STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
769
tőkét nyelt el, mint egy évvel korábban; a kölcsönök mértéke 6,4 százalékkal nőtt. a közvetlen külföldi beruházásoké változatlan maradt. Kiemelkedő volt 1987-ben (: különle- ges gazdasági övezetek fejlődése: ipariter- mék-kibocsátásuk 52. -exportjuk 114 száza- lékkal nőtt.
Az idegenforgalom jelentős fejlődést mu—
tatott 1987-ben: 169 országból 26,9 millió turi-sto látogatott Kínába, 17,9 százalékkal több. mint 1986-ban. Az idegenforgalomból származó valutabevételek elérték az 1,84 mil—
liárd dollárt, és 1986-hoz viszonyítva 20.3 százalékkal nőttek.
A tudomány és a technika területén ki- bontakozó strukturális reform növekvő szere- pet játszik Kina egész fejlődésében. 1987- ben 252 találmány és 807 újítás kopott álla- mi dijat. A csúcstechinológiáfkhoz történő fel- zárkózás érdekében mintegy 800 kutatási programot hajtottak végre, köztük többet a biotechnológia, az informatika, az új ener- giaforrások és anyagok kutatása területén.
1987—ben összesen 8.68 millió természettu- dóst és műszaki szakembert foglalkoztattak.
1987 végén Kínában 5580 független álla—mi kutató—fejlesztő intézet működött 1.05 milliós létszámmal. Az egyetemi és főiskolai oktatás—
ban összesen 1.959 millió fő vett részt 1987—
ben, és 532000 tanuló fejezte be tanulmá- nyait. Folytatódott a középiskolai oktatás re- formja; nőt a különböző szakmai és műszaki középiskolákban tanulók aránya. A tanköte- les korúak 97,1 százaléka járt általános is- kolába, szemben az 1986. évi 96,4 százalé- kos aránnyal.
1987-ben Kínában 147 játékfilmet készítet—
tek. 2980 kulturális központ, 2432 nyilvános könyvtár és 826 múzeum működött. 20,6 mil—
liárd példányban jelentek meg országos és helyi újságok, 2,64 milliárd példányban fo-
lyóiratok, és 6,25 milliárd volt a kiadott köny- vek példányszáma.
lavult az egészségügyi ellátás. A kórházi ágyak száma 1987-ben 2,365 millió volt, az orvosok száma 1.482 millió. A fertőző beteg- ségek előfordulása 20 százalékkal csökkent 1986-hoz viszonyítva. A községekben orvos- és gyógyszerhiány is előfordul, a falvak 12,2 százalékában pedig nincs rendelőintézet.
A lakosság életszínvonala mind a városok- ban, mind a községekben javult. A városi családok egy főre jutó jövedelme 10,6 szá—
zalékkal nőtt 1986—haz képest (az áremelke- dést is figyelembe véve a növekedés 1.7 szá—
zalékos), és 916 jüant tett ki. A községekben élő családok egy főre jutó jövedelme 463 jüan volt, 92 százalékkal több, mint 1986—
bon; reálértékben a növekedés 5.3 százalé- kos. A városokban foglalkoztatottak jövedel- mének növekedése nem volt kiegyensúlyozott, és a városi családok 21 százalékának csök- kent a reáljövedelme az áremelkedések és egyéb tényezők miatt. A községekben élő családok 8.2 százalékában 200 jüan alatt volt az egy főre jutó reáljövedelem.
A lakossági megtakarítások nagymérték- ben, 37,,,5 százalékkal nőttek 1986—hoz viszo—
nyitva, és 1987 végén 307,5 milliárd jüant tettek ki.
A lakáshelyzet mind a városokban, mind a községekben javult. Az előbbiekben 180 millió, az utóbbiakban 860 millió négyzet- méternyi lakást építettek.
Kína népessége 1987 végén 1,_08 milliárd fő volt, 15 millióval több, mint 1986 végén.
1987-ben a születési arányszám 21.04 ezre- lék, a halálozási arányszám 6.65 ezrelék, így a természetes szaporodás 14.39 ezrelék volt, szemben az 1986. évi 14.08 ezrelékkel.
(Ism.: Szvitecz Zsuzsa)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA -— DEMOGRÁFIA
ESPENSHADE. T. .I. -— MINARIK. .l. J.:
AZ EGYESULT ÁLLAMOK 1986. ÉVI ADÓREFORMJÁNAK DEMOGRÁFlAl HATÁSA!
(Demographic implications of the 1986 US tax reform.) — Population and Development Review.
1987. 1. sz. 115—127. p.
Az 1986-ban életbe léptetett adóreform a második világháború óta a legjelentősebb változás volt az Egyesült Államok adórend—
szerében. Az adórendszer módosításának négy alapelve a következő volt.
1. Annak ellenére. hogy a gazdaság szereplőinek.
így a háztartásoknak és a vállalatoknak ösztönzését a jövedelem megszerzésére, megtakarítására. elköl- tésére átrendezi. az állami bevételek mértéke nem változik. A személyi jövedelemadóból származó be- vételek várhatóan körülbelül 122 milliárd dollárral csökkennek 1987 és 1991 között, ugyanakkor a válla—
7 Statisztika! Szemle
lati adók 120 milliárd dollárral, és az egyéb adók 2 milliárd dollárral nőnek.
2. Az új törvény célja az adózás egyszerűsítése mindkét szféra számára. A vállalatok esetében sze- retné elérni, hogy ne az adózási követelmények be- folyásolják a gazdasági. üzleti döntéseket. A háztar- tásoknál pedig csökkentik a szegénlek adóterheit. a közepes jövedelműeknél egyszerűsíti az adózási sza—
bályokat. valamint 15-ről 2-re csökkentik az adásá—
vok számát. 1988-ban csak a 15 százalékos és a 28 százalékos adósáv lesz érvényben.
3. Az adóreform szándéka szerint növeli az adózás méltányosságát. ugyanakkora jövedelem esetén ugyanakkora összegű adó flzettetése a cél. Az adó- zasi egyenlőtlenség a magasabb jövedelmű háztar- tásoknál nagyobb probléma. mert ők jövedelmük na- gyobb részét tudják kivenni az adózás alól. Az új törvény a ,.szabályozási lyukak" betömésével az át- lagos adókulcs csökkentését teszik lehetővé. mivel kiszélesedik az adózás alá vont jövedelmek köre.
4. Az adóreform jelentősen csökkenti a háztartások adóterheit. az adófizetők körülbelül 70 százalékának csökken az adója. arányaiban leginkább az ala-
770
csony jövedelemmel rendelkezőknél jelentős a csök- kenés.
Felmerül a kérdés, hogy az adórendszer előbb említett módositása milyen társadalmi változásokat okoz az Egyesült Államokban.
E kérdéseknek a felvetése több okból is ion-
tos:
— foglalkoztak-e a képviselők az adóreform vitája során a demográfiai kérdésekkel? (Azt, hogy a gaz- dasági döntéseknek van demográfiai hatása, bizo- nyitja. hogy amikor 1940 és 1943 között a férjek és apák halasztást kaptak a katonai szolgálat alól.
egymillióval több házasságot kötöttek és 30 száza- iékkai emelkedett a születési arányszám):
— az új törvénynek nem szándékolt negativ de—
mográfiai hatása is lehet (ha például az adok vál—
tozása büntetné a házasokot, ezt nem lehetne üd—
vözölni. mert a válások száma az Egyesült Államok- ban mind történeti, mind nemzetközi összehasonlí- tásban magas);
— az adórendszer változásának demográfiai ha- tásai politikai kérdéssé válnak, ami befolyással le- het az 1988-as elnökválasztásra (különösen a konzer- vativ erők sürgetnek további változtatásokat az adó- zás terén a családok erősítése érdekében).
A szerzők ezek után áttekintik az adóre- form várható demográfiai hatásait, a háza—
sodás, a termékenység, a külső és belső ván- dorlás terén, valamint az egészségügyi és oktatási kiadá—sok várható változását. Elem- zésük nem követ szigorú empirikus modellt.
de a lehetséges népesedési változások szé- les körét fogja át.
A demográfiai hatások vizsgálata előtt a szerzők bemutatják az adórendszer változá- sának a különböző jövedelemasowportba tar- tozó háztartásokra gyakorolt hatását. Az át- lagos személyi jövedelemmel rendelkezők adója 6.1 százalékkal csökkent az új adózá—
si szabályok szerint. a jövedelemnagyság sze- rinti szóródás az évi 10000 dollárnál ala- csonyabb jövedelemmel rendelkezők 65 szó- zalékos csökkenése és a 75—100000 dollár köztiek 1,2 százalékos csökkenése között szó- ródik, abszolút értékben pedig átlagosan 194 dollár csökkenést jelent.
A régi adórendszerben kétféle adóalap- csökkentő kedvezmény létezett: az egyik az egyedülállók és a gyermeküket egyedül ne- velők számára, a másik pediga házaspárok számára. Az új adórendszer lényeges von—á- sa, hogy szétválasztja az egyedülállók és a gyermeküket egyedül nevelők kedvezményét.
és jelentősen megemelte az utóbbiak levon- ható jövedelmét. A másik új vonás. hogy a házasok kedvezménye is jelentősen növeke—
dett, és közel került az egyedüláliőkra vo- natkozó kedvezmény kétszereséhez. Ezzel szemben megszűnt a kétkeresős házaspárok 10 százalékos adóalapakedvezme'nye, és ez egyes családoknál adóemelést jelent, de a családok többségénél az előbb említett ked—
vezmény magasabb, így semlegesíti ennek hatását. A változásoknak kettős hatása van a házasodások területén: az esetek többsé- gében a hatás kedvező, mert jelentősen
STATlSZTIKAl IRODALMl FlGYELÖ
megemelkedett a házaispárokra vonatkozó kedvezmény, de előfordulhatnak olyan sajá—
tos esetek, hogy a megszűnő kedvezmények miatt nem csökken, hanem nő az adóteher.
Ugyanakkor a két és több gyermeket nevelő házaspárok válás esetén nagyobb kedvez- ményben részesülnek. ha 'a gyermekeket megosztják. mint ha azok az_ egyik szülőnél maradnak. Az 1986 előtti rendszerben sze- mélyenként 1000 dollár levonható volt az adóalapból. ez az összeg 1900 dollárra nőtt az új szabályozás szerint.
1948-ban a levonható összeg 600 dollár volt. ami azt jelentette, hogy a három- és többgyermekes családok nagy része telje- sen mentesült az adótizetés alól. Ez az ösz—
szeg azóta sokat veszitett éntékébőlh ezért sokan bírálták anti'natalista hatása miatt. A mostani intézkedéssel értéke egy részét visz- szakapta. s ez az általános pozitiv jövede—
lem—hatást tovább erősíti. így a családok nagy részénél a tényleges adócsökkenés ösztön- zőleg hathat a termékenységre. A legala- csonyabb jövedelmű rétegnél volt legna—
gyobb az adócsökkenés. de náluk egy to- vábbi gyermek vállalásának nincs meg az anyagi fedezete. A szerzők vizsgálják a gyer- mekek felnevelésének költségeit a különböző társadalmi—gazdasági csoportok szerint, és arra a megállapításra jutnak, hogy a leg- alacsonyabb költség egy évre jutó összege is magasabb, mint az adókedvezmény mér—
téke. Egyes szakértők szerint az évi 350 doi- lár az az érték, amely érezhetően befolyá—
solja a családok termékenységét, ez pedig 2000 dollár egy főre jutó adóalap-csökke—
nésnek felel meg a 15 százalékos adósáv- ban, 5 ha ez az állítás igaz. akkor az új tör—
vény termékenységre gyakorolt hatása cse- kély lesz. A szerzők a család második kere- sőjének (a nőnek) munkába állásán keresz- tül az adótörvény termékenységre gyakorolt hatását ,.eibátortalanító" jellegűnek tartják.
Az új adótörvény fokozhatja a bevándor- lást — különösen az illegális bevándorlást — az Egyesült Államokba. Az alacsony jövedel- mek adóterhének nagymértékű csökkenése vonzza a szakképzetlen illegális bevándorló- kat, akiknek egy része az árnyékgazdaság- ban dolgozik, így amúgy sem fizet adót. Az adórendszer változása által indukált gazda- sági növekedés a keresletet is megteremti az ilyen munkaerő iránt. A magas életszinvonal továbbra is jelentős vonzerő a felsőfokú vég—
zettségű munkaerő számára. A nagyon ala—
csony vállalati adókulcsok igen vonzók'a kül- földi üzleti vállalkozások körében. ugyanis a legtöbb országban ennél magasabbak.
A szerzők ismertetik az egészségügyi és az oktatási kiadások kezelését az adórendszer—
ben és ennek közvetett demográfiai; hatása—
it is.
(ism.: Szívós Péter)
