1144 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ
SHISKIN, J.:
AZ EGYESULT ÁLLAMOK FOGYASZTÓIÁR-INDEXE
(The consumer price index: how will the 1977 re—
visian affect it?) -— Statistical Reporter. 1975. decem- ben. 97—104. p.
Az Egyesült Államokban 1963 óta először most folyik a fogyasztóiár-index (CPl) felül- vizsgálata, amelynek eredményeit 1977 tava- szától kezdve teszik közzé. A változtatások egy része közvetlenül érzékelhető lesz, mint például az, hogy a jövőben két indexet fog—
nak közölni: a munkások és alkalmazottak árindexei mellett az összes városi háztartás- ra vonatkozó árindexeket is. A módosítások nagy része azonban közvetlenül nem érzékel- hető. mivel az indexek pontosságát növeli a megfigyelési és a mintavételi módszerek tökéletesítése.
Az előzményeket illetően a CP! felhaszná- lása és koncepciója a következőkben foglal- ható össze. A CPl egyik felhasználása az.
hogy a termékekre és szolgáltatásokra vonat- kozó állandó piaci kosár mellett az árak vál- tozását, az infláció mértékét jelezze. Mint ilyen: közgazdasági jelzőszám. amely érzéke- nyen reagál a kormány gazdaságpolitikájá- nak sikereire és eredménytelenségeire.
A CPl felhasználható közgazdasági időso- rok deflálására (például kiskereskedelmi el- adások, átlagbérek alakulása. a személyes fogyasztás alakulása).
A CPl alakulása befolyásolja a jövedelmek növekedését. Hozzávetőlegesen az Egyesült Államok lakossága felének jövedelmét közvet- lenül érinti a CPl változása, főként az ala- csony jövedelmű kategóriákban. Ez gyakorlati- lag azt jelenti, hogy a fogyasztóiár-index egyszázalékos növekedése kb. egymilliárd dollárral növeli a kifizetett bérek összegét.
Ezért is rendkívül fontos a fogyasztóiár—index pontossága.
A felhasználási lehetőségek határozzák meg a CPl szerkezetének, felépítésének alap- vető koncepcióit.
Mindenekelőtt a CP! közelebbi vizsgálatá- ra van szükség, azaz annak ismeretére, hogy mit mér és mit nem mér fogyasztóiár—index.
A CH a rögzített fogyasztói kosár alapján jelezni tudja azt. hogy a termékek bizonyos köre mennyivel került többe 1975-ben, mint például 1967—ben. Nem ad választ viszont azokra a kérdésekre. amelyek a fogyasztók vásárlási szokásainak megváltozásából, he- lyettesítési gyakorlatából adódnak. Ezért nem tekinthető ez az árindex a megélhetési költ—
ségek indexének. Nem tükrözi továbbá sem a fogyasztási szerkezetben bekövetkezett vál- tozásokat, sem az új termékek vagy szol- gáltatások hatását. Végül nem tartalmazza a CPI a részben vagy egészben ingyenes tár- sadalmi juttatások változásainak hatását.
Nyugodt gazdasági körülmények között az ár—
index és a megélhetésiköltség-index alaku-
lása között feltehetően nincs nagy különbség.
de az elmúlt évek rendkívül gyorsan változó gazdasági körülményei esetén a két index jelentős eltéréseket mutathat.
Az indexszámitás egyik alapvető problémá—
ja a minőségi változások kezelése. A minő- ségi változások természetszerűleg nem tekint- hetők árváltozásnak, a korrekció mértéke azonban közvetlenül csak nagyon nehezen lenne meghatározható, ezért az egységnyi termelési költségek összehasonlitásá—t szokták használni a minőségi különbségek korrek- ciójónál.
Az 1977-es revízió keretében korszerűsítik a különböző fogyasztási kategóriákhoz tarto- zó súlyokat. az egyes hónapokban ármegfi- gyelésre kerülő tételek körét. a kiskereskedel- mi üzletek mintáját, és modernizálják a CF'l statisztikai módszereit és koncepcióját,
Ezek közül közzéteszik a már említett vá- rosi lakosság indexét, amely a lakosság 80 százalékát öleli fel, szemben a korábbi index 35—40 százalékával. A jövőben néggyel több.
összesen 28 városra fognak indexeket közöl—
ni, valamint a városok nagysága szerinti te- rületi kategóriákra vonatkozóan is több in—
dexet publikálnak. Végül az index néhány komponense általánosabb jellegű lesz, a ter- mékek és szolgáltatások körét fogja felölelni.
A minta terjedelmének és az adatgyűjtés megbízhatóságának növelése, a becslés szó- ródásának, a mintái/ételi hibának jelentős — csökkenését fogja eredményezni.
A tanulmány további része az előzőkben emlitett változtatások néhány speciális. na—
gyobbrészt az Egyesült Államok adottságaira jellemző sajátosságok megoldásait részlete- zi: elsősorban a megfigyelésbe bevont váro—
sok kötének kiterjesztését. a reprezentáns té- telek specifikációjának és a boltokban tör—
ténő megfigyelésnek módszereit, valamint a lakbérek és a saját tulajdonú lakásokkal kapcsolatos költségek és a megfigyelések egyes kérdéseit.
A statisztikai megfigyelések módszerének tökéletesítése abban foglalható össze, hogy négy regionális fogyasztói kosarat alakítottak ki, a mintavételi hiba kiszámítása sokkal komplexebben fog történni, és így megbiz—
hatóbb becslést fog biztosítani. Az adatok szükséges korrekciójára pedig folyamatos programot dolgoztak ki. A statisztikai tech- nika továbbfejlesztését jelenti. hogy az új index számára sokkal több és gyakoribb ár—
feljegyzésekre kerül sor. Következésképpen az új CP! sokkal közelebb kerül a tényleges ár—
alakulás jelzéséhez. A számítások szerint a korábbi index 0.72 hónap késéssel jelezte az árak változásait, míg az új index késése csak 0.37 hónap lesz. A havonkénti ármeg- figyelés 85 százalékra történő kiterjesztése pedig az időeltolódást 0.2 hónapra csökken—
ti.
STATISZTlKAl IRODALMI FIGYELÓ 1145
A hosszabb távú revíziós tervek a követke- zőkkel számolnak. Mire az új fogyasztóiár—
index közlésre kerül, a fogyasztói kosár ada- tai 3—4 évesek lesznek, és ez alatt az idő alatt történtek azok a jelentős változások.
amelyek az olajembargó következményei: a benzin ára, valamint a személygépkocsikkal kapcsolatos kiadások jelentősen megemel- kedtek. E tételeket illetően az új fogyasztói kosár egyes adatai már nem tekinthetők megfelelőknek. Ugyanolyan problémát okoz az élelmiszerárak gyors emelkedésének a fo- gyasztói szerkezetre gyakorolt hatása. Ezért a jövőben olyan revíziós módszereket célsze—
rű kialakítani, amelyek sokkal gyorsabban jelzik az ilyen jellegű változásokat.
A CP! felülvizsgálatának módszereit befo- lyásolják a rendkívül magas költségek. Az 1950—1952-es revízió három évig tartott és 4 millió dollárba került. Az i960—1964-es revízió öt évig tartott és 6.5 millió dollárba került, míg a jelenlegi revízíóhoz nyolc évre
volt szükség. és költségei — 1975. évi árakon számolva —- mintegy 47 millió dollárt tettek ki.
Javaslat készült arra, hogy a lakossági ki- adások megfigyelése folyamatosan, negyed—
évenkénti gyakorisággal történjék. Ennek elő—
nyei rendkívül sokoldalúak lennének és meg- valósítása további információkat biztosítana, de rendkívül sokba kerülne. Kétségtelen azonban. hogy a korábbi 10—12 éves ciklu—
sok helyett a jövőben rövidebb időközönként kell 0 CH átfogó revízióját végrehajtani, de semmiképpen sem öt évnél gyakrabban, mert a rögzített fogyasztói kosár jellegét fenn kell tartani.
A megfigyelési helyek folyamatos karban- tartását, korszerűsítését viszont biztosítani kell. A tervek szerint a megfigyelési helyek mintájának kb. egynegyedét fogják felülvizs—
gálni minden évben.
(ism.: Marton Ádám)
TÁRSADALOMSTATISZTlKA
DZSUNUSZOV. M. SZ.:
A SZOCIALISTA ÉLETMOD NÉHÁNY NEMZETISÉGI SAJÁTOSSÁGA
(O nekotorüh nacionalnüh oszobennosztjah obraza zsizni v uszlovijah szocializma.) — Szociologicseszkíe
lszsz/edcvaníia. 1975. 2. sz. 62—73. p.
Az utóbbi években az életmód különböző aspektusainak a kutatása mindinkább foglal- koztatja a szakembereket. A téma iránti ér—
deklődés a Szovjetunióban is fokozódik, ami- ről a szovjet szakirodalomban megjelenő nagyszámú publikáció tanúskodik.
Szerző jelen tanulmányában azt vizsgálja.
hogy a Szovjetunió soknemzetiségi viszonyait figyelembe véve a szocialista életmód alaku- lásában milyen közös tendenciák érvényesül- nek, illetve melyek azok a nemzetiségi sa- játosságok, amelyek a speciális történeti fej—
lődés eredményeképpen továbbra is fennáll- nak. Szerző abból indul ki, hogy a nemzeti- ségek társadalmi fejlettségét különböző álta- lános jellegű mutatókkal lehet jellemezni, mint például az ipari és a mezőgazdasági munka különböző formáiban részt vevő lakos- ság arányával, a lakosság foglalkozási ösz- szetételével, képzettségi, kulturális—technikai színvonalával.
Ily módon azt is mondhatjuk, hogy az egyes népek életmódjára hatással van a társadalmi fejlődés tényezőinek egész rend- szere. A főbb tényezők:
1. az életmód legfőbb mutatóit :: társadalmi fejlett—
ség színvonala határozza meg. amely általános ki- fejezést nyer a társadalom osztálystruktúrájában:
2. az életmód nemzetiségi sajátosságaira hatást gyakorolt a nemzetek fejlődésének jellege és gaz- dasági szerkezete;
3. az életmód fejlődésére hatással volt (: nemze- tiségek egymással való érintkezésének intenzitása, rendszeressége (azoknak a népeknek, amelyeknek nem voltak ilyen kapcsolataik, igen korlátozott lehető—
ségük volt arra. hogy kölcsönösen hassanak egy- má)sra, és gazdagítsák egymás kultúráját, életmód—
jót :
4. az egyes népek életmódjának sajátosságai ösz—
szefüggenek azzal, hogy milyen mértékben kapcso—
lódtak be a termelőerők, a technika. a kultúra, a tudomány, a művészet integrációjának világméretű folyamatába;
5. az említett tényezők többsége történelmi múltra épül, ennek következtében az egyes népeknél sajátos vonások mutatkoznak az életmód valamennyi terüle- tén; mindebből következik. hogy az életmód egyes elemei a fejlődés során módosulnak, mások eltűn—
nek.
Szerző az életmód alakulásának vizsgála- tához számos olyan konkrét társadalmi mu—
tatót is felhasznál, amelyek érzékeltetik a különböző nemzetiségek életmódjában meg- levő különbségeket.
Egyik ilyen mutató az urbanizáltság szint- ie. Az urbanizáció színvonalában meglevő különbségek leginkább a termelőerők fejlő—
désének regionális sajátosságaival, a munka—
megosztással és a lakosság mozgékonyságá—
val kapcsolatosak. Az urbanizáltság színvo—
nala alapján a Szovjetunió népeit hat cso—
portra osztották fel.Eszerint az első csoport- ba kerültek például a kirgizek, az avarok.
akiknél a városi lakosság aránya 20 szó- zalék alatt volt, a hatodik csoportba pedig az oroszokat és az örményeket sorolták, akik—
nél a városi lakosság aránya 60—69 szá- zalék között volt 1970—ben. Tekintve, hogy a város és a falu közötti különbségek jelentős része még fennáll. az urbanizáció eltérő szin- vonala az egyes köztársaságokban az élet-
