Mutatószám-rendszer az infrastruktúra nemzetközi összehasonlítására

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

MUTATÓSZÁM-RENDSZER AZ INFRASTRUKTÚRA NEMZETKÖZI OSSZEHASONLITÁSÁRA

DR. CSERNOK ATTILA— EHRLICH ÉVA— DR. SZILÁGYI GYÖRGY

_ A magyar távlati tervezés igényei nyomán előtérbe került az infrastruktúra szerepének, az infrastruktúra szinvonalának kutatása. E kutatás a számszerűsítés számos sajátos kérdését vetette fel, elsősorban azért, mert az infrastruktúra mé—

réséhez nincsenek komplex statisztikai mutatószámok, az infrastruktúrának nincs ki- dolgozott statisztikai rendszere, A kutatás tehát mintegy előfeltételként megköve- telte az infrastruktúra statisztikájának kialakítását.

A megválaszolásra váró kérdésekhez csak nemzetközi aspektusból lehetett eredménnyel. illetve érdemi következtetések reményében közeledni. Ennek követ—

keztében a vizsgálat statisztikai anyaga csak valaminen szekunder statisztika Ie—

hetett, azaz más területekre vonatkozó adatösszeállításoknak az infrastruktúra- vizsgálat céljaira való összegyűjtése és megfeIeIő rendezése.

Az infrastruktúra a nemzeti vagyonnak az a része, amely sem az anyagi javak termelését, sem azok fogyasztását közvetlenül nem célozza, hanem amely a terme—

I—és—elosztás—fogyasztás folyamat zavartalan mozgásterét van hivatva biztositani.

Az infrastruktúra tehát tőkejavak állománya (kiegészítve a megfelelő ún. szellemi

tőkével). amely az infrastrukturális területeken van lekötve.

Ezek a területek:

energia— és gázelosztás, városrendezés, vízellátás, csatornázás, köztisztaság,

szállítás és hírközlés. javító szolgáltatások.

x kereskedelem. vendéglátás, egészségvédeIem,

Iakásellátás. oktatás, kultúra.

Fentiekből következik, hogy az infrastruktúra statisztikájának alapjait a nem—

zeti vagyon statisztlkájának környezetében kell keresni. A nemzeti vagyon statisz—

tikája azonban jellegzetesen olyan terület. amely mind ez ideig makacsul ellenállt mindennemű egységesítési és összehasonlítási törekvéseknek.1 Valószínű továbbá, hogy még egy fejlett nemzetivagyon—statisztika sem felelne meg vizsgálatunk spe- ciális igényeinek. Ha tehát az infrastruktúra statisztikája a nemzetivagyon-statisz- tika körében marad, akkor úgyszólván lehetetlenné válik a nemzetközi összehasonlí- tás. Ezért más megközelítési módokra van szükség.

1 Jól mutatja ennek az összehasonlítási lehetetlenségnek minden következményét R. Goldsmith — C.

Saunders - Th. van der Weide tanuImánya: A Summary Survey of National WeaIth Estimates (The Measu- rement of National Weolth —- Income and Wealth Series VIII. Chicago 1959./1.) Megjegyzendő azonban, hogy mind az ENSZ. mind a KGST keretében napirenden van a nemzeti vagyon nemzetközi összehosonlitására vonatkozó módszerek kidoigozása.

264 DR. CSERNOK ATTlLA — EHRLICH ÉVA _ DR. sziLAGVi ovonov

Jelen cikkben nem kívánunk valamennyi e célra lehetséges statisztikai eljárás—

sal foglalkozni, hanem csupán egy sajátos módszerrel, amelyet az infrastruktúra

színvonalának országok közötti összehasonlitására alakítottunk ki, és amelynek _se- gítségével hozzávetőleges képet kapunk az infrastrukturális ellátottsógról.

A JELENKORI INFRASTRUKTÚRA NEMZETKÖZI 'O'SSZEHASONUTÁSA

Az infrastru-kturálís funkciók felsorolása érzékelteti, hogy mennyire heterogén kategóriával állunk szemben. Ez a heterogeneitás kézenfekvővé és szükségessé te- szi olyan — általában természetes míértéákegységű — mutatószámok igénybevételét.

amelyek az infrastruktúra egy-egy oldalának, egy—egy elemének jellemzésére Iszol- gálnak (például a vasúthálózat sűrűsége, az egy l-akószobára jutó személyek szá—

ma, az orvosellátottság stb.). Minél több ilyen mutatószámra és minél több ország—

ra vonatkozóan sikerül — országonként azonos tartalmú, tehát összehasonlítható

— adatot összeállítani, annál többoldalúbban és annál árnyaltabban lehet egy-egy infrastrukturális elem országok közötti összehasonlítását elvégezni.

Az ilyen összehasonlítás azonban nemcsak sokszínű. hanem mozaikszerű is.

önmagában csak részletinformáciőkat szolgáltat, szintetizálást nem nyújt. Kérdés ezek után, van-e lehetőség a naturális mutatók segítségével összehasonlítani az

infrastruktúra egészének színvonalát, ki tudunk—e alakítani speciális vizsgálati cé—

lunknak megfelelő speciális módszert?

Az abszolút értékben nem aggregálható naturális mutatószámok segítségé-

vel való komplex nemzetközi összehasonlítás nem első ízben merül fel a közgaz-

dasági kutatásokban, és nem teljesen megoldhatatlan kérdés. Hazai közgazdá- szain'vk egy része is foglalkozott M. K. Bennett 1951-ben publikált módszerével.2 Ben—

nett az életszínvonal nemzetközi összehasonlí—tásával foglalkozott, és e célra kü—

lönböző naturális (főként fogyasztási) mutatókat használt fel. Bennett alapgondo—

latának felhasználásával lehetőség van az infrastrukturális ellátottság országok közötti színvonalának közelítő jellegű becslésére. Ehhez azonban további mód—

szertani megfontolásokra van szükség. különösen azért. hogy a más célra (életszín—

vonal összehasonlítós) kidolgozott eljárást hozzáillesszük, alkalmassá tegyük saját vizsgálati célkitűzésünk'höz.

A felhasznált mutatószám—rendszer

Vizsgáljuk meg. milyen mutatószámok alkalmazására van lehetőségnEz a szó itt szorosan vett statisztikai lehetőséget jelent, csak olyan mutatószám bevonásáról

lehet szó, amely viszonylag sok országra. azonos tartalommal rendelkezésre áll.

Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy nem minden infrastrukturólis területre lehet ilyen mutatószá'mokat összeállítani. Lényegébem szóba jöhet:

l. Közlekedés ll. Hirkőzlés

lll. Lakásellótás és —felszereltség lV. Egészségügy

V. Oktatási és kulturális színvonal

A többi területet ki kellett hagyni abból a vizsgálatból, amit ezzel a módszer—

rel végeztünk. azaz fel kellett tételezni, hogy az infrastruktúra egészének színvonal—

arányait a figyelembe vett területek kielégítő reprezentativitással jellemzik. Az egyes

2M. K. Bennett: international Disparities in Consumptíon Levels. The American Economic Review.

1951. évi 4. sz. 632—649. old.

AZ iNFRASTRUKTÚRA

265 területeken alkalmazott naturális mutatók tételes felsorolását az 1. tábla tartalmaz—

za. E mutatók legtöbbje különösebb kommentárt nem kíván. néhány esetben azon- ban szükség van bizonyos módszertani megfontolásokra.

1. tábla

A_ielenkori infrastruktúra összehasonlitásához használt naturális mutatószámok

lnfrclgísxretfmhs Mutató Mértékegység

l ,

i. Közlekedés . . . a) Utsűrűség, területre km/1000 ka

b) Útsűrűség, lakosságra km,/100 000 lakos

c) Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik

száma darab

d) Az 1000 lakosra jutó egyéb gépkocsik

száma darab

e) Vasútsűrűség, területre km/1000 km2

_ f) Vasútsűrűség. lakosságra km/100 000 lakos

; g) A villamosított vasútvonalak aránya az

* összes vasútvonala—khoz százalék

ll. Hírközlés . . . . a) Az 1000 lakosra jutó telefonkészülékek

száma darab

lll. Lakásellátás és

—felszereltség . . . a) Az egy lakószobára jutó személyek száma fő b) A vizvezetékkel ellátott lakások aránya

a lakásállományból százalék

c) A vezetékes gázzal ellátott lakások ará-

nya a lakásállományból százalék

d) A fürdőszobával ellátott lakások aránya

a lakásállományból százalék

e) Az egy lakosra jutó évi háztartási villa— l

mosenergia-fogyosztás § kWó

IV. Egészségügy . . . a) A 100000 lakosra jutó orvosok száma ; fő b) A 10000 lakosra jutó kórházi ágyokl

száma darab

c) Csecsemőhalandóság (az 1000 élveszü—

löttre jutó egy éven alul meghaltak ará—

nya) ezrelék

d) Az egy fő felsőfokú végzettségű egész- ségügyi dolgozóra jutó egyéb egészség—

ügyi személyzet tő

V. Oktatási és kultu—

rális szinvonal . . a) Az alap- és a középfokú oktatásban

résztvevők aránya a lakosságszámból százalék b) A 100000 lakosra jutó kiadott könyvek

száma darab

c) A folyó oktatási kiadások a GDP száza-

lékában százalék

d) Az 1000 főre jutó rádiókészülékek szóma darab 6) Az 1000 főre jutó tv-készülékek száma darab

!. Közlekedés. A közlekedés legjellemzőbb ellátottsági mutatói a hálózatra és a járműállományra vonatkoznak. A hálózatot a közutak, illetve a vasútvonalak sű—

rűségével szokták jellemezni: ez az ország területének 1000 négyzetkilométerére eső kilométerhossz. Ez a mutatószám azonban nem minden tekintetben reális mérő- száma az ellátottságnak. Egy olyan nagy területű országban például, ahol az or- szág egyik része hegyes és ritkán lakott. a másik része sík és sűrűn lakott, a terü- letre számított hálózatsűrűség viszonylag kedvezőtlen képet ad egy olyan országgal

266 DR. CSERNOK ATTILA — EHRLICH EVA — DR. SZlLÁGYl GYÖRGY

szemben. ahol a népsűrűség egyenletes eloszlású. de a hálózat kevésbé felel meg'

a lakosság igényeinek. A mutatóknak ezt a hátrányos tulajdonságát már Bennett ' *

is felismerte: .,Abból, hogy Kanadában és, Ausztráliában csak 9. illetve 12 mérföld * vasútvonal jut 1000 négyzetmérföld területre. nem lehet arra *kövelskezteni,"_j'hogyf lakosságuk kevesebb vasúti szolgáltatást .vett igénybe, mint FranciaországngV

Németország lakossága. ahol az 1000 négyzetmérföldre jutó vasúthossz 189, illetve , f 253 mérföld volt. Miért legyen alacsonyabb annak az országnak az aránya, mely—f nek területe nagy részben tundra vagy sivatag? '3 Bennett e megfontolások alap— f ján ki is hagyta az út— és a vasútsűrűse'g mutatóit. Az infrastruktúra mutatói köz-j

zött azonban ezek a mutatószámok sokkal fontosabb helyet foglalnak el annál. _

semhogy a kihagyásuk ne jelentene jelentős tartalmi veszteséget.

Felmerülhet viszont a mutatószám módosítása, finomítása. Ha a vasútvonalak—

illetve közutak hosszát nem az ország területéhez, hanem a lakosságszámhaz vi?

szonyítjurk. akkor a fent említett torzító hatást kiküszöböljük. de egy újabbat idé?

zünk elő. Ez a mutatószám a nagy népsűrűségű országok hálózatsűrűségét értékeli alá és nem veszi figyelembe a hálózaton beutazható távolságokat. A két matató—

számtípus egyikének vagy mási—kának kizárólagos alkalmazása ilyen vagy alyan irányban torzította volna az eredményeket. E torzítások mérséklése érdekében a két típus párhuzamos alkalmazása mellett döntöttünk, mivel ily módon. valamint a következő pontban ismertetett szintetizálási eljárás segítségével tompítani lehe—

tett a szélsőséges eredmények hatását.

Mutatószámoink között szerepel a villamosított vasútvonalak aránya, mint a közlekedés technikai felszereltségének egyik jellemzője Kétségtelen, hogy a mű- szaki fejlesztésben hasonló jelentősége van a dieselesítésnek. A dieselesítés álta- lában olyan területeken, illetve országokban hódít teret, ahol a viszonylag nagy tó- volságok, a sík terep és a ritkán közlekedő vonatok miatt nem gazdaságos a villamo—

sított vonalak kiépítése. A dieselesítés országonkénti mértékét azonban —- nemzet—

közi statisztikai adatok hiányában — egyelőre nem vizsgálhattuk.

ll. Hírközlés. Az infrastrukturális ellátottság hírközlési részének jellemzésére csak egy mutatószám áll rendelkezésre. az 1000 lakosra jutó telefonok száma. Több mutató használata kétségkívül árnyaltabbá és megbízhatóbbá tette volna a hír—

közlésre vonatkozó megállapításainkat, a statisztikai lehetőségek azonban határt szabtak ez irányú törekvéseinknek!1

Ill. Lakósellátás és —felszereltség. E mutatószámcsoporttal nemcsak a szorosan vett lakásellátást jellemezzük. hanem közvetve a közművesítési színvonalat is (a vízvezetélkkel, illetve fürdőszobával ellátott lakások aránya). sőt az energiaellátást is (gázzal ellátott lakások aránya, az egy lakosra jutó háztartási villamosenergia—

fogyasztás). amely önálló mutatószámcsoporttal nem szerepel az általunk kidol—

gozott rendszerben.

IV. Egészségügyi ellátottság. Az egészségügy ,.hagyományos" ellátottsági mu—

tatói (az orvosellátottság, a kórháziágy—ellátottság, a csecsemőhalandóság) mel- lett egy sajátos mutatószámmal is kísérleteztünk: ez az egy fő egyetemet végzett egészségügyi dolgozóra jutó egyéb egészségügyi személyzet mutatószáma.5 E mu- tatószám mögött az a feltételezés húzódik meg. hogy ezen ,,egyéb egészségügyi személyzet" hiánya az érdemi gyógyító személyzetre, tehát az orvosokra hárít

3Bennett i. m 636. old. Az adatok 1934-1938-—ra vonatkoznak

ÁA korábbi évekre vonatkozóan azonban a technikai fejlődés fígyelembévételével módosítani, illetve bővíteni lehet a hírközlés mutatóit. Ezzel a következő részben foglalkozunk. Megemlítjük továbbá. hogy a rádió— és a tv készülékek számát. amely bizonyos szempontból szintén hírközlési mutatószám. felhasználtuk, de nem itt. hanem az Oktatás- kultúra csoportban.

5 A mutatót felhasználja Révész András ..A népgazdaság munkaerő ellátottságának nemzetközi össze- hasonlítása" c. tanulmányában. Adataink is innen szarmaznak.

AZ INFRASTRU KTÚ RA 267

olyan adminisztratív és egyéb feladatokat, amelyek elvonják őket a tényleges gyó- gyító munkától.

V.!Oktatási és kulturális színvonal. Az oktatási színvonalnak az 1000 lakosra jutó alap— és középfokú iskolai tanulók száma meglehetősen nyers mutatója. mert nagyságát többek közt a lakosság korösszetétele is befolyásolja. Az ennél fíno- mabb, ikorcsoportokra vetített iskoláztatási mutatók használatának adatösszeállí—

tási akadályai voltak.

Ebben a csoportban alkalmaztuk az egyetlen nem naturális mutatót: az akta- tási kiadások arányát a bruttó hazai termék (GDP) százalékában. Bár e hányadost értékadatokból képezzük, mégsem tekinthető összefoglaló mutatónak, hanem a többi felhasznált adattal ..egyenrangú" részmutatónak. Ugyanakkor nem vitat- ható, hogy — ha az oktatás színvonalát nem is határozza meg —- kifejezi az arra irányuló társadalmi erőfeszítések mértékét.

A jelenkori infrastruktúra nemzetközi összehasonlítására 22 mutatószámot tud- tunk felhasználni, amely a következőképpen oszlik meg az említett területek között:

közlekedés 7, hírközlés 1, laikásellátás és —felszereltség 5, egészségügy 4, oktatási és kulturális színvonal 5 mutató.

Szintetizálás

Bennett módszerét követve. minden egyes mutató esetében azon ország adatát tekintjük bázisnak, ahol a kérdéses mutató értéke a legnagyobb. Az összes többi ország adatát ehhez a bázishoz viszonyítjuk6

Aik (i : 1,2, m)

cik — Ág" ' (k : 1.2. n) N

CX

ahol:

Aik —- az i—edik naturális mutató értéke k országban,

A,. max — az i-edik naturális mutató maximális értéke (a figyelembe vett országokban előforduló maximális érték).

a,.k — az i-edik naturális mutató viszonylagos nagysága k-országban (általában

0 S cik S 1).

m — a vizsgálatba bevont országok száma, n — a vizsgálatba bevont mutatók száma.

Bennett az egy-egy országra kapott viszonylagos értékek összegét tekintette a számítás (egyik) eredményének. és nevezte pontszámnak (score):7

n

SB): : Z aik /2/

irl

Mielőtt az így kapott ,.pontszám" mélyebb uközgazdasági-statisztikai tulajdon- ságait szemügyre vennénk, fordítsuk figyelmünket egy igen hétköznapi, ám annál fontosabb technikai momentum felé. A /2/ formula csak abban az esetben hasz—

nálható. ha a vizsgálatba bevont valamennyi országra vonatkozóan mind a 22 na—

turális mutató rendelkezésre áll. Az infrastruktúra esetében azonban nem ilyen sze—

a A mutatók egy részénél (például csecsemőhalondóság) a kis számérték jelenti a kedvező, a nagy számérték :: kedvezőtlen adatot. llyen esetekben értelemszerűen a mutató reciprokértékét alkalmazzuk.

, 7 A képletben o B indexszel Bennett nevére utalunk, megkülönböztetendő a továbbiakban :: kifejtésre ke- rülő mutatószámoktól.

268 DR. CSERNOK ATTILA — EHRLICH EVA — DR. SZILÁGYI GYÖRGY

rencsés a helyzet. adatsorainsk némileg .,foghíjasak". Néhány mutatóra vonatkoió

adat hiánya miatt kár lenne lemondani egyik vagy másik ország összehasonlításá— '

ról, viszont nyilvánvaló, hogy a pontszám nem függhet a felhasznált mutatókvszómá- tól. Ezért összeg helyett célravezetőbb átlagot számítani. így azon mutatókra vo—

natkozóan, amelyekre nem rendelkezünk valamely országra nézve adattal, (: töb—bi mutató alapján kapott cv,-k színvonal átlagos nagyságát tételezzük fel. Tehát:

"k

2 aik [3/

i :

8 : * ' ***"m *

lc nk

ahol:

"k -— a rendelkezésre álló naturális mutatók száma, k ország esetében.

Az sk mutató lehetséges maximuma tehát 100 (illetve 1)8. értelmezése pedig:,

az adott (k) ország infrastruktúrájána'k színvonala egy olyan — elképzelt —— ország

infrastruktúrájához viszonyítva, amely valamennyi elem tekintetében maximamérték—

kel rendelkezik.

Hangsúlyozni kell, hogy sem az eddigiekben definiált sk mutató. sem annak

a továbbiakban tárgyalt finomított változatai nem tekinthetők valamiféle abszolút pontosságú mérőszámnak. ilyen mérőszám konstruálásának lehetőségét a feladat természete —- a sok heterogén elemből álló infrastruktúra összefoglaló jellemzése — eleve kizárja. Ehhez járul az adatbázis szűkössége. amely a mutatóválasztás meg- fontolásának folyamatát többnyire kényszerpályára tereli. Adatainkat inkább orien- tációs jelzőszámolknok tekintjük egy olyan területen, amely ezek nélkül a számsze—

rűsítésnek teljesen híjával lenne.

Említettük már, hogy a mutatók számának növelésével a számítás általában finomalbbá, a kapott kép árnyaltabbá tehető. A felhasznált mutatószám-rendszer ismertetése során említettük. hogy az útsűrűségre és a vasútsűrűségre a különbö- ző irányú torzítások hatásainak enyhítése érdekében két-két fajta (területre és la- kosságszámra vetített) mutatót iktattun'k be. A /3/ képlet alapján világos, hogy a kétféle típus párhuzamos alkalmazása hogyan ,.faragja le" a szélsőséges értékek okozta torzítást. ismeretes például. hogy Hollandiában igen sűrű az út— és vasút- hálózat. ugyanakkor Hollandia viszonylag kis területű, de nagy népsűrűségű or- szág. A területre vetített útsűrűség mutatója Hollandia esetében az /1/ képlet sze-

rint 100—as, a vasútsűrűségé 67—es százalékszámot eredményez (lásd a 2. táblát).

Ha csak e két mutató alapján állapítanánvk meg a közlekedés százalé—

kos értékét. akkor Hollandia 83 százalékkal az első helyre kerülne. Az aránylag kis terület és nagy népsűrűség következtében azonban a lakosságra vetített sűrű- ségi mutatók 19. illetve 15 (átlagban 17) százalékpontot eredményeznek, amivel Hollandia a közlekedés százalékpontos skáláján az utolsó három hely egyikét fog-

lalná el. Azzal. hogy az átlagolásba mindkét mutatószámtípussal nyent százalék-

számok belekerülnek, Hollandia közlekedési ellátottsága is a helyére kerül.9

A mutatók számának ilyen jellegű kialakítása azonban más módszertani prob-

lémát vet fel. Ez a kérdés már Bennett módszerével kapcsolatban felmerült. amely—

8 A képletben a 100—zal való szorzást nem jelöltük, az értelemszerűen odaértendő. .

9 E négy adat átlagaként 50 százalékos érték adódik, a fenti fejtegetésben azonban -— az egyszerű' ség kedvéért -— figyelmen kívül hagytuk a közlekedés másik három mutatóját (személygépkocsik és egyéb gépkocsik állománya, vasútvillamosíta's). amelyekkel együtt kapjuk a 2. táblában található 45 százalékot.

Az iNFRASTRUKTÚRA

269 lyel igen alaposan foglalkozott Cseh-Szombathy László, aki amellett még tovább is fejlesztette az eljárást. Helyesen mutat rá arra, hogy a mutatók százalékos értékei- nek egyszerű összeadósóval (a mi esetünkben ótlagolósóval) kapcsolatban kifogá—

sok merülhetnek fel: ... . . előfordulhat, hogy egy jelenséget több mutató segitségé- vel is vkifejezünk, s ebben az esetben a végső pontösszeg kialakításában ez a jelen-

ség többszörös súllyal szerepel."10 Ez a kifogás jogosan érhet bennünket is. Azzal

például, hogy az útsűrűségre és a vasútsűrűségre az előbbi megfontolások alapján 2—2 mutatót iktattunk be, az ótlagolósnól automatikusan megnöveltük a közleke-

dés súlyót a többi infrastrukturólis területtel szemben. E hatas elkerülése érdeké- ben célszerűnek lótsziik Cseh-Szombathy László által alkalmazott finomítási eljárás

alkalmazása. Eszerint az ótlagolós két lépésben történik: először az egyes infra—

strukturális területekre (közlekedés, hírközlés, lakósellótós, egészségügy. oktatós—

kultúra) számítunk összefoglaló mutatót:

n]—

V

A "'jik /4/

i :: ! '*'/.— : *' '

] nflr

ahol:

Giik —- a i-eclik infrastrukturólis terület i-edik naturális mutatójának viszonylagos nagy- saga (az /1/ képlet szerint) k orszagban,

"ik -—- azoknak a naturális mutatóknak a száma, amelyek a j-edi'k infrastrukturólis területről k ország esetében rendelkezésre állnak.

A második lépésben az egyes infrastrukturólis területek pontszámait ótlagol—

jukz,

(?

Égi /5/

j:1

S,: ' 'H

L (1

ahol:

a — a vizsgálatba bevont infrastrukturális területek szóma (esetünkben 5).

,.Ez a megoldas — mint Cseh-Szombathy László irja -— lehetővé teszi. hogy az egyes összetevők színvonalát akárhány jól kiválasztott mutatóval, több szempont- ból is jellemezzük, anélkül, hogy torzitanó a végeredményt az, hogy az egyik össze—

tevőnél eredetileg csak két mutatót sikerült elkészíteni, mig egy másik esetben ki- sebb jelentőségű összetevőnél viszont ötöt vagy hatot."

Ez (: finomítás azonban nem fedi, vagy csak kis részig fedi el a módszer egy

másik sebezhető pontját, amelyet a súlyozatlansóg okoz. A /4/ és az /5/ képlet

értelmében egy-egy infrastrukturólls területen belül azonos súllyal szerepelnek a kü- lönböző mutatóikból számított viszonyszómok. azonos súlyuk van továbbá az egyes infrastrukturólis területeknek.

10 Cseh-Szombathy László: Szintetikus mutató képzése a természetes mértékegységben kifejezett muta- tósza'mok felhasználásával az életszinvonal nemzetközi összehasonlitósóhaz. Megjelent: ,.Az életszínvonal elemzésének és nemzetközi összehasonlítósónak kérdései" (Akadémiai Kiadó. Budapest, 1962.) c. kötetben.

54—61. old. (Az idézetek az 55—56. oldalról valók.)

270 DR. CSERNOK ATTILA — EHRLiCH ÉVA — DR. SZlLAGYl GYÖRGY

Az életszínvonal esetében Bennett alkalmazott egy súlyozott változatot is.

amelynél a különböző mutatóknak 3, 2. 1 és 1/2 súlyértékeket tulajdonított. Cseh—

Szombathy Lászlónak igaza van abban, hogy a ,,...súlyozósnak ez a módja el—

fogadhatatlan. mert teljesen szabad teret nyit a szubjektiv értékelésnek az életszín—

vonal összehasonlításánál". Cseh-Szombathy László a súlyozást úgy oldja meg.

hogy az életszínvonal egyes összetevőire kapott pontértékeket azzal az értékarány-

nyal mérlegeli, amelyet az egyes összetevők a lakosság fogyasztási kiadásaiban kép- viselnek. Ez a megoldás az életszínvonal esetében kézenfekvő, az infrastruktúra-

összehasonlítás számára azonban nem. Felmerülhet ugyan annak gondolata. hogy az öt intrastru-kturalis területre nyert pontszámokat valamilyen pénzértékSúllyalj

(például a GDP-ből való részesedéssel) átlagoljuk. Ez ellen azonban legalább annyi és olyan nyomós érv szól, mint mellette. Egyrészt az infrastruktúra szinvonalát

akarjuk számszerűsíteni, s az egyes területek súlya az infrastruktúróban nem feltét—,

lenül ugyanaz, mint a GDP-ben. Másrészt ezeknek a területeknek (főleg az egész- ségügynek és az oktatás—kultúrának) a pénzbeli értékelése a GDP—ben túlságosan

bizonytalan alapokon történik ahhoz, hogy az ezekből származó súlyok messzeme- nő következtetésekre legyenek alkalmasak. Ezért, jobb híján, megmaradtunk (:

súlyozatlan ótlagolás. azaz a /4/ és az /5/ formula alkalmazása mellett.

E jelzőszámok egyik legfontosabb előnyös tulajdonsága. hogy numerikús —-

bór relativ, de mégis numerikus - kifejezést tesznek lehetővé olyan komplex—ka?

tegória — az infrastruktúra — nemzetközi összehasonlitása számára. amely önálló

(skaláris) vmérőszámmal nem rendelkezik. A

A módszernek az a sajátossága. amely szerint az egyes mutatók naturális meny- nyiségi adatait az egyes mutatók mindenkori tényleges maximumértékéhez viszo-

nyítjuk (lásd az /1/ képletet), reális, valóságos bázist biztosít az összehasonlítás

számára. Ez a megoldás azonban hátrányos olyankor, amikor egy—egy ország egy- egy infrastrukturális elem tekintetében természeti adottságok vagy más sajátossá—

gok következtében kiugróan magas értékkel rendelkezik. Ha ezekben az esetekben automatikusan alkalmazzuk az /1/ formulát, akkor a kérdéses mutató tekintetében az összes többi ország valószinűleg indokolatlanul alacsony százalékszámot kap.

ilyen extremitások esetén a kiugró értéket figyelmen kívül hagytuk, és a má-

sodik legnagyobb értékkel rendelkező ország adatát tekintettük 100—nak. A kiugró értékű országot pedig ugyancsak 100-zai vettük figyelembe az átlagban.11 lgy pél-

dául az egy főre jutó évi háztartási villamosenergia-fogyasztás maximumértékét Nor- végiában találjuk 3450 kilowattórával, a második helyen álló Egyesült Államok ada- ta ennek a felét sem éri el (1520). Norvégia ikiugró adata a villamosenergia-terme- lésben elfoglalt speciális helyzetével (olcsó vízi energia), nem pedig a háztartások különlegesen jó ellátottságával van kapcsolatban. Ha a kiugróan magas norvég adatot tekintettük volna 100-nak. akkor az összes többi ország százalékszómá—t e mutató tekintetében erősen és minden bizonnyal irreálisan lenyomtak volna, ami az átlagoiásnól is éreztette volna a hatását. Ennek elkerülése érdekében az Egye-

sült Államok adatát tekintettük 100-nak és Norvégia százalékszámát is 100-nak vet-

tük. Ilyen és ehhez hasonló (igen ritka) esetben bizonyos önkényességet vittünk a számításba, ennek árán azonban valószínűleg növeltük az eredmények realitását.

Említettük, hogy nem minden ország esetében rendelkeztünk valamennyi mu—

tatóra vonatkozó adattal. Annak érdekében, hogy az átlagokn—ak az adathiányból

" E nehézségnek mas megoldási lehetőségei is felmerültek: például a maximumérték helyett lehetne valamilyen átlagot (valamennyi ország vagy néhány, a fmaximumértékhez legközelebb álló orszag adatának átlagát) tekinteni bázisnak. Ez azonban a kérdést nem foldaná meg teljesen. azonkívül néhány újabb prob- lémat támasztana, mint például a 100-nál magasabb szózaiékszámok kezeie'sét az átlagban. és az igy ko-

pott átlag interpretációjót. ; '

l

AZ !NFRASTRUKTÚRA

271 származó torzítását korlátozzuk,12 a komplex mutatót (s,-k, illetve sk) csak olyan or—

szágra számítottuk ki. amelyre vonatkozóan az adott időszak maximális mutató- mennyiségénesk legalább a felével rendelkeztünk.

Az adatbázis növelése. ai kapott átlagértékek pontosabbá tétele céljából

nem ragaszkodtunk egyetlen év adataihoz, hanem néhány esztendős intervallum (a jelenkori infrastruktúra esetében az 1965—1968. időszak) bármely évének hozzá—

férhető adatát felhasználtuk. E megoldás melletti döntés abból a megfontolásból származik, hogy a szóban forgó mutatók legtöbbje rövid, néhány éves időszakok alatt aránylag kis mértékben változik.

Számszerű eredmények

Az egyes mutatókra kapott országonkénti százalé—kszámokat infrastruk—turális területek szerint a 2—5. tábla tartalmazza.

2. tábla

A közlekedés mutatóiból számitott százalékos értékek (1967.)

S 'S . .

— _a *a % %O

1, Ország Sigm _% e 36 l ;,

§ 23 Ez "%% F? :33 ges Ez'i ::

: ez;— "33 03 %) we OB 235 'c'

.2 53 53 .Ez 33 % §_O 3251 §

..5

1. Egyesült Államok . . 26 89 100 100 25 100 . 73

2. Svájc . . . . . . . , . 44 22 85* 49* 100 60

3. Svédország . . . 17 68 62 l 24 20 97 59 50

4. Franciaország . . . . 63 25 58 69 47 44 24 47

5. lrorszóg . . . . . . 57 100 27 22 22 44 . 45

6. Hollandia . . . . . . 100 19 34 l 28 67 15 51 45

7. Egyesült Királyság . . . 70 . 48 42 60 22 15 43

8. Dánia . . . . . . 69 40 46 67 40 29 2 42

9. Norvégia . . . 9 58 37 46 9 66 52 40

10. Belgium . . . 37 9 40 33 99 27 26 39

11. Ausztria . . . . . . . 18 15 33 58 49 _ 48 37 37

12. Német Szövetségi

Köztársaság . . . . 31 10 45 19 84 31 24 35

13. Finnország . . . 10 53 29 28 12 71 . 34

14. Német Demokratikus

— Köztársaság . . . . 20 9 12 24 100 54 8 32

15. Csehszlovákia . . . . 27 18 9 15 72 55 16 30

16. Olaszország . . . 1 9 35 18 37 18 50 27

17. Magyarország . . . . 15 10 4 10 66 51 8 23

18. Lengyelország . . . , 19 13 3 ' 9 59 49 11 23

19. Bulgária . . . 13 12 . ' . 26 29 13 19

20. Spanyolország . . . 8 9 10 22 24 32 22 18

21. Portugália . . . 9 11 , . _: . 27 22 12 16

22. Jugoszlávia . . . 15 14 § 5 * 6 31 34 5 16

23. Románia . . . . . . 11 10 'l 3 32 34 2 13

24. Görögország . , , ; A A 14 4 13 13 17 . 12

l

" 1965-ben.

12 Az adathiány egy esetben okozhat súlyos torzítást: ha éppen (! maximumérték hiányzik. Ilyenkor az /1/ képlet tulajdonképpen nem számítható ki, illetve csak a rendelkezésre álló ..auasi maximumokhoz" vi—

szonyítva, tehát hamisan állapítható meg, ami a kérdéses mutatóra kapott százalékértékeket erősen, az át- lagokat pedig a szóban forgó mutató jelentőségének mértékéig torzítja.

272 DR. CSERNOK ATTILA — ÉHRLlCH ÉVA — DR. SZILÁGYIÖYÖRGY

A 2—5. összefoglaló táblákon találhatók az egyes területekre (közlekedés, lakásellátás, egészségügy. oktatás—-kultúra)13 kiszámított pontszámok. Az országokat" '

azon pontszámok szerinti sorrendben szerepeltetjük. amelyekkel az egyes infraStrulke , turális területeken rendelkeznek. (Az országok sorrendje ennek következtében mind

a négy táblán más és más.) — _

3: tábla

A lakása/látás mutatóiból számított százalékos értékek

;? 333 -—%v

2.8 % ?, .), 'É % §

E ?" l § ? g § m 19 §

; —0 (5 2 % : "_ 3 V:, 3.

( Ország %% ma' "33 ne," , 9§§

% a % "5 E m 3-3 "

%x Ea :: a 25 i;— m"

e — % § . az .s ; *S*—§ %

x. a 7.0 ,.x uno N 6! C:

:2 ez" v. e: '6 ez 3 ez 'a :? "2.2 8

1. Egyesült Államok . . . . . . . . 90 100 mm 96

2. Norvégia . . . 88 96 - 100* 95

3. Uj-Zéland . . . . . 86 92 . 100 . 93

4. Egyesült Királyság . . . 87 100 . : 87 79 88

5. Svédország . . . 81 97 . 77 63* 79

6. Kanada . . . 79 96 19 92 . 71

7. Belgium . . . . . . . . . . . 100 78 . — 27M 69

8. Német Szövetségi Köztársaság 69 100 51 73 36 66

9. Hollandia . . . . 85 93 . 48 36 66

10. Franciaország . . . 60 83 100 39 22 61

11. Olaszország . . . 63 85 . . 20 56

12. Ausztria . . . 71 67 40 39 ; 33 50

13. Finnország . . . . , . . 51 53 . 48 25 44

14. Görögország . . . 47 73 . . 11 44

15. Német Demokratikus Köztársaság . 54 g 68 . 28 21M , 43

16. Spanyolország . . . 69 ! 71 13 37 MW 40

17. Csehszlovákia . . . 50 63 26 41 15 39

18. Portugália .' . . . 57M 38 '. . 6 34

19. Lengyelország . . . 37 51 . . 7 32

20. Jugoszlávia . . . 40 34 . 27 17 29

21 . Magyarország . . . 43 35 16 22 9 25

22. Bulgária 36 30 . 9 15 — 22

* 1967—ben,

_" 1965—ben.

A számítás összefoglaló eredményei a 6. táblán találhatók. itt az egyes terüle- tekre kapott pontszámokat tüntetjük fel (a 2—5. tábla végeredménye kiegészítve a

hír-közléssel), és ezek átlagaként az infrastruktúra globális színvonalmutatóit. Eb—

ben a táblázatban az országok sorrendjét a főátlag szerinti pontszám határozza

meg!"

13 Mivel a hírközlésre csak egy mutatószámmal rendelkezünk, arról külön táblát nem adunk, az ősz—

szefoglaló (é.) táblában azonban a hírközlést is szerepeltetjük.

" Jelen tanulmány célja a módszer elemző ismertetése és a számítások. valamint azok eredményei- nek bemutatása. A kapott eredmények bővebb közgazdaságielemzését lásd Csarnok Attila—Ehrh'ch Éva—r Szilágyi György: Az infrastruktúra történeti fejlődésének néhány Jellemzője. (Társadalmi Szemle— ;1971. évi.

11. sz. 43—52. old.) ,

AZ INFRASTRUKTÚRA 273

4. tábla

Az egészségügyi ellátás mutatóiból számított százalékos értékek (1965.)

1; a, ..

e . Pe: ?_ a

; E ag Ég "E' §.$*8*§

3 u :; —§_ % 3—0 "

Orszóg EE "% ?. %:É'g irá-Ég;

o a ;? § § :. ze *" g'g, E

? Sí s; 3339 £áaa e

§ %% e? %eíg 3433 %

a (% (§ (835i2Égg §

1. Svédország . . . 66 100 100 96 91

2. Finnország . . . § 74 87 74 78

3. Izrael . . . 100 ; 52 . 76

4. Csehszlovákia . 72 86 54 66 70

5 Svájc . . . . . . . . . . . 63 87 72 56 69

6. Német Demokratikus Köztársaság 53 92 57 . 67

7. Norvégia . . . 70 66 77 52 66

8. Japán 50 77 68 . 65

9. Dánia . . . . 51 64 77 67 64

10. Egyesült Államok . . . 68 83 54 48 63

11. Egyesült Királyság . . . 50 72 65 66 63

12. Német Szövetségi Köztársaság . 76 79 54 35 61

13. Kanada . 53 77 57 57 61

14. Bulgária . 70 60 41 58 57

15. Franciaország . 56 59 51 55

16. Hoilandia 49 '. 87 31 55

17. Ausztria . . 63 71 46 36 54

18. Magyarország . 65 54 34 41 49

19. Belgium . 54 54 50 34 48

20. Lengyelország 57 54 33 45 47

21. Olaszország 60 69 38 16 46

22. Románia 51 54 28 47 45

23, Görögország 63 42 38 13 39

24. Spanyolország 47 . 37 20 35

25. Jugoszlavia . . . 38 40 21 . 33

26. Portugália . v . . . i 31 42 20 17 27

* 1966—ban.

5. tábla

Az oktatási és kulturális ellátottság mutatóiból számított százalékos értékek (1967.)

__ , _ ,_, ; , !

ú

3 0 k

59324 ' ?g 0 E

nam "% §; ?

._n. ? % 3 9 VI .az O '"

.;o :o m 3 %x 215 a:

sw: *fá %? 3- xv

Ország ; 03 *3 :" — É .30 _3 ; i

0 -a . U c,:a .:8 -3 0 i

1.1 ().-D U N o.: xoe u.az ! E

'a .o u.n, m o o4- -- m 0 ; *0

C %m- 2-0 g.: 0** '5 D .x— ! §

*" ?" U a" : E 0 0 "E E $o ' v

:: *gg NE—a—a .:g —a "o %

§, (: v. ií'á 'a u (; ez a (e _ a.

:, "M"]

' i

1. Egyesült Államok 76 . S 25 ! 100 100 ; 75

2. Dánia . 78 100 86 23 62 i 70

3. Finnország . . . 89 85 100 1 25 49 i 70

4. Svédország . . . 90 61 78 i 26 74 66

(A tábla folytatása a következő oldalon.) 4 Statisztikai Szemle

274 DR. CSERNOK ATTILA — EHRUCH EVA —— DR. SZILÁGYI GYÖRGY

(Foiytatógt)

*: J! . D

:§ a, 735 9 §

...a. 3.229. 9 3 3 3 H

58 ME: 37 :-iá A.:

B § "§. " c '; ?. "E :; ::

Oruóg '*á arg "' §; .. ;:É —3§ 5.3.

* .: a_JJ 0 o * f' '— N a: E

"2 9.319 3.3 013 0: gu 4.9 "§

§ §3§ 0556 Ég ?? És e

:?) (§ 'v'. 2% '6 § (§ :: § (§ a?

5. Hollandia . . . 89 l 84 75 18 50 63

6. Kanada . . . . . . . . . . . 100 . 16 41 72" 57

7. Norvégia . . 70 68 73 21 45 55

8. Egyesült Királyság 70 . 46 22 67 51

9. Német Szövetségi Köztársaság 43 65 43 34 61 49

10. Svájc . . . . . . . . . . . . 55 . 85 20 37 49

11. Belgium . . '. . 70 67 35 23 48 49

12. Német Demokratikus Köztársaság . . 64 69 26* 24 58 48

13. Csehszlovákia . . . 50 76 48 19 46 48

14. Ausztria . . . 56 64 58 21 34 47

15. Magyarország . . . 56 71 44 17 29 43

16. Olaszország . . . 57 62 16 38 43

17. Bulgária . 72 69 42 19 13 43

18. Franciaország . 43 70 32 22 43 42

19. Lengyelország . . . 60 87 25 12 24 42

20. Jugoszlávia . . . 71 66 39 11 13 40

21. Spanyolország . . . 56 51 16 21 36

22. Japán . . . . . . . . . . . . 51 . 26* 18" 49* 36

23. Új-Zélond . . . . . . . . . . . . . 26 17** 49* 31

24. Románia . . . 70 27 11 12 30

25. Portugália . . . 19 51 50 10 7 27

' 1966—ban.

" 1965—ben.

6. tábla

A jelenlegi infrastrukturólis színvonaluk összehasonlítása

(területenkéntl és átlagos pontszámok)

lnfrostrukturólis terület

';

$ " :? 3 mg

'2 Még ? — , , § m .3 — ; g

e 2 §; 32 ne *a s 2 :

s 5 : az;—? 32 ig.—*: ;3

m ! I _! o Lu a: , C:: a; u.

1. Egyesült Államok . . . 73 100 96 63 75 82

2. Svédország . . . 50 91 79 91 66 75

3. Svájc . . . . . . . . . . . . 60 80 (96) 69 49 71

4. Kanada . . . (83) 78 71 61 57 70

5, Új-Zélcnd . . . (77) . 93 31 67

6. Dánia . . . . . . . . . . . . 42 58 (95) 64 70 66

7. Norvégia . . . 40 50 95 66 55 61

8. Ausztrália . . . . . . . . (83) 51 (69) A (32) 59

9. Egyesült Királyság.. . . 43 42 88 63 51 58

10. Hollandia . . . . . . . . . . 45 41 66 55 63 54

11. Finnország . . . 34 39 44 78

70 53

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

AZ lNFRASTRUKTÚRA

275

(Folytatás) lnfrostrukturális terület

.a " g .3 mg

1; Ország % "2 _31 m : 3 m

: a: N . V! V! VI "0 '0 H U

a _a_: 3 g 2 : s *a s s :

*6 :3 : % § "32 ; § ":? ;3

en ; 3: I .: o u.i a; Ox a: u.

12. Német Szövetségi Köztársaság . . . 35 33 66 61 49 49

13. Japán . . . . . . . . . . . . (41) 35 (63) 65 36 48

14. Belgium . . . . . . . . . 39 35 69 48 49 48

15. Franciaország . . . 47 27 61 55 42 46

16. Ausztria . . . 1— . . 37 30 50 54 47 44

17. Német Demokratikus Köztársaság . . 32 9 43 67 48 40

18. Csehszlovákia . . . 30 11 39 70 48 40

19. Olaszország . . . 27 24 56 46 43 39

20. lrország . . . 45 . . (52) (17) 38

21. Izrael . . . . . . . . . . . . (17) 25 . 76 (34) 38

22. Lengyelország . . . 23 9 32 47 42 31

23. Bulgária . . . 19 8 22 57 43 30

24. Spanyolország . . . 18 20 40 35 36 30

25. Magyarország . . . 23 6 25 49 43 29

26. Jugoszlávia . . . 16 5 29 33 40 25

27. Görögország . . . 12 15 44 39 (10) 24

28. Portugália . . . 16 12 34 27 27 23

29. Románia . . . . . . . *. . . 13 4 (6) 45 30 20

30. Mexikó. . . . . . . . . . . . (9) . . (13) 11

Jegyzet: A zárójeles adatok azt jelentik, hogy ezek nem használhatók az egyes részterületek (közleke- dés, egészségügy stb.) jellemzésére. mivel a részátlag kiszámítására kevés adat állt rendelkezésre. A fő- átlag (pontszám) meghatározásánál azonban az országokra vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló szá—

zalékszámot figyelembe vettük.

AZ lNFRASTRUKTÚRA TURTÉNETl VIZSGÁLATA

Az eddigiekben egyetlen időszak (nevezetesen az 1965—1968. évek még .,jelenleginek" tekinthetők) infrastruktúrájának összehosonlitásával foglalkoztunk.

A nemzetközi összehasonlítások legnagyobb része általában meg is elégszik egyet- len időszak színvonalának országok közötti összehasonlitásával; igen ritka az olyan összehasonlítás, amely a megállapított színvonalkülönbségek időbeli változását is nyomon kiséri. E ritkán előforduló összehasonlítások pedig döntő többségükben az egyszeri szinvonal-összemérés idősorokkal való kombinációjával (pontatlan, de közkeletű kifejezéssel: extrapolációval) oidják meg a számítások több időszakra való kiterjesztését.

Ez ideig egészen elenyésző az olyan esetek száma. amikor több különböző időszakra autonóm térbeli összehasonlítás történik. ilyen összehasonlításra tettünk kísérletet az infrastruktúra esetében.

Az időszakok kiválasztásánál közgazdasági megfontolások mellett a statiszti- kai lehetőségeket is mérlegelni kellett. Miután az esetek legnagyobb részében tör- téneti statisztikai forrásokhoz kellett folyamodni. nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt. hogy mely időszakokra áll rendelkezésre a legtöbb országra vonatkozó legtöbb összehasonlitható adat.

Az országok infrastruktúra színvonalát az előző részben leirt eljárással öt

idősza—kra hasonlítottuk össze. Az első és az utolsó időszakot egy évszázad választ-

ja el egymástól.

4—

276 DR. CSERNOK ATTILA — EHRLlCH EVA _ DR. SZILÁGYI GYÖRGY

Az öt időszak a következő:

A — az európai iparosítás kezdetének, illetve elterjedésének évei: 1860—1870. (az adatok többsége 1865—re vonatkozik);

B — a századforduló körüli évek: 1885—1905. (az adatok többsége az 1900 körüli

évekre vonatkozik); '

C —- az első világháború és a Világgazdasági válság közötti szakasz: 1925—1930.;

D — a második világháborút követő évek, lehetőleg a helyreállítási periódus után:

1950—1960. (az adatok többsége 1950—1955-re vonatkozik);

E —- a jelenlegi infrastruktúra jellemzésére szolgáló 1965—1968. évek időszaka.

Ezen öt időszak mindegyikére elvégeztük tehát ugyanazt a számítást, amelyet az 1965—1968—as szakaszra vonatkozóan részletesen leírtunk. Az összehasonlítás

rendszere formailag mind az öt időszakra egységes. A több időszakra vonatkozó térbeli összehasonlítás azonban lényeges tartalmi kérdések megoldását igényelte.

Feltétlenül biztosítani kellett ugyanis, hogy az alkalmazott mutatószám-rendszer igazodjék az összehasonlitandó időszakok mindenkori infrastruktúra tartalmához.

Olyan mutatókat kellett választani, amelyek lehetőség szerint híven jellemzik a szó—

ban forgó időszak infrastruktúráját. Almi'kor nincs rádió vagy televizió, akkor értel—

metlen ilyen mutatószá'moik használata. Vannak olyan mutatók, amelyek ugyan ér- telmezhetők valamennyi időszakra, de nem minden szakaszra tekinthetők jellem-

zőnek. A hírközlés színvonalát például az 1860-as időszakra még a táviróhálózat sűrűségével jellemeztük. A távbeszélő megjelenésével azonban a táviróhálózat

fejlesztése megállt, és ez a mutató lassan elvesztette a kifejező erejét. Ezért úgy jár- tunk el, hogy az A időszakban a táviróhálózat mutatóját használtuk. a B időszak—

ban már párhuzamosan alkalmaztuk a telefonkészülékek számával. a C időszak—

tól kezdve pedig teljesen elhagytuk, és kizárólag a telefon mutatóját használtuk.

Általános tendencia, hogy az idő előrehaladásával, a technika fejlődésével az infrastruktúra tartalma is bővül. Mig kezdetben csak néhány elemből áll, és ezek segítségével többé—kevésbé meg is ragadható, később egyre több és több tényező

figyelembevétel-ére, azaz egyre több mutatószámra van szükség.

A változó méretű és összetételű mutatószám-rendszer alkalmazását persze nem—

csak a közgazdasági, illetve technikai megfontolások tették szükségessé, hanem , a statisztikai lehetőségek is. Aránylag kevés olyan mutató van, amely a 100 éves periódusnak mind az öt kiemelt időszakára rendelkezésre áll. Általában minél ré-

gebbi az időszak. annál kevesebb mutatószámmal rendelkezünk (még azok közül

is, amelyek használata célszerű volna), és annál kisebb biztonsággal jellemezhet—

jük az országok szinvonalarónyait. Az adatok hiánya miatt a régebbi időszakokra egész infrastrukturális területeket is figyelmen kivül kellett hagyni. Végül is idő- szakonként és területen-ként a következőképpen alakult a mutatók száma.

7. tábla

A számítások sorának/használt mutatók szárnawintra/straktg-(álisterületenként

Időszak

, A , .B _JHC Bi ME _

Közlekedés...lAlA 5 717

Hirközlés . . . [ 1 , 2 i 1 ! 1

Lakásellátottság és -felszereltség —- — -— 5 5

Egészségügy l 1 l 3 3 3 l 4

Oktatás—kultúra ,; 1 i" A . ?,.L__§__,

7 l 9 10 ! 22

l l

Összesen [

pusuos FNMÉWOHWGOFN r—t—r— 13.

afin F'!—

Aidőszak Ország Belgium... Svájc... Anglia... Franciaország,... Hollandia... Dánia... Németország.... Norvégia... Svédország... Olaszország... Ausztria... Magyarország.... EgyesültÁllamok.'.. ISpanyolorszóg.... ;Portugália...

Azországokinfrastrukturálissorrendjeéspontszáma !Pontszám 79 76 65 62 60 56 53 51 48 45 38 31 30 23 'l0

azelsőháromidőszakra Bidőszak Ország Németország... Svájc... EgyesültKirályság... Hollandia... Belgium... Franciaország... EgyesültÁllamok.... Dánia... Svédország... Olaszország... Norvégia... Ausztria....A... Magyarország... Spanyolország... Portugália...

lPontszám 74 69 66 62 59 55 53 52 44 43 35 32 26 21 14

Cidőszak Ország EgyesültÁllamok... Dánia... Svédország... Svájc... Franciaország.... EgyesültKirályság.. Belgium... Ausztria... Németország.... Hollandia... Norvégia... Magyarország.... Olaszország.... Spanyolország.... Portugália...

8.tábla Pontszám 80 55 48 41 38 35 34 31 31 28 27 23 'l9 13 12

AZ INFRASTRUKTÚRA

277

278

9.tábla Azországokinfrastrukturáh'ssorrendjeéspontszáma

puauos

Cidőszak

azutolsóháromidőszakra DidőszakEidőszak Ország!PontszámOrszáglPontszámOrszág!Pontszám

pmmwdohma

24. 25. 26. 27.

EgyesültÁllamok... Uj—Zéland... Dánia... Kanada... Ausztrália... Svédország... Svájc... Franciaország.. EgyesültKirályság.. Belgium... Ausztria... Németország... Hollandia... Norvégia... Magyarország.... Japán... Finnország... lrország... Olaszország... Spanyolország.... Portugália... Palesztina... Lengyelország.... Jugoszlávia... Bulgária... Románia... Görögország...,.

80 61 55 49 49 48 41 38 35 34 31 31 28 27 23 22 21 20 19 13 12 10 8 7 6 6 2

EgyesültÁllamok... Kanada... Svédország... Svájc... EgyesültKirályság.... Dánia... ,Norvégla... Új-Zéland... Hollandia... Ausztrália... NémetSzövetségiKöztársaság Belgium... Franciaország... Ausztria... Finnország... lzrael... Japán... lrország... Olaszország... Magyarország... Lengyelország... Spanyolország... Bulgária... Görögország... Portugália... Jugoszlávia... Románia...

85 69 69 64 62 60 53 48 47 46 46 44 42 40 39 39 36 33 33 27 25 24 23 22 22 19 18

EgyesültÁllamok... Svédország... Svájc... Kanada... Új-Zéland... Dánia... Norvégia... Ausztrália... EgyesültKirályság.. Hollandia... Finnország.... Japán... Belgium... Franciaország.... Ausztria... Olaszország._... lrország... Izrael.. Lengyelország.... Bulgária... Spanyolország.... Magyarország.... Jugoszlávia... Görögország.... Portugália... Románia...

*NémetSzövetségiKöztársaság

.

82 75 71 70

DR. CSERNOK ATTILA- EHRLICH EVA —- DR. SZILÁGYI GYÖRGY

Az lNFRASTRUKTÚRA 279

A pontszámok funkciója az egy—egy időszakon belüli. országok közötti össze—

hasonlítás. Emellett képesek az időbeli relatív változás jellemzésére, tehát annak érzékeltetésére, hogy két időszak között bármely két ország infrastrukturális szín—

vonala közeledett vagy távolodott—e egymástól, illetve hogy egyik ország megelőz- te—e a másikat stb. Az alkalmazott módszerből következik azonban egy nagyon fontos megszorítás: az infrastrukturális pontszámok idősora nem alkalmas egy—egy ország infrastrukturális fejlődésének jellemzésére. Az összehasonlítás elemi bázisa

ugyanis (az /1/ képlet szerinti A,- max) időről időre változik. ezért az a", értékeknek,

illetve azok átlagainak időbeli változásában nemcsak az illető ország infrastruktú- ra elemének fejlődése, hanem a maximumérték időbeli változása is kifejezésre jut.

Említettük, hogy a számadatok, pontértékek nem tekinthetők abszolút pontos- ságú mérőszámoknak. hanem csak kisebb—nagyobb hibahatárok között mozgó ori- entációs jelzőszámoknak. Fokozottan így van a régebbi időszakokra vonatkozó számításoknál, amelyekkel szemben a pontosságnak még kevésbé szigorú követel- ményeivel léphetünk csak fel.

Az összefoglaló eredményeket a 8. és 9. tábla tartalmazza.

Ezeken a táblákon, a jobb áttekinthetőség érdekében. csak azokat az országo—

kat szerepeltetjük. amelyekre vonatkozóan 3—3 egymást követő időszakra rendelke- zünk eredménnyel. A 8. táblában találjuk annak a 15 országnak az infrastrukturális sorrendjét és pontszámát. amelyet az első három (A, B, C) időszakban be tudtunk vonni az összehasonlításba. A 9. tábla jóval több, 27 ország sorrendjét és pontszá- mát tartalmazza, ezek azok az országok, amelyekre az utolsó három (C, D. E) idő- szakra pontszámot tudtunk számítani. lgy a C időszak mintegy összekötő kapocs a két tábla adatsorai közt.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a bemutatott módszer az infrastruktúra mérésé—

nek nem egyetlen lehetséges útja, hanem csupán része egy bővebb és minden bi—

zonnyal még bővülő eszköztárnak.

PEBIOME

ABTOpb! paccma'rpusaro'r ozmo Ha Bosmoxmbxx pemeuuü Kormtrec'raeuubxx npOÖAeM, Boz-x—

mmarorgrrx B one memayaaponnoro cpaBHenun nnrppac'rpyx-ryp. pa3HOpOAHOCTb SAeMeHTOB, sxoamgnx ;; ctpepy numpacrpyx'rypm, BbIBbIBaeT HCOÖXOAHMOCTD a ucnomsosannu TaKHX no- Kasa'reAeü, —— smpamex—mmx Oőbl'iHO B Ha'rypaAberx eannugax namepermn, — KOTOpblC my—

z'xa-r zum xapak'repucmxu o'rzreAberx nemei-non. Yposems pasmmm nnmpacrpymypm moz—mm xapamepuaosa'rb HYTCM ocylgecTBAemm cm—n'eaa amx noxasaTeAeí'r. Boamomnocrb 11an cnn—

Tesa momno no HOAy'HdTb try—rem naAhHeümer—o passzt—ma ozmoro Ha meroaos, paspaőromnnmx M. K. Beuae'rom. CHHTCB ÖbIA npouaeeaer—r TaKHM oőpaaom, 'Ha 631me npmmrm sa 100 BeAnm—ruy noxasaTeAx B Toü c'rpanbr, s xoropoü aannmü nonasaTeAb zum Toro BpeMerH ÖbIA MBKCHMaAbelM. Áanmsle no o'raeAmeM c'rpaHaM OTHOCHAHCb mvm K aTowry maxcumymy. Ha oc- Hosamm amx gumposbxx BeAH'íHH s omomemm OTIICAbelX c-rpan aBTOpr ummaumma epen- m—re u nalxyuemme cpemme BCAH'WIHDI B xauec'me ÖaAAOB npunumaAu aa noxasareAu ypoa- mi unmpac'rpyx'rypm no coo'rse'rc'myrorgnm c'rpaHaM B uanumü nepi—ron. CAezrona'reAbHo B npmígrme aoamomuan maxcnmannan gmppoamx gaunmxcocraerxxer 100. S'ro MOPKHO norm;

ma'rb H KaK coomeceane umppacrpymypnoro yponrm K nmppac—rpyx'rypuomy ypomno TüKOl/I

—— mami/tanait ——c-rpaubt, KOTOan B aanum'ír nepuozr c Tatum sperma xamzxoro BACMCHTa unmpac'rpymypm npec'raBAeHa Hausbxcmeü aem—vmuoü.

nomorgmo sroro MeTOlla n 22 noxaaa'rmei—i amopbr conocrasrun yposenb passmrm HH- rppac'rpymypbr a 30 c'rpanax. ABTOpr npnaoax'r gmpposbre pCSyAbTa'I'bI cpasrma.

C nomoxgbro aannoro MCTOAa moxmo OCylgeCTBJUlTb Taxme u Hcropmrecxoe usyverme mr- cppacrpymypbr. Hy'rem cororsercrayrolgero npeoőpaaosanux CHCTEMbI noKasaTeAeü őbIAO ripo- naaeaeno COHOCTBBACHHC yponnan pasim—ima nucppac'rpymypbr s Tetrenue 5 nepuonos sa nc—

rename cTo ACT (1865, 1900, 1925, 1955, i965—l968).3ro cpannemre, !mcmabre peHYAb- TaTbl Ko'Toporo Tome npnaoamcx 3 c'raTbe, oxna'rbmae'r 15 c'rpan o'mocn'reAbHo Bcero cr- ACTHCI'O nepnona u 27 crpan OTHOCHTeAbHO nepuoaa c 1925 no 1968 roll.