12. szám. — 1127 —— 1927
Középiskoláink az 1925/26. tanévben.
Elablissements dlenseignement secondaire de la Hongrie en 1925—1926'.
Résume'. Parmi les écoles de degré moyen, les écoles d'enseignement secon- daire, dont le but et de donner la culture générale et de préparer aux hautes écoles, constituent liespece la plus ancienne et la plus développée. Dans llannée scolaire 1925—1926, la Hongrie avait 28 gymna- ses, 70 gymnases réals, 22 écoles réales et 32 écoles secondaires de jeunes füles, au total 152. Clest en 1916 gulon a créé les écoles secondaires de jeunes filles (a llexception de 3 écoles supé—
rieures de jeunes fílles, ce sont tous des gymnases), et en 1924 les gymnases réals, destinés á enseígner des langues modemes (le franeais, lianglais, liitalien).
Le nombre des écoles secondaires siest accru aux premieres années (Papres-guerre;
le nombre des éléves, (; partir de liannée scolaire 1922—1923. (Tableau [ ). Le nombre des éléoes est assez con—
sidérable, si Pan tient compte alien 1913—1914, sur le territoire actuel du pays, il y en (wait, dans 123 écoles de ce genre, 43.380. Pendant 12 ans, jusaulen 1925——
1926, le nombre des écoles a également augmenté; celui des professeurs, encore davantage. (Pour les données détaíllées des professeurs, voir No 3, de 1927, de la Revue Hongroise de Statistiaue.) En raison du grand nombre des éléves, il y a 306 classes paralleles, de sorte guion a un total 1463 classes, et —— non compris les éléves privés ———- environ M) éléves par elasse.
La proportion des é [ e v e s p r i v é s est de 8%. Les filles forment un cin- guieme de Pensemble des éléves, vu gu'elles
fréguentent non seulement les écoles secon—
daíres de jeunes filles, mais aussi ;— en général comme éléves privées —— les gym—
nases et les écoles re'ales de gargons.
La répartition des écoles par entre—
teneurs, ainsi gue le nombre des pro- lesseurs et des éléves, ressortent du tableau II et d,un des graphigues ci-dessous; celle des éléves par classes, du tableau III.
Nous devons faire remarguer gue, en raison de la diminution des naissances pendant la guerre, le nombre des élévesde lére classe a décru.
Le tableau IV présente les autres don- nées détaillées des éléves; le graphigue, leur répartition suinant les (' 11 It e s: le
tableau V, les carrieres ehoisies par ceux ayant fait la IVe classe.
Dlapres nos nombres proportionnels, il
;; armit en moyenne 406 éleves pour chague école, et 20'9 pour chaaue professeur.
A partir de Pannée scolaire en cours, la plupart des écoles secondaires de jeunes filles ont été transiorme'es e n 1 y e é e s par une loi spéciale; les langues modemes y sont enseígne'es () la maniere des gymna- ses réals. Il y a en outre guelaues gymnases et colleges de jeunes filles; ces (lerniers ont
plutöt un but diéducation.
Középiskoláink fejlődésére messzebb visszatekintve, az 1869. évtől kezdve kö—
zölhetünk adatokat. Az 1869—70. tanév—
ben (a régi Magyarország területén) 146 gimnázium és 28 reáliskola működött. A gimnáziumok száma eleinte alig gyarapo—
dott; 1890-ben is még csak 150 ily intéze—
tünk volt. Innen kezdve azonban erősebb az emelkedés, nagyrészt az állami intéze—
tek szaporítása folytán, úgyhogy 1900—ban 165, 1910—ben 178 s a háború végén 1918-ban —— már 187 gimnáziumunk volt.
A reáliskolák száma az 1870—es évektőt kezdve meglehetősen hullámzott, általában 27 37 közt váltakozott, míg az 1900-as évektől kezdve állandóan 32, majd később
(a háború végén is) 34 volt a számuk.
A középiskoláknak ehhez a két fajához kapcsolódtak 1875-től kezdve a rfelső leányiskola'k ; évről évre egy—két újabb ilyen intézet nyílt meg s így számuk 1890 ben 18-at, 1900-ban 27-et, a háború alatt (1916-ban) pedig 35—öt ért el. Az 1916—17.
tanévben a leánygimnáziumok, amelyek azelőtt a többi gimnáziumok között foglal—
tak helyet, a felső leányiskolákkal közös csoportban ,,leányközépiskolák" név alatt átszerveztettek. Adataink így 1916—17-ben 39, majd a háború végén 47 leányköze'p—
iskoláról számolnak be.
A háború előtt (1913/14-ben) a régi Magyarország területén 264 középisko—
lánk volt 4.098 tanárral és 84.316 tanu- lóval; ebből a mai területre 123 középiskola jutott 1.955 tanerővel és 43.380 tanulóval A tanintézeteknek e szerint 466, a tansze—
mélyzetnek 477 és a tanulóknak 51'4%—a maradt meg.
A háború végéig (1913/14-től) valami—
vel emelkedett
a középiskolák száma. úgy—
— 1128 ——
,,1927
—_—l 2. szám
hogy a háború után a mai területen 129 volt a számuk és pedig 85 gimnázium, 16?
reáliskola és 28 leányközépiskola.
*
A középiskolák adatait, a háború vé—
gétől kezdve l925/26-ig, tehát nyolc tan-
évről, az I. sz. tábla szemlélteti. Nagyobb szaparodást eszerint az iskolák sorában csak az első két tanévben látunk; a gimná- ziumok száma ekkor 13-mal, a reáliskoláké 7-tel (köztük a volt hadapródiskolákból alakult reáliskolai nevelőintéZetek), a leányközépiskoláké pedig 3—mal gyarapo- dott. Az 1922/23. tanévtől kezdve ezután alig változott a középiskolák száma, csak a legutóbbi (1926/27.) tanévben, amely—
ről azonban a részletes adatok még nem állanak rendelkezésünkre, szaporodott is- mét 4-gyel (és pedig egy gimnáziummal és három leányközépiskolával) s így ösz—
szesen 156-ot tett. (Ebből 44—nek Buda—
pest, 38-nak más tj. város, ől-nek r. t. vá—
ros és 23-nak község a székhelye.)
Kiemelkedő esemény középiskoláink tör- ténetében a reálgimnáziumoknak 1924/25—
ben történt felállítása. Gimnáziumaink—
nak több, mint kétharmadrésze (összesen
70 gimnázium) reálgimnáziummá alakult át, míg 54 felekezeti gimnázium közül 20, továbbá 43 állami és egyéb jellegű inté—
zetből 7, összesen tehát 27 intézet huma—
nisztikus gimnázium maradt. Elsősorban az állami, kisebb számmal az autonóm felekezeti s legkisebb számmal a róm. kath.
gimnáziumok alakultak át reálgimná-
ziummá. '
A leányközépiskolákat illetőleg emlí—
tösremélto körülmény, hogy ezeknekaz
iskoláknak, külön felső tagozatai lassan—
kint megszűntek, míg a korábbi években nagyrészük— két, sőt három felső tagozattal
is működött. Ilyen felső tagozatot 1922/23-
ban és 1923/24—ben még találunk néhány
intézetnél (és pedig szorosabban: két inté—
zetnél f'elsőkereskedelmi, egy intézetnél pe—
dig felsőleányiskolai tagozatot), de 1924/25- ben ezek is megszűntek. Ezzel párhuzamo- san a leányközépiskolák kevés kivétellel
gimnáziummá alakultak át,úgyhogy 1925/26-
ban, három (Budapesten székelő) felső leányiskola kivételével (ehhez 1926/27-ben még egy budapesti ujonnan nyilt felső leányiskola csatlakozik), valamennyi leány- középiskolánk tisztán gimnázium volt, külön felső tagozat nélkül. . ,Középiskoláink között (a felső leány- iskolákon kívül) 17_ nem teljes (nyolcnál kevesebb évfolyamú) intézetet találunk.
Ezek közt van öt olyan! intézet, amelyek—
nél több-kevesebb felső osztály áll fenn, ta- lálunk továbbá három intézetet állandó alsó tagozattal, míg a többiek különböző
számú (2—7) osztállyal bíró s általában
fokozatosan teljessé fejlődő intézetek, na- gyobbrészt reálgimnáziumok.
Figyelembe véve így a nem teljes isko—- lákat, az összes évfolyamok száma közép- iskoláinkhan 1057—et tesz, míg a párhuza—
mos osztályok száma 306-ot s így összesen 1463 osztály áll fenn a középiskolákban.
Legtöbb a párhuzamos osztály (az összes osztályok 29'2%-a) a reáliskolákban, to—
vábbá a gimnáziumokban (23'5%), míg a leányközépiskolákban kevesebb (21'0%) s jóval kevesebb (16'8%) a reálgimnáziu- mokban.
I. A középiskolák fejlődése a háború után (1918/19—1925/26).
Développement des écoles moye'rmes depm's la guerre (1918/19—1925/26).
a g; ATÉ A %; AT—íé SA A nyilvános és magántanulók száma Alf/§ A _ § § É;§ ÉJ/ § i—XJÉ 2 L Nombre des éléves ordinaíres et des élét/es priue's ig § §_L
[Tanév —Année Él? m §§§g§ Ég!-33 § $$$ §§§ §§§§§ %ÉLEÉ , Ö §ss£§ 3333
scolaire * 51" s: v— ; sss ae; , Z,, §: -_ § iúk , leányok sszesen ?; m !; —._ §
% § ? ɧ§§ § § Ég ? :íÉ-É § Gargons % ]. filles % Total % Sí§§ §
4: ( G a 4 'C ' ) (
1918/19 129 — 2.474 —— 46.697 82'6 9.836 17'4 56.533 , —
1919/20 137 —(— 62 2.733 4— 10'7 45.670 80'8 10.871 192 56 541 —(— 00 1920/21 152 —(— '10 9 3.005 _!— 9'9 ' 45.859 80 6 11.068 1.944 56.927 4- 0"? - 1921/22 153 %— 07 3.044 —(—— 13 45.191 80"? 10.814 193 56.005 — 1'6 1922/23 151 — 1'3 , 2.981 —-— 2'1 ! 45.801 80 7 10.965 193 56.766 —)— 13.
1923/24 151 — 2.975 —— 0 2 , 46.923 81'2 10.846 188 _ 57.769 —-(— _1'8, 1924/25 152 4-— 0'7_ 2.955 —— 0'7 49.545 8l 4 11.297 186 60.842 %— 5 3 1925/26 152 —— 2.959 4— 01 50.073 81'] 11.684 ' 18'9 ' 61.757! 4— 15
!) A bejáró hitoktatók, nélkül. —'— Sans les maítres de religion ne faisant pas partie de l'école.
12. szám. —— 1129 ——
1927
II. A középiskolák főbb adatai jelleg szerint l925/26-ban. . Donne'es principales des e'coles moyennes, d'aprís leur caractére, 1925/26.
H A tgévbvéggu jellon volt
Az iskolák 'A tanárok Hű? o'" " 563 ""S
Az iskolák neme és jellege Ecoles Prafesseurs 3251 magá)! Összes
Gmre et caractPre des écoles 7 naíres prwes mal
— á ( ,á " tanulók száma
2313; 70 áüáüá % P7ggggggggggde 'A
Gimnáziumok —— Gymnascs
Állami — de l'État 4 143 87154 1.627 303 1.930 140
Kir. kath. —— royaum truth. 2 71 39 69 1.142 45 1.187 86
Községi —— communaux 1 36 24 43 733 29 762 56
Róm. kath. —— cath. r. 12 429 231 41 0 5.017 390 5.407 g 393
Református — calvinistes ? 250 140 249 3.300 250 3.550 25'8
Ág. hitv. ev. — luthériens 2 7-1 42 7-5 872 53 925 ; 67
Összesen — Total 28 1000 563 1000 12.691 1070 13761 1000 Reálgimnáziumok — Gymnases re'als
',Auami — de FÉtat 28 400 596 462 12.117 1.610 13.727 48 7
Kir. kath —— royauw cath. 5 71 78 6'1 1.320 161 1.481 5'3
Községi — communaum 2 29 25 19 465 37 502 18
Róm. kath. -— cath 'r 16 229 272 210 [ 5.572 495 6.067 '21'5
Református — calvinistes 11 15'7 186 144 i 3226 261 3.487 124
g. hitv. ev. — luthériens 5 T'] 82 64 1 740 132 1.872 66
izraelita — isme'lítes 2 29 34 26 769 34 803 28
Magán — prívés 1 [4 18 14 262 3 265 09
Összesen — Total 70 1000 1.291 1000 25.471 2.733 28.204 1000 Reáliskolák —— Écoles réales
Állami — de [État 18 818 377 81 4 7.012 270 7.282 788
KöZxégi —— communales 3 13 6 67 14 5 1.558 99 1.657 18'()
Egyesületí —— d'associations 1 4 6 19 4' 1 286 ' 12 298 3'2
Összesen —— Total 22 1000 463 1000 8.856 381 9.237 1000
Leányközépiskolák —— Écoles
moyemzes de jeunes filles
Állami — de l'État 9 282 196 305 2.774 210 2.984 283
Községi — communales 5 156 123 192 2.208 127 2.335 221
Róm. kath. — cazh. r. 7 21 9 118 184 1.683 141 1.824 173
Retormátus —— calvinistes 3 9 4 59 9 2 1.173 116 1.289 12 2
Ag. hitv. ev. — luthérimnes 2 62, 32 50 400 29 429 4 1
Izraelita — israe'lites 1 31 33 5 1 616 16 632 6' 0
Egyesületi —— d'associatmns 2 632 '36 5 6 707 34 741 70
Magán — privées 3 9-4 45 _ 7-0 321 4, "521 3-0
Összesen —— Total 32 1000 642 1000 9.882 673 10.555 1000 Középiskolák együtt —— Ensemble des
évoles moyennes
Állami —— de lElat 59 388 1.256 425 23.530 2.393 25.923 420
Kir. kath. — royales cath. 7 46 117 39 2.462 206 2.668 43
Községi —— communales 11 7 3 239 8'1 4964 292 5 256 85
Róm. kath. —— calh. r. 35 230 621 210 12.272 1.026 13.298 215
Református ——_ crrlvim'stes 21 138 385 130 7.699 627 8.326 135
Ág. hitv. ev. —— luthe'riennes 9 59 156 53 3.012 214 3.226 52
Izraelita —— ismélites 3 20 67 23 1.385 50 1.435 23
*Egyesületi —— d'associations 3 20 55 1'8 993 46 1.039 17
Magán —— privées 4 26 63 21 583 3 586 10
Összesen — Total 152 ? zoo-0; 2.959; 1000—56.900 [ 4.857 [61.757 [ zoo-o
1) A bejáró hitoktatók nélkül. —— Sans les maitres de religion ne faisant pas partie dé l'école.
12. szám. .w. 1130 ——
1927
Az iskoláknak fenntartóik szerint való megoszlásáról, valamint arról, hogy az egyes csoportokban mennyi volta taná—
rok és a tanulók száma, a II. számú tábla nyujt tájékoztatást. A különböző jellegű intézeteket, az államhoz való viszonyuk sze—
rint, törvényes rendelkezéseink három fő—
esoportba foglalják. Eszerint 1; az állam ren- delkezése alatt_§,x_llanak az állami és a kir.
kath., 2. az állam vezetése alatt a községi, a róm. kath., az izraelita, a magánintézetek és az egyesületi leányköze'piskolák s végül 3.
az állam főfelügyelete alatt a református és. az ág. hitv. ev. autonóm felekezeti kö- zépiskolák és a Németbirodalmi Egyesület német tanítási nyelvű reáliskolája. A kő—
zépiskoláknak ilyenformán 43'4%—a az ál- lam rendelkezése, 36'9 % -a az állam vezetése és 19'796 -a az állam főfelügyelete alatt áll.
Ha a felekezeti (és pedig a róm. kath., ref..
ág. ev. és izr.) iskolákat külön választjuk, azt találjuk, hogy középiskoláinknak kö- zel felét( 44'7 % -át) a felekezetek tartották fenn. Az állami iskolákra (1925/26-ban),
ideértve a kir. kath. intézeteket is, a taná- roknak 46'4%-a, a tanulóknak 46'3%-a, a felekezeti iskolákra pedig a tanároknak 41'6%-a és a tanulóknak 42'5%-a jut. Ál- lami középiskoláink tehát népesebbek a felekezetieknél és tanári személyzetük aránylag is nagyobb.
A középiskolai tanárok számát az I. és ll. számú táblán közöljük; a közölt lét- szám a tanárokat a bejáró hitoktatók nél- kül tüntetik fel,akiknek száma 1925/26—ban 319 volt, köztük 114 olyan, aki egyedüli, illetve'vfőfoglalkozásként tanított a közép—
iskolában, míg a többi részének (205) csak mellékfoglalkozása volt a középisko-
lai hitoktatás. A tanárok adatait egyébként kimerítő részletességgel ismerteti a Sta- tisztikai Szemle folyó évi márciusi (S.) szá- mában megjelent közlemény s ezért e he—
lyütt csupán erre a közleményre utalunk.
*
A tanulók száma a háború után négy is—
kolái éven át alig emelkedett, állandóan 56
—57 ezer között mozgott; 1922/23-tól indul meg némi emelkedés a tanulók számában s különösen 1924/25-ben látunk gyarapo—
dást, aminek okát részben az 1920/21-ben életbelépett felvételi vizsga eltörlésének, részben a középiskola felé való általános törekvésben kell keresnünk. A háború előtt
(a mai területen) 43.380 tanuló volt közép—
iskoláinkban; az emelkedés —— 1.913/14—től
1925/26-ig —— 42'4%—nak felel meg. A lét—
szám tehát, tekintetbe véve azt, hogy a régi Magyarországon a háború utolsó évében 92 ezer középiskolai tanulónk volt, elég magas, de nem mondható ked—
vezőtlennek akkor, ha a középiskolát úgy tekintjük. mint amelynek célja az ál—
talános műveltsóg megszerzése s nem úgy.
mint egy középső fokot, melynek csak az a rendeltetése, hogy a tanulóifjt'lság az
előfeltételt megszerezze a felső tanintéze—
tekbe való feljutásra.
A tanulók közelebbi adatait vizsgálva, * elsősorban a, magántanulók arányát, vala—
mint a tanulók nem szerint való megosz—
lását vizsgálhatjuk. A magz'intanulók aráv nya 1925/26—ban alig 8%-ot tett; a ko- rábbi tanévekkel téve összehasonlítást, azt találjuk, hogy évről évre csökkent a ma—
gántanulók aránya; 1921/22—ben ugyanis még 10'7% volt ez az arány. Erdekes meg—
ügyelnünk, hogy —— az alsó két osztálytól eltekintve —— osztályról osztályra felfele miként emelkedik a magántanulók aránya s különösen a legfelső két osztályban mik lyen magas az (L. a III. sz. táblát). A ma"
gántanulók aránya egyébként az egyes is—
kolafajok közt legnagyobb a reálgin'lnáziuv mokban (9'7%) és legkisebb a reáliskolák han (3770).
A középiskolai tanulók összes számá—
ban közel egyötödrésszel szerepelnek a leá—
nyok. A nyilvános tanulók közt 17'8%, a magántanulók közt pedig ." jóval nagyobb
)
Ill. A középiskolai tanulók osztályok szerint 1925/26-ban.
Nombre des éléves des écoles moyewnes, par classes,
1925/26.
É ! :? v e s
A nyilvános A magán— Aoaáix'méfegle'g Osztály ordinaires prímás prive's
t a n u t 6 k
(Hasse ,, m 3; a
e § ., 3 Szá—§
§ * E § ; § ?; És
_ § § W" § % § $$$-§;
1. 10.255 934 724 66 10.979 17")?
11. 10.095 93 2— 668 6'2 10.763 17'4 lll. 9.028 94'8 499 52 9.527 154 IV. 8 101 94'3 491 5 7 8.592 139 V. 5.855 913 560 87 6.415 10 4 VI. 4.996 90"! 549 9 9 54545 9 0
Vll x 4 397 878 608 12 2 5 005 81
Vlll. 417384'6 758 [5 4 4.931 8 0
Összesen 56.900 921 4.857 79 61.757 1000
Total .
Vllókra vonatkozó további
kat (kor. lakóhely. vallás. anyanyelv. ax
_-,_1__2_1_S_7É'_n_'___
32'4 % az arányuk. A nyilvános tanulók sorában elfoglalt hányadot a leányközép- iskolai tanulók száma szöktetiw magasra, bár kivételesen a liúközépiskolákban is he—
lyet foglalnak a leányok, mint nyilvános tanulók. Szám szerint 11 fiúközépiskolá—
ban (valamennyi az állam főfelügyelete alatt áll) találunk leányokat (összesen 228) a nyíl 'ános tanulók sorában. Magántanuló—
ként a leányközépiskolákon kívül legin- kább a reálgimnáziumokban tettek vizsgát a leányok (itt 25721 volt a leányok aránya a magántanulók közt). de a többi tiúközép- iskolák magántanulói közt is elérte szá—
muk a 13———14%-ot. Megjegyezhetjük itt, hogy a háború előtt (a régi Magyarorszá—
gon) 10'5%. a háború alatt (1917/18—ban) pedig 14296 __" a mostaninál tehát jóval kisebb ——— volt a leányok aránya a közép—
iskolai tanulók közt.
A tanulók osztályok szerint való megosz—
lására nézve a III. számú táblán közöljük a legfőbb adatokat s ezekből kitűnik, hogy az egyes osztályok létszáma felfelé menve fokozatosan csökken. Az 1. osztályú tanu—
lók létszámára nézve meg kell említenünk, hogy 1924/25-ig lényegesen emelkedett az;
1921/22-ben még 17'8% volt az I. osztályú tanulók aránya, 1924/25—ben már 20'3%.
Egészben véve ezalatt a három év alatt 23'5%—os emelkedést ért el ez a szám 3 jellemző, hogy éppen 1924/25-ben volt a legerősebb az emelkedés, mikor a felvételi
vizsgát eltörölték. Az 1925/26. tanévben
már a háború alatt (1915-ben) született gyermekek kerültek a középiskola pad- jaiba és így a születéseknek a háború alatt történt megcsappanása idézte elő az I. osz- tályú tanulók csekélyebb számát.
A tanulók számának en'ielkedósóvel párhuzamosan valamivel emelkedett a ta- nulóknak egy osztályra eső átlagos száma is. Mig 1921/22-ben csak 410, 1925/26-ban 42'2 tanuló jutott egy osztályra. (A ma- gántanulók nélkül 2389 ez az arányszám.) A tanév elején felvett nyilvános tanu—
lók száma a tanév végéig az önkéntes ki—
maradások folytán 4'1 %-kal, egyéb okok (halálozás, kizárás, a magántanulók közé
,való átlépés) miatt ()'8 %—kal, összesen te—
hát 4'9 %okal apadt.
A tanulóknak a különféle jellegű inté—
zetekben való megoszlására nézve all.
sz. tábla, valamint a ,,Középiskolai tanu—
lők" c. grafikOn nyujt tájékozást. A tanu—
__ 1131, _
, ,, _, _A_—AM;—
részletes adato- ,
lÁOZEDlSl/(OLI—ll
__!—
Á " TANULÓIÁ.
Eléves d'écoles moyennes.
_ ezer— mille. 1925/26 .
26 .,
25 219...—
23__ .
22" ' .Gimnázium
4 Gymnases,
21 __ ., . ; .
' Reálgcmnazmm'.
G mn es más 3.
20 __ _ y as
Reáliskola.
19__ Ecoles reates.
Leányuözépiskola.
oa__ * Ecolesgmioyennes
' deyfvlles.
a7__
16-..
is-; .
u.-- ___—._....—
V). "7 ::
D 2 - co c' ...o'
ir—o a: .: 2 : (,, ?):
£§-—§E- 0: e se,—5.3 .A
__ — a; :. —— — 4.4: -
55.25054- .E gát,—m 33.83,
m'— "C ÉS 85 04) -£ N'") )xW872 :Ptazoo—om WTO m:. L; USE :- (to Su xu au au—ct—x .t'_ Luc: Ea _ iskolákban tanulók száma. ; _ Nómbre des éléves' des écoles cí—dessus
! 'M*.sr.sz.1927.
_rt32—L
IV. A középiskolai nyilvános és magántanulóíx az 1925/26. tanév 'végén.
Éléves ordinaires et privés des écoles moysmoesK á 'la fin de l'anne'e scoluire 1925/26.
" 1227
.Honuasa g
Kor — Par áye Ressorlíss. Szülő (gvám vstb.) kkóhelye
Domicile dts parents (tutmrs, de.)
§ ! l 3 § ): § _va ;? ' v.
e ,: §, _ .c 2 3 ;; - u * m . § __ !: §
Az iskolák neme ET %% ? § §?! § § É; S' %% ÉÉÉÉ %% §
_ ; 33 a e —— sza * " _a '" w _
Genredesécozes : 543 2 :; ;: "* ? "*" Z§§§ §a§ía % 3——
o a 52 ? ;; ' :: SM; z—avi az; 522
3 g a "03 mg !. g olt" ggu'l? sf'emÉ .2'": 52
2 § 32 :; Ev § § álta S* ez;-.; 4-5
,; §s éa és 932 ; § sfí— §E§§ ESR: —6§ %%
H
Gimnáziumok §! . .
Gymnases 13.761 3.331 5.514 3.928 985 13.399 362 8.242 2.401 ; 2.737 363 1R
0/0 . . 100'0 24'2 40'1 28'5 72 974— 26 599 175 ? 199 26 ; 0'1
Reálgimnázíumok ' '
Gymnases réals 28.20 6.713 11.820 7.548 2. 123 27.642 562 18.140 5.743 * 3 656 633 32 ?
0/0 . 100 238 419 268 7 5 98 0 2 0 64 3 20'4 13 0 2 2 0 l
Ri'áliskolák , .
Écolcs réales 923 2.227 4.069 2.444 497 8.917 3 '0 6.474 1.214 f 1.443 95 11:
0/0 . 100 24'1 44 0 26 5 5' 4 96 5 3'o 70 1 1321 15 6 1' 0 (PI
Leányközépísko-
.
lák— Ecoles m0- 10.555 3.001 4.795 2.403 306 10.342 213 8.462 887 , 953 247 8
yennes de 7". füles ! lt _;
0/0 . . 100" . 28 9 45'4 22'8' ? 91 98'0 2'0 80'2 84 90 2 3 0'1
Összesen—Total 61.747 15.395 26. 108116323 3.9" 00 300 l 43? 41.313 10.245 8.789 1.338 : 07
0/0 . 100 () 248 424 26 4 64! 97'6' 2 4 66 9 16'6 14 2 2 2: 01
!7 Szülő (gyám) foglalkozása ——,— _Bflffession des pgricnts ;tuteurs) A
kbániáázaít, íplag', 1 E ' ? m
ostermeles md mm.—, . *
! .Producfion du Mines, índustríe, _ _ _ g '", .:
commerce.crédil, Professzons mtellect. 351 u
801 voíes de communí- c $,— %
sativus É "' .. v.
, -v _ , _ _7 M, ,. * ,, 7; %a §
; N .: m
Az iskolák § 6331 § t; § § ; _ § ; Ég §
neme § § "3 ] ; § § § ÉS 3 § 2 3 § ;
a s _,— 6 , . -: § : 2 ? '" § v- En
GW 2§§ 25; % % 22 § s; % § * 32
m; %% — ; % '—-;_-— ; ; És es Eg
25535 33, ; gg ; Eg 5.3, 2.5: % 52 3—5
$$$? %% * %; B*— §§ 2"; 5§§ § 3; ag ;;
323 van :— " 33 3 §§ 33 353 ÉS? %% 3.9: 153
232; 26 : És ?; t? ""a; 323 Én 533 §: a:;
ááá? 'az—33 Én § mi: 22 25 H' e.g.,. ; § m.",— nc—3*§ MÉ ",
;; ;: :: §; ; 62 at?. z§ ?; m;; m'án 532 532 2; ".s—§
_:GÉuJEN —- % _eN ;) ._._. ag Cu: wa_ "'g 925 m a—
ngg 33. .3 3-6, 55. .o: "93 —-'_ pov— _íbv, uk gko ;: ;,g
maig 1115 "Ez 63 §§ §: 'g's d§ $$$ Eu§ ɧ $$$ %: §?
Éve * E'" fog ÉP É'Ú 37: 22 aa 5": ág" Ez 352 32 ám
61 6 ' k *
0335" "m" 2 064 226 180 2 643 1 294 862 1.745 1.239 1.174 468 1. 485 56 232 93
* 'I" 150 1'6 13 192 94 6'3 127 90 8'5 34 108 0'4 1"? 0"?
Reálgimnáziu—
mok—-.Gymn r. 4.010 495 323 6 113 2.891 2.153 3.559 2.170 1. 625 1. 022 3.261 80 367 135
;lá" k 1111; . 142 1 7 11 21 7 103 7'6 126 77 5'8 3'6 11'6 0'3 13 05
S
Écolesoréales 437 138 40 2.6 16 989 85-' 1.494 441 606 326 1. 053 18 142 65 Ill; "k iák. 4' 7 1'5 04 286 10 7 9 2 16'2 4'8 6 6 35 11 4 0'2 1'5 0'7
nyls () E . .d '.
1954"? . ". 579 168 9 2 362 1.360 325 1.753 987 1.547 208 1.064 25 159 9
"A, 55 16 Ol 224 129 31 16'6 93 146 20 101 02 15 01
Össz. —-— Tot 7 090 1027 552 13 754 6.534 4.192 8 551' 4.837 4 952 2. 024 6.863 179 900 302 'I. . 11'5 1'6' 09 223 106 68 13'8
78 8'0 33 111 0.3 1'5 0'5
12. szám. ——*lk3ö ——
1.927
Vallás _ Cultc Anyaynelv Langua malernelle — -
, —— is:
Az iskolák neme ; ,- . , _ É.m_———_.—__'gy" "" how"
; . :- -.- %s, l 'T§ § § M .) § %
Genre des écoles ; * 3"! a"; g'; a': ,a-t ;? § :- § § _ 5
.5; "És' §§ f a; f? §§ %%; $$$ %? 35 ág §?
%% ÉS egekig: gr., §§ §; gs gs %% gs És.
? l!
! Gimnáziumok § 'j
vanases 7.726 239 3.107 976 21 32 1.653 7 , 13.530 201 30 231
0/0 . . 56 [ 1'7 ' 22 6 71 02 02 120 0 1 98'3 1'5 0'2 1'7
Reálgímnáziumok
Gymnuses re'/ds 16.228 464 4.978 1.946 65 72 4.428 23 27.693 408 103 511
% . . . 57'5 1'6 H'? 6 9 0'2 0 3 15"? O'! 98'2 1 4 (l'4 1 8
Reáliskoták ' ' *
Écoles réales. 5.082 63 1.130 707 19 32 2.196 8 , 8.759 446 32 4784
"x., . 550 0 7 12'2 7 7 02 0 3 23 8 D'! 94 8' 4 9 0 3 52 ,,
Leány középisko— _ ' ' ,
lak —— Eculex mo— 4.937 60 1.603 805 23 32 3.092 3 10.408 '127 20 147
yennes de 1. füles , _ , — § —
"10 . . 468 06 152 76 02 03 293 ' 0'0 986" * 1'2 - 0'2 % * 1'4 Összesen—Total U 33.923 826 10.818 4.434 128 168 11.369 41 60.390 1.182 183) 1.367
'/. . . . . . 550 1 3 175 72 02 0 3 194 -0 1 97'8 1 9 ( 0'3 2 2
szülők foglalkozása) viszont a IV. sz. táb—
lán közöljük. Az utóbbi tábla adataira nézve a legszükségesebb tudnivalókat a következőkben említjük meg. A tanulók kor szerint való tagozódásában némi elto—
lódast látunk a magasabb korosztályok javára, szemben a 12 évesnél fiatalabbak számának a csökkenésével. Ez a körül—
mény az 1. osztályú tanulók számának az apadá'sával függ össze. A tanulók vallására nézve megemlítjük, hogy a háború óta a róm. katholikusok és a reformátusok aránya növekvöben, az izraelitáké ellen—
ben csökkenőben van. Az 1921/22. tanév- ben még 23'5% volt az izraeliták aránya.
A középiskolák egyes fajait külön te—
kintve, a leányközépiskolákban és a reál—
iskolákban jóval nagyobb az izraeliták aránya, mint a gimnáziumokban és a reálgimnáziumokban. A ,,Közírpiskolai ta- nulók vallása" c. grafikonnnk egyébként szemléltetövé teszi a tanulók vallási meg- oszlását; kitünik ebből, hogy _— miként az előző években is 4—— úgy 1925/26—ban is az ág. evangélikus és unitárius tanulók ará—
nya a népszámlálási arányt meghaladja, az izraelita tanulóké pedig több mint há"
romszorosát teszi a népszámlálási arány—
nak s'ezzel szemben a többi felekezetekx aránya, amelybe döntő sullyal esik a róm. katholikusok, nemkülönben a refor—
mátusok száma, mögötte marad annak. A tanulók anyanyelvi adatai kapcsán meg- említhetjük, hogy a magyar anyanyelvű tanulók 20'1%-u (a gimnáziumokban l9'5%, a reálginmáziumokban 'l3'3%.,a
reáliskolákban 17'()% és a leányköze'pis- kolákban 41'4%)' más nyelven is tudótt. A szülői; foglalkozását feltüntető adatok ar—
ról tanuskodnak, hogy a tanulóknak mint-' egy fele a szorosabb értelemben vett értel- miségi (lateiner) osztályból kerül ki, jó 1/3 részének önálló birtokos, iparos; keres- kedő stb. a szülője $ körülbelül 15%—rarté- hető az altisztek, munkások, napszámo—
sok s egyéb (segédszemélykónt) alkalma—
zottak gyermekeinek a száma. ' - A nyilvános zés magántanulók tanul—
imányi eredményét feltüntető adatok sze—
rint a tanulóknak fele (51'0%) elégséges, több mint 1/,;-e (22'0%) jó "és alig 1/10 rész (8076) jeles általános! osztályzatot kapott a tanév végén. A többi tanulónak (18'1%) el(gtelen osztályzata is volt és pedig 9') Ap—
nak egy 38%- nak két 48- nak három, il- letve több tárgyból.
A tanulók segélyezésére nézve meg—
említhetjük, hogy az Összes (nyilvános és magán) tanulóknak 15'6%-a részesült egész, 10'5%-a pedig részleges tandíjmen- tességben. A kiosztott jutalmak száma 4.817, az ösztöndíjaké 385, mig a könyv—
és pénzsegélyeké 23. 053, az egyéb (ruha.
étkezési stb) segélyeké 1.890 volt
A nyilvános tanulók egyéb adatai kö—
ziil a következőket emeljük ki: _ 1. A II.—VII. osztály nyilvános ta—
nulói közt 7595 volt azoknak az aránya, akik az előző tanévben nem az illetö isko—
lában tanultak, hanem más iskolából jöt-
tek; legtöbb (17370) ilyen tanuló volt az V. osztalyban, aminek nagyrészt a polgári
so'
12; szám.
tiskolából felkerülők az okai; aranylag
; elég nagy (7396) még a VII. osztályban a Émás intézetből jöttek száma, míg a VI.-ban Éés VIII.-ban legkevesebb (5'6 és4'4%.)
2. Ami a nyilvános tanulók magavise—
xletét illeti, felerészük (49196) 1-es, 48'0%
_2-es, 2'9% 3-as jegyet kapott s mindössze 26 tanulónak volt 4-es jegye.
, 3. A rendkívüli tárgyak tanulása eléggé intenziven folyt, amennyiben éneket 8.690, zenét 783, szabadkézi rajzot 2.751, :gyorsírást 2.221, modern idegen nyelve—
ket (német, francia, angol) 2.353, latint 1200, vívást, céllövést 2.586, egyéb rendki—
vüli tárgyat 1877 nyilvános tanuló tanult.
4. A nyilvános tanulók 16'3%-a nem mulasztott egy órát sem; a mulasztók zöme természetesen igazolta mulasztását, míg egy kisebbik részének (4%) több-ke- vesebb mulasztott órája igazolatlanul maradt.
5. Az egészségi viszonyokra nézve a következő adatokat jegyezhetjük fel: a nyilvános tanulók sorában kerek számban 130 ezer volt a könnyebb természetü, 7.835 súlyosabb és 1.705 a fertőző be-
tegség. így átlag minden tanulóra két-
három megbetegedés jut.
6. A IV. osztályt végzett nyilvános ta—
nulók % része tovább folytatja középis-
kolai tanulmányait. Jó 1/10 rész másféle
középfokú iskolában tanul tovább, 1[10 résznél kevesebb kereső pályára lép, míg—" 1134 —
.V. sz. táblát.)
* 1927 egy kisebb töredék, leginkabb leányok, az otthonmaradtak sorába osztható. (Lásd az,
A középiskolák és tanulók számának összevetése alapján az iskolák átlagos népességét állapíthatjuk meg. A középis—
kolák átlagos népessége eszerint 1925/26—
ban ismét emelkedett, amennyiben (a ma—
gántanulókkal együtt) 406 tanuló jutott egy-egy intézetre; míg
az 1921/22. tanévben 367
,, 1922/23. ,, 376
,. 1923/24. 383
1924/25. 400
volt az intézetenkint számított átlagos ta—
nulólétszám. Minthogy a tanintézetek száma 1921/22 óta alig változott, viszont a tanulóké emelkedett, természetszerű az említett átlagos népesség évről évre való emelkedése.
Amennyiben a korábbi évekre is visz—
szatekintünk, ezzel szemben azt találjuk.
hogy 1918/19-től 1921/22-ig fokozatosan
kevesebb tanuló jutott egy—egy intézetre:
1918/19—ben ugyanis 438, 1919/20-ban 413,
1920/21—ben 374 tanuló. Ez a csökkenés az
iskolák számának szaporítása alapján állt
elő. Összehasonlítva ezeket az adatokat a
legutolsó békeév (az 1913/14. tanév) ada—
tával, amikor (a mai területen) csak 353
V. A középiskola IV. osztályát végzett nyílvános tanulók pályaválasztása 1925/26-ban.
Carrié'res choisies par les éléves ordinai'res ayant fa7t la I Ve clusse de l'école moumne, en 1995—26.
! A IV. osztályt végzet! nyilvános tanulók —— Élüues ordínaíres avant fait
la [ Ve classe de l'école moyemre
! § k ö z ii 1 — D a n !
Az iskolák neme ; "§ ;ovábbl tantiltm— u.n! continué leurs études § É § § ki § § § %
* s mü a'se i'eeM :w') EN: * § ami
Genre des e'coles ; ! §§§ ,iɧ_iN§—;'§§E §§ $$$ gat—ggg ÉÉÉ * ; 38335,
3 eget,-?,.wteagsüevügm; sees ggg M Else
* * .'£'*§lx-—ÉENɧE§RNEW§*: ;,O'V3N ,. x% a.,—*
; § .de—%a zo§3§§sss8zaczs£§§s %s%s? $$$ ge ss§§
i § §l§ gőg-88;§É§§§§2§§ §I—e'ÉEKSE 2393 gt; gaz?";
Gimnáziumok —— Gymnases '. 1.707 1.387 96 66 .15 105 25 1 12
0/0 . . . . . . . . 1000 81'2 5'6 -— 39 O'!) 6'1 1 5 O'] O'?
Realgimnáziumok— Gym-
"nases re'als . . . 3.438 2.677 183 1' 93 32 362 65 3 22
00 . , . . "., . . ' . . 100'0 -77'9, 53 00 2'7 09 105 1'9 01 O'?
Reáliskolák —— Ecoles re'ales. 1.385 1.005 159 — , 25 28 152 7 , —-- 9
v , , . ,. ., . . . . 100( 726 11-5 _. 18 2 11-0 0-5 — 0-6
" '! Leányközé'p'iskolák' — Ecoles 4;
moyennes de j. líllts . 1.571 1.010 137 43 80 45 ! 21 217 —— 18
'"!o . . . . . . 100 643 _ 8'7 2'7 , 51 29 1'3 138 —_— , 1'2
Összesen —— Total sm 1 .0-79 1575 44 ' 264 120 640 314 4' 61
[,/O . a . . ' ' - 10001 750 7'1 05
32 15 79 39 01 [08
12, szám —— 1135 —— ,_ 1927.
( A KÖZÉPISKDLAI TANULÓK VALLÁSA.
Culre des éléves () écoles moyennes
1925" 26 . Reálgimnázíumokr
Gimnáziumok
Gymnases ("Im, rám./ram. Gymnases réats
561
aal/m.
. pgfbrmá/Us
'?' ca/V/h/Ls'les
_ ág./mmm '? v - .
lui/zéniens
' : ill! 53 . ";!"
L ísraél/Yes 5-9 444
Hű!/áá teá'nyközépjskolák
* aU/I'ES Ecdlesmoyennesdejfilles
Reáliskolák' Ecoles réales
21- ()
Va/la'sa/f aránya a "ép'gSSÉgben
l192t7.
Prapaf/ian des Dul/es dans /a popular/an.
M.Sr.Sz.1927.
tanuló jutott egy iskolára, a háború után a reáliskoláké kedvezőbb (218, illetve 20'0) előállott helyzet elég kedvezőtlennek és legjobb a leányközépiskoláké (16'4.) A
mondható. különböző jellegű intézetek viszont a kö—
Iskolafajonkint tekintve adatainkat. vetkező sorrendben csoportosíthatók:
megállapíthatjuk, hogy gimnáziumaink
népessége a legnagyobb (491), a reálisko— 'a klf" kath intezetekben ' ' 235!
láké és a reálgimnáziumoke kevesebb :) kozsegirlntezete'kben ' ' 2" O'
(420, illetve 403) s legkevesebb a leány— ** YÉfOI'mHtUS ,mtfizetekbe" — 2169
középiskoláké (330)_ :l nom. katli. intezetekben , 21'4.
' Amennyiben a tanulók és tanárok szá- az izraelita, , intézetekben_ , . . 21'4,_
mát vetjük össze, a fentihez hasonló meg— az 3? huf", ev. intezeteliben ' 20."
állapítást tehetünk. Az 1921/22. tanévig az allami tetézetekben - - - 20'6)
ugyanis (Évről (rue kedvezőbb volt az egy az egyersuletlnntezetekben . . 18'9,
tanárra jutó átlagos f(mulólétszám; a jel— a. magamntezetekben ' ' ' 9.3 zett tunéxtol kezdte (iszont foko7atosan tanuló jutott egy egy tanaira A magánin—
[gosszahbodott a [M_IYZEL AZ 1918/19. tan, tézetek leltünően kedvezo arányszáma
évben 22'8 tanuló Jutottegy tan-árvai mig azzal magyar!.azható hogy ezeknek a né-1_921/22-be11 csak 18—49 Hillel) kezdve ismet pessege isukevesebb (intézetenkint átlag.
emelkedik az_útlztg s 1925/25103" ZOO-et 146T).Ltanáraik szánm viszont. nzigVObb—,
ér! el. (A háború előtt -— 1913/14-ben W mért SOk köztük HZ óraadó ilftnftl'. ( .
20'6 volt a inefffelelő arányszám a mai te- _
rületen.) Az iskolák egyes fajai közül itt '
is ;). gimnanumok helyzete a legkevésbbt ; Ko/episkoldink adatainak vázlatos is' kedvezo ' ("24' 1) :) i'eíilgimng'izmmoke és mmtetesebol is kitűnik hogy(7 ;17 iskolái
; ' r !
