11. szám
Mike Gyula dr.: Budapest székesfőváros isportitétesitményei 1935-ben.
Dr Jules Mike: Les établissements sportifs de Budapest en 1935.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalm' I. Lajos dr.) 83. kötet, 2. sz. Kiadja Budapest székesfőváros
Statisztikai Hivatala.
Publicatious Síatistígues. (Rédigées par le Dr L. I.
Illyejalvi./, 835 volume, numero 2. Publication du Bureau de Statistígue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1937. 87 l. —— p.
A közelmult években a hivatalos statisztikai szolgálat munkaköre új irányban bővült, ameny- nyiben vizsgálódását a létesített sportintézményekre
is kiterjesztette?) Ennek az adatgyüjtésnek Binda- pest székesfővárosra vonatkozó eredmenyeit ismerteti
Mike Gyula dr. a fenti című tanulmányában. A kul—túrstatisz-tikai szakirodalom komoly nyeresége ez a
munka, mert Magyarországon idevonatkozó módsze-
res összefoglalás ezideig nem jelent meg, de e tekin—tetben a külföldi szakirodalom is rendkívül
'gény.
SZE-
A bevezetésben szerző a sport fej-lődéstörténetét ismerteti, rámutatva a sportéletnek szociális, kultu-
rális, közegészségügyi és közgazdasági szempontból való nagy jelentőségére. Majd a sporttevékenységre vonatkozó jogszabályok összefoglalása után a sport—
létesítménystatisztiika végrehajtásának szükségessé—
gét indokolja és az adatgyüjtés módszerét ismerteti.
.Az adatok begyűjtése a különböző sportágak
sajátosságaira való tekintettel l7—l'éle kiérdőmintaútján történt s minden kérdőmintán külön kérdés-
tcsoport tudakolta a sportlétesitményekre vonatkozóáltalános (főkép a fenntartással kapcsolatos) adato—
kat, s külön kérdés-csoport szolgált a sportteljesít—
mény rendeltetésének, felszerelésének és befogadó—
képességének ismertetésére.
Az adatgyüjtés erednlényeinek sportteljesítmény- fajok szerint való részletes ismertetése elött szerzö .az eredmények könnyen áttekinthető összefoglalását
.advja, párhuzamba állítva Budapest székesfőváros, az
egyéb törvényhatósági jogú városok, a megyei váro- sok, valamint a nagy- és kisközségek sportintézmé- nyekkel való ellátottságát. A tanulmány a német- .bírodalmi nagyobb városok idevonatkozó föbb ada-tait is közli.
,Az adatgyüjtés 1935. év augusztus—havában Ösz—
6.822
fszámba, amelyek közül 731, az összes létesítmények _szesen különböző sportlétesítményt vett
1'0'7'1'0-a Budapest területén volt Figyelmen kívül hagyva azonban a kisegítő jellegű sporttereket, vala- mint a kispnskalőtereket (együttes számuk kereken
1) L. Mike Gyula: Magyarország sportlétesít- ményei 1935—ban. M, Stat. Szemle. 1936. 525. és köv. ].
—— 1001 — 1937
4.000), amelyek 980, illetőleg 96'4%—a a kis- és nagyközségekre esik, a fennmaradó sportlétesítmé—
nyekböl 2,4.-9% jut a székesfővárosra. Kedvezö'nek
mondható, hogy e tekintetben a megyei városok is
magas a.rányszámokkal szerepelnek, sőt több sportágkeretében a vidéki városok helyzete még kedvezőbb
is, mint a fővárosé.Budapest sportlétesítményeinek egyharmada a székesfőváros tulajdonát képezi, magánszemélyek
tulajdonában pedig főkép olyan sportintézmények
vannak, amelyek fenntartása üzleti célokat is szol—gát.
Megemlítjük még, hogy az 1936-ben számba—
vett budapesti sportlétesítmények 3'0'3l"o—a, az egyéb törvényhatósági jogú városok területén működő in—
tézmények 2'4'öoo—a, a megyei városokéinak 2'0'7%-a
és a kis— és nagyközségek sportltétesítményei közül 3'0% az 1914. év előtt keletkezett. Országos átlag—
ban az összes sportlétesítmények 9'1'7o—a 1914 előtt,
1'v0l%-a1914—-1918-ban, %d%%—a pedig 1918: után kezdte meg működését; a budapesti sportlétesít- m—ények statisztikája szerint 30i'3%, 3'4% és 66'3%
ez a három arányszám. Eszerint a testnevelési tör-
vény intézkedéseinek eredményeképen e tekintetben
a háború után külvönösk—épen a kis— és nagyközsé- gekrben igen kedvező, de Budapesten is jelentős fej—lődés észlelhető.
Az összefoglaló tájékoztatás után Mike Gyula dr.
a részletes adatokat a 17 csoportba tagolt külön- böző sportlétesítmények-nek megfelelően (stadionok, sportpályák iskolai sportlétesítmények, vízi sport, teniszpályák, korcsolyapályák stb.) ismerteti. Ily—
módon— az érdeklődő igen Világos áttekintést kap az egyes sportágak művelésének lehetőségéről.
Végül szerző Budapest területén a sport— és üdülési célokra szolgáló területek nagyságát és he—
lyét, valamint a székesfőváros által az With—1935.
évek folyamán sportcélokra fordított összegek nagy—
ságát ismerteti.
A függelékben szerző közli a testnevelésre vo—
natkozó 194211LILI. és az 1924izlld. törvénycikk szö- vegét, valamint az 1935. évi országos statisztikai fel-
vétel idején Budapest székesfőváros területén talált
sportlétesítmények jegyzékét.Mike Gyula dr. úttörő tanulmányának az ada- tok kritikai ismertetésén kívül módszertani
pontokból is nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk.
A rendkívül sportlétesítm—ények helyes
csoportosítása, valamint a
szem—
szétágazó
szabatos fogalmi meg—
határozások útján szerző tárgyköréröl jó-l áttekint- hető képet ad. Általában a munka rendszeréből