A Magyar Statisztikai Társaság működése

(1)

.— .

0. szem. ——496— 1927

országban volt —— a konjunktúrák megfigye- lésével. S csak akkor, amikor ez az osztály a szükséges anyagot összeszedte és egy fel—

állítandó intézet munkaprogrammját részlete—

sen kidolgozta, lehet majd szó egy különálló, de mindenesetre a statisztikai hivatal kebe—

lében felállítandó intézetról.

Az érdekeltségek ily konjunktúrakutató intézetek felállítására szintén jogosultak len—

nének. Tudtommal a budapesti kereskedelmi és iparkamara ezirányban az első lépéseket máris megtette. Ezek azonban a bizottság, illetőleg a statisztikai hivatal támogatására csak abban az esetben íszámíthatnának, ha a bizottság által előírt követelményeknek meg is felelnek. lly érdekeltségek által felállítandó intézetekre, illetőleg arra, hogy az egyes érdekeltségek, sót magánszemé—

lyek is önállóan foglalkozhassanak kon- junktúrakutatással, feltétlenül szükség van.

Szükség van pedig ilyenekre különösen most, amikor megfelelő alap hiányában a kutatás munkája csak oly megoközeh'tó eredményeket érhet el, amilyeneket egy állami intézmény minden esetben ,nem hozhat nyilvánosságra.

De szükség van az érdekeltségek eii'élemun—

kásságára már csak azért is, mert az egyes vállalatok konjunkturális viszonyainak prognó—

zisszerű megállapitására elsősorban épp az ő munkásságuk van hivatva. Ez a tevékenység pedig, amint azt az amerikai példa ésa frank- furti intézetnek ezirányú tevékenysége kivá- lóan igazol, ma már feltétlenül szükségesnek mutatkozik.

Az egyetemeknek bekapcsolódása a kon- junktúrakutatásba szintén természetszerű. A külföldi egyetemek úgyszólván valamennyien

foglalkoznak vele. Műegyetemünk e téren már szintén tud eredményeket felmutatni. Az egyetemi kutatásnak kiváló jelentősége az elmélet terén és a kutatásnál alkalmazandó módszerek helyes kiválasztásában, sőt újabb módszerek megállapításában van. De kiváló a jelentősége abban a tekintetben is, hogy az egyetemi kutatással kapcsolatos szeminá- riumok teszik leginkább lehetővé a konjunk- túrakutatassal foglalkozó gyakorlati szakem- berek kiképzését. lly szakemberekre pedig, a konjunktúrakutatás további fejlődésével és várható széleskörű elterjedésével egyre na- gyobb szükség fog mutatkozni. Szép példáját mutatja erre vonatkozólag Frankfurt, amelynek gazdasági szeminárinmában közel 40, három-—

negyedrészt gyakorlati szakember, főleg hi- telintézeti tisztviselő foglalkozik konjunktú—

rakutatással.

Amennyiben a magyar konjunktúrakutatás.

e hármas tagozódásban szerveztetnék meg, ez.

a háromirányú tagozódás lehetővé tenné az általános és részletes, az elméleti és gyakor-—

lati igények teljes kielégítését, s a statisz—

tikai hivatal kebelében szervezendő bizottság egyöntetű, irányitó munkássága mellett meg lehetne köztük a harmonikus együttműködés lehetősége is.

Előadó végül hangsúlyozta, hogy az ország—

és mindannyiunk érdeke egyformán megkí- vánja azt, hogy a mai szűk határok között minden vonatkozásban, tehát ezen a téren is az egyöntetű működés és az egymást segitő munkásság hódítson teret. A legmegfelelőbb—

és az ország boldogulása szempontjából a,

A Magyar Statisztikai Társaság működése.

Activilé de la Société Hongroise de Stalistigue.

Előadóülések — Se'ances d'étude.

A n t oine Bo (lo r: La statistigue de la valeur et de la charge des propriéle's fonciéres.

Séanee du 19 mars 1927", présidée par ill.

Gustave Thirring. DVI. Antoine B 0 d 0 r, membre titulaire, prenrl possession de son fauteuil, en donnant lecture d'une élurle in—

titule'e ,,la Statistigue de la valeur et de la charge des proprie'tés fon- e i er e s", gue nous publions dans ce numero.

M. Desire (l e L a k y, vice-president, MM.

Jean N yulásei, Rorlolphe Károly el Etienne S aj ó hel yi, membre litulaires, exposenl leurs remargues.

legcélravezetőbb eredmény csakis így ér—

hető el.

Alexandre de Dobrovits: Problémes de llorganisation du service statistigue et ses

organes les plus nouveaux.

Séance du 26 avril. M. Gustave Thirring préside. M. Alexandre cl e D 0 b r o v i l 8 sec- rétaire général, fait une conference sur les Problcmes de l organisation du service statistigue et ses organes les plus n 0 u 1; e aux", gue nous publierons dans ee numero. —— M. Aloyse Ko v a c s, membre tilulaire, expose gue, selon son opinion, la réforme italienne ne pourra subsister long—

temps dans sa forme acluelle Les dioergeances

(2)

5. szánt -—497—— 1927

de vue seront inévitables entre l Institut central et les organes statistigues ministe'riels, ce gui conduira tót ou tard á l' adoption de la centra—

lisation. —— Selon M. Antoine Bodor, membre

titulaire, il serait nécessaire dlobliger les col-

lectionneurs extérieurs de données a faire reviser leurs guestionnaires par l Office central de statistigue. — M Désiré de Laky, vicepresident, estime gue l Ofi'ice de statistigue devrait avoir de pleins pouvoirs ministériels analogues á ceux (le la Cour Hongroise (les Comptes. Il pense, lui aussi, gu il conviendrait de mettre sur une base plus large la taxe (le statistigue, mais, au lieu de sanctions pénales, il importerait plus (le prendre des mesures susceptibles de contribuer a développer le sens de la statistigue dans liopiníon. —— D*apres M. Jules de Konkoly Thege, membre titulaire, si les Olfices de statistigue ne peuvent pas completement satisfaire partout les exigeances da présent, cela tient, en premier lieu, a ce gue le personnel nen est pas assez forme'

pour cultiver les statistigues e'conomigues mo-

dernes D ailleurs, au point de vue du niveau et de la productivité, FOű'ice hongrois de sta-

tistigue nest pas en arriere de ceux des

autres pays cultivés. — M. Norbert Kovács, membre titulaire, parle des tdches dificiles gue les derniers temps exigent (le l0fice hongrois de statistigue. Par suite (les circons- tanc(s extraordinaires, s impose le perfec- tionnement de torganisation de la statistigue hongroise. ll propose de tenir une cenfe'rence pour discater les réformes nécessaires. — M.

Jules Al t e n bu r g e r, membre titulaire, parle (les deux buts de Factivité des Offices de sta—

tistigue. Dlune part, il y a des données gu'ils doi—

vent, dans liinte'rét de la gestibn des affaires pu- bligues et de la vie pratigue, (lépouiller et pu- blier a bref délai; d'autre part, ils ont (le travaux demandant un temps bien plus long, des ré/lexions plus approfondies; ciest une activité rétrospective gui ne peut donner d'un jour a l'autre des résultats. —— Apres la réponse, relative aux remargues faites, de M Alexandre de Dobrovits, M. Gustave Thirring, president, prend la parole. Il redoute gu'en cas de décentralisation, la statistigue ne pourra pas déployer une activite' harmonieuse. Il est a craindre gue des filiales dl0/fices de statistigue ne se créent dans l(s ministe'resr ce gui paalyse—

rait le travail uniforme. Selon lui, la constatation la,?plus importante du conférencier a été gulon doit maintenir llorganisation centrale tant gue la technicité statistigue niest pas completement assurée, et nous en sommes encore loin.

Bodor Antal: A földbirtok értékének és meg—

terhelésének statisztikája.

A Magyar Statisztikai Társaság 1927.

március 19- én Thirring GuSztáv elnöklete alatt tartott előadőülésén Bodor Antal r. tag foglalt széket ,,A földbirtok értékének és meg- terhelésének statisztikája" cimű előadásával.

Az előadást Szemlénk jelen számában kö- zöljük. Az előadáshoz Sajo'helyilstvan, Nyulászi János, Károly Rezső r. taglés Laky Dezső másodelnök szólt hozzá. *

Nyulászi Janos r. tag véleménye szerint a földbirtokterhek adatai a pénzintézetek útján legfeljebb csak 1925—ig egészíthetők ki. Az 1925. után keletkezett kölcsönök között már sok a maganhitel. A földbirtokok érték—

adatainak orszagos felvételére vonatkozó ter- vet örömmel üdvözli, bár vannak aggályai is az elhalasztott jóvátétel és az adózás szempont—

jából. Helytelen volna azonban sommas becs—

lesekkel dolgozni. A forgalmi árat kell alapul vennifmely a valódi értéktől gyakran igen eltér.

Károly Rezső azt ajánlja, hogy kezdetben meg kell elégedni kevésbbé részletes adat- gyűjtéssel. A Mezőgazdasági Územi Intézet, amely hasonló feladatokkal foglalkozik volna megbizandó a munkálatokkal.

Laky Dezső szerint a felvétel szükséges, az adatgyűjtés egységét s annak ismérveit kell pontosan meghatározni. A költség nagy—

sága miatt országos felvétel helyett elsőizben tájékoztatásul egyes tipikus helyekre vonat- kozó felvételt kellene csinálni.

Dobrovits Sándor: A statisztikai szolgálat megszervezésének problémái és legújabb szer—

vezetei.

A Társaság április 26—án Thirring Gusztáv elnöklete alatt lefolyt előadóülésén Dobrovits Sándor, a Társaság főtitkára tartott eőladást ,,A statisztikai szolgálat megszervezésének problémái és legújabb szervezetei" címmel. Az előadást Szemlénk jelen szama közli. Az elő—

adáshoz Kovács Alajos, Bodor Antal, Konkoly Jhege Gyula, Kovács Norbert, Altenburger Gyula r. tag, Laky Dezső masodelnök és

Thirring Gusztáv elnök szólt hozzá.

Kovács Alajos véleménye az, hogy az olasz reform a mai formájában sokaig nem maradhat fenn. A központ és a minisztériumok statisztikai szervei között a snrlődasok, kanapé—

pörök elkerülhetetlenek leSZnek, ami előbb—

utóbb a statisztikai szolgálat mostani látszó- lagos központosításának elejtésére s a centra—

lizáció elfogadására fog vezetni.

(3)

5. szám. ——498— 1927

Bodor Antal szükségesnek tartja a magyar reformtörvénybe oly intézkedés felvételét, amely a magánosokat és a Központi Statisz- tikai Hivatalon kívül álló egyéb adatgyüjtóket arra kötelezi, hogy kérdőíveiket a Központi Statisztikai Hivatallal vizsgáltassák felül.

Laky Dezső: Az új statisztikai törvénynek olyannak kell lennie, hogy képessé tegye a statisztikai hivatalt minél pozitívebb és gyor- sabb munkára. Előadó véleményével szemben nézete az. hogy a statisztikai hivatalnak a Legfőbb Állami Számvevőszékéhez hasonló telj—

hatalmat kell adni. A statisztikai illeték széle—

sebb körü bevezetését helyesnek és szüksé- gesnek tartja, büntető szankciók helyett fontosabb oly intézkedések tétele, amelyek a statisztika iránt fejlettebb érzékkel bíró köz-

vélemény kialakulását mozdítják eló.

Konkoly Thege Gyula: Annak okát, hogy a statisztikai hivatalok nem mindenütt tudnak teljesen lépést tartani a kor követelményeivel, elsősorban abban látja, hogy személyzetük nem eléggé képzett a modern gazdasági statisztikák művelésére. A magyar statisztikai hivatal egyébként színvonalát és produktivi- tását tekintve nem ál a kultúrállamok hiva-

talai mögött.

Kovács Norbert: A magyar statisztikai hivatalra az újabb idók nehéz feladatokat rónak. A rendkívüli viszonyok szükségessé teszik a magyar statisztika szervezetének

tökéletesbbítését. A szükséges reformok meg- vitatására külön ankétet javasol.

Altenbnrger Gyula: A statisztikai hivatal

a mai Magyarország egyik legfontosabb intéz- ménye, gazdasági, társadalmi, kulturális diagnosztikai szerve. Ha valahol, eme állami intézményünknél nincs helye a takarékosság- nak. A hivatal működését két irányúnak látja: vannak adatok, amelyeknek feldolgo- zását és gyors közzétételét a kormányzat és a gyakorlati élet céljaira odázni nem lehet;

másik része a munkának hosszabb időt, el- mélyedést igénylő retrospektív működés, amely máról—holnapra nem produkálhat eredménye—

ket.

Dobrovits Sándornak az elhangzottakra tett észrevételei után

Thirring Gusztáv amaz aggályát fejezte ki, hogy decentralizáció esetén a statisztika nem fejthet ki harmónikus működést. Az a veszély fenyeget, hogy az egyes resszortokban fiók- statisztikai hivatalok alakulnak s az egyöntetű munka megbénul. Az előadó legfontosabb megállapításának azt tartja, hogy a centrális szervezetet feladni mindaddig nem lehet, míg a statisztikai szakszerűség teljesen biztosítva nincsen. Ettól pedig még messze állunk. A Sta- tisztikai Társaság örömmel veszi, ha a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal alkalmat nyujt arra, hogy a készülő statisztikai törvény a Ta'r- saságban megvitattassék.

Hírek. —— N0 ueelles.

Hírek az értékmegállapítóbizottság köréből.

Nouvelles de la commission de la űxation de valeurs.

A magyar kereskedelmi statisztikai értékmegálla—

pitóbizottság folytatta az 1925. évi külkereskedelmi egységértékek felülvizsgálását. Az V. szakosztály f. évi május hó 10-én tartotta ülését Sznrday Róbert kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. A szakosz- tály a nyers pamut, pamntvatta, pamutfonalak, pa- mutszövetek, kötszövött— és kötöttpamutárúk értéke- lésével foglalkozott. Jelen voltak: Aczél Ottó, Ansch Gyula, Behr Dezso", Bőhm Izidor, Fürst László:

Goldberger Lajos és Percs Ernő kereskedelmi tana—

csosok és Dániel Ervin, Greiner M. Miksa, Heinrich

Ignác, Kovács Viktor és Gnittner Loránt szakértők.

A nyerspamnt értékét a bizottság elfogadta. Ugyan—

csak helyesnek találták a pamuthulladék számla—

értékén alapuló előzetes egységértékét. Kisebb vál- toztatást tettek a paplanvatta tételénél, ahol a kivitt árú értékét leszállították, tigyelembe véve a forga- lomban szerepet játszó árú minőségét. A tisztított vatta és az elöfonat egységértékeit a bizottság ma-

gáévá tette. A pamutfonalak tételeinél jelentősebb változtatás alig volt, minthogy a számlaértéken ala—

puló árak és a havonként benyujtott javaslatok igen közel állottak egymáshoz. Kisebb változtatás történt a kisforgalom számára kiszerelt pamutfonal tételei- nél, különösen figyelembe véve anémet árakat. Élénk vita kísérte a közönséges pamutszövetek legfontosabb tételeinek értékelését. A szakosztály úgy hatá—

rozott, hogy a nyugati eredetü, tehát angol, francia, belga, német és svájci árút általában magasabbra

kell értékelni, mint az Ausztriából, Csehországból és Olaszországból behozottat. A mustrás nyerspamut—

szöveteknél ismét jelentős különbséget tettek a nyugati eredetű és a többi árúk között. A finom pamut- szövetek egyes tételeinél a különféle minőségü szö- veteknek a forgalomba való részesedés arányában magasabb egységértéket állapítottak meg. A legfino- mabb pamutszöveteknél különösen a svájci áralaku- lást vették figyelembe. A kötszövött- és kötöttárúk