Rada, J.: A mikroelektronika hatásai

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFOLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ—RENDSZER - SZAMITÁSTECHNIKA

RADA. J.:

A MIKROELEKTRONIKA HATÁSA!

(The impact of micro-electronics. A tentativ app—

raisal of information technology.) Geneva. 1980. ln- ternational Labour Office. 109 p.

Az utóbbi évek gyors technológiai haladá- sa. különösen a mikroelektronika térhódítása a gazdaság és társadalom szinte minden te- rületén messzemenő változásokat eredménye- zett, amelyek nem korlátozódnak csak a fejlett ipari országokra. A fejlődő országok is egyre inkább érzik, hogy a hatások módosit—

hatják a hagyományosan kialakult nemzetkö- zi munkamegosztást. Az 1979—ben tartott Nemzetközi Munkaügyi Konferencia és a ha- sonló témájú Európai Regionális Konferencia felkérte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO), hogy folytasson átfogó vizsgálatot a technológiai fejlődés lehetséges hatásairól, különös tekintettel a munkamegosztásra, a foglalkoztatottsógra, szem előtt tartva a fej—

lett és fejlődő országok sajátosságait. A könyv ennek a vizsgálatnak első eredményeit foglalja össze. Bár megjelenése óta néhány év eltelt, megállapításai, helyzetértékelése teljesen aktuális, az idő igazolta a szerzőt.

A könyv bevezetőből. hét fejezetből és a következtetéseket tartalmazó összefoglalóből áll. Az egyes fejezetek után részletes és a témakör szakirodalmát alaposan feltáró jegy—

zetek segitik az olvasót.

Az 1—3. fejezet az információtechnológía és az elektronikai ipar legfontosabb jellem- zőit mutatja be. Hangsúlyozza. hogy a fo—

lyamatban Ievő változások forradalmi jellege az olyan átfogó információkezelő rendszerek megteremtésében ölt testet, amelyek bináris értékkel kifejezett jelekkel dolgoznak. Mind- ezt a félvezető—technológia — különösen az integrált áramkörök — fejlődése tette lehető—

vé. Ezt a fejlődést követte a mikroprocesszor

és mikrokomputer létrehozása, amelyek az in- formációtechnológia alapvető épitőelemét aI—

kotják.

Az elektronikai elemeket, számítógépeket és a telekommunikációt ma már a ,,telemati- ka" egyesíti,amely névvel az információtech- noIógia és a telekommunikáció kombináció- ját illetjük.

Mivel az információtechnológio alapvetően

az információ kezelésével, feldolgozásával,

tárolásával és visszakeresésével foglalkozik, sok szállal kapcsolódik az emberi intelligen- cia működéséhez. Ez a tény alapvető előre- lépés azokhoz a történelmi jelentőségű fel- fedezésekhez képest, amelyek az emberi izomerő megsokszorozásóhoz és a különbö—

ző energiaforrások által történő helyettesíté- séhez vezettek. A mikroprocesszorok és a mikroszámitógépek — hasonlóan az emberi agyhoz — univerzális információfeldolgozó eszközök, amelyek a feladatok széles körének

megoldására alkalmazhatók.

Az információtechnológia iránti igény két egymással összefüggő tényezőből fakad. Elő—

ször, az információ tömege olyan mértékben növekszik minden területen, hogy a fejlett ipari országokban a munkaerőt egyre na- gyobb arányban köti le az információ keze- lése. Ez a trend már néhány fejlődő ország- ban is megmutatkozik. Másodszor, igény van a hivatali és adminisztratív munka termelé—

kenységének növelésére, mert a gazdasági fejlődés már nem alapulhat egyedül az ipari és a mezőgazdasági termelékenység növelé—

sén. Az ipari piacgazdaságok esetében elen- gedhetetlen az automatizálás a gazdaság minden szektorában a nemzetközi versenyké- pesség megőrzéséhez.

A technológiához sajátos technikai és gaz—

dasági jellemzők kapcsolódnak. Az alkatré- szek, a feldolgozó kapacitás és a telekom-

.. _ " AA Salísztikaí Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a ,,Slatr'sztíkai Irodalmi Figyelo""-ben a kül—

fold: statisztikai konyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Kulföldí statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyáiratcikk- ísmertetésekre tagolódik.

7:-

_ , " (Ezeket " választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a camek beturendjében következnek egymás után.

(2)

316

STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÖ

munikáció ára soha nem tapasztalt módon esik és ez az esés magyarázza a mikroelektronika terjedésének és áttörésének sebessé—

gét.

A 4. fejezet vázlatos áttekintést ad azokról a szolgáltatási és ipari ágazatokról. ahol a mikroelektronika alkalmazása a leglátványo-

sabb eredményeket hozta.

Az alkalmazás kihat a gyártásra a termé—

kek és a termelési folyamatok megváltoztatá—

sával: a hivatali munkára a rutin jellegű in- formációkezelési műveletek automatizálásá- val és a hivatali dolgozók információellátá- sának korszerűsítésével; a szolgáltatásra fo- kozva az automatizálást. az önkiszolgálást és az áruknak személyi szolgáltatásokkal történő helyettesítését: az információáramlásra az információs infrastruktúra megváltoztatásá- val, az információkezelés sebességének nö- velésével és nemzeti, valamint nemzetközi adathálózatok létrehozásával. Mindezek az elemek nyilvánvalóan befolyásolják a magán- szférát, gazdasági és politikai struktúráját nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

Az 5. fejezet az információtechnológia rendkívül gyors terjedésének okait és a terje- dés útjában álló gátakat vizsgálja. Az elektronika majdnem minden ipari államban a leggyorsabban fejlődő iparág. Néhány ténye- ző ugyanakkor fékezőleg hat. Gazdasági szempontból a leglényegesebb a régi eszkö—

zök amortizációja és az új technológia alkal- mazásának költségei.

Az alkalmazást a meglevő telekommuniká- ciós szolgáltatások hiányosságai lassítják.

Fékezőleg hatnak a mélyen gyökeredző, ha- gyományos vezetési módszerek, amelyekhez néhány területen jogi korlátozások is kap—

csolódnak. A szakszervezetek álláspontja a mérsékelt változásokat támogatja. A közvéle- mény reagálása a további centralizációra, a személyes szféra veszélyeztetésére stb. inkább szabályozottá fogja tenni a folyamatot, mint- sem lelassítaná az új információs rendszerek alkalmazását.

A fejlődő országokban a technológia gyor—

san terjed, de túlnyomórészt csak hagyomá- nyos alkalmazási területekre korlátozódik. A terjedés alapvető akadályai: a munkaerő alacsony költségei, ami miatt a technika ver- senyképessége korlátozott; a bértarifákra, az alkalmazásokra, a technológiaátadásra és a telekommunikációra vonatkozó kormányzati politika: a képzett munkaerő hiánya, különö- sen a nem hagyományos alkalmazási terüle- teken és a termelésben.

Az információtechnológia fejlődésének fel- tétele a világpiac léte. Ez abból következik.

hogy a piaci verseny által kikényszerített ku—

tatási—fejlesztési ráfordításokat és a tőkebe- fektetéseket a vállalatok csak megfelelő mé- retű piacon tudják amortizálni. A számitógé—

peket és elektronikus elemeket gyártó, illetve

telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó legfontosabb cégek mind multinacionális jel—

legűek, és a piac rendkivül koncentrált. Az elektronika vezető iparággá válik: alkalma—

zása behatárolja az innováció lehetséges te—

rületeit; feltételét képezi növekvő számú egyéb iparágnak: döntő a termelés létszám-

és szaktudásigénye szempontjából.

A 6. fejezetben a szerző meggyőző érvek- kel bizonyitja, hogy társadalmi—gazdasági szempontból a leglényegesebb rövid távú kö- vetkezményekkel a foglalkoztatottság terüle- tén kell számolni. Az első szektor. ameiyre az elektronika mennyiségi vagy minőségi szem- pontból hatással lesz, az ügyviteli munka a hivatalokban és a szolgáltatásokban. Ennek következményei a női munkaerő számára el- kerülhetetlenek. Az ipart a változások kevés—

bé érintik, mert ott a termelékenység hagyo—

mányosan magas. A munkaerőigény abszolút csökkenése várható azonban itt is a termé- kek és a termelési folyamatok átalakulása következtében.

Bár a technológia általában csökkenti az egy termékre eső tőkeigényt, a tőke—munka- erő arány erősen megnő. Az új technológia bevezetésének két egyidejű hatásával kell számolni a foglalkoztatottságra: az egyik a megievő munkaerő kiváltása, a másik a mun—

kahelyteremtő képesség csökkenése. Az elekt- ronikára épülő termékek alapvetően munka- erő-megtakarító hatásúak, Ezt a folyamatot hosszú távon még az új termékek kibocsátá- sának nagymértékű fokozása sem változtatja meg. Ez a fejlődési tendencia illeszkedik a mezőgazdasági, újabban az ipari és ma már a szolgáltatási szektorok foglalkoztatásában bekövetkező történelmi jelentőségű csökke- néshez.

Kétséges, hogy olyan intézkedések. mint a korai nyugdíjazás, a rövidített munkaidő, a kisvállalkozások körének bővítése, új termé- kek és szolgáltatások bevezetése lényeges számban új munkahelyeket teremtenének. Va- lószínű ugyanakkor, hogy az átalakulás ok- tatási, kulturális és szociális következményei és a változással szemben tapasztalható kui- turális ellenállás bizonyos területeken új

munkahelyeket teremtenek.

Az átmenet, amelynek során a népesség megkísérel alkalmazkodni az új életmódhoz, nem lesz zavaroktól mentes. A változások érinteni fogják a munkakörülményeket. A kék- és fehérgalléros dolgozók közötti hagyo- mányos különbségek eltűnnek. Hosszabb tá- von mindez módosítja majd a szakszervezeti struktúrákat és a társadalmi mobilitás formáit.

Egyrészről megfelelő társadalmi ellenőr- zésre lesz szükség, ami gátolja a magánszfé- ra megsértését. garantálja. hogy a tudás nem koncentrálódik egy szűk technokrata elit kezében. Másrészről viszont az új technológia felelősségteljes alkalmazása elvezethet a de—

(3)

STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

317

mokratizálódáshoz, a politikai, adminisztra- tiv és fizikai decentralizációhoz.

Az ILO feladatköréből következően a könyv 7. fejezete részletesen elemzi az új technológiának a fejlődő országokra gyako—

rolt hatásait.

A nemzeti és nemzetközi adathálózatok fej—

lődésének következtében a közös számitás—

technikai erőforrásokat használó országok függése növekszik. A határokat átlépő infor—

mációk fokozzák az információs tevékenysé- gek koncentrólódását néhány fejlett ország- ban. A döntéshez szükséges háttérinformá—

ciók a fejlődő országokból a fejlettek felé áramlanak, mig a fejlődő országok a már meghozott döntésekről értesülnek az ellen- irányú információáramlás révén. Fontos ösz—

szefüggés mutatható ki a technológiaátadás—

sal, amely eddig alapjában véve eszközök, tehát hardware formájában öltött testet. A szellemi termék, az információ rendkivüli ér- téket képvisel, viszont nehezen azonosítható és mozgása alig érhető tetten.

Az információ ugyanakkor erkölcsi ítélete- ket és értékeket tükröz, olyan érdekeket és koncepciókat testesít meg, amelyek nincsenek mindig összhangban a különböző nemzetek és csoportok szükségleteivel, kultúrájával.

A szerző szerint az információtechnológia a nemzetközi munkamegosztást a követke- zők szerint fogja befolyásolni.

1. Az automatizálás terjedése csökkenti az élőmun—

kaköltségek arányát az összes költségeken belül, és igy gazdaságossá teszi a fejlett országok számára a korábban munkaigényes termékek előállítását. A fejlődő országok előnyös versenyhelyzetet ezekben a esetekben az automatizálás lassan lemorzsolja. és így néhány kulcsipar visszatér a fejlett országokba.

2. Az információfeldolgozás technológiájának al- kalmazása megerősíti az ipari országok piacgazda- sógaínak legfontosabb előnyös vonásait, tehát a fejlett vezetési módszereket, a kiterjedt kooperációt, a hatékonyságot és a szervezett marketing tevékenysé- get.

34 A hagyományos tömegtermelő iparágak (példá—

ul a textil- és a ruházati ipar) növelik kutatási—fej—

lesztési erőfeszítéseiket, fokozatosan átlépnek a fej—

lett technológia területére.

4. A technológia az ipar és a szolgáltatás továb—

bi koncentrációját és vertikális integrációját teszi le- hetővé, ami egyes iparágakban lényeges következ- ményekkel jár,- munkaerő-megtakan'tás, az erőforrá- sok további koncentrációja, a multinacionális válla—

latok erejének és marketing aktivitásának növekede'Se.

Más részről viszont a mammutcégek termelésének ru- galmatlansága és innovációs készségének csökkené- se lehetőségeket teremt új vállalkozások számára.

5. Az elmozdulás a munkaerő—igényes tevékenysé- gektől a tőkeigényes tevékenységek irányába, ami a mikroelektronika használatának következménye, befo—

lyásolja a tőkeszükséglet és a tőke formáit.

A bemutatott trendek azt sugallják, hogy az ipari termelés áthelyezése a fejlett orszá- gokból a fejlődő régiókba jóval távolabbi le—

hetőség, mint ahogy feltételeztük. Néhány ki- vételtől eltekintve valószínűtlen, hogy a fej- lődő országoknak sikerül kombinálniuk az új technológiákat az olcsó munkaerővel. Sok té- nyező eredője ez a helyzet. A leglényege-

sebb, hogy a mikroelektronikának a terme- lésben való alkalmazása magas szakképzett- séget és nagy tőkét igényel.

A rendelkezésre álló technológiák megfe- lelő alkalmazása révén ugyanakkor sikerül—

het megoldani a fejlődő országok különböző problémáit: a szűkös erőforrások optimális elosztása, az oktatás és képzés javítása, az emberiség ismeretanyagához való könnyű és gyors hozzáférés az olcsóbb, pontosabb és megbízhatóbb gépek és felszerelések beszer- zése révén.

A legtöbb fejlődő ország követi a már ma—

gasan iparosodott országok fejlődési vonalát.

figyelmen kívül hagyva a világgazdaság je—

lenlegi rendszeréből fakadó korlátokat. A technológiai változások dinamizmusa miatt, ami egyes területeken még tovább gyorsul—

hat, a komparatív előnyök -— mint például az olcsó munkaerő —- a fejlődő országok számá- ra nem jelentenek erősséget. Ebben a hely—

zetben méginkább fontos új fejlődési irányok keresése. Bár a szükségletet általában fel—

ismerik. kevés történt eddig a technika és a tudomány alternatív koncepciójának kidolgo- zására.

A szerző alapvető mondanivalóját (! könyv összefoglaló fejezetében fejti ki. A vizsgálat végkövetkeztetése szerint a világ az új tech- nológiák befogadására csak nemzetközi ösz- szefogással válhat alkalmassá.

(ism.: Straub Elek)

:

BUSEV, SZ. :

A SZOVJETUNIÓ KÓZPONTl STATISZTIKAI HIVATALA SZÁMlTÁSTECHNlKAl HÁLÓZATANAK

SOFTWARE-ELLATÁSA

(Programmnoe obeszpecsenie v vűcsiszlitel'noi szei (CSZU SZSZSZR.) — Veszlnik Sztafisztíkí. 1985.

7. sz. 50—58. p.

A statisztikai és gazdasági információfel- dolgozás outomatizálásának minőségi tökéle- tesítése csak () software-ellátás gyökeres ja- vulása útján érhető el.

A gazdasági információfeldolgozás auto- matizálásának technológiai, rendszertechnikai és információs szintjét különböztetjük meg:

az első szint alkalmazói programjai főleg ún. li—

neáris adatfeldolgozási technológiát tesznek lehető—

vé, aminél a legkisebb technológiai változtatás is a software megfelelő átdolgozását vonja maga után;

a rendszertechnikai szint alkalmazói programjai olyan integrált adatfeldolgozó-rendszerek, amelyek a lineáris technológiai szakaszokon kivül új funkciókat is megvalósítanak; könnyebb alkalmazkodni a techno- lógiai szakaszok változásaihoz, bár ezek az alkal- mazói programok minőségileg új software- és hard—

ware-támogatást igényelnek;

az információs szintet tekinthetjük a legfejlettebb- nek: ezek olyan kiterjedt információs rendszerek, amelyekkel minden felhasználó természetes nyelven tud kapcsolatot tartani.