ÉRTEKEZÉSEK
A
T Á R S A D A L M I T U D O M . K Ö R É B Ő L .
K I A D J A
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
H I L E B Í C Z E D I H K Ö T E T .
A I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
P E S T Y F R I G Y E S
O S Z T Á L Y T I T K Á K ,
BUDAPEST, 1888.
3 13S02
» «a
B u d a p e s t, 1888. Aa A th o n a e u m r . t á r s . k ö n y v n y o r a d .
T Á R T Á L 0 M.
n.
in.
ív.
Y .
VT.
V II.
V III.
IX .
X .
i . szám . A z eu róp ai m o n a r ch iá k ren d szeres tö r v é n y e ir ő l, te k in te tte l e zek n ek a lk o tm á n y -tö r té n e lm i e lő zm én y eire. S c h v a r c z G y u l a 1. ta g tó l.
» A z a tlie n e i á lla m és tá rsa d a lo m .jelen tősége az em b eri h a la d ásra n é z v e K le istlie n e stő l E p h ia lte s ig . S c h v a r c z G y u l a 1. ta g tó l.
» A k ö z é p o k ta tá s h a zá n k b a n (1 8 6 7 — 1886). L á n g L a j o s 1. ta g tó l.
» L u ciu s C ornelius S u lla a ró m a i a lk o tm á n y jo g tö r té n e lm é ben. S z é k fo g la ló értek ezés. S c h v a r c z G y u l a r.
ta g tó l.
» D a n te , m in t p o litik a i iró. D o m a n o v s z k y E n d r e 1.
ta g tó l.
» F e g y h á z i ta n u lm á n y o k . A rab m un k a. T ó t h L ő r i n c * r. ta g tó l.
» A jo g - és á lla m -b ö lc sé sz e t fela d a ta i. S z é k fo g la ló értek ezés.
P u l s z k v Á g o s t 1. ta g tó l.
» E g y é n i sz a b a d sá g és p a rla m en ta rizm u s A n g liá b a n . S zék fo g la ló értek ezés. C o n c h a G y ő z ő 1. ta g tó l.
» M agy a ro rszá g n ép m o z g a lm a 1 8 8 0 — 1885. L á n g L a j o s 1. ta g tó l.
» T u d om án y és tá rsa d a lo m . S c h v a r c z G y u l a r. ta g tó l.
ERTEKEZESEK
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő I -
Ki a d j a a Ma g y a r Tu d o m á n y o s Ak a d b m t a.
A II. O S Z T Á L Y R E N D E L E T E B O L
S Z E R K E S Z T I
PE ST Y F R IG Y E S
O S Z T Á L Y T I T K Á R
I X . K Ö T E T . V I II . SZÁ M .
EGYÉNI SZABADSÁG
É S
PARLAMENTARIZMUS
A N G L I Á B A N .
CONCHA GYÖZÓ
L . T A G T Ó L .
( S Z É K F O G L A L Ó É R T E K E Z É S . ;
(O lv a sta to tt a M. T. A k a d ém ia II . o sz tá ly á n a k 1887. nov. 7-iki ü lésén .)
~ f . *r* 20 fcr- f ~
BUDAPEST, 1888.
EGYÉNI SZABADSÁG
E S
PARLAMENTARIZMUS
A N G L I Á B A N .
CONCHA GYŐZŐ
L . T A O T O L r.
( S Z É K F O G L A L Ó E R T E K E Z E S.J
(O lv a sta to tt a M. T. A k a d ém ia II. o sz tá ly á n a k 18H7. nov. 7-iki ülésén).
BUDAPEST, 1888.
K i A D JA A M A G Y . T Ű I ) . A K A D É M I A .
B u d a p e s t, 1S88. A z A th e n a e m n r . t á r s . k r tn y v n y o m d á j
Az an gol alkotm ány évszázados tö rtén eti fejlődés gyü m ölcse lévén, az angol szuverenitás, a m ennyiben k orlátolva van s ez á lta l az a lattvalók szab ad ságát elism eri, az állam eszm ének darabonként ön tu d atra ju to tt, nem egyetem es, elvont t el fogásából folyó kinyom atát v iseli m agán.
A z an gol alattvaló szab ad sága, vagy - az ir o tt alk o t
m ányok n yelvezetét használva az an gol alapjogok is. ebből folyólag nem a jo g b ölcselet-terem tette ab szolú t jogok, és m eg
lehetős csek ély szám nak a jog b ö lcseleti alapon létrejö tt több i európai alkotm ányokéihoz viszonyítva.
A z alattvalók szab ad ságai az állam életnek egym ásu tán keletkező szü k ségleteib ől eredve, szorosan m egh atározott ter
jedelműek és tételes alakúak, m elyeknél az elv s annak m eg
v alósítási -módozatai egyszerre h atá ro zta tta k m eg, s a m int történ elm ileg bizonyos tételes form ában keletk eztek, épúgy fejlődésképesek, v á ltoztath atók , m ódosíthatók.
M ásfelől a józan felfogásb ól kiindulva, h ogy a szuverén h atalom k orlátozása ú gyis csak ön korlátozás, az an gol nem zet m egeléged ett a legszü k ségeseb b alap jogok kiem elésével s a több i lényeges jogokn ak m egh atározását a szuverén h a ta lomra bízta. Oly jogok at, m elyek, m int a íranczia em berjogok, elidegen íthetetleu ek és elévü lh etetlen ek lennének, az állam előtt léteztek volna, nem ism er el sem az angol alk otm án y, sem az angol jo g i elm élet. A franczia em berjogok az egyénből, az állam ellen vannak levezetve s az állam on k ívül, a fö lö tt állóknak gondolva. E gészen m áskép van ez az angoloknál. M ég Black- stone is, ki pedig a m últ század i jo g b ö lcselet h a tá sa alatt ír azt m ondja az angol szabad ságokról, hogy, bár egykorúak az angol állam m al, alá vannak vetve az in gad ozás és változás
nak. m ert m egállapításu k m égis csak emberi. A gon dolat,
M . T U D . A K A D . É J I T E K . A T Á B S A D . K Ö K . I X . K . 8 . S Z . 1 *
4 CJONCHA O Y Ö Z Ö .
h o g y vannak jogok, m elyek fele tte állanak az állam szuvereni
tásának . idegen az an gol jo g i eszm ekörben. A z angol csak a közü letben ism eri el az egyén alap jogait, m ivel azokat nem az egyénből, hanem a k özü letből s a nem zet közm eggyőződéséből szárm aztatja.
A z an gol alap jogok rendszere, a m int történ eti fejlődé
sében előttü n k áll, azon m eggyőződés k ifolyása látszik lenni, h ogy jogok és alapjogok között oly lén yeges k ülön bséget tenni, a m inőt a reflektiv jo g b ö lc selet s a nyom án in du lt alkotm á
nyok tettek , egészen hibás, m ert az alapjogok m ég oly pontos és m esszem enő k örü lírása m ellett is m arad elég tér a szuve
renitásnak, ha h elyes intézm ényekből kifejlő nem zeti szellem nem akadályozza, zsarnokivá len n i a közönséges jogoknak oktalan, az állam eszm ével ellen tétes rendezése á lt a l.1)
A z alap jogok elvont kijelentése tovább á igen sok alk ot
m ányos viszály m agvát rejti m a g á b a n ; A n g lia az ő tö rté
nelmi nyom atékú. tételes jelleg ű alap jogaival a viszályok ily ok át k ikerülte.
De a mi legfőbb, ezen alapjogok általáb an, külön felso
rolva nincsenek, hanem vagy az állam élet alattom b an értetődő vezérelveinek tek in tetn ek s csak m int a tudom ánynak a tör
vényekből levont k övetkeztetései fordulnak elő, vagy a m eny
nyiben tételesen form ulázva vannak, m egh atározott intézm é
nyek (b ü n tető jo g , b iró i szervezet, peres eljárás, börtönrend
szer, rendőri szervezet) részeik én t jelentkeznek. J ó l mondja S heldon A m os (Scien ce o f p o litics 175.1.), hogy az an gol az
') l ’a tter so n (C om m ent. on th e lib e r ty o f th e su b ject. I. k öt.
8 7 — 8H. 1.) a k ö zö n ség e s a n g o l észjárás tolm ácsa, m időn b izo n y o s főelvek ö sszeség én ek a lk o tm á n y o s jo g k é n t v a ló elk ü lö n ítése e lle n n y ila tk o z v a m ondja, h o g y ez »n agyon b iz o n y ta la n m e g k ü lö n b ö ztetés, m ert a szabad
ság nem csak e fő e lv e k e n , h a n em a jo g eg y éb részein ép ú g y n y u g szik . ■
»A z a lk o tm á n y o s j o g és eg y é b jo g k ö z t n in cs lé n y e g e s, h an em csak foko- z a ti k ü lö n b sé g .« U g y a n ily sz ellem b en sz ó l D ic e y (In trod . L e ct. on th e lavv o f th e Const. 220. 1.1 »N álu n k a sz e m é ly e s szabad ság nem valam i k ü lö n ö s k iv á ltsá g , h a n em az ország k özö n ség e s, a b íróságok k isz o lg á l
ta tta tö r v é n y e in e k fo ly o m á n y a . — C saku gyan az a n g o l írók n a g y része az a n g o l a lk o tm á n y jo g o t, a k ö zig a zg a tá si, a m agán, a b ü n te tő jo g g a l tá r
g y a lja , és p ed ig n em csak az a n g o l jo g tu d o m á n y te c h n ik a i fejletlen sé g é
n él fogva, liá n éin a sz u v e r e n itá s azon k on czep cziója m ia tt, m elyn ek k ife jtése a k ö v etk e ző k feladata.
EGYÉNI SZABADSÁG ÉS PARLAMENTARIZMUS ANGLIÁBAN. 5
ti elid egen íth etetlen jo g a it és k iv á ltsá g a it a 13 északam erikai gyarm at irott alk otm án yaiban fogja először rendszeresen m egírva olvash atn i, m elyekről azonban az ok iratokat (title deeds) A n g liá b a n csak az intézm ények ú tján h a llg a ta g k ife
jezve vagy levéltárak b an elszórva s elavult b író sá g i jeg y z ő könyvekben fogja találn i.
A z an gol M agna C harta, annak különböző m egerősítései a századok folyam ában, az I. K á r o ly id ejeb eli kérvény a nem zeti szabad ságok (P e titio n o f rig lits) tárgyáb an , a I I . K ároly k orabeli törvény az e lfo g a tá si jo g k örü lírására nézve, - V il
mos és M ária törvényei az alattvalók jo g a i és szabad ságairól (B ili o f rig lits) s a trónörökösödésről, valam in t ennek tovább i m ódozatairól ( A c t of settleu ien t) m ind az állam élet egyes konkrét sérelm eit orvosolva m ondanak ki bizonyos, e sérelm ek orvoslására szü k séges elveket s állíta n a k fel részletes sza
bályokat.
B lack ston en ak (Cóm m . 011 tlie law s o f E n glan d 4. edit, K err. I. köt. 100. 1.) felsorolása, h ogy az an g o l a lattvalók alap jogai három fő v a g y ős jo g ra vezethetők vissza, ú gym in t a szem élyes b iztosság, a szem élyes szab ad ság és a m agán tulajdon jogára, az akkori (1 7 6 5 .) franczia jo g b ö lc selet á lta lán osító irányának követéséből ered : B la ck sto n eM o n tesq u ieu ta n a it vette át s azokkal igyek ezett az an gol jo g töm kelegébe v ilá g o ssá g o t á ra szta n i. 1)
E z alapjogok, m elyeket an gol szárm azás jo g á n a k (birtli riglit o f th e people o f E n g la n d ) szoktak m ondani, angol fel
fogás szerint a közön séges j o g n evezete a la tt fenm aradt s az an gol-szász s m ás szokások ból alak u lt nem ir o tt jo g o n ala
pulnak, a későbbi törvényhozás csak ta n ú sá g o t tesz rólok, de nem terem ti.
E z a lá th a ta tla n , a szervezett állam h atalom á lta l h ite lesen föl nem jeg y zett, csak a k özm eggyőződésben, birói gya
korlatban. a régi jogászok : (Jlanvilla, B racton , F le ta , L ittle-
’) 1-. D e L o lm e, T h e C onstit. o f E n g la n d , ed it. 1821. 94. 1. »A z a ng ° l jo g tu d ó so k szerin t az e g y é n i szabad ság elő szö r a tu lajd on jo g á b ó l á ll, m e ly n é l fogva a szerencse a d o m á n y a it va g y sa já t szo rg a lm a g y ü m ö lc se it v a la k i é lv e z h e t i; m ásodszor a sz em é lj’es b iz to ssá g jo g á b ó l ; h arm adszor a h e ly v á lto z ta tá si szabad ságb ól.
6 CONCHA GYŐZŐ.
tón jogkönyveiben Y erbőczy m ódjára tovább élő k özönséges jo g (Com m on la w )a z , m elyen az an gol nép alapjogai n yu gsza
nak. m i egy újabb lén yeges k ü lön b séget alk ot az európai alkotm ányok alap jogaihoz v isz o n y ítv a .1)
E z az angol k özön séges jog, m elynek eredete, lord H a lé szerint, ép oly k ik u ta tlia ta tla n , m int a N ílu sé, és a mely B entham szerint épen m erő k öltem ény s a m elyről, m int lé te zőről szólani, csalásn ál nem egyéb, egy ga zd a sá g ila g kevéssé fejlett, de szabad társad alom joga, s m int ilyen, jelességei daczára nem eg y irányban kegyetlen, a történelem folyam á
ban különböző intézm ények általi fen tartás és b iztosításra, mi több, a társad alom fejlődésével, szerkezetének b onyolultával á ta la k ítá s vagy válto zta tá sra is szorul. E zen a közönséges jogon alap u lt a rab szolgaság, a m atrózpréselés, a hadi ten ge
részet legén ységén ek m ondhatni kötéllel fogása. A közönsé
ges jo g zárta ki az egyh ázb ól k ik ö zö sítették ét a p olgári közös
ségb ől is, ez nem engedte, h ogy a vád lott m aga m ellé védőt vegyen a b űn vádi végtárgyaláson .
A z egyszerű szerkezetű társad alm ak egyoldalról nézve- több szab ad ságot engednek tagjaiknak, m int az előhaladot- tak, azért utób biak b an term észetes a vágy az elsőknek akár történ elm i hagyom ány útján fen tartott, akár utóp isztik us
r
szab ad sága után. Így az an gol történ etet ném elyek a parla
m ent harczának nevezik a közön séges jo g ellen, s a p arla
m en ti törvényh ozást, a m ennyiben e rég i jo g o t h a tályától m eg
fosztja : bitorlásn ak : az angol közönséges jo g u gyanis a nép közvetetten jo g szo k á sa ib ó l eredetinek, m íg a parlam ent csak a nép átru h á zo tt h atalm át gyakorlónak tek intetik . P e d ig a k özön séges jo g nem egy tételén ek m egszün tetése, p. o. a fen- nebb em lítetteknek, vagy annak, liogy a király és tan ácsosai h atározott ok m egjelölése nélk ül fogath atn ak el, ha az okok felfedezése á lta l k orm ánytitkoknak k ellene n yilván osságra ju tn i, nem volt rosszab bítás, hanem javítás.
A z an gol alapjogoknak a közönséges jo g r a visszaveze
tése á ltal gondolták azokat a m indenható parlam ent ellen is m egvédelm ezhetni, s forrásuk á lta l azt kifejezni, hogy A n g lia
’) L. A u stin L ect. on .juris pr. 2. k ö t. 5 5 0 — 567. P aterson , L ib erty p f th e su b ject I. k. 1 3 0 — 139. 1.)
EGYÉNI SZABADSÁG ÉS PARLAMENTARIZMUS ANGLIABAN. 7
nem akarja m agát egyedü l az em beri ész m esterkedésére bízni, hanem az élet önként h a tó tényezőinek h atalm ára tá m aszkodik.
A zo n eszm ekörben, m ely az an gol alap jogok at a közön
ség es jo g ra vezeti vissza, végső lán czszem k én t látju k a té te lt felállítva, hogy vannak a közön séges jo g n a k bizonyos, a M agn a ch artáb an, az an gol ala ttv a ló k jo g a it és sz ab ad ságait m eghatározó 1688-i, valam int a H a b ea s C orpus törvényben egyenesen feljegyzett, és m ás fel nem jegyzett, de nem kevésbb é fontos szabályai, m elyeket a parlam ent sem sérth et m eg. A z an gol szab ad ság jellem ző tu lajd on sága, m ondja B lack ston e (Com m ent. I. 51. 1. ), h ogy a k özön séges jo g szo k á so n alapúi, m ely szokás b izon yságot tesz arról, h ogy az a nép ön kéntes hozzájárulásával keletk ezett, következésképen azt a h atalm át a n ép től nyert parlam entnek szen tü l és sértetlen ü l m eg kell tartan ia. Sir E d w ard Coke, A n g lia n agy tek in télyű jo g á sza és I. J a k a b király á llh a ta to s lelkű lord főbírája pedig akként h atározta m eg a közön séges jo g erejét, h ogy a z: »k o rlátját képezi a parlam en ti végzem ényeknek s sem m issé teszi azokat, ha az álta lá n o s jogelvek és az ész ellen vétenek.
A zon ban az an gol k özön séges jogn ak az írott, a k irály és p arlam en t-terem tette jo g (s ta tu te law ) fölötti e fölénye, ám bár azt a b író sá g i gyak orlat is több ízben érvén yesíten i ip ark odott, sem m iképen sem egyezteth ető össze a m ásik alk ot
m ányos dogm ával, hogy a szuverén h atalom , t. i. a k irály a parlam entben m indent teh et, csak a leányb ól nem csin ál
hat fiút.
A z angol szuverén hatalom m in d en h atóságán ak d og
m ája, a m int a közön séges jo g első b b sé g ét a parlam en ti jo g fölött m egsem m isíti, épúgy kizárja, h ogy eu róp ai értelem ben vett alapjogokról szóljunk, m elyek a törvényhozó hatalom rendelkezése fölött állnak, annak föltétien k orlátait alkotják.
E z ellen tét csak az állam term észetéről alk o to tt angol íeltogás á ltal oldható m eg.
A z állam az angol elő tt nem erőm ű, m elynek m űködése a szorosan kim ért részeknek m esterséges egyb eillesztésén s
■') L. C os. S taatseinrich t. E n g la n tls. 7. 1.
8 CONCH A G Y Ö Z Ö
kívülről való iráuyzásáu alapszik, nem is pusztán egyéni czé- lok m egvalósításán ak eszköze, hanem term észetes szervezet, m ely önerővel felruházva s nem csak külső jo g i m egh atározá
sok á ltal összetartva, osztja ki a szük séglethez k ép est szervei m unkáját, czélját illető leg p ed ig az egyének ja v a fölött álló m agasai)!) eszm ének va ló sá g a »tá rsa sá g Bürke szerint m inden ügyben, tá rsa sá g m inden m űvészetben, tá rsa sá g m inden erényben és m inden tökélyben.« A z an gol állam évez
redes élete folyam án létreh ozott intézm ényeiben, legnagyob b Íróiban ilyennek tűnik fel.
A szuverén hatalom k o rlátlan sága ép oly feltétlen kö
vetelm ény, m int az állam tagjain ak , a szuverén h atalom a la tt
valóinak sértetlen sége, bizonyos jogaik szen tsége a szuverén
nel szem ben i s ; az angol szabad ság az állam erejével, az egyéni jo g o k a köznek széleskörű hatalm ával járn ak együ tt.
A k irály, a parlam ent hatalm án ak és az alattvalók jogának egyenlő érték esség e egy forrásból, a köz eszm éjéből eredése, régi angol jogelv, m elyet bírói döntvények erősítettek meg.
»A korona jo g a i s az ala ttv a ló szab ad ságai a közönséges jo g ugyanazon alapján állan ak . . . m ondá Sir M ich ael F orster, P low den pedig arra m u tatott rá, h ogy »a közönséges jog, m ely oly sok k iv á ltsá g o t ad a királynak, nem tűri, h ogy ez m ásokéit sértse.* S őt L ord M ansfield egv m atróz préselési perben m ég tovább m ent. régi alkotm ányos elvnek jelentve ki Ítéletében, hogy a m agánsérelm esnek el kell h allgatn ia, ha m áskülönben a köz vallana kárt.
E zen , ily á lta lán osságáb an már elég g é a g g a sztó elv tú l
zott alk alm azását m utatja a sok százados gyakorlat, m ely szerint az an gol állam nem szavatol a h ivatalnokai-okozta károkért, s csak újabban k ivételképen ism ertetett el a birói letétek ért az állam szavatossága.
A z emberi élet két alaptényezője, a köz s az egyén, ha elkülönítve szem léltetik s nem mint egy erőnek nyilvánulása, k iegyen líth etetlen összeü tk özést von m aga u t á n ; a hol ellen ben, m in t A n g liá b a n , az állam h atalm a s az egyének jogai egy törzsnek közös h a jtá sa i s az egyéni szab ad ság éj) úgy az á llam tól eredőnek, az állam eszm e á lta l közvetettnek tek inte
tik. m int az állam hatalom k orlátlan sága, fölénye, o tt ugyan a
EGYÉNI SZABADSÁG ÉS PARLAMENTARIZMUS ANGI,IÁBAN. 9
visszaélések k izárva nem lesznek, a m int A n g liá b a n sem vol
tak, de az erk ölcsi alap, a le h e tő sé g m eglesz e k orlátlan h a ta l
mat az egyéni szabad ságnak kedvező m ódon g y a k o r o ln i: m íg.
a hol az állam h atalom szuverenitásával az egyén szu veren itása á llítta tik szem be, az állam csak m int az egyénre n élk ülözh e
tetlen rossz fo g a d ta tik el s form ai k ülső korlátokb an vagy a nép ellen á llá si jogáb an k eresik a szuverén h atalom k orlátozá
sát, o tt eleve m eg van rontva az állam élet békéje, nyugalm a.
S csaku gyan az angol alap jogok nem k ép eznek form ai k orlátot a szuverén h atalom ra nézve, hisz azok n agy része, a szuverén hatalom k ijelentéseib en , írott törvényekb en fo g la l
tatn ak : a mi pedig a közön séges jo g fölén yét illeti, az bár nem föltétlen ül, m egáll a parlam ent m in d en h atóságával szem ben is. a régiségéb en rejlő tek in télyn él, azon erőn él fogva, m ely a nép szok ásait a legzsarnok ib b egyediír előtt is k én yte
len-kelletlen tisz te ltté teszi.
A közön séges jo g az an gol állam életben az erkölcsi tör
vény jelleg ét ö lti m agára, m elynek a v á lto zo tt viszonyok kö
zötti m inő értelm e, m inő alk alm azása, a szuverén hatalom lelk iism ereti ügye.
A szuverén hatalom az állam ban a közélet legfőbb kér
d éseire nézve, épúgy nem h elyesen v etteth e tik k izárólag alája a külső jo g i korlátoknak, a m int az egyes em bert is végczél- ja i tek in tetéb en , nem a k én yszerítő törvény, hanem a le lk iis
m eret vezeti, azon oknál fogva, m ert az állam , m int a népnek szem élyiséggé m agasú lt alak ja erkölcsi belső törvényekre u talt, azaz szabad kell, h ogy legyen.
A szoros összefü ggés, m elyet az an gol szuverén hatalom érdekei s az a lattvalók egyéni jo g a i között fen nállónak m on
dottunk, egyrészt b izon yításra szőrűi, m ásrészt m agyarázatot igényel benne az, m iért nem volt ez ö ssz efü g g é s az egyéni szabad ságra h átrán yos ?
T ú lon tú l m a g y a rá z ta to tt az újabb időben az állam szer
vezeti oldaláról az állam h atalom gyak orlására nézve ez ö ssze
függés ; k im u tattatott, h ogy a k ötelességre, m elyből az önkor
m ányzat lényegileg áll, van fek tetve, illető leg volt fek tetve ez id eig az egyének p olitik ai jo g a , részvétele az állam h atalom ban ; hogy az egyének p o litik a i jo g a i, különösen az önkor
1 0 CO N f 'H A GYÖ ZÖ ,
m ányzatiak, m inth ogy gyak orlásu k k özk ötelesség s az egyes részéről csak az állam akarata, a törvény értelm ében történ hetik, az állam h atalom erősb ödését tartalm azzák.
R á leh etn e m u tatn i arra a sok at m ondó körülm ényre, hogy E u róp a legrégibb szabad nem zete, egyes ta g já t nem az uralom ban részvéte oldaláról polgárnak, hanem a szuverén uralom alá ren d eltsége szem pontjából alattvalón ak nevezi, föl leh etn e em líteni, hogy az esk ü d tszék i intézm ény, a törvény alk alm azásán ak a polgárok kezébe tétele, az egyes esküdt egyéni vélem ényének elnyom ásával kényszeríti az eskü dtszék ta g ja it, hogy bárm iképen egyh an gú m egállapod ásra jussan ak .
H osszasab b an fogunk utóbb foglalk ozn i az eth ik u s elvek
kel. m elyek a fő á lla m sz er v ek : király, parlam ent, korm ány viszonyát, ön állóságu k jo g i k örü lírása m ellett, a parlam enta
rizm usnak belső érdem esű ltségen nyugvó s az egész állam test összhan gjáb ól kiinduló szabályaitól teszik függővé s íg y a részeknek s az egésznek k ölcsön ös össz efü g g é sét bizonyítják.
Itt azonban az állam nak nem szervezeti, hanem czélm egvaló- sító term észetét vizsgálva, azt találjuk, h ogy fen náll ez össze
fü ggés az állam s az alattvaló felad ata czéljai oldaláról is. A z an gol állam ugyan az egyéni élet szab ad ságát a lehető legszé
lesebb körben fentartja, de csak addig, a m ig g a zd asági érdekekről, külső, erkölcsileg k özvetetlenül közöm bös tényekről van szó, m elyek szabadra h agyása m utatkozott ed d igelé az állam czéljával is legm egegyezőbbnek, m ihelyest azonban az egyén átlép i a szuverén h atalom -vonta h atárt, bün tető karja teljes sú lyát érzi azonnal.
A z angol egyéni szab ad ság visszája a legkem ényebb, k egyetlenebb b ün tetőjog s széles hatalom körrel felruházott, bár n agy felelő sség g el is terh elt rendőrség, ipar- és forgalom szabadság, de az adós bebörtönzése, ha nem tizet, bár a h ite
lezők az 1869. törvények óta ném ileg korlátozvák is annak alkalm aztatásában. A nem zet ad óm egszavazási jogával pár
huzam osan haladnak a kem ény törvények az adó b eh ajtására nézve, m elyek szerint 1 8 55-ig az állam i adóhátralékok at azon község lakóinak k ellett m egfizetni, a m elyben felm erültek s m elyek m áig ism erik rosszak aratú adóhátralékosok bezárását.
A szellem i, az erkölcsi téren az állam nem közöm bös az
EGYÉNI SZABADSÁG É s PARLAMENTARIZMUS ANGIJÁBAN. I 1
egyének viselkedése, gondolkodásm ódja iránt, azt saját eszm é
jéhez idom ítani, illető leg a m ennyiben az előbb i ezzel egyez, em elni iparkodik. S őt a szorosan g a zd a sá g i téren is az állam kereskedelm i politikájában, k özgazd asági intézm ényeiben, a nem zetközi viszonyokban, nem u gyan k isszerű, de an n ál m esz- szebbható rendszabályokkal m utatja ki az állam s az egyesek felad atai közt az ö sszefü g g ést. - Cromwell hajózási aktája, m elyet a ga zd a sá g i szab ad ság a p o s to la : S m ith A d á m elveivel ellen tétben a legbölcsebb rendszabálynak nevezett s m ely csak 1850-ben sz ü n te ttete tt meg. a T u dorok és S tu a rto k idejebeli ipari, gyári és gyarm ati rendszabályok, a különböző védvá- mok nevelték nagyra az angol k özgazd aságot, m ely ma m ár n agykorúvá válva, az állam tól k evésbb é vár értelm i tám o g a tá st, hanem csak fegyveres védelm et, m elyet azonban egy állam sem nyújt, néha a nem zetközi jo g és tisz te ssé g m ellőzésével is,
m int a ch in ai opium -háborúban p olgárai élete, vagyon a és k özgazd asági érdekeinek h ath atósab b an , m int az egyéni szab ad ság hazája, A n g lia .
E g y é b irá n t a tisztá n ga zd a sá g i téren is az an gol törvény
hozás nézőpontja soha sin cs a m erő individualizm us eszm e
köréből véve, ugyanaz az an gol jog, m elv a k isa já títá st az egyéni tulajdon szen tsége irán ti tiszteletb ő l csak 1845 óta s m eglehetős k orlátolt m érvben ism eri, a m agánosn ak az állam , a fiskus ellen nem ad tu lajd on i k eresetet s a végren d eleti szab ad ság nem az egyén, hanem a család in tézm ényének tett hódolás, m ely épen az egyéni szab ad ság alapján, az em beri egyenjogú ságon ejti a legnagyob b csorb át, m egengedve, h ogy az atya a család fen ta rtá sa érdekében gyerm ek eit egyenlő osztályrészök től m eg fo szth a ssa s vagyon át azok egyikére h agyh assa. A család képzelt vagy való érdeke ta r ta tó fenn oly soká (az 1870, 1874, 1881, 1 883-i törvényekig, illetőleg a kanczellári bíróság régibb, m in tegy száz éves g y a k o rla tá ig ) az egyén iség teljes m egvetésével a nőben, ennek vagyoni teljes ö n á lló tla n sá g á t; sőt ma is fennáll az elv, h ogy a nő, a ki férje jelenlétéb en és b eleegyezésével b ű n te ttet k övet el. a gyilk os
sá g o t kivéve, nem b ün teth ető, m ert a törvény előtt csak férje ak aratából cselekvőnek tekintetik.
K ön n yű kim utatni, hogy a végrendelkezési szab ad ság
1 2 OONCHA GYÖZÖ.
nak individu alisztiku s jelleg e csak lá tsza t, valódi oka a föld
birtoknak az uralkodó osztályok kezében m egtartása vagyis az individualizm usnak egy nagyobb egész, az A n g liá t több századon át korm ányzó társad alm i osztályok érdekében sza
badra eresztése.
A b íróságok n ak m agánjogi perekben szertelen, a felek rend elkezését h elyettesítő, m ellőző hatalm a v a n ; íg y k iter
je sz th eti íté le té t eg y pernek nem felebb ezett részeire, bevonhat abba harm adik szem élyeket, úgy, hogy az an gol jo g egy alapos franczia ism erője érth etetlen n ek m ondja az angol b íróság ha
talm át az egyesek m agánjogai f ö lö t t .')
A z egyéni jó és egyéni ezélok érdekközössége a közjóval sehol annyira nem tu d ott a köztudatba beh atoln i, m int A n g liá b a n , azon h a tá s következtében, m elyet a nem zeti gon d olkod ásra és érzületre az an gol hűbéri rendszer gyakorolt.
E rendszer, m ely tud valevőleg a k özk ötelességek s a m agánjogok legszorosabb kapcsolatára alapítva, a társad al
m at. annak egyes ta g ja it a köz- és a m agánjogok tekintetében m in t egy láncz szem eit foglalja össze, hosszas, a X V I I . szá
zad ig terjedő fen n állása á ltal A n g liá b a n igen alkalm as volt az állam nak s az egyének egyéni érdekeiből alakuló társad a
lom nak összefoglalására, az állam hatalom s az egyének jo g a i k özt m á su tt tám ad t ellen tét kikerülésére.
A hűbérrendszerben az egyénnek jutó közhatalom s annak m agánjoga közt a legszorosb k apcsolat levéli, a köznek és a m agán-életnek elszak ítása lehetetlen, a m íg a rendszer alapelve a részletekben fen tartatik . elfajúlása m egakadá- lyoztatik.
E lfa ju lá sá t m egakadályozta A n g liá b a n a k irályság ereje, m ely a m agánjogok érin tetlen fen tartása m ellett, azoknak a közjogok rovására való fejlődését m egakadályozni tudta.
A n g lia oly sarkalatos intézm ényei, m int a főrendiház, az egyház, az egyetem ek, a földbirtok jo g a ezen rendszer élő m aradványai, s bárm i legyen jövőjük, eddigelé a köz- és m agán
érdekek élő egyb ek ap csolására szolgáltak.
') L. G lasson. H ist. du d roit e t des in stitu tio n s de T A ugleterre V I. k. 744. 1.
EGYÉNI SZABADSÁG ÉS PARLAMENTARIZMUS ANGLIÁBAN. 1 '■'>
D e legink áb b m utatkozik a szu veren itás és az egyének czéljai k özött a szoros ö sszefü g g és szellem i téren.
A z an gol állam ed d igi fen nállásában nem az egyének n ézeteinek ö sszetétele, nem eg y én i czélok m egvalósításán ak k ü lső eszközeként jelentkezik, m agasabb eszm e valósu l meg benne, m elynek az egyesek szolgálnak, m elyből erejüket m erí
tik. m elyben tám aszuk at találják.
M edd ig fog e viszony fen nállani, nem fog-e A n g lia is a jövőben m ás jelleg et felvenni, nem tartozik ez értek ezés fel
ad atai közé, m ely A n g lia jelen leg i alk otm án yával foglalkozik.
A n g lia egész belső valója n agy forrongásb an van a m ost folyó időben, m elyet azonban k iinduló p on tú i venni fennálló alkotm ánya jellem zésén él nem lehet.
A z an gol állam a legszorosb viszonyb an á ll a vallá ssa l, féltékenyen őrzi a közerkölcsöt s eg yetem ei á lta l m űveli a tu d o mányt, A vallás és ta n sza b a d sá g nem ta lá lh a tó a lap jogai közt.
A n g liá n a k állam vallása van, k ülön ösen a reform áczió óta, de az elő tt is a v a llás és egyház, m int a p olgári közület- nek szerves k iegészítő része tek in tetett. A nagy m egalázásra, m ely az országot földn élkü li J á n o s a la tt a pápa részéről érte, kinek a király országát áta d ta , h ogy hűb érként visszavegye, A n g lia szám os törvénynyel felel, m elyek m ind a nem zeti érde
kekkel m egegyező á llá st törekszenek adni az egyháznak.
A z újabbkori angol szab ad ság ír o tt okm ánya, a B ili o f right.s, a m ely sorában a nem zet jo g a it, ugyanab ban em líti a p rotestán s vallást. Főczéljának m ondja a p ro testá n s vallás m egszilárd ítását, a nem zetnek a p áp aság s az ab szolú t h a ta lom tól való m egm entését. *)
A z 1 6 88-i forradalom vallásos je lle g é t legk étségtelen eb b m ódon az a h atás bizon yítja, m elyet Irland ra g y a k o r o lt; m íg A n g liá ra nézve a teljes alkotm ányos szab ad ság kora kezdődik
J) W h ereas th e la té k in g . Jam es . . . did en d eavou r to su b v ert and ex tirp a te th e P ro testa n t r e lig io n and th e la w s and lib e r tie s o f th is k in gdom . . . T h e p rince O range w h o m i t h as p leased A lm ig h ty God to m ake th e gloriou s in str u m e n t o f d e liv e r in g th ís k in g d o m from P o p e ry and arbitrary pow er . . . in order to su ch an e sta b lislim e n t, as th a t th e ir r e lig io n la w s and lib ertie s m ig h t n ő t a g a in be in d a n g er o f b ein g sub- verted . . .
1 4 C.ONOTIA GYŐZŐ.
vele, ad dig a kath olik us Irlan d b an a szolgaság, az elnyom ás p áratlan rendszerét h o n osította m e g ; az an gol törvény annyira m ent, liogy »afféle em berek létezését, a kik ir róm ai katho- likusok lennének* egyátalán nem ism erte.
A z an gol alkotm ány újabbkori alak u lása s m egerősödé
sekor nyert vallásos je lle g é t nem vesztette el azon törvények á ltal, m elyek a jelen század folyam ában a nem an glik án val
lási! an gol alattvalók n ak em beri és állam p olgári jo g a it elism er
ték ; e törvények felszab ad ítottak egyeseket, de a b ritt állam m aradt a mi volt, a legh atározottab b vallási színezetű közii- let, m ely A n gliáb an az an glik án püspöki, Skócziában a p resbyteri egyh ázat tartja p olgári szabad sága védbástyájának.
A z an gol alkotm ányban mind ezek szerint ism eretlen a szuverenitásn ak oly k ülső korlátozása, a m inőt a szárazföld újabbkori alkotm ányai m utatn ak s a m inőt a m agyar alk ot
m ány sem ism er, ha csak nem ak arn ék a nem zetközi szerző
dések á lta l a p rotestán sok n ak b izto síto tt szabad vallásgya
k orlatb an továbbra is nem a m agyar jo g követelm ényeit, hanem a m agyar jognak , illetve törvényhozásnak a nem zet
közi jo g által való k ü lső k orlátozását látni. A z angol szuve
rén h atalom ról h an goztatott k orlátlan ság, m elynél fogva az m indent teh et, a form ai jo g szem pontjából igaz, s az angol szuverenitás ez alap jellegére nézve egészen h asonlít a m agyar
hoz, s ez alapjellegben csaku gyan m eg van a rok on ság a kettő között, m elyet azonban a közös alapon felép ített többi állam i intézm ények majd egészen elm osnak.
í g y az an gol törvényhozó hatalom k orlátlan sága fenn
áll azon n ém ileg szerződéses jelleg ű viszonyokban is, m elyek á lta l Skócziának, Irland nak bizonyos alapjogok b iztosíttattak . A törvényhozás a sk ót és ír uniónak feloldó feltételek én t oda á llíto tt nem egy h atározm ányát később m eg változtatta a nélkül, hogy ezen tényei alk otm ánysértésnek tek in tettek volna : m ert az an gol felfogás szerint »állam , ahhoz való h atalom nél
kül, hogy törvényei bárm ely részét m egváltoztath assa, le g nagyobb p olitik ai k ép telen ség.« (B lack ston e id m. I. k. 72. 1.) D e a form ai jo g i k orlátlan ság daczára a szuverén h ata
lom A n g liá b a n is korlátolt a nem zet erkölcsi és jo g i m eggyő
ződése s z e r in t; a k özön séges jog, a keresztény vallás s az
teOYftNI SZARAJ>SÁ(5 ÉS PARLAMENtARIZMUS ANGIJÁBAN.
állam nak, az egyénnek a történ elem folyam ában a p arlam en t s az azon kívül ható társad alom á lta l ön tu d atra hozott eszm éje képezik annak b első k o rlátait, illető leg alk otják cselekvésének vezérelveit.
V á lto zta tn i a közön séges jogon, vagy épen eltérn i az an gol szab ad ság ír o tt okm ányában fo g la lt elvek től csak a végső esetben fog a p arlam en t; valam int, h ogy forradalm i jelleg ű ténynek tek in tetn ék , ha a parlam ent a sk ót és az an glik án eg yh ázat bolygatva, azon lén y eg es v á lto z ta tá st tenne.
A legjelesebb an gol jo g á szo k a k eresztén y vallást az an gol közönséges jo g részének, s m int ilyet, a törvényhozó h ata- • lom k orlátján ak tekintik, sőt Coke szerint a k eresztén y v allás
sal ellenkező törvény é r v é n y te le n .1)
M indezen k orlátozások azonban, m elyek á lta l az a la tt
valók szab ad sága b izto sítta tn ék , u. m. a k özön séges jo g , a k eresztény vallás, az an gol szab ad ság ír o tt ok m án yai csak is erkölcsi nyom atékkai b írn ak s a király parlam entjével az alkotm ány elvei szerint bárm ikor tú llép h et e k orlátokon , fel
fü g g e szth e ti, m ódosíth atja, m egváltoztath atja ez alapjogokat.
A z eu róp ai szárazföld népeinek, papíron form ailag sok kal inkább b izto sítv á k alap jogai, m int a b ritt sziget-lakók nak , m ert az elsők alkotm ányai e jo g o k a t a törvényhozó h atalom köréből vagy egészen kiveszik, vagy pedig m ód osításu k at, válto zta tá su k a t, különös, nehéz form aságokh oz k ö t ik : a britt alkotm ány ellenben ezeket is a szuverenitás rendes szervének, a királynak és a parlam entnek b elá tá sá ra bízza, s nem fél.
hogy ezek h atalm u k at a nem zet ír o tt és nem ír o tt szabad sága ellen fordítsák.
A mint az egyén átaláb an oda van d obva az an gol szuverenitás form ailag k orlátlan hatalm ának, azonképen abban, a m it az állam jo g i és egyéb in tézm én yei á lta l lé tr e
hozott, azt találjuk, h ogy az egyéni szab ad ság m ellett m inde
nütt a k özhatalom erős keze hat, hogy az egyéni életre b ízott feladatok m ellett a k özh atalom az em beri feladatoknak, m ásutt.
*) L. P a tterso n C om m ent. 011 th e lib e r ty o f th e subject. I. li. 111. 1.
— Odgers sz erin t (L ib el and S lan der 3 9 7 — 400. 1.) u g y a n eb b ől csak az k ö v etk e zik , h o g y a k eresztén y ség n ek m ég tisztesség es, bon a fide m e g tá m adása is b ű n té n y t képez, s a g o n o sz szánd ék szü k ségk ép v é le lm e z te tik .
Ifi O O N C 'H A G Y Ő Z Ő .
egyén ileg in té ze tt részét is felöleli. A z angol sajtó-szab ad ság s az állam vallás, a szabad ip ar s a szegények állam i eltartása, a haderő toborzása és a m atróz-préselés, az állam igazgatás b eavatkozásán kívül álló orvosi és gyógyszerészi ügy s a k én y
szeroltás, az állam hatalom nak egészben véve m egtorló, represz- sziv iránya s az egyes úgynevezett, nem jó h írű em berektől, b ék esség es jó m agaviselet, vagy tanú któl bizonyos tá rgyalási napon való m egjelenés irán t m egk övetelh ető b iztosíték -n yú j
tás, i) ellenkező esetb en bezárás, vagy az adós előzetes bebör
tönzése, ha a h itelező eskü alatt állítja, hogy az előbbi A n g liá t elhagyn i készül s b iztosíték ot nem nyújt, hogy tarto
zását annak idejében le fogja r ó n i: - lá tszó la g ellen tétesen állan ak egym ás m ellett, tén y leg azonban azt m utatják, hogy az an gol szellem az egyéni szab ad ságot csak a k öziilet eszm é
nyeinek h atárai között b írta s ak arta m egvalósítan i, és hogy az állam , a k öziilet elő tte nem egyéni czélok könnyebb m eg
valósítására szolgáló m űvezet, m elynek m ozgatója az egyén a m aga külön érdekeivel, ellen kezőleg azon m agasab b eszm ény valósága, m ely az egyén től tiszte letet, enged elm ességet, áldo
zatok at kíván, de m ely eg yetem ességén él fogva az egyéni szab ad ságot is szüli.
A z an gol egyéni szabad ság v ilá g ért sem jele n ti a köznek v isszaszorítását s az egyén m agára h agyását. A z angol szuverén hatalom kem ényen nehezedik az egyénre is, s ez nem általáb an, hanem szorosan m egh atározott körében élvezheti irigyelt szabad ságát.
A z an gol nem zet n agysága nem az ellen tétek m egsem m i
sítésén, hanem helyes összefoglalásán n y u g sz ik ; a m int kal- m árkodó vállalkozási szellem e, ipari alkotása, vakmerő újjí- tá sa i karonfogva járn ak ódon szokásaival, ügyvédkedő form a
lizm usával, a m int p rotestán s vallása püspöki hierarchiájára, családi életének b en sősége szigorú atyai és férji h atalom ra tám aszkodik, azonképen m eg tu d ta találn i a p ontokat, hol az egyéni szabad ság a közhatalom érdekévé válik s az erős állam az eg y én iség érvén yesűlh etésén ek előfeltétele.
:) E v e n k in t 13000 ily jövű jó m a g a v ise le t irá n ti b izto síték k ü vetel- tik s 3000 e g y é n k erü l fogságb a a m ia tt, h o g y a z t adni nem tudja. G neist
Kft VÉNT SZAllAliSÁr. ÉN T' AI? T, A M É N T A ] 117. M US ANGIJÁBAN. 1 7
A m int az em beri czélokat illető leg az in d ividu alizm u sn ak csak a k ollek tivizm u s m agasabb k ívánalm ai á lta l k orlátolt érvé
n yesü lését talá lju k az an gol alkotm ányban, a /ön k ép en hozza a parlam en tarizm u snak a k öziilet eg észéb ő l k iin du ló etliikája összhan gba a szuverén nem zeti ak arat szerveit, a királyt, a p arlam entet, a korm ányt, jó lle h e t azok j o g i elvek á lta l eg y m ástól elválasztvák . s ön állóságu k form ailag teljesen b izto
sítv a van.
A z an gol a la ttv a ló alap jogai (b irth rig h t) k ülső jogi b iztosíték ok nélkül a parlam ent szuverén b elá tá sá ra bízvák h asonlóképen döntetik el a tő állam szervek befolyásán ak, h atalm i súlyának kérdése, a form ailag körűi nem írt p o litik a i erkölcs k ü lső hatalom h íjjával levő areop agja álta l. E z állam szervek ö n állósága az egyéni alapjogok m ása, fö lö tte is egy m agasabb erkölcsi szabvány egyensúlyozó n yelve uralkodik, csak ennek fékező, irányzó, fensőbb erejétől m érsékelve, nem rideg elszig eteltsé g b e n áll az fönn s a m int az egyén i ala p jogokn ak csak a k özü leti eszm ények h atárai k özött van helye,
azonképen csak az egész összhan gjáb a illeszkedve érvén yesü l
h e tn e k : k irály, parlam ent, korm ány.
E g y alaperő, egy elv h a t az eg ész an gol állam testb en , akár az egyesekn ek a közhöz, akár a köznek, az egésznek saját főszerveihez s ezeknek egym ásh oz való viszon yáról legyen sz ó : ez elv az állam m ivoltát illető leg m egveti az állam nak erőm űvi. k ülső k orlátozások útján fen ta rtá sá t.
czéljait illető leg pedig ez elv szerint az állam »tá r sa sá g m in
den ügyben, . . . . m inden erényben, m inden tök élyb en .«
íg y n yugszik közös alapon, a szabad, erk ölcsi eszm ények m egvalósításán fáradó szem élyiség alap ján az ala ttv a ló k egyén i m agán, valam in t p olitik ai közszabadsága.
A z e m b e r jo g i ö n á llósága á lta l nyeri erkölcsi szab ad sá
gának, eszm énye m eg v a ló síth a tá sá n a k m ó d j á t : de a jo g eg y e
dül csak az egyén rideg ö n á lló sá g á t fe jti ki, az erkölcs em eli az em bert egyetem es!), m agasb színvonalra.
A z egyéni szabad ság az an gol elő tt a tök életes em ber eszm éjének egyéni m egvalósíth atása, ezért h a tá r a a közületi eszm én y; a politikai szab ad ság u gyanebb ől a forrásból ered ; irányelve a köziilet szü k séglete, m int a tök életes em ber létez-
M. T U D . A K A D . É R T E K . A T Á R S A D . K Ö R . IX . K . 8 . S Z . ^
h etesének egyetlen m ódja, helyesebben a tökéletes em ber valósága.
E közös alap m agyarázza m eg az an gol állam szervezeti oldalát, főszerveinek egym áshoz való viszonyát, politikai sza
b ad sága legjellem zőbb term ékét, parlam entarizm usát.
N em id őzhetünk az an gol állam szervezet részleteinél, h osszasab b an annak k im u tatására, h ogy az m indenütt az egyénnek k özk ötelességek re alap ított jo g a ib ó l van összetevő.
A p o litik a i vá la sztó i jo g előfeltétele, h ogy azt a választó m egvesztegetés n élkül, csak is k özü leti szem pontok szerint használja, ellenkező esetben nem csak b ü n teth ető s jo g á tó l m egfosztható, de ha a m egvesztegetések általán osb ak k á vál
nak, egész k erületek zárh atók ki a p o litik a i é le t b ő l: a ze sk ü d ti.
a k özigazgatási önkorm ányzati jo g nem csak h asonló k orláto
zásnak van alávetve, de e jo g gyakorlására az illetők kénysze
ríth etők is ; az egyesn ek tanu skod ási, közvádlási, b ű n tettek m egak adályozását, b ű n tettesek elfo g a tá sá t, a közrend fen tar
t á s á t illető k ötelm ei csak eleven k öztud at és k ötelességérzet m ellett leh e tsé g esek s az in d ividu alizm u sb ól nem erednek.
E rövid u ta lá so k eleget m ondanak s rátérh etün k az angol állam n agyban való szervezetére, az állam i főszervek viszonyára.
E zen viszony egy részt jo g i, a királynak, a parlam ent
nek, a korm ánynak h a tá sk ö rét jelö li m eg, s abban m indegyik
nek önálló jo g á t b iztosítja a király szentségén ek , a parla
m ent k iv áltságán ak s a m iniszterek jo g i felelősségén ek elve ú tjá n ; m ásrészt erkölcsi, s ezen old aláról az állam hatalm ak viszonya a p arlam entarizm us neve alá foglaltatik.
L e h e te tlen itt e v iszo n y j o g i oldalának k ifejtése s czé- lunkra — átp illan tan i az an gol alkotm ány alapjellegén elengedő lévén e jo g i oldal nyom atékos kiem elése, fordúljunk az állam hatalm ak erkölcsi viszonyához, a parlam entarizm us
hoz. A parlam entarizm us oda törekszik, hogy egy szellem , egy irán y hasson ú gy a szervezett, m int a szervezetlen állam h ata
lom ban, egy a királyban, a parlam entben, a korm ányban s a v á la sz tó k b a n ; a parlam entarizm us nem elégszik m eg az állam hatalm ak összhan gján ak u tólagos h elyreállításával, előre gondoskodik, hogy az m eg se zavartassák, és a nélkül, hogy az
1 8 OONCHA GYŐZŐ.
EGYÉNI' SZABADSÁG ÉS PARLAMENTARIZMUS ANGLIÁBAN. 1 9
állam hatalm ak, király, korm ány, parlam ent, s ebben a felső és alsó liáz ö n á lló sá g á t leron tan á, ez állam h atalm ak at a j o g i
nál m agasab b erkölcsi k ö telesség ek tő l tesz i függővé.
A z an g o l állam ban az állam i főszervek viszonya elveszte egyoldalú jo g i je lle g é t s teljesen eth izálva van, a jo g és k öte
lesség elválasztb atlan ú l összeolvadt benne. A m ai páriám én taris korm ányzattal ellen tétb en a p rerogativásn ak nevezett előbbi korm ányrendszer jogi szabványai, m időn a k irá ly és parlam ent m int idegen, ellen sé g es erők állan ak egym ással szemben, m időn a korm ány csak a király szolgája : n incsenek form ailag m egszü n tetve; hasonlóképen fennáillanak a főrendi és közrendi ház hatalm i körét kijelölő jo g i szabványok, azon ban a. főszervek való életben folyó cselek vésén ek leg fő b b zsinórm értékéül m ár nem ezek. hanem eg y részleteib en körűi nem írt ál l ami m orálnak p aran csai vannak elism erve.
M ennyiben van a közéletet irányzó ily elvek létrejöttére A n g liá b a n az állam és vallás közötti szoros k ap csolatn ak befolyása, külön fejtegetést k ö v eteln e; annyi m ind en esetre áll, hogy e kapcsolat is se g íte tte az em beri élet eg é sz letes fel
fogását, k isim íto tta a tem porale és sp iritu álé, a j o g és m orál elm életileg jo g o su lt ellen téteit, s az angol nem zeti szellem konkrét irányának m egfelelőleg hozzájárult, h ogy a m int a m agánéletben nem Ítélünk, nem cselekszün k egyoldalú an jo g i vagy erkölcsi tek in tetek szerint, ú gy a k özélet is a jo g és morál összefű zött rendszere a la tt álljon.
A z an gol nem zet évszázadokon á t á llam ilag oly feg y el
m ezetté, állam i főszerveinek jogi ön á lló sá g a oly elism ertté lett, h ogy nem kell félni, h a m a g á t életéb en a jog világos, részletes szabványai helyett a m orálnak a lan yi felfo g á st, m él
ta tá st engedő és kívánó iránytűjére bízza, valam int a jól sik e
rűit családban a. tagok tud ják u gyan viszonyuk jo g i h atárait, de m agokat nem ezek, hanem a családi élet m agasabb eth ikája álta l vezettetik.
A jo g és m orál ez összeolvad ása azonban csak az állam szuverén életének m agaslatán, a törvényh ozás irányzása, a külügyek vezetése tek in tetéb en áll fenn az állam hatalm ak között : m ihelyt a szuverén ak arat akár belü gyek , akár kiil- iigyek tekintetében m egszü letett, az állam teljes m értékben
2*
2 0 C'ONCHA r.YÖZÖ.
felveszi jo g i jelleg ét s ak arata m egvalósítására h iv a to tt alsóbb orgánum ait, a b íróságok at s a k ö zig a zg a tá st kívül hagyja a király, a parlam ent, a korm ány s a választók k özött esetleg folyó eth ik u s term észetű pártküzdelm eken, jo g i határvonalat húz a m egh ozott törvény, b író i vagy k özigazgatási végrehaj
tá sa s a hozandó törvén y v a g y a követendő külpolitika tek in tetéb en .
A z első téren a czélszerűség, az érdem esű ltség eth ik u s, az ig a z sá g szo lg á lta tá s és k özigazgatásb an a m eglevő szuverén a k a ra tta l való m egegyezés jogi szem pontja döntő.
A z állam h atalm ak elv á la sz tá sa a m aga jo g i élességéb en m egszűnt az an gol állam ban, m ióta, főkép a jelen század eleje óta k özelism erésre j u to tt az állam i etliikán ak azon elve, hogy a király köteles korm ányát a parlam ent töb b ségéb ől venni, h ogy e korm ánynak a parlam ent tagján ak kell lenni, hogy k orm ányzatát úgy a törvényhozás, m int a k iilügyek terén a parlam ent töb b sége szellem ében kell vezetnie, hogy a parla
m entből vett m iniszterek hozzájárulása nélk ül sem m iféle szuverén vagy a történ elm i fejlődésnél fogva h atásk öréb e ta r
tozó egyéb nem szuverén tén y t sem szabad végeznie. D e fennáll a h atalm ak elv á la sztá sa a szuverén és nem szuverén szervek (b íróság és k ö zig a zg a tá s) viszonyára nézve azon sajátlan érte
lem ben. h ogy az u tób b iak m űködésökre nézve ki vannak véve, az előbbiek, a k irály, a parlam ent, a korm ány befolyása alól s csak az ír o tt s nem ír o tt törvénynek alávetettek .
M időn ekként a főállam szervek viszonyát egym áshoz m ai n ap ság főleg eth ik u s, a m ásodlagos bírói és k özigazgatási szervekéit az előbbiekhez és egym áshoz jogin ak m ondottuk, sem azt nem akarjuk ezzel á llítan i, hogy az előbbiekben a jo g i határvonalok eltűnnek, sem azt, hogy utóbbiakban ethikus elvek nem m űködnek, de igen azt, hogy a fő állam szervekben túlnyom ó az eth ik u s, a m ásodlagosakb an a jo g i elem, valam int, h ogy a fő és m ásodlagos állam szervek et elkülönítő életeh főleg jogi.
H a az állam i főszervek viszonyának ezen k étféle eleme folyton szem előtt nem ta rta tik s figyelem be nem vétetik, h ogy a kérdés, ezen elemek m elyikének kell vagy szabad egy a d ott esetben a m ásik fölött uralom ra ju tn i, csak esetről
EGYEST SZABADSÁG ÉS PARLAMENTARIZMUS ANGLIÁBAN. 2 1
esetre- d ön tetik el a kozlelkjism eret által, az angol alkotm ány érth etetlen n ek , logik átlan n ak , n evetségesn ek tűnik fel s rövidlátó va g y szenvedélyes gondolkozók nem is k éstek annak épen m agasabb , m ert az em ber külső jo g i m e g k ö tö ttség é t és m orális, p u sztán lelkiism eret-irán yozta belső k o r lá tla n sá g á t egyarán t m élta tó azon old alát, tám ad ásaik vagy gúnyjok eszk özeként felhasználni.
A z angol p olitik ai érvelésekben rend es ford u lat, hogy valam ely állam i főszerv, elm életileg (jo g ila g ) teh eti ezt vagy am azt, m ind am ellett életszab ályú l szo lg á l ez vagy az. íg y jo g ila g a király titk os ta n á c sa útján korm ányoz, m elynek minden ta g ja egyenlő jo g g a l b í r : ez az elm élet, szab ály ellen ben. h ogy a korm ányzás a titk o s tan ács b izo ttsá g a (ca b in et) útján történ ik, m elynek vezetője a p r e m ie r ; de Lord L an ds- downe szerint semmi sem leh etn e az alk otm án yn yal ellenke- kezőbb visszaélés, m int ha valam ely p arliam enti végzem ényben ism ertetnék el valam i ilyen h ivatal lé te zé se. 1)
H ason lók ép érvényben van a j o g i elv, h ogy a k irály sza
bad tetszése szerint választja tan ácsad óit, kiket a, kom ányzás teend őivel meg akar bízni, szab ály azonban, h ogy a m in iszter
elnökön kívül egy m iniszter kinevezésére sin cs b e f o ly á s a ; valam int senki sem vonja k étségb e, h ogy a koronának jo g a van m inisztereit elb ocsátan i és h ogy a parlam entnek nem
■íll jogáb an az új m iniszterekre nézve m ind add ig n y ila tk o z n i m íg tette ik b ő l fölöttü k Ítéletet nem h o z h a t : szab ály azonban, h ogy m inden új m inisztérium , m int S ir R óbert P ee l az 1834-i korm ányvállalásnál m ondta, felelős az előbbi korm ány elm oz
dításáért 2) s h ogy ennek folytán a korona jo g a m in iszterei elb ocsátására nézve az új m in iszterek szem élyében b írálat tárgyává tétetik .
A k épviselőház ősi jo g a a k oron a-k érte k ö ltség ek et egészben m e g ta g a d n i; szabály azonban, h ogy e veszélyes jo gával nem é l ; hasonlókép fennáll a felső háznak form ai jo g a az appropriáló s az ad ótörvén yek et egészben elvetni, rendszerint azonban nem szabad ily törvényekbe avatkoznia.
’) Todd. id. m. II. k. 4 09. 1.
:) Todd. P ár], K orm . I. k. 159. 1.
2 2 CONÜHA GYŐZŐ.
A z an gol alk otm án yos eth ika oly szabályai, m int p. o.
hogy a k ép viselőház b izalm át elvesztett m iniszterek k öteles
sége lem ondani, h ogy a k irály szen tesítését m eg nem tagad h atja a p arlam en t-elfogad ta jav a sla to k tó l, hogy kétszer egy
m ásután nem élh et a parlam ent feloszlatásának jogával, hogy a főrendi háznak, ha az alsóh áz m egm arad állásp on tja m el
lett, engednie kell. m ég világosab b an ellenkeznek a vonatkozó jo g i szabályokkal.
M in d azáltal nagy hiba lenne ez ellen tétb ől akár a jogi szabályok teljes m egszűnésére, akár az ellen tét k iegyen lítésé
nek leh etetlen ségére k övetkeztetést vonni, mert az alkotm á
n yos ethika szabályai nem abszolútak, nincsenek form ai b evég zettség g el szabatosítva s nem zárják ki a jo g i szabályok vagy egyenes vagy m ás úton való érvén yesülését. íg y a kép
viselőh áz bizalm át v esztett m iniszterek k ötelesek ugyan lem ondani, ha a korona feloszlatáshoz folyam odni nem akar, de az egyenes b iza lm atlan sági szavazat esetét kivéve, m ikor vesz
tetté k el a bizalm at, nincs feltétlen ü l m e g h a tá r o zv a : a király a parlam ent két h ázán ak egyező h a tá ro za ta it szen tesíten i tartozik ugyan, de van m ódja m egakadályozni, h ogy ilyenek ne k ele tk ez ze n e k ,!) s a m int az állam i főszervek egyikének jo g a a m ásik é á ltal egy m agasabb eth iku s követelm ény nevé
ben h á ttér b e sz oríttatik , p. o. a királyé m iniszterei m egválasz
tásában , azon képen a p arlam en t joga, a m iniszterek et lesza
vazni, azon m egszorítás alatt állónak van elism erve, hogy a k orm ányzat v itelére alkalm as!) férfiakat tud a koroná
nak adni.
0 A z a n g o l koron a h a ta lm a — ú g y m o n d Lord D erby — nem függ több é azon v ető jo g tó l, m e ly n e k se g é ly é v e l, e lm é le tile g bírt. jo g á n á l fogva, O F e lsé g e m in d ig m eg a k a d á ly o z h a tja a p arlam en tb en k eresztü l
m en t tö r v é n y e k é r v é n y e s ü lé s é t: h an em sok k al inkább a m in iszterei fö lö tt s ezek á lta l a tö rv én y h o zá s m in d k ét h á z a fö lö tt b írt a zo n b efo ly á s
tó l fü g g az, m e ly n é l fo g v a m ár előbb v a n a lk a lm a a k a ra tá t érv én y esíte n i, m in tse m m időn e ja v a sla to k m ár a p arlam en t elé terjesztv e, m eg n y er
té k an n ak b eleeg y ezé sét. (L. Todd. id. m. III. k. 41. 1.) A p arlam en ti k o rm á n y fö lö sleg essé te tte a v é tó t, felm en ti a k o ro n á t a ttó l, h o g y a par
la m e n tte l ily eg y en esen szem b eszá lljo n , s a sz e n te sité s a m ai g y a k o rla t
ban csak a z t feje zi ki, h o g y a tö rv én y fo rm a ila g is k ellő m ód on jö tt lé tr e . K ü lön b en lásd a v é tó jo g kérdését az 1858-fci p arlam en tb en (Todd.
id. m . III. k. 44. 1.)
