__950___
Középiskóláínk 'az 1926/27. tanévben.
Les écoles seeondaires de Hongrie dans Fannée seolaire 1926—1927.
' Résumé. Nous publions ci—dessous les principatus résultats de liannée scolaire
"1926—1927,1 ) faisant ressortír en particu- lier la religion du personnel enseignant et des éléves, ainsi gue, des chi/Tres relatifs a la connaissance de langues et (; Pexamen final, ceux concernant la religion et la pro—
iession, combinés avec le degré de cet examen. Le tableau I" présente, suivant les entreteneurs , les chi/fres Ies plus impor- tants des établissements dienseignement secondaire; le tableau II la répartition des réléves par classes; le tableau III la religion du personnel enseignant et des éléves; les tableaux IV et V la connaissance de langue des éléves; le tableau VI la répartition de ceux-ci suivant le lieu de domicile; Ie ta- bleau VII la religion des éléves ayant fait leurs études avec succés; le tableau VIII la situation rsociale oles parents de ces éléues.
Les récents programmes diétudes ont dévelbppé Fenseignement des langues mo- demes. Liallemand est enseigné a partit de la Ife classe dans les écoles réales et les éco- les secondaires de jeun—es filles et a partir de la lle classe dans les gymnases et les gymnases réals; le frangais (respectivement en moíndre partie Panglais ou Pitalien ) _ est obligatojre dans les écoles re'ales et les e'co- [es secondaires de jeunes filles a partit de la IIIe classe et dans les gymnases réals, a partir de la Ve ; en outre, dans certaines in- stitutions, les Iangues modemes sont en- seignés comme matiére extraordinaire. La
grande majorité des nationalite's ; de Hon—f'
grie agent e'te' transfére'e aux Etats success;seurs, les éléves magyars- ont moins Pacsa—*,
sion gu'autreiois dtapprendre les lang'u' **minoritaires (le slovague, le reumain, lel
serbe ). "' ' —
*
Közepiskoláink adatait a'Szemle mux
évi 12. számában részletesen ismertette
Ezúttal ennek az ismertetésnek kiegéázítés ként a legújabb —— 1926/27. tanévi f— ad
tokat közöljük, kiválasztva ezek köZül la legfontosabbakat, másrészről azonban; rés
letesebben ismertetve a középiskolaifgélet
egyes olyan viszonyait, amelyek-re eddigi—,—nem volt alkalmunk kiterjeSzkedni. _
Az 1926/27 . tanévben a középiskolák
" '"
száma, amely a négy elo-zo tanéven át ohgy—, változott, néggyel emelkedett; *ígyösSzesen ' 156 középiskolánk volt. A gyarapodás egy új reálgimnázium (és pedig a szeghalmi re—
formátus jellegű) és három új leány- középiskola felállításának köszönhető, Ezenkívül átcsoportosítás is történt: két reálgimnáziumunk ismét gimnáziummás alakult. A jelzett tanévben ilyenfor—
mán 30 gimnázium, 69 reálgimnázium, 22 reáliskola (változatlanul) és 35 leány- középiskola állott a középiskolai oktatása szolgálatában. A középiskoláknak jel—r leg (fönntartó) szerint való megoszlását a megfelelő %-os arányszámok mellett az 1..
sz. táblán közölt adatok teszik szemléltetővéo
!. A középiskolák főbb adatai jelleg szerint.
Donne'es princípales des écoles secondaires, suivant le caraclére des écoles.
Az iskolák Az iskolák jellege Écoles
Came-tére des écoles
Professeurs2)
A tanév végén jelen volt X Eleoes présents á la fm de l'anne'e scol.
A tanárokz)
nyilvános magán-
él. re'guliers e'l. privés összes — total száma ()
nombre /0
száma () nom brc /0
tanulokszáma 0/0,
nombre n?
Állami —— Éc. ,d'État .. .. .. 59 Kir. kath. _.Ec. cath. royales 7 Községi —— Ee. communities .. 11 Róm. kath. — _Eo cath. rom. 36 Református —— Err. calm'nistes. . 22 Ág. bítv. ev. —— e. luthe'riennes 9 Izraelita — C_israe'lites .. .. .4 Egyesületi '— Ec. de sociétés .. 3 Magán — Ec. m'ioc'cs .. .. . . 5
37'8 4'5 7'0 23'1 14'1 5 8 26 1 *9 3 2
1 . 256 119 ! 241 632
41'9 40 B']
211 381 127 11 8 5-3 82 2'7 58 1 9
67 23
22.941 2.431 4.749 12.692
7.510 — 546
3.004 174
1.563 90
977 55
588 6
2.247 184 293 967
25.188 %
2.615 5.042 13.659 8.055 8.178 1.653 1.032
594 _
43 ,—
8'3 ; 224 ; 13—2
52 27 17, 1-0 '—
Összesen _ Total ..
156 1000 2.994 1000
56.455 4.562 61.017 zoo-ol, , *
1) Pour 1925—1926, voir no 12, 1927, de cette Revue.
2) A bejáró óraadó hitoktatók nélkül. — Les math-es de religion ne faisant pas partie du corps de profesaeurm
9. szám. ———961—
w;
1928
Kimutatásunk szerint 66 középiskolát az ál- lam, 71-et a felekezetek tartottak fenn és 19 iskolát egyéb közületek. A középiskolák 42%-a ilyenformán az állam rendelkezése, 38%-a (és pedig a községi, a róm. kath., az izraelita, a társulati és a magánintézetek) az
állam vezetése alatt áll, míg 20% autonom felekezeti (ref. és ág. ev.) iskola.
Az új iskolák felállítása által az összes évfolyamok száma emelkedett valamivel,
amennyiben 1.166 (1925/26-ban 1.157 volt;
ezzel szemben a párhuzamos osztályok
száma (301) néhánnyal csökkent , így 1926/7-
ben összesen 1.467 osztályban folyt a tanítás. A párhuzamos osztályok közül a ,reáliskolákra jutott a legnagyobb hányad (30'1%), míg a reálgimnáziumokra a leg- kisebb (15'9%); a többi két intézetfajnál 21—22% volt a párhuzamos osztályok aránya. _
A tanári létszám alig mutat emelkedést;
mindössze 35 főnyi (1'2%) gyarapodásról
van szó, ami az iskolák szaporulata mellett könnyen érthető. Ezenkívül még 333 bejáró hitoktató is működött középiskoláinkban.
Az egyes iskolafajok közt a jelzett létszám
* a következőkép oszlik meg:
tanár hitoktató
Gimnáziumok 598 * 44
Reálgirnnáziumok 1241 159
Reáliskolák 47 5 38
Leányközépiskolák 680 92
Összes középiskolák 2.994 333
A tanulók összes létszámában ez alka—
lommal először ütközött ki az a szomorú tény, amely a tanulók számának a háborús születésekkel kapcsolatos megcsappanásából ered. Az 1922/23. tanévtől kezdve ugyanis négy tanéven át évenkint néhány százalék—
kal állandóan nőtt a tanulók száma, míg
1926/27—ben az előző tanévvel szemben több mint 700-zal apadt a létszám; ez a körül—
mény tisztán az l. és II. osztály létszámá—
nak a csökkenésére vezethető vissza. A ta—
nulók osztályoknszerint való megoszlását
feltüntető "adatokból (1. a 2. sz. táblát) ki—
tűnik, hogy az 1926/27. tanévben a Ill.—tól felfelé minden osztályban növekedett a tá- nulók száma, amint ezt a százalékos arány—
számok is mutatják, míg az I. és II. osz- tályban csökkent. Az I. osztályú tanulók száma eszerint, amíg 1924/25—ben kereken 9% -os emelkedést mutat, 1925/26-ban 11 7 - kal, 1926/27-ben pedig már 15%—kal apadt.
(Ezzel párhuzamos, de még nagyobb arányú a polgári iskolai I. osztályú tanulók
számának a csökkenése: 1925/26Aban
2. A középiskolai tanulók osztályok szerint.
Les élévcs des écoles secondaires par classes.
A nyilvános és magántanulók ; Éléws n'- Osztály guliers et éléves privz's
Class" 1925/26 !, 1926/21
szám o ' szám ,
nombre A) i nombre A
I. 10.979 17'8 9 325 15 3
II. 10.763 174 9.882 16'2
Ill. 9.527 15'4 9.782 16 0
IV. 8.592 139 9.024 14 8
V. 6.415 104 6.991 1155
VI. 5.545 9 0 5.840 96
, VIl. 5.005 81 5.200 85
VIII, 4.931 8'0 4.973 81
353333 61.757 1001) 1 61.017 1 1000
17 %,
vetkező
1926/27-ben pedig 1695). A kő—
(1927/28.) tanévben (erre nézve még az országos eredmények nem ál—
lanak rendelkezésünkre) már kevésbbé csökkent az I. osztályú tanulók száma, mivel ebben a tanévben nagyban—egész- ben az 1917. évben születettek kerültek fel, amikor már jóval kisebb volt a születé—
sek apadása. Még további javulás várható ebben a tekintetben a most folyó (1928/29.)
tanévben.
A tanulók összes létszámából (61.017) az állami iskolákra, ideértve a kir. kath. inté—
zeteket is, 45'5%, a felekezeti iskolákra pe— _ dig 43600 jut és csupán 11'0% a községi és egyéb iskolákra. Az egyes iskolafajok kö- zül viszont a gimnáziumokra 23'4, a reál—
gimnáziumokra 44'5, a reáliskolákra M'?) és a leányközépiskolákra 17'6% jut a ta—
nulók számából.
A magántanulók aránya évről-évre csök-
ken. Az 1920/21. tanévben még 10'7% volt
ez az arány, 1926/27-ben pedig már csak 7'5%, ami 4.562 főnek felel meg. A magán- tanulók aránya a reálgimnáziumokban a legnagyobb (9'5%) és a reáliskolákban a legkisebb (3'8%); a másik két iskolafajnál átlag 7% az arány.
A leányok alig 1/5 részét teszikaz összes
tanulóknak. Arányuk az 1924/25. tanév óta fokozatosan emelkedett. A nyilvá—
nos tanulók közt 18%—ot, a magántanulók
közt 34%-0t tesz a leányok száma. A fiú- középiskolák közül aránylag a reálgimná—
ziumokban legtöbb a leánymagántanuló, a
magánúton vizsgázottaknak jó 1/4 része.
; A tanulmányi eredményben némi javu- lást látunk. Összehasonlítva ugyanis ada- tainkat az 1920/21. tanévi adatokkal, az tű- nik ki, hogy a jeles és jó általános osztály—
9. szám.
zatot nyert tanulók aránya emelkedett és pedig az előbbieké 8'0%-ról 9'()%—ra, az utóbbiaké 21'3%—ról 22'505—ra; az elégséges osztályzatú tanulók száma 'áltozatlanul 50% körül mozgott, mig az egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanu—
lóké 20'1%—ról 18'1 % -ra esett.
ri:
A tanulók vallását feltüntető adataink szerint a 61 ezer főt tevő tanulóseregből 34 ezer (55705) jut a róm. katholikusokra; 10 ezernél nagyobb az izraeliták létszáma (1775) és közel ilyen arányú (17695) a re—
formátusok száma; ezenkívül már csak az ág. evangélikusok szerepelnek nagyobb (4.000 főt meghaladó) számmal, ami arány—
számban kifejezve 7'0%—ot tesz. A többi vallásfelekezetekhez tartozók száma együt—
tesen 2%-nak felel meg. A háború óta ál—
talában az izraeliták aránya csökkenőben van és az így előállott kevesebblet a két leg—
nagyobb csoport ———- a róm. katholikusok és a reformátusok _ javára esik. A népességi arányt (azaz az illetö valláshoz tartozó la—
kosságnak az összes népességben elfoglalt arányát) az izraelita tanulók aránya azon—
ban még így is jelentékenyen meghaladja
(annak éppen háromszorosát teszils ezzel
szemben a többi felekezetek aránya a né—
pességi arányt nem éri el. lskolafajok sze—
rint egyébként a következő volt az izraeliták aránya: a gimnáziumokban 103, a reál—
gimnáziumokban 15'5, a reáliskolákban
226 és a leányközépiskolákban 29'1%.
Rendkívül érdekes képet mutat a tan—
erők és tanulók vallásának az egybevetése.
Erre nézve, részben a kívülről felmerült óha—
joknak is eleget teendő, ez alkalommal egy külön kimutatást állítottunk össze (1. a 3.
sz. táblát), amely az egyes iskolafajok, il—
letve a különféle jellegü középiskolák eso- portjainak a tanári létszámát és mellette közvetlenül a tanulók létszámát tünteti fel, mindkettőt vallás szerint részletezve. Külö- nös érdeklődésre tarthatnak itt igényt az
arányszámok, amelyek nemcsak arra mutat—
nak rá, hogy az egyes iskolafajoknál milyen arányban oszlanak meg a különböző vallású tanerők és tanulók, hanem annak a körül—
ménynek az ('ísszehasonlítását is lehetővé teszik, hogy a tanerők és tanulók vallása milyen arányban áll egymással.
Tekintettel arra. hogy az 1926. év vé—
gére kiszámított adatok szerint a népes—
ségben
64'3% a róm. katholikusok, 2139; a gör. katholikusok,
—962—— — 1928
20'8% a reformátusok,
6'2% az ág. evangélikusok, 0'6% a gör. keletiek,
0'1% az unitáriusok, ö'6% az izraeliták,
0'1% az egyéb vallásúak
aránya, megállapítható, hogy az ág. evangé—
likus, továbbá az unitáriUs tanerők és ta- nulók száma a népességi arányt meghaladja, ' az izraelita tanárok száma pontosan meg—
felel a népességi aránynak, az izraelita ta—
nulóké ellenben —— mint említettük _— há—
romszorosát teszi annak s ezzel szemben a többi vallási esoportoknál— úgy a nagyob—
baknál, mint a kisebbeknél egyaránt ——-- azt látjuk, hogy sem a tanerők, sem a tanulók száma nem éri el a népességi arányt. Külö—
nösen szembetűnő ez a róm. katholikusok—
nál, akik pedig úgy a tanerők, mint a ta- nulók létszámának a zömét teszik. A 3. sz.
táblán feltüntetett adatainkból kitűnik, hogy a róm. kath. vallású tanerők aránya a reáliskoláknál a legnagyobb, viszont a róm. kath. tanerők és tanulók közt a tanáv rok javára mutatkozó aránykiilönbözet, mely általában mindegyik iskolafajnál fenn—
áll, a leányközépiskoláknál a legerősebb.
Hasonló aránykülönbözet áll fönn a tan—
erők javára a rel'ormátusoknál és még in—
kább az ág. evangélikusoknál (különösen a reáliskoláknál és á leányközépiskoláknál).
míg az izraelitáknál a tanulók nagy száma és szétszórtsága miatt a tanulók terhére mu—
tatkozik rendkívül erős aránykülönbözet.
Az izraelita tanerők és tanulók arányai közt ennek ellenére mégis bizonyos párhuzam áll fenn: amelyik intézetfajnál nagyobb az iz—
raelita tanulók aránya, ott a tanerőké is magasabb.
A 3. sz. táblánk ezenkívül jelleg szerint is részletezi a vonatkozó adatokat. Itt min- denekelőtt szembetűní'í, hogy a felekezeti jellegű iskolák (í'őképen a két protestáns fe—
lekezet iskolái) a tanulók számát messze meghaladó arányban vannak a megfelelö valláshoz tartozó tanerőkkel ellátva. (Jelen—
téktelen kivételt itt csupán az izraelita fele—
kezetű iskolák mutatnak.) Az állami és a községi iskoláknál aránylag a róm. kath. és az ág. evangélikus, a kir. kath. iskoláknál a róm. és gör. katholikus, az egyesületi isko—
láknál a református, a magániskoláknál pe—
dig az ág. evangélikus és főképen az izrae—
lita tanárok vannak nemcsak a tanulók arányszámát, hanem a népességi arányt is meghaladó mértékben képviselve.
9. szám. —- 963 192§m
3. A középiskolai tanerők vállása, összevetve a tanulók vallásával.
Religion du personnel enseignant dans les écoles secondaircs, confronte'e avec la religion des éléves. ,
1) A tanárok számában a bejáró óraadó hitoktatók nem szer magántanulókat fogla1ja magában.
e, mais ne faisant pasparlie du corps (le pro/Esseur ant éle" note's a, la végén osztályozott nyilvános és
maitrcs de religion cnsez'gnant dans Fée"!
L'effcctif des élévcs 00111 prcml les éléves réguliers Ft les éléves privés ay
Az lskolak neme, illetve Jellege §? § 8 3-3 § § ; §; §; §? nk?
Genre et camctére des ecoles % § É "É yÉ § § ; § § Ég § § ÉS. Éli;
1813 251888251—35363: sm $$$-c
, l l
. . . tanerők—pers.ens.szám—nombre 598 365 8 157 55 —— — 13 — —
103112?ng , %1 1000; 61-0 14 13031 9-2 " — 2-1 _ _-
" ' ' (tanulók —- éléves szám—nombrefm 287 8.315 266 32781 889 251 55 1.475 2 6
011, 1000 582 10 2301 02 0-2 0-2 10 3 0-0 00
211611an tanerők—pers.ens.szám— nombre 1.241 755 20 254; 140 1 5 66 — ——
' Gyztn-rle'ale , § _ o/O 100'0 608 1)'()' 2051 11'3'0'1 04 _5'3 -— _
.' ' ( tanulok —— éleves szam Nuombre 27.11715.689508 46251920 67 '19 4.214 13 2 (),/,, 1000 579 *1'9 17'1! 7'1Á 07.) 0 3 15'5 00 0'0
_ , ,v tanerők —-pers ens.szám—nombre 475 303 8 66 61 — 6 31 —— ——
3* (*;Éilíiíhcs S 01" 1000 03-11 1-71 130. 120 — 1-3 0-5 _ ——
JA " " Itanulók -—— éléws szám—nombre 8.845 4.915 64 1.103] 6317 24 80 2.002 :- 7
0/0 1000 556 0"? [251 T'!) 03 03 220 00 01 4Leányközépisk. tanerök— pers.ms. számwnombre 680 409 5 "116, 84 1 1 63 —— 1
Ecolns secoml.$ ",; 1001) 602 0'7 1711 19'4 01 01 9'3 —— 0'1
dejcunesfillesz tanulók __ éléves szám—nombre 10.768 0080 80 1.630! 785 21 82 3.129 5 1
,, — 0 ,. 1000 472 0'7' 15'2; 723 0'2 03 291 00 00
Osszes közép- tancrök———pem cns.szám-—nombre; 2994 1.832 41 5933 310 2 12 173 —— l
iskolák (pm 010 1000 61-2 14 19'81; 113 01 0—4 58 -- 0-0
Total des écolesl tanulók —— élÖUf'S szám —— nombre 61.017 34.004918 10.636 4.201 135 174 10.820 23 16
second. 0," 1000 55-0 1 5. 17-51 70102 03; 177100 0-0
Részletezés jelleg szerint: — Spécific. par caracóére d'e'cole :
Állami tanerők —vpers.ms.szám—nombre 1.258 854 19 182 125; *! 12 62 —— ——
Ecoles d'ÉtaL ' ex., [1000 680 1'5 14'5 !)'!l_0_2 1'0 " 4'9 —— ——
I tanulók —" eléves szám ———nombre 25.188 14184898 35091574 13106. ; 334 9 1
* "m 1000 5153 1'6' 13'9 (15 0'3 0'41 LI")? 00 00
. 7 tanerők—pcrs.ens.szám—nombre 119 108 10 —— —' —' _" 1 —— —-
KÉÉÉÉW a; . , ".. 1000 900 8-4 — f a — 0—0 — —
' ' y 'CY tanulók —— ötéves szám—nombre 2.615 1.951178 211 1051 5 1 160 —— —
k [70/0 1())()*0— 74'6 675; N'] 1.310)? 00 (5'1 —— ——
. . tanerő -—pers.rms.szám——nom rc 141 175 i. 37 220 — 5 —— ——
Kgísggzntu1talces ",... 1000 721; 00 154 9-1 * w; 2-1 —- ——
' ( tanulók % éléves szám—nombreX 5042 8065 18 4149 246 16 281 1.222 3 ——
0/o 10()'() 0'0'8 _03 8 1 i'!) () 3 0"? 24 23 ()"1 _.
. tanerők —— ers_ms.szám——nombre 632 617 10 2 2 — — 1 —— ——
Hg? 633190," S 10 0/0 1000 970 1-0 0-3 0-3; ——_ 0-2. ,, _
' ' ' ( tanulók —— élévcs szám—nombre 136591204318 567 280 18. R 5451 ———4 _4 0/0 1000 881 1'4 4'2 21-01 01 1-1'0 —— 0'0 . ! tanerők—pers.ens.szám—nombre 881 5 * 346 30. —— " —-— —— ——
RÉíorÉzízgi/isiee s A, 1000 1.3 " 9048 739! "', _ " "' "_
' " ltanulók —— 670065 szám—nombre 8.056 1.390 4 5.296 519 10 24 728 4 1
% 1000 173 1'0 05"? 65. O']; (J'ő) !) g) 01 011)
. tanerök— 10rs.ens.szám——11ombre 158 1 — 18 142 — mi —
Ág' MX?" Á ] % 1000 06 -— 0-3 090: — —§ 0-0 _ 0'6
31meij tanulók — éléves szám ——nombre 3.178 809 47 441131 2 7; 529 — 2
0/0 1000 954 fő 13'9 4221) ()'1_ ()?! ]6'6 — 0'1
. tanerők-—pers.ms.szám—nombre 821 1 —— .1 —— w' _1 80 — ——
ma?/11.13 ,. § % 1000 1-0 ,_ 12 -— — —— 97-0 _— —
EC' zsraelzles ) tanulók —— éléves szám— nombre 1.653 — —— 4 1 — M 1648 —— A 0/0 1000 —— —— 0'2 (J'l— — 9—1 99'Z "' ""
.. . tanerök— crs enaszám —11 m re 58 35 —- 8 13. —— — a .. _, —
Egyesme". § p 0 bO/o 1000 003 _ 138 331 _, ;; 15 — _
EC-de sowítés Imnulók — éléves szám—nombre 1.032 349 5 116 17410 33 368 4 s
U/o 1000 33'8 0-' 11-2 10010 03; 35-2 0400
M ". tanerők—pers.cns.szám—nombre 67 86 —— 4 611 — ——'1 21 M- ——
aran — , § % 1000 53-7 _ 00 0-0 — — 31-3 _1 —
Enigma/s %tanulók — e'áé'ves szám—nombre 594 213 4 43 37; 1! 21 291 3 —
0/0, 1000 35 9 07 72 li 2; 025 03; 497); 015 ——
epelnek. A tanulók létszáma a taÉév
—— Au nombre des professeurs, les s ne sont pas compris.
Én de l'amw'ek scolaire.
9, szám. —964— 1928
,AKÖZÉPISKOLN TANERÖK És TANULÓK VALtÁSA
Religion du personnel enseignanl el des él'eves dans les é—
tablissements d'enseignement secondaire
" 1926/27
TANERDK—Pf/PSD/VA/[L [NSf/GMA/Z
87?
TANULÓk—áÉl/[S
5 98
gs,GJ
Ág. hily. ev
* Cat/!, !, Lám ( u/h. IS!
Ely Hill/?S út
A régi Magyarország egyik legnagyobb problémája a nemzetiségi kérdés volt s ezért a statisztika terén is mindig előtérben állott az anyanyelv kérdése. Ma az anyanyelvre vonatkozó statisztikának már kevesebb a jelentősége, a közoktatási statisztika terén is legfeljebb az elemi oktatás körében lehet nagyobb szerepe, minthogy itt körülbelül 10%-nyi kisebbségi nyelvű tanulóval kell számolnunk. A többi, magasabb iskolafajok már alig tudnak felmutatni 2 3% —nál több kisebbségi nyelvű tanulót. így a középisko—
lai tanulók közt is alig 2% -nyi német anyf — nyelvű tanuló akad és ezenkívül csak egy kisebb töredék esik az egyéb anyanyelvű tanulókra.
A súlypont e helyett a nyelvi kérdést illetőleg egy másik térre, a nyelvismeret kérdésére helyeződött át. A tanulók nyelv—
ismeretére vonatkozó adatok jóval változa tosabb képet is mutatnak. Magyarorszag mai helyzetében. a külföld előtt—való meg—
ismertetésünk, az egyetemes emberi életbe,
a nemzetközi viszonylatokba való bekap- esolódásunk végett w— akár gazdasági, akár kulturális szempontln'n nézzük - a ma—
gyarságnak, mondhatni, létérdeke a nyelv—
ismeretnek már kezdetben, az iskola kere—
tén belül való kifejlesztése. A középiskolai oktatás reformjában már nagy szerepet is játszik a nyelvtanítás intenzív művelése;
1924—ben a reálgimnáziunmk felállításával.
a mult tanévben pedig az új típusú leány- középiskolak szervezésével kapcsolatban megállapított új tanterveknek egyik legfon—
tosabb része a modern idegen nyelvek taní-
tása. Az 1926/27. tanévi adatok szerint 69 reálgilnnáziumunk közűl az V. osztálytól kezdődőleg 38 tanította a francia 1.3 az
angol, 3 az olasz, 1 alternative az olasz és francia nyelvet. Öt reálgimnáziumunk még fejlődésben van, magasabb osztályait még nem nyitotta meg és így a modern nyelve—
ket sem taníthatta rendes tárgyként, a többi 7 reálgimnázium pedig valamilyen akadá—
lyozó körülmény miatt még nem vezethette be a modern nyelv tanítását; az utóbbi tan- intézetek is azonban többnyire a francia vagy az angol nyelv tanítását vették fel tan- tervükbe. A francia nyelv tanításával a reál—
iskolák még intenzívebben foglalkoznak, amennyiben a III. osztálytól kezdődőleg ta- nítják azt. Újabban egyes reáliskolák a fran- cia helyett az angol vagy az olasz nyelvet tanítják. Az újonnan szervezett leánygimná—
ziumok és leányliceumok is általában a fran- cia nyelvet tanítják a III. osztálytól kezdő- dőleg; a mult tanévben egyelőre csupán két leánygimnázium volt kijelölve az angol és kettő az olasz nyelv tanítására.
A középiskolai tanulók nyelvismeretére nézve Statisztikai Évkönyveinkben az 1908/
909. tanévtől kezdve találunk részletes ada—
tokat. Ez az adatközlés azonban később ——
az 1916/17. tanévtől kezdődőleg —— megsza—
kad, a—háború után pedig csupán az első két tanévben állíttattak össze a megfelelő adatok, később a szanálással kapcsolatos egyszerűsítések miatt kimaradtak és csak legújabban dolgoztattak ismét fel. A régi Magyarországra vonatkozó adatokból az tű—
nik ki, hogy a más nyelven is tudó magyar anyanyelvű középiskolai tanulóknak mint—
egy % része tudott németül. 2(L—22 % —a pe—
dig lótu]. tám—102," -a olahul, körülbelül 4— % —a horvátul, ill. szerbül, mintegy 2—3% —a
olaszul 'agy egyéb hazai nyelven is tudott Adatgyűjtésünk ez időben ugyanis csupán a hazai nyelvek ismeretét tu—
dakolta. A mai Magyarorszagra vonat—
kozó adatok arról tanuskodnak, hogy a mai határok közt jóval nagyobb hányadot (84%) tesz a németül tudók ará—
nya a más nyelven is tudó magyar anyanyelvűek között; ez a körühnény egy—
részt a mai Magyarország lakosságának más műveltségi összetételéből, másrészt pe- dig a német nyelv szükségességének fel- ismeréséből ered.
A német nyelv elsajátítására tanulóink- nak leghamarabb is nyílik alkalmuk nem—
csak az iskolában, hanem odahaza is, gyak—
ran magánúton való taníttatás által.
Újabb statisztikánk szerint erős tért hó—
dít a francia nyelv művelése; a más nyel—
yen is tudó magyarajku középiskolai tanu—
9. szám.)
' _— 966—4 _
4. A középiskolai tunulók nyelvismerete.
. Connm'ssance de tongue: des éléves des écoles secondaircs.
- 1928
A tan u 16 ki) —— Étlévesh A más nyelven is tudó magyar anya-
' nyelvű tanulók közül — Éléwsd:
.k ö : 1": l— d o n ! langu: mahhongroísasachaut')
magyar 17113;ng mígnngla ' § %?
Az iskolák neme és jellege nnyanyelvű sachantseup sachant ; : §) de langue lement ? faut"; 'a a a 'E ?; ,a. 33 §
" Gem-e et caractére des écoles " -—- "m'- hvn— hagyo" ! zug"; % §- ; 33 3 v) " "
ES ,groisz a § §ÉÉ'SÉ' 'gl '3
§ 2 t u d 0 ! kg,—a:, %% o 3 49 '85 "" N ná
"'— .. .. 1" a: 635226 6: ggg—g?!
9.6 3 3 .t; ' 23823322 És %s%s
9§ 55 0/0 35 "lo 335 0/05
; $: 33 33 33 nyelven tudott?)
1. Gimnáziumok —— Gymnases,
,
Állami —— del'Etat.. .. .. .. 1.732 1.71899'1 1.165 67" 553 32' 452 49 47 22 58 48 7 4 Kir. kath. —— royaua: cath. 1.18 1.174 99'3 1078 91" - 96 8" . 58 27 5 1 4 1—— 3
Községi —— communaum 72 718 99' 614855 10414'5 97 1 7 11 6 6 —— ——
Róm. kath. —' cath. r. . 6.036 5.868 97' 4.842 825 1.02617'5 869 61 11 50 127 63 6 18 Református ——calm'nistes .. .. 3.730 3.723 99' 3.478 93'4 245 6'6 174 19 13 1 21 19 2 '?
Ág. hitv. ev. —— luthériens 889 874 9901 478 5471 396 453 247 104 —— —— 56 34 1 6
Összesen — Total.. .. 14.2871407 98'51161'15828J 2.42017'2l.897 261 66 87 272 17116 38
2. Reálgimnáziumok l )
Gymnases re'als
Állami -— de FEtat .. .. .. .. 13.500 13.368 99 Ó,11.608'_86'8 1.760 13' 1.377 154 71 72 104 83 11 501 Kir. kath. —- royauac cath. 1.433 1.405 9801 1'16218'27 24317'3 209 17 6! 17 25 18 7 2
Községi — communaux 457 456 9981 446 978 10 22 10 —— —' —— 1 —- — ——
Róm. kath. -— cath. 'r. ., 5.677 5.538 975; 4.734185'5 80414'5 671 60 22 54 46 20 2 14 Református —— calm'nisles .. .. 3008 2.971 98 7.1 2.895 97'4 76 217 64 6 11 4 1 3— — Ag. hitv. ev. — lutháriens 1.87l 1.787 95'51 1.389 77"? 393 223 246 135 9_ 12 7 9— -—
Izraelita —— ismálztes 909 903 9933 691i76'5 212 23 176 7 4 1 9 24 3 5
— Magán —— prive's 262 262100'03 205 782 57 218 50 1 1' —— ——- 5 — —--
Összesen _ Total,. .. 27.11726690 964 26.130 867 3.560 136 2.8031'360 114 160 193162 23 71
3. Reáliskolák —— Écoles réales
Allami —- de l'Etat 6990. 6.740 964 5.80986'2 931133 877 28 11 25 55 37 6 12 '. Községi ——- communales . . 1.539. 1.520 98'7 1.26183'0 26917 246 8 1 3 12 4 2 4
, Egyesületi _ d'Associatifms .. 6161 99 313 — — 991011 93 1 — _ 12 8; 1 8
Összesen —— Total.. .. 8.845 8.359 945 7.070184'6 1.28915'41216 37 12 28 79 44 9 24
, 4. Leányközépiskolák ;
Ecoles secondaires dejeunes /illes
Állami _ de l'État 2.966 2.886197-3 1.62356'2 1.266438'1094 56 15 8 381 6515 4.5
Községi —— communales 2.322]. 2301'99'1 1.415 615 886 38351 757 7 8 12 251 51 8 35
Róm. kath, — cath. r. . 1.946 1.919 986 937 488 982 5121 939 10 3 10 378 50 2 15 Református — calvim'stcs .. .. 1.318 1 314 99? 1.085 826 229 17 41 211 3 5 1 39 6 —— 9 Ág. hitv. ev. —— luthe'rwnn. 424 41196'9 329 80 82 200; 66 5 _- —-— 9 3—— 2 Izraelita —— israélites . 744 741 996 380 51'3 361 4871. 321 3! -— 1 70 8— 1
Egyesületi —- dlAssociations .. 716, 705 984 447 634 258 366; 226 61 1 4 61— s 2 6
Magán —— prive'es .. 3323 330 994 75 22"? 255 77'3' 255 —l 1 —— 96 14 1 ——
Összesen -— Total. . . 100768 10.607 96.511 6.291 59 3 4.316 407116669 90 33 66 1.285 205 28 113
Összes középiskolák(1—4) i
Ensemble des e'coles secondaires !
Állami -—— de l'Etat . 25 188 24.712 98'1'20205 818 4.507 182 3 800 2871 144 127 598 233 39 111 Kir. kath. —— royales 2.615 2.579 9861 2.24086'8 339 267 44 11 18 29 19 7 5 Községi —— communalcs .. 5.042 4.993 9901 3.736 748 1.259 . 1.110 16 16 26 270 61 10 39 _! Róm. kath. —— caih. r. . 13 659 13.325 97'6_10.513 789 2812 _ 2.4791131 361114 551 133 10 47 Református —— calm'm'stes 8.056 8.008 99 4.§ 7.458 931 550 ' 449 26 19 8 61 28 2 16 Ág. hitv. ev. ,_ luthérienn. 3.178 3.072 967. 2.196 715 876 559 244 9 12 72 46 1 ' 8 Izraelita —- isme'lites .. .. .. 1.653 1.644 995 1_071 651 573 ' 497 10 4 2 79 32 3 6
Egyesületi —- d'Associations .. 1.032 804 779 447 556] 357 319 _ 7 l 4 73 11 3 14 Magán — privées .. ,. .. .. 5941] 592 996 * 280 4-7'31 : 312 , 305 1 2 —— 96 19 1 ——-
Mindössze — Total generallm017116973197-91 116146601111.585;19—49765176sl 242161111629 662 76246 *
1) A tanulók létszáma a tanév végén osztályozott nvilvános és magántanulokat foglalja magában. —— L'efech' des élévesr comprmd les
szor szerepelnek, ahánynyelven tudni
éléves réguliers et les élét/es prix/és oyan k.
t été 170163 á la fiu de l'année. —
——Les éléws sachaní plusieurs langues y sont représeniésau
:) A több nyelven is tudó tanul k itt annyi- lamt defot's gu'ils savent de languas.
; * 9. ezám_ ;
.. i *, * ; 'I 1
EKOZEPISKOLAI TANULDK NYELVlSMERETE.
Connais'sánce de langues. des éléves d'élablissemems d'en seignemenl secandaire
1926/27.
Juh-elangue II,—' MáseyelVencsrudoll sema/rtaUSSIune
4.0;
30.—
2 0,
nepar/an!gye hangfal:
36S
k 'k ,
ága: ézaa/
J'EC
v o
vanáruumok Reélgimn — , , ío
* u .! ;
_ MStSz; 65/ Iiumak [ca/es 19281
mnasss ,
Haa/wmnases nes/es
Leánykgzép— * s
, ;skolak 1461er5 ao 805590 5931 Ms ? :? m'
es ')'/1 ns
lók közül ugyanis 1675 foglalkozott a fran—
cia nyelv tanulásával, illetve vallotta a fran—
acia nyelvett tudott nyelvnek. Ezenkívül közel 7% a tót, 5% az a
2% az oláh, alig 1% az olasz nyelvet
vallotta többé-kevésbbé tudott nyelvnek;
ezenkívül a fentnevezett tanulók 2%-—a más, 5. A középiskolai, tanulók
%
Répartition tanto/(,;suivant la commiss'a
——*96,6 ——
ngol; 3% a horvát—szerb, ;
itt * fel 'nemf sorolt nyelvet, mase; A:? e
- magyar anyanyelvű "középiskolai- tan ló
számához viszonyítva a nemetul fiuk
aránya 164, a franciául tud—óké 31, a tó ! tudóké 1'—3%—0t tesz, míg , a—jtöhbif nyelVeismerői külön—külön legfeljebb Ole—1535
tesznek. A régi Magyarorrszágm;zmnatkom
adatokkal -szemben mindenesetfe fe—
—az a körülmény, hogy eti—mai let' a' magyar anyanyelvű tanulók jóval gk:
sebb %—a tud a kisebbségek nyelvén. 'K
lönösen a tótul és oláhul tudó magyar a , "á nyelvűek aránya csappant meg eföáen, em igen természetszerű dolog s inkább arr mutat, hogy a régi ha—tárokxközt levő n,
' zetiségek nyelvét magyarajkú tanulóit—i :;
nak idején szép számmal sajátították el, nagyobb számú nemzetiségi la'koss'ághíjjau az említett nyelvek elsajátítására; sincs—iát
kalom. " _. ' _;V
Figyelembe kell vennünk__ adakainkfel hírálásánál azt, hogy a tanú—lóifjúegf ' az idegen nyelv tanulásának tárt—ama
sőt már sok esetben valószínűleg [anna e _ detén elsajátítottnak, tudottnak vallja ata-f nult nyelvet. A beVallásokftehát ? ' ; [' szempontból véve is többetmond _
fos—megaszlása nyelvismeret szerint _
nee de langues, des éléves des écales reecanda'íres.
A más nyelve Éléves de
Az iskolák neme, ill. jellege
német l'alle- mami
Genre 'et camctére des écoles
Összesszáma Nombretalal
tót
slovague
n is tudó—?rl-agyar' anyanyelvű tanuló,-k'"
[augus mat. ho
* —
ngrmse sachant zfauíres languus
k ö ;: ü 1 11 ota m
men ;, horvát _
szerb franma le croale-- le . sarba f*angms oláh
le ,
fOlerLdHt
a él)
Wágne;
,langees olasz
Pitalím ; Inge!
le l'anglais
az P/o 1)' nyeljen tudott "A.-ban 1) ——
1. Gimnáziumok — Gymnases 2. Heálgimnáziumok— Gym- nases re'als ., .. .. ..
3. Reáliskolák —Ecoles re'ales 4. Leányközépisk.— Ecoles se—
condaz'res de jeunes füles
Összes kö'zépískolákü—íx
Ensemble des, écoles secon- dazres
Állami — de l'Emt ' ,
Kire kath. —— rag/ales cath.
Községi —— communales ..
Róm. kath. —— cat/z. 7.
Református cdlvinistes Ág. hitv. ev. —— lut/zériennes * Izraelita — ismélz'tcs
Egyesületi —(l*Associatíou,s _ Magán —— prive'es. . .. .. i
4.507 339 1.259 2.812 550 876 578 * 357 312
84'3 ' 78'8 88'2 882 81 "6 63 8 86'7 89 3 97 ?
13'0
27'9
3-4 36 1122 971 07
3'2
09 22
5'4 6'1
4'6 ,
374
_ O'?
0"?
08 () 8 298 4'8 G'? ;
6'4 3'2 3'2 13 F.?
3 5 10 O'?
0'.%' 06
13'3 8'6' 21'4 19 6 111 832 13 8 1305 308
52 5'6' 48 4 4"?
5'1 5 3 5'6 31 G']
13 4'7 5'1 18 720 03
N e e N e e e e
NRnXUINh—WmMindössze —— Totaum .. ; 11585
A
;84'4 ; 6—6 ;
_) . * ? !
2-1 ; ; 15-8 50,
el; ;
1) A százalékok összege IDO-nál többet tesz, szerepelnek, ahány nyelven tudnak.
langues y sont représente's autant de fois gu'ils savemf
—— Le total des % _es't supériew a 100,yelven is tudó tanúlókf annyiszö car les éléves sachantplns'ieur
minthogy a több 'n
de langues.
