ÉRTEKEZÉSEK
A
T Á R S A D A L M I T U D O M . K Ö R É B Ő L .
K I A D J A
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
H I L E B Í C Z E D I H K Ö T E T .
A I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
P E S T Y F R I G Y E S
O S Z T Á L Y T I T K Á K ,
BUDAPEST, 1888.
3 1 3 S 02
» «a
B u d ap e st, 1888. Aa A th o n aeu m r. tá rs . k ö n y v n y o rad .
T Á R T Á L 0 M.
n.
in.
ív.
Y.
VT.
VII.
VIII.
IX.
X.
i. szám. Az európai monarchiák rendszeres törvényeiről, tekintettel ezeknek alkotmány-történelmi előzményeire. S c h v a r c z G y u l a 1. tagtól.
» Az atlienei állam és társadalom .jelentősége az emberi hala
dásra nézve Kleistlienestől Ephialtesig. S c h v a r c z G y u l a 1. tagtól.
» A középoktatás hazánkban (1867—1886). L á n g L a j o s 1. tagtól.
» Lucius Cornelius Sulla a római alkotmányjog történelmé
ben. Székfoglaló értekezés. S c h v a r c z G y u l a r.
tagtól.
» Dante, mint politikai iró. D o m a n o v s z k y E n d r e 1.
tagtól.
» Fegyházi tanulmányok. A rab munka. T ó t h L ő r i n c * r. tagtól.
» A jog- és állam-bölcsészet feladatai. Székfoglaló értekezés.
P u l s z k v Á g o s t 1. tagtól.
» Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában. Szék
foglaló értekezés. C o n c h a G y ő z ő 1. tagtól.
» Magyarország népmozgalma 1880— 1885. L á n g L a j o s 1. tagtól.
» Tudomány és társadalom. S c h v a r c z G y u l a r. tagtól.
ÉRTEKEZÉSEK
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L
Ki a d j a a Ma g y a r Tu d o m á n y o s Ak a d é m i a.
A II. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
P E ST Y F R IG Y E S
O S Z T Á L Y T IT K Á R .
I X. KÖTET. I X. SZÁM.
MAGYARORSZÁG
N É P M O Z G A L M A
1880-1885.
L Á N G L A J O S .
L E V . TA G TÓ L.
(O lvastatott a M. Tad. Akad. II. osztályának 1888. márcz. 5-ki ülésén.)
Á ra 30 kr. | ~
BUDAPEST, 1888.
MAGYARORSZÁG
N É P M O Z G A L M A
18811-1885.
L Á N G L A J O S .
I.E V . TA G TÓ I..
(Olvastatott, a M. Tuti. Akad. II. osztályának 1888. márcz. 5-ki ülésén.)
B E J ) A P E S T . 1 8 8 8 . KIADJA A MAGY. TUD. AKADÉMIA.
Lílapestj 1888. Az A tlien aeu m r. tá rs . k ö n y v n y o m d á ja
M agyarország népm ozgalm a.
(1880 — 1885.)
A z utolsó népszám lálás igen szom orú eredm ényeket tü n te te tt föl. N épességünk tizenegy év a la tt összesen 224,775 lékekkel, vagyis l'4 6 ° /0-kal szaporodott, s így az évi szaporodás nem volt több 0'13°/o-nál, m ikor A u s z triá b a n az évi szaporo
dás 0'78°/0-ot te tt és A n g lia, O roszország és N ém eto rszág évi szaporodása az 1 °/o-ot is m eghaladta.
A különböző, sokszor ellentétes m a g y arázato k nem vál
to z ta tta k a tény kom olyságán, m elylyel szem ben csak egy kedvezőbb jövőbe v etett rem ény a d h a to tt m egnyugvást.
Ig e n sok jel m ár k ezdettől fogva a r r a m u ta to tt, hogy egy m úló csapás súlya a la tt szenvedünk, s hogy h a ily csap á
sok ism étlésétől nem kell ta rta n u n k , népességünk a jövőben ism ét kedvezőbb szap o ro d ást fog m u ta tn i, a m int a m últban is kedvezőbb ará n y o k a t tü n te te tt föl.
Az a körülm ény, hogy az 1880. évet megelőző utolsó öt év m indvégig kedvezőbb eredm ényeket m u ta to tt, m ind a m el
le tt nem n y ú jth a to tt elég m e g n y u g tatást a, jö v ő re nézve, és a z é rt aggódva v á rtu k m inden ú jab b év népm ozgalm i a d a ta i
nak közzétételét. M a, m időn öt év népm ozgalm i a d a ta van előttünk, melyek akkor kifejezett rem ényünket legalább is nem h azu d to lják meg, s a m időn a népszám lálás ó ta a nyol- czadik évbe léptünk, a nélkül, hogy a gondviselés ú jb ó l oly súlyos m eg p ró b áltatáso k at m é rt volna rán k , m a végre elér
kezettnek ta rtju k az időt, hogy az eddigi ad a to k eredm ényét összegezzük és ném i valószinüséggel a r r a az eredm ényre is közvetkeztethessünk, a m elyet egész bizonyossággal csak a leg
közelebbi népszám lálás fog m eg állap íth atn i.
M. T . A K A I * . É R T E K . A T Á R S A T * . T U D . K Ü K É B Ő L I X . K . 9 . S Z . 1*
I.
A h ázasság i szám kisebb-nagyol>b volta azon m érték, mely a c salád alap itás könnyűségét vagy nehézségét m u tatja.
A h ázasság i szám te h á t első so rb an gazdasági kérdés. M ind- az á lta l tévedés volna a z t hinni, hogy a h ázasság p usztán a jó lé t m érvétől függ. A m egélhetés fogalm a ugyanis nem csak gazdasági, de egyszersm ind erkölcsi, szóval k u ltu rá lis fogalom.
H a a m egélhetés p usztán gazdasági szem pontból Íté lte th e t
nék meg, még akkor sem m ondhatnék, hogy bizonyos ja v ak m ennyisége m indig és m in d en ü tt egyenlő m értékét képezik a jólétnek és ezzel a házasság lehetőségének. M ég ez esetben is b elejátszan ék az égalj, egy m erően physikai jelenség zavaró h a tá sa , m elynek következtében ugyanegy m ennyisége a ja v a k nak elég lehet a család a la p ítá sra a délen, hol a táplálkozás ingyenes és az idő elleni védelem m ajdnem semmis, de elég
telen az északon, hol az élelem m egszerzése s az idő elleni védelem m indig bizonyos fára d sá g g a l és áld o z a tta l já r. E zen égalji tek in tetek n él is fontosabb különbségeket tesz azonban a k u ltu ra . A m űveletlen em ber igénye és elő relátása egyfor
m án igen alacsony színvonalon áll, míg a m agas m űveltségű em bernél nem csak az igények fokozott volta, hanem az erkölcsi felelősség érzete is csökkentőleg h a t a h ázasság lehetőségére.
De még ezzel sem fejeztük be azon tényezők szám át, melyek a h ázasság szám ára befolyást g y akorolhatnak, m ert az égalj és k u ltu ra közös h a t á s a : az em beri élet hosszúsága ism ét nem m a ra d befolyás nélkül a házasságok szám ára. R övidebb élet m ellett ugyanis m indig nagyobb lesz a ko ra h alál által felbontott h ázasságok szám a, és ezzel nagyobb azok szám a is, kik ism ételten lépnek h ázasságra. M indezen tényezőkhöz já ru l végül az állam, mely főleg a k atonáskodás szem pontjából, a h ázasság n ak bizonyos idő, vagy kötelezettség elégtétele elő tt
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 5
való tilalm a á lta l liasonlóképen befolyást g y ak o ro lh at a h á zasságok szám ára. E z elsőrendű tényezők m ellett, melyek a m eg
élhetés, a k u ltu rá lis fok. az em beri élet ta rta m a , a törvényes intézm ények, és a melyek úgyszólván állan d ó an szabályozták a h ázasságok szám át, o tt vannak azonban m ég m indazon m ásodrendű jelenségek, melyek a k o rá b b a n e m líte tt jelen ségek h a tá s á t m ajd fokozva, m ajd ellensúlyozva, a h ázasság i szám in g adozását idézik elő. Ilyenek a k ereset ja v u lá sa vagy ro sszab b u lása, az élelmi és m ás nélkülözhetetlen gazdasági ja v a k olcsóbbodása vagy d rág u lása, a k u ltu rá lis és erkölcsi han y atlás vagy emelkedés, a h áb o rú k , járv á n y o k stb. stb., szó
val m indazon jelenségek, m elyek a házasság gazdasági, k u ltu rá lis és állam i föltételeire közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolhatnak. E n n y i m indenféle jelenségtől teszi a sta tis z tikus függővé a h ázasság o k lé tre jö tté t. Csoda-e. h a ennyi közt m egfeledkezik a rró l az egyről, m elyet a házasu lo k m a
guk és velők m inden idők p o étái a h ázasság egyedüli for
rá s á u l dicsőitenek?
H a zán k m agas h ázasság i szám át egyrészt az egyszerűbb életviszonyoknak, a m ezőgazdaság túlnyom ó u ralm án ak , m ás
részt egyéb kezdetleges országokkal szem ben a kedvezőbb g azdasági viszonyoknak lehet valószínűleg tu la jd o n íta n i. N em zetközi k im u tatásain k b an (I. tá b la ) csak Szerbia h a la d ja meg M ag y aro rszág h ázasság i szám át, m ert a m íg M ag y aro rszág b an 10'2, H o rv á to rsz á g b a n 11'2 j u t 1000 la k ó ra , S zerb iáb an ] 1'9 h ázasság esik 1000 lak ó ra. A többi országok főleg az utolsó tiz évben m ind 9-en alu l m a ra d n a k , a legtöbb 6 és 7 között mozog. N ém elyek azonban és pedig a szegény országok még lejebb is mennek. íg y G örögország, m elynek h ázasság i szám a csak 5 — 6 közt, és Irla n d , a mélyé 4 és 5 közt m arad .
A mi a b en n ü n k et legközelebbről érdeklő utolsó ö t évet ille ti, azok a k o ráb b i ö t évhez képest em elkedést m u tatn ak . A z á tla g m ost 10 k ö rü l mozog M ag y aro rszág b an , 11 k ö rü l H o rv áto rszág b an , mig öt évvel ezelőtt 9 k ö rü l in g ad o zo tt n á lu n k és 10 k ö rü l H o rv áto rszág b an . E z em elkedést valószínű
leg a ja v u lt gazdasági helyzetnek kell tu la jd o n íta n i. H asonló em elkedést ta p a sz ta lu n k kisebb-nagyobb m érték b en S zerb iá
ban, Szászországban, P o ro szo rszág b an , O laszországban, A u sz
fi LÁNG LA JO S.
triá b a n , B elgium ban, R om ániában. V álto zato sság o t m u ta tn a k E ra n cziao rszág , D ánia, E lszász-L o th arin g ia. O roszországból és Spanyolországból nincsenek összehasonlítható adatok. E ttő l eltekintve, csökkenést csak a kisebb országok tan ú sítan ak .
É p így a hetvenes évek m ásodik fele á lta lá b a n csökke
n ést tü n te t föl azok első feléhez képest, nem csak nálunk, hanem R o m á n iá t és G örögországot kivéve, m inden m ás euró
pai országban. T a lá n nem csalódunk, ha úgy a k o ráb b i csök
kenést, m int az utóbbi em elkedést a gazdasági viszonyokkal hozzuk összeköttetésbe. C sak az im ént fejtettü k ki, hogy a h á zassági szám különböző tényezők befolyása a la tt létesül, de a midőn a hetvenes évek m ásodik része oly általán o s és mély g azdasági pangással já r t, és a m időn m ásrészt a nyolezvanas évek első fele m in d en ü tt a lassú, de k étségtelen jav u lás nyo
m ait m u ta tjá k , ta lá n m égis főleg és első so rb an a gazdasági viszonyok ja v u lá sá n a k kell tu la jd o n íta n u n k a házassági szám em elkedését az utolsó öt évben, úgy n álu n k inint a legtöbb nagyobb eu ró p ai állam ban.
Á tté rv e az egyes évekre, a z t ta p asztalju k , hogy az utolsó öt év sokkal állandóbb szám okat m u ta t m int a k o ráb b iak . ( I I . tá b la .) A még k o rá b b a n eltérő, sőt ellentétes viszonyok gyak
ra n valóban ug ráso s v áltozásokat m u tatn ak . Az utolsó ö t évben az egészben egyenletes viszonyok h a tá s a a la tt M agyarországon v álto zatlan u l 10, H o rv á to rsz á g b a n v álto zatlan u l 11, a Szent Istv á n k o ro n ája összes országaiban változatlanul 10 a h ázas
sági arányszám . H o rv á to rsz á g állan d ó an nagyobb szám át a kezdetlegesebb viszonyoknak tu lajd o n íth atju k .
A z ország egyes részeit illetőleg ( I I I . tá b la ) a megosz
lás a rá n y a nem igen változott, a m ennyiben m ost is a D una jo b b p a rtja és E rd é ly m u ta tjá k az alacsony szám ot, 9-et, és a melyek m a a legm agasabb szám ú 11 -et tü n te tik föl, a T isza b a lp a rtja és H o rv áto rszág , azok öt év elő tt is a legkedvezőbb szám ot m u ta ttá k , a mely azonban akkor csak 10 volt. T ek in te t nélkül a m egoszlás a rá n y a ira , változatlanok, m int m ár em
lítők, a D u n a jo b b p a rtja és E rd é ly (9), to v áb b á a D u n a-T isza köze és a T isza-M aros köze (1 0 ); ellenben v áltoztak és pedig em elkedett 9-ről 10-re a D u n a b a lp a rtja és a T isza jo b b p a rtja , ] 0-ről 11-re a T isza b a lp a rtja és H o rv áto rszág . Az
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 7 emelkedés te h á t egészben véve nem a legkedvezőbb ország részekre esik és így az országon belül is egyenletesebbé teszi a viszonyokat.
A z egyes megyék között (u. o.) a kedvező végletet a hetve
nes években 11-gyel B ács, H eves, J á s z , Békés, U gocsa és Csa- nád, összesen h a t megye és a kedvezőtlent,8-at, Pozsony, Moson, Sopron, V as, Sáros, Szepes, Csik és F o g a ra s, összesen nyolcz megye a d ta . A z utolsó öt évben a kedvezőbb végletet tizen h at megye sz o lg áltatja és ezekből kettő, Szabolcs és U gocsa, 12-vel, a tö b b i tizennégy N ó g rád , T rencsén, B ács, C songrád, H eves, .Jász, Bereg, U ng, Zem plén, S zatm ár, Szilágy, A ra d , Tem es és M aros-T or da 11 -gyei. E llen b en a kedvezőtlen végletet , 8-at, m ost csak k ét megye: M oson és F o g a ra s m u ta tja . E g y bizonyos con- servativizm us nyilatkozik még e változásokban is. A hetvenes évek m ásodik telében legkedvezőbb h a t megye közül csak k e ttő : Békés és C sanád nem szerepel m a is a legkedvezőbbek k ö z t ; de ezek szám a se m a ra d el nagyon a k o ráb b i m ögött, m ert m indegyik k é t évben 11-et és h áro m b an 10-et m u tat. V iszont a most legkedvezőtlenebb M oson és F o g a ra s a hetvenes évek
ben is o tt szerepelj a legkedvezőtlenebbek közt.
A megyék a rá n y a igen fontos n á lu n k a z é rt is, m ert csak ezekből v o nhatunk következtetést a h ázasság i szám valószinü- ségére a különböző nem zetiségeknél. A kedvezőtlen végletü k ét m egyéből M oson és F o g a ra s egyik sem m agyar. A kedvező végletü tizen h at m egyéből k ile n c z : Szabolcs, N ó g rá d , B ács, C songrád, H eves, J á s z , Zem plén, S z atm ár és M a ro s-T o rd a általán o s vagy viszonylagos tö bbségére m ag y ar és még n é g y : Szilágy, B ereg, U ng és U gocsa 3 0 — 40 százalékos m ag y ar kisebbséggel b ir. N em jelen ték telen még a m ag y ar elem N ó g rád b an , hol 20 százalékot m eghalad. Je le n té k te le n egye
dül egyben, T rencsénben ( r 9 0 ° / 0.)
V izsgálva a h ázasságok m egoszlását felekezet szerin t (1. a IV . tá b lá t), a z t találju k , hogy az a rá n y az u tó b b i időben a róm ai katholikusoknál és kelvéteknél jóval kedvezőbb. A m ig ugyanis 1880-ban a házasságoknak 4 6 '7 2 °/0-a volt róm ai katho- likus, m ost 47 '9 5 0 '0 esik ezen fe le k e z e tre ; s a mig azelő tt a házasságok közül 14'780/0 ju to tt a helvét h itv allásra, m ost 15'42° o esik u g y a n arra. H asonlókép em elkedett a zsidók
8 LÁNG LA JO S.
ará n y a 3'68°/0-ról 3'78"/0-ra. C sökkent ellenben az ág o stai 7’88
°/o-i'ól 7'860/0-ra, a görög k ath o lik u s 12,30°/o-ró l l l '3 6 ° / 0-ra, a görög keleti 14‘20°/o-ról 13-170/0-ra. E változás valószín il
leg összefügg a felekezetek szám arán y án ak változásával is.
A vegyes h ázasságok szám a és a rá n y a ism ét em elkedést m u ta t (1. a z Y . tá b lá t), 1866— 70. évben á tla g ezer h á z a ssá g ra még csak 50 vegyes házasság ju to tt M agyarországon, 1 8 7 6 1880. á tla g á b a n m á r 71 M ag y aro rszág ra, 10 H o rv á to rsz á g ra s 63 a Szt. Istv á n k o ro n ája o rszág aira. A z utolsó 1881 1885. évek á tla g á b a n pedig 82 M agyarországban, 13 H o rv á t
o rszág b an és 72 Szent Istv á n k o ro n ája országaiban.
A m int szap o ro d o tt a vegyes házasságok általán o s szám a, azonképen g y arap o d o tt azon szám is, mely a vegyes h á z a ssá gokat illetőleg az egyes felekezetnél m utatkozik (1. a V I.
tá b lá t.) A z ará n y azonban n ag y jáb an ugyanaz, m int a m eg
előző évötödben. Legkevesebb vegyes házasság fordul elő a görög keletieknél 18 8 0 — 1885-ben ezerre 50, aztán a róm ai k a th o lik u so k n ál 54, a görög k ath o lik u so k n ál 126, de még több a p ro testán so k n ál és pedig a helvéteknél 136, az ág o staiak n ál 161 és végül az u n itáriu so k n ál 299.
A mi a vegyes vallásu házasfeleknek nem és felekezetek z erin ti cso p o rto su lását illeti, az egészben véve válto zatlan , m in t m indazon jelenségeknél, melyeknél állandóbb ténye
zők m űködnek (1. a V I I . tá b lá t). M iként a megelőző évötöd
ben, úgy m ost is 1881— 1885-ben azon vegyes házasságok fo rd u ln ak elő legnagyobb szám m al, a melyekben a férfi helvét h itv allású , a nő róm ai katholikus, tízezer házasságból 1574.
U tán o k jönnek azok, hol fordítva a férfi róm ai katholikus és a nő lietvét hitvallású, tízezerre 1427. A z u tá n jönnek azok, am elyeknél a férfi ág o stai a nő róm ai kath., tízezerre 993 E z u tá n ism ét fo rd ítv a azok, m elyeknél a férfi róm ai k a th és a nő ág o stai, tízezerre 965. É s így tovább a róm ai és görög katholikusok külön-külön m integy 800. A görög keleti és gö
rög kath o lik u s 6 0 0 — 600. A helvét és ágostai m integy 300 - 300. A görög keleti és róm ai k ath o lik u s m integy 3 0 0 — 200.
A helvét és görög k a th o lik u s m integy 2 0 0 — 200. Az u n itáriu s és helvét m integy 8 0 — 80. A z ágostai és görög katholikus m integy 6 0 — 50. A görög keleti és helvét m integy 60—40
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGAI;MA. 9
A róm ai k ath o lik u s és u n itá riu s m integy 4 0 —40. A z ágostai és görög keleti m integy 4 0 — 30. É s végül elenyésző szám uk
kal azon vegyes házasságok, m elyekben az egyik fél ágostai, görög k ath o lik u s vagy görög keleti és a m ásik u n itá riu s.
A felekezeti türelm esség g y a ra p o d ásán ak ez örvendetes jelét, m elyet a vegyes házasságok szap o ro d ása szolgáltat, k ed
vezően egészíti ki az a jelenség, hogy az elválások szám a m indam ellett inkább fogy, m int növekszik (1. V I I I . tá b lá t).
E z e r h á z a ssá g ra esik, ugyanis 1881 — 1885. á tla g á b a n 6 elvá
lás, egészben ugyanannyi, m int 1876— 1880. á tla g á b a n . C sak hogy m ost egyedül egy év m u ta t nagyobb szám ot, 1881., a m elyben 7 elválás j u to tt ezer h á z asság ra, mig 1876— 1880.
á tla g á b a n k é t év volt m agasabb az á tla g n á l: 1878 és 1880., az első 7, a m ásodik 8 elválással ezer h á z a ssá g ra .
A válások csökkenése k eresztü l vonul term észetesen m inden felekezeten (1. I X . tá b lá t.) A m egoszlás a rá n y a azon
b an egyészben véve változatlan, a m ennyiben 1881 -1885-ben ezer h á z a ssá g ra ju to tt elválás a róm ai kath o lik u so k n ál 1, a görög k ath o lik u so k n ál 2, a görög keletieknél 7, az ág o staiak - n ál 17, a zsidóknál szintén 17, a helvéteknél 21, az u n itá riu so k n á l 77. A p ro te stá n s felekezetek nagy arán y szám ai az á tté ré s sel függnek össze.
A z elválási szám veszteglésénél is örvendetesebb jelen ség az, hogy a h alál á lta l felb o n to tt házasságok szám a is csök
kent. (1. a V I I I . tá b lá t.) 1876 — 1880. á tla g á b a n ugyanis ezer házasság közül 870-et bont fel a h alál, 1881— 1885.
á tla g á b a n csak 743-et. A jelenség összefügg a h alálozási szám csökkenésével, m elyről lejebb még bővebben fogunk m egem lékezhetni.
A h ázasság n ak a házasfelek k o ra sz erin ti m egoszlása n ag y jáb an szintén v á lto zatlan (1. a X . tá b lá t.) 1881 — 1885- ben is úgy m int az előző évötödben ism ét ugyanazon arán y o k a t tap asztalju k . Ú gy a vőlegényeket m int a m enyasszonyokat h a t csoportra osztva, a z t ta lá lju k , hogy tízezer házasság közt a 24 éven alóli férfi 2011 esetben v ett 20 éven alóli, 1111 eset
ben 2 0 — 24 éves, 246 esetben 2 4 —30 éves, 46 esetben 3 0 — 40 éves, 11 esetben 4 0 —50 éves és 3 esetben 50 éven felüli nőt. A 2 4 — 30 éves férfi ism ét tízezer házasság közt 1662
10 LÁNG LA JO S.
esetben vett 20 éven alóli, 1728 esetben 20 -2 4 éves, 791 esetben 24- 30 éves, 161 esetben 3 0 —40 éves, 23 esetben 40 50 éves és 2 esetben 50 éven felüli nőt. A 3 0 — 40 éves lérfi, m indig tízezer házasság közt 196 esetben vett el 20 éven alóli, 357 esetben 20 24 éves, 344 esetben 24 30 éves, 2 7 1 esetben 30 40 éves, 50 esetben 4 0 —50 éves és 4 esetben 50 éven felüli nőt. A 40 — 50 éves férfi m indig tízezer h ázasság közt 27 esetben v e tt el 20 éven alóli, 71 esetben 2 0 — 24 éves, 113 esetben 24 30 éves, 200 esetben 30 — 40 éves, 163 eset
ben 40 50 éves és 17 esetben 50 éven felüli nőt. A z 50 —60 éves férfi tízezer házasság közt 4 esetben vett el 20 éven alóli, 10 esetben 20 24 éves, 20 esetben 2 4 —30 éves, 61 esetben 3 0 —40 éves, 122 esetben 40 — 50 éves és 66 esetben 50 éven felüli nőt. A 60 éven felüli férfi tízezer h ázasság közt 1 eset
ben v ett el 20 éven alóli, 2 esetben 20 —24 éves, 4 esetben 24- 30 éves, I I esetben 30 40 éves, 32 esetben 4 0 —50 éves és 56 esetben 50 éven felüli nőt.
A z egészen a legkisebb részletekig ism étlődő szabály te h á t az, hogy ren d szerin t azon házasságok a legszám osabbak, a melyeknél a férfi egy k o rcso p o rttal idősebb osztályba tarto zik , m int a nő. K iv ételt képeznek ez alól a 3 0 —40 éves vőlegé
nyek, a kik nem egy, hanem két k o rcso p o rttal fiatalabb, vagyis nem 2 4 — 30, hanem 2 0 —24 éves nőket vesznek el leginkább.
E n n é l fiatalabb, vagy ennél idősebb nőkkel m indig kevesebb h ázasság jő létre, és pedig akkép, hogy m inél nagyobb az elté
rés a kor tekintetében, an n á l ritk á b b is a házasság. A foko
z a t tekintetében érdekes még, hogy a legnagyobb szám ot adó korcsoporthoz legközelebb álló két korcsoport közül a fiatalabb férfiak nagyobb szám m al vesznek el az ifjabb, m int az öregebb korosztályhoz tarto zó nőket. T e h á t a 2 4 —30 éves férfi több esetben vesz el 20 éven aluli, m in t 24 éven felüli nőt. E lle n ben az idősebb férfiak a legnagyobb szám ot adó korosztályhoz álló két korcso p o rt közül nagyobb szám m al vesznek az idő
sebb, m int a fiatalab b korosztályhoz tarto zó nőket. íg y a 3 0 — 40 éves férfi tö b b esetben v ett el 24— 30 éves, m int 20 éven alóli nőt. U gyanezt lá tju k az 4 0 — 50 éves és az 50— 60 éves férfiaknál is. A z izlés változás h atárk ö v e itt is a 30 éves kor.
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 11 A z egyes felekezetek közt 1881 1885-ben a leg tö b b 21 éven alóli vőlegény fo rd u lt elő (1. a X I . tá b lá t) : a görög kele
tieknél ezekből 413, közepes szám m al az ág o sta ia k n á l 344, a görög k ath o lik u so k n ál 297, a róm ai katliolikusoknál 291, leg
kevesebb a helyeteknél 2<í9, u n itáriu so k n ál 212 és különösen a zsidóknál 165.
A m enyasszonyokat illetőleg (1. a X I I . tá b lá t) nincs is nagy eltérés. E z e r közül volt ugyanis 20 éven alóli az ágos
ta iak n ál 395, a helvéteknél 378, a görög keletieknél 376, rom.
k a th o lik u s 357, görög katb o lik u s 351. A legkevesebb volt azon b an itt is u n itáriu s, ezerből 253, és zsidó, ezerből 246.
A k o rai házasságok népm ozgalm i viszonyaink egyik m egkülönböztető vonását képezik (1. a X I I I . tá b lá t.) A m ű
veltebb és ip a ro sa b b eu ró p ai országok közt csak k é t kis o rszág Szászország és T ln irin g ia, to v áb b á A n g lia m u ta tn a k nagyobb szám okat. T)e az u tó b b i nem jö h e t i t t tekintetbe. A n g liá b a n nincs katonakötelezettség s így nincsenek azon g átak , melyek a k o rai h á z asság tó l a legtöbb állam b an v issz a ta rta n a k és a melyek nélkül nálunk m ég nagyobb volna a k o ra i házasságok száma.
C saládi á llap o t szerint országos sta tisz tik á n k nyolczféle h ázasság o t kü lö n b ö ztet meg, (1. a X I V . tá b lá t.) E lső so rb an van az olyan házasság, m elyet legény k ö t h ajad o n n al, az úgy
nevezett protogam h ázasság, m elynél m ind a k é t fél először lép az oltárhoz. Ily en n á lu n k 1881 - 1885-ben a házasságok 76'55°/0-a. E zzel szemben áll a k é t p alin g am h ázasság , mely
nél a házasok egyike vagy m ásika vagy m ind a kettő, m ár m ásodszor áll az o ltárn ál. E zek következőleg sorakoznak egy
m ásután. Özvegy özvegygyei 9'23° 0, özvegy férfi — h a jad o n nal 9' 14° o, legény özvegy asszonynyal 4 ’26°/0, elvált férfi
h ajadonnal 0’30° 0, legény elv ált asszonynyal 0'25° „, elvált férfi — özvegy asszonynyal 0'13° 0 és végül özvegy férti elvált aszszonynyal 0‘14° 0, m indig 1881 1885-ben. E l
vált férfi éselvált nő h ázasság áró l nem tesz em lítést az orszá
gos statisztik ai hivatal, m indazáltal, h a b á r igen csekély szám mal, ilyenek is fordul n ak elő.
A sorrend v álto zatlan u l ugyanaz, m int volt 1876 - 1880- ban. C sak az első három szám m u ta t fontosabb eltérést.
1 2 T,ÁNG- LA JO S.
H elyesebben ta lá n csak az első, m ert a m ásik kettő változása csak ennek következése.
A p rotogam házasságok eddig n álu n k m indig jóval kisebb szám ban fo rd u lta k elő, m int m ás európai országban.
(L . X Y . táb la.) A mig ugyanis m ásu tt leginkább 80°/0-nál m ag asab b a rá n y b a n szerepeltek az ily házasságok, nálu n k 1876 1880. á tla g á b a n m ég 7 3 '0 1 % -k al fo rd u ltak csak elő.
A m a g y arázat az, hogy n álu n k á lta lá b a n több a fiatal k o rb an k ö tö tt h ázasság és így különben egyenlő viszonyok m ellett is tö b b az olyan h a lá l következtében felbom lott h ázasság is, m elynél a- túlélő fél még újból h á z a ssá g ra léphet. De e m ellett n álu n k nagyobb a halandóság is, és így különben egyenlő viszonyok közt is több házasság bom lik fel h alál által, m int m ásu tt. V agyis nálu n k két ok is m űködik közre a r r a hogy a protogam h ázasság o k kisebb szám ban fo rd u ljan ak elő.
A protogam h ázasságok emelkedése szárm azhatnék te h á t abból, h a kevesebb a k orai házasság , vagy kisebb a halálozás.
H ogy a k o rai házasság nem kevesebb, azt lá ttu k m á r fen
tebb. A z idevonatkozó (X .) táb la szerint ugyanis tízezer h áza ssá g közül 1 8 7 6 —1880-ban 3387 esetben volt a férfi 24 éven alul, 1881 — 1885-ben 3428 esetben ; a m enyasszony pe
dig volt 20 éven alul 1876 - 1880-ban 3730 esetben, 1881 1885-ben 3901 esetben. T ö b b lévén m ár a k o rai házasság, és m égis tö b b a protogam házasság is, a változás fo rrá sá t nem lehet m ásban, m int a h alálo zási arán y csökkenésében ta lá l
nunk. E z örvendetes jelenséggel később bővebben fogunk foglalkozni. I t t a m a g y a rá z at szem pontjából elég, h a a r r a u talu n k .
A protogam házasságok m ellett v áltozott a k ét első sor
b an következő palin g am házasság is. íg y özvegy és özvegy kö
zötti h á z a ssá g ra e se tt 1 8 7 6 - 1 8 8 0 - b a n l l '2 8 ° / 0, 1881 -1 8 8 5 - ben csak 9-23°/0. Özvegy férfi és hajadon közötti h á z a ssá g ra 1876— 1880-ban 1 0 '2 3 ° ,,, 1881- 1 8 8 5 - b e n 9 '1 4 ° 0. E két palingam házasság csökkenése, m int m ár em lítők, csak te r m észetes kiegészítése a p rotogam házasságok szaporodásának.
A z egyes liitfelekezek közt (1. a X V I . tá b lá t) csak k e t
tőnél tap a sz ta lu n k lényegesebb eltérést az álta lá n o s m egosz
lási aránytól. A z egyik az un itáriu s, melynél a protogam há-
M AGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 13 azsságok a rá n y a 61‘79°/0) jóval csekélyebb, m int a tö b b iek nél. A m i azonban azzal m ag y arázh ató , hogy e kis felekezet- nél az á tté rte k h á zasság ai igen érzékeny m ódon befolyásolták az ará n y t. — A m ásik eltérés a zsidóknál m utatkozik, a k ik nél a p ro to g am házasság o k szám a 80‘63°/0, m ag asab b m int b árm ely ik m ásnál. L á ttu k m ár, hogy a k o rai házasságok n á luk a le g ritk á b b a k és lá tn i fogjuk, hogy a halálozás n á lu k a legkedvezőbb. E k ét tényezőnek kell tu la jd o n íta n i a zsidó p ro to g am házasságok nagy a rá n y á t.
Ttt lesz helyén m egem lékezni a sógor- és ro k o n h ázassá
gokról is. ( X V I I .tá b la .) S zám uk m eglehetősen v áltozatlan, 492 sógor- és 221 rokonházasság fo rd u lt elő S zen t Is tv á n k o ro n ája ország aib an 1876 1880-ban, 495 illetőleg 251 1881 1885- ben. A külföldet illetőleg csak kevés országból van ad a t, de e kevés a d a tb ó l is lá th a tó , hogy n á lu n k e h ázasság o k a rá n y lag is csekély szám ban szerepelnek, a m it nincs okunk saj
nálni.
A házasságok m egoszlása az egyes hónapok szerint nem m u ta t lényeges eltérést, (1. a X I X . tá b lá t.) A t á r sadalm i jelenségek szabályszerűsége ta lá n sehol sem érvénye
sül oly b ám u lato s m érvben m in t épen itt, évről-évre m ajd nem egészen ugyanazon ará n y o k a t szolgáltatva. 1881 1885- ben úgy, m int k o ráb b an , a legtöbb házasság (23'22°/0) esett novem ber h ó ra, a m ezei m unka teljes szünetének ez első hó
n ap jára. A legkevesebb h ázasság (2‘25° 0) ju to tt a m in d já rt következő deczem berre, az adventi h á zasság i tilalom m iatt. A mezei m unka szünete érvényesül ism ét ja n u á rb a n ( l6 '4 8 ° /0) és fe b ru árb an (l8 '5 7 ° /0.) A b ö jti tilalom h a t vissza ism ét a m árcziusi alacsony szám ra (2'26°/0.) A m unkaidőben csak k é t h ó n a p : áp ril (9'56°/0) és október (7‘30°/0) m u ta tn a k n a gyobb szám okat. A z elsőben ta lá n a tavasz pezsdülő ereje érvényesül, az u tó b b ib an pedig m ár a m u n k aszü n et is bele
játszik. A többi hónapok m ind 3— 5° 0 közt ingadoznak.
A z egyes felekezetek eltérései (1. a X X . tá b lá t) a ke
resztényeknél az egyházi tilalm ak k al függnek össze. L e g erő sebben érvényesül, úgy az adventi m int a böjti tilalom a görög keletieknél, a görög kath o lik u so k n ál és róm ai katholikusoknál.
A z első kettőnél soha sem esik a házasságok l ° ;'0-a deczem-
1 4 LÁNG LA JO S.
b é rre és m árcziu sra. A róm ai k atholikusoknál azonban csak a deczem ber m a ra d l ° / 0-on alul, m árcziu sb an m á r m eg h alad ja azt. A p ro testán so k közül az ág o staiak n ál m utatkozik egybizo- nvos alkalm azkodás, deczem ber és m árczius nem igen h a la d ja meg a 4 ° '0-ot. A z u n itá riu so k n á l deczem ber m ár m eghaladja a 7°/0-ot, m árcziu s m eg a 10° 0-ot is. A refo rm átu so k n ál m ind a két h ó n ap n ál úgyszólván csak a m unkaszünet érvényesül.
A zsidóknál végre, m int főleg városi lakosoknál, a mezei m unka szünete nem érezteti h a tá s á t. N á lu k a megoszlás sok
kal egyenletesebb, 5 —ll° /o közt m ozognak az egyes hónapok, s a legerősebbek m ájus, jú n iu s és augusztus. A városban nyá
ron v an a m unka szünete
l i .
A születés n ag y jáb an ugyanazon tényezők befolyása a la tt áll, m int a házasság. A vagyoni jó lé t i t t is gyarap ító lag h a t a szám em elkedésére, a k u ltu ra pedig itt is csökkentőleg h a t egyrészt fokozva az igényeket, m ásrészt fokozva az előre
lá tá st. M inthogy azonban a születés jó v al nagyobb m érvben term észeti folyam at m int a h ázasság, az em lített tényezők m ellett érezhetőbben érvényesül még a különböző fajok élet
ereje is. E tényezők együttvéve szabályozzák leginkább az állandó viszonyokat. U gyanazon tényezőkben a gazdasági és k u ltu rá lis helyzet és az egyes fajok életerejében bekövet
kező v áltozások vonják m aguk u tá n az in gadozásokat, melye
k e t a születési szám rövidebb időközökben m utat. M e rt m indaz, a mi e tényezőkre befolyást gyakorol, befolyást gyakorol a születési szám ra is. A három főtényező közül azonban főleg csak a g azd aság i életben ta p a sz ta lh a tó rövidebb időközökben nagyobb változás. S a z é rt az ingadozások leginkább e fo rrá sra vezethetők vissza. A jó és rossz term ések, üzleti föllendülés vagy p an g ás s a gazdasági élettel a legszorosabb összefüggésben álló h á b o rú k és járványok, igen érezhető m érvben nyilvánul
n ak a születési szám ingadozásában.
A z eddig em lített és egészben kedvező jelenségek m el
lett, m elyek a születési szám m ag asság át vonják m aguk után, meg kell emlékezni egy kedvezőtlen jelenségről is, mely szili-
MAGYARORSZÁG NÉPM OZGALM A. 15 tén g y a ra p ítja a születések szám át. É s ez a halálozás. M ert bárm ily p arad o x n ak látszassák, m égis kétségtelen, hogy a nagy halálozás emelőleg h a t a születések szám ára, azon egyszerű oknál fogva, hogy ott, a hol a halálozás erős, o tt az főleg a gyerm ekeknél érvényesül, s a gyerm ekek nagyobb h alálo zása m ellett sokkal nagyobb lesz a születések szám a is, m ert a gyerm ekeiket elvesztett szülőknél jó v al valószínűbb lesz, hogy ism ét születnek gyerm ekeik, m int ott, a hol a gyerm ekek élet
ben m arad tak .
A halálozás e sajátos h a tá s a m u tatk o zik a h á b o rú k n á l és járv án y o k n ál is. M e rt addig, m ig p u sz títan ak , ad d ig csök- kentőleg h a tn a k ugyan a születések szám ára, de lezajlásu k u tá n re n d szerin t a szokottnál nagyobb m érvben em elkedik a születések szám a. E g y bizonyos kiegyenlítés jő lé tre a szám os veszteség pótlására.
M indez eg y éb irán t csak a z t m u ta tja , hogy szoros össze
függésben áll a népm ozgalom nak e látszó lag a n n y ira ellenté
tes k ét alakja. Sem az egyiket, sem a m á sik a t nem leh et m a
g áb an m egítélni, hanem összefüggőleg kell őket ta n u lm á nyozni.
M ikép a házasság n ál úgy a születésnél hazánk a leg
m agasabb szám okat m u ta tja , (1. a X X I . tá b lá t.) A m o tt S zer
bia, i t t O roszország az egyedüli, mely benn ü n k et m eghalad.
N á lu n k e szám m indig m eg h alad ja a 40-et, mig a legtöbb európai ország 40-en alu l m arad , de ném elyek és pedig külö
nösen F ra n c z ia o rsz ág , m ég a 30-on is tetem esen a lu l m arad . A mi az utolsó ö t évet illeti, M ag y aro rszág b an is em el
kedést látu n k . A születési szám 4 3 -ró l 45-re em elkedett ezer lakó u tán . Az utolsó évötödben M ag y aro rszág születési száma ép oly m agas, m int H orv áto rszág é, h o lo tt rendesen az u tó b b i nagyobb. F ö ltű n ő az is, hogy H o rv á to rsz á g száma az utolsó évötödben nem is em elkedett, sőt in k áb b csökkent.
Á ttérv e az egyes évekre ( X X I I . tá b la ), a z t ta lá lju k , hogy h azán k születési szám a szokatlanul kedvező az utolsó öt évben.
44, 45, 46, e három szám szerepel ez idő a la tt, a melyeknél m a g asab b at és pedig csak valam ivel m ag asab b at, 47-et, csak egy év m u tat, 1852. A rendelkezésre álló a d a to k a t tekintve, ehhez hasonló m agas születési öt évet nem ta lá lu n k sem m i
16 IiÁHG L A JO S.
k o ráb b i időszakban. A h o rv át számok sajátság o s eltérésére m ár u taltu n k . S ha, itt is á tté rü n k az egyes évekre, fog
ju k látn i, hogy három 46-os év m ellett van egy 43-as is.
Szóval, nincs az az egyform aság az egyes évek közt, m int nálunk, s egészben az eredm ény nem egy m agasabb szám, m int az különben re n d sz e rin t előfordulni szokott. S h a tekin
tetb e vesszük azt, hogy H o rv á to rsz á g b a n k o ráb b an nyolcz oly év fordúl elő, m elyben a születési szám a 46-ot m eghaladta, még világosabb lesz előttünk, hogy a je le n szám H o rv á to rsz á g ra nézve in k áb b alacsony m int m agas.
Részletesen vizsgálva az országot (1. a X X IIL . táb lát), a z t látju k , hogy az egyes országrészek sorrendje nem változott az előbbi évötödhez képest. A k k o r és m ost is a D u n a-T isza köze és a T isza-M aros szöge já r t legelői és E rd ély leghátul.
Csakhogy ak k o r ezek a végletek közelebb á llo tta k egymáshoz.
1876 -1880-ban a D u n a -T isz a közének szám a 50, a Tisza- M aros közének szám a 48 volt, míg 1881— 1885-ben 48 és 47.
E zek te h á t csökkentek. D e E rd é ly 39-ről 41-re em elkedett s a többi országrészek is in k áb b em elkedtek. íg y a T isza b al
p a rtja 4 4 -rő l 47-re em elkedett, a D u n a b a lp a rtja 44-ről 45-re, a T isza jo b b p a rtja 42-ről 43-ra. C sak a D u n a jo b b p a rtja esik le ism ét 44-ről 43-ra.
A z egyes m egyéket illetőleg 50-nél m agasabb szám ot a d tak 1 8 7 6 - 1 8 8 0 -b an : B ács (52), P e st (50), Békés (52), A ra d (50), C san ád (60), T o ro n tá l (51), összesen h at megye ; 40-nél kisebb szám ot a d t a k : Á rv a (36), H o n t (38), Grömör (38), Szilágy (38), K ra s s ó (38), A lsó -F eh ér (38), B esztercze (35), F o g a ra s (36), H árom szék (39), H u n y ad (36). K iskükiillő (39), M a ro s-T o rd a (39), N ag y k ü k ü llő (35), Szeben (37), Szolnok- D oboka (36), T o rd a (38), U d v arh ely (38), összesen tizenhét megye, abból tizenkettő erdélyi megye. 1881 1886-ban 50-en felül áll B ács (50), H eves (51), Békés (50), Szabolcs (50), A ra d (51), C sanád (57), T o ro n tál (51), összesen h ét megye.
E llen b en 40-en alu l m a r a d t : Á rva (38), H o n t (39), B aran y a (39), Grömör (39), K ra s s ó (37), Besztercze (38), B rassó (39), F o g a ra s (39), H u n y ad (37), N agyküküllő (36) és Szeben (38), összesen tizenegy és abból h a t erdélyi megye. A z 1876— 1880- b an m agas szám ot m u ta tó h a t megye közül m agyar többségű
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 17 volt négy: B ács, P est, Békés és C sanád. Az 1881 -1 8 8 5 -b en m agas szám ot m u tató h é t megye közül m ag y ar többségű ö t:
Bács, H eves, Békés, Szabolcs és C sanád. É s m egfordítva az 1876 1880-ban alacsony szám ot m u ta tó tizen h ét megye közül m ag y ar tö b b ség ű volt n é g y : G öm ör, H árom szék, M aros- T o rd a, U rv arh ely . É s az 1881 -1 885-ben alacsony szám ot m u tató tizenegy megyéből m agyar e g y : G öm ör. M indezt ösz- szevéve te h á t, a m ag y ar megyék túlnyom ók voltak a m agas szám uak és kisebbségben az alacsony szám uak közt m ár a későbbi évötödben is, de az utolsó évötödben a m ag y ar me
gyék e kedvezőbb helyzete még erősebben nyilvánul.
A felekezetek szerin t (1. a X X I V . tá b lá t) a születési szám a legm agasabb a róm ai k ath o lik u so k n ál (49) és a görög k atholikusoknál (46), középén ta r ta n a k a görögkeletiek (44), az ág o staiak (42) és helvétek (4 2 ); legvégül m a ra d n a k az uni
tá riu so k (39) és zsidók (38).
A nem ek a rá n y a az utolsó évötödben a fiuk ja v á ra vál
tozott, (1. a X X V . tá b lá t). 1876 — 1880 á tla g á b a n e se tt ezer nőgyerm ek születésére 1054 fiúgyerm ek születése. 1881—
1885 á tla g á b a n esett ezer leán y ra 1058 fiú. A z egyes feleke
zeteket tekintve, a fiuk tú lsú ly a legerősebb volt a zsidóknál, hol ezer leány születésre 1111 fiuszületés esett, u tá n a a helvé- teknél, ezer leán y ra 1072 fiú, addig a görögkeletieknél ezer leán y ra 1070 fiú és az á g o staiak n ál ezer le á n y ra 1065 fiú.
K özépén ta r to tta k a görög katholikusok, ezer le á n y ra 1059 fiú, a róm ai katholikusok ezer le án y ra 1044 fiú. L egvégül m a ra d n a k az u n itáriu so k , ezer le án y ra 1012.
A többes születések (1. a X X V I . tá b lá t) ném i csekély csökkenést m u tatn ak . A k o ráb b i öt évben volt á tla g 9631 iker, 116 h árm as és 1 többes születés. A z utolsó évötödben esett á tla g évenkint 9612 iker, 124 h á rm a s és 2 négyes születés.
H á rm a s és négyes születés valam ivel több volt, de ik er keve
sebb. E g y ü tte se n többes volt a k o rá b b i ö t évben évenkint á tla g 9748, m ost 9738. V agyis 1000 születésre ju to tt többes születés k o rá b b a n 13‘8, m ost 13'4.
A nemek ará n y a egészben v álto zatlan m a ra d t, (1. a X X V I I . tá b lá t.) A z iker születéseknél ugyanis legtöbb volt a vegyes nemű, a z tá n jö tt a két fiú és végül a k ét leányiker. —
M. T . AKAD. É R T E K . A TÁ RSA I). TUD KÖRÉRŐL. IX . Ív. 9 . SZ. 2
18 ÍjÁNG LA JO S.
A h árm as születéseknél ism ét több volt a vegyes, m int az egy
nemű, h a b á r i t t a fiuk tú lsú ly a nem érvényesül an nyira, a mi azonban az ilyen születéselv csekély szám ával is össze
függhet.
A felekezetek szerint (1. a X X V I I I . tá b lá t) a legtöbb többes születés m utatkozott a görög katholikusoknál, ezerre 15, és a helvéteknél ezerre 14. K ö zép ü tt voltak a róm ai katholikusok, görögkeletiek, ág o staiak és lu th erán u so k , ezerre 13-mal. L e g h á tu l m arad n ak a zsidók, ezerre 11 -gyei.
A törvénytelen születések szám a az utolsó évötödben érzékeny em elkedést m u ta t (1. a X X I X . tá b lá t). 1876 — 1880.
á tla g á b a n volt M agyarországon 46,604, ezerre 76'4, H o rv á t
országban 4637, ezerre 5 4 9 , Szent Istv á n k o ro n ája te rü letén 51,241, ezerre 73‘8. 1881 -1 8 8 6 . á tla g á b a n volt M ag y ar
országon 52721, ezerre 82‘7, H o rv áto rszág b an 5162, ezerre 58’2, Szent Is tv á n k o ro n ája te rü letén 57,883, ezerre 79‘7. M eg
jegyzendő azonban, hogy k o ráb b an is találk o zu n k nagyobb szám okkal. íg y különösen 1866-ban, a m ikor az arányszám M agyarországon 86'3.
A z egyes felekezetek közül (1. a X X X . tá b lá t) elül j á r nak az un itáriu so k , ezer születésre 1 28 törvénytelen szülöttel.
E z u tá n jö tte k a ró m ai katholikusok 99, a helvétek 93, a gö
rögkeletiek 92, a görög katholikusok 75, az ág o staiak 65 és végül a zsidók 32 törvénytelen szülöttel ezer születésre, m in
dig 1881 — 1885. á tlag áb an .
A törvénytelen szülöttekkel együtt em elkedett a h alv a
szülöttek szám a is, (1. a X X X I . tá b lá t.) V o lt ugyanis Szent Istv á n k o ro n ája terü letén 1876— 1880. á tla g á b a n 10,424, ezerre 13'7 h alvaszülött. 1 8 8 1 - 1885. á tla g á b a n pedig volt 12,056, ezerre 16'6 halvaszülött.
M iként k o ráb b an úgy m ost is, a törvénytelen szülöttek sz o lg á lta tta k tö b b h alvaszülöttet, csakhogy az a rá n y m ind
egyiknél em elkedett, (1. a X X X I I . tá b lá t.) 1876— 1880. á tla gában a törvényeseknél 13'2, a törvényteleneknél 28’2 halva
szülött ju to tt e z e rre; 1881 — 1885. á tla g á b a n 15'7, illetőleg 30-9 h alv aszü lö tt ju to tt ezer szülöttre.
Felekezetek szerint (1. a X X X I I I . táb l.) legtöbb halva
szülött fordúlt elő az ág o staiak n ál, ezerre 32 és a helvétek-
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 19 nél ezerre 28. K ö z e p e it ta r to tta k a zsidók, ezerre 18 és a róm ai katholikusok, ezerre 16. Legkevesebb h alv aszü lö tt for
d u lt elő az u n itáriu so k n ál, ezerre 9, a görögkeletieknél, ezerre 9 és a görög k ath o lik u so k n ál ezerre 7.
A születések m egoszlási a rá n y a (1. a X X X I Y . tá b lá t) egészben véve v áltozatlan. M ag asab b százalék esik ja n u á r, fe b ru á r és m árczius hónapokra, a z tá n au g u sztu s, szeptem ber és október hónapokra. E llen b en kevesebb születés esik ápril, m ájus, jú n iu s és jú liu s h ó n a p ra és a z tá n novem berre és de- czem berre.
A z egyes felekezeteket illetőleg (1. a X X X V . tá b lá t), az á tla g ren d szerin t nyolcz százalék egy-egy hóra. A z á tla g nál nagyobb százalékot m u ta t a róm ai kath o lik u so k n ál ja n u á r, az á tla g n á l kiseb b et ápril. m ájus és jú n iu s. A görög k a th o likusoknál az á tla g n á l m agasabb m árczius, á p r ilis ; alacso
nyabb szeptem ber, november, deczem ber. A görög keletieknél m ag asab b m árczius ; alacsonyabb novem ber és egészen feltűnő m értékben deczem ber. A z á g o staiak n ál m agasabb j a n u á r ; alacsonyabb áp ril, m ájus, jú n iu s és deczem ber. A helvéteknél m ag asab b ja n u á r és m árczius ; alacsonyabb jú n iu s, jú liu s és deczem ber. A z u n itá riu so k n á l m ag asab b ja n u á r, m árcziu s és d eczem b er; alacsonyabb áp ril, október, novem ber és deczem
ber. A zsidóknál m ag asab b ja n u á r és m á rc z iu s ; alacsonyabb szeptem ber, október és november.
I I I .
A halálozási szám m ag asság a hosszabb időn át, m int egy állandóbb jelenség, függ a ta la jtó l és égaljtól, a foglalkozás
tól, a m űveltségi viszonyoktól, s a m it kevésbbé szoktak tek in tetb e venni, a születési szám m ag asság átó l is. M ert, m in t a z t az előbbi fejezetben is k im u ta ttu k , születés és halál, m inden ellentétes voltuk d aczára, szoros összefüggésben áll egym ás
sal, s a m int a halálozás m ag asab b szám a visszah at a szüle
tések m agasabb szám ára, azonképen a m ag asab b születési szám m agasabb halálozási szám m al is já r. É s pedig nem csak azért, m ert a hol több em ber születik, o tt tö b b em ber is hal meg. H an em azon m ásik, nem kevésbbé term észetes okból,
2 0 LÁNG LA JO S.
hogy ott. a hol m agas a születési szám, o tt m indig nagyobb ará n y b a n fo rd ú ln ak elő azon alsóbb korosztályok, melyek a h a lá ln a k a legnagyobb m értékben adóznak.
R övidebb időközökben a halálozási szám ingad o zására befolyást gyakorolnak a h á b o rú k és járványok, a rossz te r m ések és gazdasági válságok és á lta lá b a n m indazon változá
sok, melyek a fönnebb em lített általán o s tényezőkben nyilvá
nulnak.
H a z á n k , a h alálo zást tekintve, a legm agasabb szám okat m u ta tja E u ró p á b a n , (1. a X X X V I . tá b lá t.) D e ezen kedve
zőtlen viszony összefügghet azzal is, hogy az utolsó időkben szom orú járv án y o k p u sz títo tta k nálunk, m ert 1865— 1870-ben leg aláb b O roszországgal szemben kedvezőbb volt a D ráván- inneni M agy aro rszág helyzete és a m ostani, sok tekintetben kedvezőnek m utatkozó utolsó évötödben, m elyben a halálozási szám igen közeledett az 1865 1870-iki színvonalhoz, O rosz
országból nincs a d a tu n k és így összehasonlítást ez irán y b an nem is teh etü n k . O roszországtól eltekintve azonban m ost is, m inden m ás európai országgal szemben, nálu n k legm agasabb a halálozás száma.
B árm ily szom orú legyen is e jelenség tan ú sítása, a z t m in d azáltal nagy elégtétellel b izonyíthatjuk, hogy a h alálo zási szám az utolsó évötödben 1881— 1885-ben érezhetőleg csökkent. 1865— 1870-ben 33 h a lá l esett a dráváninneni M ag y aro rszág b an ezer lak ó ra, 1871— 1875-ben a ko lera m ia tt 46, 1876— 1880-ban 37 és m ost u to ljá ra 1880 — 1885-ben 34.
H o rv á to rsz á g b a n ugyanezen időben a halálozás száma 37, 48, 36 és 31, szóval az első évötöd kedvezőtlenebb, de az u tolsó m ég kedvezőbb, m int m inálunk.
E jav u lás legörvendetesebb sajá tsá g a az, hogy együtt j á r t a születési szám gyarapodásával, a m int azt m ajd a nép
szaporodás eredm ényeiben m ég szem betűnőbben fogjuk látni.
Á tté rv e az egyes évekre (1. a X X X V I I . tá b lá t) azt lá t
ju k , hogy S zent Istv á n koronája te rü letén az utolsó öt évi á tla g o t képviselő 33 átlag szám úgy áll elő, hogy v á lta kozva 36, 35, 33, 32 és 31 a halálozási szám. A 33 és annál kisebb szám ok 1869 óta egyszer sem fo rd u ltak elő, sőt 1873- b a n fölem elkedett e szám 64-re ezer u tán , s az 1873-at
MAGYARORSZÁG N ÉPM OZGALM A. 21 megelőző és követő évben a 40-et m indig m eghaladta. S h a a későbbi éveket veszszük, lá th a tju k , mily lassú a javulás, mily la ssa n m egy le 36-r a, hogy a z tá n ism ét em elkedjék 38-ig.
I t t lá th a tju k legjobban, hogy a járv án y o k és g a zd aság i v i
szályok h a tá s a soha nincs kim erítve azzal az á ld o z a tta l, m elyet közvetlenül követelnek. A k o rá b b i években 1853 — 1855 m u ta tn a k m agas sz ám o k at: 40-et, 4 2 -ő t és 49-et, ism ét a já rv á n y következtében, de az ezen h áro m évet megelőző és követő két-két évben 33 és 32, illetőleg 36 és 34 a h a lá lo zás szám a. A legkedvezőbb 1858 1866-iki évekről csak a d ráváninneni M ag y aro rszág b ó l v annak a d a ta in k . S h a elte
kintünk az utolsó évtől, m elyben a h alálo zás a h á b o rú követ
keztében 3 8 -ra em elkedik, a többi négy évben a halálozás szám a, az évek sorrendje szerin t 31, 30, 32 és 1865-beu 28.
.S itt m egjegyezhetjük, hogy a h o rv áto rszág i ad a to k a legtöbb esetben kedvezőbbek, m in t a mieink. De, h a e ltek in tü n k is ezen utóbbi évek a d a ta itó l, melyek végre is nem oly m egbíz
hatók, m int a k o rá b b ia k és u tóbbiak, annyi kétségtelen, hogy h alálozásunk m ai szám a a k o rá b b i legkedvezőbb, járv án y tó l, h áb o rú tó l és gazdasági válságoktól e g y a rá n t m ent, évek szá
m ain ak felel meg.
A z egyes o rszág részek re áttérv e, (1. a X X X V I I I . tá b lá t), azt ta lá lju k , hogy m inden országrész h alálozási szám a csökkent, de u g y an ak k o r az eltérés az egyesek közt sokkal csekélyebb is. 1876 — 1880-ban a szám ok 41 és 43 közt v ál
takoznak, m a 31 és 36 a k ét véglet. L egnagyobb a halálozás m a a T isza-M aro s szögén és a T isz a b a lp a rtjá n 36, ezu tán jő a D u n a b a lp a rtja 35-tel, m ajd a D u n a -T isz a köze és a T isza jo b b p a rtja 34-gyel és végül legkedvezőbb a D u n a jo b b p a rtjá n és E rd ély b en 31. A két utolsó országrész között m in d azáltal nagy a különbség, m ert E rd ély b en u g y an ak k o r 41, a D u n a jo b b p a rtjá n 43 a születési szám, a mi m ajd a n ép szap o ro d ás
nál fog valódi kifejezésre ju tn i.
Az egyes m egyéket illetőleg (u. o.) 1876 1880-ban a legkedvezőbb h alálo zást m u ta tta k , vagyis 30-on a lu l m a ra d ta k : Á rv a (29), F o g a ra s (28), Szeben (29), U d varhely (29), összesen négy megye. E llen b en a legrosszabb szám ot ad ták , vagyis a 40-et elérték vagy m e g h a la d tá k : Tem es (45), A ra d
(40), C sanád (44), Szabolcs (44), E sztergom (42), N y itn i (43) és P e s t (42), összesen hét. 1881 1885-ben 30-on alól m a
r a d t: Á rv a (29), Y as (27), B esztercze (29), B rassó (28), F o g a ra s (27). N agy k ü k ü llő (27), Szeben (29), Szolnok-D okoka (29), összesen nyolcz. A 40-et e lé r te : T ren csén (40), Szabolcs (43), A ra d (41), összesen három . Az 1876— 1880-ban a ked
vező négy megye közül egy volt m ag y ar : U dvarhely. 1881 1885. a nyolcz kedvező megye közül ism ét csak egy volt m a g y a r:
V as. A z 1876 — 1880-ban kedvezőtlen h ét megye közül m a
gyar volt négy: C sanád, S zab o lcs,E szterg o m és P e st, 1881 1885-ben a három kedvezőtlen megye közül m agyar volt egy : Szabolcs. A változás te h á t inkább kedvező, m int kedvezőtlen nem zetiségi szem pontból is. E r r e m in d azáltal súlyt nem fek
teth etü n k . A halálozás a rá n y á t különben is alig h o zh atju k össze nem zetiségi viszonyokkal. E részb en sokkal fontosabb a ta la j a la k zata. H egyek közt m indig kisebb a halálozás, mint sikon, folyam ok és különösen m ocsarak közt. S h a a főleg sikon lakó m ag y arság nem is m u ta th a t oly alacsony szám okat,■rfiint a hegylakó m ás nem zetiségek, m ásrészt m egnyugvással vehet
jü k . hogy a legnagyobb h a lá lo z á st sem a m agyar nem zeti
ség tü n te ti föl.
N em szerin t a h alálo zás (1. a X X X I X . tá b lá t) 51'66 0 o-a volt finemü és 48'34° 0-a nőnem ű az utolsó évötödben, szem ben 52'06 illetőleg 4 7 ,940( 0-kal a m ú lt évötödben. A férfiak a rá n y a te h á t csökkent, h a b á r a születéseknél, m int fennebb lá ttu k , a férfiak a rá n y a n őtt. A kiegyenlítés azonban m u ta t
kozott m ár az öt éven alóli gyerm ekhalálozásnál, a hol m ost 53'08°/o j u t a fiu k ra és 46'92° 0 a leányokra, szem ben 52'89, illetőleg 4 7 '1 l ° / 0-kal a m ú lt évötödben.
C salád i á llap o t sze rin t (1. a X L . tá b lá t) a finemü h a lo t
tak 32'58° 0-a volt nem házas, 51'45° o-a házas és 15’97° 0-a özvegy 1 8 8 1 —1885-ben, mig a k o rá b b i évötödben a finemü h a lo tta k 32’90°/0-a volt nem házas, 5ft'99°/0-a h ázas és 16'11° o-a özvegy. A változás te h á t nem nagy és csak abb an áll, hogy a házasok a rá n y a ja v u lt a m ásik két családi állapot ro v ására.
A nőknél száz h a lo ttra esik m ost 27'87°/o nem házas, 40'97 h ázas és 31'16 özvegy; mig a megelőző évötödben volt
2 2 LÁNG LAJOS.
M AGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 2 3
28‘76° o nem házas, 41 '32 h ázas és 29‘92 özvegy. A nőknél te h á t m ind a nem házasok, m ind a házasok a rá n y a ja v u lt és csak az özvegyeknél v ált a k o ráb b i évek igen kedvezőtlen a rá n y a még ro sszab b ra.
A halálozás különböző viszonylatai közt legtöbb érd ek kel b ir a gyerm ekhalálozás, vagyis az öt éven alól elh a lta k arán y a. E z a rá n y t kétfélekép szokták m eg állapítani, a m ennyi
ben t. i. vagy a z t nézik ezer h a lo tt közt mennyi az ö t éven alól e lh a l t ; vagy azt, hogy ezer szü lö ttre hány ö t éven alóli h a lo tt esik. A két ará n y viszonyos helyessége fölött igen sok vita folyt. R észem ről m indig a z t az á llásp o n to t fo g laltam el, hogy úgy az egyik mint a m ásik viszonyítás csak hiányos fogalm at ad, m ert az egyik úgy m int a m ásik csak az általán o s szüle
tési vagy általán o s h alálozási szám ot j u tta tja erősebb kifeje
zésre. M inél nagyobb ugyanis a születés arán y a, a n n ál nagyobb lesz a h a lo tta k közt a k o rán elh u n y tak s z á m a im é rt an n ál n a gyobb az a korosztály, mely a legnagyobb h á n y ad d al adózik a haláln ak . E s m inél nagyobi) a h alálo zás á lta lá b a n , an n ál nagyobb lesz minden h a lo ttn ak és így az öt éven alóli h a lo t
ta k n a k a rá n y a is a szülöttekhez képest. V agyis a gyerm ek
halálozásnak a halálozáshoz viszonyított a rá n y a függ főleg a születések szám ától, a gyerm ekhalálozásnak a születésekhez viszonyított a rá n y a pedig függ főleg a halálozás nagyságától.
E felfogásom nak ig a z a t a d ta k az utolsó évötödről szóló ad a to k is, (1. a X L I . tá b lá t). A z ezer h a lá lra szám íto tt gy er
m ekhalálozási ará n y n ő tt a m ú lt évötödhez k épest 512-ről 51 7-re a S zent Istv á n k o ro n ája te rü le té n , m ert u g y an ak k o r a születési szám is em elkedett (1. a X X V I . tá b lá t). E llen b en az ezer születéshez viszonyított gyerm ekhalálozási szám csökkent ugyanezen időben és terü le te n 42 2 -rő l 381-re, m ert u g y an akkor az általán o s h alálo zási szám is csökkent.
A z ezer halálozáshoz viszonyított gyerm ekhalálozási arán y m inden egyes évben, az igaz, nem m u ta tja ez összefüg
gést a születési szám m al oly tis z tá n és épp a z é rt igen köny- nyen té v ú tra vezet. D e m ásrészt nem b iz h atu n k meg fö ltét
lenül az ezer születéshez viszonyított gyerm ekhalálozási szám b an sem, m ert h a ez esetben az egyes évek gyerm eklialálozási a rá n y a és nz egyes évek h alálo zási a rá n y a közt m á r tö b b és
24 LÁNG I.A J 0 8 .
világosabb is az összefüggés, nem szabad felednünk, hogy itt m indig csak egy, m eglehetősen egyoldalú viszonyítással van dolgunk.
A zon ellenm ondásnak megfelelőleg, melyet a k ét gy er
mek-halálozási szám közt k im u ta ttu n k , g y arap o d ást fogunk lá tn i a gyerm ekhalálozásnál m inden oly esetben, m időn a z t a halálokhoz viszonyítjuk és csökkenést, m időn azt a születések
hez viszonyítjuk.
íg y az utolsó évötödben (1. a X L I I . tá b lá t) ezer finemü h a lo ttra tö b b öt éven alóli fiú h a lo tt és ezer nőnem ű h a lo ttra tö b b ü t éven alóli leány h a lo tt esik. m int a megelőző évötöd
ben, 533 szemben 523-m al az első és 519 szem ben 514-gyel a m ásodik esetben. M ásrészt azonban, ha azt nézzük, (lásd a X L I I I . tá b lá t), hogy ezer törvénytelen születésre m ost hány öt éven alóli törvénytelen gyerm ek h a lá la esik, azt látju k , hogy e szám most kisebb, m int öt évvel ezelőtt. E z e r törvény
telen születésre esett öt éven alóli h alál 1876- 1880-ban 423 a szent Is tv á n k o ro n ája te rü letén , 437 a TJráváninneni M a
gyaro rszág b an . 1881 1885-ben pedig esett ezer törvénytelen születésre öt éven alóli h a lá l 405, illetőleg 413.
A mi végül a h alálo zásn ak felekezetek szerinti m egosz
lá sá t illeti, (1. a X L I Y . tá b lá t), a mi csak az utolsó évötödben le tt először k im u tatv a, a következő szám okat kapjuk. E zer la k ó ra esik h a lá l a róm ai k ath o lik u so k n ál 37, a görög k ath o likusoknál 38, a görögkeletieknél 36, az ág o staiak n ál 33, a helvéteknél 34, az u n itá riu so k n á l 28, a zsidóknál 19.
A gyerm ekhalálozás a felekezetek szerint következő a rá n y o k at tü n te t föl. E z e r h a lá lra esik öt éven alóli gyerm ek
h a lá l (1. *a X L V . tá b lá t) a róm ai kath o lik u so k n ál 549, a görög k ath o lik u so k n ál 48u, a görögkeletieknél 499, az ágos- ta ik n á l 474, a helvéteknél 474, az u n itáriu so k n ál 465, a, zsi
dóknál 485. E zer születésre esik öt éven alóli gyerm ekhalál (1. a X L V T. tá b lá t) a róm ai katholikusoknál 418, a görög kath o lik u so k n ál 399, a görögkeletieknél ism ét 399, az ágos
ta iak n ál 387, a helvéteknél 396, az u n itáriu so k n ál 330, a zsi
dóknál 248.
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA. 25
IV .
S zent Is tv á n k o ro n á já n a k p o lg ári népessége az utolsó évötöd a la tt 15.642,102-ről 16.570,14 6 -ra em elkedett a nép
m ozgalm i ad a to k szerint. A g y arap o d ás tehát. 928,044 lélek és így az átlagos évi szaporodás megfelel 1.16° 'u-nak. A te r ü le t k ét fő a lk a tré sz é t: a d rán in n en i és a d rá v á n tú li részt tekintve, a z t látju k , hogy a szaporodás M ag y aro rszág b an va
lamivel csekélyebb 14 3° 0, H o rv á to rsz á g b a n ellenben valam i
vel nagyobb 1 '38° 0. A z egyes évek szap o ro d ása a D ráv án - innen volt 0 '8 ], 0‘8 1, 1*28, 1'49 és 1 '26°'0 ; a D rá v á n tű l 1 "24,
1-33, 1-27, 1*81 és 1-67.
T ekintve azt, hogy 1869 -1 8 8 0 - ig az átlag o s szaporodás az egész terü leten nem volt tö b b 0‘13°/o-nál, e szap o ro d ást igen kedvezőnek m o n d h atju k , de m ind a m ellett m ég sem olyannak, m elyet az eddigi eredm ények u tá n elfo g ad h atlan n ak lehetne ta rta n u n k . M e rt hiszen m indenki tu d ja , hogy az 1869 — 1880-iki kedvezőtlen eredm ényt a k o le ra p u sz títá sa okozta, mely 1872— 1874-ig annyi áld o z a to t követelt, hogy népességünk csak 1877-ben é rte el az 1871-iki m agasságot, más szóval, hogy a ko lera h a t évet tö rü lt ki népességünk fej
lődéséből. A k o ráb b i szám lálások közt 1850 1857-ig 0'63° 0, 1857— 1869-ig 0'99° 0 volt az á tlag o s évi gyarapodás. S így érth ető , hogy a k o lerán ak és u tó h a tá sá n a k elenyésztével népességünk szaporodása ism ét kedvezőbb a rá n y o k a t tü n te t fel.
Ö sszehasonlítva ez eredm ényeket a többi eu ró p ai o rszá
gok megfelelő eredm ényeivel (1. az L . tá b lá t), a z t ta lá lju k , hogy kedvezőbb á tla g ú évi szap o ro d ást m u ta tn a k : S zerb ia (2 '3 9 % ), D án ia (T 3 8 0 0), N ém etalföld (1*33°;'0), R o m án ia (l'32°/o), N orvégia (l'2 8 ° /0), N a g y -B ritta n ia ( l'2 7 ° ;0) és Svéd
ország ( 1 4 8 0 0). E llen b en kisebb, de egy százalékot m ég m eg
haladó átlagos évi szap o ro d ást m u ta tn a k : E u ró p a i O roszor
szág ( r i4 ° /o ) , N ém etország (1*12°,0) és B elgium ( l -02° 0).
T o v áb b á egy százaléknál is kisebb szap o ro d ást m u ta tn a k : A u sz tria (0-82°l0), O laszország (0-81°/o), Svájcz (0 '7 6 0/0) és G örögország (0'60° 0). É s végül fél százaléknál is kisebb á tla
2 6 LÁNG LA JO S.
gos évi szap o ro d ást m u ta tn a k S panyolország (0'33°/o) és F ra n - cziaország (U'25°/°).
H a z á n k teliát m eglehetősen elől áll az európai országok sorában, a m ennyiben jóval kisebb azon országok száma, me
lyeknek szaporodási ará n y a a m ienket m eghaladja, m int azon országok szám a, m elyeknek szaporodási ará n y a a m ienké mö
g ö tt m arad .
E kedvező benyom ás csak fokozódik, ha az egyes me
gyékre m együnk át. 1 8 6 9 — 1880-ig a D ráv án in n en csak 30 megye m u ta to tt g y arap o d ást, 33 fogyatkozást tü n te te tt föl.
M ost a 63 megye m ind egytől-egyig g y a ra p o d á st m u ta t az öt év átlagos eredm ényében, és csak nyolcz olyan megye van, (T urócz, Zem plén, Szabolcs, Szatm ár, A ra d , H u n y ad , K is- K ükiillő, Kolozs), mely egy-egy évben és csak egy (Csik), mely k ét évben m u ta to tt csökkenést, de végül m ind az öt évre ezek is g y a ra p o d á st m u tatn ak .
A gyarapodás fokát tekintve, az évi sz a p o ro d á s:
1— l 1/2°/0-ot tesz a következő huszonnyolcz m egyében H eves (1*43), Y as (1*30), Z a la (1 ‘38), J á s z (1 '35), M árm aros ( l -32), B ih a r (1 '28), Szolnokdoboka (1'27), B ereg (l'2 6 ), K o lozs (1 '26), M a ro s-T o rd a (1'26), F e h é r (1'25), U ng ( l ‘23), S á ros ( í'2 1 ), B rassó (1*20), P e s t (1*19), T o ln a ( l ' l 7), Somogy (1' 16), Z em plén (1*16), E szterg o m (1*15), N ó g rá d (l '13), T o rd a a ra n y o s (1*13), B ács (1*12), H a jd ú ( l ' l 1), N y itra (1'08), K i s k ük üli i j (1'08), Zólyom (1*07), K om árom (1*06), Szeben ( 1*01).
1 V.o/o-ot m eghalad a következő öt m eg y éb en : C sanád (1*96), B ács (1'85), T o ro n tál (1*65), Békés (1*60) és Cson- g rá d (1*50).
1/2— l°,o-ot tesz harm incz m egyében és ezek a követke
zők : Z ólyom (0*98), A ra d (0'96), Szerdahely (0'96), Szilágy (0'95), Á rv a (0*94), F o g a ra s (0'94), N agyküküllő (0'94), Te- mes (0*93), S z a tm á r (0'93), B eszterczenaszód (0'92), Moson (0*91), V eszprém (0'91), A lsófehér (0*91), H árom szék (0'90), H o n t (0'89), B a ra n y a (0'87), T urócz (0.86), G yőr (0'86), P o zsony (0'80), A b a u j (0'76), G öm ör(0*76), Tem es (0'72), L iptó (0'70), T rencsén (0 '7 0 ), B orsod (0'70), Szepes (0'69), K rassó- Szörény (0'69), Szabolcs (0'66), Csik (0*62), H u n y ad (0'59).
