Magyarország valószínű termése és mezőgazdasági állapota 1923. évi szeptember elején

Magyarország valószínű termése és mezőgazdasági állapota 1923. évi szeptember elején.

xRécolte probable et situation agricole de la ,Hongm'e actuelle au commencement du mois de ' septembre 1923.

Magyarországon a cséplést szeptember kö- zepéig nagyobbára be szokták fejezni. Igy történt ez a folyó 1923. évben is, amidőn egyes nagyobb gazdaságok kivételével a sze- mes gabonatermés nagy része már szeptem- ber elején magtárba került. Ennek lehetővé—

tételét nagyban elősegítette a száraz nyári időjárás, mely alatt az aratási és cséplési munkálatok minden fennakadás nélkül, zavar- talanul folyhattak.

A cséplési eredmények általában kielégítik a várakozást. Különösen áll ez az őszi kenyér—

magvakra (őszi búza és rozs), melyek a ked- vező őszi és tavaszi időjárásban oly erőteljesen fejlődtek, hogy a nyár elején beállott száraz—

ság a kedvező terméskilátásokat már el nem ronthatta, csupán a beérést és aratást siettette.

A gazdasági tudósítók és m. kir. gazda- sági felügyelők a földmívelésügyi miniszterhez kéthetenkint beküldött termésbecsléseikben valószínűleg az elemi csapásoktól és a ked- vezőtlennek mutatkozó nyári időjárástól való félelmükben az első alkalommal (június 27-én) még óvatosan becsülték meg a terméskilátá- sokat, úgyhogy a gabonaneműek fejlődésével, a kedvező szemképződéssel és jó beéréssel párhuzamosan kéthetenkint emelkedtek a be—

jelentett termésátlagok. A megelőző, és pedig a gabonaneműekről a szept. 4-i, a'kapásokról pedig a szeptember 19-i állapot szerint közzé- tett termésbecslés alapján a hét főtermény valószínű termése a következő:

Az 1923. évi valószinű termés.

Re'colte probable de l'anne'e 1923.

" : ! K

eÉ süss:

g,, n a: N _ u a .. ,

§ § § E—m § WE Osszes termes

T 6 r In é n y e s § § § ÉÉ ÉA metermazsa

a) u :: s NVU:

_ :%É §§ És ; 514 § Récolte totale Prodmts "'S-2158 § x S § ** §? guintaux

§ É $$$ EBEÉ $$$ métm'gues 33—45) § u !;EEÉ ag §

__ ?

Búza -— Froment 2,398.766 f 7'53 18,075.793 Rozs — Seigle . 1,160 060! 695 8,067.854

Árpa — om saeneo 6—37 5,268.430

Zab — Avome 601306 6'11 3,678.560 Tengeri —— Mats 1,733.783 7'74 13,427.732 Burgonya — Pom.

d. terre . 448264 3780 16,942.814 Cukorrépa — *

Bett a sucre . 94.728 93.39

A fenti adatok közül a kalászosokra (búza, rozs, árpa és zabra) vonatkozók cséplési' ered—

ményeken alapuló becslések, a tengeri, bur—

gonya és cukorrépára vonatkozók pedig ——

miután betakarítasuk még nem történt meg

— csak hozzávetőleges becslések.

Ezen becslési adatokat összehasonlítva a mult (1922) évi terméseredményekkel, melye- ket a 284. oldalon közlünk, a következő képet nyerjük:

Az 1923. évi valószinű és az 1922. évi végleges

termés. '

Récolte probable de 1923 et récolte définitioe de 1922.

1923. évi 1922. évi . valószínű végleges Tőbblet T 9 I' m é n y termés termés 1923-ban

Rácolte Récolte Surplus de - pro able de définitive 1923

Pradmts 1927 de 1922

millió (1 — millions de gu. m.

Búza — Froment 1808 14'89 4;— 3'19 Rozs —— Seigle . 807 639 %— 1'68

Árpa -— Orge 527 4183 4— 044

Zab — Avome 3'68 3'27 4— 041

Tengeri — Mais 13'43 12'38 4— 105 Burgonya - Pom.

d. terre . 16'94 13'20 %- 3'74

Cukorrépa —

Bett á sucre .

Az összehasonlítás azt mutatja, hogy folyó évben mind a hét terményből nagyobb a ter—

més, mint a mult évben volt. A táplálkozás szempontjából legjobban érdekel bennünket a kenyérmagvak (búza és rozs) többlete, mely együtt 4187 millió métermázsát teszi ki.

A gabonaneműek többlete —— cséplési eredményekről lévén sző —— már szilárdabb alapokon nyugszik, a tengeri, burgonya és cukorrépa többlete azonban — az időjárás aszályos jellegének állandósulása'folytán még számbavehető csökkenésnek lehet kitéve.

De nemcsak mennyiségileg sikerült a folyó évi gabonatermés, hanem minőség tekinteté- ben sem lehet ellene komolyabb panaszokat felhozni. A hektoliterenkinti minőségi súlyuk ugyanis a következő:

búzánál . 77—81 kg között, átlagosan 7839 kg

rozsnál 70—74 ,, ,, ,, 72'40 ,,

árpánál . 62—68 ,, ,, , ,, 65'12 ,, zabnál 43 —46 ,, ,, * ,, 144'91 ,,

^{— 243 u}

Az augusztus havi, többnyire erős szelek—

kel párosult száraz időjárás egyébként az álta- lános mezőgazdasági helyzetre káros volt, mert az ország nagy részében a talaj annyira ki- száradt, hogy az őszi szántást és vetést leg- több helyen megkezdeni sem lehetett, a még kint lévő termények pedig a szükséges csapadék

hiányában tovább fonnyadtak és száradtak.

Szeptember hó első napjaiban valamivel javult a helyzet, mert a 3—án és 41-én bekö—

vetkezett országos esőzések a legtöbb helyen annyira átáztatták a talaj felső részét, hogy az őszi szántási munkálatokat országszerte megkezdhették. Az ekkor lehullott esőmeny- nyiség azonban még nem elegendő ahhoz, az augusztus hó folyamán sok helyen nagyon is kiszáradt talajnak megadja az őszi vetések számára szükséges nedvességet. Hozzájárul ehhez még az a körülmény is, hogy szep—

tember 4-ike után újra teljesen szárazra fordult az idő s csupán szeptember 15—én volt még az egész országra kiterjedő kisebb mérvű eső.

Az augusztusi szárazság atöbbi terméf nyeknélis éreztette káros hatását, ami szembe- ötlően kifejezésre jut a július 25-i és szept.

19-i minősítő becslés rösszehasonlításánál. A fontosabb termények minősítő becslése volt ugyanis:

Állattenyésztésünk állapotára nézve állat- létszámunk pontos ismeretének hiányában hé- zagpótló jelentőséggel bírnak az országos állatvásárok forgalmának adatai. Megcsonkí- tott országunknak ezidőszerint 465 községé—

ben és 49 városában tartatnak országos állat- vásárok. A közigazgatósági hatóságok útján begyűjtött adatok szerint az 1923. év első felében Magyarországon 939 országos állat- vásárt tartottak, azaz ugyanannyit, mint az előző év ugyanazon időszakában. Országré- szenkinti összefoglalásban, illetve havonkinti részletezésben a vásárok forgalmának adatai az előző év megfelelő adataival összehason-

lítva a következő oldalon találhatók.

A folyó év első felében l09.175 szarvas- marhával (150/0) és 30.879 lóval (5'60/0) kevesebb került piacra, mint az előző év ugyanazon időszakában. Ezzel szemben a fel-

szept. 19—én júl. 25-én

takarmányrépa 300 248

kerti vetemények 307 247

bab . . . . . 304 262

egyéb hüvelyes . 303 259

káposzta 824 255

köles . . 348 298

dohány . 2'96 2'81

lucerna . 3'87 2'74

lóhere . . . . 335 281

rét . . . . . . . 3'58 2'93

legelő . . 3-91 3-29

Ezen minősítő becslésnél az 1 : kitűnő, a 2 : jó, a 3 :: közepes, a 4- : gyenge, az 5 : rossz termést jelent. Mint a táblázatból látható, teljesen rossz (5) termés a nagy szá- razság dacára semmiből sem lesz, de kitűnő (1) sem s a legtöbb termény csak közepes és gyenge (3—4) közötti terméssel biztat.

Megemlítendő még, hogy a szőlészeti és borászati ker. felügyelők jelentései szerint a hosszantartó szárazság miatt a szőlőbogyók is sok helyen fejletlenek és aprók, úgyhogy nemcsak a késői mezőgazdasági termények- ből lesz közepes és gyenge termés, hanem ha hamarosan meg nem érkezik az újabb kiadós eső, az eddig kitűnőnek ígérkezett szőlőszüret is csalódásokat fog hozni.

Kováts Ágoston dfr.

Az országos állatvásárok forgalma 'az 1923. év első felében.

Mouvement des foires au bétail pendant la premiere moitt'é de 1923.

hajtott juhok száma 6121—gyel (12'80/0), a fel-

hajtott sertések száma 23.731-gyel (9'99/0)

gyarapodott. *

Legnagyobb mértékben csökkent a szarvas- marhák felhajtása a Duna jobb partján, hol több mint 85.000-rel (2310/0) kevesebb a fel- hajtások száma az előző évhez képest. Lo—

vakban élénkebb volt a vásárok forgalma a Tisza bal partján és a Duna bal partján, bár az itt mutatkozó növekedése a forgalomnak nem ellensúlyozta a többi 'országrészekben észlelt visszaesést. Juhokban a felhajtás az előző évhez képest a Tisza bal partján, serté- sekben pedig a Duna jobb partján tüntet fel lényeges emelkedést.

A felhajtott szarvasmarhák számának csök—

kenésével együtt csökkent a szarvasmarhák kelendősége is, mert míg az előző év első

felében a felhajtott szarvasmarhák 29'20/0—a