Pajestka,J.: A tervezési információ rendszere

768

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ'

kiadások, az export esetében. Bevallott hiányossága továbbá az, hogy az adópo—

litika tekintetében nem tartalmaz vál—

tozókat, holott az adózási rendszerben történő esetleges változások az előre—

becslés szempontjából sem hagyhatók

figyelmen kívül, mert a helyzet tényle—

ges alakulása szempontjából lényeges szerepük van.

Szerzők azzal zárják le fejtegetésüket, hogy a modell bizonyos irányban tovább fejleszthető, előrebecslési értéke a komplikáltabb, sok változót felölelő mo- delleknél nem kisebb, és a további kísér- letek eredménye hivatott eldönteni, hogy az előrebecslésre használt modellek a dezaggregálás mekkora szintjét valósít-

sák meg. A modell bővítésével, több

változó felvételével szemben szerzők. vé—

leménye szerint a lényegbeli változást okozó tényezők megragadására és a hasz—

nált adatok pontosságának fokozására

kell törekedni,

(Ism.: Nyáry Zsigmond) PAJESTKA, J.:

A TERVEZÉS! INFORMÁCIÓ RENDSZERE

(System informacji planistycznej.) —— Eko—

nomtsta. 1964. 2. sz. ZED—257, p.

Ritkán vizsgálták a tervek elkészité—

sének folyamatát. A jelen elemzés el—

végzésére részben a kibernetika szem—

pontjainak felhasználása ösztönzött, de nem igyekszik tiszta kibernetikai mo- ' delleket megfogalmazni, inkább a tény- leges tervezési folyamatot értelmezi és írja le.

Az elemzés kiindulópontja a tervezé—

si rendszer egyetemes jellegének felté—

telezése. Ez azt jelenti, hogy a központi terven kívül a különböző gazdasági szervezeteknek, vállalatoknak is van—

nak terveik, és a tervek kidolgozásában a központi tervező hatóságon kívül az alsóbb szintű szervek is részt vesznek.

Két alaptétele a következő: 1. A köz- ponti tervezés nem alapulhat kizárólag az aggregált értékekkel dolgozó mak—

roökonómiai gazdasági számításon, vi—

szont a központi tervező hatóság egye—

dül _ az alsóbb szintek segítsége nél—

kül — nem képes más gazdasági szá- mítást végezni. 2. Össze kell kapcsolni

a makro- és mikro-méretekben végzett

tervezést, az aggregált értékeken alapu- ló gazdasági számítást a vállalati szin—

ten, a konkrét megoldásokra vonatko—

zóan végzett számításokkal.

A makroökonómiai gondolkozásról a mikroökonómiaira való áttérés a legne—

hezebb probléma a gazdasági tervezés- ben. Nem állítható, hogy ez a problé-

ma ' már tökéletesen megoldott volna Kialakult azonban a gyakorlatban bi-

zonyos eljárás, melynek világosan lát-

szanak hibái is.

A gyakorlatban a tervezés három fá- zisból áll. Az elsőben a központi terve—

ző hatóság kidolgozza a terv általá—

nos irányelveit. Erre a célra túlnyomó részben erősen aggregált értékeket hasz—

nál, néha azonban már konkrét megol—

dások is szerepelnek ezekben az irány—

elvekben. Az irányelveket továbbítják az ágazati és vállalati ,,szintre", itt el- lenjavaslatok készülnek. A második fá—

zisban ezeket egyeztetik össze a köz—

ponti szinten. A harmadik fázisban a

tervet elfogadják először központi, majd

ágazati és vállalati szinten. A második és harmadik fázisban más aggregált

értékekkel dolgoznak mint az elsőben:

a gazdasági erőforrások, trendek és fej—

lődési összefüggések megbecslését lehe—

tővé tevő statisztikai információ helyett tervezési információt használnak, az alsóbb szinteknek a jövőre vonatkozó konkrét adatait, és ezeket aggregáljáki A tervezés folyamata tehát egymást kö—

vető megközelitésekből áll (iterációs Io—

lyamat).

A tervek föl—le küldésének és egyez- tetésének elvben mindaddig kellene tar—

tani, amíg nem sikerül mindenki ál—

tal elfogadott tervet kapni. Ezt idő hiá—

nyában és a szükséges hatalmas szá—

mítási munka miatt jelenleg nem lehet megvalósítani, ezért bizonyos későbbi módosítások továbbgyűrűző hatásait nem veszik figyelembe. Erre lehetőséget nyújtanak majd a modern számítástech—

nikai módszerek.

A tervezés leírt folyamata alapján vi—

lágos, hogy az áraknak jelentős szere- pük van a tervek kidolgozásában.

Helytelen tehát az ún. közvetlen gaz—

daságossági számítás híveinek az az ál—

láspontja, hogy az árak feladata a ter—

vezésben csak az aggregálás lehetővé tétele. Az árak szerepének ilyen lebe- csülésén alapult a tervvel kapcsolatos gazdasági ösztönzők olyan rendszeré—

nek kialakulása, amely tudatosan tor- zított információk nyújtásához vezetett.

Helytelen az a gyakorlat is, hogy csak a központi tervezőnek adott ter—

vezési információk jelentőségét ismerik

el, de nem fordítanak kellő figyelmet a központi tervezőtől az alsóbb szintek felé átadott információra.

A tervezési információ rendszerének ilyen kialakulása okozta azt is, hogy nem. fordítottak kellő gondot az általá- nos tervezési modellek használatára.

(Ism.: Andorka Rudolf)