Szakoktatásunk az 1926/27. tanévben

4. szám. ——375—— 1928

Szakoktatásunk az 1926/27. tanévben.

Enseignement professionnel dans Fanne'e scolaire 1926/1927.

Résume'. Dans liapergu ci-dessous, nous parlons non seulement des écoles profes—

sionnelles proprement dites, mais aussi de celles gui sioccupent en général dienseigne—

ment professionnel: cours comple'mentaires agricoles diécole primaires, écoles il'ap- prentis, Hautes écoles professionnelles. Les principales données des enseignements agri—

cole, industriel et commercial figurent dans les tableaurr I et II; celles des autres écoles (ou cours) professionnelles, dans le tableau IX.

Depuis la guerre, a llenseignement pro- lessionnel de Hongrie, on a apporte' plu—

sieurs changements importants: creation de nouvelles écoles, réorganisation d'écoles anciennes, etc. Bien gue pour Fenseigne- ment professionnel agricole, il y ait des établissements de premier ordre, cette branche demande un développement bien plus fort, car 56% de la population totale sont producteurs du sol. Ijenseignement professionnel industriel satisiait mieux les besoins; ciest lienseignement commercial gui es! le plus développe'. (Environ 20%

de la population vivent diindustrie:

595, de commerce.) Dans llenseignement

professionnel agricole et industriel, dest au

développement de liinstruclion de second degré auton tend le plus; dans ce but ont été erées, en 1923 1924, des écoles supé—

rieures _diagriculture, et le nombre des éco- les ,'—d*industrie de jeunes filles a été aussi augmenté (par exemple, de 5 nouvelles écolesen 1926/1927).

Éljenseignement professionnel industriel

pro'prement dit est donné dans les écoles

superieures d*industrie, les écoles dü'ndus-

trieffde iemmes, Pécole des arts décoratifs,

des métaux et dans diautres— écoles de ce

genre, ainsi guiaux cours organise's par el—

les (la plupart de celles-ci sont eritl'eteniies

par 'llÉtut). Lienscignement technigue

commercial compi-end les écoles supe'rieu—

res de commerce et les cours commerciaux connexes. Au degré élémentaire, les écoles dlapprentis donnent Ifenseignement profes—' sionnel tant industriel gue commercial.

Le tableau III renseigne sur les éléves 'des écoles (Papprentis; le tableau IV, sur ceux des écoles diindustrie et de commerce;

le tableau V, sur les cours d*industrie.

Dans les tableaux VI, VII, VIII et dans les trois graphigues ci—upres, nous présentons des données détaille'es sur les écoles supérieures de commerce, gui de tou—

tes les écoles professionnelles sont le mieux développées et le plus fréguentées.

*

A sz—akoktatással foglakozó tanintéze—

tek —- jellegüket, szervezetüket, szorgalmi idejüket, továbbá a vezetést, felügyeletet gyakorló főhatóságnkat tekintve —— a leg- változatosabb képet nyujtják. A szakisko—

lai jelleg megállapítása magában semv könnyű feladat; tágabb értelemben az;

alább tárgyaltaknál még jóval több tanin- tézet volna a szakiskolák fogalomkörébe vonható, jóllehet a mértékü] vett szem- pont így is elég széles körre terjed ki.

Szakiskolák cím alatt rendszerint az is- koláknak csak egy sokkal kisebb körét szoktuk összefoglalni, t, i. azokat az isko- lákat (tanfolyamokat), amelyek a népokta—

tási intézetek, a középfokú iskolák, vala—

mint a főiskolák esoportjaiba nem illeszt—

hetők be, Alábbi ismertetésünk azonban

nem erre a megszokott, szűkebb körre szorítkozik, hanem kiemeli és körébe

vonja az utóbb jelzett iskolacsoportok kö—

ziil azokat az iskolafajokat is, amelyek a gazdasági élet valamelyik ágában (mező—

gazdaságban, iparban, kereskedelemben) való foglalkozáshoz az elméleti vagy gya—

korlati szakképesítést vannak hivatva meg—_

adni, így tehát az elemi iskolákkal kapcso—

latos gazdasági továbbképző (ismétlő) is—

kolákat, az önálló (szaktanítós) gazdasági

népiskolákat, a tanonciskolákat, a felsö kereskedelmi iskolákat, valamint a főisko—

lák közül a gazdasági irányúakat is. Ezen—

kívül még a művészeti irányú felsőfokú tanintézetek egynémelyike, valamint a ma—

gasabb (közigazgatási, közlekedési, stb) tanfolyamok is itt említhetők meg.

Gazdasági irányú szakiskoláinkat min—

denekelőtt, a gazdasági élet három főága—

nak megfelően, mint mezőgazdasági, ipari (bányászati) és kereskedelmi szakiskolákataiz (tanfolyamokat) csoportosítjuk. A fennmaí

radó többi szakiskolát pedig egyéb szakis—

kolák címe alatt tárgyaljuk.. Adatainkat az ennek megfelelő alábbi négy fejezetben közöljük.

4. szám

1 Mezőgazdasági sz'ulcoktatásunk legalsó—

lokú s7e1vei az elemi oktatás keretébe be—

illesztett s az elemi mindennapi iskolák—

kal kapcsolatos gazdasági

(ismétlő) iskolák, valamint az önálló (szak—

tanítós) gazdasági iskolák. A nevezett is—

kolák a háború alatt történt elhanyagolás után a legutóbbi 5—6 év alatt fokozatosan visszanyerték életképességiiket; a tanulók száma a háború utáni tanévekben mind- össze 30—40 ezer között mozgott az 1925/26 tanévben pedig már 110 ezren felül állott s a legutóbbi tanévben is gyara—

podott (124 ezer).

A magasabb fokú mezőgazdasági tanin—

tézetek közül ki kell emelnünk az 1923/24.

Óta (a vallás— és közoktatásügyi minisz—

tériúm fennhatósága alatt) működő felső—

mezőgazdasági iskolákat Az 1926/27. tan- évben már öt ilyen intézetünk volt; a ta—

nulók száma (414) az előző tanévhez képest mintegy 60% kal emelkedett. A nevezett is- kolák a középfokú mezőgazdasági szakokta—

tást látják el, mint négy évfolyamú intéze- tek. (Meg kell itt említenünk, hogy az

1927/28. tanévben a földmívelésügyi mi—

nisztérium hatáskörében is létesült egy kő- zépfokú gazdasági tanintézet, Szarvason.)

Középfokúak, azaz olyan iskolák, ame—

lyeknek kötelékébe a tanulók a középfokú iskola négy osztályának elvégzése után vé—

tetnek fel, még az esztergomi erdőgazda sági szakiskola (két évfolyammal) a sár—

vári mezőgazdasági tejipari szakiskola (egy évfolyammal) és a budafoki pincemesteri szakiskola (egy e'Vfolyammal), végül a női gazdasági tanintézetek közül, amelyek rész-

ben ,két, részben három évfolyamosok, öt

i és a kertészeti szakiskolák közül két i : (mindkettő három évfolyamos) A t ; _— fel nem sorolt —— mezőgazdasági s skolák alsófokúak; ezek közül a gödöllői baromfitenyésztő munkásnőket képző iskola, valamint az erdőőri és vad őri iskolák, továbbá a kisbéri teimunkás- képző iskola egy évfolyamosak a szőlészeti és* borászati szakiskolák, a téli gazdasági iskolák, a gödöllői méhészeti szakiskola s végül a bajai kertészsegédképző iskola pedig két évfolgamosak.

Az elemi oktatás és a felsőoktatás kö- zött eszerint 42 olyan szakiskola áll amelyik mezőgazdasági oktatással foglal—

kozik. Ezeket az iskolákat 12 (4 községi 4 r. kath, 3 társulati és 1 magánjellegű) intézet kivételével az állam tartja fenn.

továbbképző -

Az ÖsSzes tanulók száma 1926/27—ben kerek számban 1.500 volt, mintegy 400-zal több az előző évi létszámnál.

A szakoktatást felsőfokon ellátó intéze—

tek (a közgazdaságtudományi kar mező-*

gazdasági szakosztálya, a gazdasági aka—

démiák, az állatorvosi főiskola, a bánya—

és erdőmérnöki főiskola erdőmérnőki szakosztálya) hallgatóinak legfontosabb adatait legutóbb (az 1.926/2'7. tanévről) a, Statisztikai Szemle 1927. évi 11. számában az egyetemek és főiskolák adatai közt közöl—

tük. Kivülük még felsőfokú mezőgazdasági tanintézetnek tekinthető a pápai gazdasági _ tanítőképző intézet, amely az 1925/26. tan—

év óta szünetel, valamint a kecskeméti gazdasági tanítónőképző intézet és a m. kir.

felsőbb szőlő— és borgazdasági tanfolyam Az első két intézet kötelékébe ugyanis a tanulók tanítói oklevéllel, az utóbb emlí tett tanfolyamra pedig a hallgatók gazda—

sági (illetve hasonló jellegű más főiskolai) oklevéllel vétetnek fel. A közép- és felső-' fokú iskolák közt mintegy középhelyet foglal el a m. kir. kertészeti tanintézet amelyre a tanulók a középiskola hat oSz—

tályának (illetve hasonló fokozatú más iskolának) az elvégzése és egyévi gyakorlat után vétetnek fel

A felsorolt felsőfokú mezőgazda tanintézetek egyébként valamennyie— ) lamiak

A mezőgazdasági szakiskolák legfnn—

tosabh adatait az I. sz táblán k'" jük,

megjegyezve itt, hogy ezekről az is ról (az 1925/26. tanévet illetőleg) ai

tikai Szemle 1927. évi 5 száma márkáiáö'lt

egy részletesebb ismertetést ??

II. Ipari— szakőktatásunk ismertetésexékőtt meg kell emlékeznünk a bányászati (szak—' oktatásról is. Ebben az irányban csakalsó—

és felsőfokon fejlődött ki a szakoktatás Alsófokon az altiszteket képző szénbá—

nyásziskolák látják el a tanítást; Ilyen isko-

lánk kettő van és pedig Tatabányánés Pécsett. Az utóbbi iskola az 1924/25. tanév-_

ben működött utoljára (26 tanulóval),a ' óta szünetel A tatabányai iskola amelyet a Magvar Általános Kőszénbánya R t. tart

f,enn viszont az 1922/23. tanév óta műkö

dik; legutóbb (1926/27— ben) 76 tanulója

volt; a tanítást 13 tanerő látta el. Évfolya- mainak száma kettő A korábbi tánéVek—

ben még Salgótarjánban működött hasonló ' iskola; a folyó tanévben viszont Ózdon nyílt meg egy szénbányászi§kola *

"1928; , , "

4. szám. ——- 377 —— 1928 l. A mezőgazdasági szakiskolák (tanfolyamok) fontosabb adatai az l926/27Jtanévben.

Donne'es principales des écoles (cours) d'agriculture, anne'e saolaire 1926/27.

A? "* Aéíííáíííéflítíflí) A tanulók

_ _ tezetek gnú", (charge/s de (hallgatok)

A tamntezelek neme száma cours compris) száma

Genre de l'établissement d'enseignement LNomm'e _ösmn ren- $$$;

*/ ' des száma des tanár (on étu_

e'coles nomb. dontprofes. dianís)

"__,

total ordinaíres ,

" !

Elemi szakoktatás. — Enseignement professionn. primaire ( 5

Gazdasági továbbképző (ismétlő),népiskolák — Écoles prim. complé— - §

__ mentaires dlagriculture . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.182* l) 1) 106517 Onálló (szaktanitós) gazdasági népiskolák —— Ecoles indépendantes d'agri-

culture (avec des instituteurs professzonnels) . . . . . . . . . . . 48; 135 —— 17.468

Összesen —— Total 1.230 —— i __ J 124.185 Magasabb (alsó- és középfokú) szakoktatás. —— Enseignement pro-

fessionn. secondaire (de degré inférieur et moyen) [_

Felső mezőgazdasági iskolák —_ Écoles super. d'e'conomz'e rurale . 5 60 89 414 Női gazdasági tanintézetek —— Ecoles d'agriculture pour femmes . 8 55 23 265 Földmivesiskolák —— Ecoles de cultivateurs ,. . . . . . . . . . . , 9 46 19 271 Szőlészeti és borászati szakiskolák —— Ecoles de viiiculture et

d'oenologz'e

5 21 6 79

Kertészeti szakiskolák —— Eeoles d'hortieulture . . . — . 4 40 7 145

Erdészeti szakiskolák — Eeoles professionn. forestieres 3 18 13 70

Méhészeti szakiskola — Ecoles professionn. d'apiculture . 1 ) 2 2 23

Tejgazdasági szakiskolák —— Ecoles professionn. de laiterie 2 7 4 31

Téli gazdasági iskolák 2) ——- Écoles d'hwer (fagriculfure?) 5 16 9 207

Összesen — Total . . . . . . l 42l 265 l22 14505

Felső szakoktatás —— Enseignement professionn. supe'rieur Közgazd. tud. Kar mezőgazdasági szakcsoportja — Groupe (l'écono—

míe rurale de la Faculte' des sciences e'eonomt'gues . . . . . . . A 1 3) 3) 198

Gazdasági akadémiák — Acade'mt'es (l'agriculture . . . . . . . . . 3 42 29 (; 682 Gazdasági tanitónöképző intézet — Ecole normale d'agzicult. d'insti- 3 N

tutrzces 1 5 3 11

Felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam 4) —- Cours super. de viti—

eult. et d'oenologz'e4) . . . . . . . . . . . . . . . . 1 10 —— 14

Állatorvosi főiskola —— Haute école véte'vt'naire . . . . . . . . . . . 1 36 9 261 Bánva- és erdőmérnöki főiskola erdőmérnöki szakosztálya —— Section

d'inge'nieurs forestt'ers de la Haute e'cole d'inge'nieurs minalers et

forestiers...... 15)805)22 84

Örszesen —— Total . . . , s 123 G'; l 1.250

1) A tanítást az elemi népískolák tanítói látják el. — Lenseignement est assure par les instituteurs primaires.

2) A Vitézi Rend örkényi gazdaképző iskolájával együtt. — Y compris Féeole de cultivateurs cl, Örkény de l'Ordre des Háros de guerre.

3) Külön (a többi szakcsoportoktól elkülönítve) nem mutatható ki. —— Ne peut étre releeé séparérnent

des autres groupes. *

4) Okleveles egyének részére. —— Pour des personnes brevete'es.

5) A bányamérnöki szakon ugyanezek a tanárok tanitanak. —- Dans la section d'inge'm'eurs miniers, les mémes professeurs enseignent.

A bányászati ismeretekben való felső—

fokú kiképzés a soproni bánya- és erdő- mérnöki főiskola bányászati osztályán történik. Az 1926/27. tanévben ennek az osztálynak 62 hallgatója volt. Ugyanennek a főiskolának vas- és fémkohómérnöki osztálya is van, amelyen a hallgatók száma

1926/27—ben 15 volt. A jelzett tanévben

bányamérnöki oklevelet 25—én szereztek;

ezenkívül kiadatott ] fém— és 7 vaskohó—

mérnöki oklevél.

Ipari szakoktatásunk legalsó pillérei az ipari üzemekben alkalmazott tanoncok ki—

képzését szolgáló s túlnyomó részben a köz—

ségek által fenntartott iparostanonc-ískolálc.

(A fővárosban ugyan alsófokon az elemi is—

4. szám. ' _ 378 — , ' 1928; _] '

ll. Az ipari és kereskedelmi szakiskolák (tanfolyamok) fontosabb adatai az 1926/21. tanévben;

Données principales des e'coles professionnelles (et cours) d'industm'e et de commerce, anne'e scolaz're 1926—27.

§ A tanerők (előadók) ;; g;

_a é-á Personnel enseignant __50 § a?) § (et charge's de cours) § ?;

Atanintézetekneme $$$—" 'ngx

G^{enre de l eta}u b^lzssement- d ensezgnementv - Egg §gets. ,_ összesszáma közülrendestanár— don, —'g 51333535

_5 § % §__ nombre professenrs, . axsA§g__

ÉÉS § total ordmarres (regi),

[. Bányászati szakoktatás — Enseignement professionnel minier.

* 1. Szénbányásziskolák —— Ecoles miniére de mines de charbon 1) 2 ' 13 1 76

2, A. bánya- és erdőmérnöki főiskola bányame'rnöki szakosztálya Section d'inge'nieurs miniers de la Haute e'cole d'inge'nieurs

miníers e't forestiers . . . . . . . . . . . . . . . 1 s') 30 *) 22 3) 77 ll. Ipari szakoktatás — Enseignement professionnel industriel.

1. Iparostanone-iskolák —— Ecoles diapprentis dindnstrie 414 3.191 —— 4) 69.376 2. Ipari szakiskolák: —— Ecoles professionn. d'indnstrz'e :

Iparművészeli iskola —— Ecoles d'induslrz'e de l'Arí . . . . . . . _1 81 14 250 Felsőipariskolák — Ecoles supéríenres d'industríe . . . i . . . 3 74 49 1.096 lparrajziskola —— Ecole de dessin mdnslr. . . . . , . . . . . 1 : 49 34 889 Fa- és fémipari szakiskolák — Ecoles professionn. d'índustrie du bots ei

desme'íanx...... 7 47 27 410

Nőipariskolák — Ecoles índustr. pour femmes . . . . . . . . 21 227 142 1.632

; Egyéb ipari szakiskolák — Autres écoles professionn. d'indnstríe. . . 6 49 10 370

W . ..

2. 0sszesen———— Total . . . . 39 477 276 4.647_

3. Ipari szaktanfolyamok — Cours professionnels d'indnstrie 135 5) —-- —— 5.706 4. Műegyetem: —— Polytechnigue:

a) Vegyészmérnöki és egyetemes osztály — Section d'íngénieurs chimístes

etunívers....... 1 41 8 138 ,a

* c)d)b) Mérnöki osztály — Section d'íngéníeursEpitészí osztály — Section d'archítectureGépészmérnöki osztály — Section d'ingér ícurs—mécam'cíe.. .. .. .. .. .. .. . , 11i 241818 1187 1.029297279

4. Összesen —— Total . . . 4 101 84 1.743

_; Ill. Kereskedelmi szakoktatás -— Enseignement professionnel '

* commercial.

1..Kereskedőtanonc-iskolák —— Ecoles dopprentis de eom— .

merce... 86 227 —— 6)6.581

2. Felsőkereskedelmi iskolák: _, Eco/es snpérienres de !

commerce : e _

a)17) Leányiskolák —Fiúiskolák — Ecoles de garcons .Ecoles de j. fílles .. .. .. .. . . . . . . .. 33!6 475226 281132 7.9142.644

2. Összesen —— Total . . . 49 701 - 413 ' 10.558

8. Kereskedelmi szaktanfolyamok: —— Cours pro/essionn.

de commerce:

a) Szabad tanítástervű tanfolyamok — Cours [: programme d'enseignem.

islibre...... 25 193 —— 1.175 ( b) Középiskolát végzettek tanfolyamal —— Cours pour personnes ayant

, fait une école secondaire . . . . . * . . . . . . . 3 40 —— 132

! 8. Összesen —— Total . . . 28 233 —— 14307

4. Közgazdaságtudományi Kar kereskedelmi szak—

csoportja — Groupe commercial de la Faculte' (les sciences économignes .

1 7) 7) 501

') A pécsi szénbányaiskola szünetelt. — L'e'cole de mincnrs de charbon de Pécs ne fonctionnait pas.

*) Az erdőmérnöki szakon ugyanezek a tanárok tanitanak. —— Dans la section d'ingénieurs forest, les mémes professcnrs ensez'gnent.

3) A vas- és

fémkohómérnöki szakosztállyal együtt. —— Y compris la section Jinge'nienrs métallnrg.

4) Csak iparostanoncok. — Apprentz's d'indnstrie seulement.

5) A tanítást az ipari szakiskolák tanerői látják el. —— L'enseígnement est assure' par le personnel enseign. d'écoles professionn. d'industrie.

6) Az iparostanonc-iskolákba járó kereskedőtanoncokkal (2.330) együtt. —— Y compris les apprentis de commerce (2.330) ayant suim' les e'coles d'apprentis d'índustrie.

, ,

') Tanárainak száma az összes tanarok számától nem választható külön. —— Le nombre des professeurs ne peut étre se'pare' de celui de tous les professeurs de cette Faculté.

4. szám. ——379—— 1928—

kolákban is folyik iparoktatás, amennyi—

ben a város külső részeiben a gazdasági és háztartási továbbképző iskolákon kívül még ipari irányúak is szerveztettek az ipari pályára készülő, de még el nem szer- ződött tanoncok részére; az ipari kikép- zésnek ez az ága azonban egyelőre csak helyi jelentőségű és kezdetleges). Az 1926/

27. tanévben fennállott összes 450 tanonc- iskola közül 414 volt iparostanonc-iskola.

Ezek az iskolák három, illetve négy év- folyamúak. A negyedik osztály az ú. n.

továbbképző osztály. Ilyen osztálya 195 iparostanonc—iskolának volt. Ezenkívül az iskolák nagy részének (174) előkészítő osz—

tálya is van a kellő előképzettséggel nem bíró tanoncoknak a tanulmányokba való

bevezetése céljából. (Ezeknek az osztályok-

nak a látogatottságz'n'ól némi képet nyer- hetünk, ha megemlítjük, hogy az előké—

szítő osztályokba a tanulóknak közel 8% —a járt, .a továbbképző osztályt pedig az összes tanulóknak (%%—a látogatta.) Szervezetre nézve az iparostanonc—iskolák 2/3-a általá—

nos, 1!:x-a pedig szakirányú. A háború óta az utóbbiak száma általában jobban gyara- podott.

A tanoneiskolák működését, hasonlóan az elemi iskolai továbbképző (ismétlő) tanfolyamokéhoz, a háborús viszonyok rendkívül gátolták. Az iskolák egyre—másra beszüntették ezidőben .a működésüket, a tanulók száma viszont állandóan gyérült.

_A háború után is még jó ideig tartott, amíg az elnéptelenedett tanoneiskolák is-

mét benépesültek (olyan arányban, amint

ez az elemi iskolai továbbképző tanfolyan moknál is történt) s laSSankint új élet in- dult meg a tanoncoktatás terén. Összevetve ugyanis adatainkat az 1920/21. tanéviek—

kel, azt látjuk,hogy az iparostanonc—iskolák száma 6 év alatt 52%—kal (272—ről 414-re), az ezeknél alkalmazott tanerők száma 8376—kal (1.741—ről 3.191—re) emelkedett, míg az idejáró iparostanoncok száma, ha—

sonló arányú _ 73% —os ——— növekedést mu—

tat, amennyiben l920/21-ben 40 ezer,

1926/27-ben pedig 69 ezer volt ez a lét-

szám. Ehhez képest mint Örvendetes tényt állapíthatjuk meg azt, hogy amíg a háború előtt (1913/14-ben) a mai Magyarórszág területén .az iparostanonc-iskoláknak (az idejáró, mindössze 3%-ot tevő kereskedő- tanoncokat is beleszámítva) 55 ezer tanu- lója volt, a legutóbbi tanévben ez a létszám jóval többet (közel 72 ezret) tett.

Ugyanez áll a tanszemélyzetre nézve, amely kevés kivétellel az elemi iskolai tanítók közül kerül ki s amelynek megszervezése a háború után az át—

meneti viszonyok miatt sok ideig rendkívüli nagy nehézségbe ütközött.

A háború előtt ugyanis az iparosta—

none—iskolai tanerők szám-a 2.878 volt a mai területen, míg a legutóbbi tanév en—

nél már jóval nagyobb létszámot mutat fel. Ennek ellenére a tanítószemélyzet gya—

rapodása, a tanulók számához viszonyítv',

nem mondható kielégítőnek. Az 1922/23.

tanév óta, amikor 27 tanuló jutott egy tanerőre, a legutóbbi tanévig ugyan ja—

vulás észlelhető (22'5 tanuló egy tanerőre), de a háború előtti viszonyokhoz képest

(1913/14—ben 19—2 tanuló esett egy tan--

erőre) még mindig nem eléggé javult a helyzet.

Az ip-arostanoncok között meglehetős nagy számmal találunk leányokat: 69 ezer iparostanone tanuló közül 11 és fél ezer leány, ami 16'5%—ot jelent. A leányok oktatása céljából külön leányiskolák ál- lanak fenn (számuk 31), de e mellett a fiúk és leányok együttes tanítását szolgáló több (63) közös iskolát is találunk. Az is—

kolák többi része fiúiskola. A leányta—

nulók aránya a háború után lényegesen emelkedett: 4—4) évvel ezelőtt még csak

1()%-ot tett,

A tanulók egyéb viszonyait (kor, vallás, anyanyelv) feltüntető adatokat egyébként a III. sz. táblán közöljük. Itt legfeljebb azt emelhetjiik ki, hogy a tanulóknak csupán

% része tartozik az ismétlő tanköteles (12—14- éves) korúak csoportjába, míg

% részük az azon f_elüli korban van, to—

vábbá, hogy vallásra nézve az iparostanonc- tanulók közt a róm. katholikusok az orszá- gos aránynál jóval nagyobb, a reformátuSok viszont ennél kisebb arányban vannak képviselve.

Az ipari szakoktatással foglalkozó tanin-

tézetek második, színvonalra nézve is jóval

jelentékenyebb körébe az egésznapos taní- tással foglalkozó, tulajdonképeni ipari szak—

iskolák tartoznak. Ezek az iskolák, bár ke—

vés kivétellel középfokúak, nem nyújtanak képesítést a felsőfokú tanintézetekre való feljutáshoz, hanem a gyakorlati életre ké- szítenek elő. Ehhez képest, amennyiben a műegyetemet, mint az ipari szakoktatás legmagasabb fokú intézményét tekintjük, az alsó— és felsőfokú iparoktatás között

4. SZI—1111.

_ 380 _— 1923! _

%

Ill. Az iparos- és kereskedőtanonc-ískolák tanulóiiaz 1926/27. tanévben.

.Elévcs des écoles d'apprcntis d'industríe et de commerce, annéc scolaire 1926/27.

%% ,! H Kor—:ítéfí— Vallás — Religion "_ Anyanyelv—Lang. mai.

§§§ g§ * _— á ! § §

A tanulók csoportjai _M*02—73_a, W,, ;.i _E- É s 7 § E

? § .ON 0— N 3 G §

Groupes des éléves 2 la 6 3 m , .,, § ; § ; . a: ! ._"§ § ;

És 33 %S 'a' ? 3235 5 3 ""Én sa a

%% u'. "0533 ef; a; § ?— §§ es §

__ M__ (M SN SM 29 2 %S .: §? EA? '%s 8"

l. lparostanonc-iskolák.

Ecolcs d'apprcntis díndustm'e.

a)dlpaáostanoncok — Apprentis

69.376 16.988 52.688 46.287 12.918 4.156 4.748 1.267 66.314 2.440 622

'mustm'e... "

Ebből leány —— Dont [illes- 11.443 3.408 8.035 7.269 1.698 5671785 12 11.265 13 41

0/0 165 20'1 15'3 157 131 136 375 9'8 171) 56 066

'b) Kereskedőtanoncok — Apprenlis

de commerce . . . . . . . . 2.330 824 1.506 1.205 491 160 424 50 2203 98 34

Ebből leány _ Dont nncs 43 17 26 24 15 — 4' —— 43 . * .

"j., 1'8 21 I'? 20 3'1 —— 0'9A —— 2'0 . .

Összesen (I. a és b) —— Total (I. aet b) 71.706 17.812 53.894 47.49213.409 4.816 5.1721317 68.517 2.533 656 Ebből leany Dont filles 11.48 3.425 8.061 7.293 1.718 5671789, 12411308 137 41

0/0 16' 19'2 150 154 12'8 13'1 34'6 9'4 165 5'4 63

II. Kereskedőtanonc-iskolák.

Ecoles d'apprentis de commerce.

Kereskedőtanoncok —— Appremis dc

* ,

commerce. . . . . . . . 4.251 1.003 3.248 2.134 612 1711285 49! 4.190 58 8

a l.

A tanoncok szak szerint és együtt:

Apprentis par branche et au total .' lparostanoncok (l. a) —— Appremis

d'industrie (1. a) . . . . . 69.37616988 52.3884628712 918 4.1564.7481.267 66.814 2440 632

Kereskedötanoncok (I. b és II) Eg l ,

Appmntisdecommerced.betll.)ggg 6.581 1.827 4.754 8.339 1.108 3311709 99 6.393 146 42 lparos- és kereskedőtanoncok ;; "' §

együtt — Apprentis d'ind. et ;

de commerce au total . . 75.957 18.815 57.142 49.626 14.0214.487 6.457 1.366 72.707 2.586 664 lparostanoncok —— Apprentis

d'indust'ric . . . . . 1000 245 755 66'7 ,18'6 6'0 69 1'8 956 35 09

Kereskedőtanonook — Appreníis

de commerce . . . . . . . % 100'0 27'8 721 507 1679 50 260 1'5 97'2 2'2 0'6' lparos— és kereskedőtanoncok

együtt -— Apprentis d'ind. et

de commerce au total ' . 100'0i 24'8 7532 653 185 59 85 1'8 95"?Z 3'4! 0'9

!

nincs meg az áthidalás, a középfokú ipar— iskolát, azaz olyant, amely a középfokú oktatás nem tölti be ezt a szerepet, ellen—

tétben a hasonló rangú többi középfokú iskolákkal, amelyek — ha több-kevesebb kiegészítő tanulmánnyal is —— a felsőfokú tanintézetekhez vezetnek.

A szakoktatásnak ebbe a csoportjába a következő tanintézetek tartoznak: 1. Az iparművészeti iskola., 2. a felsőipariskolák, 3. az iparrajziskola, 4. a fa— És fémipari szakiskolák, 5. a nöipariskolák, 6. egyéb ipari szakiskolák. Valamennyi tanintézet középfokú, csupán a 6. pont alá so- rozottak közt találunk három alsófokú

iskolák négy elsö osztályánál alacsonyabb végzettséggel is felveszi a tanulókat.

1. Az Országos m. kir. iparművészeti ís—

Icola a közoktatásügyi minisztérium hatás—

körébe tartozik s célja az iparművészek nevelésén kívül az iparosokat művészi irányban tovább vezetni és az iparoktatás számára iparművészeti szaktanitókat ké- pezni. Rendes tanfolyama hat évig tart. és két részre, alsó- és felsőfokú tanfolyamra tagozódik. Mindkét tagozat hároméves. A rendes tanfolyam szakosztályai: 1. belső építőművészeti, 2. díszítő festészeti, 3. dí—

4. szám.

szítő szobrászati, 4. grafikai, 5. keramikai, 6. Ötvös-ékszerész és zománcozó, 7. textil- szakosztály.

Az 1926/27. tanévben 250 volt a vizsgá—

zott tanulók száma ebben a magas színvo—

nalon álló népes tanintézetben s ezek kö—

zül 59—nek teljes középiskolai, illetve ezzel egyenrangú Végzettsége volt, 88 a középis—

kola magasabb (V——Vll.) osztályának, 103 pedig a középiskola IV. osztályának meg—

felelő végzettséget mutatott fel. A tanítást 31 tanár látta el és pedig 17 rendes, 2 he—

lyettes tanár, 3 tanársegéd, ő óraadó tanár és 3 szaktanítónő.

2. A felsőipariskolák a felsőmezőgazda—

sági és felsőkereskedelmi iskolákkal azo—

nos fokozatú tanintézetek, amennyiben az iparoktatási intézetek közt a felső tago- zatot képviselik. A kiképzés időtartama azonban ___ a másik két (4 évfolyamos) iskolaf'ajtól eltérően —— csak három év.

Ezek az intézetek államiak és főhatóságuk a kereskedelmi minisztérium (iparokta—

tási főigazgatóság). Ilyen intézetünk három van: 1. a budapesti felsőipariskola (a 'l'e(',hnol(')giai intézet mellett), négy (gépé—

szeti, vas— és fémipari, faipari, vegyészeti) szakosztállyal, 2. a budapesti (Thököly-úti) felső építőipariskola és 3. a szegedi felső- ipariskola (csupán gépészeti irányú). Leg—

nagyobb arányú a budapesti intézet, kö—

zel félezer tanulóval. A tanulók száma egyébként a három intézetben együttesen 1.096. A tanulók előképzettsége általában a középfokú (többnyire polgári) iskolák—

nak IV. osztálya. A tanárok száma 77 (52 rendes és 25 óraadó tanár).

3. Szakiskoláink közt a legnépesebb, a legrégibb (1773 óta áll fenn) és egyúttal egyike a legmintaszerűbbeknek a székes—

fővárosi községi iparrajziskola. Évfolyamai—

nak száma az előkészítő rajzosztályon kettő, aműhelyoktatáson kettő, illetve há- rom. Ezenkívül továbbképző (esti) tanfolya- mok is állanak fenn és egy építőipari téli tanfolyam. A tanárok száma 49, a tanév végén jelen volt tanulóké pedig 889.

4. Külön, önálló csoportként tekinthetjük a fa— és fémipari szakislcolálcat. Három év—

folyamosak. A kereskedelmi minisztérium fennhatósága alatt állanak. Összesen 7 ilyen szakiskolánk működik és pedig 3 fa- és fémipari, 2 viszont csak fa- és 2 csak

fémipari. A tanárok száma 47 (27 rendes, 20 másféle), a tanulók száma 410.

5. A nőipariskolák célja a nőknek a női kézimunkában s általában a nők hivatás-

——381——

1928 ,

körébe tartozó egyéb munkákban való ki-

képzése. Osszesen 21 ilyen iskoláról szá—

molhatunk be, köztük 3 állami, 10 községi, 7 r. kath. és 1 egyesületi jellegű intézet. Az állami intézetek közül a budapesti (Rá—

kóczi-téri) iskola a kereskedelmi, a másik két állami intézet (Sopronban és Újpesten) a közoktatásügyi minisztérium fennható—

sága alatt áll. A nőipariskolák három év—

i'olyamosak. A legnagyobb ilynemű intézet a budapesti (Rákóczi-téri), amelynek a budai oldalon fiókintézete is van. Az emlí—

tett intézet 1873 óta működik; 6 szakosz- ' tálya van, amelyeken 524 növendék tanult.

(A többi nőipariskolák tanulóinak legna- gyobb létszáma 80 85). A nőipariskolák összes növendékeinek 37%-a erre az egy intézetre esik. A tanulmányi idő a külön—

féle szakosztályok szerint egy vagy két év, de ezenkívül továbbképző osztály is áll fenn (egy évfolyammal).

A nőipariskolák száma az utolsó évti—

zedben jelentősen gyarapodott; .a— fenn- álló 21 iskola közül 13 a háború óta kelet—

kezett és pedig 5 intézet legújabban, az 1926/27. tanévben.

Az összes nőipariskolai tanulók száma 1.632, akiknek zöme a 14—18 éves korban

van; alig 1/10 részük tartozik a 19 éves, illetve idősebb korúak közé. A tanerők száma 227 (142 rendes tanár, 85 másféle)

6. Egyéb ipari szakiskoláink között ösz—

szesen 6 tanintézet szerepel:

a) A budapesti állami mechanikai és!

elektromosipari szakiskola, a kereskedelmi minisztérium fennhatósága alatt. Azonos szervezetű a fa- és fémipari szakiskolák—

kal, tehát három évfolyamos középfokú tanintézet. Az 1926/27. tanévben 86 tanu—

lója volt, 15 tanárral.

b) A budapesti állami textilipar-iskola, ugyancsak _a kereskedelmi minisztérium hatáskörében. Ezidőszerint csak az egyévi tanfolyamból álló szövőmesterképző ta—

gozata működik. 1926/27—ben 24 tanulója volt.

c) a budapesti székesfővárosi drogista—

továbbképző tanfolyam. Egy évfolyamos és tulajdonképen kapcsolatos a négy év- folyamos drogista—szakiskolával, amely a tanoncok kiképzésével foglalkozik s így a tanonciskolák körébe tartozik. A neve—

zett tanfolyamnak l926/27—ben 21 tanu—

lója volt. '

d) A váci állami ,,Hadiárvák bőríparí szakiskolája". Az 1921. évben létesült a nép—

jóléti és munkaügyi minisztérium fenn—-

27

4. szám.

_— 382 _ ' . 1928

IV. Az ipari szakiskolák és a felsőkereskedelmi iskolák tanulói az 1925/26. és az 1926/27. tanévekben.

Eléves des écoles professionnelles dindustwle et des e'colcs supém'eures de commerce, anne'es scolaz'res 1925m26

::

et 1926—27.

, HOMSS/ág SZÚIÖ gVám stb. lakóhelye

!; K 0 l' —— P a 7' (29 e gualz'tcÁde Domicíle des pafenis,

; , , "?S—?m'ílfí-V1 tulems, etc

? § '; ? ; 1 ? is mi ; §]? o—Ék—Jf"

:" o :, DNKVJEE'fuJ-s Rega§

Az iskolák neme, tanév § 34 ; %,, _ _ ? É % Én ? B*É ggg Egg jjő "§

Anne'e Scolaire, et genre d'école ! * *: § § 7373 m _ if; §. É'"E '; ! § *E-É ; _

! : ,: m; ; m.. s ; 272 ; : § 7.952 %% agg,

' CD §1—uw ; *W 7—— M? Suzaw5'51233

% ;; m$ w— — mg es :5 a; Műv agas, ;;g 7373

150 LSE eves — ans 22 § §. 2; 50333 %a; $$$ gt:

:TJ"_M—_— _ _ "É' ! ; l

!. Ipari szakiskolák Ecolex _, § ;

professionn (l industrie § ! %

122527, 705 852 772 . 974; 4370186L2374 . 395 135 4

"_,j . , 15'5 18'7 [639 ,,34 9143— 95'9 451 .)21 " - 19'6 30 0'1

192627 ;

Iparművészeti iskola —— Ecole *

d'mtlust'ríc de lArt. . 1 21 39 38 117; 210 40 109 62 38 2

Felsöipariskolák — Ecoles su- % ;:

' pár d'industrie . 84 160 191 444 1.040 56 357 464 55 1

lparraiziskola — Ecale de des- ;

sin industr . . . 81 132 142 363 883 6 679 46 5 1

Fa— és fémipari szakiskolák _— . § . ,

Ecoles professionn. dindustrie

;:

du bois et des métamc . . ; 78 98 90 82 403 7 160 115 6 -—

Nőipariskolák —— Ecoles d'm— § . ! ;

dustm'e pgu'r femmes . 418 877 249 142; 1619! 18 1.145 83 12 ——

Egyéb ipariszakiskolák— Autr ; . § . . _

écoles professionn. dimlustrie ;, 74 65 67 57 367 1; 118";

Összesen _— Total: 751 871 772 a" 115531; 4.5221252568 .;

"A. . 16-2 187 1/3'6 ram; 973 2—7 örs-3, '.i"

; x . ;

. ll.Felsőkereskedelmiiskolák ? %

Ecoles supe'rieures de commerce 1925/26

%

Fiúiskolák -— Ecoles de l ; ( ! § ;

1.490 1.70831602 10083; 7.485125'5018'11438; 141 4

gargons . . .

Leányiskolák (_ Ecoles[ *

de 7. filles . ^s

zamsz 'nombre

1.009;

Fiúiskolák —— Ecoles de gargons . .

Leányiskolák — Ecoles de _7' füles . .

Összesen -— Total "

1928/27

Fiúiskolák —— Ecoles de ! gargons . .

Leányiskolák — Ecoles J ; de ]. illes .

Fiúiskolák —— Ecoles de

gargons . . . §

Leányiskolák —— Ecoles ;

de j. filles . §

_;

Összesen —— Total

705 601 439 952; 2.564 301292; 212 27 ;;

Összesen -— Total: 12.195 2.312 1.941 110 )10.o49 155 7.010 ." 1.221 168 7

( .

!

§ 196 224 197 132; 984— 16. 0.719 1 13-53 1—8 0-1

§ . ;

: , 27-2 273 1619; 361; 98'8 1-22 76-2713-9 2-2 1'00—1

21-5 22-7 19.01. - 1087 985 1—5 68-7 ' 12403 1-6 0-1

22; 1.5761.7771.680'. 929178171875067 ." 1.092 91; 8

do 1

532 711 6121 524; 1105; 26191 25;;2.036 198 21"; 7

Összesen _ Total: ?; 2.28723892204' . 1.039; 10.4411112 7.103 . 1.291) 112; 15

. !: ;

19'9 225 212 117] 9949 II 640 138 1'2 01

269 231 198 432] 990 1'0J77-05 7'5 ()"8 0"?

212 226209

9'873 98v7111-,1*?67-.3, .

;