Mezőgazdasági szakoktatásunk az 1925/26. tanévben

(1)

5. szám ————425—— , 1927

Mezőgazdasági szakoktatásunk az 1925/26. tanévben.

Enseignement spécial agricole de la Hongrie dans Fannée scolaire 1925/26.

Re'sume'. En Hongrie, Fenseignement tech- niguc agricole a trois catégories: 10 Tenseigne— _ ment primaire agricole pour les enfants de 12 a 14 ans soumis a llenseignement obligatoire dans les écoles complémentaires; 2D lenseignement moyen (de deux degrés); 30 lenseignement supérieur.

Abstraction faite de ce dernier gui est tout a fait satisfaisant, llenseignement agri—

cole nest pas assee développé en Hongrie.

Notons ici gue 55 80/0 de la population soc- cupe de production du sol et gue 502010 des propriéte's foncieres appartiennent a des petits

proprie'taires.

Dans lanne'e scolaire 1925—1926, les écoles primaires comple'mentaires de ca—

ractere agricole — gui nlont pas dlinstitu- teurs pro'fessionnels d'agriculture —— aoaient 92.968 éléves; les e'coles primaires indepen- dantes agriooles (instituteurs professionnels), 18.221; ces deux genres dlécoles aoaient 26 %% des enfants soumis a lenseignement obligatoire dans les écoles complémentaires et ayant fait lécole primaire. L importance des écoles complémentaires d agriculture a instituteurs professionnels est prouoée aussi par le tres grand nombre des éléves : pour une école, il y en avait en moyenne 379 ; certaines écoles

avaient méme plus de 800 éléves.

Úest Penseignement agricole moyen gui est le moins favorable. Le nombre des éléves (étudiants) y est de 1.221; vu llenseignement .spécial de ces écoles, c'est pour exploiter des grandes propriétés gue la plupart des éléves y font leurs études.

L'enseignement agricole supe'rieur est assuré par 6 ,Hautes e'coles. Elles avaient 1412 pétudiants et satisfaisaient completement tant les besoins des grandes proprie'tés, gue ceux de llAdministration agricole.

La répartition des éléves issus de families

; ; s*occupant dbxploitation du sol était la sui—

nante: écoles moyennes d'agriculture, 58'60/0;

Académies dlagriculture, 42'60/0; Haute école vétérinaire, 23'90/0; Haute e'cole d'ingénieurs

des mines et dlinge'nieurs des foréts, 16'8 ; toutes les écoles au-dessus de l'enseignement primaire, 140/0, et c'est bien peu par rapport a la population agricole (55'80/0).

Népességünk 55'80/0-a őstermeléssel foglalkozik, llo/O-ának mezőgazdasági ingatlana van, nem érdektelen tehát megfigyelni, hogy

legfont0sabb gazdálkodási águnknál, az őster—

melésnél milyen szerep jut a Szakképzettségnek.

Mezőgazdaságiszakoktatási intézeteink asze- rint, hogy a tanköteles korban levő gyer—

mekek kötelező oktatásával vagy e koron

*felül levők tanításával foglalkoznak, két fő—

csoportra oszthatók. Az első csoportba ismét két iskolatípus tartozik: az egyik az (ü. n.

kisebbfokú) gazdasági ismétló'iskola, a má- sik az önálló (szaktanítós) gazdasági népiskola.

Mindkét iskolába a 12—14 éves (ismétlő tan- köteles) korban levők járnak. Az első iskola- típus csak gazdasági irányát illetőleg külön- bözik az általános ismétlőiskolától, hivatása azonban inkább az általános ismeretek taní- tása; szakszempontból ennek az iskolafaj- nak már azért is kevesebb jelentőséget tulaj- doníthatunk, mivel a tanítást gazdasági szak- képesítéssel nem bíró elemi iskolai tanító végzi.

Érdemlegesebb gazdasági szakoktatás az önálló gazdasági népiskolákban kezdődik amelyekben gazdasági szakképzettséggel biró tanítók vannak alkalmazva; ezekhez az iskolákhoz kisebb-nagyobb gazdasági földterület is tar—

tozik, miáltal a tanulók gyakorlati kiképzés—

ben is részesülnek. Ilyen iskolánk azonban nagyon kevés, mindössze 48 működik és az összes (általános és gazdasági) ismétlóiskolába járó tanulóknak csak 4'30/0-a folytatja ezek-

ben tanulmányait.

Az ismétlóiskolák tanulmányi ideje há- rom év. A tanulóknak évfolyamok szerint való megoszlásáról nincs adatunk, valószínű azonban, hogy nagyrészük nem végzi el mind a három évet, hanem a tanköteles kor lejáita előtt kimarad és így a felső évek fokoza—

tosan elnéptelenednek. Erre enged következ- tetni a 12—14 évesek gyenge beiskolázott- sága is. Ennek a körülménynek szemlélte- tésére az I. táblán összehasonlítjuk az 1920.

évi népszámlálás idején megállapított 12— 14 évesek számát az egyes tanévekben az ugyanilyen korú beiskolázottak és a gazdasági is- métlóiskolákba járók számával;

A számítás helyességének csak kismér- tékben esik rovására az a körülmény, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló 12—14 éves korúak számát (az 1920. évi népszám—

lálás alapján) mind a hat évben újabb ada- tok hiányában egyformán kellett felvennünk s így az etekintetben beállott változás nem volt figyelembe vehető, mert e korosztály

százalékos aránya 1910 és 1920 között is

csak 0'30/0—kal növekedett. A táblából meg—

30'

(2)

5. szám. —426——

1927

l. A gazdasági népiskolák tanulói a beiskolázott ismétlő tankötelesek számához viszonyitva.

Les éléves des écoles primaires d'agriculture par rapport au nombre de ceux ayant jatt l'école primairei et soumis a l'euseignement comple'meutaire.

Gazdasági ismétlő Önálló(s,zaktanitóslH ., , .

Az iSkolaba . , , Ecoles prímaires ggídügg;;£á;í€sji Az osszes gazdasagi

Iskolai év járó , Az ISkOIába nem járo complémentaíres tes d'agricult. i gültiíííííüíííe

Anlneje d'agrícult, píÚÉÉÉSIí-Ztíxis) j ,, '

SCO awe 12—14 évesek _ De 12 a 14 aus." népiskolába járó 12—14 évesek

out frégumté ' n'ont pasfrégueuté l'école leurs élÖUGS de ]2 á 14 aus ; száma ——nombre száma—nombre! 0/01) _ s z á m a ———4 n a L". b 7 e ! W,, 2)

__ 1 2 a l 4 5 H 6 H 7 1 s

" il ? —

1920/21 1 226 194 316881 ! 584 36.142 4.212 H 40.354 178

1921/22 317 039 226006 416 66.458 12.141 ll 78.599 248

1922/23 821871 221174 40'7 59.855 9.587 11 69.392 216

1923/24 382576 160469 29 6 74.982 14 010 13 88.992 23 3

1924/25 403 798 139.252 25'6 81 880 l 16201 ( 98.081 24'6

1925/26 424987 118058 I 21'7 92.968 H 18.221 t 111189 26'2

1) Az 1920. évi népszámlálás szerint megállap ított ugyanilyen korú népességhez (543.045)viszonyítva.

—— Par rapport á la population du méme (ige (543045) relevéo par le recens-omen)! de 1920,

2) Az összes iskolába járókhoz (2. rovat) viszonyítva. — Par rapport a tous les éléoes f'réguentaut liécole (rubm'gue 2).

állapíthatjuk, hogy az 1920/21. isk. évi igen

kedvezőtlen állapotokhoz képest 1925/26-ig

lényeges javulás állott be, mivel az iskolába nem járó 12—14 évesek százaléka 58'4-1'61 21'7-re csökkent. A gazdasági népiskoláknál a javulás még jelentősebb (177'40/0—os), mivel a tanulók száma 40 ezerről 111 ezerre emel- kedett. Az eredmény azonban úgy a beisko—

lázást, mint a gazdasági népiskolák látogatott—

ságát illetőleg mégr egyáltalán nem kielégítő.

Altalanos ismétlőiskolábajár a tanulók 7 3'8"/0-a, míg gazdasági irányú ismétlőiskolába a be- iskolázottaknak csak 26'20/o-a, holott a népes- ség foglalkozás szerint való megoszlásában 55'80/0-kal szerepel az őstermelés; ha pedig ,a szaktanítós gazdasági iskolák nővendékeit külön vesszük,ebbőla26'20/0-ból csak 4'3jut az utóbbi iskolafajra. Agrár szempontból pedig éppen ez utóbbi (szaktanílós) gazdasági iskolának kell nagyobb jelentőséget tulajdoní—

tanunk, mivel 'a földbirtok 50'20/0—a és az ország összes szántójának 61'60/0-a kisbirto- kosok tulajdona. A tényleg gazdálkodó kis- birtokosoknak pedig nagyon kicsiny az a száma, amely az iskola nem látogatása miatt elmulasztottakat később pótolja vagy pótol-

hatja! " '

Az 1925/26. tanévben a nagy— és közép- birtokosok, valamint az ugyanilyen bérlők kivételével alsó— és középfokú mezőgazdasági szakiskolába összesen csak 569 őstermelő (kisbirtokos, kisbirtokos-bérlő, napszámos, ker- tész, stb.) szülőktől származó flútanuló volt be- iratkozva és a létszámnak jó egyharmada,

tekintettel az iskolatípusok speciális voltára, idegen birtokon való elhelyezkedés reményé— * ben végezte tanulmányait. Főiskolai gazda- sági szakoktatásban pedig 368 ugyanilyen származású ifjú részesült, akiknek azonban a főiskolán szerzett gazdasági tudása a dolog természeténél fogva a kisbirtok helyesebb megművelésére csak közvetve folyhat be.

Valószínű ezenkívül, hogy az iskolába nem járó ismétlő tankötelesek számában az őster—

melő népesség szintén igen erősen van képvi- selve. Az iskola elkerülésének egyik oka, hogy a 12—14 éves gyermekek a mezőgazdasági munkálatokban már számottevően segíthetnek;

a másik oka pedig, hogy a földmívelő lakos- ságnak egy jelentős része tanyákon lakik, az általuk lakott területen pedig kevés az iskola és a lakóhelytől sokszor nagy távol—

ságra esik. A gazdasági ismétlőiskolábajárők

közül 100 ezer az iskola székhelyén, 10.579 a csatlakozó pusztákon és tanyákon, 610 pe-

dig más községben lakott. A nem helyben.

lakók száma tehát az összes gazdasági ismétlő—

iskolába járóknak 100/0-át teszi. Lényegesebb javulás Várható ezen a téren a mezőgazda- sági népesség érdekeit szolgáló népiskolák felállítására vonatkozó törvénytől, melynek értelmében 1930-ig a kultuszkormány 40 millió- xaranykoronát fog erre a célra fordítani.

A tanköteles koron felül levők (nem köte- lező) oktatásával foglalkoző intézetek több—

féleképen csoportosíthatók.

Fokozat szerint megkülönböztetünk alsó-, közép- és felsőfokú gazdasági szakoktatást.

(3)

5. szám. —427 —— 1927

A) Az alsófokú intézetek (az 1925/26.' tanévben)

a kÖVetke-zők: -

I. Egy évfolyamosak:

1. M. kir. baromfiteny—észtő-

mumkásnőket képző iskola Gödöllő 2. M. kirj erdőőri és vadőri

iskola ( Esztergom

SIM. kir. erdőőri és vadőuri *

— iskola. ' . Kinályhalom

4. M] kir. tejmuntkásképző—

iskola *. Kisbér

II. Két évfolyamosak:

5. M. kir. kertészsegédképző-

iskola . . . . ,. , , Baja 6. M. kir. méhészeti szak-

iskola ., ., ,. .. . Gödöllő 7. M. kir. szőlészeti és borá-

szati szakiskola . Eger S.M. kir. szőlészeti és botrá-

szati Szakiskola . Kecskemét 9. M. kir. szőlészeti és borá-

szati szakiskola . Sopron 10; M. kir. szőlészeti és borá-

szati szakiskola . Tarcal ] . M. kir. földmivesiskola Békéscsaba

32. ,, ,, (,sermajor

,3. ,, ,, ,, Hódmezővásárhely

14. ,, ,, ,, Jászberény

15. ,, ,, Karcag

l'. ,, ,, ,, Kecskemét

17. ,, ,, ,, Nagykálló

lö. ,, ,, ,, Somogyszentimre

19. ,, ,, ,, Pápa

zu. M. kir. itéli gazdasági iskola Hajdúdorog

21. ,, ,, ,, ,, ,, bagykőrös

22. ,, ,, ,, ,, ,, Papateszór

%. ,, ,, ,, ,, ,, Szekszárd

A fentieken kívül 1926 októberében megnyílott a Vitézi rend egyéves gazdasági iskolája Örkény- ben és a kehi'dai m. kir. földmívesiskola. A folyó évben pedig a Duna-Tiszaközi mezőgazdasági ka—

nmra téli gazdasági iskolát, fog létesíteni Balmaz—

újvároson, Derecske'n, F'ehérgyarmaton és Nyíregy- A bajai m. kir. kertész—segédképző iskola

viszont szünetelt. *

Az alsófokú iskolák speciálisan szakiránynak, kivéve a főldmívesikolákat és a téli gazdasági isko—

lákat, amelyekben az általános gazdasági ismeretek tanításán van a fősúly. A megkívánt előképzettség az összes alsófokú szak'iskoláknál 6 elemi elvégzése és a kellő munkabírás igazolása.

B) A középfokú szakiskolák közül négy inté- zetet kell elsősorban megemliteni, mint. amelyek házán.

mintegy középhelyet foglalnak el a közép— és felsőfokú gazdasági *szakokttatás között azáltal, hogy hallgatóik előktépzettsége megegyezik a főisko- lák hallgatóinak előképzettségével vagy ennél ma-

gasabb is, de' nincs főiskolai jellegük. lyen a (hu- dapesti m. kir. felsőbb szőlő— "és horga'zdatsági tanfolyam, amelyre csak okleveles gazdákat vesz-' nek fel, a budapesti m. kir; kertészeti tanintézet;

amelynél a tanulók 'élőképzettsége középiskolai vagy felsőkereskedelmi iskolai érettségi, a pápai

m. kir. gazdasági tanítóképző; és a kecskeméti

m. kir. gazdasági tanítónőképző intézet okleveles ta—

nítók, ( illetve tanítóhők'" 'részéref Az 1925/26.

tanévbenlaz utóbbi'két int'ézet szünetelt. A'többi

középfokú szakiskola tanulóinak legalább a pol- gári Wagy középiskola négy osztályának elvégzését

kell igazolniuk. Ezekb közül! *

I. Egy évfolyamosakz.

1. M kir. mezőgazdasági tejipari

Sárvár. , _ . _

2. M. kir. állami pincemesteri szakiskola, Bu- dafok.

szakiskola.

Il. Két évfolyamosak:

3. Székesfővárosi Maglódi-úti női kertgazdasági iskola, Budapest.

4. Női gazdasági iskola, Zsámbék.

5. M. kir. erdőgazdasági szakiskola, Esztergom.

III. Három évfolyamosak:

6. Székesfővárosi Egressi-úti kertészkétpző iskola, Budapest.

_7. Amizoni Károly által alapított osszágos ma—

gyar nőnevelő intézet, Budapest.

8. Angolkisasszonyok továbbképző gazdasági iskolája, Nyergesújfalu.

9. M. kir. gazdasági felső leánynevelő intézet, Putnok.

IV. Négy évfolyamosak:

10. M. kir. felső mezőgazdasági iskola, Békés- csaba.

11. M. kir. felső mezőgazdasági iskola, háza.

12. Községi felső mezőgazdasági iskola, Hatvan.

13. Róm. kath. felső mezőgazdasági iskola, Gyöngyös.

A középfokú mezőgazdasági szakoktatás fejlő—

dése szempontjából nagy jelentőséggel bír az utolsó évekbennalakult négy felső mezőgazdasági iskola.—

Ezek négy évfolyamnak és valamennyi polgári fiú—

iskolával van kapcsolatban, mint annak felső tago- zata. A negyedik osztályt sikerrel elvégzett tanulók a mezőgazdasági tanulmányok továbbfolytatása szempontjából az érettségivel egyenlő végbizonyít- ványt nyernek, Ezek közül azonban az 1925/26. iskolai évben csak a békéscsabai és orosházai iskola volt négy évfolyamú, a gyöngyösi és hatvani isko- lának pedig az első évfolyama nyílott meg; a most folyó és az ezután következő tanévekben azonban ez utóbbi iskolák is fokozatosan kiegészítik évfolya—

Oros—

"maikat. Újonnan alakult felső mezőgazdasági iskola

még a budapesti, mely intézet 1926 szeptemberben

kezdte meg működését.

(4)

5. szám. —— 428 —-———— 1927

m .— *

C) Felsőfokú gazdasági szakolkt'atással hat A magasabb fokú oktatásban való részvételnek főiskolánk foglalkozik és pedig három gazda-

sági akadémia (Magyaróvár, Debrecen és Keszt- hely), a közgazdaságtudományi kar (mezőgazda- sági szakosztálya) és az állatorvosi! főiskola Buda—

pesten, a bányamémöki és erdőméi'nöki főiskola

(erdőmérnöki szakosztálya) Sopronban.

*

A gazdasági szakoktatást végző intézetek s azok tanárainak és tanulóinak számát a II.

számú tábla ismerteti.

Az általános műveltséget nyujtő oktatáshoz ha- sonlóan tehát a szakoktatásnál is megtaláljuk azt a hármas tagozódást, mely az elemi, alsó- és kö- zépfokú iskolai, valamint a főiskolai kiképzést nyujtja, azzal a különbséggel azonban, hogy a gaz- dasági szakoktatás szervezetében a különböző főko- zatok egymásnak nem képezik szerves kiegészítését.

nem előfeltétele az alacsonyabb rendű gazdasági is- kolák elvégzése, hanem egyéb fajú iskolák elvég- zése is jogosít a különböző fokozatú gazdasági is—

kolákba való belépésre. Eltekintve a speciálisan szakirányú iskoláktól, az önálló gazdasági népisko- lák. a fö-l'dmivesiskolák, a felső mezőgazdasági is- kolák és a gazdasági akadémiák főkép abban kü- lönböznek egymástól, hogy a mezőgazdasági szak—

ismeretet a különböző előképzettségű tanulók szel- 'lemi nívójának megfelelően alacsonyabb vagy ma—

gasabb rendű összerfoglalásban, de teljes egészében nyujtják.

Mezőgazdasági szakoktatásunk a különböző birtokkategóriák szempontjából nem egyformán kielégítő. A 811 millió kat. holdat kitevő és mintegy 900 ezer' tuladenba szétdarabolt kisbirtokot tekintve, kevés a kellő szak-

II. A mezőgazdasági tanintézetek tanárainak és tanulóinak száma az 1925/26. tanévben.

Nombre des professenrs et des éléues. des écoles d'agricultnre, année scolaire 1925—1926.

A tanerők — Per— :" a §

% :; sonnel enseignaní 25 5336

. , , § "3 1—— közül ren— Z$§

A tamntezet neme — Genre d école % Eg 3 (33332 des tanár ÉEÉí—í

' 'g—g §§ nombre %Zíáx' ÉÉ §§.§

4 mzw total ordinaíres 4 az ms

Elemi szakoktatás — Enseignement professionnel primaire :

Gazdasági ismétlő iskolák — Ecoles complémentaires d'agrieulture 1.052 ') — l) — 92.968 Onálló (szaktanítós) gazdasagi iskolák — Ecoles indépendantes d'agri- _

culture (institutenrs professionnels) . . . . . . . . . . . 48 127 — 18.221

Összesen — Total: 1.100 —— _ 111189

Magasabb (alsó és középfokú) szakoktatás — Enseignement pro—

fessionnel primaire snpe'm'eur et moyen:

Felsömezőgazdasági iskolák — Ecoles snpe'rteures d'e'conomie rurale . 4 39 3l 260 Női gazdasagi tanintézetek — Ecoles d'agm'cnltnre pour femmes 7 62 22 249 Földmívesískolák _ Ecoles de cnttivatenrs . . . . . . . . . . 9 37 19 251 Vineellér- és szőlészeti iSkolák —— Eeoles de oignemns et de vitz'cnlture 5 28 11 95 Egyéb gazdasági iskolák*) —— Autres éeoles d'agrícnltnre*) . . 11 56 26 366

Összesen _ Total .- 36 222 109 1.221

Felső szakoktatás — Enseignement professionnel supe'rieur : Közgazd. tud. kar mezőgazd, szakosztálya — Section d'Economie rnrale

de la Faculté de l'Economt'e politigue. . . . . 1 2) —— s') —— 230

Gazdasági akadémiák — Acade'mt'es d*agricnltnr 3 48 28 836

Állatorvosi főiskola — Haute e'cole véterinaire . . . . . . . . . . 1 55 10 259 Bánya— és erdőmémöki főiskola erdészeti szakosztálya —— Section

forestiere de la Haute e'cole d'inge'nienrs des mines et Jing. forestt'ers 1 3) — 3) —— 87

Összesen —— Total: 6 —— —— l 1.412

1.

1) A tanítást az elemi népiskolák tanítói látják el. —— L'enseignement se fait par les institutenrs primaz'res.

2) A tanitast a közgazd. tud. kar tanárai látják el. " L'enset'gnement se fait par les professeurs de la Faculte' de l'Economie polttigne.

3) Mindkét ,szakosztályon ugyanazok a tanárok tanitanak. — Dans ces deux sections, ee sont les mémes professews oni enset'gnent.

*) Kertészeti, teígazda'sági, erdészeti, méhészeti, baromfitenyésztői és téli gazd. iskolák. — .E'coles de jardt'nage, d'emploz'tatz'on laitt'ere, forestieres, d'abienltnre, cFe'levage de nolaz'lle, e'coles _d'hioer d'agm'cnltnre.

(5)

5, szám. _429_ 1927

képzettséget biztosító iskola, nevezetesen a szaktanítós iskola. Az önálló gazdasági (szak—

tanítós) ismétlőiskolák fontos szerepét legjob- ban bizonyítja azok aránylag igen magas

tanulólétszáma. Egy—egy iskolára átlag 379

tanuló jut, de vannak olyan iskolák is, ahol a létszám a 800- at is meghaladja. Az iskolák számának szaporítása tehát indokolt.

Ugyancsak fejlesztendő volna a középfokú gazdasági szakoktatás, amelyet egyébként a felső mezőgazdasági iskolák alakulása előtt

Felsőoktatásunk régi és magas nívón álló, kiváló felszerelésű intézeteink révén úgy a nagybirtok, mint a mezőgazdasági közigaz—

gatás igényeit kielégíti; ezenkívül a nagybirtok gazdálkodását jórészben támogatják a föld- mívesiskolák, a speciális irányú szakiskolák közül pedig 'a tejipari, az erdőgazdasági és a vincellér- és szőlészeti szakiskolák is, úgyhogy a nagybirtok érdekeit szolgáló szakoktatás igen kedvezőnek mondható. _

A női gazdasági iskoláknak szintén nagy csaknem teljesen nélkülöztünk. jelentőséget kell tnlajdonitannnk nemcsak

III. Az őstermelő népesség szerepe a felsőfokú és középfokú oktatásban az 1925/26. tanévben.

Róle de la population de la production du sol dans l'enseignement moyen et supérieur, année scolaire 1925—1926.

m % A tanulók (hallgatók) szülöik foglalkozása szerint 3% Eléoes (étudiantsl suioant la profession de leurs pwrents

%N a

:o § őstermelő § ; § ' _ § §

_ ' %: összesen Song. % § ; % § S, ; § m

Atanlntezet neme $$$ Pmdwewsgs %; mi Ég § É ?S. Én

Genre de l'établissement Én %% 4" 501 a" Én?: a, Ét m 3, s 238 ! § % § 2 is §

, . * w tal a33*-H§.É n-hm es s 23 'a § 3-3

denseignement az's_, _; to : 33_{_a_§} _mkÁg 333. :;_{atja-_} EE_wtm ! 3 8₉ _K) B_N a_%% 3 **_v'ü § §:₃

.mi?) saság—% ázswcsaás a; agg-av,

—o *— matsok exe—§ 23.230 __ ._g 13).

Bau; szám samt—33"; %SKxSÉiggg—Ki gug— g§

Ég § szerint 0/ %%3 513" E %% gabi .a "' § § § § Eg vasa '0 *§UNGE§*'"§3:0§ "37" 15 s

i u * !

Tudományegyetemek —— Universite's . 8.257 983 119 19 160; 281H 280 81 104 4 107

Közgazdaságtudományi kar —— Faculte' ii ,

de l'Economie politigue ... 1.185 179 15 1 10 60 40 31 3 27: 7 1

Műegyetem —— Ecole polytechnigue . . 2.124 167 7' 9 3 38! 58 34 — 27§ 51 2 Jogakadémiák —— Aoade'mies de droit . 1.000 123 128 4 40) 47 5 — 7; 2 18

Hittudományi főiskolák — Hautes écoles 1 ;, § l

de théologie ... ; 594 205 34'5 —— 4! 1055 58 —— 6: 12 20

Gazdasági akadémiák — Acade'mies §; § l

d'ag'ricultuze ... § 886 356 426 25 153 63 3 1 93 6 12

Állatorvosi főiskola —- Haute école 've'té- ! %

rinaire ... 259 62 239 1 12 8 30 — 9 2 ——

Bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola ,, '

— Haute e'cole dlinge'nieurs des mines * :;

et d'ingénieurs des foréts ... 220 37 168 1 43 10 —— -— 12 5 5

Egyéb főiskolák — Autres Hautes e'coles H 655§ 69 10'5ll 1 151 27; 12! 1 4] 1 8

' ! l

Főiskolák összesen ——Ilautes écoles i H ] I !;

au total ... 15.130 2.181 144 64 486 639 453á— 13 289 64 173 Középiskolák — Ecoles moyennes . . 61.757 8.669 140 4811405 4195 753! 256 1.027 267 285

Felsőkereskedelmi iskolák — Ecoles ! l

supe'rieures (le commerce ... 10.204 758 7'4 30 160 338! 38, 29 125 28 10 Képzöintézetekl) Ecoles normales'). 4.841 722 149 2 21 424) 108! 48 66 22 31 Polgári iskolák —— Ecoles .,bourgeoises 87.161 12 511 144 136 935 6 428 14598! 791 745 682 1.196

Mezőgazdasági szakiskolák — Ecoles ; l 3

professionnelles (lagriculture . . . . 1.221 715 586 8 59 278' 145! 38 46 78 63

Ipari szakiskolák — Ecoles profession— ! E'

nelles d industric ... 4919, 437 89 4 21 133H 33 40 86 37! 83

Középfokú iskolák összesen — Eco- ! Él

les moyennes au total ... 170. 103§ 23.812 140 661 2.601 11.796 2.675 1.202 2.095 1.114 1.668 Mindössze — Au total . . ' ... 185. 234 25.993 141)

725 3.087 12.435i3128 1. 215 2.384 1..1'.178(1841

)Óvónők, tanitók'es tanitónők részére. —— Pour former des surveillantes d'école maternelle, des institu—

teurs et) des institutrices

(6)

5'. szám. _ '*43Ö—

1927

gazdasági, hanemtársadalmi és kultúrpolitikai

s'zempontbőllis, mivel úgy a háztartási, mint

az_ általános közismereti tárgyakra kiváló gondot forditanak. Ezideig azonban csak hét ilyen intézetiink működik és a nagyobb alföldi városainkből teljesen hiányoznak. A speciális irányú szakiskolákat nézve,különösenabaromfi- _ tenyésztés oktatása igen szűkkörű még, holott ez az állattenyésztési ág megkívánná, hogy a tenyésztéshez szükséges különleges szak—

tudást nemcsak a nők, hanem a férfiak is

nagyobb számban szerezhessék meg. Ezidő—

szerint évente csak 12 leány nyerhet ilyirányú különleges kiképzést Gödöllőn.

*

Östermelő népességünk gyakran még kez- detleges gazdálkodási rendszerének egyik magyarázatát abban is lelhetjíik, hogy az ős- termelő népesség az ország lakosságában elfoglalt arányszámához viszonyítva, az elemi oktatáson felül álló tanintézetekben aránylag gyengén van képviselve.

A III. tábla adatai szerint az őstermelő népesség egyedül a mezőgazdasági szak- iskolákban szerepel népességi arányszámánál nagyobb (azaz 586) százalékkal; jelentős szerepet tölt be még a gazdasági akadémiákon, konzervativ, vallásos érzületének megfele—

lően pedig a hittudományi főiskolákon. Ha azonban az abszolút számokat nézzük, az ered—

ményt nem nevezhetjük kedvezőnek, mivel az őstermelő szülők magasabb és felső gazda- sági szakoktatásban részesülő gyermekeinek száma összesen csak 1.349, az összes elemi

oktatáson felül levő iskolatípust összefoglalva

pedig számuk csupán 25.993—at tesz, ami az

összes iskolába járó tanulóknak 140/0-3. Fel- tűnő jelenség, hogy a főiskolai hallgatók

összes számában 0'40/o-kal nagyobb arány-

számmal szerepel az őstermelő foglalkozás,

mint a középfokú iskolák tanulóinak összes

létszámában, jóllehet az őstermelő népességnek csak 0'70/0-3, tartozik a nagy- és középbirtokos valamint a_haszonbérlók csoportjába. Az ős- termelő-osztálynak nem a főiskoláknál betöl—

tőtt szerepét sokaljuk, hiszen az ott elfoglalt

—14'40/0-os arányszámn-ál magasabb is indokolt volna, hanem a középfokú oktatásnál aránylag kicsiny ennek az osztálynak a térfoglalása. Egy—

általán nem mondható kedvezőnek, hogy a polgári iskolák tanulói között ugyanolyan arány- számmal szerepel az őstermelő népesség, mint a főiskoláknál, a középiskoláknál elért ered- mény pedig annak még alatta is marad. Kívána- tos volna ennélfogva, hogy nagyobb számban törekedjenek magasabb mezőgazdasági szak—

képzettséget szerezni azon szülők gyermekei, kik szaktudásukat sajátbirtokukon értékesíthet- nék, mivel az 1925/26. tanévben az őstermelő szülőktől származó tanulóknak csak 5'20/o—a részesült közép-, illetve felsőfokú mezőgazdasági

szakoktatásban. '

A gazdasági szakoktatásnak, nemkülön—

ben az általános műveltséget biztosító kö- zépfokú oktatásnak is az őstermelő népes- ség részéről való erősebb felkarolása a mező—

gazdasági termelés eredményeit a legsike- resebben volna képes kedvezően befolyásolni.

Janik Gyula dr.

SZOCIÁLIS STATISZTIKA

Munkanélküliség és munkapiac.

Oltőmage et marche' du travail en Hongrie.

Résumé. En avrll dernier, on a enregt'stre' 18.539 sans—travail, soit une elimination de 5'70/0 par rapport au mois précédent (38.70/0 par rapport au mois correspondant de l"année

derniere.)

Les Offices de placement ont relevé 6.359

ofres dlemplot, 12.639 demandes et 3.463

placements. *

La proportton des demandes poar 100 o/fres demploz' étartt tombée de 241 en mars a 199, le marché du travail slest amélz'oré essenttellement.

A munkásérdekképviseletek kimutatásai szerint 1927 április havában 18.539 egyén maradt munka nélkül, 5'70/0-ka1 kevesebb,