5, szám. __
1934
A középiskolai érettségit tett tanulók az 1932/33. tanévben.
Les éléves ayant satisfait a l'emamen du baecalauréat en 1932—33.
Résunzé_ Dans la Hongrie d*avant—guerre, le nombre des bacheliers augmentant de plus en plus, dépassait par an 3000 a la fin du siecle dernier et se rapprochait annuellement de 6000 a la veille de la guerre. Cette rapide augmentation était due au uif progres cul—
turel du pays, ainsi aula ee fait (lu'il nly avait guittc de clzómage intellectuel.
Mallxeureasement, la situation a essentielle- ment change depuis la mutilation de la Hongrie.
4u10urd'l'zui encore, le ehómage intellectuel y est plus grave gu'á l'étranger. Malgré cela, le nombre des baeheliers y augmente, ce (lui nem a ceci aue Iu Hongrie, comme I'e'tranger, compte de plus en plus de jeunes gens désireux d'avoir une instruc—
lion supérieure. -— EuAraison aussi de la surpro-—
duetion inlellectuelle, l'examen du baccalauréat y
est devenu plus nouvelle loi sur
I'enseignemeut secondaire, gui sera bientót mise en vigueur, assure plus encore la selection, et entre DSL—35 et 1936—37, les candidats au baccalau- réut, ne's pendant la guerre ou la natalité a été íaible, seront moins
rigoureux. La
nombreux, on peut espérer (lonc :)ue les années (lui vont venir, verront nota,
blement décroítre le nombre des bacheliers.
Dans l'enseignement secondaire, pendant la derniére de'cade, on n'a accru (lue les écoles rle
;eunes filles (abstraction [aite de auelaues établis- sements de garcons). Aussi, le nombre des jeunes füles ayant satis/aít a l'examen du baccalauréat slest éleve' considérablement, représentant 22'4%
en 1931__32 el 21-00" en 1932—33. Dans la derniére année scolaire, sur les éléves ayant passé avec succés cet examen, 18'3% sortaient des éco- les de j. filles. Des bachelieres des établissements de jeunes filles, 65% sortaient des gymnases et 35% des lycées. Parmi les établissements de gargons, les éco—
Ics dites réales out on ces derniers temps baisser le nombre des baeheliers; dansllannée scolaire 1932—n33, celui—ci n'y représentaít aue 11'2% du nombre global des éléves ayant satisfait r'z I'examen (tu baccalauréat. La nouvelle loi dont nous avons parle' plus Iiaut, supprime les écoles ,,réales" et ne dinise (en lettres et scienees naturelles) l'enseigne—
ment secondaire (lu'á partir de la classe de Ve, les 4 classes iniérieures (Ire, [le, 1111? et IVe) y recevront, dans tous les établissements, une instruction uni—
forme.
D*aprés les chiífres relatifs á la religion des bacheliers, les israélites y ont une proportion tres éleve'e, dépassant á peu prés de 3 fois leur rapport á la population entiere. Toutefois, la pro—
portion des bacheliers israélites accuse une ili—
minution pendant les li dernieres années scolaires, représentant en 1932—33 15'1% du nombre total des bacheliers. ()uant aux notes obtenues par les bacheliers, en 1932—33 6'8% de ceux—ci ont eu la mention ,,excellent", 11'7% celle d'émi- nent, 27'0% celle de bon; 54'5% celle de passable (la mention ,,excellent" a été créée depuis liannée scolaire 1931—32). Pour les jeunes filles ayant passé avec succés Ie baccalauréat, la proportion des bonnes notes est, pendant la derniere année seolaire, legerement supérieure á celle relative aux gareons:
11'4% de ces jeunes filles ont obtenu la mention ,,exeellente"; 17'1% la mention éminente; 34-6%
la mention bonne. Parmi les éeoles de gureons, les gymnases ont plus de bacheliers ayant obtenu de bonnes notes aue les autres établissements, et les succes scolaires sont encore plus [avorables dans les écoles de jeunes filles.
'Les chiffres relatifs aux carrieres aaa:- auelles les bacheliers se destinaient sont ionde's sur la déclaration des éle'ves et correspondent, (lyaprés les statistigues de l'enseignement supérieur, a peu prés a la réalite', En 1932—33, 66"n des bacheliers ont déclaré se destiner aux écoles supérieures. et d,apre"s ces statistiaues—lá, les deux tiers en y sont entrés. La proportion représentaít 80%
avant la guerre et 70 d 75% pendant les derniers temps; elle ne tomba a 6600 (3/3) (]u,en raison de la situation défavorable créée par le chómage intellectuel. Dyiipres lesdites declarations, 17'47,
des bacheliers voulaient entrer a une Ecole de droit;
13'5%, a une Faculté de pliilosophie; 15'7%
(pour la plupart des gargons) allaient prendre un métier pour gagner leur vie; les éléves (lui rentraient aprés le baccalauréat á la maison pour y vivre sans faire des études supérieures el sans prendre un métier, étaient, a peu d*e.r:ception prés, des ieunes filles.
Ahhoz. hogy a főiskolai hallgatóknak és a főiskolai oklevéllel rendelkezőknek.
tehát végeredményben társadalmunk tar- talék-vezctőrétegének a helyzetét —— leg- alább is számszerűen — megismerhessük és ennek .a helyzetnek a jövőben való ala—
kulására nézve fm ugyancsak számszerű-
leg ——— ki'ivelkeztetésekel vonhassunk, nem-
csak a főiskolai hallgatók adatait kell is—
mernünk. hanem a középiskolai, elsősor-' han pedig az érettségi vizsgát tett tanuló- két is. A középiskolák ]. osztályába irat—
kozott tanulók számának alakulása nagy-
26*
5. szám. _378— 1934
A középiskolai érettségi vizsgát tett tanulók az 1932/33. tanévben.
Eléves ayant subi l'ewamen de baccalawéat dans Fanne'e scolaire 1932__33_
ban—egészben függ a születések számától, legalábbis a háború alatti születések erre szembeszökő példát szolgáltattak. Az érett—
ségit tett tanulók száma (hét év multával) az I. osztályú tanulók száma szerint, a fő—
iskolák I. évfolyamaira beiratk—ozottaké pedig az érettségizettek száma szerint ala—
kul. A láncolat így tovább folytatódik a fő- iskolát végzettek, azaz az oklevelet nyertek számáig.
Több év adatát véve alapul, számítá—
saink szerint az 1. osztályos tanulóknak
több mint felerésze (52—55%) teszi le az érettségi vizsgát. Ennek a kontingensnek mintegy felerésze külvetlenül az érettségi után, 15—20%—:a pedig a későbbi években
iratkozik be főiskolán, Végeredményben
tehát az érettségit tett tanulók kétharmad része főiskolai hallgató lesz. Az ]. évfo—
§ § , "Él—173" D_Éfwm _ A sikeres érettségi vizsgát tett tanulók
:.i : (; $ g;— Eléves ayant subi avec succés lexamm de baccalaum'at
%s'—§ § m$; —'
§§ L: § § %% § vallás szerint k O Z ü 1 d 0 " t
Az iskolák neme Éli § ÉÉ geg §§ ? 13147 religion Pont obtmmlammíioué§ sont enirés Ég
és jellege ;? És: §; ; 53: 3 ? l l § ' ' EÉ
s§ §; 'aÉa—Étggá e § %lu is: ha e:
Gcnre et caractére des §§o Ig §§É§É§ § § § % ! § § § § ÉÉ $$$ lá établissements d'enseigne— Dig §; í§ : § § § § § 3 5 _A _! * § ! § , § lég 133 ggg ment secondaire fája 33 395 3133 ; * § § § § § § I %; § § § § ga 3§ m$?
ga És?—93313. § :, § ! § Ea ** 's. ya § 33 23-33
33 Bagi—**;aa ;: A; E ; e; *: § ál , ; § ** 583359
§§ %? [§ is,—333 : 334 9 o '*— l 2 :; §! _ 3 ;; . 354. %m 91-53
Ég egáaecmtt ec fg ! a' ! §, ;; 21.213? *S* §§
: En 54 - ;; ' t t 'bb :.
46 tanulók 'SS ?: ii? .a §?) érett § titán §§
1 2) 314] 5 is 7 :; 91011112113114115 16 1711839
_a_,i. ,,,,V-_.,,_....,_,-_,,_ , ll , [ ll , l
Gimnázium — ,,Gymn." * 29 1.607 8 178 1.420 826 343 91 130 30 92 227 440 661 27 1.153 47 159 Reálgimn.-,, Réal—gymn." 74 3.468 23 550 2.893 1.697 523 189 410 74 158 239 682 1.814 128 1.917 133 585 Reálisk.—— ,,Ecoles re'ales" 18 800 3 114 682 396 99 62 113 12 31 63 147 441 11 472 20 131
Leányközépisk. —— Eza— .
blissements d'enseígnem.
second. de james filles H 44 11791 1 62 1116 592 167 70 271 16133189 382 412[1.116 474l227 83 Összesen — Total 165117054 35 904 6.111 3.511 1.1321412 921 132 414 718 1.65113328 1.282H4.016 427 958 Ebből leány —-— Dont jem-
nes filtes 441348 — 63 1.282 665 207 82308 2 146219 444 473 —— 571258 86 Állami —— És. de l'Etat 591 3.070 16 445 2.606 1.549 363 164 468 62 149 233 584 1.640 351 1.318 155 559 Kir. katolikus — Ec. ;
royales egttholígues . . l 6 270 — 21 249 176 28 9 14 22 13 25 81 130 3 181 13 30
KÖZS. — Eencommunales 10 450 — 55 395 242 44 17 89 3 18 70 128 179 237 209 60 48
Róm. kat — Ec. cath. rom 41 1.585 1 161 1.423 1.270 52 27 51 23 125 204 442 652 270 1. 087 93 133
Ref. —— És calvin'istes . 24 930 8 132 739 107 569 45 58 10 58 101 211 419 167 520 46 101 Ág. 1]. ev.——Éc. luthe'riennes 9 387 8 46 333 85 52 139 49 8 19 29 109 176 48 239 26 42
Izraelita — Éc. ismélztes 3 154 1 24 129 2 — —- 126 1 13 25 38 53 58 63 10 30a
Egyesületi;Écd'associat. 5 119 1 2 116 52 14 11 38 1 11 24 33 48 108 64 2 4
Magán—Eaprive'es . . _ 8 89 — 18 71 28 10 — 31 2! 8 7 25 31 40 35 4 11
El 1 % H i I
*) Ezenkivül 4 végleg elutasittatott. —— En outre, 4 candidats définitivement refuse's.
lyamra került főiskolai hallgatóknak pedig mintegy háromnegyed része szerzi meg az_
oklevelet.
Az érettségit tett tanulók száma a régi Magyarországon (ezidőben természetesen csak gimnáziumi és reáliskolai érettségiről van szó) az 1890—es években érte e] a két 6;—
1'et. Ennek a létszámnak az irányvonala az.
1890/91. tanévtől kezdve hol gyengébben, hol erősebben nyúlik felfelé, de kétségte—
len, hogy —— az 1911/12, tanévi kisebb esést és aháború alatti (1915/16. tanévi) abnor- mis kilengést nem számítva töretlen maradt. Az érettségizők száma a mult szá- zad vége felé már a három ezer, sőt a jelen század elején már a négy ezer, az 1910-es évek elején az öt ezer fölé emelkedett és a
háború elején a hat ezret érte el. A 1915/16.
tanévben feltűnő kiugrást látunk: 7.295
5. szám. —— 379 —— 1934
! ' '
I. AZ ERETTSEGIT TETT TANULUK NEM SZERINT.
,,.._ las bac/zs/lipl's suit/ani le saxe.
,, 941"
Lal/h
N e
5 Ian/.— ,-az;-.. -...o
NV "A)—
__0——-Cf
4 ___O— __,o...--o-
Összesen 0—— fatal
3 /7u' O---0 Gangnns
[ge'/y pá Jea/res Was 2
%%
1 %%
_íngm _—
0 1923/24 1924/25 192726 1926/27 1927/28 1328/291928/30 1330/3l 1931/32 1332/33
MSISz'lSSöRM .S' '
volt az érettségizettek száma; a háború vé—
gén pedig, az 1917/18—as tanévben, 6.426.
Ennek a magas létszámnak, különösen az előbbinek, a magyarázatát az u. n. ,,hadi érettségi"—t tett tanulók számában találjuk meg. Egy másik, bár ehhez mérten ke- vésbbé jelentős tényező volt a leányérettsé- gizők egyre szaporodó száma, kapcsolat—
ban az l916/17—től kezdve működő, újon—
nan szervezett ,,leányközépiskolák"-kal;
1913/14-ben még csak 4% leány volt az érettségizett-ek közt, 1917/18—ban pedig már közel 1070.
A mai Magyarországon kezdetben (1918/19-ben) a négy ezret sem érte el az érettségizettek száma, de csakhamar -—— már 1920/21—ben —— meghaladta a 4.500-at is és ettől kezdve a létszám né—
hány éven át ezen a színvonalon mozgott.
Az 1925/26. tanévtől kezdve ismét szaka—
datlanul emelkedett az érettségizettek száma; legnagyobb ugrással (közel 600 fő, azaz 11%) az 1929/30. tanévben találko- zunk, amikor 5.824 volt a létszám, a csúcs—
pontot viszont az 1931/32. tanév jelzi (6.357), mely után a következö tanév 4%-os visszaesést mutat (6.111). Az érettségit tett tanulók számának az utolsó 10 évben való alakulását egyébként az I. sz. grafikon
szemlélteti.
Az 1925/26—1931/32. tanévek közé eső, tehát összesen hét esztendőn át tartó igen erős emelkedésnek az okát abban az _—
egyébként világszerte mutatkozó —— körül- ményben kell keresnünk, hogy a középis- kolák felé való áramlás, a magasabb vég—
zettségre való törekvés feltűnően erősbö—
dött. A mi viszonyaink között ez a törek—
vés sok tekintetben érthető is, mert a köz—
pályákon, de nem kevésbbé a magángazda—
ságban való (allkalm—aztatásnak maholnap már legelső feltétele lesz a középfokú iskolai végzettség, ideértve természetesen a felső kereskedelmi és felső mezőgazdasági iskolákat, valamint a középfokú szakisko—
lák'at is, amelyekre jelen ismertetésünk ter—
mészetesen nem terjed ki. A minősítési kí—
vánalom magasabb fokra emelésének tehát természetes következménye a középiskolai tanulók számának a megduzzadása.
Ezenkívül még egy természeti vagy de- mográfiai tényező is hozzájárult a tanulók számának hét esztendeig tartó ilymérvű emelkedéséhez, t. i. a háború előtti szüle—
tések aránylagtosan magas száma. A szü—
letések száma ugyanis 1905-től 1909—ig je- lentékenyen emelkedett és az 1910——
1914-i évötödben is elég magas volt, a mai Magyarország területén, 1912—
ben és 1914—ben elérte a 270 ezret és a többi években is 260 ezer fölé emelke—
dett. A jelzett hét esztendőben (1925/26-tól 1931/32—ig) érettségi vizsgára került tanu—
lók tehát éppen ezeknek a termékeny esz—
tendőknek (1908—1914) a szülöttei. Ért—
hető tehát, hogy éppen eddig az időpontig (1931/32—ig) nőtt az érettségizettek száma is. A következő (1932/33.) tanévben __
amint fentebb láttuk —— már beállott a for—
dulat, minthogy 1915-ben már tetemesen apadt 'a születések száma (kerek számban 188 ezerre) s ennek a hatása mutatkozott az érettségizettek számában is. A mostani (1933/34.) és még az ezután következő két tanévben (1934/35—iben és 1935/36—ban) te- hát az 1916—4918. évek gyér születései'hez képest (a három év átlagában 130 ezer volt a születések száma) számíthatunk az érettségizettek számának az apadására. Ha az egyes tanéveknél a hét évvel korábban I. osztályba járt tanulók számából indu—
lunk ki és ennek a számnak 54%—át vesz-
sziik (minthogy az I. osztályú tanulók, a legutóbbi t—anéveket figyelve, átlagosan eb- ben az arányban jutnak el a sikeres érett—
ségiig) az érettségire kerülők száma gya- nánt, a mostani tanévben valószínűleg
5000 körül, a következő (1934/35.) tanév—
ben kereken 4600, 1935/36-ban 4700 lesz az érettségizettek várható létszáma. Az 1936/37. tanévben már ismét emelkedés várható, feltéve, hogy más, előre nem lát- ható körülmények nem cáfolnak rá a szá- mításra. így a legközelebbi tanévben meg- valósításra kerülő középiskolai reform, amelynek egyik alapelve az erős szelekció, nincs kizárva, hogy szintén hozzá fog já-
5 szám. —— 380 — 1934
rulni a létszám további csökkenéséhez. Az érettségit tett leánytanulók számá—
Most azonban egyelőre csak az I. osztályú középiskolai tanulók számát vehetjük ala—
pul s minthogy ezek száma 1929/30-ban az előző tanévi 8.829-ről 10.297—re, 1930/31—
ben pedig 12.969—i'e növekedett, az érett- ségizettek száma (az említett 54%-os arányt véve alapul) 1930/37-ben kereken 5500, sőt 1937/38-zban már 7000 körül le-
het; a következő (1938/39.) tanévben ugyanilyen számítási alapon 6500, 1939/40- ben pedig 5900 volna az érettségizet—
tek várható létszáma; az 1931/32. és az 1932/33. tanévben ugyanis ismét jelentéke—
nyen apadt az I. osztályú tanulók száma:
az előbbi tanévben 12.042, az utóbbi tan-
évben 10.894 volt?)
A létszámváltozásnak a fentiekben vá- zolt képe lényegesen máskép alakul, ha az érettségizettek számát nemek szerint te- kintjük; érettségit tett ugyanis:
Növekedés t—H Növekedés ($) Tanév Fiú v. csökkenés (——) Leány V. csökkenés (——)
"A,—ban "A,-han
1928/29-ben 4.393 %— 3'2 86l —— 5'0
1929/30-ban 4.736 st 7'8 1.088 4— 26-4
1930/81—ben 4.986 %— 5'.? 1.198 %— 10']
1931/32-ben 4.984 —— 10 1428 4— ]8'8 1932/33—ban 4.829 ——-— 2"! 1.282 — 9'!)
Amíg tehát a fiútanulók számában ki—
sebb mértékben már 193lf32-ben, tehát olyan tanévben állott be az apadás, amely—
nek érettségizettjei általában még a na- gyobb születésű 1914. évben születtek, a leányok között az előző három év erőteljes gyarapodása után csak 1932/33—ban, ami- kor az 1915. évben születettek kerültek sorra, következett be az apadás, de akkor az egyszerre nagyobbmérvű is (10%) volt.
A mondottakat igazolják a leányta- nulóknak az összes sikeres érettségizettek számában elfoglalt arányai. Eszerint ugyanis 1928/29—től kezdve 1931/3243 év- ről-évre emelkedett az arány: 1928/29—ben
16'4% volt a leányok aránya az érettségi- zettek közt, 1929/30-ba1118'70/c,1930/31-ben 19470 es 1931/32—ben 22470. A legutóbbi tanév (1932/33) viszont már visszaesést mutat 21'0%—os arányszámával, de még mindig eléggé magas nemcsak a háborút megelőző idők néhány százalékos, hanem a háborút követő évtized 16%-nyi átlagos arányszámával szemben is.
1) Hasonló számítás található a fiútanulékra nézve Kovács Alajos dr.: ,,Az ál'lásnélküli diplomá—
sok kérdéséhez" c, cikkében. (L. Magyar Statiszti- kai Szemle 1932. évi 9. sz.).
nak ez a gyarapodása a leány'közép—iskoláik számának a mult évtized folyamán való erős növekedésével is összefügg; amíg 1920/21—ben 152 középiskola között 31
leány'középiskolát találunk, 1932/33-ban
165 között már 44-et; a gyarapodás tehát tisztán a lez'inyiskolz'ikra jut. A leányoknak több mint 9/10 része pedig leányközép—
iskolában tesz érettségit: az összes leány- e'rettségizetteknek l930/31—ben mindössze 10'7%—a, 1931532 11'7%-a, 1932/33—ban pe—
dig 13'0%—a tette az érettségi vizsgát fiú—
középiskolában. Az utolsó három évben te—
hát gyarapodott ugyan a fiúiskolában érettségizett leány-ok száma, az érettségi- zett leányok számának alakulása azonban elsősorban a leányiskolák népességétől függ.
A leánytanulóknak az iskolák foko—
zatain való feljutására nézve egyébként jellemző adat az, hogy míg a középiskola ]. osztályában átlag % résszel foglalnak helyet a leányok, az érettségizettek iközt már jóval kevesebb, 1/5 rész az arány; a főiskolai hallgatók közt ennél is alacso—
nyabb (kb. l4%) a nők aránya s még ke- vesebb a főiskolai oklevelet szerzettek közt: legfeljebb 1270. Ebből kitűnik az is, hogy a leánytanulók pályaválasztási szán—
dékai és jövő elhelyezkedési lehetőségei a középiskola kiiszöbének átlépése-kor egé—
szen mások, mint a liúkéi; hisz közel 3 ezer főnyi !. osztályú leánytanuló közül kb. csak 300 szerzi meg majdan a főiskolai oklevelet s elhelyezést legfeljebb, ha 100 talál, tehát legfeljebb csak minden 30. első osztályos leánymnuló, míg az Összes ta—
nulóknál ez az arányszám sokkal kisebb, amennyiben az összes 1. osztályos ta- nulók közül, ha az iskola fokozatain való feljebhjntásnak a már említett eshető—
ségeit figyelembe vesszük, legfeljebb min—
den I2.—nelc lehet reménye arra, hogy fő- iskolai oklevelet szerezve majdan el is tud helyezkedni.
Az iskolák neme szerint az érettségizet- tek száma követtkezőkép oszlott meg: gim—
náziumban 23'2, reálgimnáziumban 47'3, r—eáliskolában 11'2 és leányközépiskolá'ban 18'3% tett érettségit. (A lez'inyközépiskolák közt a még fennálló budapesti ág ev.
leánykollégium, amely egyetemi tanulmá—
nyokra nem, csupán egyéb főiskolákra ké—
pesít, nem szerepel.) Ezek az adatok nem azt jelölik? hogy milyen típusú (tehát gim—
náziumi, reálgimnáziumi, leányliceumi) érettségit szereztek a tanulók. hanem azt,
5. szám.
_A 381 —_
hogy milyen típusú intézetben vizsgáz—
ta—k, mert lehetséges, hogy valamely intézet más típusú intézetté alakul és a magasabb osztályú tanulók még a régi típusnak met,- felelő érettségit teszik le. Az időközi válto- zásokra tehát adataink nincsenek és nem is lehetnek figyelemmel, valamint arra sem, hogy a javító érettségi vizsgát más intézetben letett tanulók tulajdonképpen milyen típusú intézetből jöttek át. A vizs—
gázottaknak az érettségi típusai szerint való megoszlását kevés eltéréssel a fenti adatok is fedik, minthogy a normálistól eltérő je—
lenségek a tanulók zöme mellett alig jelent—
hetnek néhány százalékot; egyébként pedig (1 főiskolára való fellépésre mindegyik faj—
tájú érettségi egyformán jogosít. Kivétel itt csak egyes főiskolai szakokon, főként a ta- nári szakon van, amennyiben a beiratko—
zás után, a tanulmányok során a hallgató a latin vagy görög nyelvben való jártassá—
gát pótolni, illetőleg kiegészítő érettségivel vagy más vizsgával igazolni tartozik.
Az érettségizetteknek a középiskolák ti- pusai szerint való megoszlásában az évek során csak annyiban látunk eltolódást, hogy a reáliskolában érettek száma az iskolák számának apadásával együtt fo—
kozatosan csökken, a leányközépiskolák- ban éretteké pedig az intézetek szá- mának emelkedésével párhuzamosan emel—
kedik. Az 1929/30. tanévben még 15'3%
volt a reáliskolákban érettek aránya 5 ez az arány évről—évre fokozatosan csökkent.
A leányközépiskolákban viszont így emel- kedett az érettségizettek száma: 1928/29 óta l4'5%-ról fokozatosan emelkedett az arány az 1931/32. tanévi 19'8%-ig s csak a legutóbbi tanévben mutatkozott csökke- nés (18'3%). Az érettségizett tanulóknak iskolatípusok szerint való megoszlását egyébként a II. sz. grafikon szemlélteti, a legutóbbi tanévet azzal a tanévvel hason—
lítva össze, amelyben a reálgimnáziumok
felállítása történt. Minthogy 1924/25—ben a tanulók 21'9%—a gimnáziumban, 50'7%—a reálgimnáziumban, 14'7%--a reáliskolá—
ban és 12'77'5—a leányközépiskolában tett érettségit, ezeket az arányokat a (380. 01- dalon) fentebb említett 1932/5333. tanéviek—
kel hasonlítva össze, az tűnik ki, hogy az arányok a gimnáziumok és főkép a leány—
középiskolák javára tolódtak el. A reál—
gimnáziumokra eső hányad természetesen itt még gimnáziumi érettségit jelent, mint—- hogy reálgimnáziumi érettségit középisko—
láink csak az 1927/28. tanév júniusától kezdve adtak ki.
1934
M. AZ ÉR§TTSÉGIT TETT TANULÓK INTEZETFAJOKSZERINT.
Ala/nőre des Malle/fem, Sw'vgnf les ámú/mamam sav/siras.
3000
%
zooo / ? 1924/st 1
% % %,
? % % %
, % %i 4 %i
A leányközépiskolákban érettségizette- l—ten kívül (az Összes érettek arányában) még 2 3%-nyi leánytanuló jut a fiúkö- zépiskolákra is, úgyhogy az összes leányok arányát megkapjuk, ha a leányközépisko- kolákban érettségizettek számához még
ezt a néhány (1932/33—ban 2'7) százalékot
hozzáadjuk. A leányközépiskolában érett—
ségizett tanulók (1.116) közül egyébként a leánygimnáziumokra jut a nagyobb és az 1927/28. tanév óta fennálló leányliceu- inokra a kisebb rész: 6500 áll 35%—kal szemben.
Az érettségit tett tanulók vallás szerint az utolsó öt tanévben százalékos arányban a következőképpen oszlottak meg:
Vallás 1928/29 1929/30 1930/81 1931/32 1932/83
Róm. katolikus . . 53'8 544 564 567 57—5 Református . . 17-9 169 166 17-0 185 Ag. h. evangélikus . 74 7-2 7-3 7-2 6-7 Izraelita ... 18-65 191. 181 17-1 15-1 Egyéb ... 2-3 2-4 1-7 2-0 2-2
A római katolikusok és a reformátusok aránya eszerint növekedést mutat; az
előbbieknél az 1929/30. tanévtől egyenes
vonalú a növekedés iránya, az utóbbiak-1 nál viszont előbb visszaesést, majd az utolsó két tanévben növekedést látunk. Az evangélikusok aránya is némileg kisebbe- dett, de jóval inkább az izraelitáké; ez utóbbiak aránya az utolsó három év alatt éppen 4'0-del fogyott. Az izraeliták ará- nya egyébként a leányok közt jóval na—
gyobb: 1929/30-ban 29'2% volt s 19321'33—
5. szám. ———382— 1934
ig fokozatos eséssel 24'O%—ig csökkent; a
leányok számában a keresztény valláshoz tartozók ezzel szemben persze kisebb részt foglalnak el mint a fiúk közt; a róm. ka—
tolikusok aránya 519, a reformátusoké 16'1 és az evangélikusoké 6'4%.
Valamennyi eddig ismertetett adatunk (valamint az alább következő többi adat is) a sikeres érettségit tett tanulókra vonatko- zik. (Az érettségizettek ugyanis egyéni lapon adják meg adataikat és az egyes intézetek ezek közül csak a sikeres érettségit tettek lapjait terjesztik be a hi- vatalhoz.) Hogy az összes jelentkezettek közül hányan állják ki sikerrel az érett- ségi vizsgát, arra az alábbi (1932/33. tan- évi) adataink vetnek világot:
—— E kk""'l
,, esése,
"e" /" ismétlő
' sen vizsgán
Erettségire jelentkezett . . .7.054 1000 949 A szóbelitől visszalépett . . . 35 05 2 Erett lett . . . - ... 6.111 86'6 837 f:;íétgö vizsgárautasittatott . . 32 1217 10?
Végleg elutasittatott ... 4 01 4 Az éretteknek a jelentkezettekhez vi—
szonyított aránya évenkint alig mutat vál—
tozást; a megelőző (1931/32.) tanévben ez az arány valamivel kedvezőtlenebb, (851 százalék) volt s így a javító és ismétlő vizsgára utasítottak aránya volt nagyobb:
14'2%. A leánytanulók jobb vizsgaeredmé—
nyére mutat rá az, hogy __ az 1932/3353.
tanévi adatokat figyelve —— a jelentkezettek közt kevesebb (19'1%), az érettek közt pedig több (21'()%) a leányok aránya.
Ehhez képest a jelentkezett leányok közül is jóval több, 95-1% lett érett.
A sikeres érettségi vizsgát tettek a Vizsga eredménye szerint az utolsó két tanévben így oszlottak meg:
1931/32 ma:/33
fiú )leány ÖSSZB- fiú leány! össze—
, SC sen
Kítüntetésseli 5'6' 8'3 6'3 5'6i11'4 6'8 Jelesen [érett 94 203 118 103 171 117 Jól . [ 26'1 35'8 282 251) 3413 270
Elegsegesen !589 356 537 591 36'9 545
! l
A ,,kitüntetéssel érett" fokozat az érett—
ségi vizsgákon mindössze két év (az 1931/32. tanév) óta van alkalmazásban s ez a fokozat tulajdonképpen a jeles foko- zatnak egy további jobb minősítése, meg'-
III.AZ tnmsám tm TANULÓK A VIZSGA EREDMENYE szemm.
las azoke/ius su/van/ la nésu/la/ ablanu
1932/33 _
HU [EANY
Jeles "l./a
Win/arises Heyseyes
: _ _ / a m e n / : a "
eme/leni Iras bien New [Jesuá/e
MSt 311934 RH 3.5!
osztása s így a két legjobb fokozat szárn—
arányának együtt újabban annyit kellene tennie, mint amennyi korábban (1930/31—
ben és előzőleg) a jelesek aránya volt.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy így a korábban esetleg jól érettnek minősít- hető tanulók közül is többen felkerülnek a jelesen érettek csoportjába; az utóbbi két tanévben ugyanis a kitüntetéssel és jele—
sen érettek száma együttesen 18'1%, ille—
tőleg 18'5% volt, míg a megelőző két tan-
évben 17'9 és l7'7% volt a jelesek aránya és ezzel a jól érettek arányánál is észreve—
hető a csökkenés: 1930/31—ben 301721 volt jól érett, míg a két utóbbi tanévben egyre kevesebb. Megjegyzendő azonban, hogy ugyanezen idő alatt az egyszerűen
érettek aránya nőtt: 1930/31—ben 52'2%
volt egyszerűen érett, a két utóbbi tanév—
ben pedig, mint fentebb látható, ennél több.
A még korábbi tanévekre visszatekintve, szintén azt látjuk, hogy a jelesen érettek aránya valamivel kevesebb volt; általában azonban ;az egyes fokozatok közt az ará- nyok keveset változnak s ha igen, akkor is inkább az eredmények javulását mutat- ják. Mindenkor kétségtelen azonban, hogy a leánytanulók a fiúkhoz viszonyítva sok- kal jobb eredményt mutatnak fel, ami egyrészt annak a jele, hogy a leánytanulók sorában a válogatás és a verseny már eleve jobban érvényesül, szorgalmuk is valószínűleg erősebb, mint a fiúké, de két- ségtelen az is, hogy elbírálásuknak is eny—
ihébb módon kell történnie, mert másként nem lehetne a fiúk és a leányok minősí—
tése közt állandóan ez a szembetűnő Icű—
lönbse'g.
Az érettségizett tanulók érettségi foko- zatait iskolanemek szerint tekintve, a kö—
vetkező arányokat nyerjük:
5. szám. — 383 — 1934
ki;/ggg? jelesen. jól taggá; Avdataink szerint tehát _a főiskolára tö- é r e t t (TF)"* rekvo hallgatok száma csökkent és ezt a S—N—ml— főiskolai hallgatók számának az 1930/31.
Gimnazium ... 6'75; % lggi ggg Égi? tanévet követő esztendőkben való állandó gízalgoíiízmm — - - 2.5 ! 912 216 ] 64-7 apadása lgazolja is. A csökkenés még erő—
Fiúközépiskolák együtt 56 ! 1015 254 584 sebb a haboru elotti —— 1?13/14._— tanév—
_ , , _ % _ , )_ _ vel szemben, amikor az erettséglzetteknek
Leanygimnazmm. . . 135 169 331 365 , 807 .. _ ,
Leányliceum _ . _ _ 9.0! 170 362 37.53 meg o-a tmekedett forskolara. Az Leányközépisk. együtt i 1193 170 342 mm egyes szakokat teklntve, novekedett azok
] ! ,
A kétféle leányiskolai tipus közül esze—r rint a leánygimnázium mutat jobb ered—
ményt, különösen ami a kitüntetéssel, nemkülönben a jól érettek számát illeti.
A fiúiskolák között szintén a gimnáziumok érnek el legjobb eredményt s bár az ered- mény itt nem oly kedvező, mint a leány—
iskoláknál, a fiúgimnáziumok sorrendben közvetlen emezek mögött állanak. A reál—
gimnáziumok és a reáliskolák közt a mi—
nősítésben levő eltérések valamelyest ki- egyenlítik egymást: amazoknál aránylag
több a kitüntetéssel és a jól érett, emezek—
nél pedig a jelesen érett, az egyszerűen éretteket tekintve pedig a két intézetfaj közül a reálgimnáziumok javára billen a mérleg.
Az érettségit tett tanulók pályaválasz- Iására nézve is állanak rendelkezésünkre adatok; ezek előzetes bevalláson alapul- mak s így sok esetben nem fedik a tényleges pályaválasztás adatait, hanem inkább csak a szándékot jelölik, de nagyjában —— amint ezt a főiskolai statisztika adatai igazolják ——
mégis elég megbízható képet nyujtanak az érettségit tett tanulók jövő terveire nézve.
Eszerint
1925/26-ban 1932/33—ban
szám 0/0 szám %
Hittudományi karon (fő— '
iskolán) ... 351 7'2 559 91
Jogtudományi karon (jog— 48
akadémián) ... ; 835 171 1.063 17'4 Orvosi karon ... ;: 566 1113 482 79 Bölcsészeti karonl) . . . 5 399 822 825 135 Gyógyszerészeti tanf—on 111 23 119 I'!) Közgazdaságtudom. karon ; 89 18 59 10 Műegyetemen ... _5 591 12'1 263 4'3 Gazdasági főiskolán ; 286 59 190 3'1
Egyéb főiskolán 3 541 111 456 75
Összesen főiskolán 3.769 77-3 4.016 657
Egyéb iskolában . . . . 114 24 427 71)
Kereső pályára lépett 672 138 958 157 Katonaiszolgálatrajelentkezett 36 G'? 115 1'!) Otthon maradt ... 227 4'7 290 4'7 Ismeretlen pályára ment . . 53 I'] 305 50 Összesen. .4.871 zoo-o 6.111 zoo-0 1) A polgári iskolai, a gyógypedagógiai, a test—
nevelési és a rajztanári pályára készülőkkel együtt.
száma, akik hittudományi, jogi és bölcsé—
szeti tanulmányokat óhajtottak folytatni és főiskolai statisztikánk szerint —— az utolsó nyolc évet tekintve —— valóban eze—
ken a karokon emelkedett a hallgatók száma. Az orvosi karon és a műegyete- men, tehát a nagyobbára szabad pályákra képesítő szakokon, a főiskolai adatok sze—
rint ezzel szemben apadást látunk és ugyanezt az érettségit tett tanulók fenti adatai is jelzik. Az egyéb főiskolák hallga—
tóinak száma ugyan az 1932/33. tanévben
az 1925/26. tanévhez képest emelkedett, de a későbbi tanévekhez viszonyítva már itt is apadás észlelhető, úgyhogy az érettségit tettek szándékait kifejező adatok itt sem mondanak ellen a főiskolai adatoknak?)
Egyébként is évek során át a kétféle adat közt igen könnyen lehetnek eltolódá- sok, minthogy az érettségit tett tanulók egyrésze későbben kezdi főiskolaitanul- mányait, ezenkívül a főiskolai hallgatók imént összehasonlított adatai az összes év—
folyamok hallgatóira vonatkoznak s ezek közt sok olyan van, aki a tanulmányi sza-- kot megváltoztatja és sok olyan, aki tanulw manyait a rendesnél többé-kevésbbé hosz- szabb idő alatt végzi el. Egészben véve az az arány (az utóbbi években kb. 2/3 rész), amelyet az érettségizettekről szóló statisz- tikánk mint főiskolán továbbtanulni óhaj—
tóIcat vesz számba, megfelel annak az aránynak, amelyet később a főiskolai sta—
tisztika, mint tényleg főiskolára lépetteket kimutat. Ezenkívül, mint látjuk, a közép—
iskolai statisztika nagyjában véve szakok szerint is elég híven fejezi ki a pályavá—
lasztásnál mutatkozó és később a főiskolai statisztika szerint nagyban-egészben való—
ban megvalósuló törekvéseket.
Figyelemreméltó jelenség az, hogy amíg a háború előtti években a középisko—
lát végzettek —— amenyiben tovább folytat—
ták tanulmányaikat —— csak főiskolára léptek, az újabb időkben elég nagy szám—
1) L. a Magyar Statisztikai Szemle 1934. évi 1. számában: Asztalos József dr.: A főiskolai hall-
gatók főbb adatai az 1932/33. tanévben. (19. oldal.)
5. szám. -—384-—— 1934
mal (7'O%) vannak olyanok, akik közép—
fokú iskolákban (képzőintézetben, vala- mint szakískolánl tanulnak tovább. Na- gyobbodott a kereső pályára lépők száma is és ezek közt a közlekedési és egyéb tisztviselői pályát keresik legtöbben. Elég nagy (5'()%) azok száma, akik a jövendő pályát illetőleg még nem jutottak elhatá—
rozásra vagy a továbbtanulás és a kereső pályára lépés, illetőleg a külföldre távozás lehetőségei közt ingadoznak. Ezeket a tanulókat a. korábbi adatfeldolgozások a kapott bizonytalan válasz ellenére felvet- ték valamelyik pályakategóriába, míg újabb feldolgozásunk inkább az ,,ismeret—
len" csoportot növeli ezekkel. Kétségtelen azonban az is, hogy a magukat elhatá—
rozni nem tudó tanulók száma is nő a mai nehéz és kevés elhelyezkedési kilátást nyujtó viszonyok mellett.
A leányok pályaválasztási szándékai sok tekintetben eltérő képet mutatnak: a szak—
iskolákon és képzőintézetekben tovább ta—
nulni óhajtok legnagyobb része (8470)
leány, ugyancsak nagy a leányok aránya a tanári és az orvosi pályára készülőknél:
4376, illetőleg 22%, bár ez utóbbiaknál a főiskolai adatok minthogy csak 12% or- vostanhallgatónőt mutatnak ki azt igazol- ják hogy a leányok jórésze eláll ettol a
pályaválasztási szándékától. A kereső pá- lyára lépni szándékozók közt jóval keve—
sebb a leány (9'()%), míg az otthon—marad- tak zöme —— s ez természetes is —— leá—
nyokból áll; (ezek közt 1932/33-ban mind- Össze 7 fiút találunk). A pályájuk felől még nem határozott tanulók közt is a fiuk vannak többségben; ebben a csoport—
ban kb csak ( rész jut a leányokra.
Meg kell exnlékcznünk végül a kiegé—
szítő érettségi vizsgákról, amelyeknek ada- tai a fentiekben nem szerepelnek s ame—
lyeknek a latin és görög nyelv, történelem, fizika stb. a tárgyaik, aszerint, amint reál—
gimnázinmi, gimnáziumi érettségire való kiegészítés vagy a külföldön szerzett érett—
ségi után a bizonyítvány honosítása a cél—
juk Utóbbi esetben ugyanis egyes olyan tárgyakból amelyek az illető külföldi (leg- több esetben az elcsatolt területen levő) középiskolán kevesebb követelménnyel szerepelnek a tantervben, honosítás esetén az érettségi bizonyítványt megszerzett ta—
nulónak a képzettséget külön kell igazol—
nia. Az 1932/33. tanévben öszesen 726-an (az előző tanévben 684-en) tettek kiegé- szítő érettségi vizsgát; ezek közt 1932/í 3—
ban 11%, az előző tanévben pedig 970
volt a leányok aránya.
Asztalos József dr.
Győr város közoktatásügye.
Les établissements scolaz'res de Győr.
Re'smne'. Se trouvent (m bord du Danube, entre Budapest et Vienne, Győr, la plus importante ville industrielle et conzmerciale (In Nord-()uest de le Hongrie uctnelle, était, des le Xle siecle, une cité considérable s'accroissant de nombrenx immigre's.
Siege dlun vieil évérhé catholigue, il vit se multi—
plier ses établissements scoluires avec I'éuolution de la vie ecclésiastigue. Par rapport (l su popu—
lation (en 1.930, 50.881 Imbítants), il a un tres
grand Dans l'année scoluire
1932m—33, on y comptait 12 maternelles avec 1.212 iéléves, 24 écoles primaires (6.165 eleves), 13 éta—
blissements du degré secondaire (3.465 éléves), une
Théologie catholigue (60 et deux écoles professionnelles (I'industric (105 éléves). Des écoll's
nombre (l'écoles.
éléuesy)
prímaires et (les établissements du degré secondaire.
15 g sont entretenns par l'Eylise catholigne. Une grande partie des Imbítants s'y efforce de faire bé- néficier ses enfanls de I'enseignement secondaíre:
(les nombreux éléves des établissements de ce der/ré.
[es deux tiers y sont originaires (le Győr.
*
Ha valamely városban a közoktatásügy le;]ettuge valamint az egyes intézmé—
nyek történeti fejlődését Vizsgáljuk, rend—
szerint azt találjuk, hogy a kultúrális fej—
lődés intézményes biztosításának alapjait a helyi kezdeményezés, a helyi áldozat—
készség rakta le. Különösen így van ez a fejlett közoktatásügyi hálózattal rendel—
kező városokban ——— mint Győrben is w amelyekben az oktatásügy országos szabá- lyozására vonatkozó kormányintézkedések
az idők folyamán nem annyira új intézmé- nyek létesítését, mint inkább a meglevő is- kolák működésének bizonyos általános szempontok szerint való szabályozását eredményezték.
Győr tj. város területi elhelyezkedésé- nél fogva már hazánk történetének első századaiban is igen fontos települési helv volt. Árpádházi királyaink a legnagyobb kiváltságokat adományozták a városnak, amelyek biztosították a gazdaszí'igi élet erő —
