsőfokú agrárképzés, továbbfejlődik Mezőtúron a vetőmagkutatás és -termelés, kibővülve az agrárinnováció IT eszközökkel támogatott fejlesztési központjává.
j) A belső perifériák – Kunhegyes térsége, Tiszazug, Szolnoktól északra fekvő Tisza-menti települések – kapcsolatai bővülnek a városokkal. Ezt a megújuló közöségi közlekedés és a bővülő infokommunikációs rendszerek és a munkaerő mobilitást biztosító felújított alsóbbrendű úthálózat is szolgálják. A térségi központok foglalkoztatási szerepe a felhagyott üzemek barnamezős rehabilitációjával érdemben bővül.
k) A Tisza-mentén az árvízbiztonság teljes kiépítésével párhuzamosan kialakul egy nemzetközi ökorégió. A megye tájgazdálkodási tudásközponttá válik. A Zagyva folyó megújult vízrendszere a mezőgazdaság diverzifikálásának és a rekreációs kínálat bővítésének fontos eleme lesz. Az agrárgazdaság az adottságok jobb hasznosítása révén fontos szerepet kap a helyi élelmiszer- és energetikai ellátásban.
l) A megye vállalkozásai és intézményhálózata fontos lépéseket tesznek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés, a megújuló energiaforrásokra való áttérés, az energiahatékony termelés és a szennyezőanyag kibocsátás jelentős csökkentése érdekében, ezáltal élhetőbbé és vonzóbbá válnak a megye települései.
7
3. Jász-Nagykun-Szolnok megye stratégiai céljai 1. Stratégiai cél: növekvő versenyképessség
Bővülő hozzáadott érték előállítás, növekedési zóna szervezése, elérhetőség javítása – kiemelten az M4 továbbépítése által –, megyeszékhely és a tiszántúli térségek gazdasági súlyának emelése, tájkonform turizmusfejlesztés.
A megye húzóágazatai kiemelt szerepet töltenek be a versenyképesség javításában, hiszen az elektronikai ipar, a háztartásigép-ipar, az élelmiszeripar (növényolajgyártás, kukoricafeldolgozás, malomipar, rizsfeldolgozás), a jármű- és gépipar, a vegyipar, a kereskedelem mindenütt a legnagyobbak között van. A járműgyártás terén kiemelkedik a vasútijárműgyártás - azon belül is a személyszállító gördülő állomány gyártás - és az autóipari beszállítói tevékenység, míg a gépiparban a mezőgazdasági gépgyártás és innováció kiemelkedő a megyében, olyannyira, hogy a mezőgazdasági gépgyártás kapacitása megegyezik az ország többi megyéjének összes kibocsátásával. A vegyipar területén a műtrágya előállítás és a gyógyszergyártás a legnagyobb volumenű. Az elektronikai és a szolgáltató szektor is kiemelt szerepet játszik a megyében.
Ezek az ágazatok komoly K+F+I potenciállal rendelkeznek, hiszen fejlesztésre költött kiadásaik közvetlenül az iparban, a gazdaságban hasznosulnak. A háztartási gépeket, berendezéseket gyártó vállalkozások a világpiacon is elismert gyártók, innovatív termékskálával.
Fontos az előttünk álló időszakban, hogy a húzóágazatokhoz kapcsolódó beszállítói láncolatok tovább erősödjenek, a megyei fejlesztések pedig a kiválasztási folyamat külső tényezőit (elérhetőség, fenntarthatóság, szakképzett munkaerő, stb.) erősítsék. Azon megyei/térségi beszállítói kör számára, akik bővítéseket terveznek, létfontosságú a digitális gyártásra, robotizációra alapozott termelés fejlesztés ösztönzése, tekintettel arra, hogy a szakképzett munkaerő le van kötve, vagy magasabb hozzáadott értékű termelési folyamatokban kamatoztathatja tudását. Ez egyrészt kedvező hatással lehet a strukturális munkaerőhiány alakulására, másrészt ösztönzőleg is hathat a munkavállaló számára, hogy szaktudásukat az aktuális munkaerőpiaci igények mentén fejlesszék.
A stratégiai cél eléréséhez szükséges a közúti hálózat fejlesztése és felújítása és a vasúti közlekedés fejlesztése. Az elérhetőség, a mobilitás megteremtése egy rendkívül fontos kulcstényező a megye stratégiai céljainak elérésében. Ezen a területen a megye komparatív hátrányban van a zóna legtöbb megyéjéhez képest. Az elérhetőség javulásával a megyén belüli térségek gazdasági potenciálja, befektetési lehetőségei és vonzereje jelentősen erősödhetnek, így gazdasági lemaradásuk jelentősen csökkenhet. A megye ipara súlyának növekedése várható a meglévő M1-M5, M3 és zónán belüli együttműködés szempontjából fontos M4 keleti fele, M44, M8 fejlődési tengelyekhez igazodva. Mindez lehetővé teszi a megye valamennyi térségének, szabad ipari kapacitásainak feltárását, kiajánlását, amely eltérő ütemben ugyan, de távlatilag mindenhol bővülő gazdaságot eredményezhet és az ipar mellett az országosan is kiemelt prioritást élvező belföldi turizmus és az agrár ágazat szempontjából is rendkívül fontos. A folyamat szabályozottabbá tételét segítheti elő a területi szereplők mindenkori eszközeinek ok- és célszerű, tudatos és tervezett felhasználása.
A megyében a tájhasználat alapvetően a mezőgazdasági tevékenység keretében történik. Erőssége a megyének, hogy itt található az ország termőterületének ötöde, amelynek hasznosítása külterjes (a terület negyedében napraforgót, negyedében kukoricát, a többi területen zömmel gabonát termelnek). A megyében mintegy 15.000 őstermelő és 1.600 családi gazdaság működik. A közepes és nagyüzemi termelésben pedig hozzávetőlegesen 16.000 fő dolgozik megyeszerte. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar a megvalósuló fejlesztések, munkahelyteremtő beruházások nyomán jelentős munkaerőt tudna felvenni akár átképzéseket követően is a munkaerőpiacon jelen lévő álláskeresők közül, hozzájárulva ezzel a kevésbé iparosodott térségek fejlődéséhez.
8
A megyében a felszíni vizekhez kötődően a természeti örökség idegenforgalmi hasznosítása jelentős potenciállal bír, melynek fenntartható hasznosítása országos szintű gazdasági érdek. Hazánk és a megye egyik ökoturisztikai központja a Tisza-tó. A mesterségesen kialakított természeti környezet turisztikai hasznosítása a terhelhetőséghez igazodóan történhet. Ennek felmérése alapján szükséges a vonzerők, attrakciók, programkínálat valamint, a szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése. Kiemelkedő terület a térség kibontakozó kerékpárturizmusának bővítése, a desztinációk között kapcsolat és átjárhatóság biztosítása, térségi turisztikai brandek bevezetése, hasonlóan a Tisza-tavi Strandok brandhez.
A közlekedési feltételek, az elérhetőség javítása egyaránt kiszolgálja az ipari parkok és iparterületek, turisztikai desztinációk, valamint a települések erőteljesebb bekapcsolódását a gazdasági életbe és a megyére jellemző erőteljes kelet-nyugati ingázást, illetve lehetővé teszi a jászberényi és szolnoki térségi munkaerő-piacokon belül a munkába járás biztosítását. Ehhez szükséges a közösségi közlekedés fejlesztése és új Tisza- és Hármas-Körös hidak építésének előkészítése is. Az eddig felújításra nem került három és négyszámjegyű utak felújítása, a megyei útfelújítási és mellékútfejlesztési program, M4 megyét érintő szakaszának befejezése, M8 Szolnok-Kecskemét gyorsforgalmi út megépítése, M32 Szolnok-M3 összekötése, Mezőtúr-Szarvas híd – 32. számú főút Jászberény-Újszász szakasza, 34.
számú főút Tiszafüred-Fegyvernek szakasza, 442. számú főút Szolnok-Kunszentmárton szakasza, 45.
számú főút Kunszentmárton elkerülő szakasza, Szolnokon a 4., Csáklya úti híd megépítése. Mindezen kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírnak az elérhetőség, valamint a megyén és a zónán belüli gazdasági centrumok és decentrumok, beszállítói hálózatok, továbbá a szintén megyéken átívelő kiemelt turisztikai térség prosperáló együttműködéseinek kialakulására.
A megye fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy az ország legelmaradottabb járása, a Kunhegyesi járás felzárkóztatása megkezdődjön, valamint a szintén komplex programokkal segítendő Jászapáti járás fejlesztése egy átfogó fejlesztési program keretében megvalósuljon. Az átfogó fejlesztési program valós piaci értékkel bíró és versenyképességet megalapozó turisztikai, a gazdasági, kereskedelmi és intézményi szintű átstrukturálódást igényel, a helyben jó kapcsolati tőkével rendelkező civil szervezetekkel és a szakképzési, felnőttképzési szereplőkkel való együttműködésben.
BEAVATKOZÁSOK
1) Ipari versenyképesség növelése
Az ipari versenyképesség, a magasabb hozzáadott értékű termék előállítás a megye jelenleg alulhasznosított gazdasági és ipari területeinek benépesítésével, beszállítói hálózatok és integrációk létrehozásának ösztönzésével és működési hatékonyságuk javításával, modern technológiák adaptációjával növelendő.
A fejlődőképes ágazatok megtartása és új beruházások megvalósítása érdekében modern befektetői környezet kialakítása szükséges elsősorban az autóipari, vasúti, feldolgozóipari, mezőgazdasági gépipari, vegyipari ágazat, a logisztikai szolgáltatások erősítése érdekében. A befektetői környezet fejlesztés újabb iparágak megtelepedését is szolgálja, modern befektetésösztönzési tevékenységgel és szervezeti háttérrel társítva.
A megyében a Felső-Jászságon kívül előállított ipari új érték mintegy fele-fele arányban a megyeszékhely településegyüttesében (Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű városok), valamint a tiszántúli kistérségekben (Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Tiszafüred városok) jön létre. Az országosan még viszonylag jelentős számú megyei munkanélküliség (12-14 ezer fő) nagyobb hányada is ezekben a térségekben koncentrálódik. Ezen probléma megoldása érdekében szükséges a megyeszékhely és a tiszántúli kistérségek gazdasági súlyának növelése a foglalkoztatás feltételeinek bővítésével, továbbá Szolnok, Törökszentmiklós, Martfű, Kunszentmárton, Mezőtúr, Karcag, Tiszafüred ipari parkjainak fejlesztése az előközművesített területek kialakításával. A tervezési időszakban várhatóan megépülő gyorsforgalmi úthálózatok mentén (M4., M44. és M8.) pedig lehetőség
9
nyílik a területek előzetes kiajánlására. A megye sajátossága, hogy az agrárgazdasági szereplők részéről is jelentkezik igény az ipari parkok fejlesztésére, ahol jellemzően faipari feldolgozás, lakatos üzem, mezőgazdasági szerviz üzemek és kereskedelmi, logisztikai szolgáltatások iránt mutatkozik igény részükről. A megye gazdaságilag fejlettebb nyugati felében folyamatos a befektetői érdeklődés, a megye tiszántúli részein pedig az újra iparosítás feltételeinek kialakítása szükséges a foglalkoztatás bővítéséhez.
A megyére alapvetően nemzetközi tulajdonú nagyvállalati struktúra jellemző, amelyhez viszonylag erőteljes beszállítói hálózat alakult ki. Ezek a vállalkozások meghatározóan a Felső-Jászságban koncentrálódnak. Kicsi az önálló végterméket előállító megyei székhelyű gazdálkodó szervezet száma.
Ebből adódóan a hozzáadott érték előállítás sem kimagasló, ami versenyképesség szempontjából kockázatos. A kockázat mérséklése szükségessé teszi a magasabb hozzáadott érték előállítását már rövid távon is, hogy a megye ipargazdaságának teljesítménye fenntartható és fokozható legyen.
A Jászság és Dél-Heves térségében Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás-Hatvan-Gyöngyös központú új nemzetközi léptékű növekedési zóna fejlődik. A megyében az ipari új érték előállításának mintegy 60%-a a Felső-Jászságban (Jászárokszállás-Jászberény-Jászfényszaru városok térsége) történik. Ez a zóna területileg kapcsolódik Heves megye déli részéhez, Hatvan és Gyöngyös városok térségéhez. E három térségben nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű gazdasági tevékenység folyik.
Szolnok-Cegléd-Kecskemét térségében potenciálisan hasonló bontakozhat ki. A befektetések folyamatosan növelik a térségek gazdasági kapacitását. Egyformán jellemző a helyi munkaerő hiánya és a számottevő térségi ingázás, a munkaerőhiány pótlására külföldi munkavállalók nagyarányú megjelenése. A folyamatosan bővülő gazdaság a kormányzati és az önkormányzati szervek számára új típusú kihívást jelent, amelynek kezeléséhez a közszféra nem rendelkezik kellő kompetenciával és anyagi erővel (pl. hatósági eljárások gyorsítása, távolsági ingázók számára szállás biztosítása, képzés- szakképzés, szabadidős és jóléti szolgáltatások fejlesztése). Szükséges az üzleti szereplők, a kormányzati és az önkormányzati közigazgatási szervek együttműködésének megerősítése, szervezetté tétele, például a korábban is említett befektetésösztönzési tevékenységgel és szervezeti háttérrel társítva, továbbá iparági klaszterek kialakításával, beszállítói minősítési rendszerek közös kidolgozásával, beszállítói hálózatok szervezésével.
2) Agrárágazat versenyképességének növelése
Noha nincs benne az 5 legnagyobb árbevételű ágazatban, de egyéni vállalkozói és őstermelői jövedelemforrásként, illetve a ráépülő feldolgozóipari kapcsolatokkal az agglomeráció és a vidék legfontosabb ágazatai között a helye. Stratégiai ágazatként tekintünk tehát a mezőgazdaságra, hiszen komoly fejlődési potenciál van benne és a megye jó adottságokkal rendelkezik az agárágazat területén.
Megyénk alapvetően mezőgazdasági megye (itt található az ország termőföldjének egyötöde és ezen terem meg az elfogyasztott élelmezési gabona 20%-a). A külterjes jellegű, viszonylag alacsony hozamú és feldolgozó kapacitással csak részben rendelkező agrárium megújítása tájgazdálkodáson, öntözésfejlesztésen és a belterjesebb termelés kialakításán keresztül valósítható meg. A megyében található jelenleg kihasználatlan csatornahálózat lehetővé teszi az öntözés viszonylag nagy volumenű fejlesztését, amely a mezőgazdasági termelés megújításának egyik alapja. A Jászság vízháztartásának hiányosságai a Jászsági-főcsatorna megvalósításával pótolhatók. A Jászsági-főcsatorna továbbépítése mellett elsődlegesen Cibakháza, Tiszaföldvár, Nagyrév, Mezőhék, Jászboldogháza, Karcag, Kisújszállás, Tiszaderzs, Abádszalók, Tiszabura, Kunmadaras, Tiszaigar, Nagykörü, Szolnok vonatkozásában vált szükségesség az öntözési kapacitás és technológia fejlesztése rövidtávon. Hosszabb
10
távon megye további területein is indokoltá válhat az öntözés fejlesztése a klimatikus viszonyok változásából adódóan.
A megyében a tájhasználat alapvetően a mezőgazdasági tevékenység keretében történik és kialakult a felszíni vizekhez kötődően a természeti örökség idegenforgalmi hasznosítása. A megye kedvező környezeti állapotának megőrzése szükségessé teszi az agrártermelés ökológiai adottságokra alapozó, de fenntartható fejlesztését, különös tekintettel az öntözésfejlesztésre, valamint a pusztai és ártéri gazdálkodásra. Indokolt tehát a helyi agrárgazdaság fokozottabb bevonása a helyi energia- és élelmiszerellátásba, továbbá a rizstermesztés, az akvakultúrák és a haltenyésztés fejlesztése (pl.
Jászkiséren), további intenzív munkaerő-igényes kultúrák és a feldolgozás fejlesztése. Külön kiemelendő az egyedi táplálkozási igényeknek (pl. gluténérzékenység) megfelelő termelési és késztermék előállítási terméklánc fejlesztése, amely réspiacokon magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítésére van lehetőség.
A versenyképes agrártermelés megvalósításához a termeléshez, raktározáshoz, logisztikához kapcsolódó infrastruktúra megléte is elengedhetetlen. Ezek egyrészt a korábban említett, ipari parkok kereteiben is megvalósítható szolgáltató, termelő üzemek, másrészt a primer feldolgozást segítő helyi termelő közösségek által üzemeltetett létesítmények kell hogy legyenek. Kertészeti üzemek, növényházak, termál víz hasznosítással működő nagyobb hajtatóházak, modern állattartó telepek közös tároló kapacitás, feldolgozó üzemek, hűtőházak, áruraktárak, terménytisztítók, szárítók, raktárbázisok kialakítása, kiszerelő üzemek. A partnerségi egyeztetések alapján rövidtávon Nagyiván, Tiszaigar, Tiszafüred, Abádszalók, Mezőtúr, Karcag, Szolnok, Nagykörű, Tiszaföldvár, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Jászjákóhalma, Jászivány, Jászkisér, Kunmadaras, Besenyszög, Tiszasüly, Újszász, Tiszakürt, Tiszainoka, Jásztelek, Jászárokszállás, Kenderes településeken, hosszú távon pedig a megye további településein.
A helyi igényekre alapozott lehetőségként a gyógynövény termesztés, gyógynövény gyűjtés és feldolgozás, valamint a gombatermesztés integrátori rendszerben történő kialakítása is az agár ágazat versenyképességét növelő és foglalkoztatást ösztönző terület, amely a megye teljes területén megvalósítható, térségi decentrumok segítségével. A meglévő közraktárak bevonásával agrár- élelmiszeripari logisztikai bázisok létrehozása is megvalósítható, amelyek logisztikai szempontból ideális helyszínei elsődlegesen a debreceni és békéscsabai vasútvonal mentén lévő létesítmények. Ezek kialakítása, a termelési paletta bővítése és a magasabb hozzáadott értléket biztosító feldolgozás rendkívül fontos a megye agrárágazata számára.
3) Tudásalapú gazdaság potenciáljának erősítése
A versenyképesség hosszú távú fenntartása érdekben folyamatos, piaci szerkezetváltozásokhoz illeszkedő, a változó gazdasági és innovációs elvárásoknak való megfelelése érdekében kiemelt terület a tudásalapú gazdaság, a helyi gazdasági szerkezetbe illeszthető tudásközpontú szolgáltatások erősítése a megyében oly módon, hogy a megyei kkv-k és középvállalkozások számára is elérhetővé váljanak az innovatív megoldások. Ennek érdekében szükséges a K+F+I tevékenység fejlesztése és klaszter létrehozása. A Debreceni Egyetem részeként működő szolnoki egyetemi campusban innovációs központ létrehozása valósítható meg, amely az egyetem hátterével a megye több gazdasági ágában tud részt venni. Külön kiemelendő a járműgyártás terén a 70 km sugarú vasúti tanpálya kialakítása a megyében, a hozzá tartozó működtetői és kutatási infrastruktúra biztosításával.
Célkiűzés, hogy a versenyképesség erősítése érdekében, a kamarai együttműködés alapján a Karcagi Kutatóintézet szolgáltatásai tovább bővülhessenek az állattenyésztés, vetőmag előállítás, hazai fajták integrációja, GMO mentes vetőmagvak, vetőmag feldolgozás, helyi fajták előtérbe helyezése,
11
termeltetés, szaktanácsadás, talajvizsgálat, növény analitika területen, amely a K+F+I eredmények technológiai transzere mellett 60-80 fő foglalkoztatását is biztosítaná. Mindezen törekvések, továbbá a megye ipari termelői által megfogalmazott igények megalapozzák a high-tech technológiák lokális fejlesztését és hozzáférhetőségének biztosítását. Ez az Ipar 4.0 és az Agrár 4.0 területeken is megvalósítható a megyében.
Fontos továbbá, hogy a fiatal, innovatív közösségek számára is megteremtődjön a lehetőség új hardver vagy szoftver fejlesztések megvalósítására is. A zónában Debrecenben már kialakult fejlett és nemzetközi szinten is megjelenni képes Startup közösséggel való együttműködés szervezeti kereteinek megteremtése lehetőséget biztosíthat a megye területén élőknek, hogy akár projekt jelleggel is részt vehessenek innovációs folyamatokban, startup projektekben és ezek tapasztalatait saját közösségükben is kamatoztathassák.
4) Fenntartható turizmusfejlesztés
A megyében elsősorban a felszíni vizekhez kötődik a természeti örökség idegenforgalmi hasznosítása.
A turizmus természetközeli ágazatainak fejlesztése a megyei vonzerőt jelentősen bővítheti, hozzájárulva a foglalkoztatás bővítéséhez és a rurális térségekben a népesség megtartásához.
A Tisza-tó, mint kiemelt turisztikai térség (időközben a 429/2020. (IX. 14.) Korm. rendelettel Debrecen és térsége turisztikai térség néven) fejlesztésére vonatkozó 1522/2017. (VIII.14.) Korm. határozatban foglalt fejlesztések megvalósítása mindenképpen szükséges. E mellett azonban a turisztikai vonzerő- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének segítésére kell forrásokat koncentrálni. A turisztikai vonzerő fejlesztés tekintetében a cél a jelentősebb vonzerőt jelentő fejlesztésekre való fókuszálás, majd ezek hálózatának kialakítása indokolt, amelybe a turisztikai desztináció szolgáltatói is bekapcsolhatóak. A többnapos, és a nyárra koncentrálódó szezon bővítése érdekében szükség van a 2020-ban elindult szálláshely fejlesztések folytatására, a tematikus, önmagában is vonzerőt jelentő kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztésére.
4* és 5*-os szállodák építése mellett, a meglévő panziók, kempingek minőségi fejlesztése szükséges. A kínálat megújításán túl, erősíteni kell a családbarát szolgáltatásokat: pl. animátorok a szabadstrandokon, gyermekfelügyelet és gyerekprogramok a vízparton.
Az állatbarátoknak több, ún. Mancsos Pancsoló, azaz kutyafürdetésre kijelölt hely és szálláshely létesítése indokolt a Tisza-tó mentén.
Unikális attrakcióként cél a Természet Operaháza, a Nagykörűi "ökofalu", Kőtelki Trófeaház létrehozása, a Tiszafüred Kastély turisztikai hasznosítása, de a települések döntő többségén található olyan helyi érték is, amely a térség vonzerő kínálatának bővítésére, a tavasztól őszig tartó turisztikai szezon kialakítására alkalmas. A fejlesztések hatékony megvalósítása érdekében a nagyobb volumenű szolgáltatás- és vonzerőfejlesztések összehangolása szükséges, melynek szervezeti keretei részben már adottak. A Tour’D Opera események tapasztalatai alapján az idegenforgalmi szolgáltatók nyitottak az együttműködésre, közös programkínálat kialakítására, ezért ez erősítendő a jövőben.
Szintén a Tisza-tóhoz kapcsolódik a kerékpáros turizmus jelentős élénkülése, amely 2020-ban több mint 100.000 látogatót jelentett. A kerékpáros turizmus kiszolgáló infrastruktúrája jelenleg még hiányos, azonban az érdeklődés is szükségessé teszi a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését és lehetőséget teremt a kerékpárút hálózat további fejlesztésére, többek között a Kisköre-Szolnok, Szolnok-Tisza-tó, Tiszafüred-Hortobágy-Debrecen, Zagyva-menti kerékpárút kerékpárútak kiépítésére.
A megyében a Tisza-tó kiemelt fejlesztése mellett a gyógy- és termálturizmus, rekreációs és szabadidős, valamint a kulturális tevékenység fejlesztése a cél, amely a megyeszékhelyre, és a jászságra is kiterjed.
12
A turizmus vonzerejének fejlesztésére a decentrumokban is szükség van a meglévő tematikus túraútvonalak újragondolásával, a kapcsolódó szolgáltatások, programkínálat és szálláshely kínálattal.
5) Gazdaságfejlesztést és logisztikai szerep megerősödését szolgáló közlekedésfejlesztés, elérhetőség javítása
A megye az ország egyik legiparosodottabb megyéje, ahol az újérték 60%-ának előállítása a Felső- Jászságban koncentrálódik, alapvetően nagyvállalatok által létrehozva, viszonylag alacsony hozzáadott értékkel. Gondot jelent a térség elérése és a bővülő kapacitásokhoz a munkaerő biztosítása.
Az elérhetőség javítása egyaránt kiszolgálja az ipari parkok és iparterületek, turisztikai desztinációk valamint a települések erőteljesebb bekapcsolódását a gazdasági életbe és a megyére jellemző erőteljes kelet-nyugati ingázást, illetve lehetővé teszi a jászberényi és szolnoki térségi munkaerő-piacokon belül a munkába járás biztosítását.
Az elérhetőség javításához az alábbi projektek mielőbbi megvalósítása szükséges:
− M4 megyét érintő szakaszai – Abony-Törökszentmiklós, Törökszentmiklós-Püspökladány – megépítése,
− M32 (Szolnok-M3) és az M8 Szolnok-Kecskemét közötti szakaszának előkészítése,
− 32. sz. főút Jászberény-Újszász szakasza felújítása és a Jászberényt elkerülő szakasz befejezése,
− 34. sz. főút (Fegyvernek-Tiszafüred) felújítása,
− 442. sz. főút (Szolnok-Cserkeszőlő) felújítása és a Szolnok-Szandaszőlős elkerülő megépítése,
− mellékutak fokozott felújítása érdekében megyei alap létrehozása,
− vasúti közlekedés fejlesztése,
− a megye kiemelt ipari övezeteiben az elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése
− szolnoki katonai repülőtér polgári hasznosítása
− az ipari parkok, nagyfoglalkoztatók, turisztikai területek kerékpáros megközelíthetőségének fejlesztése.
Az állami tulajdonban lévő közúthálózat fejlesztési lehetőségeinek főirányát a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) és az annak elfogadásáról, illetve az azzal kapcsolatos további feladatokról szóló 1486/2014. (VIII. 28.) számú Kormányhatározat rögzíti. A határozat szerint a Magyar Kormány a következő fejlesztési ciklusban a vasútvonalak korszerűsítése mellett a gyorsforgalmi hálózat bővítését és a városi közlekedés fejlesztését tervezi.
Az önálló kiemelt turisztikai térséggé vált Tisza-tavi régió az ország keleti felének elsődleges rekreációs zónájának - Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Tiszafüred centrumokkal – ezért különösen fontos a közúti, vasúti és kerékpáros megközelíthetőségének biztosítása. A további fejlődés egyik alapja a Tisza- tavi kerékpárúthálózat összekötése a távolabbi térségekkel. Ennek keretet ad egy megyei településközi kerékpárút-fejlesztési program megvalósítása, rövid távon kiemelten a Kunhegyes - Abádszalók kerékpárút, Kunhegyes-Kenderes kerékpárút Berekfürdő-Kunmadaras kerékpárút kiépítése.
Nagyon fontos felkarolni a kétszámjegyű másodrendű főutak 11,5 t. teherbírásúvá fejlesztését 32-es, 34- es, 46-os (NIF), a Tisza tó környékén lévő utak javítási idejének rövidítését. Olyan fejlesztéseket mellékúthálózaton, amelyek a távolság, illetve a menetidő rövidítését eredményezhetik pl. Nagyiván- 33-as út, Jásztelek-Jászjákóhalma összekötő út stb.
A gyorsforgalmi hálózat továbbfejlesztését Debrecen (M4) és Kecskemét (M8) irányába.
Távlati fejlesztési elképzelésként a közúti közlekedést jelentősen javítani fogja az „M3.–M4.–M5.
tengely”, mely a legjelentősebb utakat hivatott összefűzni (32. számú főút Szolnok-Hatvan, M4. jelű gyorsforgalmi út Abony-Püspökladány közötti szakasza, M8. jelű gyorsforgalmi út Abony-Szolnok közötti szakasza és M44. jelű gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kunszentmárton közötti szakasza), így biztosítva a megyei úthálózat bekapcsolását az országos közlekedési úthálózatba. Ez a fejlesztés lehetővé tenné a Jászság és a Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű vonzáskörzetének feltárását, új ipari területek vonzóvá tételét a 100. sz., a 120. sz. vasúti fővonalak, a 32. sz. főút és a 82. sz. vasútvonal
13
által. Kunszentmárton térségének gazdasági-logisztikai szerepének erősítésére a M44 gyorsforgalmi út kiépülésé jelentős dinamizáló hatással lehetne.
Mind a megyeszékhely, Szolnok város, mind pedig a megye közúti közlekedési helyzetét javítani hivatott egy új Szolnoki Tisza–híd létesítése a Csáklya utca térségében, melyre vonatkozóan korábban tanulmánytervek készültek, illetve Szolnok Város Településrendezési eszközeiben is feltüntetésre kerültek.
Emellett a térség jelentős úthálózati fejlesztése lehet a 442. számú főút új elkerülő szakaszának tervezése, mely Rákóczifalva és Szolnok-Szandaszőlős belterületeit kerüli el, a meglévő Szent István Tisza-híd lábánál egy új csomópont kiépítésével kapcsolatot biztosítva egyrészt a 4. számú főút elkerülő nyomvonalával, másrészt a meglévő bevásárló központok irányába (Auchan, OBI, stb.) nyújtva közvetlen elérési lehetőséget. Az elkerülő szakasz tervezett nyomvonalát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési terv is tartalmazza.
Agrárlogisztika és versenyképesség szempontjából a következő fejlesztések emelhetőek ki a partnerségi egyeztetések alapján: Törökszentmiklós földutak kimérése, Törökszentmiklós sárrázó burkolatok létesítése földút és közút csatlakozásánál, Mezőtúron bekötő út létesítése, Tiszaszentimre bekötőút létesítése, Nagyiván bekötőút létesítése, Tiszaföldváron útfejlesztés.
A stratégiai célhoz rendelt indikátorok:
- A megyében lévő belső közlekedés idejének csökkenése (mértékegysége: óra, perc), - a környezet állapotának javulása (kibocsátott széndioxid csökkenése, mértékegysége: m3), - ipari termelés bővítése (fejlesztett és új iparterületek nagysága, mértékegysége: hektár), - relatíve magas munkanélküliségű térségek gazdasági súlyának növekedése (a megye ipari új
értékének előállításához való hozzájárulás mértéke, mértékegysége: százalék).
- agrárgazdálkodás feltételeinek stabilizálódása (legalább egyszer öntözött termőterületek nagyságának növekedése, mértékegysége: hektár),
- intenzív kultúrák növekedése (zöldség- és gyümölcs termőterület bővülése, mértékegysége:
hektár),
- vendégforgalom bővülése (vendégéjszakák száma, mértékegysége: nap).
2. Stratégiai cél: népességmegtartás - társadalmi felzárkózás
Foglalkoztatás differenciált bővítése, a képzettségének javítása, felsőfokú oktatás fejlesztése, továbbá a népesség egészségi állapotának javítása.
Ahhoz, hogy az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Magyarország gazdaságának motorja legyen, elengedhetetlen, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében is megállítsuk a lakosságszám csökkenését, a lakosság megyéből történő elvándorlását mérsékeljük. A megye gazdaságának fejlődése, a népességmegtartás erősítése és a társadalmi felzárkózás egyaránt a foglalkoztatás bővítéséhez, a munkába állás segítéséhez kötődik. Egyaránt biztosítani kell a Felső-Jászság és a megyeszékhely térsége bővülő gazdasága munkaerőigényének kiszolgálását és a tiszántúli térségben élő munkanélküliek munkába állítását. Ennek feltétele az egészségügyi ellátás fejlesztése, szakképzés és a felsőfokú képzés minőségi fejlesztése. A megye, illetve a Zóna csak úgy lehet sikeres, ha hatékony és összehangolt oktatási rendszert működtet. A középiskolai képzés is vállalati együttműködésekkel és folyamatos fejlesztéssel próbál igazodni a megye gazdaságának és új befektetőinek igényeihez. A megye hosszú távú fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű a tehetséges fiatal szakemberek megtartása és vonzása, ami már az oktatással elkezdődik és a megfelelő jövedelmi szintet biztosító munkalehetőségeket kínáló gazdasággal teljesedhet ki.
14
Stratégiai kérdés a helyi együttműködések fejlesztése a 2020-2030 időszakban, amelyben a digitalizáció kihívásainak való megfelelés, és a digitális képességfejlesztés kell, hogy a fókuszban álljon. Ennek hajtóereje a képzést igénybe vevő családok, a képzést nyújtó intézmények (elsősorban a tankerületi központok, a szakképző centrumok, civil szervezetek, történelmi egyházak és a felsőoktatási intézmények), az oktatási infrastruktúrát biztosító szervezetek (önkormányzatok, minisztérium, alapítványok, történelmi egyházak), illetve a gazdasági szereplők (vállalatok, kamarák, egyéb érdekszervezetek) közötti együttműködések kialakítása. Gazdaságfejlesztési szempontból nézve közös céljuk, hogy olyan szakember utánpótlást tudjanak biztosítani, ami megteremti az alapját a további gazdasági növekedésnek. Ehhez egyszerre kell jelen lennie a megfelelő színvonalú oktatási infrastruktúrának, a modern tudást átadni képes oktatói gárdának, a modern eszközöknek és a reálgazdaság igényeit szem előtt tartó képzési anyagnak.
A felsőoktatási és szakképzési együttműködések így egyben erősítik a megye népességmegtartó képességét és hozzájárulnak a technológiai tudás megosztásához. Kiemelten fontos a jászberényi és a szolnoki felsőoktatási campusok hosszú távú fenntartása és fejlesztése oly módon, hogy a képzési struktúrák alapvetően a megyében jelentkező igényekhez igazodjanak. A megyei agrárium megújításának elengedhetetlen feltétele a mezőtúri főiskola újraindítása.
Indokolt lenne, hogy a megye népességmegtartásának elősegítése érdekében a megyén belüli munkanélküliek lehetőleg megyén belül találjanak munkát. Ehhez a megyei és térségi foglalkoztatási paktumok tevékenységének hosszabb távú fenntartása teremthet alapot, valamint a K+F+I tevékenység – a megye gazdasági szerkezetéhez igazodó – fejlesztése és klaszter létrehozása a megyei KKV-k közreműködésével. A Felső-Jászságban meg kell teremteni egy regionális hatású innovációs központ létrehozásának feltételeit.
A megyére alapvetően nemzetközi tulajdonú nagyvállalati struktúra jellemző, amelyhez viszonylag erőteljes beszállítói hálózat alakult ki. Ezek a vállalkozások meghatározóan a Felső-Jászságban koncentrálódnak. Kicsi az önálló végterméket előállító megyei székhelyű gazdálkodó szervezet száma.
A folyamatosan bővülő gazdaság a kormányzati és az önkormányzati szervek számára új típusú kihívást jelent, amelynek kezeléséhez a közszféra nem rendelkezik kellő kompetenciával és anyagi erővel (pl.
hatósági eljárások gyorsítása, távolsági ingázók számára szállás biztosítása, képzés-szakképzés, szabadidős és jóléti szolgáltatások fejlesztése). Szükségessé válik az üzleti szereplők, a kormányzati és az önkormányzati közigazgatási szervek együttműködésének megerősítése, szervezetté tétele.
BEAVATKOZÁSOK:
1) Fenntartható humán erőforrás fejlesztés
A foglalkoztatás bővítésének, minőségi fejlesztésének és a megye népessége megtartásának alapvető feltétele az emberi munkaerő-forrás minőségi fejlesztése. Ez a gyakorlatban a megye népessége egészségi állapotának érzékelhető javítását és a képzettség emelését jelenti. A meglévő intézményrendszer alapvetően biztosítja ennek fizikai feltételeit, azonban szükséges a szakképző intézmények tevékenységének összehangolása, illetve az egészségügyi alap- és szakellátás preventív tevékenységének, valamint az ehhez kapcsolódó eszközállománynak a fejlesztése, hiányzó praxisok betöltése, orvos gép-műszer beszerzés.
A megye népességének elöregedése, valamint az egyedül élő időskorúak növekvő száma és helyzetük javítása indokolja a megyei szociális ellátórendszerének bővítését és fejlesztését, bentlakásos idősotthonok kialakítása, szociális otthonok felújítását megyeszerte. A beavatkozás munkaerőigényes tevékenység révén az érintett települések, illetve megyeszerte növeli a foglalkoztatottságot és a helyi ellátási láncban fogyasztóként is megjelennek az intézmények.
15
Fenntartható humán erőforrás fejlesztés egyik fontos alapja az alapfokú oktatásban elsajátított tudás, tanulásmódszertan, illetve szociális normák. Ezért kiemelt fontosságú hogy az alapfokú oktatás minősége megfelelő legyen, ennek folyamatos módszertani és infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen.
Szintén elengedhetetlenül fontos a társadalmi együttműködés és közösségfejlesztés, a helyi identitás megőrzése, erősítése helyi szinten, amely a népesség megtartás fontos eszköze lehet a leszakadó településeken. A gazdasági-társadalmi felzárkózás és dinamizálódás eléréséhez elengedhetetlen az egyes települések funkcióinak (lakó, gazdasági, szolgáltató és igazgatási) és kapcsolatrendszerének feltárása és a településközi munkamegosztás megvalósítása térségi szinten is, akárcsak a zóna megyéi és városai között.
2) Az oktatási- és képzési rendszer munkaerőpiaci igényekre reagáló fejlesztése
A megye gazdasága és a megye lakossága munkaerő-piaci versenyképességének érdekében indokolt a szakképzési valamint a felsőfokú oktatás intézményeinek hosszú távú fenntartása és fejlesztése oly módon, hogy a képzési struktúrák alapvetően a megyében jelentkező igényekhez igazodjanak.
A szakképzési centrumok és az egyéb fenntartású intézmények képzési struktúrájának - a megye gazdasági potenciáljának megfelelő - fejlesztése a duális képzés kiteljesítésével, tudja leginkább segíteni a megye gazdaságának fejlődését.
A stratégiai ágazatok igényeinek megfelelően kell megerősíteni a szakképzés helyzetét, elsősorban műszaki és agrár területen, mivel a megye húzóágazatai ezt igénylik leginkább.
Fontos ugyanakkor a középfokú oktatásból kikerülő tehetségek helyeben tartása vagy ide vonzása érdekében Szolnokon és Jászberényben a felsőfokú oktatás távlati fenntartása, valamint Mezőtúron az újraindítás lehetőségének és a hátrányos helyzetű térségekben a kistelepüléseken kihelyezett felsőoktatási képzés kialakítási lehetőségének vizsgálata.
A megye elkötelezett a piaci munkaerő igények alapján a szakképző intézmények infrastrukturális fejlesztése mellett annak érdekében, hogy a megyei felsőoktatási képzőhelyek képzési kínálatának, portfoliójának bővítése, továbbá a felnőttképzés igény vezérelt infrastruktúra-fejlesztése és képzési paletta bővítése a megyei foglalkoztatási igényeknek megfelelően történjen. Kiemelten fontos ez akkor, amikor új befektetések eredményeként új ágazatok jelennek meg a régióban, amelyek sok, magasan képzett/szakképzett munkavállalót igényelnek
Kitörési pontként kezelendő:
− mentorprogramok kidolgozása, működtetése különös tekintettel a megye hátrányos és halmozottan hátrányos térségeire vonatkozóan
o tankerületek, felsőoktatási intézmények, önkormányzatok, civilszervezetek, történelmi egyházak együttműködése
o szakképzésbe, gimnáziumokba való továbbtanulás segítése (középiskolai felvételire való felkészítés)
o felsőoktatási intézményekbe való bekerülés (emelt szintű érettségéire való felkészítés a megye járási központjaiban) és bentmaradás segítése
− a digitális képességek óvodás kortól történő fejlesztése, hogy az oktatás valamennyi szintjén magas színvonalú informatikai tudás legyen megszerezhető,
− az idegen nyelvtudás lehetőségének biztosítása már óvodás kortól,
− a piaci munkaerő igények alapján a szakképző intézmények infrastrukturális fejlesztése, szakma specifikus centralizációja,
− a megyei egyetemi képzőhelyek képzési kínálatának, portfoliójának bővítése
16
o egészségtudományi képzések: diplomás ápoló, védőnő, gyógytornász, dietetikus, népegészségügyi ellenőr
o műszaki képzési terület: gépészmérnök, villamosmérnök, mechatronikus o piaci, vállalati igényekhez igazodó szakirányú továbbképzések indítása
− a felnőttképzés igény vezérelt infrastruktúra-fejlesztése és képzési paletta bővítés o „rövid ciklusú” képzések indítása (ipar 4.0, agrárium 4.0, digitalizáció) o élethosszig tartó tanulás megteremtése
3) Foglalkoztatás differenciált bővítése
A megye népességmegtartásának elősegítése érdekében cél, hogy a megyén belüli álláskeresők lehetőleg a megyén belül találjanak munkát. Ehhez a megyei és térségi foglalkoztatási paktumok tevékenységének hosszabb távú fenntartása biztosíthat megfelelően koordinált keret. A gazdaságfejlesztés szempontjából tehát kiemelt jelentőségű megyei és térségi foglalkoztatási megállapodások fenntartása, más paktum szervezetekkel történő tudásmegosztásban való részvétel. E mellett a szükség van a megyében működő munkaerőközvetítő és -kölcsönző szervezetekkel való együttműködés erősítésére is.
4) Munkavállalás feltételeinek javítása
A Felső-Jászságban koncentrálódó ipari termelés munkaerőszükséglete csak nagy volumenű távolsági ingázással biztosítható, ugyanakkor ezt a szakképzett munkaerő egy része számára nem hosszú távú perspektíva. A munkába állás feltételeinek javítása munkásszállók létesítése, ingázás feltételeinek javítása, az ehhez kapcsolódó tevékenységek mennyiségi és minőségi fejlesztése ösztönzőleg hathat a munkavállalásra, megteremtheti a dolgozók számára a hosszabb távú elhelyezkedés lehetőségét.
Hasonlóan fontos ösztönző lehet az önkormányzat bérlakásépítési program is. Ez a munkavállalók megtartása mellett a megye folyamatosan csökkenő népességén belül kifejezetten lehetőséget teremt a szakképzett munkaerő és a fiatalok helyben maradására. Megtartásuk és a betelepülésük elősegítésének egyik eszköze az önkormányzati bérlakások számának növelése.
INDIKÁTOROK:
- a népességmegtartás erősödése (vándorlási egyenleg, mértékegysége: fő), - a foglalkoztatottság bővülése (munkanélküliség ráta, mértékegysége: százalék),
- egészségesebb népesség (halálozási arány csökkenése, mértékegysége: ezer lakosra vetített halálozások száma),
- a munkavállalás feltételeinek javítása (épített munkásszállók férőhelye, mértékegysége:
férőhely).
3. Stratégiai cél: kedvező állapotú környezet
Tájkonform térségfejlesztés, megújuló energiák alkalmazása, klímavédelmi intézkedések.
Az Alföld közepén, folyók és csatornák által tagolt megye környezeti állapota kedvező. Az élővizekhez kötődnek a természetvédelmi területek és az erdők, utóbbiak viszonylag kis kiterjedéssel. Itt található az ország termőterületének ötöde, amelynek hasznosítása külterjes. Az időjárási szélsőségek jellemzik:
erőteljes árvíz, belvíz és aszály veszélyeztetettség. Mindezek a klímaváltozásra is utalnak. A természeti környezet sajátossága lehetővé teszi a mezőgazdasági és turisztikai hasznosítást, de megszabja annak irányát is, amely egyértelműen az értéket jelentő kedvező állapot jövőbeni fenntartása. A gazdasági
17
szerkezet várható változásai tájegységenként eltérő agrár-ökológiai potenciálhoz igazodó termelési szerkezet kialakulását fogják eredményezni. Itt is biztosítani kell az ember és környezete harmóniáját.
Jól el fognak különülni a tájhasználatban az alapvetően termelési, illetve rekreációs célú területek.
A megye kedvező környezeti állapotának megőrzése szükségessé teszi ökológiai adottságok megőrzését, fenntartható hátterének fejlesztését, különös tekintettel a vízgazdálkodás, valamint a szennyező és káros anyag kibocsát csökkentését. Mindenkori kiemelkedő feladat a megye teljes körű ár- és belvízvédelmi biztonságának biztosítása.
Jelen beavatkozási terület a meglévő ár- és belvízvédelmi rendszerek szélsőségeket is kezelni tudó fejlesztését, valamint az energiagazdálkodás hatékonyságának növelése és a megújuló energiaforrás használat erősítését foglalja magába.
BEAVATKOZÁSOK:
1) Energiagazdálkodás hatékonyságának növelése, megújuló energiaforrás használat arányának növelése
A termelés és a háztartások működési költségeinek csökkentése és az általuk kibocsátott káros anyagok mennyiségének mérséklése indokolttá teszi a megújuló energiák alkalmazását, amelyre lehetőséget adnak a folyamatosan megjelenő korszerű technológiák. Elsősorban a megyében potenciálisan számba vehető megújuló erőforrások energiatermelésbe való bevonása és a lakossági energiafelhasználás korszerűsítése szükséges. Ezek nagymértékben hozzájárulnak a kedvező állapotú környezet megőrzéséhez.
Önkormányzati szinten is kiemelten fontosak az energetikai fejlesztések. Az olcsóbb üzemeltetés és a környezeti szennyezés mérséklése szükségessé teszi az önkormányzati ingatlanok energetikai korszerűsítésének folyamatosságát nemcsak épületeken, hanem önkormányzati ipari területeken is.
Ennek hozadéka, hogy a kisebb méretű építőipari és szakipari vállalkozások számára tartós rendelési állomány biztosít.
A megyei intézmények példamutatása mellett hangsúlyt kerül arra is, hogy a lakosság és a kkv szektor számára is elérhetőek legyenek az energiatakarékos berendezések és a megújuló energiák alkalmazása.
Ennek ösztönzésére megyei támogatási rendszer kerül kialakításra.
Gazdaságfejlesztési szempontból külön kiemelt fókuszterületek a következő 10 évben az alábbiak:
- Épületek és termelő egységek megújuló energia hasznosításának növelése - Biomassza energetikai hasznosítása
- Napelem parkok létesítése
- Geotermikus energia hasznosítása: földhő, termálvíz - Hulladék feldolgozás és hasznosítás fejlesztése
A fókuszterületek tekintetében megye potenciális megújuló energiáinak hasznosítására átfogó program kialakítása is indokolt.
2) Klímavédelmi fejlesztések
A megye földrajzi fekvése és időjárási jellemzői alapján fokozottan kitett a változó klíma hatásainak. A megye népessége megtartásának egyik fontos eszköze lesz a jövőben a változó klímához való alkalmazkodás. Ez elsősorban a mezőgazdasági termelés megújítását és a meglévő ár- és belvízvédelmi rendszerek szélsőségeket is kezelni tudó fejlesztését foglalja magába.
18
Árvízbiztonság fejlesztése tekintetében a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) befejezése szükséges, az ehhez kapcsolódó nagyvízi meder vízszállító kapacitásának bővítése, gátáthelyezések, tározók hiányzó elemeinek kialakításával.
A megyében megtalálható Holt-Tisza, Holt-Zagyva és Holt-Körös ágak rehabilitációjának mielőbbi megoldása, valamint a Tiszasüly Nyári gát védmű rendbetétele szintén sürgető. Döntő részben állami, önkormányzati tulajdonú területeket érintve. A hosszú évek eutrofizációs folyamatai miatt és több helyen a víz utánpótlás megnyugtató megoldása sürgős feladat. Kiemelt jelentőségű ez a feladat a turizmus fejlesztése, fejlődése miatt, de nem utolsó sorban jelentős természeti értékekről van szó.
A megye lakossága és gazdasága számára folyamatos kihívást jelent a szabályozott nagyvízi ártéren kialakított élettér védelme, amely a belvízrendezésben testesül meg. Ez szükségessé teszi a belvízvédelmi infrastruktúra folyamatos karbantartását, fejlesztését. Az elmúlt évek heves esőzései okán a bel- és külterületi belvízvédelmi rendszerek fejlesztése, öblözetenkénti összehangolása is rendkívül indokolttá vált, megelőzendő a későbbi komolyabb havária helyzetek, vagy egyéb károk előfordulását.
A klímaváltozás a megye természeti környezetét és agráriumát érintő hatásainak ellensúlyozására rövid- és közép távú intézkedési terv és ernyőprojekt kialakítása szükséges a megyei klímavédelmi stratégia alapján, a szakmai szervezetekkel, szakértőkkel partnerségben.
INDIKÁTOROK:
- árvízbiztonság növekedése (mértékadó árvízvédelmi szintnek (MASZ) történő megfelelés, mértékegysége: százalék),
4. Stratégiai cél: vonzó – élhető települések
Átfogó településfejlesztés a helyi közösségek bevonásával.
A települési közüzemi infrastruktúra kiépítése alapvetően befejeződött, de elengedhetetlenné vált az elmúlt évtizedekben kiépült hálózatok és szolgáltatások rekonstrukciója. Hasonló folyamatok játszódnak le a közintézmények ingatlanállományában is. A népességcsökkenés mérsékléséhez szükséges a települések vonzóbbá tétele és modernizációja, közösség építő jellegű létesítményeinek megújítása. Ezek kisléptékű fejlesztések keretében, a lakosság és a helyi közösségek határozottabb bevonásával valósíthatók meg.
BEAVATKOZÁSOK:
1) Decentralizált térségi központok fejlesztése
A települések népességmegtartó erejének növeléséhez nagymértékben hozzájárul a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása.
A lakosság komfortérzetét növeli a közmű-infrastruktúra karbantartása, továbbfejlesztése is, valamint az is, ha a közszolgáltatások helyben, vagy a szomszédos településeken elérhetők és nem kell minden ügyintézés miatt a megyeszékhelyre utazni.
19
A település népességmegtartó erejének növeléséhez nagymértékben hozzájárul, amennyiben rendezett közösségi terek, kulturális, sport és rekreációs létesítmények, parkok állnak a kikapcsolódni vágyó lakosság rendelkezésére.
A tiszántúli belső perifériákon viszonylag gyengék a kistérségi központok. A területi különbségek csökkentése szükségessé teszi a települési funkciók egyértelműsítését, a járási és térségi központok szerepének növelését az elérési idők csökkenését.
2) A települések népességmegtartó erejének növelése az alapinfrastruktúrák fejlesztésével A megye települései, intézményei és közműellátottsága ugrásszerűen fejlődött az elmúlt évtizedekben.
A megye épületállománya is számottevően korszerűsödött, azonban a településkép rendkívül heterogén és jellemzően nem hagyományőrző. A közművek, az épületállomány, a belterületi úthálózat jövőbeni megújítása lehetőséget ad a településkép színvonalának emelésére és a helyi jellegzetességek megjelenítésére. Ezen fejlesztések jellege és léptéke lehetővé és szükségessé teszi a helyi közösségek bevonását a társadalmi elfogadottság és mozgósítás érdekében, támogatva a helyi vállalkozásokat és növelve a helyben foglalkoztatást.
Az uniós támogatással megvalósult ivóvízminőség-javító programokból sok helyen kimaradt az elavult hálózat rekonstrukciója. Számos településen érdemben nem csökkent a hálózati veszteség sem. A földalatti vizek védelme és az ivóvízellátás költségeinek csökkentése szükségessé teszik a vezetékhálózat korszerűsítését.
A megye településeinek négyötödében megvalósult a szennyvíz gyűjtése és tisztítása. A szennyvíztisztító telepek folyamatos karbantartást, esetenként technológia fejlesztést igényelnek a környezetkárosítás elkerülése érdekében, illetve folyamatosan karban kell tartani a kiépült vezetékhálózatot is.
Az előző évszázad ’90-es éveiben kiépült belterületi utak, járdák, közparkok állaga az elmúlt évtizedekben rendkívül leromlott. Igaz ez az ingázáshoz, munkába járáshoz szükséges közlekedési rendszerre is. Megújításuk egyre sürgetőbb. Megyei szinten ez az önkormányzatok által jelzett legfontosabb probléma, a felújításra megfelelő volumenű forrás biztosítása ma már elengedhetetlen.
A megye települései épületállománya meglehetősen vegyes képet mutat. A megyében az elmúlt 30 évben megépült közintézmények döntő többsége felújításra szorul. Járási szinten koordinált fejlesztési programok kialakításával jelentős előrelépések tehetők mindkét területen, támogatva a helyi vállalkozásokat és növelve a helyben foglalkoztatást.
INDIKÁTOROK:
- egészségesebb ivóvíz (a hálózati veszteség csökkenése, mértékegysége: százalék),
- lakossági közlekedés feltételeinek javítása (felújított belterületi utak hossza, mértékegysége:
km),
- településkép javítása (felújított ingatlanok száma, mértékegysége: darab)
- települések funkcionális tipizálása és a jövőbeni fejlesztések ehhez való igazítása, - járási székhelyek szerepének és intézményhálózatának megerősítése,
- Megyei Önkormányzat saját gazdaságfejlesztési célú projektjeinek megvalósítása a hátrányos helyzetű térségekben.
20
4. Beavatkozási logika
BEAVATKOZÁSI LOGIKA
A megye fejlesztési elvei a helyzetelemzésen, valamint a kormányzati programok jelenlegi ismerete alapján kerültek meghatározásra. A stratégiai céloknál prioritási sorrend nem került meghatározásra, minden cél megvalósulása kiemelt prioritás. Alá és fölé rendelés nem jelentkezik, ezen folyamatok egymást erősítve érhetik el a kívánt víziót 2030-ra.
Fontosnak tartott rendező elvek:
a) A működő rendszerek és meglévő értékek továbbépítése, továbbfejlesztése, továbbgyűrűző hatásainak felerősítése
b) A meglévő, de kihasználatlan adottságok, területi-, infrastrukturális és munkaerő-kapacitások, tudások és készségek hasznosítása
c) A fejlődést gátló infrastrukturális-, tudás- és készségbeli, továbbá szervezeti, intézményi és szemléletbeli hiányok felszámolása/mérséklése
d) A térséget várhatóan érintő kihívásokra adekvát választ adni képes joggyakorlatok adottságokhoz illeszkedő alkalmazása és helyi innovatív megoldások kidolgozása
e) Dinamizáló, alkalmazkodó és válságkezelő stratégiák differenciált és összehangolt alkalmazása f) Integrált, gazdaságfejlesztés szempontú megközelítésben rejlő lehetőségek lehető legteljesebb
kihasználása
g) Az előkészítési, tervezési és megvalósítási és utókövetési folyamatot kísérő folyamatos tanulás, kapacitás- és hálózatépítés projektciklus menedzsment szemlélettel
Az alábbi partnerek, szervezetek, intézmények bevonásával érhetőek el a stratégiai célok, a vizó megvalósulása:
1) A partnerek
➢ terveinek és elképzeléseinek megismerése és ezek összehangolása,
➢ a megyei programozási folyamatban való aktív közreműködésének biztosítása.
2) A bevonandó célcsoportok:
A térségek nem azonos mértékű és ütemű dinamizálása a területi és társadalmi különbségek foglalkoztatás bővítésén
keresztül történő felszámolása érdekében
A megye társadalmi-gazdasági súlyának és belső kohéziójának erősítése
Növekvő versenyképesség
Népességmegtartás – társadalmi felzárkózás biztosítása Kedvező állapotú környezet kialakítása
Vonzó – élhető települések Kiegyenlítettebb térszerkezet
Belátható időn belül a megye társadalmi-gazdasági mutatószámai elérhetik, illetve meghaladhatják az országos
átlagot minden téren
Átfogó cél
Konkrét intézkedési opciók
Várhatók eredmények
