STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
A kormányrendeletre készített mutató- rendszert egyébként elsősorban a távlati tervezési munkálatok előtérbe nyomulása, illetőleg az azonos tartalmú idősorok meg—
alkotásának szükségszerűsége tette indo- kolttá, továbbá a csehszlovák tervezési módszerekben végrehajtott egyszerűsítés, valamint a tervezési, statisztikai és szám—
viteli mutatók egységesítésének és össz- hangbahozatalának szándéka.
A mutatórendszer egységes, vonatkozik a vállalatokra éppúgy, mint a közép- és felsőfokú irányító szervekre és a tanácsi apparátusra is.
Minthogy a mutatórendszer teljességre tö—
rekedett, nemcsak a statisztikai beszámo—
lási rendszerben szereplő tényszámok és viszonyszámok rendszerezésére terjedt ki, hanem olyan mutatókra is, amelyeket egy—
szeri, különleges, esetleg reprezentatív adatfelvétel vagy csak becslés útján álla—
píthatunk meg. Ugyanakkor azonban nem tartalmaz kötelező utasítást a rendszerbe felvett mutatók kidolgozására, az ez ideig nem vezetett nyilvántartások elkészítésére.
A rendszert kidolgozó szervek hatáskörébe tartozik a mutatók alapját képező bizony- latok és nyilvántartások fokozatos megte- remtésének elrendelése. A kormányrende—
let továbbá azt is kihangsúlyozta, hogy az említett szervek kötelesek részletes utasí—
tást kiadni a legfontosabb népgazdasági mutatók számítási módszereivel kapcso—
latban.
A mutatórendszert egyébként úgy szer—
kesztették meg, hogy a különböző népgaz—
dasági ágak vagy iparágak teljesen azonos tartalmú mutatóit kiemelve, különálló részben foglalták össze, a változó tartalmú mutatókat pedig iparáganként megismé—
telték. Az utóbbiak közé sorolták a bér- és munkaügy, az első csoportba az anyag- mérleg mutatóit stb.
A mutatókat az alábbi módon rendsze—
rezték:
A) Természeti és földrajzi feltételek B) Népesség
I. A népesség száma és összetétele II. Népmozgalom
C) Az egész népgazdaság állapota és fejlődése
I. A népgazdaság szervezete Természeti források
Műszaki fejlődés Munkaerő mérleg Népgazdasági mérlegek Allóalapok újratermelése Pénzügyi és hitelrendszer VIII. Külföldi fizetési forgalom
á i s E E s
437
D) Termelési ágazati mutatók
I. Ipar II. Építőipar III. Mezőgazdaság
IV. Erdészet
E) A közlekedés, forgalom és mutatói
I. Közlekedés II. Hírközlés
III. Anyagi—műszaki ellátás
IV. Belkereskedelem, közétkeztetés V. Külkereskedelem
VI. Felvásárlás
VII. Tudományos kutatás
F) Nem termelő szolgáltatások, kultúra és igazgatás
kutatás
G) Eletszínvonal.
(Ism.: Danyi Dezső)
Az Egyesült Államok jövedelme és termelése
(U. S. income and output.) Washington, 1958. U. S. Department of Commerce, Office of Business Economics. 241 p.
A kötet, amelyet az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma ,,Survey of Current Business" c. folyóiratának mel—
lékleteként tettek közzé, az 1954—ben meg—
jelent hasonló tárgyú melléklet folytatásá—
nak tekinthető. A kötet első felét elemző és módszertani fejezetek, második felét, statisztikai táblázatok képezik.
Az elemző rész, amely ,,A gazdaság a nemzetgazdasági mérlegrendszeren ke—
resztül nézve" címet viseli, az amerikai gazdaság háború utáni fejlődését ismer—
teti a nemzetgazdasági mérlegrendszer adatai alapján. Az ebben a részben vizs—- gált témák a következők: 1. A gazdasági fejlődés a háború befejezésétől a jelen- legi időszakíg (a kötetben szereplő ata—, tisztikák és az elemzés is 1957-ig bezáró—
lag terjed); 2. A piaci keresleti viszonyok, változása; 3. Az ipari tevékenység, ésra vásárlóerő szerkezeti problémái; 4. A ciklikusság kérdése a háború után.
A kötet módszertani része a nemzet- gazdasági mérlegrendszer fejlődéséről ad számot. Ezenbelül külön foglalkozik a nemzetgazdasági mérlegrendszer koncep—
cióinak általánosabb problémáival, az ezen a területen Végzett kutatások tta—f *
vábbi irányával és: az adatok részletes , jellemzésével, a források értékelésével és
elemzésével. —, ,
A koncepciókkal kapcsolatban leírja az Egyesült Államok nemzetgazdasági mér-—
r'
" számolásra.
legrendszerének hat fő mérlegről öt fő mérlegre való összevonását, A ,,business"
szektor mérlegének a megszüntetése kö—
vetkeztében (illetve a ,,business" szek—
torra vonatkozó információnak a kiegé- szitő táblázatokba való átvitele folytán) _ a mérlegrendszer bizonyos értelemben ( ' közelebb került az ENSZ szakértői bizott- sága által elfogadott egységes mérleg- rendszerhez.
A módszertani rész tárgyalja a válto—
zatlanf áron közzétett volumen-adatok kérdéseit a nemzetgazdasági mérlegrend—
szer keretében. Az ,,állandó dollárban"
(constant dollar) kimutatott . adatok át—
dolgozását az 1954. évi cenzusok alapul- vételével végezték el, ami a súlyozás megfelelő alapon történő módosítását tette lehetővé, Valamint figelembe vette a Munkaügyi **Statisztikai Hivatal általa niogyasztói árindexen 1953 óta végrehaj—
"t'ott -—revíziókat is. Ezenkívül a kötetben áttértek a korábban használatos 1947.
évi A,,állandő dollárok" alkalmazásáról az 1954. évi ,,állandó dollárok"-kal való
*;éHOSSZabb idősorok kialakítása érdeké.- ben;—kidolgozták a bruttó nemzeti termék feWó-éS'"változatlan áron számított érté- két 1909—ig visszamenőleg. Ezekkel a sorokkal kapcsolatban ———- különösképpen az 1929 előtti időszakra vonatkozóan —— a kötet szerkesztői is óvatosságra intenek, rámutatva a korábbi időszakokra vonat—
kozó gazdaságstatisztikai források jelen- tős korlátaira.
Beszámol a kötet kezdeti lépésekről a
nemzetgazdasági mérlegrendszer államok szerinti bontásával kapcsolatban. Az
Egyesült Államok mérlegrendszerére vo—
natkozóan korábban sok kritikai észre- vétel hangzott el. Különösen az üzleti élet képviselői hangoztatták, hogy az adatok túlZottan globális jellege " kÖVet—
keztében csekély a gyakorlati felhasznál—
hatóságuk. Az államok szerint bontott adatok közlése nyilvánvalóan az ezirányú szükséglet kielégítése érdekében történt.
A regionális vhelyzetképek kialakításához a jövőben a jövedelemalakulás regionális feldolgozásával is hozzá kívánnak járulni.
Még—' az államokon belüli viszonylag ki- sebbakörZetek (különösen nagyvárosok) jövedelmi
szeretnék megvalósítani. Az Egyesült Al—
lamok lakosságának közel háromötöde viszonyainak a feImérÉSÉt is
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓf
nagyvárosi jellegű településeken él, ezért ezek jövedelmi viszonyainak feltérképe- zését —— amint a kötet hangsúlyozza ——-,
az üzleti élet (elsősorban a piackutatás) __
szempontjából nagyjelentőségűnek tartják.
A nagyvárosi területek jövedelmi viszo—
nyainak a felmérését előreláthatólag meg fogja könnyíteni egyrészt az a körülmény,- hogy itt a jóval nehezebben megállapít- ható mezőgazdasági jövedelem nem ját—
szik lényeges szerepet, másrészt az, hogy a nem nagyvárosi területekkel ellentét—
ben —- ahol a lakosság keresetének jelentős részét nem az adott területen keresi meg —, a nagyvárosi területek ilyen jellegű problémái kevésbé jelen—
tősek.
A mérlegrendszer adatforrásainak a le—
írását és az alkalmazott módszerek elem—- zését tartalmazó részt a statisztikai táb—
lázatok követik. Az adatok az öt fő mér- legben és a több mint száz kiegészítő táblázatban vannak rendszerezve.
A könyv áttekinthetőbb, szerencséseb- ben tagolt (legalábbis ami a könyv egé—
szét— és fő fejezeteit illeti) mint 1954-ben kiadott elődje. Az egyes fejezeteken be- lül a részletek ebben a kiadásban is ke—
véssé tekinthetők át, amit a tárgyalt'téma komplex jellege (elsősorban sokrétű fo—
galmi összefüggései) csak részben tesznek indokolttá.
(Ism.: Kenessey Zoltán) Gilbert, Milton:
A nemzeti jövedelem és az árszínvonal nemzetközi összehasonlítása
(Comparative national products and price levels.) Paris. 1957. Organisation for European Economic Cooperation. 168 9.
Az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC) 1954—ben megjelen- tett tanulmánya az Amerikai Egyesült
Államok és négy nyugateurópai ország
—- ;Egyesült Királyság, 'iFranciaország, Német Szövetségi Köztársaság és Olasz—
ország —— 1950. évi nemzeti jövedelmét és árszínvonalát hasonlította össze. Az OEEC 1957—ben kiadott hasonló tartalmú műve további négy nyugat-európai országot vont be az összehasonlításba —-— Belgiu—
mot, Hollandiát, Dániát és Norvégiát ——
és az 1950—es vizsgálat eredményeinek alapján becsléseket végeztek 1955-re ' vonatkozólag.
