Polgári iskoláink az 1925/26. tanévben

10. szám.

;928—

Magyarország kiszámított népessége (a természetes szaporodás alapján) az 1926. év végén 8,457.852 lélek volt. E né- pesség vallásfelekezetek szerint való meg- oszlásának arányaiból az tűnik ki, hogy a katholikus felekezetek aránya kifejezet-

ten erősbödött, a reformátusoké egy ár- nyalattal gyöngült; a zsidóké szemmellát- hatóan hanyatlott. Az anyanyelv szerint való megoszlás adataiból jól kitűnik a magyarok erősödése.

Szabó Béla dr.

Polgári iskoláink az 1925/26. tanévben.

Ecoles bourgeoises de la Hongrie dans l'année scolaire 1925/26' Résume'. Gest il y a prés de 60 ans

gu on a des e'coles dites bourgeoises en Hon- grie, elles sont destinées a satisfaire les besoins des classes agricole, industrielle et ouvriere Par une loi récente, ce genre d école fut développe' en école moyenne autonome, ayant des inspecteurs spéciaua: et une orga- nisation analogue a celle des écoles secon- daires. Depuis, les écoles bourgeoises con- stituent un genre d'école de 4 classes, superposé aux 4 classes de l'enseignement primaire et correspondant aux 4 classes in- férieurcs de l'enseignemcnt secondaire, avec cette diférence, gu'elles— ont pour but de don- ner une culture générale pratigue et de préparer les éléves aux écoles moyennes technigues.

Nos données (voir les tableauoc ] et II) montrent le rapide développement des écoles bourgeoises. Elles ont tellement supplanté les écoles primaires supérieures appartenant au meme groupe et dune organisation pareille, gue dans la Hongrie actuelle, il ny a plus olécole primaire superieure. En 13 ans, de 1913/14a 1926/27, le nombre des écoles bour—

geoises sest accru de 8250/0 Comme le ministére de llnstruction publigue projette dlcn établir plusieurs encore il est probable gue bientőt, le nombre en atteindra celui des écoles bourgeoises de la Hongrie ancienne a

la fin de la guerre

Les tableauac III, IV et V présentent, d'une faeon détaille'e, la répartition territo- riale de ces écoles ; le tableau VI indigue par giii elles étaient entretenues, ainsi gue

le nombre oles professeurs et des éleves.

Le personnel enseignant a con- sidérablement augmenté aprés la guerre (de 45'80/0 en sept ans). Il faut tenir compte ce- pendant de ce gue les écoles étaient surpeuplées alors: en 1.918— 1919, sur un professeur, il y avait 30'2 éléves, contre 22'5en 1925—1926.

Tandis gu'au commencement, le nombre des professeurs augmenta plus rapidement, par ceux réfugiés des, territoires détachés de la

guerre dans le personnel enseignant, il y avait plus de femmes gue d'hommes, mais dans lannée scolaire 1925—1926, les hommes étaient de nouveau en majorité (55'30/0)

Depuis la guerre le nombre des éleves augmentait dannée en année; il na dimi- nué gu en 1925—1926', lorsgue, par suite de la décroissance des naissances pendant la guerre, baissa *fort (17'00/0) le nombre des éléves de I" classe. D'ailleurs, par rapport a liactuel territoire de la Hongrie et arannée scolaire1913—1914, en 12 ans le nombre des éléves s*accrut de 45'30/0.

Les écoles bourgeoiscs avaient 100/0 d'éléves

privés. La proportion oles gargons allait en aug- mentant; celle des filles diminuait d'année en année; toutefois, en 1925—1926, la propor—

tion oles űlles était supérieure a la moitie'.

Pour la répartition oles éléves par classes, voir le tableau VII ; pour leurs données in—

dividuelles, le tableau VIII; pour les car—

rieres choisies par les éléves de guatrieme, le tableau IX. Le tableau X indigue, par classe, le nombre moyen oles éléves.

Polgari iskoláink az utóbbi években

emelkedtek ki abból a keretből, amelyet

még az 1868.—i népoktatási törvény szabott reájuk. Közel 60 éves mult után, fejlettsé—

giiknek megfelelően, önálló középfokú iskolává alakultak; 1924—ben megjelent az első polgári iskolai rendtartási szabályzat, a jelen év folyamán (június havában) pedig szentesítést nyert a polgári iskolai törvény, az 1927. XII. t.—c. Ez a törvény a polgari iskolát a középiskola mintájára szervezi át, önálló telü"hyelettel és rendtartáSSaI; meg- jelenése mindenesetre kiemelkedő esemény közoktatásunk történetében. Ez a körül—

mény, kapcsolatban azzal, hogy a polgári iskolák a háború óta igen jelentős fejlődé—

sen mentek keresztül s további fejlesztésük a kultuszkormúnynak most is elsőrangú

10. szám.

mert az 1924/25. tanév óta a statisztikai fel-

vétel is az új helyzetnek megfelelően bővült.

A polgári iskolákra vonatkozó legrégibb adataink szórványosak és nem is hivatalos jellegűek. Rendszeres adataink csak az 1880. évtől kezdve vannak erről az iskola- fajról, valamint az ezzel egyszerre szerve- .zett s azonos célú felső népiskolákról. A felső nép— és polgári iskolák fejlődéséről áttekintő képet nvujt az I. sz. tábla.

A népoktatási törvény meghozatalát kö-

"vető tíz esztendőben —-— többnyire a váro- sokban -— nagy számmal nyíltak meg a felső nép— és polgári iSkolák: 1873-ban 76, 1878-ban pedig már 161 ilyen iskola műkö- dött. Az 1873. évben még a fiúiskolák száma volt nagyobb (22-vel), később (1878-ban) már eggyel több leányiskola működött s ettől kezdve a leányiskolák állandóan túl- súlyban voltak.

Szembetűnő egyébként, hogy amíg a polgári iskolák száma 35 év alatt ötszörösre

növekedett, a felső népiskolák száma bár eleinte nagyobb volt, mint a polgári iskoláké m a nyolcvanas évek közepétől kezdve fokozatosan visszaeesett, úgyhogy a .háború végén (1917/18—ban) már csak 4 felső népiskola működött, polgári iskola pedig 550 és pedig %o (részben fiú—.

%a részben leányiskola. (A nevezett 4 felső népiskola az elszakított területekre esett s így a mai Magyarországon nem ma—

—929 _—

radt ilynemű iskola.) A felső népiskolák megszűnését kevésbbé célszerű szerveze- tük okozta; ezt az iskolafajt ugyanis a tör—

vény az elemi iskola hat osztálya fölé állí- totta, a fiúk részére 3, a leányok részére 2

évfolyammal; elvégzésük így (a fiúisko- láknál) több időt vett igénybe, mint a pol- gári iskoláké s ezenkívül általában keve- sebb képesítést is nyujtottak.

A háború után a polgári iskolák fejlő- désében egy újabb, rendkívül kedvező kor- szak nyílt meg. Az I. sz. táblából is kitűnik már, hogy az 1920—1925. évötöd alatt a polgári iskolák száma olyan arányban sza- porodott, aminővel a régi Magyarországon egyik hasonló tartalmú időszak alatt sem.

Legfeljebb a 80-as évek első felének a sza—

porulata közelíti meg ezt a gyors fejlődést, 29'6%-os arányszámával.

A polgári iskoláknak külön a mai Ma- gyarországon —— 8 év alatt —— elért fejlődé- sét részletes megvilágításban a II. sz. táblán mutatjuk be. Végigtekintve az itt bemuta—

tott éveken, azt találjuk, hogy a gyarapodás az 1920/21. tanévben volt a legerősebb, innen egészen 1923/24-ig fokozatosan

vesztett erejéből, de a következő tanévtől

kezdve már újabb lendületet vett. Hét év alatt így az iskolák száma összesen 55%-kal

emelkedett. .

A polgári iskolák területi megoszlásárar nézve a Ill—V. sz. táblák tájékoztatnak. A l. A felső nép- és polgári iskolák fejlődése 1879/80-tól l924/25-ig.

Déreloppemení des évoles primaires supe'rieures et des écoles bourgeoises de 1879/80 ("1 1924/25 .

llAziskolák száma 3 m:— 3 § mi§ §

! , ll Aombre des ccoles ; §.) %% em ;) gé §É'i len—')

lan—ev : Tamara % mi, sw? § es áss vá?— es;

* , _ 'lFelső nép- isktina — 0 '3 ! § a ÉÉ a 's _ §? a: 35 m 3 E 'S .

Annee scolawc iskola Ecoles Osszesen § 53 355 §; "§ %% 3§§ §§§ § t§

_ N,,YÉTZZP. 5521; "M § % s § ;; 2 % § ; § %% $ zás § % s

l

Régi Magyarország Hongrie ancimme

1879/80 ... 71 101 172 —— 944 — 11.991 _

1884/85 . ... 79 144 223 29'6 1.326 405 17.657 478

1889/90 . . 64 164 228 2'2 1.443 8'8 22.585 27'9

1894/95 47 282 279 223 1.791 24'1 34.518 528

1899/900 ... 27 296 323 15'8 2.348 311 48.169 395

1904/05 . . . . 24 869 393 217 3.017 285 58.349 21'1

1909/10 . l 12 460 472 201 3.822 267 , 82.796 419

1914,"15 . l 6 § 538 544 15'2 4.212 10'2 103737 25'2

Mai Magyarország" É Hongrie (lc-melle ! *

1919/20 . . . . . . . ! _ 268 268 —- 3.154 — 75.351 ——

1924/5253 . . . — . . . : ..,,_ 359 359 339 3.648 15'6 90.776 204

: i

1) Hitoktatók nélkül. —— Non compris les mait—res de religion.

64*

—— 930 —

II. A polgári iskolák fejlődése a háború után (1918/19—1925/26).

Developpement des e'coles bourgeoises aprés la guerre (1918/19—1925/26).

es :; ': .t: § ,: §.

§ ?: § 13 AS; A nyilvános és mafrántanulók száma 513 A§

N § '" .? 4.2 i'— b %i ÉA

Tanév ; §; _. ?: ggg vi ÉL Nombre des éléves publics et des élén. prive's :í ál

A'rme'e %É §a§ ÉÉa Él ag ; §L Ég

' ..a a; 53: % ;!" o '.g_ '.____

scolazre Éz § §; §? § ÉÉ "§; É'É fiúk o/ leányok 0/ Összesen §"; §?

§ 2 Ég; ;; § (; § a. § 3 ;; % gargons o füles " Total § § ; 5

1918/19 253 — 2.653 — 31.188 39 0 48.863 610 80.051 —

1919/20 268 59 3.154 4—18'9 30.024 39 8 45.327 603? 75.351 — 5'9

1920/21 312 16'4 3.406 —§— 80 31.530 416 44.175 5852 75.705 —-§- 05

1921/22 328 51 4.040 —i—18'7 34.134 43'4 44'521 56'6 78.655 4— 39

1922/23 339 34 3.719 — 79 38.262 45'3 46.192 54'7 84.454 —[r- 7'4

1923/24 348 26 3.774 %— 15 40.989 46'2 47 687 538 88.676 %- 50

1924/25 359 3'2 3.648 — 3'3 42.232 46'5 48.544 53'5 90.776 4— 2'4

1925/26 392 9'2 3.868 4— 6'1 40.241 46'2 46.920 5528 87.161 — .4'0

1) Hitoktatók nélkül. —— Non compris les maílres de religion.

III. sz. tábla lörvényhatóságonkint tünteti fel az iskolákat. A vármegyék közül e sze- rint Pest megyére az iskoláknak 23%—a esik. Pest megye után Békés, Tolna és Szol- nok megye területén van legtöbb polgári iskola. A városok közül viszont Budapestre

az iskoláknak közel 1/5 része jut. A IV. sz.

tábla adatai szerint az iskoláknak éppen felerésze (tj. és rt.) városok területén, mig a másik felerésze községekben működik. A liúiskoláknak nagyobb száma jut a közsé- gekre, míg a leányiskolák közül a vámsok III. A polgári iskolák törvényhatóságonkint' az 1925/26. tanévben.

Ecoles bourgeoises par comitats et villes munícipales, amnée scolaire 1925—1926.

. . . ü'n' ;) . . %% §

Tórvenyhatósag § % ? § .: Törvenyhatósag § § 's § §

Comitats et villes munícip. ÉÉ ?: §§§ § § Oomitats et uilles mumícz'p. ÉÉ § Egg §, §

Éma gun; ne % ÉM?) Sur; énis

Vármegyék Veszprém . . . . . . . 4 7[ 11

Comitats Zala. ,. . . . . . . . . 4 6 §; 10

Abaúj-Torna _ _ _ Zemple" ' - 2 l 5 l 7

BácsBodI—Og' 1 1 2 Ö s s z e s e n -— Total 122 159 ) 281

Baranya . 2 8 5 5 ,,

331155. 2 2 13 Törvénybatósági

Borsod, Gömör és Kishont '). 2 3 5 J o'g ú V a IRS 0 k ;

Csanád, Arad és Torontál 1). 2 2 4 V'WS mumczpales

Csongrad. . . . . * 1 4 5 Baja 1 2 E .;

Fejér . . . . 3 2 5 ' ' , É *

Győr, Moson és Pozsony 1) — 1 1 gggi'gggg' 2; 4513 l 7;

?de ' ' ' É É 13 Györ . . 2 3. l 5

eves . . .- ,

Jász-Nagykun-Szolnok 7 10 17 ÉÉÉÉÉÉgÉ'Sárhely _1 í [ 5;

Komarom és Esztergom ') . 3 4 7 Miskolc 3 a ; G

Nógrád és Honti) . 3 3 6 Pécs 1 § § ;;

Pest- Pilis- Solt-Kiskun 39 50 89 Sopron 1 3 f ;;

gomogy ' § § lá Szeged . 2 3 3 5

opron . ;

Szabolcs és Ung .)' _ 3 5 8 Székesfehérvár. . . . 1 1 _ 2

Szatmár, Ugocsa és Bereg 1) 2 2 4 Ös szesen —— Total ll 41 70 1 111

Tolna... 7 11 18 !:

Vas. . . . . . . . . . l 6 8 14 Mindössze —— Total général 163 229 392

—-

10. szám — 931 1927

IV. Apolgári iskolákaszékhelyül szolgáló község (város) közigazgatási jellege és népessége szerint az 1925/26. tanévben.

Ecoles bourgem'ses suirant le caractére administratví et la, population des communes (miles), année scolaz're 1925—1926.

A polgári iskolák Ecoles bourgeo'ises

közül — commune (ville) mi elles fonctionnaient

N 3 ,üw _ lé is 48 ;) commune (villeLde

3 E $$$ ' %u %S E,",É '-'-" l l ) l l ::

Az iskolák neme § 'S§ * "a B* m§3£ .. .. ;. .. 3

o l ,? 3 ? § 'astw % 2 s s s Sa

Genre des e'coles § m;; mi 1 És "$$$ $$$ %% 33 33 Én Én: Én Évg ) _,a—2-3 EAK? mm "533—_{. ...}01?_{. .} " l : §i€§ 93 T': "(E 75 "f': g§§

_ a, § " Na

:); W'" "D* ***—§ (Dixon-o'— §lo l§ o§ os o§ § o ir:

a s aan-%s:%s es? *a " m ,, ?" "

§ 33" 3 M E "* 0 lakossal bíró község (város) —— habítants

N

m t e r ü 1 e t e n m ű k 6 d o t t

Fiúiskolak —— Ecoles de

(]arpons . . 163 41 34 88

% 1000 25"? 20'8 54'0

Leanyískolák—— Ecoles de

]. fizles . . 229 70 53 106

0/0 . 1000 306 231 463

52 51 60 13 48 42 7 8 4 41

31'9 311? 368 8'0 307 258 4'3 4'9 2'4 23'9

84 69 76 17 61 49 16 14 5 67

36'? 301 33'2 7'4 25'8 214 7'0 6'1 2'2 30'1

392 1000

111 283

87 22'2

194 495 Összesen —— Total.

%. . .

,A népesség arányszáma a köz- segeknek (városoknak) a tábla fljében jelzett csoportjában — Nombre proport de la popu- laííon dans les groupes de com- munes (villes) índígue's dans

I'm-léte du tableau . 100'0

136 120 136 30 109 91 23 22 9 108

34"? 306 34'7 7'7 27'8 23'2 5'9 5'6 2'3 27'5

208 131 66'1 48'7 11'2 9'7 4'6 4'8 22 188

mondhatnak magukénak többet. Az is meg- állapítható adataink alapján, hogy a pol—

gari iskoláknak több, mint 2/3 része olyan

városokban, illetve községekben van, ame—

lyek megyei, illetve járási székhelyek, míg 1/3 részük a többi községekre jut. Ennek a

megállapításnak azért van jelentősége, mert a polgári iskola az egyes járások kö—

zépfokú oktatási igényeit van hivatva ki—

elégíteni és a törekvés az, hogy lehetőleg minden járásnak legyen ilynemű iskolája.

Népesség szerint vizsgálva az iskolák szék- helyeit, az 5 ezren alúli lakossal biró köz—

ségekre az iskoláknak még 1Im része sem

jut, ellenben több, mint felerésziik az 5—20

ezer.) a többi (jó a/m) részük pedig a 20 ezer- nél löbb lakossal bíró községekben (váro- sokban) műköxdik; az utóbbi csoportban

?l'm résznyi) hányad. A népességnek a váro-

sok és községek közt való megoszlása (az

1920. évi népszámlálás szerint ugyanis a népesség 3% része a városokra, 2/3 része a községekre s ismét körülbelül felerésze az 5 ezren aluli községekre jut) azt mutatja, bo"t,y a községek lakossága (a városi köz—

öntok távolabbi környéke) a népesség (arányához képest éppen nincs ellátva kellő számú polgári iskolával.

(azonban Budapestre jut egy jelentős (közel ,

Az V. sz. táblázatunk egy másik oldal—

ról világítja meg a polgári iskolák területi elhelyezkedését, amennyiben arra mutat, hogy a községek (városok) egyes csoport—

jai milyen mértékben vannak polgári isko- lával ellátva és iskoláik milyen neműek. E szerint 3.242 olyan község közül, amelynek 5 ezren aluli a lakossága csak 19- nek míg az 5—30 ezer lakossal bíró 200 község (város) közül már 129— nek van polgári isko—

lája; (a törvény szerint azo.—000 nél több la—

kossal bíró községek, ha nincs polgári

iskolájuk __ ilyen tehát 1925/26-ban 71

volt—— polgári iskola felállítására kötelez—

hetők); a 30 ezernél több lakossal biró Vá- rosok (Budapest kivételével 23 ilyen váro- sunk van) mind el vannak látva polgári is- kolával; vannak vidéki városaink, ahol öt, sőt egy olyan is (Miskolc), amelynek terü- letén hat polgári iskola működik. A rt. vá- rosokat külön tekintve, ezek közt csak há—

rom van (Hajduhadház, Hajdunánás, Mező—

túr), amelynek nincs polgári iskolája. A

községek (összesen 3.411) közül viszont csak 120—nak a területén működik polgári iskola. A megyei székhelyek közül csak egy (Szikszó,Abaúj—Torna megye megmaradt részének székhelye) van polgári iskola nél- kül, míg a járási székhelyek közel felerészé-

10. szám. ——-932— 1927 V. A községek különbözö csoportjainak polgári iskolával való ellátottsága az 1925/26. tanévbenű)

Comment les diférents groupes de communes étaz'ent, dans l'année scolaire 1925/26, pourvus (l'école bomgeoise.

a! 72 A polgári iskolával biró községek (városok) — Communes (m'lles) ayant

§ § une ou plusieurs écoles bourgeoises

% 3— megoszlása aszerint, hogy területükön

A községek (városok) %" § , leur répartition suit/ani gue, sm' leur territoíw, il y amit

. . m : M M u a; §, N a s; u u §, u a .,

csoportjai § § § % 'a We Éven gv§ gun—e gaz—ye garas giai—e ,

ö§ § § §", §", §§M§§X§§Zl§§3 ÉÉÉ—Áim—J

Groupesdecommunes _gv, _. v§ haw xm _vsumu'é'umueu N§amvgumugu

(Ul—nes)

zza—§

?

;?

§§§ §§§ § §§

§§

§§ 23 §§ § §§ §. §§

gg ; fa f:; gm- f_§.§fN§§f_§.§§N§§-§§§§§§§§

(: 4 *

*: § § polgári iskola működött

!

5 ezren aluli lélekszám

Au—dessous de 5000 habitants 3242 19 2 6 —— 11 — — —— —— ——

5—10.000 ,, 130 65 7 16 1 39 2 — — — —

10—20.000 ,, 56 51 7 10 — 30 3 —— — 1 —

20—30000 ,, 14 13 — 5 1 5 2 —— —— — —

30—40000 ,, 11 11 —— 3 — 6 1 1 —— —— —

40—50.000 ,, 4 4 —— —— _ 3 1 _ __ — __

50 ezren felüli ,,

au—dessus de 50.000 ,, , I) 8 8 —— 1 — —— 1 —— 1 4 1

1

!

Tj. város '

Villes mumcip. 1) 10 10 —— 1 — 1 3 1 -— 3 1

Rt. város

Villes á conseil organise' 44 41 — 9 1 22 6 — 1 2 ——

Község

Communes ... 3.411 120 16 31 1 71 1 — — -— ——

Megyei székhely

Chefs—lieu de comitat . . l) 24 23 — 2 — 11 6 1 — 2 1

Járási székhely

Chefs-lie—u d'arrondiss. 131 68 3 17 1 45 1 — -— 1 ——

Egyéb község (város)

Autres communes (villes) 3.310 80 13 22 1 38 3 — 1 2 —

.. ') §

Osszesen —— Total 3.465 171 16 41 2

1) Budapest nélkül, amelynek területén 27 flú- és 47 amit 27 écoles bourgeoises de gazgons et 47 de i. füles.

nek nincs ilynemű iskolája. Végül érde- kes megállapítani azt, hogy a 171, polgári

iskolával bíró község (város) közül 16-nak

csak űúiskolája, 41-nek csak leányiskolája, 94-nek egy fiú- és egy leányiskolája, 2-nek két leányiskolája, 18-nak pedig kettőnél több polgári iskolája van.

A polgári iskolákat fenntartóik szerint vizsgálva (1. VI. sz. tábla), a fiú- és leány—

iskolák közt lényeges eltérést látunk. A fiú- iskolákat közel felerészben az állam, ne- gyedrészben a községek tartják fenn, míg

a leányiskoláknál az állam (35%) és a köz- ség (%%) mellett a róm. kath. egyház (leg-

inkább a szerzetesrendek) szerepel fenntar—

leányiskola volt. —— Non compris Budapest, gut—,

utáni állapottal vetve össze az összes pol-—

gári iskolák jellegére vonatkozó 1925/261 tanévi adatainkat7 azt találjuk, hogy az állam mozdította elő leginkább a polgári iskolák szaporodását (növekedés 7 év alatt 77 '8%); ezután sorrendben a róm. kathh iskolák (növekedés 59'5%), majd a közsé-—

giek (növekedés 14'1%) következnek. A, kisebb csoportok közt feltűnő a magánis—

kolák számának a gyarapodása: a háború után csak 12 ily iskolánk volt, míg 1925/26—

ban 28.

A két í'őcsoportnak, nevezetesen a flú- és.

a leányiskoláknak, a megoszlási aránya 41'6—58'4% volt, míg 1918/19-ben 37'2—

rasű NÉPJSKBLÁK

Ecoles primaíres supérieures

00 0 0 100 200

AFELSÖ NÉP-ÉS POLGÁRI ISKOLÁK FEJLÖDÉSE.

Dévetoppement des écoles pvimaires supéríeures et des écules bourgeoises.

POLGÁRI ISKOLÁK

RÉGI MAGYARORSZÁG.

HONGRIE ANCIENNE.

300 400 ,500

l !

neve—an

[ _ l

1884—85

Hi ll

1889—90

l

Összes isko/ák

Tny/es /es áta/es Mills/valák

! [ca/es de gargans

§ leányiska/ák

* [ca/es dej. ['?'/les

HH!

1894—95

1899—00 "

mu

1904—05

lllll

1909—10

EE!

1914—15

1919-le

i)!

)924— 25 A

M.St.Sz.1927. _{l l _ l}

lódás állott be; a növekedés aránya hét év

alatt ennél a csoportnál 73'4%, míg a leány—

iskoláknál 44'0%.

Az iskolaegységekről és az iskolák szer- vezetéről szólva, meg kell még említenünk, hogy valamennyi polgári iskolánk négy osztályos. Az új törvény is csak ilyen isko- lát ismer. (Kivételesen szerepelnek ugyan a tanulók közt V. és VI. osztályúak, de ezek magántanulók, akik a régi tanterv szerint vizsgáznak.) A polgári iskolák legnagyobb részének meg is van mind a négy évfolyama, csupán 37 ú. n. nem teljes iskolánk (köztük 20 magániskola) volt és pedig 8 iskola egy, 25 iskola két és 4 iskola három évfolyam- mal. Ezek az iskolák is azonban, mint új intézetek, fokozatosan kiegészítik évfolya- maikat.

Leszámítva a nem teljes iskolák hiányzó _, osztályait, polgári iskoláink osztályainak összes száma 1.468 lenne; ehhez a számhoz azonban még 759—et, a párhuzamos osztá-

lyok számát (242 az állami, 447 a községi

és 70 a többi iskoláknál) kell hozzáadnunk,

hogy a tényleg működő összes Osztályok számát (2.227) megtudjuk.

*

A polgári iskoláknak a háború alatt történt szaporodásával szemben a tansze—

me'lyzet gyarapodása nem tartott lépést. A háború első évében jelentékenyen megcsap- pant létszám utánpótlása a háború folya- mán nem történt a szükségnek megfelelően;

közvetlenül a háború után pedig már rend-

kívül magas volt a tanulók száma, ami a

tanári személyzetet is erős feladatok elé állította. (Meg kell itt jegyeznünk, hogy a polgári iskolai tanerők a háború után az addigi tanítói cím helyett tanári címet kap- tak.) Iskolapolitikánknak ekkor, már csak az iskolák túlnépessége miatt is, teljes erő—

vel folytatnia kellett a polgári iskolák s ezzel együtt a tanári személyzet szaporítá—

10. szám. ——934— A 1927 sára irányuló tevékenységét. Ez utóbbinak

volt a következménye, hogy a tanárok száma 7 év alatt (1925/26-ig) 45'8%—kal

gyarapodott s amíg a háború előtt (1913/

1914-ben) a mai területen 2.362 polgári is-

kolai tanerő működött, 1925/26-ban 3.868 volt a számuk. A 12 év alatt beállott gyara—

podás (GS-770), amely egyébként teljesen egyenlő arányú az iskolák számszerinti

emelkedésével, elég kedvezőnek mondható, ha számbavesszük, hogy a tanulók számá- nak a növekedése ugyanezen időszak. alatt (ll—5370) nem ért el hasonló arányt. Egyéb- ként azonban a tanszemélyzetnek ez a nö—

velése, bár számszerűleg a mai Magyaror—

szágon csaknem annyi tanerő működik, mint a régi_ teljes Magyarországon, egyál—

talán nem túlzott, hanem szükségszerű do—

Vl. A polgári iskolák főbb adatai jelleg szerint az 1925/26. tanévben.

Donne'es principales des écoles bourgeoises, (Paprés le caractére, année scolaire 1925—1926.

A tanév végén jelen volt —— Eléves présenls

_ , , _ Az iskolák A tanárok á la fin de Vannée ssal: ,

Az ISkOIak neme es Jellege Ecoles Professeurs nyilvános magao— 35553; 11212??- 6;

Genre et caractére des écoles * WWW '"WS priv. au total 53237; 0/0 573312; % tanulók száma -— nombre %

Fiúiskolák — Ecoles de gargons '

Állami — d'Etat ... 86 528 807 48'3 17.705 02.516 20.221 503

Községi —-— communales ... 41 251 608 36'4 13.924 3)1.196 15.120 376

Róm. kath. — cathol. r... 12 74 87 52 1.761 *) 232 1.993' 48

Református — calvim'stes . . . . 3 18 28 I'? 349 273 622 1'6

Izraelita — israc'lites ... 4 25 44 26 844 142 986 25

Társulati — de Société ... 7 48 53 32 918 62 980 24

Magán — privées ... 10 61 44 26 319 —— 319 08

Összesen —— Total. 163 1000 1.671 1000 35.820 4.421 40.241 1000 Leányískolák — Ecoles de j. filles

Állami —— d'Etat ... 80 34' 730 332 13.553 5)1.042 14.595 311

Községi — communales ... 55 240 718 327 15.845 565 16.410 350

Róm. kath. — cathol. r. ... 55 2510 456 20 7 9.958 1.595 11.553 246

Református —— calvinisles ... 9 39 79 36 1.459 147 1.606 3'4

Ag. hitv. ev. — luthértermes . . . 2 09 21 1-0 317 28 345 0-7

Izraelita — is'raéliies ... 6 26 62 28 1.39 79 1.474 3'2

Tarsulati — de Société ... 4 18 28 13 177 49 226 05

Magán —— privées ... 18 79 103 471! 711 — 711 15

Összesen —— Total. 229 1000 2.197 1000 43.415 3.505 46.920 1000 Fiú- és leányiskolák együtt —

Ensemble des écoles de gargons et de j. űlles

Állami —- d'Etat ... 166 423 1.537 39'8 31.258 3.558 34.816 400 Községi — communales ... 96 245 1.326 343 29 769 1.761 31.530 362 Róm. kath. — cathol. r. ... 67 17'1 543 140 11.719 1.827 13.546 155

Református —— calvinistes ... 12 31 -107 28 1.808 420 2.228 25

Ag. hitv. ev. —— luthériewnes . . . e 0-5 21 0-5 317 28 345 0-4

Izraelita — ismélites ... 10 26 106 27 2.239 221 2.460 28

Társulati — de Société . . . - 11 28 81 21 1.095 111 1.206 14

Magán —— privées ... 28 ?'1 147 3'8 1.030 ——- 1.030 12

Összesen — Total. 892 1001)

filles. —— 3) Ebből 38 leány. — Dont 38 j. filles. — 4) Ebből 24 leány. — Dont 24 j. filies. — 5) Ebből 12

* '_10. szám.

——935—Á

* A POLGÁRI ISKDLÁK TANÁRAI.

Professeurs des e'coles bourgeoises.

l

'

_ t'RÉGl' MA'GYAansiÁG , ; 'MA! MAGYAROÉSZÁG f:"

Hggggie, an.?jenne Hongrie acruelle

f

, Umm—() ÚSSIES/EHEI'Ú'Á Ensemb/e du person/754 ense/gnan/

és a tanulók számának a fejlődésére egy pillantást vetünk s látjuk, hogy a ta- nulók magas számára nézve még inkább áll az, hogy megközelíti a régi terület létszámát. (L. az I. számú táblát.) De különben is, a régi Magyarország adatait szemlélve az említett táblán, azt találjuk, 'hogy a háború előtt —- kettő kivételével — bármelyik évötödben erősebb volt a polgári iskolai tanerők gyarapodása, mint a mai Magyarországon az ugyanott feltüntetett

1919/20 _ 1924/25-65 évötödben (15-6%).

' Az utolsó 7 évre nézve figyelembe kell vennünk még azt is, hogy a létszám emel- kedése csak két évben (az 1919/20. és az 1921/22. tanévekben) volt jelentősebb, ami a menekültek elhelyezésével is összefügg s ezután három olyan év következett, a lét—

, ,, , o————-—————o fér/7 Hammes

,, [ , ,

"" * 0-— — — _ ., _ a:) Női " Femmes

(; " * ; í "*** "J " " ,,..,,

M.StSz 1909— _ _ _ - _ ! _ _ _ _ 1917— 1918— _ _ _ _ _ _ 1925-

19" 10 m n 11 12 '12 13113 HJM 15 1518116 17 18 19 19 20120 21 21 22 22 23 23 24 24 25 25

log s könnyen érthetővé válik, ha az iskolák számesökkentés ideje, amikor már ismét

visszaesést látunk. (L. a 11. sz. táblát.)

A polgári iskolai tanárok közelebbi személyi viszonyaira nézve alább néhány (1925/26. tanévi) adatot sorakoztatunk fel.

A tanároknak 43'2%-a a üúiskolákban,

56'8%-—a pedig a leányiskolákban tanított.

Közel 4/10 részük az állami, 34'3% pedig a községi, 14'0% a róm. kath. intézetekben nyert alkalmazást. A tanulók számához vi- szonyítva, az állami iskolák tanerővel való ellátottsága kedvezőbb, mint a községi, illetve a róm. kath. intézeteké. A fiúiskolák—

nál egyébként együttesen 84'7% jut a tan- szeme'lyzetből az állami és községi isko- lákra, míg a leányiskoláknál a tansze—

mélyzet 86'6%-a három csoportra —— az állami, községi és róm. kath. jellegű intéze—

tekre— esik. (L. a VI. sz. táblát.)

10. szám. *

Az 1925/26-ban működött tanszemély- zet 1/10 része csak mellékfoglalkozásként ta—

nított a polgári iskolákban. A mellékfoglal- kozásként tanító tanerők száma meglehe- tősen hullámzik: 1921/22-ben 15070, 1924/

1925-ben 7'3% volt az arányuk. (Alábbi részletes adataink egyébként nem terjednek ki a tanerőknek erre a csoportjára.) E sze—

rint azoknak a tanerőknek, akiknek egye—

düli (76'5%), illetve, ha több iskolában is tanítanak, l'őlioglalkozásuk (13'0%) a pol- gári iskolában való tanítás, 1925/26-lian 3.461 volt a számuk. Ezek közt 55'3% fér- íit és 44'7% nőt találunk. A nők aránya tehát a leánytanulók felénél nagyobb száma ellenére a tanszemélyzetben jóval kisebb a i'érfiakénál. A háború alatt (l916/l7-ben) ()8%, sőt még 1920/21-ben is 6670 volt a tanárnők aránya; 1921/22—ben már 57%-ra szállt le az arány és ezen a színvonalon 1924/25-ig meg is maradt. Az 1925/26. tan—

évben a ki nem nevezett női tanerők nagy részének a helyébe férfiak kerültek és fő- kép éppen a leányiskoláknál; 1924/25—ben ugyanis a fiúiskolákban 24'796, 1925/26—

lvan pedig 27404; női tanerő tanított, míg a leányiskoláknál ugyanekkor 81 § % -ról 59'6%—ra szállott le az arányszámuk s így a leányiskolában tanító férfiaké l7'9%-ról egyszerre 40'4%-ra emelkedett.

A tanerők 9'0%-a volt egyházi egyén (kevés kivétellel apáca); a rendes tanárok (igazgatók) aránya 80'7% volt, a helyette—

sek, óraadók stb. aránya pedig 19'3%, míg a háború után 74'6%, illetve 25470 volt ez az arány; tehát a rendes tanárok javára mutatkozik az eltolódás. Minősítés szerint a következő a polgári iskolai tanerők meg- oszlása".

polgári isk. tanári oklevele volt (ig'Ro/o-nak egyéb középf. tanári oklevele volt 8'6 ,, elemi iskol. tanítói oklevele volt 8'1 ,,

egyéb (rajz-, kézimunka—, ének-, ,, torna— stb.) tanári (tanítói) ok— ,,

levele volt . 16'9 ,,

más minősítés alapján tanított 1'60/0.

A tanárok anyanyelvét illetőleg meg—

említhetünk annyit, hogy köztük a magyar anyanyelvűeken kívül egy csekély hányad (1270) más —— főként német anyanyel—

Vűt találunk; vallásra nézve Viszont a taná—

rok 7()'5%—a róm. kath., 13'3%-a reformá- tus, 9'0%-a ág. ev., 5'1%—a izraelita volt;

a róm. kath., nemkülönben az ág. ev.

—936—

1927

megfelelő vallású tanulók arányát (62'8

ugyanis a róm. kath. és 61) az ág. ev. tanu——

lók %a).

Az imént tárgyalt tanerőkön kívül még 773 bejáró hitoktató működött a polgari is—

koláknál és pedig 355 a fiú- és 418 a leány—

iskoláknál.

*

A polgári iskolák tanulóinak száma a háború után évről évre fokozatosan emel- kedett. A tanulói létszám gyarapodásának ebben a t'olytonosságában csak két megsza-

kadást látunk, az 1919/20. tanévet, amikor a háború után beállott szokatlan, de általá- ban minden középfokú iskolánál tapasztal- ható megduzzadás után az iskolák népes- sége a normális keretekbe tért vissza, to- vábbá a legutolsó (1925/26.) tanévet, ami—

dőn a háború alatt (1915-ben) elmaradt

születések száma már érzékenyen (4'0%-

a II. sz. táblát.)

Összehasonlítva az iskolák népességé—

nek a gyarapodását a háború előtt a régi

Magyarországon elért gyarapodással (l. az 1. sz. táblát), azt találjuk, hogy a korábbi időszakokban jóval nagyobb arányú volt az iskolák benépesedése; figyelembe kell azon- ban átt vennünk azt, hogy a háború alatt oly hirtelen és erős arányban nőtt a tanu—

lók száma, hogy 1918/19-ben a mai terüle- ten a polgári iskoláknak közel annyi tanu—

lójuk volt, mint amennyi 1909/10—ben a régi (egész) Magyarországon. A háború után felállított új iskoláknak tehát elsősorban a túlzsúfoltságot kellett megszüntetniök.

A háború előtt (1913/14-ben) a mainak

megfelelő területen kerekszámban 60 ezer

tanuló járt polgári iskolába, míg 1925/26-

ban 87 ezer; az emelkedés 12 év alatt

4—5'3%-nak felel meg.

Legújabb adataink közt a tanulók sze—

mélyi adatait vizsgálva, először a magán- tanulók arányára, továbbá a tanulók nem szerint való megoszlására kell figyelemmel lennünk. Az összes tanulók 1/10 része mint magántanuló tett a tanév végén osztály-

vizsgát. (A fiúiskolákban 11'6%, a leányis- kolákban 7'6% volt a magántanulók ará- nya.) A magántanulók aránya a háború utolsó éveiben volt legnagyobb (1917/18-ban 17%); a háború után évről évre fogyott a számuk (így 1921/22-ben már csak 12'4%

volt az arány), jeléül annak, hogy a viszo- nyok javulása folytán egyre többen lép-

A, FELSÓ NÉP- Es POLGÁRI ISKOLÁK TANULÓI.

Eléves des écoles primaz'res supe'rieures et des écoles

bourgeoz'ses.

POLGÁR! ISKOLÁK.

Ecoles bourgeoises.

Régi Magyarország. _ MaiMagyarország.

Hongrie ancienne. Hongrie acruel!e.

ezer—mílle*

:

FELSÖ NÉPISKOLÁK.

EcoIes primaires supérieures

Osszes farm/ák , foz/5 /e$ É/Éves

f7u' fanu/ák 58f;005 [Sán farm/ák ], f/ /€s

K