A magyar nyelvismeret és az írni-olvasni tudás fejlődése 1910 óta

(1)

^lllll lIllll-u-uv-n-n-u...-nn-Iuucun...lli-lun-ult-ll!-'..-....nun-'n'-lui-IlI-tny-nuunuinluII.-un....-uo.-l-l-nlnl...-llll-nlulnll

,TERÚLET És NÓÉPESSÉG

Ill-llllllI-nnl-IIIIIII-un.-...-.no-ntn-..a-unnncnnul-lnununnnnn...-n...u.n.-.o-ill.-nunc..-...-on...n-n-II.-IllII-cuuu-one-I-nn'

" A magyar nyelvismeret és az írni—olvasni tudás fejlődése 1910 óta.-

, Développement de la, comzaz'ssance de la langue hongroise et de lére et d'écm're depuis 1910.

Az 1920. évi népszámlálásról kiadott és nem régiben megjelent első kötetból') tudjuk, hogy a magyar nyelvismeret és az írni-olvasni tudás a háborús viszontagságok dacára ismét nagy lépéssel haladt előre a megmaradt Magyar—

országon. A nem magyar ajkú lakosságnak ugyanis 1910 ben GOLF/wa tudott magyarul, 1920—ban már 69'1"/o-a. Az írni-olvasni tudás hasonló nagy javulást mutat, amennyiben az írni olvasni tudok százaléka az összes népes- ségben 68'3—ről 76'4—re, a 6 éven felüli népes- ségben pedig BOB—ről 84'8—re emelkedett.

Az emlitett kötetben törvényhatóságonkint közölt adatokból kitűnik, hogy az arányszámok javulása mindkét irányban és kivétel nélkül minden törvényhatóságban mutatkozik, amiből

1) Magyar Statisztikai Közl, új sorozat 69. köt.

2) Ezek Fejér, Somogy. 'l'olna, Veszprém, Heves, Jász-N.Szolnok, Pest—P.-S.—Kiskun, Borsod, Békés és Hajdu vármegye, Pécs, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Baja, Hódmezővásárhely, Budapest, Kecskemét. Mis- kolc, Debrecen tjv Szegedet nem számítottuk ide, mert bár területe most teljes egészében megvan, a nép—

számlálás idején egy része még megszállás alatt volt.

azt hihetnók, hogy a viszonyok javulása a népesség minden rétegénél az ország egész területén tapasztalható. A korcsoportok szerint részletezett adatok azonban mást mutatnak.

A háborús viszonyok, az iskolaügy háború alatti leromlása ezeken az adatokon is nyo- mokat hagytak. A magyar nyelvtudás és az írni—olvasni tudás adatait módunkban van ugyanis korcsoportok szerint is összehason—

litani az 1910. évi adatokkal. nem ugyan a mai terület egészére, hanem azokra a törvény- hatóságokra vonatkozólag, amelyek teljes egészükben megmaradtak. Ilyen törvényható- ság 20 van, még pedig 10 megyei és 10 városi?) E 20 törvényhatóságnak lélekszáma Csonka- Magyarország népességének több mint 600/o—át teszi s így elég sok ahhoz, hogy az itt kijövő eredményekből következtetni lehessen a mai egész területen beállott változásokra. Külön- véve a 10 vármegyét és a 10 várost, a ma—

gyarul tudásra vonatkozó arányszámok az 1910. és az 1920. évi népszámlálás szerint a következők:

A nem magyar anyanyelvűek közül magyarul tudók aránya korcsoportonkint.

Propertion (les personnes parlant lc hongrois parmi les habítants de langue maternelle autre (pm la hongroise.

§ A nem magyar anyanyelvűek köziil magyarul tudott "/,.

Persmmes pal'lant le hongrois parmi lí's hal;/lant de lunguemalernelle autre gitt: la hongroísr en % , a 10 vmegyei törvény'iatóságbani a lO városi törvényliatóságban ) a 20 törvényhatóságban együtt ' 4; dans les 10 comitats dans les 10 villes municípalrs Liam—les 20mmu'cípes msemble

Korosoport 33— " — """," ————'— , ** ' .

., § ; re; §. ' es ; És; $$$

Groupe d age § 19141. , 1290 § % § 1910— , 1920. § § % § 1920- § 3 33 g'g az

- ben . ban 532 * ben ban gaz a ban '? ÉÉÉ ü-E§§

! idom— t wow-32 uszom-25. §

§ 011 m É§§ m ' m 3-5; 3 m isa—*;É §§§§

* 191!) 1920 N 253 1910 1920 N %? § 1920 § N %? 3, : ; %

§ §GSSU esös gdwo'cc'cn

3 éven aluli —— § , ,

au-rlcssous de 3 (ms . 58 73 3 1'5 130 14"? 1 7 6"? 81 ' 14

3—5 éves — ' , ,

űgés de 3 (l 5 (ms . 20'7 26'1 itt 439 54'9 _ 11 () 28"! 29"? § 6'0

6—11 éves —— ', . §

ágés de 6 a 11 cms (37'1 ; 85'7 —— 1'4 81'7 82'4 07 , 69'0 67'6 f _ 14

12—14 éves —— § ; ! § §

áge's de 12 a 14 (ms . § 870 841 — 29 857 892 35 " 86"? 818 —— 1'9

15—19 éves —— ', ' t !

ágés de 15 d 19 ans . ' 85"? 884 2'7 79'3 § 88'6 9'3 83'6 88'5 § 4'9

20—39 éves — _ , t * §

áge's de 20 a 39 ans . 78'6 : 882 , 915 740 ! 83!) 9-9 *, 76'8 86-8 ; 10-0

40—59 éves —— ; í § ; . s

(ígés de 40 .: 59 uns. ! 66'4 75'6 9'2 69'1 , 80'4 11'3 67'3 77'0 ; 97

60 éven felüli —— , §

au—dessus de 60 ans . § 53—5 612 . 77 554 § 655 10'1 542 624 ; 8'2

.. ; 4 !

Osszesen — Total _ 63'1 § 72'3 9'2 69'4 § 78'5 9'1 § 650 738 § 8'8

[ I — § —,

(2)

7—8. szám. —220— 1923

::5

A magyarul tudók aránya a nem magyar anyanyelvűek közt korcsoportonklnt 20 törvény—

hatóságban 1910—ben és 1920-ban.

Proportion des habitants sachant le hongmis parmi les habitants de langue matemelle autre gue la hongroise par groúpes d'rige dans 20 munícipes en 1910 et en 1920.

% 10 vármegyei törvényhatóságban _ Dans 10 comitats lo városi törvényhatlzságban — Dans ") vmes municlpales 0

700 ._., lül]

570760 [FPU—0617

.90_ .; 7.970 mm;/: 7.920 Jo

san § Jn

70_ —__ § Ja

50- __ , §, f ___- _m

§ ;

50.— m § _.w

w_ j— ,; l; _.00

; §: i§

304 § § ' JJ

§ (

za_ § § _20

m_ % § %; §§l Jű

0 _ § § 0

3 éven am I: 15-79 20-19 00—55 mm;, fem/l Jémz i/u/l 3-5 5-7: 12—11; 15—75 20-19 90-59 őaévm fla/(ili

au-vmwsdthns aaassusdeíams * M—desswsle3ín: audmusdeswns

7 E!

% Férfiak — Sex: musculin Nők —- Sexe 'émlnin %

700 7 MW. 100

(?m-nari MUZJ-Nn

90_ 19717 enge—o _ ._30

80_ § I§§ J.

7a_ § 4 ! § § i; _a_—_ Jr

! * x

az_ § §! §§§ § § ' § 1"

§ ; *! § :

sa_ § * § § . " Jo F

* 4 :_§ :

az_ ' § §§ —— § J"

so_ § §§ ' § § J"

zu § § —— — 10

u; :

HL 1§§4 '! JD

! ! * § áií §

0 th 1 . § : § § , !?

aha/r alu/í 3-5 s-n 12—14 :5-15 20-39 50-55 Güérel'R/u/l Jóvan/ul! 3-5 45-77 mm 1549 20-33 w-á's June/1 fela/l

aaz-455911: ne Jan: .;Mpssus lie Süt/n au Jesus de Jan: an-r/essusde 5030:

A nem magyar ajkú lakosságnak magyar 0 —

nyelvismerete tehát egyformán fejlődött a vár- (; 2" '*"ém'mm " '" "mmm"

megyékben és a városokban. De míg a városi '?'ny

. ; . ! !)!

tórvenyhatósagokban minden egyes korcso- SL [Hmmm-oan portnál Javulas mutatkozik. addig a várme- 50— "W"

gyekben éppen a tanköteles gyermekeknél, 70.

a 6—11 és a 12—14- éveseknel hanyatlást s,,—

. ; ; , ; §

latunk, ugyhogy vegeredmenyben meg a 20 50 §

törvényhatósag együttes összegénél is mutat- "

kozik ez a hanyatlás. Az előző évtizedekben ""— §

a régi Magyarországon minden koresoportnál 30— §

meg volt a fokozatos javulás, sőt a tanköte- az_ mi; §

les korú gyermekeknél még nagyobb mértékben ,,,_ §

is mutatkozott, mert ezekben az években az 0 §

élet nyelvterjesztő hatását az iskola is fokozta. ama/; a/u/i 1-5 72-14 15-19 20—39 40-59 When/Mill Az elmult évtizedben azonban látszik, hogy Wdemmm" 15, WWWMWW túlnyomóan csak az elet terjesztette a magyar

nyelv tudását, az iskola még az eddigi státus- onot sem tudta fentartani. A városokban az iskolai viszonyok nem romlottak olyan nagy

mértékben, minta vidéken, a városokban tehát _ a magyar nyelvismeret sem fejlődött vissza

a tanköteles korúak között. Kivétel csupán

(3)

1923 — 221 ——

_7—8. _szám.

Sopron város, ahol a mindennapi tankötele- seknek 1910—ben 68'30/0'8, 1920-ban már csak 62 (.)"/ra tudott magyarul. Az ismétlő tankötelesek között is mutatkozik Sopronban hanyatlás ebben a tekintetben, sőt még Pécsett is. A/vármegyék közül azonban ezt a szo- morú jelenséget majdnem mindegyiknél látjuk, amelyben nagyobb számú nemzetiség él, még pedig úgy a mindennapi, mint az ismétlő tan- köteleseknél. Igy Fejérben, Somogyban, Tolná- ban, Veszprémben és Pest megyében. A többi teljesen megmaradt vármegye: Heves, Jász- Nagykún-Szolnok, Borsod és Hajdu annyira

"tiszta magyar, hogy itt még az esetleges rosszabbodásnak sincs jelentősége. Csupán Békés megye az, ahol a magyar nyelvtudás tekintetében még az iskolás gyermekeknél is javulás mutatkozik.

A magyar nyelvismeret hanyatlásának azon kívül, hogy a háború alatt a tanitóhiány miatt , a magyar nyelv tanítását is elhanyagolták, főokát abban látjuk, hogy a forradalmakkal olyan nemzetiségi politika lépett életbe, amely sok helyen szinte a nép akarata elle—

nére változtatta meg az eddigi állapotokat.

Az eddigi magyar tanítási nyelv helyett, mely azonban a legtöbb helyen a gyakorlatban az anyanyelven való tanításnak is teret adott, tisztán idegen tanítási nyelvet hoztak be, amely természetszerűleg korlátozta a magyar nyelv tanításának eredményességét. De maga az a körülmény, az idegen nyelvű gyermekek közül is kevesebben látogatták az iskolát, mint békében, feltétlenül hatott abban az , irányban, hogy az iskolák a magyar nyelv

, terjesztése terén csak kisebb eredményt tud-

tak produkálni, mint békés években. Mutatja ezt az is, hogy az iskolaköteles fiúknál, aki—

ket a háború alatt a hadbavonult családfő pótlására nagyobb mértékben vontak ki az ' iskolákból, mint a leányokat, a magyar nyelv-

;kismeret tekintetében is nagyobb a hanyatlás, mint a leányoknál. A következő oldal táblá- zatának adatai a két nem arányszámait mutat-

, ' ják az egyes korcsoportokban.

Látjuk, hogy míg a mindennapi tanköte- les leányoknál a magyar nyelvismeret száza-

léka 68'8—ről csak 68'6-re ment vissza, az

ismétlőkorú leányoknál pedig 85'7-ről 84'5—re, addig a 6—11 éves fiúknál 69'3-röl 66'7—re,

a 12—14 éves fiúk 87'8-r6185'0-ra csökkent a magyarul tudás aránya. A 6—11 éves fiúk

* között még a városokban is kevesebb mosta magyarul tudó, mint 10 év előtt volt.

A többi korcsoportnál mindenütt látszik

, _az életnek és a régebbi békés évek iskolai

*fpolitikájának hatása. Érdekes, hogy még a

3 évnél fiatalabb gyermekeknél is növekszik a magyarul tudók aránya, ahol még sem az iskolának, sem az óvodának a hatásáról nem lehet szó. Az, hogy az óvóköteles korú gyer—

_ mekek magyar nyelvismerete is növekedett 23'70/0—ról 29'7—re, szintén nem az óvoda ha—

tása. Az óvodarendszer Magyarországon — sajnos — nincsen annyira kiépítve, hogy az a magyar nyelv terjesztése terén ilyen ered- ményt produkáljon, mert az óvóköteles gyer—

mekeknek csak kis része, alig több mint ZOO/(,a járt tényleg óvodába, vagy állandó menedékházba. A

Kétségtelen, hogy a magyar nyelvet a háború is nagymértékben terjesztette. Fenti adatainknál kifejezésre jut ezlabban, hogy a

20—39 éves férfiaknál legnagyobb az arány-

szám emelkedése, tehát annál a korcsoportnál,

amely a háborúban legnagyobb számmal tel- jesített katonai szolgálatot, amelynek tehát legtöbb alkalma volt magyar katonákkal s esetleg magyar lakossággal való érintkezés révén magyarul megtanulni.

A nőknél a magasabb korcsoportoknál jelentékeny haladás mutatkozik, amit annak lehet tulajdonítani, hogy a nőknek a tanítása is mindig intenzívebb lesz s a falusi élet el- zárkózottságából is mind többen és többen kerülnek ki, akik azután a magyar nyelvet is elsajátítják. De még így is látszik az a nagy különbség, amely különösen a falusi nők és férfiak magyar nyelvtudása között fennáll. A szóbanforgó 10 vármegyében a 40—59 éves nem magyar anyanyelvű férfiak- nak 87'70/0-a tud magyarul, az ugyanilyen korú nőknek csak 64'60/0—a. A 60 éven felü—

lieknél a különbség még nagyobb; az ilyen korú férfiaknak 750, a nőknek már csak 49'20/0-a beszél magyarul. A városokban nem ilyen nagy a különbség a két nem magyarul tudása között, de még mindig számottevő.

Hasonló jelenségeket- figyelhetünk meg, ha az általános műveltség legjellemzőbb ismer- tető jelét, az irni-olvasni tudást hasonlítjuk össze korcsoportok szerint. Az iskolai okta- tásnak leromlása a háború alatt ezeken az adatokon még jobban meglátszik, minta ma—

gyar nyelvismeretnél, mert míg a magyar nyelvtudásnál az iskola mulasztását sok eset—

ben pótolta az élet, addig az írni—olvasni tudást

az iskolán kívül csak igen ritka esetben lehet

megszerezni. Eklatáns példa erre Békés vár- megye, ahol a nem magyar ajkú tanköteles gyermekek között most jóval több a magyarul tudó, mint 1910-ben, ellenben az írni-olvasni tudók aránya ugyanezek között a gyermekek között határozottan visszafejlődött.

16*

(4)

7—8. szám. ——222— 1923

.A nem magyar anyanyelvűek közül magyarul tudók aránya nemek szerint, korcsoportonkínt.

Proportion des personnes parlant le hongrois parmi les habitants de langue matemelle autre gue ta hongroise suivant les sewes et par groupes d'.áge

A nem magy ai anyanyelvűek közül magyarul tudott "/.,

Personnes parlant le hongrois parmi les habitant de langue matanelle autre gue la hongroise m 'I, 19. 10 vmegyeitörvényhatóságban a 10 városi törvényhatóságban H a 20 törvenyhatóságban együtt K i dans les 10 comitats i dans les 10 trilles munícipales dans les 20mxmícipes ensemble

orcsoport 31 l

,A 9 a; **5 M— E' 33) ;" **

Groupe daye ; 1910, 1920- § % 3 3—3 sk T 1910- 1920- "§ ; g § §? 1910. 1920- § ; g § §

; ben ban geg 35.433 ben ban geg §§§§g ben ban :%s §§§§

! en en ÉÉÉÉÉEÉ en az §É§'§§'*§í en en E§§§§EE

amo 1920 _aessge ma 1920 Na,—ama; ma 1920 s

i 500U0§al—. WOUGO'EDU NOUBOHR

a) Férfiak. — Sexe maseulin,

3 éven aluli — ! !

(zu-(lessons de 3 aus . 5'9 7'2 1'3 12'7 (' 15'9 3'2 %! 6'8 8'1 13

3—5 éves — : ;

áge's de 3 ft 5 ans 205 250 46 453 l 55'0 9'7 23'7 28 9 5 2

6—11 éves — f

áge's de 6 a 11 aus 67'3 64'6 — 27 828 1 823 — 0'5 ; 69'3 66'7 — 26

12—14 éves — !

áge's de 12 a 14 (ms. 880 844 — 8'6 87'0 _ 888 18 , 87'8 § 85'0 — 28

15—19 éves — ! ;

áge's de 15 d 19 (ms. 87'6 90'1 2'5 774 1 901 127 84'5 90'1 5'6

20—39 éves — j

ágés de 20 81 39 ans. : 868 942 74 723 E 890 16"? 807 92'7 12'0

40—59 éves — ; — . '

(?gés de 40 Ez 59 ans . ' 809 87"? ' 08 706 E 838 132 77'5 86'6 91

60 éven felüli ; '

au-dessus de 60 (ms . ( 698 750 5 2 _ 63'6 '; 710 74 [, 68'0 741 61

l l,

Általában— —En général 700 77 G 7 6 70 1 818 700 78'5 85

b) Nök. — Save féminin.

3 éven aluli ;l l ?

au—dessous de 3 ans . 5—7 7-5 1-8 ; 134 5 134 es 82 115

3—5 éves — . !; :

áge'es de 3 [i 5 ans 209 274 ; 6'5 ; 42'6 547 121 237 30 ? 70

6—11 éves — ( í : !

(ígéas (le 6 d 11 ans . ) 67'0 66'8 ? — 0'2 806 i 82'6 j 20 ; 68'8 68'6 ! — 02

12—14 éves — § §

(igées de 12 d 14 (ms 860 88'7 ; — 23 845 ; 89'6 5'1 85'7 84'5 — 12

1559 éves : , ._ l 'f . f _ § §. .

agees de 10 a 19 cms 83 7 86 4 i 00 81 1 : 81'4 ! 63 829 bbi) 40

20—39 éves — ? — . i

(igécs de 20 [e 39 (ms 710 83'1 x 121 760 804 4'4 ! 728 822 9'4

40—59 éves — ; l ' .'

(ígées de 40 a 59 (ms 530 646 * 1113 679 ; 77'7 9'8 . 58'3 68'7 104

60 éven felüli — l ! il

au—dessus de 60 aus . 39'1 49'2 ; 101 503 . 62'2 a' 11'9 il 438 538 100

, i? § ' ( l

Altalaban —En général 1! 56'6 l 67'5 : 109 086 76'1 7'5 § 602 69'8 9'6

E ébként a szóbanfor 6 20 törvén ható— is ter'eszti, nemcsak az iskola. E es Vár-

gy g y J gy

ság adatai külön a vannegyékről és külön a városokról a következő oldalon találhatók.

Erdekes, hogy az írni—olvasni tudas tekin—

teteben mar a városokban is meglátszik a háború alatt leromlott iskolaügy hatasa, t. i.

a városokban is kisebb az irnivolvasni tudók aránya a tanköteles gyermekek között, nemcsak a megyékben. Ez ismét egy bizonyíték a mellett, hogy a magyarul tudást az élet

megyékben mutatkozik ugyan javulas, külö—

nösen a 6—11 éveseknél, itt azonban tapasz—

talás szerint az adatok kisse bizonytalanok, mert a népszámlálás idején elsö elemibe járt tanulóknál, akik abban az időpontban még csak 4 hónap óta jarnak iskolaba, sokszor a népszámláló biztos felfogásától függ az, hogy a gyermeket írni-olvasni tudónak minó— * sítse-e vagy sem. Itt különösen két alföldi

(5)

—223— 7—8. szám.

^Az irni-olvasni tudók aránya korcsoportonkint.

Proportion des personnes saclumt lire et écm're per groupes d'áge.

Az irni—olvasni tudók aránya "A,-ban

Proportíon des personnes sachant life et écrire en 0/0

a 10 vmegyeitörvényhatóságban a 10 városi törvényhatóságban É a 20 töwénvhacóságban együtt dans les 10 comitats dans les 10 vílles munícipaIes % dans lesz0munícípes ensemblt

Korcsoport _ _ , e: . _ . §

"_ :. **.50 *,_5 Evo $ ** c':

Groupe d age 1910— 1920- § 3 % Ég ha 1910- 1920- s 3 3 3331 1910- 1920. § ; .,, §; a_

m * e; s: "3 * M u m m N

ben ban 532 §Eg§§ ben ban 3232 §-§_£§ ben ban geg §§§§

fa

- u

ao **

- a) k

az, §

": * UTC

"0 9 sáÉee—se seágese 192" s§§§§%§

6—11 éves —— §

áge's de 6' 11 ans 721 708 — 1'3 84'2 80'2 — 4'0 747 728 —— 1'9

12—14 éves —

áge's de 12 a 14 ans. 92'8 91'6 —— 1'2 97'3 96'7 — 0'6 940 92"! —— I'?) 15— 19 éves ——

áge's de 15 d 19 ans . 919 938 ; 1'9 96'6 97"? 11 934 948 14

20—39 éves —— §

ágés de 20 a 39 ans . 87'8 928 50 93'7 %B 29 89'8 941 43

40—59 éves ——

ágés de 40 a 59 ans . 71'6 81'2 96 838 90'9 7'1 74'9 84'1 9'2

60 éven felüli —

au-dessus de 60 am; . 56'0 63'5 7'5 71'6 79'3 7'7 59'5 67'2 7'7

Általában 6 éven felül —

E'n général au-dessus '

de 6 (ms 792 841 4'9 §, 89'7 92'1 ! 2'4 82'3 864 41

§ l

vármegyében, Jász-Nagykun-Szolnokban és korosztályoknak mindig több és több írni- Hajduban látunk nagy hanyatlást. Az előbbi

megyében ugyanis a mindennapi tankötelesek között 70 Oo/o—ról 64'2-re, az utóbbi megyé- ben pedig 72'30/0-1'61 63'1-re csökkent az írni—olvasni tudók aránya. A városokban még jobban romlott az irni—olvasni tudók százaléka, mint a megyékben. S itt is különösen az alföldi városok: Baja, Hódmezővásárhely és Kecskemét tünnek ki, de magában Budapes—

ten is 89'30/0—ról 84'4-re esett az írni-olvasni tudók aránya a mindennapi tankötelesek közt.

Az ismétlő tanköteles korúaknál megint csak a két alföldi vármegye, Jász-Nagykun—

Szolnok és Hajdu mutatja a legnagyobb ha- nyatlást, az elöbbi 90'5-ről 88'2—re, az utóbbi

90'8—ről 85'5-re. A városok között már feles

számmal vannak, amelyekben kisebb-nagyobb javulás mutatkozik 1910 óta, viszont azonban legjobban romlott az irni-olvasni tudók szá.- zaléka az ismétlő tankötelesek között a nagy tanyarendszerrel bíró két alföldi városban, Hódmezővásárhelyen (96'2-ről 94'1-re) és kü- lönösen Kecskeméten (91'6-ről 83'3—re).

Eddigi népszámlálásainknál mindig a 12—14

éves korcsoport volt az, amely az írni-olvasni tudók legnagyobb százalékát mutatta. Ez ter- mészetesnek is látszik, mert az iskolaügy fej- lődésével, a tankötelezettség szigorításával és a tanításnak intenzívebbé válásával a fiatalabb

olvasni tudót kell felmutatniok és e korosz- tályok között is legtöbbet annak, amely csak az imént került ki a mindennapi elemi isko—

lából. Azért mutatkozik legkevesebb analfa- béta mindig az ismétlő tanköteles korúaknál.

Ez a jelenség annyira altalanos, hogy alig akadt egy-két törvényhatóság, amely kivételt képezné alóla. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a mai Magyarországon az említett 20 tör—

vényhatóság adataiból ítélve, az iskolákból

kikerült legfiatalabb nemzedékben kevesebb az írni-olvasni tudó, mint az utána következő 15—19 éves korcsoportban, sőt még kevesebb, mint a 20—39 évesek között. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a háború alatt hiányos oktatást nyert ifjabb nemzedék mű- veltségi színvonala iskolánkívüli oktatással vagy bármi módon nem emeltetik, el lehel tünk készülve arra, hogy az írni-olvasni tn—

dók általános arányszáma, mely eddig emel—

kedő irányzatot követett, a jövőben hanyat—

lani fog. '

Annak, hogy most még a 20—39 évesek

között is több az írni-olvasni tudó, mint az iskolából kikerült legfiatalabb nemzedékben, ismét az a magyarázata, amit fentebb a magyarul tudásnál is említettünk, hogy a hábo—

rúban a katonáskodás alatt sokan megtanul—

tak irni-olvasni az analfabéták közül.

(6)

7—8. szám. ——224— 1923

Ha nemek szerint külön vizsgáljuk az írni-olvasni tudás fejlődését az utolsó 10 év- ben, ismét arra az érdekes tapasztalatra ju- tunk, hogy az iskoláztatásnak a háború alatt történt elhanyagolása jóval erősebb nyomot hagyott a fiúknak, mint a leányoknak általá—

nos müveltségi viszonyain. Ugy a mindennapi, mint az ismétlő tanköteles korú gyermekeknél a íiúk jóval nagyobb hanyatlást mutatnak az írni-olvasni tudók aránya tekintetében, mint a leányok. Egyébként beszéljenek helyettünk az alábbi adatok:

_Az irni-olvasni tudók aránya nemek szerint, korcsoportonkint.

Proportion des personnes sachant Zirc et écm're suivant les sea-es, par groupes (Fáye.

V Az írni-olvasni tudók százaléka

' (__—______—119ngdíí peí'íonmirsachant life (fijugg—MW

, a10vmegyeitörvényhatóságban a 10 városi törvényhatóságban a 20 törvényhatóságban együtt . §] dans les 10 camítats , dans les 10 villes mum'cipales dans lesZOmunicípes eusemble

Koresoport * !

M 31 S:; §§é e; 3§é ES s§é

Groupe d 496 1910- 1920- § % ;? § % 1910- 1920. "§ 3 % § % 1910- 1920— § ;: ?; § %

ben ban giga §§§§ ben ban É§§ §§§§ ben ban %%? $$$

0- u k zo § 1— :0 u 5.

! süss—ia 19 '9 üsse—ÉR s§e§§§§

a) Férfiak. — Same masculin.

6—11 éves —

áge's de 6 Ez 11 (ms 723 708 — 1'5 846 812 — 34 749 72'8 — 21

12—14 éves —

ágés de 126114 ans . — 930 906 —— 2'4 97'5 965 — 10 941 91'9 — 22

15 ——19 éves —

áge's de 14 a 19 ans 918 936 18 974 977 03 93'5 94'3 0'8

20—39 éves — *

ágés de 2066 39 ans . ! 89'5 941 46 953 979 26 916 95'4 38

40—59 éves — '

ágés de 401259 ame 792 861 69 894 943 49 820 885 66

au-dessus de 60 (ms . 66'5 727 62 81'9 86'6 4'7 69'6 75'7 6'1

Általában 6 éven felül _ f;

En général au-dessus * ;

de 6 (ms 825 858 33 925 939 1'4 ; 85'4 880 26

b) Nők. — Seme fémim'n.

6—11 éves — '!

áge'es de 6 a 11 (ms . 71'9 70'7 —— 1 2 . 838 803 — 3'5 746 727 — 18 12—14 éves —

áge'es de 12 a 14 ans. 92'7 92'5 — 02 $ 971 96'8 —— 03 939 935 —— 04

15—19 éves — ,

áge'es de 15 (119 ans . 921 944 2'3 959 977 18 934 95 8 1'9

20—39 éves — ?

áge'es de 20 d 39 ans . 86'2 918 56 ;. 920 9515 36 88'1 931 50

40—59 éves —— li

áge'es de 40 [1 59 (ms . 63'8 766 128 II 784 77 93 678 799 121

au-dessus de 60 ans . 457 547 9'0 ; 63'7 736 99 500 59'5 95

Általában 6 éven felüli .—

En général au—dessus '

de 6 ans 760 818 58 870 906 3'6 792 844 52

*A mindennapi tanköteles leányoknál tehát az írni-olvasni tudók arányszáma l'8-del esett, a fiúknál a hanyatlás 21 Még nagyobb a különbség a 12—14 éveseknél, az ilyen korú

* leányoknál csak 0'4-del romlott az írni-olvasni

tur őksZázaléka, a fiúknál ellenben az arány-

aáín72'2-del ment vissza. A viszonyok rom-

lása ismét csak azoknál a törvényhatóságok- nál a legnagyobb, amelyeknél a tanyarendszer a legjobban ki van fejlődve s ezekben még kifejezettebb is a üúk hátrányára. A legtúl—

zottabb mértékben mutatkozik ez Hajdu megyé- ben, amelynek adatai a következők:

(7)

arányszám romlása 76, a űúknál ellenben

108. A 12—14 éves leányoknál 2'0 hanyat-

lás mutatkozik, ellenben a fiúknál nem kevesebb mint 84. Hajdu megyében különben már a háború előtt is romolhattak az isko—

láztatási viszonyok, mert a férfiak között még

a 15 —19, söt a 20—39 éveseknél is hanyat- lást látunk az irni-olvasni tudás tekintetében,

— 225 — 7—8. szám.

,; Összes szám lmi-olvasni tud Szapo- Analfabéta Szapo- lmi-olvasni tud (N.,-ban

Korcsoxwrt más ——————— más ——————

1910 I 1920 1910 1 1920 1910 I 1920 1910 ) 1920 [változás

6—11 éves . 23.271 27.380 16.836,17.276 440 6.435 10.104 3.669 723 631 —9'2

12—14 éves 10.536 13.197 9.564l 11290 11726 972 1.907 935 90'8 85'5 —5'3

'6—14 éves . 33.807! 40.577 26.400 28.566l 2.166É 7.407 ! 12.011 4.604 78-1 704 1—7-7

Itt a 6—11 éves leányoknál az ami ezeknél a korcsoportoknál egyetlen tör—

vényhatóságban sem fordul elő.

Hogy milyen nagy tere van az iskolán—

kívüli népművelésnek a háború miatt megromlott iskoláztatási viszonyok folytán, arra nézve az analfabéták abszolút számai tájé—

koztathatnak. Ismét az említett 20 törvény—

hatóságra szorítkozva, az adatok erre vonat- kozólag a következők:

Az analfabéták száma korcsoportonkint.

Nombre des illettre's par groupes dkige.

Az analfabéták száma

Nombre 1155 illettre'x

a 10 vmegyei törvényhatóságban a 10 városi törvényhatóságban l a 20 törvényhatóságban agya tlan: les IO camz'luts dans le: 10 villa: mum'm'palex dans le; 20 munícipes enszmble

Korcsoport , ,

,. meet;

₀

972302; 539992

Groupe d "ge , 1910- 1920- viii-aknába: ]910- 1920- dcígoísseáinl 1910- 1920- attroixsemmt ben l han au díminufílf— ben ban ou dimínutíl ben ban ou dimz'nution_

en X910 m 1920 igazi,—553105 en 1910 en 1920 413222? 0/0 m 1910 m 1920 373335? o/o

absnlus absolut absolut

16—11 éves — .

Age's de 6 a 11 ans 134392 157885 23493 175 20636 28826 8.190 397 155028 186711 31683 204

12—14 éves — '

Agés de 12 a 14 ans 16281 22098 5817 357 2092 2521 429 205 18373 24619 6246 340 15—19 éves —

Age's de 15 a 19 ans 26024 24220 —— 1804 — 6'9l 5369 3286 — 2083 —— 38'8 31393 27506 — 3887 —— 12'4

20—39 éves — .

Agés de 20 d 39 (ms 114188 75837 — 38351 — 33'6 32032 18283 —— 13749 — 42'9 146220 94120 _A 52100 — 3515 40—59 éves —

Agés de 40 a 5.9 ans 183013 130072 —— 52941 - 28'9 39865 26855 — 13010 — 32'6 222878 156927 _— 65951 — 29'6 60 éven felüli —

Au-dessus (le 60 (ms 128159 124117 —— 4042 — 3'2 23706 21630 —— 2076 — 8'8 151865,145747 — 6118 — 4'01

Ismeretlen — l

Inconnus . 74 955 881 — 29 891 862 -— 103 1846 1743 —

Összesen —— Total . 'í160213llö35184 — 00917 — 11-1 123729 102292 — 21437 — 17-3 725860 637476 _ 88384 — 122

! /

Az analfabéták száma eszerint a 6 éven felüli összes népességben kétségtelenül fogyott 1910 óta. 88.384-gyel kevesebb most az analfa- béta, mint 1910—ben. De míg a 40—60 év közöttieknél 29 60/0—kal, a 20—40 év közöt—

tieknél pedig 35'60/0-ka1 csökkent az analfa-

béták száma, addig a 15—19 évesek között már csak 12'40/0-kal lett kevesebb, a minden-

napi és ismétlő tankötelesek között pedig hatá-

rozottan és pedig nagymértékben növekedett az analfabéták száma.

A mindennapi tanköteleseket íigyelmen kívül hagyhatjuk, mert ezeknél a háborús

évek mulasztását az iskolában töltött később1

évek részben pótolhatták; kétségtelen azon' ban, hogy a mindennapi iskolákból kikerül"

teknél a megnövekedett analfabetizmust többnyire már csak iskolánkívüli oktatással lehet ellensúlyozni. Ha ebben a 20 törvény- hatóságban a 12—14 évesek között most 6000-rel több az analfabéta, mint 10 év előtt, az egész megmaradt Magyarországon a több—

let kb. 10.000. De ebben a számban csak három háborús év megromlott iskolaügye jut kifejezésre. ha a negyedik háborús évet is számítjuk, kb. 13—14.000-re lehet tenni azok—

(8)

szám.

7—8 . —226——

1923

Az irni—olvasni tudók aránya korcsoportonkint 20 törvényhatóságban 1910 ben és 1920—ban.

Proportion des personnes sacha'nt li're et écrire par groupes d'áge dans 20 muní'c'ipes en 1910 et en 1920.

0

Á) 10 vármegye; mrvényhltósaghan — Dans m romitnts

10 __ Á._ü

win—aa:

90 u 7.970

80

wvsy Méret: 7, íMessus dev 505115

75-13

Férfiak — Sexe masculin

!" 7910

90-55 We're/r fb/z/

au—dessus 195031]:

75 ' 7.9 20179

nak az analfabétáknak a számát, akik a háború folytán maradtak meg analfabétáknak és jelen-

leg (1923—ban) kb. 14—18 éves korban vannak..

A fenti összeállítás szerint a űatalkorú analfabéták száma nemcsak a vármegyékben,

de a városokban is növekedett, sőt a mindennapi tanköteles korúak között a városokban még sokkal jobban terjedt az analfabétizmus, mint a vármegyékben, kétségtelenül a már említett alföldi tanyarendszerű városok hatása folytán. Az adatokból még az is látszik, hogy a városokban még rohamosabban romlott az iskolaügy, mint a megyékben, mert pl. a 15—19 évesek között a városokban még 38'80/0-kal fogyott az analfabéták száma, a

megyékben pedig csak 6'9o/.,-kal. A 12—14

éveseknél is kedvezőbb még a városok hely- zete mint a megyéké, ellenben a mindennapi tanköteleseknél a városokban már 39'70/0 az analfabéták szaporodása, ezzel szemben a vármegyékben csak 17'50/0.

0 10 városi iörvényhalóságban — Dans 10 vílles munlclpules Á)

! Wan 1.920

0 0

Méret) félj/;

Judzssus de 50.905 12 - 14 15 — 79 20 179

o Nök _ Sexe léminln Á)

__ ._._.—_"..M _ 0

Me'/en fé/ú'll' .?!l-l/ESSUS de Mal/s

5' 77 I? - [4 75-79 20-39 60-59

% 20 lórvényhalóság _ 20 munlcipes

700..___.____.M. ,. m." .. _,,, ,_ ,, ,,

' " —4.I§í0—Jn;

11 371970

"__—múmia.;

T em 1920 80—

80_

70_

6'0_

50_

JKL ZIL

70_⁰

. 40—59 Múmia/üli av—desusdeá'űm

? 7/ I? 44 7579 20139

K.S.

Ha nemek szerint külön tekintjük az analfabéták számának változását az egyes korcsoportokban, ismét azt látjuk, hogy 20—60 év között a férfiaknál jobban javult a

(9)

1923 —227— _7—8. _szám.

, helyzet mint a nőknél, 6—14 év között pedig viszont a fiúknál jóval nagyobb a romlás,

mint a leányoknál. Az alábbi adatok mutat- ják ezeket a különbségeket:

Az analfabéták száma nemek szerint, korcsoportonkint.

Nombre des illetre's saivaat les sexes, par groupes diáge

Az analfabéták száma nemek szerint

Nombre de; illenek suivant Is; few:

KOTCSODOI't f é ffi —— sexy musculín , n 6 — sexe feminin

: A ! szaporodás vagy fogyás ; szaporodás vagy fogyás

' GTOMPCS d age 1910—ben § 1920—ban , uccrniiszment ou dímínu/ion 1910435" 920—ban accroixsement ou diminuiion en 1910 ; en 1920 l abszolut SZ. 0/ en 1910 m 1920 _abszolut SZ. 0

! 1 dul/res ulne/us 0 ! olajra; absolu: /0

6—11 éves —

ágés de 6 a 11 ans 76.968 93.209 16.241 21'1 78.060 93.502 15.442 19'8

12—14 éves — ;

áge's de 12 a 14 ans 8.960 13.665 4.705 52'5 9.413 10.954 1.541 164

15—19 éves — ; (

áge's de 15 ("t 19 ans . . 15.212 14.9103 —— 302 —— 20 16.181 12.596 — 3.585 —22'2

20—39 éves — ;

áge's de 20 a 39 ans 60.541 34.111l — 26.430 —4—3'G 85.679 60.009 — 25.670 —30'0

40—59 éves — l

! (2968 de 40 a. 59 aus 80.544 55.592* — 24.952 — 81'0 142334 101335 ——— 40.999 — 28'8

60 éven felüli —— l

au-dessus de 60 ans 54.887 51.841í — 3.046 —— 5'6 96.978 93.906 — 8.072 —— 3'2

Ismeretlen — !

Incom'tu . 37 638 601 — 66 1.208 1.142 —

Összesen — Total . . _11297.149 263366 — 33.183 —— 11'2y428.711 373510 — 55.201 —12'9

A 20—39 éves analfabéta nők száma

300/0-kal csökkent, az ugyanilyen korú analfa—

béta férfiaké ellenben 43'60/0-kal. Ez nem lehet

tisztán a gyermekkori iskoláztatás hatása, mert

hiszen a nők között több az analfabéta, ezek számának tehát nagyobb arányban kellene fogyni. Világos, hogy a háború alatti kato- náskodás fogyasztotta meg ily nagymérték- ben az analfabéta férfiaknak a számát. Már a 15—19 éveseknél azt látjuk, hogy az ilyen korú nők között most 22'20/0-kal kevesebb az analfabéta, a fériiak között csak 20/o-kal, sőt abszolút számban is több ebben a korban

az analfabéta férű (14.910), mint az analfa-

béta nő (12.596), holott még 1910-ben fordí- tott volt a helyzet. A 12—14 éves koroso- ,, portnál mutatkozik a legnagyobb különbség a fiúk hátrányára. A leányokat is kivonták ,, ugyan az iskolából, vagy nem tanulhattak a tanítóhiány és az iskolák szünetelése folytán, úgy hogy az analfabéta leányok száma ebben a korcsoportban 1.541-gyel, vagyis 16'40/0-kal növekedett, a fiúknál azonban az analfabéták számának növekvése 4.705, vagyis 52 50/0.

szerint azok között a fiatalkorúak között,

akik a háború miatt maradtak analfabéták, kb. Sy,/4 rész férfi és csak 1/4 rész ami. A mindennapi tanköteleseknél is valamivel hátrá- nyosabb a férfiak között mutatkozó arány—

szám, az ilyen korú analfabéta fiúk száma 21'10/0-kal növekedett, aleányoké 19'80/0 kal.

Mindezek az adatok szomorú képét mutat- ják az iskolaügy háború alatti leromlásának, amely a békés évek hatásával ellentétben nem hogy fogyasztotta volna az analfabéták számát, hanem még szaporította is. Igaz, hogy ma kevesebb az analfabéta az országban, mint 10 év előtt, de az is kétségtelen, hogyha a háború nem lett volna, az analfabéták száma sokkal nagyobb mértékben csökkent volna, mint ahogy a valóságban csökkent. Még na—

gyobb baj az, hogy az analfabéták száma ter- mészetszerűleg az iskolából imént kikerült legfiatalabb nemzedékben szaporodott, akik tehát még egy egész emberéleten keresztül a magyar műveltség tehertételét fogják ké—

pezni, hacsak az iskolánkívüli oktatás nem igyekszik teljes erővel megszüntetni az analfa—

bétáknak ezt a háború alatt keletkezett tömegét.

Kovács Alajos.