Képzőintézeteink az 1926/27. tanévben

_Iu-ol-lcnnnllnnnnnnc onnan-In ...-..n- III- I'll ... ulllIIl- IIIIIII ...-nun III.-Ill Inn-nnntnn-nn:

; a TERÚLET És NÉPESSÉGa E

Képzőintézeteink az 1926/27. tanévben.

Les écoles normales matemelles et les écoles normales primaires de la Hongrie dans l'année scolaire 1926—1927.

Résume'. En raison de [le'/argissement au cadre de llenseígnement primaire, aux écoles normales primaires dlinstitu—

teurs et diinslitutrices la durée des e'l'u—

des a été augmentée d"un an eu 1920, de sorie gu'elles ont maintenant 5 clas—

ses. Depuis 1919, le nombre de ces éca-

les siest aecru de 18'470; celui des profes-

seurs, de 21'8%; celui des éléves, de 15)'/i%.

Les éléves soz'tantrbrevetés peuvent conti—

nuer leurs études soit aux écoles normales bourgeoises, diagrículture, de pédagogie 'me'dicale, soit aux écoles de professeurs de

gymnasti'gue et des arts plastigues. Sur les

781 éléves sortanl' brevetés en 1926— 27, 77 (pres de 1095) ont continue' leurs études;

la plupart (610964) sont entre's aux écoles normales bourgeoíses.

Depuis 1926. les écoles normales mater—

nelles, gui comprenaient auparavant 2 clas- ses, ont 3 classes et les éleves diplómées doivent faire un stage (Pane année. Le

nombre de ces écoles a été réduit de 5 a 3;

celui (les éléves (: (limínué de plus de la

moitié, tombant a 477198. mais [e nombre du persomuzl ensez'gnant (( a peine changé depuis 1919.

*

Közoktatási kormányzatunknak a há—

ború után egyik legfontosabb feladata volt

az óvónő—, valamint a tanító- és tanítónő—

képzés újjászervezése. Alábbi adataink a már újjászervezett képzőintézetek legújabb adataival foglalkoznak, kiegészítve ezeket a

multra vonatkozó néhány legfontosabb tudv

nivalóval.

Az első kisdedóvóintézeteknek éppen 100 évvel ezelőtt történt felállítása után szüksé—

gessé vált az óvóintézeteket vezető egyének megfelelő kiképzése is. Tarsadalmi kezde—

ményezésre így 1837—ben nyílt meg gyakorló óvódával kapcsolatban az első óvóke'pző—

intézet. A kiképzés ebben egy évig tartott és a növendékek egyelőre kizárólag férfiak voltak. Később már nőket is találunk a nö—

vendékek között, nemsokára pedig csupán

nők szerepelnek a növendékek között a fér—

fiak helyett. Különböző egyesületek gyer-

mekkertésznőke'pző tanfolyamokat is léte—

sítettek. Ezek 3—4 hetes tanfolyamok vol-

tak, melyek hovatovább egy évig tartó tan—

folyammá bővültek. Az 1874—ben megala—

kult Orszagos Kisdedóvó Egyesület már két évfolyamúvá bővítette képzőintézetét, pél- dáját a többi egyesületek is követték, míg

végre az 1891. XV. t. —c egyöntetűvé tette a

kisdedóvónőképzést. Az 1926— ban kiadott új szabályzat az óvónőképzőintézetek ad—

digi 2 évfolyamát 3 évre emelte fel, melyet

még egyggyakorlati év követ.

A tanítóképze's kezdetei a XVIII. szá—

zadba nyúlnak vissza. Egyelőre főkép kü- lönböző tanintézetekkel kapcsolatban taní- tóképző tanfolyamok működtek, de az

egyes vallásfelekezetek önálló tanítóképző-

ket is létesítettek. A tanítóképzés törvényes

szabályozása azonban csak az 1868. évi

XXXVIII. törvénycikkel történt meg. A tör—

vény életbeléptekor ebben az irányban már

jelentős volt a tevékenység amennyiben

1867/68- ban már 35 tanító és 6 tanítónő—

képző intezet működött.

A törvény a tanítóképzés idejét 3 évben

állapította meg, csakhamar kitűnt azonban, hogy az így kijelölt keret szűk a kellő szak- képzés megadására és az oklevél előfelté—

teléiil megszabott l vagy 2 évi gyakorlat megszerzése is nehézséggel jár. Ezért a kor- mány 1881-ben a tanító— és tanítónőképző-

ket 4 évfolyamúvá alakította át s a gyakor-

lati kiképzést magához a tanítóképzőhőz csatolta. A háború után a tanítóképzők fej—

lődésében új korszak indult meg. A népok- tatás kereteinek bővülése és a tanítók isko- lánkívüli feladatainak megsokasodása annyi

előképzettséget kívánt, mely csak nehezen

volt a 4 évfolyam kereteiben biztosítható, ezért a kormány a tanterv kibővítésével kap- csolatban 1920-ban tervbe vette az évfolya-

mok 6-ra való emelését, de tekintettel

megcsonkított ország súlyos gazdasági hely-

zetére, erről egyelőre kénytelen volt lemon—

dani s így jött létre 1923-ban az 5 évfolyamú tanítóképző tanterve, mely az 1925-ben ki—

adott utasításokkal a tanítóképzést szabá—

lyozta és mai alapjait megállapította.

80

11. szám.

— 1146 —— —1925,_

1. Az óvónőképző intézetek 1918/19—1926/27.

Écoles normales matemelles, 1918/19—1926/27.

!

!

!Anyilvános ordínaíres Élet/fsprivées fAzösszes. Totaldesélei). ord.etprluées

l

Zaire Növekedés(Jr—)v,csökkenés

Aziskolák__Écoles Atanárok—Professews

737166SCO t—)Ú/o—ban—Accroissem.(%) oudiminutíon(()en0/0

szama nombre száma nemhw

A ^P01

(

51—4 157 48-6 468 181 53-2 489 166 511 545 136 45-5 695 72 305 66-9 39231 9445 st 545 937 e; 63 876 21§12-4

1918/19 166

1919/30 37 159 1920/21 35 159 1921/22. 41 168 1922/1231 40 164 1923/24 63 130 1924/25 — 32 137 1925/26 ( 30 135

1926/27 14531 149

323 340 325 299 236 169 145 144 170

4— 5-3

— 4—4

—— 8-0

—21-1

—-28'4

—14-2

— o ? 4—18—1

Ismerletésíinkben külön foglalkozunk az óvó- nöképzö és külön a tanító— és tanítónűképző inté- zetekkel, közölt kimutatásnnk egy részében (3. és 5. tábla) azonban a rendelkezésünkre álló adatokat együttesen közö jük.

Az IMS/14. tanévben 9 kisdedóvónőképzö inté—

zetiink volt: a mai területeit megmaradt 1918/19-ben 5 intézet (2 felekezeti). lizek közül 1923/24-ben már csak Il intézet működött, mert a

állami és 3

kalocsai és a szombathelyi róm, kath. jellegű óvó- nöképzőintézetek a kevés számú jelentkező miatt működésüket egyelőre beszüntették s így még az 1926/27. tanévben is csak 2 állami (Budapesten és Hódmezővásárhelyt) és egy róni. kath.—(Sopron—

ban) intézet látta el az (')w'uu'iképzést.

Az óvónőképző intézetekben működő tanárok száma 8 év alatt alig változott, de t'igyelmbevéve azt, hogy időközben két intézet szüntette be műkö—

dését, az intézetek tanerővel való ellátottsága ked—

vezőbb, mint volt 1918/19-ben.

.Xz 1926/27. tanévben 31 főből álló tanári sze—

mélyzet közül 21 tanított egyedüli, illetve főélet- hivatásként, míg lO-nek csak mellékfoglalkozása volt az úvónőképzőkhen való tanítás. A főélethivf- tásként tanítóknak 38'1%—a férfi, 61'9%-a nő; egy- házi egyén 23'800. A főélethivatásként tanító tan—

erők közül 7-nek tanítóképző intézeti tanári, 6—nak polgári iskolai tanári képesítése volt, míg a többi egyéb képesítés alapján tanított.

A tanulók létszáma 8 év alatt csaknem a felére,

323-ról 170-re (— 47'4%) csökkent. Ennek okát egyrészt abban kereshetjük, hogy az óvónők köré- ben végrehajtott általános létszámapasztás követ- keztében az oklevelet nyert növendékek nem tud- tak az óvónői pályán elhelyezkedni, másrészt pedig

az óvónőképzés időtartamának 3, illetve a gyakorló—

évvel együtt 4 évfolyamra való emelése tartotta vissza az óvónői pályára készüléket. Különösen szembetűnő a magántanulók arányának nagymérvű csökkenése amennyiben arányuk az 1918/19. tan—

évi 48'6%-ról 1924/25-ig 5'5%-ra hanyatlott, 1926/27—ben azonban már ismét emelkedett (12'4%).

Új óvodák tervbevett felállítása a helyzeten előre- láthatólag javítani fog s ez a javulás már annyiban jelentkezik is, hogy 1926/27—ben az előző évhez ké"-

pest a tanulók száma 18'1%-kal ismét emelkedett.

A növendékek közül 93 első-, 77 másodéves volt. A 2 állami intézetben a növendékek 84'7%—a tanult. Korm nézve a tanulók zöme (62'4%) 14—18 éves volt, míg a 14. életévét a tanulók 5'3%-a nem töltötte be; 19 éves és idősebb növendéket főleg a magántanulók között találunk.

A tanulók szüleinek lakóhelyére vonatkozólag érdekes megjegyezni, hogy bár az egész ország terü- letén mindössze csak 3 óvónőképző intézet műkö—t dik, a tanulóknak majdnem 2/3 része az intézet székhelyén levő város, illetve ugyanazon vármegye lakói közül került ki.

Ami a növendékek vallási megoszlását illeti, megemlítésre érdemes, hogy csak a protestáns fele- kezetek kötelékébe tartozó tanulók aránya haladja meg az országos átlagot, míg a többi vallásfeleke- zethez tartozók aránya az országos átlag alatt ma- rad. Anyanyelv szerint a tanulók 100 százalékban magyarok és közülük csak gven beíszélnek más nyel—

ven is.

A szülők foglalkozását feltüntető adatokból ki—

tűnik, hogy a tanulóknak csaknem 3, része (72'3%) az értelmiségnek nevezett társadalmi osztályból ke- rült ki s ezek közül is 23'0"0 pap, tanár és tanító gyermeke, 20'6% az ipar, kereskedelem és közle—

kedés körét magába foglaló csoportba tartozik s jóval kisebb (5'9'7'0'5 az őstermelő osztály körébe tartozók hányada.

Végül a tanulók tanulmányi eredményére nézve a következő néhány adatot említjük fel. Legalább jeles eredménnyel végezte az osztályt az összes (nyilvános és magán—) tanulók 27'1%-a, jó ered- ménnyel 54'7"o-a, elégséges eredménnyel 14'1%—a,

míg 4'1% egy vagy több tárgyból elégtelen osztály- zatot kapott.

Ovónői oklevelet az 1926/27. tanévben nem ad-

tak ki, mert az új tanterv értelmében a második osztályt végzett növendékek az 1927/28—ban elétbe—

lépett 3. évfolyamon folytatták tanulmányaikat.

Az utolsó békeesztendöben (1913/14) 50 tanító—

és 42 tanítónőképzőintézet működött 1.046 tanárral és a tanulók száma 10.626 volt. Az ország megcson- kítása után, a mai területen megmaradt 38 képző- intézet. A tanárok száma ugyanekkor 504, a ta- nulóké pedig 4.984.

A TANÁRÉS TAN ULÓ LÉTSZÁM ALAKU LÁSA A TANITÓ- ÉS TANITÓNőKÉPZő INTÉZETEKBEN.

Formarion de l'effecrif des professeurs er-des éléves

aux écnles normales d'insrirureurs er d'insriturrices.

6.000

Képzőínrézerí ősszes ranulók

Ezra/das é/éves

S.W-—WA

/

4.000

!

. Tanfrőnőképzőínrézerítanulók X

Éléveís d'e'aa/as nal-m. d'lhsfil'u/r/bes _,

3000 ._.—..——.-O_,x_ _/

l ' '*';— — /.

x .

'*k. ,0/

X_ /' /O

' /

XX /

x, /-

2000 x' ./. /

X 'x, _/

O-——— Y

Tanítóképzőinrézeríranulók '

———-— E/éves d'éao/es norm. dí'nsfíru/z'urs N*— ch/

4.000

___-(L

-,. 7—_0———--CF §_§— -.a

,w*'0'" '*o--—-"'0""--—o-"

500 0,— ;

Tanárok

— meessews

1918/19 1919/20 1920/21 1921/22 1922/23 1923/241924/25 1925/26 1926/27

80*

11. szám. _— 1148 —'— _ 192§M

2. A tanító- és tanitónőképző intézetek Az 1926/27. tanévig eltelt 8 év alatt a képző—

1918/19M-1926/27- intézetek 18'4oo—kal szaporodtak s ugyanezen idő

Écoles normales primaires dünstituleurs et dlmstitu— alatt a tanárok száma 504—1'61 (HAt—re, tehát 21'8%—

94065, 191819—1926/27- kal emelkedett, a tanulók létszáma pedig 19'4%-

; Anynvános és magáanlók Has-T kal, azaz 4.984—1'61 5.936—ra nőtt (l. a 2. sz. táblát).

§ _ÉJÉWÉEWLEIE"P'EEC,§,__*ÉÉV Az 1926/27. tanévben 2 intézettel volt több, ,a gé _ilTÉiLLEPW §§§ mint az előző évben. Ekkor kezdte meg ugyanis

§ %% §? faj—"13; ga legi? §§§ működését első évfolyamával a Kőszegen felállitott

§ ÉÉ ÉS Éi * ; ' $l§ róm. kath. tanítóképző és a Győrött szintén újon—

3 §§ %% § § : § § §§_ nan létesített róm. kath. tanítónöképző.

.; § %% § ? 3 52 § % §; ága a A képzőintézetek több mint fele (51'1%—a) tör—

: § "§ 5§ E 5 E 5 , § ("§ ígAA? ") hatósá i '0 ' váro kr 'k 37'8%-nak ren—

5 NP S 'S g o/ 75 o 0, ;:m§ 3.0 l—l—g WLlly g .lgu 50 a 951 a

B % Gide m _ ml w §_ M: o *zyvm (lc-zett tanácsú városokban, míg _ll'1"'g—nak közsé- 1918/19 38 504 1 859l37'3 8.125l62'71 4984] _ gekben van a székhelye. Mindössze 2 olyan tj. vá- 1919/2 39 57751:838§36'9 3140 6321 49781— 0—1 rosunk (Hódmezővásárhely és Székesfehérvár) van, 1920/21 42 620 2.161342'1 2'9b9 579 5.130 4— 3'6 amelyekben tanító— vagy tanítónöke'pző nincs fel-

1921/2- 43 654 1- 692141' 2 21411158'8 4-103 '*'20-9 állítva, míg Baja és Miskolc kivételével (mindegyik' ággá/gi §; 3814 É'ÉÉÉÉÉÉÉ 333232 gggg :;gí nek csak 1 intézete van) a többi tj. városainkban 1924/25 43 588 1.976l454 2.88154'6 4357 %347 legalább kettő vagy kettőnél több a képzőintézetek 1925/26 43 57? 2.216 452 2685548 4.901 Jr11*2 száma, Budapesten pedig 6 intézet működik. A 1926/27 45 614 2611440 335560i 5-9'16 4—21'1 képzóintézettel bíró rt. városaink között is 6;

Városban 1—nél több az intézetek száma, míg a kép—

_ zóintézettel bíró közséfck minde ikében csak 1

Y compris les maítres de religion ensez'gnant a 5 gy

ces écoles, mais ne faisant pas partie du corps de ilyen iskola van. A tanulók 53'3%-a a tj. városok—

professeurs. ban, 35'7%—a az rt. városokban működő iskolákba

') A bejáró óraadó hitoktatókkal együtt.

3. A képzőíntézetek jelleg szerint 1926/27-ben.

Écoles normales primaires dli'nstituteurs et dyinstitut'rices suivant leur caractére, 1926/27.

Az iskolák A tanárok A tanév végén jelen volt

Ecoles Professeurs Elives présents a la fin de l'année scolaíre

Az intézet megneveZése 1) nvilvános magán- nvilvánps és magán.

Désignatz'on des établissements száma 0/0 száma, % "mmams p'wes "'d't'ams " WWW

nombre , nombre ' t a !) u ] ő k

száma — nombre ! 0/0

l

Óvónőképző intézetek. —— Ecoles § ;

normaks maternelles dimsiztutr. : 3 100'0 26 1000 149 21 t 170 : 100'0

Ebből —— Dont: állami — d'Etűi . . ? 667 19 731 129 16 145 ( 851?

róm kath. ——tath. rom, 1 33'3' ? 26 !! 20 : 5 25 . ]4'7

Tanítóképző intézetek. §

Ecoles normales primaires d'in—

stituteu'rs . . . . . . . . . 20 1000 243 1000 2.591 20 2.611 1000

Ebből —— Dont .' állami —— d'Elat 9 45'0 124 311)! 1185 11 1196 45")?

róm. kath __ uath. rom. 6 300 63 25'9 796 6 802 307

relorm. — calvin. . . 2 100 22 91 267 1 268 101?

ág. ev. —— luthérimn. . 2 101) 22 9-1 249 2 251 9-6

izraelita — israélites . 1 50 12 4'9 94 — 94 Hi

Tanítónőkép ző intézetek.

Ecoles normales primaires d'in-

stitutrices . . . . . . . . . 25 1000 324 1000 3.260 65 3.325 1000

Ebből —— Don! : állami — d'Etat . . 4 100 75 23'1 746 9 755 227 róm. kath. ——cath. rom. 17 6? (I 198 6'1'1 2029 72 ; 2081 62'6

reform. —— calm'n. . . * 3 120 41 127 389 4 393 11'8

ág. ev. — Iuthe'ríenn, . 1 40 10 3'] 96 M. 96 B'!)

Tanitó- és,tanitónőképzó inté- *

zetek. —— Ecoles normalcs pmmaz— ' '

res dűnstituteurs et Winstz'tuírices 45 1001) 567 1000 9.801 80 0.936 1000

Ebből —- Dont : állami —— d'Elat . . 13 2829 199 352? 1931 20 1951 ?2'9

róm, kath. — cath. rom. 23 51 1 261 46 2 2825 58 2883 486

reform. —— cak/in. . , 511'1 631'1 ] 656 5 661 II']

ág. ev. — luthérienn. . 3 6 7 32 5 7 345 2 347 5 8

izraelita — israélítes . 1 2 2 12 I 8 94 —— , 94 115

1) A bejáró óraadó hitoktatók nélkül. -— Y compris les maítres de religion enseignant a ces écoles, mais ne faisant pas partie du corps de professem-s.

11. szám,

'— 1149 — ¹⁹²⁸

járt, míg ll'O%—a jut a községekben lévő képző—

intézetekre s így megállapítható, hogy a tj. városok iskolái a legnépesebbek. Egy intézetre jut átlag a tj. városokban 137, a rt. városokban 125 és a köz—

ségekben 131 tanuló.

A képzöintézeteket fenntartóik szerint vizsgálva (l. 3. sz. táblát) a tanító— és a tanítónőképzők közt

lényeges eltérést látunk. A tanítóképzőknek csak—

nem fele (45'0) állami, a többi felekezeti jellegű volt, míg a tanítónőképzők 68%-át a róm. kath.

felekezet, 16%-át az állam, a többi intézetet pedig a református és ág. evangélikus felekezetek tartot- ták fenn.

A képzőintézetek tanszemélyzetének létszáma a háborút követő első években hirtelen emelkedést mutat. Ezt az emelkedést jórészt az elszakított te- rületről való átköltözés idézte elő. Ehhez képest 1922/23-ban volt legnagyobb a tanerők száma. Az utána következő csökkenés viszont az általános lét- számcsökkentéssel kapcsolatban a képzőintézeti ta—

nárok között is végrehajtott létszámapasztás (nyug' díjazás, végkielégítés) eredménye.

Az 1926/27. tanévben a tanerők 78'2%—a taní- tott főfoglalkozásként, míg 21'8%-ának csak mellék—

foglalkozás volt a képzőintézetben való tanítás. Az előbbieknek 60'6"o—a világi, többi egyházi egyén.

A főfoglalkozásként tanító tanerökre vonat- kozó föbb adatokat a következőkben mutatjuk be:

Igazgató Helyettes, Óra-

Férfi Nő és !egém meg- adó

r, tanár bízott tanár tanár s z á z a l e k b a n

Tanitóképzök.. 100'0 — 880 67 53

Tanitónőképzők 228 772 83'1 4'8 121

Összesen: 55-9 44-1 852 56 9—2

Képesítés szerint a következő a, tanárok meg—

oszlása:

0/0

Tanítóképző intézeti tanári oklevele volt 23'6 Középiskolai tanári oklevele volt 15'2 Polgári iskolai tanári oklevele volt 277

Elemi isk. tanítói oklevele volt. . . . , . 7'9

Egyéb [rajz-, kézimunka-, ének-, torna-. stb.

tanári (tanítóm oklevele volt 17'2 Más minősítés alapján tanított . . . 8'3

Vallásra nézve a tanárok 68'1"o—a róm. kath., 16'8%—a református, 10'8%—a ág. ev., 2'3oo-a iz—

raelita és 2'0%—a egyéb 'allású volt. Érdekes itt megjegyezni, hogy csak az ág. ev. és unitárius tanerők aránya mulja felül a megfelelő vallású tanulók arányát, míg a többi felekezeteknél a tanárok arányszáma alacsonyabb, mint a meg—

felelő vallású tanulóké, A tanárok anyanyelvét illetőleg megemlíthctünk annyit, hogy köztük a magyar anyanyelvűeken kívül egy csekély hányad (2'O%) más —- főként német _ anyanyel- vűt találunk.

A képzőintézetek tanulóinak száma a háború utáni években erősen hullámzott. E szerint 1920/21-ig

növekedést látunk (l. 2. sz. táblát), 1921/22—hen

már hirtelen megcsappant a tanulók száma és a következő két tanévben is folytatódott még számuk—

nak a csökkenése, míg végre 1924/25-ben már

34'7%-os gyarapodás mutatkozik az előző évhez

képest. A tanulók létszámának ez a hullámzása egyaránt mutatkozik a tanító— és a tanítónőképzők növendékeinél.

eloszlását vizs—

gálva azt az érdekes körülményt látjuk,

felsö osztályokra jutó arány évről évre erősen vál—

A tanulók osztályok szerinti

hogy a

tozott; ez a jelenség szintén a tanulók létszámának hullámzásával függ össze,

Erre vonatkozólag alábbi adataink tájékoz—

tatnak:

_ l. ll. III. IV. V.

_ h v osztályba járt. "h,-ban

1920/21 . . . . 20'1 25'5 26'2 28'2 ——

192122 . . . . 17 0 210 308 31'2 -—

1922/28 . . . . 24'9 17'5 22'3 35'3 — 1923/24 . . . . 30'9 259 188 24'4 ——

1924/25 . . , . 29'5 20'9 184 144 168 1925/26 . . . . 30 (S 2? '? 17'5 15'6 126 1926/27 . . . . 30"? 23 () 18'9 13'8 13'6 Az egyes évek adataiból azt látjuk, hogy az elsőosztályú tanulók aránya már 1920/2l-ben meg—

fogyott, a következő évben pedig még erősebben csökkent; a magasabb osztályú tanulók arányát ez időbeli az elszakított területekről jött tanulók száma növelte. Rendes körülmények között ugyanis az első osztályba járó tanulók aránya a legnagyobb és a felső osztályokban fokozatosan kisebb, míg 1920/21—ben és a következő 2 esztendőben épp az ellenkező sorrend mutatkozik az arányszámok—

ban. Az elsőéves tanulók arányának megcsappa- nása összefügg az intézetek évfolyamainak a sza- porításával; az eddig 4 évfolyamú intézetek ugyanis az 1920/21. tanévtől kezdődőleg 5 év- folyamúvá szerveztettek át és az ebben az év- ben felvett tanulók e szerint már a hosszabb idő—

tartamú iskolákba léptek be. A tanítóképzés idejé- nek ez a meghosszabbítása az első években sok tanulót visszatartott attól, hogy a tanítói pályát válassza élethivatásul. 1924/25-ben az egyes osztá—

lyokra jutó arány a magasabb osztályoknál foko- zatosan csökken s megint az elsőosztályú tanulók aránya lesz a legnagyobb, jeléül annak, hogy meg—

indul az elsőéves tanulók létszámának az emelke- dése. Ez ismét a tanulóifjúságnak a tanítói pálya felé való törekvését bizonyítja, ami viszont az elemi iskoláknak az utóbbi években megindult szaporí—

tásával hozható kapcsolatba.

A 3. számú tábla az intézeteket, tanárokat és

tanulókat jelleg szerint mutatja be. Ezeknek az ada- toknak egybevetése alapján következtetéseket von—

hatunk az iskolák népességére, valamint tanerővel ellátottságára. tanítás intenzitására

való szóval a

11; iszám. — 1150 —- _

4. A tanító- és tanitónőképző intézetek tnnulói osztályok szerint l926/27—lxen.

Écoles normales primaires d'mstituteurs et d'institutrices, suivant les classes, 1926—27.

_ , A nyilvános és magántanulók

A nyilvanos _ A magán— * Eléves ordinaz'res et privés

0 s z t á 1 y Éléves ordinaires Eléves prive's a tanító- a tanítóuő- ;;Énéíg'lgsxngfüf

des écoles n. prim. des écoles n. prím. -- * -

,. , ,. . . d mstztuteurs et

(1 mstttuieurs d mstuulnces d'inslítutr.

anulók

száma 0/ száma száma 0, száma 0/ száma 0/

0 nombre nombre / " nom br: m nombre '9

Classe t

— képző intézetekben

98'7 23 ' 807 1016 305 ' 1.823 30"? i

1.355 991? 10 ' 587 778 23'4 1.365 _ 230 * '

1.104 986 16 ' 524 596 180 1 120 1839

. .. .. .. .. 808 984 13 ' 369 452 13'6 821 1381 ,

V. .. .. .. ! 784 971 23 324 483 14'5 807 _ 1356'*'

Össz. — Total; 5.851 986 85 - 2.611 3.325 [1000 5.936 zoo-0,

Egy iskolára jutntt ngy man'

nyilvános utottn ,

tanár ta n n lyó , ,, Egy iskolára jutott Egy tanárra Állami .. . . .. 188 187 9'9 tanár nyilvános jutott nyilvános Róm. kath. _. 116 120

* a " " * ó Ref. .. .. .. 13—7 130

Állami.. .. .. 138 132 965 Ág. ev. .. .. 10-0 96

33? ' kath. " 3.3 Ég %? Összesen: 130 130

Ág. ev. .. .. 110 125 11'3 A tanerővel való ellátottság a képzőintézale'k

Izr. -- -- -- .. 120 94 7.8 egyes jellegszerinti csoportjainál különböző. Ada— _

Osszesen: 122 130 10'7 taink szerint az állami iskolák vannak légiabban _ nézve. Erre vonatkozólag a következő adatokat mu- 'I'anítónőképzök

latjuk be: ,

Tanitóképzök

5. A képző'lntézetek tanulóinak részletes adam l926/27-ben.

Tableau détaillé des éléves des écoles norm. prim. d'instz'tuteurs et d'insututrices, 1926—27.

A tanév végén jelen volt nvilvános és ma ántanulók

Eléves ordínaíres et prive's présents á la fin : l'avmée;scpl. , _ _, ,, §

- , szüleik (gyúmjaík stb.) lakó—, ,

kor szerint '— Par age hgxzzgíisnátg helye szerim—suz'vabulednmi;

cx'le de; parents (ou tutmrs, etc.)

! suivant la nationalité

Az iskolák

lyén emecommune dansd'autres

Écoles

gőben",- mmmumsdumémecomilat

magyar——hongraise amaiManyarmszágmásvár—

külföldi—élrangére tan'loz'rcs,(Muhi;d:laHongrie

megyéjében—dansd'autres rgyébkülföldön——anh'e

moinsde14aus plusde19aus danslam közsé comitaísdelaHongrie elszámoltterületen—-dansles

összesszáma——nombretotal B* 0 B (A

14évesnél.Hatalabb 19éves.illetveidősebb azintézetszékbe ugyanazónvármegyemás

Óvónőképző intézet — Écoles

normales matemetles d'instit. 22

% .,. .. ' 13'0

Tanítóképző intézet —-— Ecoles normales primaz'ws d'insti—

tuteurs .. .. .. .. .. .. 381

0/0 . . , . . ' 14'6

,Tanítónőképző intézet —— Eco- les normales primaires d'in-

stitutrices .. .. .. .. .. * 656

0/0 .. .. ' ' 19'7u

Tanító— és ,tanítónőképző _. *

intézet — Ecoles normales primat'res d'instimteurs et

d'institutrices .. .. .. 1.037 1.1371024

01 O'

% ..

1

.. — 17—5! 192 173

___11. szám.

Az intézet megnevezése

A tanév végén jelen volt nyilvános- és magántanulók Elüves ordinaires et prímás présents [1 la fin de l'année scalairz

vallás szerint -— suivant la confessíon

1 t K

É

anyanyelv szerint suivam la langue

A magy. anya- nyelvűek közül más nyelven is tudott —— E téves

§. ' .é . _a $ _ m mattmelle _

Désignatton des e'coles § § 390 § 3" . .,) § ,_- MÉÉ %% ;? ; __ ,, u 0; 757Á7Z§Z§r$ge E' É ;É u.i § %% ._.§.§ Ég. §?! no,—§ agg gőg Ég sachantd'autns

e a es 2 a es: %% §§ Eh gen—:%s %% laws

Óvónőképző intézet — Eco— §

les normales maternelles d'in— !

stitutrices .. .. .. .. 106 2 44; 16 —— l —— 1 170 —— —— 9

0/0 ,. .? 62'3 1'2 25'9! 9'4 —— 0'6 —- 06 1000 — "— 5'3

Tanítóképző intézet — Ecales %

normales primaires dyinsti- ;

tute'urs . . . 14703 82 550 176 4 1 95 —- 2.584 19 8 19

J/o .,. .. 65'2 332 211; (i'? 02 00 3'6 —— 990 G'? 03 7'6

Tanitónőképző intézet —Ecoles 1

normales prima'ires d'insti— !

tutr'ices .. .. .. 2.434 72 592; 168 5 ? 52 —— 3.284 30 11 411

0/o .. .. 732 22 17'8 50 02 O'! 1'5 — 988 09 03 125

Tanitó- és tgnítónőképző in-

tézet — Ecol. norm. prim. ' !

d'instituteursetd'instimtrz'ces 4.137 154 1.142 344 9 3 147 —— 5.868 49 19 608

0/0 697 2'6 1922 58 0'2 00 2'5 —- 989 08 03 104

' 1

A tanév végén jelen volt nyilvános és magántanulók Éléves ordínains et privés présents a la fin de l'année scol.

szüleik foglalkozása szerint — suivant la profession des parents "1

' a bányászat a kereskedelem ' — ' 1 "*

az őstermeles és ipar hitel és közlekei az ertelfmseg H —o 2 * § production mines et dés —commerce, profess. mtellec- '; s m ! §

d" 501 industrze crédít et transp. tuelles "% %% %% §

körébetartozó—répartition E §§ W§§

_ ' " ' ' -— ' . E ; p.,

. . ' "W! *3 ** _") "* ."D i ho'—

Az mtezet neme g'É % § § ? "* § ; § : m -— :

sw: M ex ; ",; e; a Ha—

- mi "R RE 25 %% %e Eau; 153

Caractere des écoles § (), 23 42 _g % ő;: 33 [% 32 §"; % - .:LÉÉ ; %%

! § § une—a § § § § "S:-*: _o-É § 3 543 % § P§§ :: ÉSÉ.

3'3 '— m7, 'a '— _. "a N U ._.: ;- N'* ,— Hy: "'*o a) N;

3§ § Wim : § a : a. .. as; a.,; ?m: : _: ._'33 :a— ma

a _ xS !) ; o,_ ea § ON ::__ xm :u lk mu ;; % o§ %

;—§ ; "a (§ m ás % §, gu gu au ": § §: _avu s.: ....—

. : % § *a _m : a . §! 11073 0 0 N

§ 1 s"3 § ! ge § ! gg % ez ;; aug 33 %% ge reá—g.,

* 's 'a?) * *a §? " -o ng 5013 x% —§ 38 "J'—Eü: "37533

* a ! % Tsa ! § Ha 36 az És _— vizű

e '; 3-3 *2 '; ev "3 "; eu 5—' "§ % És %% igen 633 3—5

% § ee § § m$ % § § %% %e %% %; at 2323 ne is§e

! :: :: uno zo :: es :o :: az: 0.153, an, Se "af-tu :: § Lun—i'" u) s Inn

:— ' !

!V.,

1 ;[

Óvónőképző int. N

Ecoles normales _

mater". dyinstit. 6 4 —— 20 —— —— 8 7 —— 22 39 7 6; 49 —— ——

0/0 35 2'4 — 11'8 — — 4'7 4'1 —— 12'9 23'0 4'1 3'5; 28'8 —— ——

Tanítóképző intézet ! ;

Ecolcs normales

primaires d'insti- ii _

tjuteurs . . . . 429 24 59 460 33 83 71 87 16 15 471 31 1243 358 10 00 16'4 0 9 23 17 6 1'3 3'2 27 33 64 5'8 180 12 4'8; 13 ? 0'6

Tanitónölgépző inté- ' !

zet —— Ecoles nor—

males primaires

d'institutn'ces .. 300 36 9 80 29 50 11 16 74 546 744 282 147! 408 10 0/0 90 I'] 03 9'2 0'9 1'5 3'4 4'8 2'2 16'4 224 85 4'4 123 03

Tanitó- és tanító- nőképző mt. — Ecoles normales primmres d'insti—

tutews et d'insti—

tutr'ices . . . . . . 729 60 68 764 62 133 18 24 24 698 1215 313 271 766 25

%, 12'3 1'0 1'1

12'9 1'0

2'21i 3'1 42 4'1

11'8 205 53 461 129 014

A TANITÚ ES TANITÚNÖKÉPZÖ INTÉZETI TANULÓK VALLÁSA.

Confession des éíéves des écoles normales d'inshttuteurs et dinsmutrices.

1 MWTÓ NÖKÉPző des norm d7ns/i/U,,,l.

(m ITÓKÉPZO'

dee—, norm. dínS/l/g/

630 lel/nd.

6'.

";

TÉZETEK ős

VÉP'LÖOÉn6'%nsritureupng

how

"(6 *

NSZ?

róm.kath.

go

aal/7. ram.

ref. _

ca/wn/Ls/es

ág.'hitv. ev.

lu/hér/ens

ízre e li ra

. I .

Israe/zfes

egyéb

autres

M.Sr.Sz.1928.

11. szám.

6. A tanító- és tanítónőképző intéZetekben oklevelet nyert tanulók vallás és az oklevél fokozata szerint.

—— 1153 — 1928

Répartition des éléves sortamf brevete's des e'coles d'znstituteurs el! dinstitutriccs suhant la confession et le degré du brevet.

í f

Az intézet neme és az oklevél fokozata J a § ÉÉ rá s' i § § TS § .,,

! 2, N a a ; — § , .2 r: ::

Genre de l'école et degré du brevet í _{_ v}Ég %%_{._ §} '; : * É § É § § § ? §

Lt 53 x- *" 3 3 5 § §

_, 18339 "ÉS f % ::s 32 3—3

a) Abszolut számban — en nombre abs..-

* Tanítóképző intézetek:

Ecoles normalesprimaires d'instituteurs:

lgleí—goímmcnt .. oklevelet nyert 48 ! 134 (7 4 2 ; 1

3 .. . de Te, du brevet 140 . ..8 34 12 s ; 3

elégséges— suffisant 9 lm ! 70 83 6 l 2 ; :

Összesen — Total: 304 192 74 22 ' 7 s;

, Tanítónőképző intézetek:

Ecoles normales primaires d'institutrices: : *

jeles _ eminent .. 159 119 25 7 7 ' 1

jó — bon .. .. 315133? az; 211 153 42 8 ;; 5

elégséges — suffisant g ' ' 107 71 24 4 3 5

Összesen —— Total: * 477 343 91 19 13 11

Együtt:

Ensemble (les e'coles d7instituteurs et d'instilum'ces :

jeles — éminent .. 207 153 32 11 9 2

jó — bon .. gfleráít ggg; 351 241 76 20 6 8

elégséges—suffisant 9 e 223 ; 141 57 10 5 10

Összesen —— Total: 781 535 165 41 ? 20 20

b) Százalékban az oklevél fokozata szerint __ en %, suivant le degré du brwet:

Tanítóképző intézetek: § [

Eeoles normales primaires (l'mstituteurs : l ! ;

jeles —- éminent 3 158 177 ' 95 18"? § 28'0' 11"!

jó — bon . .. 315"??? 53522 § 400 454; 45-9 545 ; 428 33-3

elégséges—suffisant 4 e " v ; 38'2 (az;-5 446 2743 1 281; 55'6 Összesen — Total: § 100—0 § 100 0 1000 10040 § 1000 1000

s § ,

Tanitónőképző intézetek: ;

Ecoles normalesprimaires d'institutrices: § ;

jeles — éminent .. 33-3 § 34? 27-5 368 536) 00

jó — bon 351??? %% 3 442 : 440 461 42—1 [ 231 4.7:

elégséges—suffisanl 9 e ' § 22—5 [ 207 264 21-1 231 40-5

Összesen —— Total: 1000 ! 100'0 100'0 1001) ! 1000 1000

Együtt:

Ensemble des écoles d'institutcurs et §

d 'instimtrices :

jeles —— émment 265 286 1924 2659 450 100

jó —— bon .. . gkleYeílet ilyen; 44—9 450 401 48'8 300 400

elégséges —suffiscmt 39" " "ve 286 204 345 244 L 25 0 500

Összesen — Total: ) 1000 1000 1000 100 0 ; 1000 1000

11. szam.

!

...A H 0! ".s

!

Az intézet neme és az oklevél fokozata Genre de llécole et degré du brevet

nyertösszesen" Totaldesélé- vesbrevétés

Oklevelet

i

Róm.kath. (3throm. Református CaIwmstes Ág.hitv.ev. Lnlhérims Izraelita Israélites

Tanitóképző intézetek:

Écoles normales primaz'res d 'instituteurs:

jeles — e'mine'nt jó —— bon .. ..

elégséges _ sumsant

oklevelet nyert degré du brevet

c) Százalékban: vallás szerint — en 0/0, suivant la religion:

Összesen —— Total .—

Tanitónőképző intézetek:

Écoles normalcs primaires diinstitutrices:

jeles — éminent jó —— bon . . . . elégséges — suffisant

oklevelet nyert degré du bre'vct

Összesen — Total:

Együtt:

Ensemble des écoles d'instiluteurs et d'institutrices :

jeles — éminmt jó —— bon . . elégséges —— suffisant

oklevelet nyert degré du brevet ?

tz-o§

1'? 2'3

2'2 45 i ,

— Összesen —— Total:

ellátva tanerövel s itt is a lanítóképzök aránya a kedvezőbb. Az egy tanárra jutó tanulók aránya vi- szont az izraelita tanítóképzőben ;; legjobb; itt egy tanárra csak 7'8 tanuló jut.

A legnépesebbek az állami tanitónőképzők, ahol 187 tanuló jut átlag egy iskolára, viszont IDO-on alul van a tanulók létszáma az izraelita tanító- és

az ág. ev. tanitónőképzőben. _

A tanulók további részletes adatait (kor, lakó- hely, honosság, vallás és anyanyelv, szülök foglal—

kozása) az 5. számú tábla foglalja magában. A ne- vezett adatok tájékozást nyujtanak a tanulók sze- mélyi viszonyaira s így csak néhány körülményt kell itt kiemelnünk.

A tanulók vallására nézve meg kell jegyeznünk, hogy 1918/19 óta csak a róm. kath.. a görög kath.

és a református tanulók aránya emelkedett kis mér- tékben, míg a többi felekezetek aránya ennek meg- felelően csökkent. A tanulók 99%-a magyar anya- nyelvű s ezeknek 10'4%—a más nyelven is tudott (ez az arány a fiúk közt 76, a leányok közt 12'5%).

A szülők foglalkozását feltüntető adatokból azt látjuk, hogy a leánytanulók között nagyobb aránnyal szerepelnek az értelmiségi osztályhoz tar—

tozó szülők gyermekei, mint a fiútanulók között (64'0 és 43'5%), ami mint alább látni fogjuk, a két nem tanulmányi eredményére is kihat.

^.2'6

^{2—6 *}

A tanulók tanulmányi eredményére nézve az alábbi néhány adatot közöljük:

Az összes tanulók közül

, 1 v y 2 2-nél több

etéssezes lát;—?m elégtelen

osztályzatot kapott Ole—ban §

35-0 35-5 182 4—2

469 269 51 0'8

41'7 80'6 10'9 23

Ezek szerint általában sokkal kedvezőbb a leán'ytanulók vizsgálatainak eredménye, mint a fiú—

tanulóké. Minden tantárgyból sikerrel vizsgázott ugyanis a leányok közül 9417, míg a fiúk közül

csak 77'6%. A jeles eredménnyel végzettek aránya is csaknem háromszor akkora a leányoknál, mint a fiúknál; a kettőnél több tantárgyból elégtelen osz- tályzatot nyertek között pedig a leányokénál öt- szörte nagyobb arányban szerepelnek a fiútanulók

jeles jó

Tanitóke'pzök.. 7'1 Tanitónőképzök 203

Összesen: 145

Végül még a képesítő vizsgát tett tanulók ada—

tait mutatjuk be. Képesítő vizsgára jelentkezett

1926/27-ben 845 tanuló. Ezek közül 41 (4-9%)

javító, illetve ismétlő képesítő vizsgára állott ki Sikeres képesítő vizsgát tett 781 tanuló, azaz

92-4%.

A képesítő fokozatát tekintve a sikeresen vizs—

gázott tanulók 26'5%-a jeles, 44'9%-a jó, és 2—8'6%—a