• Nem Talált Eredményt

Mike Gyula dr.: Budapest székesfőváros sportlétesítményei 1935-ben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Mike Gyula dr.: Budapest székesfőváros sportlétesítményei 1935-ben"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

11. szám

Mike Gyula dr.: Budapest székesfőváros isportitétesitményei 1935-ben.

Dr Jules Mike: Les établissements sportifs de Budapest en 1935.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalm' I. Lajos dr.) 83. kötet, 2. sz. Kiadja Budapest székesfőváros

Statisztikai Hivatala.

Publicatious Síatistígues. (Rédigées par le Dr L. I.

Illyejalvi./, 835 volume, numero 2. Publication du Bureau de Statistígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1937. 87 l. —— p.

A közelmult években a hivatalos statisztikai szolgálat munkaköre új irányban bővült, ameny- nyiben vizsgálódását a létesített sportintézményekre

is kiterjesztette?) Ennek az adatgyüjtésnek Binda- pest székesfővárosra vonatkozó eredmenyeit ismerteti

Mike Gyula dr. a fenti című tanulmányában. A kul—

túrstatisz-tikai szakirodalom komoly nyeresége ez a

munka, mert Magyarországon idevonatkozó módsze-

res összefoglalás ezideig nem jelent meg, de e tekin—

tetben a külföldi szakirodalom is rendkívül

'gény.

SZE-

A bevezetésben szerző a sport fej-lődéstörténetét ismerteti, rámutatva a sportéletnek szociális, kultu-

rális, közegészségügyi és közgazdasági szempontból való nagy jelentőségére. Majd a sporttevékenységre vonatkozó jogszabályok összefoglalása után a sport—

létesítménystatisztiika végrehajtásának szükségessé—

gét indokolja és az adatgyüjtés módszerét ismerteti.

.Az adatok begyűjtése a különböző sportágak

sajátosságaira való tekintettel l7—l'éle kiérdőminta

útján történt s minden kérdőmintán külön kérdés-

tcsoport tudakolta a sportlétesitményekre vonatkozó

általános (főkép a fenntartással kapcsolatos) adato—

kat, s külön kérdés-csoport szolgált a sportteljesít—

mény rendeltetésének, felszerelésének és befogadó—

képességének ismertetésére.

Az adatgyüjtés erednlényeinek sportteljesítmény- fajok szerint való részletes ismertetése elött szerzö .az eredmények könnyen áttekinthető összefoglalását

.advja, párhuzamba állítva Budapest székesfőváros, az

egyéb törvényhatósági jogú városok, a megyei váro- sok, valamint a nagy- és kisközségek sportintézmé- nyekkel való ellátottságát. A tanulmány a német- .bírodalmi nagyobb városok idevonatkozó föbb ada-

tait is közli.

,Az adatgyüjtés 1935. év augusztus—havában Ösz—

6.822

fszámba, amelyek közül 731, az összes létesítmények _szesen különböző sportlétesítményt vett

1'0'7'1'0-a Budapest területén volt Figyelmen kívül hagyva azonban a kisegítő jellegű sporttereket, vala- mint a kispnskalőtereket (együttes számuk kereken

1) L. Mike Gyula: Magyarország sportlétesít- ményei 1935—ban. M, Stat. Szemle. 1936. 525. és köv. ].

—— 1001 — 1937

4.000), amelyek 980, illetőleg 96'4%—a a kis- és nagyközségekre esik, a fennmaradó sportlétesítmé—

nyekböl 2,4.-9% jut a székesfővárosra. Kedvezö'nek

mondható, hogy e tekintetben a megyei városok is

magas a.rányszámokkal szerepelnek, sőt több sportág

keretében a vidéki városok helyzete még kedvezőbb

is, mint a fővárosé.

Budapest sportlétesítményeinek egyharmada a székesfőváros tulajdonát képezi, magánszemélyek

tulajdonában pedig főkép olyan sportintézmények

vannak, amelyek fenntartása üzleti célokat is szol—

gát.

Megemlítjük még, hogy az 1936-ben számba—

vett budapesti sportlétesítmények 3'0'3l"o—a, az egyéb törvényhatósági jogú városok területén működő in—

tézmények 2'4'öoo—a, a megyei városokéinak 2'0'7%-a

és a kis— és nagyközségek sportltétesítményei közül 3'0% az 1914. év előtt keletkezett. Országos átlag—

ban az összes sportlétesítmények 9'1'7o—a 1914 előtt,

1'v0l%-a1914—-1918-ban, %d%%—a pedig 1918: után kezdte meg működését; a budapesti sportlétesít- m—ények statisztikája szerint 30i'3%, 3'4% és 66'3%

ez a három arányszám. Eszerint a testnevelési tör-

vény intézkedéseinek eredményeképen e tekintetben

a háború után külvönösk—épen a kis— és nagyközsé- gekrben igen kedvező, de Budapesten is jelentős fej—

lődés észlelhető.

Az összefoglaló tájékoztatás után Mike Gyula dr.

a részletes adatokat a 17 csoportba tagolt külön- böző sportlétesítmények-nek megfelelően (stadionok, sportpályák iskolai sportlétesítmények, vízi sport, teniszpályák, korcsolyapályák stb.) ismerteti. Ily—

módon— az érdeklődő igen Világos áttekintést kap az egyes sportágak művelésének lehetőségéről.

Végül szerző Budapest területén a sport— és üdülési célokra szolgáló területek nagyságát és he—

lyét, valamint a székesfőváros által az With—1935.

évek folyamán sportcélokra fordított összegek nagy—

ságát ismerteti.

A függelékben szerző közli a testnevelésre vo—

natkozó 194211LILI. és az 1924izlld. törvénycikk szö- vegét, valamint az 1935. évi országos statisztikai fel-

vétel idején Budapest székesfőváros területén talált

sportlétesítmények jegyzékét.

Mike Gyula dr. úttörő tanulmányának az ada- tok kritikai ismertetésén kívül módszertani

pontokból is nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk.

A rendkívül sportlétesítm—ények helyes

csoportosítása, valamint a

szem—

szétágazó

szabatos fogalmi meg—

határozások útján szerző tárgyköréröl jó-l áttekint- hető képet ad. Általában a munka rendszeréből

szerző nagy sportismerete is kitűnik.

]. Gy. dr.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Statisztikai közlemények, 87/1.) Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve, 1936. Kiadja Budapest székesfőváros statisztikai hivatala. Budapest.. Financial position of

tott gigantikus árutömeg nagyságának alakulását, az ipari és a fogyasztási szükségletek kielégítésére szolgáló cikkeknek árucsoportok szerint való meg-- oszlását mutatja

Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.. Publications Statistígues (rédigées par le Dr

Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala!. Publicatious Siaiistigues (rédigées sous la direciion du Dr Louis I. II

A központi fűtés egyre növekvő gazdasági, szociális és műszaki jelentőségére való tekintettel Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala két ízben is, 1929—ben,

évi felvételek között mutatkozó másik lényeges eltérés pedig az, hogy az egyes létesítményfajták meghatá- rozása és minősítése nem teljesen azonos alapokon történt s

Az ostrom után Budapest székesfőváros Statisztikai lliivatala akkori vezetőjének, Bueiússy Károly dr.-nak, majd rövidesen a jelenlegi hivatalvezetőnek, Bene Lajos dr.-

tanilag áttekinthető és pontosan megszer- kesztett, valamint azt a magyar olvasó szá- mára szokatlan szerkesztési formát, hogy a különböző módszerek ismertetése után