A magyar ipar nemzetközi összehasonlítások tükrében

f : _- 'XSTATILSZLTIKAI ELEMZÉSEK

l

A MAGYAR IPAR NEMZETKÖZI

ÖSSZEHASONLíTÁSOK TÚKRÉBEN

DR. ROMÁN ZOLTÁN

Az érdeklődés a nemzetközi összehasonlitások iránt akárcsak világszerte,

Magyarországon is fokozódik. E növekvő igények ellenéne azon a térképen, mely

gazdaságunk helyzetét nemzetközi összehaso-nlítázsban hivatott bemutatni, még igen sok a fehér folt. Az iparra, gazdaságunk e leggyorsabban fejlődő s talán legtöbbet vizsgált ágára vonatkozóan is eddig inkább csak egyes kiválasztott országokkal és egyes fontosabb mutatók tekintetében készítettünk összehasonli—

tásokat. A Központi Statisztikai Hivatal a múlt évben nagyobb igényű vállalko—

zásba kezdett: az ipar helyzetét—ől, fejlődéséről átfogó képet kíván adni, nagy—

számú országhoz és országcsoportok átlagos adataihoz is viszonyítva. E munk-a első eredménye az ipar ágazati szerkezetéről készített tanulmány volt,! majd ezt egy nagyobb adatgyűjtemény és elemzés közreadása követte.2 Az alábbiak ez utóbbi munka nyomán adna—k számom e vizsgálatok eddigi tapasztalatairól és próbálnak kepet rajzolni iparunk fő jellemzőiről.

Vizsgálataink során nagymértékben támaszkodtunk az ENSZ Statisztikai Hivatalának adatközléseire és indexszámításaira,3 s összehasonlítást készítettünk mind az ott közölt országcsoportok adataival, mind —- a nemzeti statisztikai ki—

adványo—kat is felhasználva —— nagyszámú (35) országgal külön-külön is. Az aláb—

biakban azonbanosak 23 európai országhoz (a 6 legkisebb európai államot ki;

hagyva), valamint az Egyesült Államokhoz és Japánhoz hasonlítjuk adatain-v kat. E 25 ország közül a lakosság száma l2—ben 10 millió alatt van, tehát kisebb, mint Magyarországon; így összehasonlításainkban nagyobb, hozzánk hasonló és kisebb országok egyaránt szerepelnek.

Vizsgálataink jelen szakaszában célunk elsősorban az volt, hogy a nemzet- közi adatok tükrében mutassuk be a magyar ipar helyzetét és fejlődését. Annak, behatóbb kvantitatív (ökonometriai) elemzését, hogy az ipar fejlődésében milyen általános összefüggések, törvényszerűségek figyelhetők meg és ezekhez viszo—

nyitva, melyek iparunk sajátos vonásai, következő —— előttünk álló -— lépésnek tekintjük.

iLásd a szerző cikkét a Statisztikai Szemle. 1966. évi 6. számában (563—583. old.). , ' A magyar ipar nemzetközi összehasonlításban. Statisztikai Időszaki Közlemények, 105. köt.

Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1957. 210 old.

3 Lásd elsősorban a statistical Yearbook, Yearbook of National Accounta Statistics, Year—

book of International Trade statistics, Monthly Bulletin of Statistics megfelelőköteteit, valamint The Growth of, World Industry, 1938—1961, National Tables (1963) és International Analyses and Tables (1965) c. köteteket (valamennyi a Statistical Office of the United Nations, New York kiadványa).

;

11532 , na. ROMÁN ZOLTÁN

Az iparunk helyzetével és fejlődésével kapcsolatos vizsgálatok közül az aláb—

biakban mindenekelőtt négy kérdéscsoporttal foglalkozunk, ezek:

az ipari termelés színvonala, az ipari termelés növekedése,

az ipar helye a népgazdaságban, és végül az ipar és a külkereskedelem.

Magának az iparnak az összehasonlitásához is kívánatos azonban, hogy ké—

pünk legyen az egyes országok általános fejlettségi színvonaláról is. Erről össze—

foglalóan leginkább az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem (vagy az angol nyelvű szakirodalomban a Gross National Product után G. N. P.——nek rövidített nép—

gazdasági anyagmentes termelési érték, a továbbiakban: N.A.T.) mutatóinak összehasonlítása adhat tájékoztatást. A rendelkezésre álló ilyen összehasonlitások azonban meglehetősen hézagosak és nemegyszer ellentmondók is. Ami az európai szocialista országokat illeti, különböző források alapján4 eléggé meg—bízható rangsor állítható fel a következőképpen (csökkenő sorrendben): Német Demok—

ratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Jugoszlávia. (Egyes források ugyan Lengyelországot Magyar—

ország elé helyezik, de ez nem látszik valószínűnek.)

A tőkésországok között nagyjából elfogadható a hivatalos árfolyamokon való átszámítás is, bár ez, mint ismeretes, a különbségeket általában (s különösen a leggazdagabb országok, így elsősorban az Egyesült Államok javára) felnagyítva mutatja. (Ezt egyebek között Gilbert és Kravis számításai is egyértelműen kimu—

tatták.) Nehezebb feladat a szocialista és a tőkésországok sorának összeillesztése.

A legtöbb összehasonlítást a Szovjetunió és az Egyesült Államok között végez——

ték, de ezek gyakran meglehetősen eltérő eredményekre vezettek. A szovjet for-

rások szerint az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem a Szovjetunióban körülbelül

(közel) felét teszi ki az Egyesült Államokban mutatkozó értéknek. Ilyen adatot közöl a szovjet statisztikai évkönyv és más tanulmányok, s ezt hoZzák ki egyes amerikai számítások is. (Pryo'r—Staller idézett cikkükben szintén ezt az arányt fogadják el.)5 Más amerikai számítások szerint viszont -——- igaz, nem a nemzeti jövedelem szovjet, hanem az N.A.T. amerikai számítási módszere szerint —— ez

az arány nem 1 : 2—höz, hanem inkább 1 :3-hoz áll közel.6

Magyarországot meglehetősen nehéz mindkét sorozatba konzisztensen beil—

leszteni. A tőkésországokhoz való hasonlítások során például az ENSZ Statisz- tikai Hivatala, valamint a Világbank —-—- lényegében hivatalos valuta-átszámítási kulcsok alapján végzett ——— számításai az egy lakosra jutó N.A.T. 1964. évi ma—

gyaronszági értékére vonatkozóan (900 dollár körül) túl magasnak, Jánossy Fe—

renc számításai kissé alacsonynak tűnnek.7 Különböző —— de még további ellen—

őrzést igénylő ——- számításaink alapján 600—700 dollárnak vettük fel ezt az érté—

ket. Ennek alapján a vimgált tőkésországok között írország és Japán után követ- kezűnk, s (Európában) Spanyolországot, Görögországot és Portugáliát előzzük meg. A vizsgált (Magyarországgal együtt) 26 Ország sorrendje a következő,

*Lásd többek között: Szoposztavlenie urovnej ékonomicseszkogo razvitija szocialiszticsesz—

kih sztran. (A gazdasági fejlettség szinvonalának összehasonlítása a szocialista országokban.) Ekonomika. Moszkva, 1965. 296 old.

F. I.. Pryor—G. J. Staller: The Dollar Values of the Gross-National Products in Eastern Europe, 1955. Economics of Planning, 1966. évi 1. sz.

5 Lásd: Narodnoe Hozjajsztvo SZSZSZR v 1965 g. Sztatiszticseszkij Ezsegodnik CSZU SZSZSZR. Moszkva. 1966. 87. old.

Milton Gilbert—Irving B. [Kravis: Comparative National Products and Price Levels.

A Study of Western Europe and United States. Paris, 1958. 168 old.

' Lásd például Simon Kuznets: Modern Economic Growth. New York, 1966. 360. old.

' Lásd Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere. Közgaz—

dasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1963. 207. old.

' .;kmeynn nem, _ _ ** ' _ ! f _ 1193 '—

A vizsgált országok az egy lakosra jutó N.A.T. csökkenő sorrendje szerint

Szocialista országok Tőkésországok

Egyesült Államok Svédország

Svájc

Norvégia _ '

Német Szövetségi Köztársaság Egyesült Királyság

Dánia

Franciaország

Belgium '

, Hollandia

Német Demokratikus Köztársaság Csehszlovákia ,

Szovjetunió ( Ausztria

Olaszország Finnország, Irország Japán Magyarország

Lengyelország

Bulgária , : Spanyolország

Románia

Jugoszlávia Görögország

Portugália

Magyarország az európai országok között meglehetősen hátul helyezkedik el, figyelembe véve azonban a többi kontinens nagyszámú gazdaságilag elma- _ radott, (az ENSZ—terminológia szerint: fejlődő) országát, egészében közepesen fejlett országnak minősíthető. A továbbiakban ehhez viszonyítva vizsgáljuk a

magyar ipar helyzetét is. ' , '

AZ IPARI TERMELÉS SZINVONALA

Az ipar, fejlettségét többnyire az egy lakosra jutó ipari termelés (anyagmen-

tee termelési érték, value added) színvonalával mérik. Minden bizonnyal helyes

_ azonban emellett — ha nem is könnyű feladat -—— az ipari termelés struktúráját,

valamint a gyártott termékek minősé§ét,, korszerűségét is összehasonlítani.

, Az egy lakosra jutó ipari termelés szinvonalának öSSMÉI'iéSé'nél a termelé—

kenység oldaláról, a következő összefüggésből indultunk ki:

), Egy lakosra jutó az iparban fogalkozta tuttak az egy foglalkoztatottm _ ____L,_

ipari termelés_ "; 1000 lakoem jutó száma X V jutó termelés az iparban "* 1000 ;

Ezt e. kiindulást nemrsak az indokolta, hogy a termelékenység szinvonalá— * _ról korábbi összehasonlításokkal is rendelkeztünk, hanem- az a meggondolás is,; ;

hogy a termelékenység színvonalarányai jobban ellenőrizhetők, mintha közi-f,

vetlenül az összes, vagy az egy lakosra jutó ipari termelést mérjük össze. Mint—

hegy az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutószámáról eléggé megbízható

: adatok állnak rendelkezésünkre, ezek és a termelékenységi szmvonalarányok alapján az egy lakosra jutó ipari termelés Országok közötti arányai már egysze-—

rűen meghetározhatók. _ —

, A szocialista országok közül Csehszlovákiával és a) Német Dem ' , .,

Köztársasággal, a tökésországok közül "a Német Szövetségi Köztársas gége-1]

Dániával készítettünk részletes összehasonlítást az ipar termelékenység-i az

ivonaláról különböző módszerekkel, elsősorban a dinamikai termelési—indexek,

" számításánál alkalmazott (ún. termék—soros) módszer átültetésével.3* Eviiágála szerint 1964—ban a termelékenység szinvonala Dániában mintegy 100, agglN

Szövetségi Köztársaságban 90, a Német Demokratikus Köztársaságban70,70§seh

szlovakiában 60 százalékkal volt magasabb, uránt iparunkban. 'Közelítő számí

_ alapján a Szovjetunióra 60—80; Lengyelországra, 25 százalékkal vehetjük ——

'_ gasabbnak az ipari termelékenységet, a további három szocialista onszágra ——

Bulgáriára, Romániába, Jugoszláviára —— pedig a magyarral azo—nos termlelékfeny— '

ségi szinvonalat vettünk fel. (Ezzel az_—' utóbbi Országok termelékenybégi " —- - vonalát valószínűleg inkább fölé—, mintsem alábecsültük.) A vizsgált tőkés—

% orsufgokra elfogadtuk az egy foglalkoztatót-Ma jutó ,anyagmentes termelési; [_ ' hivatalos valom-átszámítási kulcsokkal nyert arányait, s ezeket a Nén—iet Sao- vetségi Köztársaság adatára kereSztül _kapcsoltuk a magyar színvonalhoz. A

_' tőkésor'szágok terme—lékenységének egymáS—közötti aránya több ponton valóazi-í

—_nű1_eg kiigazítást kívánna (az Egyesült Államok, Norvégia adatát például bizo- k ; _ nyara lefelé kellene korrigálni), Magyarország helyzetének értékel—ése LsZemPont—K ,

*jábóil azonban ennek nincs különösebb jelentősége. / A '

Mint az 1. táblából kitűnik, a Vizsgált 25 ország közül 19—ben minden biZonnyal magasabb, :S többnyire jóval magasabb a temelékenység, mint ipaé funk—ban. Aáataink szerint a tennelékeny-ség Spanyolországban is (magasabb, s

Európában mindössze 5 országban nem magasabb mint nálunk (Görögországban

és Portugáliában alacsonyabb, Jugoszláviában és Romániában, valamint talán

"I—Bulgáriábanís valószínűleg alacsonyabb). A temel—ékenység színvonálátftekintve tehát 'a Zil—422. helyen állunk. Az iparban foglalkoztatottak 1000 lakoma gató számát nézve viszont, mindössze 6 ország (sorrendben: a Német SZövetségsigKiíz-A , támaság, Svájc, Egyesült Királyság, Csehszlovákia, Dánia, a Német Demokrátii-U * _ j'ikus Köztársaság) előz meg bennünket, tehát a 7. helyet foglaljuk el.

* A két komponens együttes hatására, azkegy, lakosra jutó ipari termelés szin—

vonalát tekintve a 26 ország közül a 16—18. helyet töltjük be. Körülbelül azonos színvonalon van velünk Japán és Finnország, s talán Olaszország is, bizonyára ,—mö'göttünk következik Lengyelország,, Bulgária, Jugoszlávia, Románia, [tovabba-

* írói-szag, Spanyolország, Portugália, Görögország. Ugyanakkor a távolság, a mely

felválaszt az előttünk álló országoktól, a legutóbbi évtizedek folyamán, az egy -

lakosra jutó ipari termelés tekintetében lényegesen (a termelékenység tekinteté—

ben szerényebb mértékben) csökkent? / *,

_ A vizsgált országok rangsora az egy lakosra jutó ipari tennelés nagysága,

? rmkintetében csaknem ugyanaz, mint ez egy lakosra jutó N.A.T. tekintetébeny

Magyarország valamivel előbbire került, megelőzi íromzágot és kevéssel talán . Finnországot is. Néhány jellegzetes különbség még a kétféle sorrend között: a ,

Német Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Királyság (és Ausztria!) az "ipari ter—

melés tekintetében előbbre, Svédország, Franciaország hátrább kerül. Azt' az is—

mert megállapítást, hogy a magasabb egy lakosra jutó nemzeti jövedelemálta—

_ 3 A módszerről lásd a szerző ,,Az ipari tei'melés volumenének országok között! üssü—

mér" " (Statisztikai Szemle. 1963. évi 1. sz. 3—_—22. old.) c. cikkét. ' _ ' * J. Suenmlson adatai szerint például (Growth and Stagnation in the European Economy.

Geneva, 1964. 306. old.) 1938—ban az egy lakosra jutó ipari termelés Németországban a magyar színvonal ötszöröse volt. jelenleg mintegy háromszorosa.

A MAGYAR IPAR' _ § , 11795

Lában magasabb egy lakosra jutó ipari bennem—éssel párosul, egészében ez az összehasonlítás is alátámasztja.

*

l . tábla

Az egy lakosra jutó ipari; termelés mutatója és két összetevője a magyar színvonal százalékában, az 1964. évben

Az egy lakosra, Az iparban fognu— Az egy foglalkoztav jutó ipari kontutottak ezer tottm jutó termelés Ove-míg , tern'lelés lakosra jutó száma az iparban

:) magyar színvonal sxáz'alékábam * ; ,,j,

. Egyesült Államok . . . , , ; ... ' 372 _ 63 A 591

Német Szövetségi Köztársaság ... , 270 142 190

Egyesült, Királyság _... 254 , 113 _ 22l

Svájc . . . ... 253 138 " ? l83

Dánia ... 229 106 216 "'

Svédország ... 222 97 229

Norvégia ... ( * 213 79 269

Belgium ...* ... - 4195 98 199

Német Demokratikus K (áztat-saság ..._ 179 , 105 170

Csehszlovákia ... ... 174 109 * 160

Ausztria ... : 171 ! 90 . 1 "l 90

Franciaország...,...,.'.... 160 ( 78 ) 205

Hollandia. ... , l 52 80 l 90

Szovjetunió ... ,. . 1 18 —- 133 74 160 —— 180

Olaszország ... 109 57 k 192

Japán ... l03 78 l32

Díagyarország ... 100 — § 1 00 100

Finnország ... 96 E 73 13l

Lengyelország ... 89 71 l 25

írország ... 84 52 lől

Bulgária . . . ... 67 67 100

Jugoszlávia. ... 64 64 100

Spanyolország ... . . _ 64 55 117

Románia ... ' 55 _ 55 l 00

Portugália* ... ' ' 50 67 75

Görögország ... ' ' ' . 26 38 68

* 1961. évi adatok alapján számítva.

Magyarország helyzetét tekintve *figyelmet érdemel, hogy az egy lakosra

jutó ipari termelés közepes színvonalát alacsony—temelékenység és az iparban foglalkoztatott létszám magas aránya mellett. érjük el. 1000 lakosra Magyarow—

szágon 1964—ben 154 iparban foglalkoztatott jutott. E mutató értéke lényegesen magasabb mak a Német Szövetségi Köztársaságban (218) és Svájcban (212) volt,

ugyanakkor például a szintén magas fokon iparosodott Svédországban alacso—a nyabb (149), az Egyesült Államokban jóVal alacsonyabb (97) értéket figyelhe—

tünk meg. Ennek tükrébenifaz egy Lakosra jutó ipari termelés további növeke- '" dése gazdaságupkban mmden bizonnyal már csak kisebb részben támaszkodhat

* az iparban foglalkoztatotbak számának növekedésére, s elsősorban a termelékeny—

,—_ ; ( ség növekedésén kell, hogy alapuljon. _ '

* , . Az ipari, temeléxs egy Lakosra vonatkoztatottszíawonala és ágazati szerkezeté ,

között megfigyelhemő bizonyos összefüggés, de _ez —'— elsősorban a külkéreske—V

delmi forgalom szerepe folytán —— csak nagy vonalakban érvényesül. (Az össZe—

függés elsődlegesen a fogyasztás színvonala ésstruktúrája között áll fenn. A

termelés struktúráját "már a 'kiViétel és a bamm is lényegesen bem , A magyar ipar ágazati szakemtéről márikorábbankésziteitünk egy;-ául

, , összehasonlítást (lásd az 1. lábjegyzetet), eztamosc kétoldalról ellenőristük. Egy-

részt vizsgáltuk, hogy mennyiben "módosítaná az eddig nyert képet, ha a tök/ése omgágokhoz az ott érvényesülő áldjarányok—Szerint hasmxlíbanánk iparunk ágazati _ _azakezetét; másrészt megnéztükymilyi'in eltérés adódik abból, hogy a "süni

; lista ipar" és a tőkésországok ehhez hasonlított ,,gyáripara" az ipari tevékeny—4 ség nem azonos körét foglalja magában; Vizsgálataink ezer-int szénbányáazatunk éa kohászatunk magas aránya részbena hazai árarányok követkemnény'_,, az

—' ipam tevékenység teljes körét nézve, az élelmiszeripar-_ aránya kevéssel—eleme nyabbnak mutatkozna. Az iparunk ágazati szérkezetéről kapott képzeiíf Maliban ' lényegesen egyik korrekció sem módosítaná, Er szerkezet— legjellegmetesebhvmá—

* sának változatlanul a gépipayrhak a fejlettebb Országokrajellemző visionylágiifr

$$$. részesedése tűnik. Emögött azonban; mi: 'isxneretas, jelentős pmblé'm ( ,_ húzódnak meg: igen sok gépiparibemnékünk nem eléggé (korszerű, ezwnehezí

írelőnyösiexportjukat, hazai beruháZásmk pedig" nem segíti eléggé a tennelékái

ségi—növekedését saját gazdaságunkbangEzzel: egyben arra is utalnak,—Óhegy ipa—

runk az európai országokhoz viszonyítva nemcsak az- egy lakosrajutó tameIés _ volumene, hanem "", ha itt e§yálüaláhbé§zélhetünkátlaga§Színvonalról*_—Á—_€gr-v

*mékeinek minősége, korszerűsége meki—.nteftében is közepes szinvonalon áll. Maga, * '

— sabb" ipari fejlettség elérése tehát, ipari tennelésünk volumenének növeléáe mel f lett egyidejűleg termékeink núnős'égének javítását, korszerűségük fokozáaát

követeli. _, ' § * ' *

AZ IPARI, TERMELÉS NÖVEKEDÉSE

(, Az ipari termelés növekedéséről nade/ces adatokkal rendelkezünk az 9505" — , óta eltelt időszakra vonatkozóan, keVésbé megbizható, illetőleghhézagoeabb (ian-—

ptgkl—zal .az 193841950 közötti s _még inkább az 1938 előtti éVekre vonatk—'"

' 1 ,1950—4965 között/.az ipari termelés * , L' *

a szocialista országokban?" ... 11,0 a fejlett tőkésországokban ... 5,4 a_fejlődő országokban ...-... *... 7,9

Magyarországon . . . , , . . :; . .k ...— ... 9.7

_ f'iszázalékkal növekedett. (A szocialistaorsaágok indexe a teljes termelés mutató—;—

jáxa épül, ez; esetenként nagyobbnáűekedést mutat, mint a nemzeti jövedelem

, alapján számított vagy az azt közeli indexek. Az ennek, alapján ,,lefelé'korri-v gélt" indexek—is nagyobbak lennének azonban, mint—a többi ors'Záchopoxt]ihf-

, (if—má.") * , _ § . - _ ;

* , -Az ipari _ termelés növekedésegtekintetébm .az 1950—1965 közötti, időszakot' nézve a szocialista országok valamennyi országcsoportot felülmúlják. rá,,ipari

* termelés a' szócialista omzágok közül ugyan Csehszlovákia kivételével valameny—

nyi országban gyorsabban nőtt, mint Magyarországon, a Vizsgált, tökéeországok

közül azonban egyedül Japánban volt magasabb ütemű (évi 15 százalé—k)].lapán—

^{19 Az idézett} ENSZ-forrásokat követve, itt és a' további táblákban a ,,szoeialistww-Cg_ Ágai;

_,jinúexei Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország; Magyarország, a Német Demokratikusefkflzw

; társaság,. Románia és _a Szovjetunió adatait foglalják egybe. *

" Ez még olyan túlzottnak tűnő korrekciók esetén is érvényes, mint amelyeket Maurice Ernst javasol ,.Overstatement of industrial growth in Poland" (Ouarterly Journal of Economics;_

1965. 4. sz.) 0. cikkében. "

A MAGYAR 'IPAR ; 1197

ban azonban az ipari termelés 1950—ben még nem érte el a háború előtti szintet; " w ; *

és ezekben az években még helyreállítás folyt. ,

Az 1950—es év alapulvétele más országok esetében is megfontolást kíván.

Ha el is érték a termelés (és a termelékenység) háború előtti színvonalát, ezt, különböző mértékben haladták meg és ezért a normális fejlődés elmaradásának,

pótlására eltérő lehetőségekkel rendelkeztek. A Vizsgált országok nagyobb részére--

vonatkozóan azonban az ipari termelés 1938—1965 közötti növekedési ütemét is.

össze tudjuk hasonlítani. Magyarország esetében ez az ütem mintegy 7 száza—

lék Volt. Ennél nagyobb növekedést az ipari termelésben e hosszabb távon csak"

öt szocialista országban (Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, Szovjetunió, Ro- mánia) láttunk. Mindezen országokban az egy lakosra jutó ipari termelés 1938—

ban jóval alacsonyabb volt, mint nálunk és a Szovjetunió kivételével ma is ala—n csonyabb. A magyarországihoz hasonló volt az ipari termelés növekedési üteme—

1938—1965 között Spanyolországban, csak kevéssel alacsonyabb Japánban és a második világháború által nem sújtott Egyesült Államokban. Az európai tőkés—

országokban ebben az időszakban átlagban évi 3—5 százalékkal nőtt az ipar ter—

melése. Magyarország tehát az ipari termelés növekedése tekintetében kiemel——

kedik a többi Ország közül. Igaz, iparunk a vizsgált országok többségénél alacso—

nyabb színvonalról indult, de ez ——- mint ismeretes —— nemcsak kedvezőbb lehe—- tőségeket, hanem jónéhány nehezen leküzdhető hátrányt is jelent.

Számos országra vonatkozóan rendelkezünk bizonyos adatokkal az ipari termelés 1938 előtti növekedését illetően is. 1913—1938 között a legtöbb ország—

ban az ipari termelés igen szerény mértékben -— évi 1—2 százalékkal '— növeke—

dett. Ennek többszöröse -— minden más országot meghala—dó —— volt az ipari ter—

melés növekedése a Szovjetunióban és viszonylag szintén igen magas Japánba-n.

Magyarországon 1913—1938 között az ipari termelés mintegy évi 1 százalékkal növekedett. Az utóbbi évtizedekben az ipari termelés szinte kivétel nélkül vala—

mennyi országban meggyorsult, Magyarországon azonban különösen nagy volt e' gyorsulás,

A termelés növekedésének üteme a vizsgált országok többségében eléggé"

jelentékeny ingadozásokat mutatott az 1950—1965 közötti években is. Ezért bár—— * mely periodizálás csak óvatosan használható, így az 1950—1965 közötti 15 év el—

határolása. s az alábbiakban közölt ötéves periodizálás is.

Magyarország iÉ' 13.33

2, tábla

Az ipari termelés átlagos évi növekedési üteme az 1950—1965 közötti 3 ötéves periódusban

! 1950—1955. 1955—1960. ; 1960—1965.

Ország, , *

' ; ; években (százalék)

___Mwnn __ WVM- , , , , . ;, a _,.,,.._ § ... , ;

Szocialista országok ... 13.11 § NH) 5 9,0 Fejlett tőkésországok ... i SJ.) : 452 ' 758 Ebből: EGK *orszagai ... ; ... v. . . ; ,9,4 ' ti,? ; inti

SZKT **országai . ., ... _. . . ; * , 4,o ; _ az; ; 2,2

_ Egyesült Államok ,. . ,! _._ ... ; _ ő,? % , EA l S,?

Fejlődő országok ... ; . .l — 7,3 ! 290 l , 8,3

; 7.0 ; _ ?,:i'

l

* Európai Gazdasági Közösség, (másképpen Közös Piac).

** Szabad Kereskedelmi Társulás.

198;

^{DR kom}

A szocialista oiwszágokban az ipari tomazflés növekedési. üteme mém—kham; _ részperiódusban maga-sabb volt, mint akár ,a fejlett tőkés—, akár a faálődőob ,- szágbkban, de az ütem bizonyos coölokrenéase figyelhető meg. A fejlett tőkésorÉzá—L *

gokban, aiközépső periódusban az ütem átmeneti csökkenése mutathoZoftt, a_gíi.£ef;—

lődő országokban podig kevéssel nőtt az ütem, .A fejlett tőkés—országok ipari be meléoének mintegy felét az Egyesült Államok adja: a középső pet'ióduoban 1

batkozó csökkenés eloősorbáan (az itt fellépő visszaesés kövobloezménye. Az europai __

tőkésomzágokban fokozatosan c—Sa'ákkemf az ütem, .mégpedig nagyobb mértékben?

mint a szocialista omzágok csoportjánál. Alul-agyar ipar termelésében ,, az első két periódus között figyelhetünk meg jelentősebb ütemosökkenést "

8. iábla

Az ipari termelés átlagos növekedési üteme az 1950—1965 közötti 3 ötéves pmiódusbmű

! 1950 ——1955, l i "kB—1960, 1960———1965.

()r§;7_(—;§1

___..__._.,,_.,.___, , .: MM M,,— W,,, . v ,._-_l__zwwa.v_M—Mw __

évekbe-n (számlák)

Bulgária ... '13,6 163 ms _,

, _ Csehszlovákia .— ... * 10,9 lO,5 5,2

Jugoszlávia ... 7,0 133 nm; ' _ lilongyelország ... ! (%,-9 9,8 8,6_

Alagyarofszág ... 133 7,6 7,-3 "

Német Demokratikus Köztársaaság ... 16,l 9,4 53

Románia . . ii ... RLE) ll A 13,9

Szovjetunió ... l3,_l 1034 — 8,5

Ausztria ... 9,5 5,9 4,4

Be'lgiúm ... 436 2.3 5,7 '

Dánia. ... 232 (35 6,6**

_ EgyesültkKirályság ... 3,6 2,5 3,2

Finnország ... ' ... 8,9 4,6 (LG _

w _Fi'anciaország ... 5,6 (LF; S,]

[Görögország ... ! LO 7,ü , ?,!)

*Hollandía, ... 6,2 5,6 ' PMO

írország ... 3,8 sm (§,8

Német Szövetségi Köztársaság ... l2,l 7,H i 5,8

' No'rázégia ... 6,0 m; ; 5.9 * Olaszország ... '. 9,2 94.34 ' 65

Spanyolország ... 9,6 G.! l 1 ,4

_ Svédország ... 3,1 4.2 7.4

Egyesült Államok . . . . . , ... 5,2 ZA ; 5.7

Japán ... 1 5.2 ; 1 ms 3 ; us

* Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia ésmeléoa Szovjetunióindexel alapjánesetébenszámítva.a teljes termelés. a többi ország esetében az anyagmentes ter—

** 1950—1964.

A második világháború által sújtott országok 1950—ben általában már túl- haladták az ipar háború előtti termelési színvonalát (Japán fontos kivételt ké—

pez), de néhány évig még bizonyára sokat hasznosíthatüak az évek során felhok ,

mazott—ás még ki nem használt tennelési és műszaki fejlesztési lehetőségekbölf

"Ezenkívül a népi demokráciákban a szocialista gazdálkodásra valo áttérés elő—

nyeiből sokat még az 50—95 évek elején realizáltak. Ez a szocialista 3 az európai tőkésországok esetében a 2. periódusban mutatkozó ütemosökklenésre bizonyos

:,

AMAGYAB IPAR

mi;

magyarázattal szelgálhat, a 3. periódus viszont már külön—külön elemzem kövei bel. Az Egyesült Államok esetében ismét más konjunkturális tényezők játszottak ' szerepet. Bár a termelés növekedésének [bizonyos, lassulása eléggé általánosnak _

tűnik,—, ez alól —— ha országonként vimgáljuk —-,elég sok kivételt is találunk. Az átlagos ütemek alakulásába ezért még kissé korai lenne messzemenő következ—

betéseket levonni, akár a termelés jövőbeli fejlődésére, akár ezen országok álta—

lános fejlődési törvényszerűségeme nézve. _ -

Az ipari termelés növekedésének forrásait több oldalról Vizsgáltuk, mín—

de-nekelőtt a létszám és a termelékenység oldaláról. E vizsgálat azt mutatta, hogy

a szóban forgó időszakban a létszámnövekedés szerepe a vizsgált onszágók kö—

zül mindössze Jugoszláviában volt nagyobb, mint Magyarországon, a termelés

növekedése mindenütt másutt nagyobb részben a termelékenység nÖVekedéséből

táplálkozott. A— magyar iparra jellemző létszámának viszonylag igen magas,

(5,4%) és termelékeanégének közepes (40/0) növekedési üteme. A vizsgált onSZá—

gok közül nagyobb létszámnövekedést mindössze kettő (Jugoszlávia és Bulgária), nagyobb termelékenységnövekedéist 14 ország mutatott! Ezzel szemben, míg e teljes időszakon belül (az 1950—1965. évekbenlézámos országban (a szocialista

országokban is) csökkent, Magyarországon valamelyest emelkedett a termelé—

(kenység növekedési üteme

4, tábla A termelés, a létszám és a termelékenység növekedési üteme

3 az iparban, az 1950—1965 közötti időszakban (százalék)

Az mm.; Az iparban Az e gy A termelés , tormelés* foglalkoztatott foglalkoztatottm növekedéséből

! létszám jutó termelés* termelékenység—

!]ijelássa]

évi átl; gos növekedési üteme 1950—1965 között * fedezett hányad

Japán ... *. . —... 145 , 4,9 g,] 65

Románia . . . .' ... . ... 13,9 4,9 8,6 " 64

Bulgária. ... 13,9 7,0 y 6,7 49 ._

Szovjetunió ... ' ... m,? IMS 6,9 66

Jugoszlávia. (1952 — 1965) ... l2,3 "1.3 4,7 39

Lengyelország ... II,? * ti,? "í,1 63—

Német Demokratikus Köztársaság . . 10,4 . 3,1 7,1 70

Magyarország . . . .; ... ,9,5 5,4 3,9 42

' Német Szövetségi Köztársaság ... 8,3 3,8 4,3 33

Olaszország ... , 8,2 , LB (SA 80

Csehszlovákia ... 8,9 2,9 5,9 67

Ausztria. . . . ... 6,6 l,4 S,] _ 79 Finnország . . ... (a,? 2,6' 4,0 _ m

(:; 'Fi-anciaország . ...' ... 5 ,7 0,5 5,2 91 '

!, ' " Hollandia _, ... S,!) l,3 4,5 78 ,

; Norvégia . . . ... 5,5 l,5 3,9 72

Dánia" ... 6,2 2,4 3,8 61

írország ... 4,7 1,7 3,0 64.

Belgium (1950—1964) ... ' 4,3 O,5 3,8 88

Egyesült Államok ... . 4,4 I,!) 3,4 77

Svédország . . . ... 4,9 0,8 4,0 ' 83 Egyesult Királyság (1950—1964) . . . ., 3,l DA i.,7 ' 87

_,rlr _

— (

* Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus (Köztársaság, Rom nie és a Szovjetunió esetében a teljes termelés. a többi—ország esetében az anyagmentes ter—

melés indexel alapján számítva. , *

** 1953—1965; feldolgozóipar.

SA,

mi?

inek növekedésében egyelőre nem sikerült egyértelmű képet kialakítani; a pax—ie; ,

, dus adatai alapján is megállapíthattuk, hogy a több beruházás bizonyáraelósee'f

%% a termelés (% a ter'melékenyere!) növekedését, de ugyanakkOr láthatunk._

* A beruházások szerepérőla nemzeti- jövedelem, illetőleg az tiz—ar temetésé— sf-

magas beruházási hányadot alacsony növekedési ütemmel, magas növekedewizü

met alacsony beruházási hányaddal párosulva is. így például Bulgária, Görög ország, a Német Demokratikus KöztárSaság, Olaszország viszünylag lése—bb beru-—

házási hányad mellett is a nemzeti jövedelem gyors növekedését értékelik ipart beruházások aránya az összes beruházásban egyébként az ország többségé—

ben eléggé közel áll egymáshoz (40 százalék körül van), de ez attól függően is;

gyakorolhat kisebb vagy, nagyobb hatá—st, hogy, magának az iparnak milyen az aránya a népgazdaságban. Kisebb beruházási hányad kisebb iparnakaviazony—

lag többet adhat. Másrészt, többet nyújt egy kisebb hányad is, ha az, ÖsSzbem— * '

házasok összege magas. E tényezők szerepét bizonyos fokig kikapcsolja, ha az ipari beruházásokat az ipar termelésének nagyságához viszonyítjuk. E tekintet—r ,

— ben, az ipari beruházások magas arányával tűnik ki Jugoszlávia,_Fánnország_és Hollandia, melyek viszonylag nagy termelésnöfvekedést is értek el. Nagy _volt **

azonban ez az arány Norvégiában is, ahol az ipar termelése csak mérsékelten nti——

vekedett. Közepesnél nem alacsonyabb növekedési ütemet ért el viszonylag ala-í

osony beruházási aránnyal is Dánia és az, Egyesült Államok ipara. E jelenségek

" okainak feltárása további vizsgálatokat kíván, melyek az összefoglaló adatok mel—

—- lett olyan tényezőket is bevonnak az elemzésbe, mint az ipari beruházááokeágaw "

* - zati szerkezete, a kapacitások kihasználása, a késleltetett hatások stb.

, Azt állóeszköz—beruházások, mint ismeretes, két módon segíthetik a termelés:

növelését: új munkahelyek létrehozásával vagy azzal, hogy elősegítik a terme—

lékenység növelését a meglevő munkahelyeken. Annyit mindenesetre eddigi elemzeseinkből is leszűrhetünk, hogy a beruházások iparunkban 1950—1965 kö- zött elsősorban az előbbi célt és néhány erősen állóeszköz—igényes ágazat '(báll5fá*r * szet, kohászat, villamosenergia—termelés) fejlesztését szolgálták; a temel—ékehy—f ség növekedéséhez csak szerényebb mértékben járultak hozzá. Ebben az:* első—

időszakban nyilvánvalóan munkaerőhelyzetünk és -politikánk is közrejátszott;

mely inkább a foglalkoztatottság, semmint a termelékenység növelését tekintette elsődleges céljának. Végig nagy szerepe volt emellett annak, hogy gyakran ke.—

, rült sor nem kellő hatékonyságú beruházások megvalósítására is.

AZ IPAR ARÁNYA A NÉPGAZDASÁGBA—N

Az ipar arányát a népgazdaságban elsősorban két mutató: az iparban fog—'—

zlalkoztatott létszám és az ipari termelés aránya alapján vizsgálhatjuk. Az ipar,—4 ban foglalkoztatott létszám arányára vonatkozóan már idéztük a legfontosabb adatokat s láttuk, hogy Magyarországon viszonylag igen magas e mutató értéke.

Tegyük itt hozzá ehhez, hogy a fejlettebb országokhoz viszonyítva ez nagymérték- ben abból adódik, hogy nálunk viszonylag alacsonyabb a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatott létszám aránya. Helyenként az is szerepet játszik, hogy a foglal——

koztatottak aránya az össznépességben nálunk a legtöbb országnál magasabb; W

, Az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1964—ben nálunk

körülbelül azonos volt. Erre —— a mezőgazdasági népemég ilyen magas arányára J— a fejlettebb országok között alig találunk példát., Az itt Vizsgált, magasabb egy

lakosra jutó N.A.T.—val rendelkező országok közül mindössze a Szovjetunio,

Finnország és lrország tartozik ebbe a kategóriába. Az iparosodottság fokát ez az-

A MAGYAR IPAR . , b ' 1201

arányszám reálisabban jelzi s számos olyan országot is elénk sorol, melyek az iparban foglalkoztamttalk 1000 lakosra jutó száma alapján mögöttünk következ-

nek.

1960—ban a foglalkoztatott létszám a mezőgazdaság, az ipar H— építőipar) és a szolgáltatások ágazatai között a gazdasági fejlettség különböző fokát képviselő _

egyes kontinenseken így oszlott meg:12 '

Kontinens Százalék

Észak—Amerika ... 8—39—53

Európa ... 28—38—34

Ázsia ... 7 1—12—17

Afrika ... 77— 9—14

A. különbségek oly jellegzetesek, hogy a számbavétel (elsősonban a mezőgaz—

dasági népesség számbavételének) problémái elhanyagolhatónak tűnnek. Ha e

négy kontinenst úgy tekintjük, hogy a gazdasági növekedés különböző szaka—

szát képviselik, látható, hogy a mezőgazdasági népesség jelentős csökkenése, a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatott létszám jelentős növekedése megy végbe, mig az iparban foglalkoztatott lészám csak egy bizonyos határig növekszik.

Mindez mint ismeretes (lásd C. Clark, J. Fou'rastié munkáitw) a fogyasztás

struktúrájának alakul—ása mellett elsősorban az egyes ágazatokban végbemenő termelékenységnövekedés eltérő ütemének tulajdonítható.

Az 5. tábla a vizsgált országokra mutatja a foglalkoztatott létszám megoszlá- sát a népgazdaság három nagy szektbra szerint, az országokat az iparban H— épí—

tőiparban) foglalkoztatott létszám csökkenő sorrendjében sorolva fel. Magyar—

ország a rendező elv szerint középen, 14.4ként helyezkedik el, ugyanakkor a me- zőgazdaságban foglalkoztatottak nagyobb aránya 10 országban, a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak kisebb aránya ? országban figyelhető meg. A szol—

gáltató ágazatok magas aránya a tőkésországokban, mint ismeretes, a tőkés gazdálkodás sajátosságaival is összefügg (a reklám, a bankok,, biztosítók nagyobb szerepe stb.), de valószínű, hogy bizonyos határig még nálunk is a szolgáltató ágazatok arányának növekedése várható.

Az ipari termelés arányát a nemzeti jövedelemben, illetőleg a népgazdaság anyagmentes termelésében csak nemzeti árakon tudjuk vizsgálni, és így a kapott eredményeket nem kis mértékben a nemzeti árrendszerek sajátosságai is befo—

lyásolják. E tényezőnek különösen nagy szerepe lehet a szocialista országok (mind [egymás közötti, mind a tőkésországokkal való) összehasonlításnál. A szocialista országok csoportjában az ipar részesedése a nemzeti jövedelem létrehozásában

az érvényes nemzeti árakon 1964—ben a 6. tábla adatai szerint alakult.

A nemzeti jövedelem alapján kapott sorrend megegyezik azzal, amely az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma szerint adódik, egy kivétellel:

ott Bulgária megelőzi Romániát. Több országban viszont, így Magyarországon és a Szovjetunióban, kimutatták, hogy az érvényes árak az ipar hozzájárulását a

nemzeti jövedelemhez felnagyítva jelzik.14 Nálunk például az ágazati kapcsolati

mérlegek alapján számított ráfordításarányos és világpiaci árakon számítva egy—

? S. Baum: The World Labour Force and its Industrial Distribution 1950 ami 1960. Inter- national Labour Review, 1967. évi 1—2. sz.

43 Colin Clark: The Conditlons of Economic Progress. 8. kiad. London—New York. 1957. l 720 old.

Jean Fourastie': Le giand espolr du 209. siecle. Progres technigue — progres économigue w progres social. 4. kiad Paris, 1958. 249 old.

" Hasonló következtetésre jutottak ——- más szocialista országokra vonatkozóan is —— a .,Polish National Incomo and Product in 1954—1956" c. kötet szerzői is (T. D. Alton etc. New York—London, 1965.).

xmnte—gy 40—45 százalc'aáw teheiőfgz ipar részesedését-'a Szöv;

, k vanböző típusú ráfordításaráuxym—x':iixfzsxl—rztogú—f——'-élű-442'—BizázalÉkI-u'zt.i's ;

_ _

5. tábla—, ,

_ 'A' fggxalkozgamtp; létszám megas'zlása_wa három nagy szektor szerint, 134?—

-

l' A mezőgazda— Az iparban A szagát w , ,

Urszz'uz Hagban (és épípxűiparban) ágámmhban

foglalkoztatott-ak aránya (számlák)

chájc (1960.) ... ' ... _11 50 39 ,

, Egyesült Királyság (1951.) ... ... 5 49 , 46 '_

Német Szövetségi Köztársaság ... 11 49 - , 40, Német Demokratikus Köztársaság ... -. . . ., . 17 48 35 ,

Csehszlovákia...'...,.. 22 * 46 ,, [329

Belgium (1963.)— ... ,, . . , — 6 45 _ , 149 ?

Svédország (1960.) ... 14 45 * 41;

Hollandia (1960.) ... ;. . ... 11 42 47 ,

— Ausztria 0961.) ... 23 41 ' 36

Olaszország ... 25 ' 4! 36 — Franciaország (]962.) . . . ; ; ... _. . . , 20 38 , 452— _

Dánia- (1960.) ... . 18 37 45 **

Norvégia 0960.) ... 20 37 43 Magyarország ... ' ... 32 , 37 ; 31 Szovjetunió ... 33 35 * ' [_ 32 Spanyolország ... ' 35 35 30 '

Egyesült Államok ... ,. . . ; 7 34, 59

;Jápán ... ' 27 33 40

Finnország (1960) ...' ,, 36 32 32

Bulgária ... * ... ' ... 48 32 _ , 520 I.eugyelország ... : ... 45 ' 30 25

Portugália (1960) ... 42' 28 30

frarszág (DSL) ... 35 26 — 39 , Jugószlávia...4 ... 57 22 21*'

Románia ... 58 24 ' lis

*Görögországugm.)..., 54 19 27

Forrás: A szocialista országokra vonatkozóan A. Rajkigwícz: Industx'ialisation and strike—A _tural changes in employment in world socialist countries. International Labour Reviewyilssüx

évi :8. sz.; a többi országra vonatkozóan Yearbook of Labour Statistics, _ILO 1965. '

6. tábla Az ipar arányát jellemző mutatók a szocialista országokban, 1964 ' ';

! Az igan-részesedése ; Az iparlxarx _, '; a nemzeti jövedelem _ i'uglalkpztatotmk _

Ország ? létrehoszásában 3 1000 laikosra, jutó

§ (nengtx árakon, ) száma; (fö) _

! a szam-lék) ! ,

g ;

Csehszlovákia ...*. . ! (35 I "168 Német, Dumokratíkus Köztársaság . . . . ) 65 * _,162 Alagyzn'omsáy . ... 64 ? 7 54 Szovjetuníf') ... § 54 § ) 14

Lengyelország ... ; 51 ! 109

Románia ... ; 48 , 84 Bulgária ... ; 45 I 103

15 Lásd V. D. Belkín: Cenü edinogo umvnja i ékonomicseszkie izmerenija na ih osznove.

(Az egységes színvonalú árak és az ezek :xmpján végzett közgazdasági emmzések) Ék'onomizdan Moszkva, 1963. 259. old,

*A MAGYAR maa , 31263 :

!

" Az árarányok szerepe tehát további: vizsgálatot igényel, valószínű azonban, ki ' * , hogy maga a sorrend körülbelül helyes; Magyarország a; vizsgált szocialista ori—

szágok között e mutató szerint is a Csehszlovákia és a Német Demokratikus

Köztársaság utáni helyet foglalja el, * 4 ! — ' V '

Az ipari termelés arányáról az ENSZ—statisztikák a népgazdaság anyagmen—

tes termeléséhez viszonyítva, forgalmi adó nélküli nemzeti árakon közölnek ada- W tokat. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások itt figyelembe vett széles köre ne befolyásolja az ipar arányáról kapott adatokat, olyan közelítő mutatókat szami—

tottunk, melyek csak az anyagi termelés szféráját ölelik fel. E mutatók szerint . a vizsgált országok közül az ipar aránya Angliában és a Német Szövetségi Köz—

társaságban a legmagasabb (58 százalék) s a legalacsonyabb Görögországban

(29 százalék). A magyar iparra 40—45 százalékra becsült arány alapján az euró;

pai tőkésországok közül az alábbi országok következnek mögöttünk: Dánia, Norvégia, Finnország, lrország, Spanyolország, Görögország. E hat ország közül az első négyben az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem magasabb, mint nálunk,

de ezt jelentős részben nem ipari ágazatok biztosítják.16 Minthogy a szolgáltatá—*

sok aránya a fejlett országokban 'magasabb, az ipar aránya a NAT—ban —— ha ebbe az összes szolgáltatást beleértjük —— viszonylagosan jóval alacsonyabbnak

* mutatkozik.

Az ipari termelés aránya a nemzeti jövedelemben 1950—1965 között minde—

nütt növekedett, az iparban foglalkoztatottak aránya azonban nem, minthogy

az ipar termelésének növekedése számcis országban 80—90 százalékbane terme--

lékenység növekedésén alapult, ugyanakkor a szintén gyorsan fejlődő szolgál—

tató (ágazatokban a termelékenység növekedése lassúbb volt és kisebb szerepet.

' játszott. Magyarországon különösen gyors ütemben áramlott az iparba nagyszá—é mú, korábban a mezőgazdaságban vagy a háztartásokban foglalkoztatott munka—

erő s az ipari termelés növekedési üteme a nemzeti jövedelem növekedési üte—

niet lényegesen jobban haladta meg, mint a vizsgált országokban.17 Magyarorszá—

gon 1950—1965 között a nemzeti jövedelem (az új, korrigált indexek szerint) évi

5,4 százalékkal, az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedemhez 8,3 százalékkal nö-

vekedett. Európában egyetlen országban mutatkozott az ipar javára nagyobb kü—

' lönbség: 'a különleges helyzetben levő, az iparosítás útjára most lépő írország—

ban; Ugyanakkor a mezőgaZdaságunkban létrehozott nemzeti jövedelem még (evi fél százalékkal sem növekedett, A vimgált (és ilyen adatokat publikáló) or- szagok közül kedvezőtlenebb mutatót csak Csehszlovákia és Norvégia mezőgaz—

' ' _ daságában figyelhetünk meg: ezekben az országokban csökkent a mezőgazdaság anyagmentes terinelése, de e népgazdasági ág szerepe itt jóval kisebb, mint ná—

lunk.

_ Valamivel kedvezőbb a kép, ba mezőgazdaságunk bruttó termelését nézzük, ez évi 2,5_ százalékkal növekedett. Viszonylag alacsony azonban még ez az ütem is; nem egy országban, ahol az ipar hasonló gyorsan fejlődött, mint nálunk, je—

lentős volt a mezőgazdasági termelés növekedése is __(az anyagmentes termelés évi 4 százalék felett nőtt például a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária, — Görögország mezőgazdaságában). Gazdaságunk fejlődését tehát jellemzi, hogy az

ipari termelés gyors növekedése a mezőgazdasági termelés lassú fejlődése [mel-

_ ü Az egy foglalkoztatottra,_jutó termelés értéke az iparban szinte kivételglnélkül mindig , magasabb,kében₁₇ általában_{A nemzeti}mint jóvala többimagasabb,népgazdaságimint aágban,foglalkoztatottaz ipar arányalétszámban.ezért a nemzeti 'jölvedelemkérté-r—w' '*

jövedelem és az N. A. T. növekedési üteme közötti -—— egyébként ritkán szá—

mottevő —— különbségektől itt eltekintettünk. ' ;

ment vegbe; Az ipari termela' gyors vekedese eddig ne a mezőgazdaság lemaradását, s e e nemzeti Jovedee ' tős emelkedéshez vezetett, a jövö; illetően azonban mind a bele

*' md az export igényei a mezőgazdasági Weléa erőteljesebb növelését —, *

AZ IPAR ÉS A* KÚLKERESKEDELEM

_ A magyar népgazdaság és az ipar fejleszeaé'nek egyik fő problemam más orSzághoz hasonlóan —— a kulkeneskedelnu mérleg egyensúlyt—ax;

Ezért az ipari termelés és a külkereskedelmi forgalom színvonala, new k'

* ésszerkezete közötti összefüggések vizsgálata különösen fontos szállna 1950—1964 között külkereskedelmi forgalmunk átlagban mintegy én

;lékkal *—-—: ipari termelaünlmél kevéssel, nemzeti jövedelmünkgél , yobban —— növekedett Sokan úgy vélik, a külkereskedelmi forgalom e n ' dése különlegesen magas és túlzottan nagy ieladatokat állít gs'v ,

nemzetközi adatok azonban ezt mutatják, hogy a gazdasági növel; %:

különösen kis országokban —— velejárója a külkEreskedelmi forgalom gyors *utemu *

emelkedése. __

' A külkereskedelmi forgalmu az országok nagyobb reszeben 1950—ag még nem*

_ erte elgnomnális" szintjét s ez ezt követő évek gyors fejlődése részben és skil—

__ böző mértékben a korábbi évek stagnálását pótolta. Ezert az, osszehasonhta- sokat itt különösen nagy óvatossággal kell kezeku. Annyi azonban eztfigye- — lembe veve is megállapítható, hágy :; külkereskedelmi forgalom hasonló _sőts

*jmgyobb növekedése, különösen a nemzeti jövedelem (NMAT) vagy az ipari

**tennela növekedéséhez viszonyítva, számos országban megfigyelhető. A szocia

lista, országokm vonatkozóan a 7.1;áblábsnközölt adataket idézzük.

7" táma

A* külkeoeskedelmi fm'galom évi átlagos növekedese a szocialista orszagokban * az 1950—1964 közötti időszakban ,

— _lJugeszláviM ... e ... * l l

A külkereske- ígaaágnzfg Az ipari termelés átéltük

_ _ , delmi forgalom delmi forgalma

Ovszai! évi növekedése ***—"MégszázalékosÖMVBkendéséremm a magyar adat _

("mmm * külkereskedelmiforgalom— MWMÉÉÉÉÉÉP

növekedés _ — _ ,

Bulgária. ... 15 l,7 * l,2 Csehszlovákia ...' . . . ; . 9 I,?) l,l Lengyelox-sZág ... 9 l ,2 § O,7 ÉMá'gyararszág ... . . 11 2,0 *; LI

* Német Demokratikus Köztársaság . . , 14 1,9 1 l,3 Románia ... * * 12 l,? *, O,9

"Szovjetunió ... . . . . . ._ 12 1.3 § 1,1

1,2 l 0,9 ; —

!

' Az 1952—1964. közötti időszakra vonatkozó adatok

" A. forgalom rubelben, Jugoszlávia esetében dollárban kifejezett adatai alapján számítVa.

__ ; A vizsgált tőkésországok közül a külkereskedelmi forgalom novekedese 19 es 1964 között csak 3 országban volt nagyobb mint nálunk, éspedig Japánban

(16 srázalék). a Német Szövetségi Köztársaságban (13 százalék) és Olaszország-

)