1044 STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÓ
A nem családban élők átlagjövedelme 1970—ben 8200 dollár, 1980-ban pedig 11 000 dollár volt. ami 34 százalékos növekedést jelent. Míg 1970—ben e személyek kevesebb mint egynegyede rendelkezett 12000 dollár- nál nagyobb jövedelemmel, 1980—ban már több mint egyharmaduk.
A kanadai családok átlagjövedelme te- kintetében mind 1970-ben, mind 1980—ban igen jelentős területi különbségek figyelhe- tők meg. 1970-ben a családok átlagjöve- delme például Új-Foundlandban 14500. Yu- konban pedig 24 300 dollár volt. A hetvenes évek során bekövetkezett jövedelemnöveke- dés különböző mértékű volt az egyes tarto—
mányokban. Az egész Kanadát jellemző 28 százalékos átlagjövedelem-emelkedéssel szemben Ontario tartományban 21, Saskat- chewan tartományban pedig 60 százalékkal növekedett a családok átlagjövedelme 1970 és 1980 között.
1980-ban — akárcsak 1970-ben — az atlan—
ti óceáni régióban voltak a legalacsonyabbak a családok jövedelmei. bár Új—Foundland és Prince Edward-sziget jelentős mértékben kö- zeledett az országos átlaghoz. A régióhoz tartozó négy tartomány a családok jövedel—
mét tekintve közelebb került egymáshoz.
Guebecben és Ontarioban az országos át- lagnál kisebb mértékben nőtt a családok jövedelme. A guebeci családok jövedelme 1970-ben az országos átlag alatti volt, és 25 százalékkal nőtt az évtized során. Az át- lagosnál kisebb mértékű növekedés követ—
keztében a tartomány relatív helyzete 1980- ban kissé romlott. Ontario az átlagosnál jó- val alacsonyabb, 21 százalékos növekedés folytán az egyetlen olyan tartomány, amely- ben az országos átlaghoz viszonyítva visz—
szaesés következett be a családok jövedel- me'ben.
Nyugat—Kanadában. Saskatchewan és Al- berta tartományban igen jelentős, 60. illet—
ve 48 százalékos növekedés volt megfigyel- hető a tíz év során. Saskatchewanban 1970- ben a családok átlagjövedelme mintegy há- romnegyede volt az országos átlagnak.
1980-ban azonban már alig 5 százalékkal maradt el ettől. Az albertai családok átlag- jövedelme 1970—ben az országos átlag kö- rüli volt, 1980-ban azonban annál jóval magasabb. Brit Kolumbiában és Yukonban 1980-ban csakúgy. mint 1970—ben az orszá- gos átlagnál jóval nagyobb jövedelmet él- veztek a családok. Végül. az északnyugati területeken élő családok átlagjövedelme.
mely 1970-ben még 12 százalékkal maradt el az országos átlagtól, 1980-ra igen közel került ahhoz.
Az évtized során a családi jövedelmek vonatkozásában változások következtek be az egyes tartományok egymáshoz viszonyi—
tott helyzetét illetően is. Saskatchewan, Al-
berta és Új-Foundland előretörése a leg- szembetűnőbb.
Az egyes tartományok és területek közöt- ti területi aránytalanságok csak kismérték- ben csökkentek az évtized folyamán. Míg 1970-ben a legalacsonyabb családi átlag- jövedelem (Új—Foundland) mintegy 60 száza—
léka volt a legmagasabbnak: (Yukon). 1980—
ban a Prince Edward—szigetre jellemző leg—
alacsonyabb érték még mindig csupán 65 százaléka volt az ugyancsak Yukonban meg—
figyelt legmagasabbnak. Mindazonáltal az országos átlagnál alacsonyabb családi jö- vedelmű területek nagyobb része 1980—ban közelebb került a kanadai átlaghoz.
(ism,: Szvítecz Zsuzsa)
:
FIGURNOV, E.:
A TERMELÉS lNTENZlFlKÁLÁSÁNAK STATISZTlKAl MÉRÉSE —
intenszifikacii pro- 1983. 10. 10- (Sztatiszticseszkoe ízmerenie
izvodsztva.) — Vesztník Sztatisztikí.
18. p.
Az intenzifikálás — a szerző meghatározó- sa szerint — a hatékonyság növekedését biz- tosítá források intenzívebb felhasználása és e források minőségi változása következté- ben elért termelésnövekedés. Az extenzív növekedés során a többlettermelést munka- erő és termelőeszközök pótlólagos bevoná- sával érik el. A többlettermék előállítású-' nak hatékonysága, a termékegység értéke nem változik, csupán a termelés méretei növekednek. Az intenziv növekedés esetében azonban a többlettermék a termelési folya- mat hatékonyságának növekedése, a termék—
egységre jutó ráfordítások csökkenése révén jön létre. A termelés intenzív bővítésének forrásait a hatékonyabb munkaeszközök és munkatárgyak alkalmazásában. a termelés technológiájának korszerűsítésében, a tudo—
mányos—technikai haladásban látja a szer- ző. Ha tehát e termelési eredmények növe- kedését a források változatlan nagysága mellett, azok hatékonyságának növelésével érik el, akkor a termelés intenzív bővité- séről van szó. Ennek mutatói a következők:
1. az erőforrás-felhasználás (munkaerő. anyagok, állóeszközök) hatékonyságának növelése. azaz a korszerűsítés révén elért többlettermék-valumen és a korszerűsítés utáni, illetve az azt megelőző erő- forrás-szükséglet különbségének aránya:
2. a hatékonysági ütem növekedése a termelés- karszerűsítő intézkedések bevezetésének eredménye—
képpen;
3. a termelés intenzifikálása következtében elért relatív erőforrás-megtakarítás.
Megjegyezzük, hogy extenzív bővítés ese- tén mind a felhasznált erőforrások haté- konyságának növekedése, mind a relatív megtakarítás nullával egyenlő. A gyakorlat-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
1045
ban azonban ritkán fordul elő tisztán ex—
tenziv vagy tisztán intenzív termelésbővités.
sokkal gyakoribb a két típus együttes ér- vényesülése.
Az ilyen kombinativ erőforrások esetén a termelés intenzifikálásának mennyiségi jel—
lemzőit az alábbiak szerint vizsgálják:
—vizsgálja'k az erőforrások felhasználási haté- konyságának növekedését. ahol a már üzemelő egy- ség korszerűsítése előtti termék- és erőforrás-mennyi- séget és az új korszerű termelési egységben elért termék- és forrásmennyiséget viszonyítják az ágazat korábbi átlagos erőforrás-felhasználásához;
— az erőforrás-felhasználás hatékonyságának ütemnövekedését és a relativ erőforrás—megtakarí- tást az általánosan alkalmazott számítás szerint él-
lapitják meg;
— a termelés intenzifikálásának eredményeképpen elért termelésnövekedés jellemzésére figyelembe veszik az intenzívebb termelési rendszer segítségé—
vel nyert többlettermék mennyiségét és arányát.
A felsorolt mutatók alkalmazását megne- heziti, hogy a termelés korszerűsítésére ho—
zott intézkedések eredményeképpen időn—
ként nem mindhárom erőforrás hatékonysá—
ga nő meg, hanem közülük csak egyetlené vagy kettőé. Sőt gyakran megfigyelhető.
hogy az egyik erőforrás felhasználási haté—
konysága csak a másik hatékonyságának némi csökkenésével növelhető. A termelé- kenység növekedését például sokszor a ter—
melőeszközök hatékonyabbakra cserélésével segitik. bár ezek drágábbak.
A korszerűbb módszerek alkalmazása csak abban az esetben intenzifikáljo a ter- melést, ha csökkenti a termékek egyedi ér- tékét. Új gépek használatba vétele révén úgy nő a munka termelékenysége, hogy a termék egységnyi értéke — az eszközmeg—
térüle's csökkenése következtében növekvő amortizáció ellenére — kisebb lesz, mint ko- rábban, s ez a termelőfolyamat intenzifí—
kálásának tekinthető.
Az intenzifikálást ilyen esetekben a kö- vetkezők fejezik ki: a termelékenység egye—
di értékcsökkenésének abszolút nagysága;
az értékcsökkenés üteme: az összes termék egyedi értékcsökkenésének relativ nagysá- ga: a termelés intenzifikálásának eredmé—
nyeképpen elért termelésnövekedés; a ter- melés intenzifikálásának eredményeképpen elért termelésnövekedés aránya a teljes ki—
bocsátáshoz viszonyítva.
Minthogy a statisztikai gyakorlatban álta- lában nem a termékek egyedi értékét szá- mítják ki, a cikk a továbbiakban azokat a módszereket vizsgálja, amelyekkel a bemu- tatott elméleti módszerekről át lehet térni a statisztikában használatos módszerekre.
A társadalmi termelés egészének intenzi—
fikálását a nemzeti jövedelemre vonatkoz- tatva tartja célszerűnek a szerző kiszámí- tani. Az összefüggések feltárásához az ága—
zati kapcsolatok mérlegét (ÁKM) használ—
ja fel.
Az ÁKM-modellből vezeti le (: termelé- kenység előállítására jutó összes munkará- fordítás és élőmunka-ráfordítás kapcsolatát és a bruttó társadalmi termék létrehozásá—
nak élőmunka-ráfordítását, kimutatva, hogy a bruttó társadalmi termék létrehozásának élőmunka—ráfordításai egyenlők a nemzeti- jövedelem-termelés munkaráforditásával.
A bruttó (teljes) társadalmi termék inten- zifikálására tehát a következők jellemzők:
a) az önköltségnek a termelés korszerűsítésére tett intézkedések eredményeképpen elért csökkenése (a sudalmi munka termelékenységének növekedése;
— a fentiek árváltozósának üteme;
— a relativ munkáslétszám—megtakaritás az anya- gi termele's szférájában, a változatlan áras meg—
termelt nemzeti jövedelem és az anyagi szférában dolgozók létszámának figyelembevételével;
— a termelés intenzifíkálásának eredményeképpen elért nemzetijövedelem-növekedés;
— a növekmény aránya a nemzeti jövedelem tel—
jes növekedésén belül.
A nemzeti jövedelem egységének létreho- zásához szükséges munkaráforditásnak és a társadalmi munka termelékenységi mutató- jának az ágazatok, egyesülések és a válla—
latok szintjén a munkaigényességi és a mun- kotermelékenységi mutatók felelnek meg, amelyeket a nettó termelés alapján válto- zatlan árakon számítanak ki. Eszerint gya- korlati célokra a termelés intenzifikálását megközelítően a következő mutatókkal is le-
het jellemezni:
a) az önköltségnek a termelés korszerűsítésre tett intézkedése eredményeképpen elért csökkkenése (a termékegységre jutó nyereség növekedése) változat-
lan árak és bérek mellett;
b) az önköltség csökkenésének és a termék jö- vedelmezőségének növekedési üteme;
c) a termelés önköltségének relativ csökkenése.- d) a nyereségnek a jövedelmezőség fokozódása eredményeképpen elért emelkedése. amit változat- lan árak, bértarifák stb. segitségével számítanak
ki;
e) a jövedelmezőség javulása következtében el- ért nyereségnövekede's aránya a teljes nyereségnö—
vekedésen belül;
f) a termelés önköltségének csökkenésével termelési többlet:
g) az önköltségcsökkenés eredményeképpen elért termelésnövekedés aránya a teljes termelésnöveke—
désben.
elért
(Ism.: Lenotti Sándorné)
LAGANIER. J.:
NEMZETGAZDASÁGI MÉRLEGEK A KÓRNYEZETSTATISZTIKÁBAN
(The possible impact of national accounts and balances on the development of frameworks for environment statistics.) — Statistical Journal of the United Nations Economic Commission for Europe.
1984. évi 1. sz. 43—61. p.
Az emberi gazdaság a természet része.
következésképpen a gazdaság működése alá van vetve a természet törvényeinek. A köz- gazdászok már régen bevezették a fizikai
