É R T E K E Z É S E K
A
T Á R S A D A L M I T U D O M . K Ö R É B Ő L .
K I A D J A
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A .
N Y O L C ÍK A D IK K Ö T E T .
A I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z R R K E S Z T I
I* E S T Y E R I <í Y E S
OSZTÁLYT! TKAK.
FéTliUUÜ MVA1M4
Bl D A PEST, 1887.
3 13 8 02
B u d a p e s t, 1887. A z A t h p n a c u n i r. t á r s k ö n y v n y o m d á ja .
T A R T A L OM.
I. 7..I1II. M o ntesquieu elm élete. S c h v a r c z G y ű l á-tól.
II. F e g jh á z i tan u lm án y o k . I. Illa v ai fegyház. T ú t l i L r i n c z-től.
111. A szerzői jo g ró l szóló tö rv én y . (X V I. t.-cz.) A p á t li j ’ I s t v á n-tól.
IV . ” T ováb b i ad alék a görögök p o litik ai iro d alm án a k k ritik a i tö rté n eté h ez . S c h v a r c z G y u 1 á- tói.
V. O k ira ti bizo n y ítás a k özépkori m ag y a r perjogban. H a j n i k I m r é-töl.
VI. M elyik görög állam k ö z elite tte m eg a k épviseleti ren d szer a la p g o n d o latát. S c h v a r c z G y ű l á-tól.
V II. A n é p o k ta tá s h a z á n k b a n 1869- 1884. L á n g L a j o s - t ó l . V III. E m lékezések a n em zetk ö zi b ö rtö n ü g y i congressusra R óm á
b a n 1885. (nov. 16— 2i.) T ó t h L ö r i n c z - t ö l . IX. G ondo latszab ad ság és Ó don tö m eg u ralo m . S c h v a r c z
G y ű l á-tól.
X. A k é t u tó b b i év tized á lla m fo rm ata n i iro d a lm á n a k k ritik a i m éltatásáh o z . S c h v a r c z G y ű l á-tól.
A MONARCHIÁI ÁLLAMFORMÁRÓL
A »L’E 8 P R I T D ES L 0I8« E L S Ő TÍZ K ÖNT V E D E N
ÉS
AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS.
SCHYARCZ GYULA.
L . TA G TÓ L.
(F ö lo lv a s ta to tt a II. o sztály ülésén 1885 jú n iu s 8-án.)
B U D A P E S T , 1885.
K IA D JA A M. TU D . AK A D ÉM IA .
B u d a p e s t, 1885. Az A t h e n a e ü i n r . t á r s . k ö n y v n y o m d á j a .
A zo n gondolk o d ó k so rá b a n , k ik J o lin L o c k e ó ta , a d icső ség teljes 1688 -d ik i an g o l fo rra d a lo m n a k á lla in jo g ila g biz
to s íto tt e re d m é n y e it a k á r k ö zvetlenül, a k á r közvetve, c z é ltu d a - to sa n , vagy csa k esetleg es iro d a lm i m e g te rm é k e n y ű lé s folytán egy új á lla m -e lm é le t a la p já u l le ra k n i igyek eztek , a X V I I I . század fo ly am áb an egy sem v a la képes oly m e ssze k ih a tó , féuyes s ik e rt fö lm u ta tn i, m in t a » L ’ E s p r it des L o is« szerzője, M o n te sq u ie u . M ég m a is úgy tű n ik ő föl so k a k szem ében, m in t a m o d e rn a lk o tm á n y o s m o n a rc h iá n a k d ö n tő te k in té ly ű ta n ító m e ste re . — N em k u ta to m m o st i t t azon ok o k at, m elyek M o n te sq u ie u te k in té ly é t az á lla m tu d o m á n y i iro d a lo m b a n , ső t m ég a n ép e k ta n á c ste rm e ib e n is valódi c u ltu s tá rg y á v á em elik v a la : csak a /o n k é rd é s re ó h a jto k felelni m a, hogy vájjon egységes, ö n m a g á b a n bevégzett, re n d sz e re s egész-e azon ta n , m elyet az ü n n e p e lt em lék ű gondolkodó, e m líte tt főm űvében h i r d e t ? É s h a nem az, ■ a m in th o g y az á lla m tu d o m á n y i k r itik a m á r ré g ó ta jelzi, hogy nem az — v ájjon h á t a k k o r m inő o k ta n i h á t té r r e v ez eth ető k vissza a n n a k h iá n y a i ?
T . A k a d é m ia !
F é lre is m e rlie tle n ű l nagyon is tá to n g ó azon ű r, m ely a
» L ! E s p r it des L o is « . első tíz kön y v ét a tizen e g y ed ik tő l és a m ű to v áb b i könyveitől e lv á la sz tja . A z első tíz könyvben oly elm élet s z ilá rd u lt m eg az á lla m fo rm á k ró l, a m elyből h a t á r o zo ttan kiviláglik, hogy m időn M o n te sq u ie u a m a tíz első könyvét írta , az angol a lk o tm á n y t m ég e g y á lta lá n nem te tte ta n ú lm á - n y a in a k tá rg y á v á . N in c s a tíz első könyvben m ég szó sem a m o n a rc h iá b a n való n ép k é p v ise letrő l, sem a n é p k é p v ise let jo g a i
ról szem ben a m o n a rc h a ta n ác so saiv al. T ö b b e t m ondok, a m i
n isz te ri felelősség bele sem férn e azon k ere tb e, m e ly et ő e tíz könyvben a m o n a rc h iá ró l fö lá llíto tt.
M . T . A K A D . É R T . A T Á R S A D . T U D , K Ö R É B Ő L . V I I I . K . 1 . S Z . 1 *
4 S CH V A RC Z G Y U L A .
A z álla m fo rm á k o sz tá ly o z á sá t M o n te sq u ie u a I I . könyv első fejezetében következőleg m u ta tja be. » H á ro m fa ja van az á lla m fo r m á n a k : a k ö z tá rsa sá g i, a m o n a rc h iá i és a despo- tia i. H o g y m indezek te rm é sz e té t lelep lezh essü k , elég azon fo g alo m ra u ta ln u n k , m e ly et m a g u k n a k a legkevesbbé ta n ú it em b erek — les hom m es les m oins in s tru its — azokról a lk o t
nak. K ö z tá rs a s á g i á lla m fo rm a az, a m elyben a nép a m a g a egészében — en co rp s — vagy p ed ig a n é p n e k egy része b irja a souveraine h a ta lm a t, — m o n a rc h iá i álla m fo rm a az, a m ely
ben egyetlen egy egyén ko rm án y o z — g ouverne — ugy an , de álla n d ó g y ö k ere t v e rt tö rv én y e k á lta l, —• p á r des lois fixes e t é ta b lie s m ig a d e sp o ta i á lla m fo rm á b a n egyetlen egy egyén r a g a d m a g á v a l m in d e n t az ő a k a r a tá n á l és szeszélyeinél fogva, törv én y n é lk ü l és szab á ly n é lk ü l.« ')
N em törő d v e egyelőre azzal, hogy bizony e m e g h a tá ro z á s t a k ö z tá rsa s á g i álla m fo rm á ró l, szem ben a m o n a rc h iaiv al, nagyon h a lv á n y n a k ta lá l h a tt á k M o n te sq u ie u n e k nem csak azon k o r tá r sai, a k i k a C rom w ell »lord p ro te c to r« -sá g a a la tti k ö z tá rsa s á g ró l o lv astak , de azon k o rtá r s a i is, a k ik a » S ta d h o u d e r« a la tti n é m eta lfö ld i k ö z társaság o n szem eik et egész kényelem m el le g e l
te th e tté k —■ nem törődve, m ondom , ezzel, h a llju k m á r m ost, m ik e t ta n ít M o n te sq u ie u u g y a n c sa k a IT. könyv 4 -d ik fejeze
té b en a m o n a rc h iá i álla m fo rm a te rm ész eté rő l. »A m o n a rc h iái á lla m fo rm á n a k , — m o n d ja ő — vagyis azon á llam fo rm á n ak , a m elyben eg y e tle n egy egyén korm ányoz ala p tö rv é n y e k á lta l
5) M ontesquieu az á llam fo rm a fo galm ának kifejezésére e m űszót h a sz n á lja : »gouvernem ent«; v alószínűleg Jo lin L ocke p éld ája u tán in d ú l, ki szin tén »governm ent«-et h aszn ál, m időn álla m fo rm át a k a r m ondani. H ogy M ontesquieu m ár a k k o r m eg ízlelte v o lt Locke m ű v ét
»On Civil G overnm ent«, de csak felü letesen : ez k id erü l a »Let.tres P er- sanes« 105-dik leveléből. L ’E sp rit des Lois II, 1 : II y a tro is espéces de g o uvernem ents : le rép u b licain , le m o n arch iq u e e t le despotique. P o u r en d éco u v rir la n a tú ré , il suí'fit de l ’idée q u ’en o n t les hom m es les m oins in stru its. — Le gouverne m en t rép u b licain est cél ni ovi le peuple en corps, ou seu lem en t u n e p a rtié du peuple, a la souveraine púi s sance : le m on
archique, celui oű u n seul gouverne, m ais p ár des lois fixes e t établies : au lieu que, dans le despotique u n se ni, sans lói e t sans régle en train e to u t p á r sa volonté e t p á r ses caprices. (Hsl. L ab o u lay e : »L ’E sp rit de Lois« a I I , 1.-höz., De B rie a P reuss. J a lirb . 1. a.)
M O N T E S Q U I E U E L M É L E T E . 5
— nem ala p tö rv é n y e k sz eréu t, h a n e m » p a r des lois fondam en- tales,« a la p tö rv é n y e k á l ta l ezen m o n a rc h iá i á lla m fo rm á n a k lé n y e g é t a közbeeső h a ta lm a k , ezen a lá r e n d e lt (és fü g g ésb en levő) h a ta lm a k te szik azzá, a mi. L e s p o u v o irs in te rm é d ia i- res, su b o rd o n n és ( e t d ép e n d an ts). — A z t m o n d ta m , a közbeeső, a lá re n d e lt (és fü g g ésb en levő) h a ta lm a k — igen, a m o n a rc h iá b a n a fejedelem a f o rr á s a m in d e n p o litik a i és p o lg á ri h a ta lo m nak. E z e n a la p tö rv é n y e k sz ü k ség k é p bizonyos közbeeső c s a to r
n á k a t fö ltételezn ek , a m ely ek en á t a h a ta lo m s z e rte á ra d o z ik : m e rt h a nincs egyél) a k a r a t a m o n a rc h iá b a n , m in t eg y e tle n egy e m b ern ek p illa n a tn y i és szeszélyes a k a r a t a : a k k o r sem m i sem á lla n d ó , köv etk ezésk ép m ég valam ely a la p tö rv é n y sem á lla n d ó . A le g term é sze teseb b közbeeső, a lá r e n d e lt h a ta lo m a nem esség.
A nem esség n ém ile g a lk a tr é s z é t teszi a m o n a rc h iá n a k , a m ely á lla m fo rm á n a k a la p e lv e e z : o tt, hol n in c s m o n a rc h a , n in c s nem esség, o tt, hol n in c s nem esség, n in c s m o n a rc h a — de vau desp o ta. B izonyos em b e re k a z t h itté k , hogy e ltö rö lh e tik az u r a k összes b írá sk o d á si jo g a i t ; így g o n d o lk o z ta k E u r ó p a ném ely á lla m a ib a n . N em l á ttá k b e , hogy u g y a n a z t a k a r tá k k e re s z tü l vinni, a m it az an g o l p a rlia m e n t csele k ed e tt. T ö rö ljé te k el v a la m ely m o n a rc h iá b a n az u ra k , a p a p s á g , a nem esség és a v árosok e lő jo g ait — p ré ro g a tiv e s és c s a k h a m a r n é p u ra lo m é ta t p o p u la ire —• vagy p ed ig egy d e s p o tia i á lla m á lla tid e lő tte te k .« » A m e n n y ire veszélyes a k ö z tá rs a s á g b a n a p a p s á g h a ta lm a , ép a n n y ira b elevaló az a m o n a rc h iá b a , k iv á lt az oly m o n a rc h iá k b a , a m elyek a d e s p o tia felé közelednek.
U gyan hol á lla m in a k m a S p a n y o lo rszá g és P o rtu g á liá i, ezen h a ta lo m n élk ü l, m ió ta e lv e sz te tté k tö rv é n y e ik e t ? E g y e d ü l ezen h a ta lo m ta r t ó z ta tja föl o tt m ég n ém ile g az ö n kény u r a lm á t.«
">Az angolok, csakhogy elő m o zd ítsák a sz ab a d ság o t, m eg
sz ű n te tte k m in d e n közbeeső h a ta lm a t, m ely m o n a rc h iá jo k a lk a tré s z é t képezi vala. H a az an g o lo k fönn a k a r já k ta r t a n i a sz ab ad ság o t, nagyön o k sz erű leg c s e le k e s z u e k ; m e rt h a el t a lá ljá k veszteni ezen s z a b a d s á g u k a t: a k k o r ők a föld le g ra b - szo lg aib b népei közé sülyed n én ek . Á m d e nem elég az, hogy a m o n a rc h iá b a n m eglegyenek az ily közbeeső h a t a l m a k : szükség van o tt m ég oly te s tü le tr e is, m ely a törv én y ek le té ti h ely ét — dép j t des lois — kepezze. E z e n le té ti h e ly e t csakis azon p o li
6 S C H V A R C Z G Y U L A .
tik a i te s tü le te k k ép ezh etik , a m elyek a tö rv é n y e k e t k ih ird e tik , m ih e ly t azok m e g h o za tn ak , és a m elyek a tö rv é n y e k e t em léke
zetbe hozzák, v ala h á n y sz o r azok feledésbe ta lá ln á n a k m enni.
A nem esség te rm é sz e te s tu d a tla n s á g a — 1' ig n o ra n c e n a tu re lle a la noblesse a nem esség figyelm etlensége, h ib á s fölfogása a p o lg á ri k o rm á n y z a t felől k ív á n a to s sá teszik, hogy legyen egy te s tü le t, a m ely szünet n é lk ü l elővonja a tö rv é n y e k e t a porból, a h o l azok la s s a n k é n t egészen eltem etv e m a ra d n á n a k . A fejede
lem ta n á c s a nem való a r r a , hogy egy ily l e t é t h ely et — d ép ő t
— képezzen. A fejedelem ta n á c s a m á r te rm ész eté n él fogva, le té th e ly e azon fejedelem p illa n a tn y i a k a r a tá n a k , a ki a vég re
h a j tá s t g y ak o ro lja — exécu te de nem le té th e ly e az a la p tö rv én y e k n ek . T ö b b e t m ondok, a fejedelem ta n á c s a sz ü n et n élk ü l változik ; nem álla n d ó a z ; nem is á llh a tn a az nagyobb szám ú ta g o k b ó l; nem b írja kellő m a g a s fokon a nép b iz a lm á t:
te h á t nincs azon helyzetben, hogy a n ép et fö lv ilá g o síth a tn á , h a nehéz idők k ö v e tk e z n e k ; sem a r r a nem képes, hogy a n ép e t az en g ed elm esség re visszavezérelje. A d e sp o tia i álla m o k ban , hol n in c sen e k alap tö rv é n y e k , nem lé tez ik tö rv é n y le té t sem.
E k ö rü lm é n y n ek tu la jd o n íta n d ó , hogy az ily o rszá g o k b an re n d sz e ré n t oly nagy ere je vau a v a l lá s n a k : a v allás képezi i tt ném i n em ét a törvény és az á lla n d ó s á g le té té n e k : és h a nem a v allás tö lti be e t i s z t e t : a k k o r a sz o k áso k a t t a r t j á k tis z te le t
ben a törvények h ely ett« ').
’) L 'E s p rit des Lois l i , 4 : Les pouvoirs in term éd iaires, subordon- nés e t d épendants, c o n stitu e n t la n a tú ré d u g o u v ern em en t m onarchique, c’est a dire de celui o ü un seul gouverne p á r des lois fondam entales. J ’ai d it les pouvoirs in term éd iaires, subordonnés e t d ép en d an ts ; en effet, dana la m onarcliie, le prince est la source de to u t pou v o ir p o litiq u e et civil.
Ces lois fo n d am en tales su pposent nécessairem ent. des canaux m ovens p á r oú coule la puissance : c á r s’il n ’y a dans l ’é ta t que la volonté mo- m en tan ée e t capricieuse d ’u n seul, rien ne p e u t é tre fixe ; e t p á r consé- q n e n t au cu n e lói fon d am en tale. Le pouvoir in ten n éd iaire subordonné le plus n a tú ré i est celui de la noblesse. E lle e n tre en qu elq u e fa^on dans l ’essence de la m onarcliie, d ö n t la m axim é fon d am en tale est, ^ p o in t de m onarque, p o in t de noblesse ; p o in t de noblesse, p o in t de m onarque.«
Mais on a u n despote. — II y a des gens qui a v a ie n t im aginé, dans quel- ques é ta ts en E urope, d ’ab o lir to u te s les ju stices des seigneurs. IIs ne voyaient, pás qivils vo u laien t fairé ce que le p a rlem en t d ’A ngleterre a fait, Abolissez d an s une m onarcliie les p réro g ativ es des seigneurs, du
M O N T E S Q U I E U E L M É L E T E . 7
ím e , ezekben tető zik M o n te sq u ie u ta n a a m o n a rc h iá i álla m fo rm á ró l, a m in t ő ezt a » L ’ E s p r i t des L o is« [ I könyvé
ben, szem ben a d esp o tiá v a l és a k ö z tá rs a s á g g a l, m e g h atá ro z za . M egjegyzem , hogy azon szöveg, m ely b en M o n te sq u ie u I I . clergé, (le la noblesse, e t des v illes: V ous a u re z b ien tó t u n é ta t p o p u laire, öli bien u n é ta t desp o tiq u e. A n ta n t q u e le p o u v o ir d u clergé e st d an - g ereu x dans une rép u b liq u e, au t a n t est il co n v en ab le d an s une m o n arch ie, s ű rt o u t d an s cél les q u i vo n t a u despotisnie. Ou en se ra ie n t l ’E sp ag n e e t le P o rtu g á l depuis la per te de leu rs lois, sans ce pou v o ir q u i a rré te seul la puissance a rb itra ire ? L es A n g lais p o u r fav o riser la lib e rté, o n t óté to u te s puissances in te n n é d ia ire s q u i fo rm aién t leiu* m o n arch ie. Ils o n t bien ra iso n de conserver cet te lib e rté : s’ils v e n a ie n t á la p erd re, ils se raien t un des peuples les plus esclaves de la terre . — II ne suffit pás q u ’il y a it d an s une m o n arch ie des ra n g s in te n n é d ia ire s; il f a u t encore un d ép ő t de lois. Ce d e p ó t n e p e u t é tre que dans les corps politiq u es, q ui a n n o n ce n t les lois lorsqivelles so n t faites, et les ra p p e lle n t lo rsq u ’on les oublie. I/ig n o ra n c e n a tú ré i le a la noblesse, són in a tte n tio n , són m épris p o u r le gou ver nem en t civil, ex igent- q u ’il y a it u n corps q u i fasse sans cesse s o rtir les lois de la poussiére ou elles se ra ie n t ensevelies. Le conseil d u prince n ’est pás un d e p ó t convenable : il est, p á r sa n a tú ré , le d épőt de la volonté m o m en tan ée d u prince qui exécute, e t non pás le d epót des lois fond a m en ta les. De plus, le conseil d u m o n arq u e eh an g e sans cesse ; il n 'e s t p o in t iie rm an e n t •, il ne s a u ra it é tre n o m b reu x ; il n ’a p o in t a u n assez lia u t degré la confiance du peuple : il n1est donc- pás en é ta t d ’é claire r dans les tem ps difficiles, ni de le ra m e n e r á I’obéissance.
D ans les é ta ts despotiques, oú il n ’y a p o in t des lois fo n d am en tales, il n ’y a pás n o n plus de d ep ó t des lois. De la v ie n t que, d an s ce pays, la réli- gion a o rd in airem e n t ta n t de force : c ’e st q u ’elle form e une espéce de d ép ő t e t de p erm anence : e t si ce n ’est pás la rélig io n , ce so n t les coutu- mes q u ’on y vénére, o u lieu des lois. — E z képezi M ontesquieu m o n arch iái á lla m fo rm a-elm életét azo n időből, m időn m ég nem n y ílt m eg e lő tte, az angol a lk o tm á n y szem lélése fo ly tá n , egy új n a g y m o rp h o lo g iai le h e tő ség : a m odern alk o tm án y o s m o n arch ia n épképviseleti alapon. M időn M ontesquieu a l l k ö n y v e fe jezetét m eg írta, k é t nag y b enyom ás a la tt á l l o t t : A ristoteles befolyása és a p a rla m e n tek m in t álla m b iró sá g á lta l k o rláto lt fran c z ia ren d i, k ü lö n b en tis z tá n szem ély -u ralm at g y ak o rló fran - czia m onarchia képének ben y o m ása a la tt. (A »p o in t de noblesse, p o in t de m o n arq u e« -ra nézve 1. A ristoteles Pol. I l i , TV (Y í) tt. lih. L . » A risto teles1 S taatsfo rm en leh re u. die m oderne S taatsw issenscliaft* czím ű m ű v em et 21 — 27. 11. Hsl. ö. P a u l J a n e t : H istoire de la Science p o litiq u e : A rist, és M ontesquieu. — B lu n ts c h li: Gescli. d. alig . S ta atsre clite s u. d. Pol. s. d.
X Y I. .Tahrli. 263. 1. kk. teljesen m ellőz M ontesquieu m o n arc h iá i á lla m form a-elm életéből m in d en t, a m i nem á ll ö sszh a n g za tb an a L ’E s p rit des Lois X I. k. 6. fe je z e té v e l: h o lo tt ép en egy ily sz a k tö rtén e lm i m u n k áb a n
8 S CH V A RC Z G Y U L A .
könyvének 4. fejezete n a p v ilá g o t lá to tt, éppen nem vág össze azon szöveggel, a m elyben M o n te sq u ie u a z t a c e n su ra alá b o c sá to tta . A z e re d e ti szöveg k é t p é ld á n y b a n sz á llo tt az u tó k o rra . E g y ik e t az » A rsé n a l« k ö n y v tá rá b a n ő rz ik ; a m á sik a t V ia n szerezte m eg m a g á n a k és h a s z n á lta föl azou b io g ra p h ia i m u n k á já b a n , m e ly et az >;Académie F ra n c a is e « csillogó k itü n te té s b e n rész e síte tt, m időn egy nagyon je le n tő sé g te lje s díjjal, a G u iz o t-d íjja l ju ta lm a z o tt. V ia n sz e ré n t a I I . könyv 4-dik fejezetén ek bekezdése az e re d e ti-p é ld á n y b a n így h a n g z ik ; »L es p ouvoirs in te rm é d ia ire s, su b o rd o n n és c o n s titu e n t la n a tú ré du g o u v ern e m en t m o n a rc h iq u e.* A c e n s u rá n a k ez nem te ts z e tt:
rá k é n y s z e ríte tte s z e r z ő t, hogy tegye m ég hozzá e je l z ő t :
»dépen d an ts.« S ő t r á v e tte M o n te sq u ie u t. hogy e h e ly ü tt még n y o m a té k o sa b b a n em elje ki a fejedelem tú lá r a d ó h a ta lm i fölényét. M o n te sq u ie u ebben is e n g e d e tt és b e le b o c sá tá a szövegbe em e szóllam ot, » E n effet, d an s la m o n a rc h ie le p rin c e e s t la sotirce de to u t pouvoir, p o litiq u e e t civil.«
V ég ü l, m ég ezen h e ly e t is, hogy »L e conseil d u m o n a rq u e n ’a p o in tl a confiance d u p eu p le« c a rto n n a l k e lle tt h e ly e tte sí
te n ie és ezen oda m ó d o sítan ia, hogy » L e conseil d u m o n a rq u e n ’a p o in t a un assez h a u t d eg ré la conliance du peuple.«
K o rje lle g z ő m ó d o s ítá s o k : ben n e m a ra d ta k a szövegben egész a m ai n ap ig . M o n te sq u ie u , a ki 1 7 2 8 -b an am a, V o lta ire á lta l
le tt v o ln a h ely én a m ag a tö rté n elm i fejlődésében tag o lv a vázolni és k ri
tik a ila g elem ezni M ontesquieu m o n arch iái elm életének egész m ozaikját.
H sl. ö. R ó b e rt von M ohi Gesch. S taatsw . I, ‘270. kk. - De B rie : M ontes
q u ieu (Preuss. J a h rh . 1871.) - V ia n : H istoire de M ontesquieu d'ap rés des docum ents n o uveaux e t inédits, précédée d ’une préface de M. Ed. La- boulaye de l ’Jn st. Ed. 1871.: a c a rto n o k ra n é z v e : 251. 1. kk. — A m o n arch iái á llam fo rm a-elm életre nézve: 243.1., hol n é h án y szóval á ts u r ra n . — T aláló m egjegyzéseket te t t M ontesquieu ezen elm életének egyes m o zz an a taira M. O ncken : Z e italt. F rie d ric li d. Gross. czím ű m űvében.
A »par des lois fondam entales« kifejezés is A risto telesre v all, helyeseb
ben en n ek egyik h ib ás la tin fo rd ítá sá ra : m e rt hisz a y.o.'zá vojiou:; a z t is teh e ti, hogy oly tö rv én y ek szerént, a m elyeket a m o n arc h a nem sa já t m aga a lk o to tt, de a m ely ek et a z é rt m égis m e g ta rta n i ta rto z ik , a m in t
h o g y ezt B artliélem y S a in t H ilaire a »P o litiq u e cTA ristote«-ban a »Pol«
II I , 9., 1. és kk. hoz k ife jte tte is. — A 'ulépót des lois« fo g alm ára nézve, hogy m en n y ire le h e tte k befolyással M ontesquieure I. P é te r czár reform jai, h sl.ö . B rü c k n er és G radovski m .tt. h h . — L ab o u lay e: Oeuvr. d .M o n t.ii. hh.
M O N T E S Q U I E U ETjM E L E T E . 9
is m e g m ó k áz o tt » tu u r de Ö a s c o n « -t elk ö v ette *), ho g y a m in d e n h a tó m in isz te r F le u r y b ib o rn o k fé lre v e z e té s é it k im e tsz e tte a » L e ttre s P e rsa n e s« ille tő h e ly e it és a z o k a t a bib o rn o k - nak á tn y ú jta n d ó d ísz p é ld á n y b a n h olm i á r t a t l a n c a rto n o k k a l h e ly e tte s íte tte ,— M o n te sq u ie u , ki m id ő n a » L ’E s p r i t des L o is«
m e g írásá h o z fogott, m in t G ro u v e lle j e l e n t i , 3) a r r ó l álm o d o zo tt, hogy m ég c a n c e llá rjá v á le h e t F ra n c ia o rs z á g n a k , - M o n te s q u ie u , m ondom , nem v o n ak o d o tt a c e n s u ra k e d v é é rt az e m líte tt h e ly e k e t is m e g fllto z ta tn i. H a n em is az á lla m tu d o m á n y , az »A n cien R égim e* p o litik a i tö rté n e lm e m e g b o c s á th a tja nek i ez en g e
dékenységét. A k érd é s m a csa k az le h e t, hogy v á jjo n k ifo rg a t
já k -e e ca rto n o k M o n te sq u ie u szövegét a n n a k e re d e ti é r te l
m éből? L eg k ev esb b é. C sa k egy h e ly ü tt m ó d o sítjá k , je le n té k te lje - sebb m é rv b e n : o tt, hol e h e ly e t: »a fejedelem ta n á c s a nem b ir ja a n ép b iz a lm á t« M o n te sq u ie u a c e n s u ra k e d v é é rt oda- sz é p ítg e tte , hogy >a fejedelem ta n á c s a nem b ir ja kellő m a g a s fokon a nép b iz a lm á t.« Á m d e e szép ítg ető c a rto n is n a p ja in k ban csa k o ly a st v e z e th e tn e félre, a ki nem h a s o n líth a tja összve az t az ered etiv el. A z oly k ritik u s ugy an is, a k i tá n e lk á b ú lv a M o n te sq u ie u n a g y h írn e v é tő l, m ü v é n ek m in d e n so rá b a n a szerző re nézve le h ető legelőnyösebb é rte lm e t igyekszik m inden á ro n fö lta láln i, az ily k r itik u s a je len leg i szöveg e szavaiból
•»nem kellő m a g a s fokon b ír ja a n ép b iz a lm á t« a z t vél
h e tn é tá n k io lv a sh a tn i, hogy M o n te sq u ie u , m időn em e s o ra it le írta , m égis is m e rte ta lá n m á r a p a rla m e n ta r is m u s t, és hogy nem e m líti föl e h e ly ü tt, ez csa k tá n oly in d o k á b ó l e re d a fensőbb fokú állam b ö lcse sé g n ek , m e ly et m i a v a tla n o k m a m á r nem v ag y u n k kép esek leleplezni.
L e g y ü n k n y u g o d ta k : a c a rto n m egvan, és az e re d e ti is : és e té n y e le jé t veszi m in d e n további k ala n d o s föltevésnek.
M o n te sq u ie u nem is m e rh e tte m ég a p a rla m e n ta ris m u s t, m időn e I I . könyvét í r t a : m e rt az e re d e ti szövegben a m o n a rc h iá i á lla m fo rm á ró l szólván, ép oly e g y sze rű le g m in t h a tá ro z o tta n
s) V ian, 104. 1.
2) G rouvelle : De l ’a u to rité de M o ntesquieu 1786., 112. 1. TI se d estin a d ’abord aux am bassades ; e n su ite il asp ira v é rita h le m e n t a la piacé de ch an celier. 11 est im possible fjue de p areilles vues n ’a ie n t pás in ílu é su r ses opinious.*
1 0 S CH V A RC Z G Y U L A .
o d an y ilatk o zik , hogy az ő m eggyőződése sz e rin t a m o n a rc h iá b an a fejedelem ta n á c s a nem b irja a nép b iz alm át. Ú gy hiszem , h a az an g o l p a r la m e u ta r is m u s t ezen időben m á r csak ném ileg is m e g se jte tte v o ln a : a k k o r e z t ily k iz á ró la g o s h a tá r o z o tts á g g a l nem m o n d o tta volna.
Á m d e h o gyan is ism e rh e tte voln a ő m á r a p a rla m e n ta - ris m u s t ak k o r, m időn a I I . könyv 4 -d ik fejzetét í r t a ? H isz e fejezetben, a m in t csak im é n t h a llo ttu k , m ég m erő b en feudális a la p az, a m elyen ő á ll és a m o n a rc h iá i á llam fo rm á ró l beszél! N em a n ép k ép v iseletb en k ere si ő i tt m ég a fejedelem tú lá r a d ó h a ta lm i fölényének k o rlá to z á s á t, és a fejedelem tö r vényszerinti u ra lk o d á s á n a k b iz to síté k á t, h a n e m a tá rsa d a lo m re n d i ta g o z a tá b a n , m indeuek fö lö tt ped ig az u ra k , a nem esség elő jo g aib an ; törvényhozó te s tü le trő l nem is a k a r tu d n i, a n n á l kevesbbé b u d g e tjo g g a l és ellenőrző jo g k ö rre l fe lru h á z o tt p a rlia - m e n trő l, ső t nem lá tsz ik tu d o m á st venni a k a r n i m ég a re n d i országgyűlések, s az afféle B e sch w e rd e la n d ta g o k jo g k ö rérő l sem neki elég a m o n a rc h iái á lla m fo rm a b iz to sítá sá ra , szem ben a d esp o tiá v al, egyfelől a nem esség, p a p s á g és a k iv á ltsá g o s városok előjogai, sz ab a d alm a i, m ásfelől pedig az olyan tö rv é n y t őrző le té t-h e ly - d e p ó t des lois - m in t a m inő bizonyos te k in te tb e n a se n a tu s az O ro szb iro d alo m b an . N ek i csak az kell, hogy legyen oly te s tü le t, m ely k ih ird e sse a tö rv én y e k et, és, h a azok feledésbe ta lá ln á n a k m enni, a porból e lő rá n ts a az o k at. H o g y ki alk o ssa a tö rv é n y e k e t? E r r ő l ő nem szólt egy sz ó t sem. D e m in th o g y M o n te sq u ie u b elen y u g o d o tt oly c a rto n b a , m ely vele a z t m o n d a tja , hogy a m o n a rc h iá b a n a fejedelem a fo rrá sa m in d e n p o litik ai és p o lg á ri h a t a lo m n a k : te h á t nem is k épzelhető, hogy M o n te sq u ie u m á s t a k a r t volna m ondani, m in t az t, hogy a m o n a rc h iá b a n e g y á ta lá u m a g a a feje
delem a lk o th a tja vagy a l k o tta th a tja csu p án és u g y a n m in d ig csak is s a já t a k a r a ta sz erén t a törvényeket.
A n g lia a lk o tm á n y á t M o n te sq u ie u a I I . könyvben nem csak hogy m ég nem is m e r i: de egyszerüleg m egveti. L enézőleg beszél i t t m ég az an g o l s z a b a d s á g r ó l; a r r a pedig, hogy A n g liá t, a lk o tm á n y á n á l fogva, m in t a m o n a rc h ia egy ik v á lfa já t elkülö
n ítse : ily e sm ire ő i t t m ég csak nem is gondol.
Ig e n , m e rt A n g lia in té zm én y e irő l nincs m ég nek i egy-
M O N T E S Q U I E U E L M É L E T E . 1 1
á ta lá n sem m iféle szám b av eh ető tá jé k o z o ttsá g a . L o c k e o t o lv a sta m á r v a g a n : de m ég nem A n g lia törv én y eit. K ü lö n b e n nem á llíta n á , m in d en további k im a g y a rá z á s n élk ü l, hogy az ango lo k a közbeeső h a ta lm a k a t m e g sz ü n te tté k , és hogy az an g o lo k le n n é n e k a le g ra b sz o lg á b b népe a föld k erek ség én ek , lui sz a
b a d s á g u k a t - m á r t. i. azon sz a b a d sá g elem eit, a m e ly e k re M o n te sq u ie u czéloz egyszer v alah o g y el ta lá ln á k veszíteni.
M o n te sq u ie u nem b eszé lh etn e így, h a nem u r a lk o d o tt volna n á la m ég ez id ő sz e rin t fo g alo m zav a r azon d o lg o k ra nézve, a m elyek A n g liá b a n a C ro m w e ll-a la tti k ö z tá rs a s á g b a n és ennek m e g szű n te ó ta t ö r t é n t é k ; nem te h e tn e ily n y ila tk o z a to k a t, h a m á r tu d o m á sa le tt volna azon in té zm én y e k rő l, a m elyeken A n g lia a lk o tm á n y a a X V I I I . század első felében, ső t ennek első év tizedeiben m á r de lege, de ju r e és de facto n y u g o d o tt.
A I I I . könyv 3-dik fejezete a z t m u ta tja ugyau, hogy M on- te sq u ie u , m időn a h a rm a d ik könyvét írta . m á r m e g tu d ta a X V I I . szazad fo rra d a lm i h ev e n y észeteit az 1 6 8 8 -d iki dicsőség
te lje s fo rra d a lo m gyü m ö lcseitő l am ú g y á ta lá n o s s á g b a n k ü lö n b ö ztetn i ; de hogy m inő á lla m jo g i vonások teszik v ala A n g liá t az 1688-diki a la p o n oly kirívó v á lfa jjá az e u ró p a i m o n a rc h iá k so rá b a n : e rrő l, úgy lá tsz ik , m ég csak n agyon hom ályos se jte lm e v o lt; pedig 1711-ben t e t t e t e t t a lo rd o k h á z á b a n m á r azon ö rö k k é e m lék e ze tre m éltó, á lla m jo g ila g é rv é n y e sü lt n y ila tk o zat, hogy A n g liá b a n a k irá ly m in d en u ra lk o d á si a c tu s á é r t a m in isz te re k felelősek. B ővebb k ife jté st n y e rt e n y ila tk o z a t 1739-ben u g y an c sa k a lo rd o k h á z á b a n A rg y le h e rc zeg ; 1741- ben az alsó h á z b a n S ir J o h n B a rn a r d á l t a l : a ‘L ’ E s p r it des L ois« első tíz könyvében, ső t m in t lá tn i fogjuk, m ég a későb
b iek b en sincs ny o m a an n a k , hogy M o n te sq u ie u n e k e n y ila t
k ozatok b á rm e ly ik é rő l is tu d o m á sa le tt volna.
D e nem csak A n g lia a lk o tm á n y á t nem ism e ri ő m ég a I I . k ö n y v b en ; úgy ir ő, m in th a a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a csak is azon egy etlen egy a la k já h a n é rn é el a m a g a álla m jo g i b ev ég zettség ét. m e ly et ő ím m o st ecsetel vala. S zó lju n k v ilá g o sa b b a n : a m in ta, m ely et ő e m o rp lio lo g iai c z é lra eszm ényiesít, nem egyéb, m in t M o n te sq u ie u tu la jd o n h a z á ja , a p a rla m e n te k jo g ó ta lm á ra tám aszk o d ó , k ü lö n b en p ed ig nem esi és p a p i elő
jo g o k b a n , k iv á ltsá g o k b a n fényesen bővelkedő F ra n c z ia o rsz á g .
12 SC H V A RC Z G Y U L A .
M in th a sem A ra g ó n iá b a n , sem C a stillá b a n , sem Svédországon, sem D á n iá b a n , sem M a g y a ro rsz á g o n , sem L eng y elo rszág o n nem is fejlő d te k v o ln a ki m á r a k k o r tö rté n e lm i ala p o n — oly v á lfa ja i a m o n a r c h iá n a k ,J) m in t a m elyek nem kevesbbó
’) Csaknem m eg fo g h atatlan len n e e lő ttü n k azon könnyedség, m ely- ly el M ontesquieu leg k iv áló b b á lla m tu d o m án y i k ritik u s a i e m egdöbbentő h iá n y e lő tt szem et h u n y n a k , h a nem tu d n ó k , ho g y m inő tek in te te k befo ly áso lják v a la ezen k ü lö n b en oly érdem dús álla m tu d o m án y i k ritik u sok e ljá rá sá t. Az a lk o tm án y o s kép v iseleti m o n arc h ia ügye épen nem á llo tt m ég a k k o r valam i sz erfö lö tt erősen az eu ró p ai szárazföld nagy részében, m időn a szárazfö ld i (főleg ném et) t i lám tu dom ány ném ely te k in té ly e i am az irán y a d ó k ritik á ik a t m e g írtá k v o lt: M ontesquieu uim - b u sá ra az időben a képviseleti m o n a rc h iá é rt k üzdő elm életn ek még m in d ig n ag y szüksége volt. E z é rt leh ető leg kím élni a k a rtá k őt, k it a legdön
tő b b befolyású h a ta lm i k ö rö k is k ü lö n b en az alk o tm án y o s m o n arch ia leg elfo g ad h ató b b tan ító m e steré n e k ism ertek el. A z A rag ó n iára, C astil- lá ra . S védországra, L eng y elo rszág ra, E rd é ly re vonatkozó hely ek et, 111.
A n d rá su n k J298-diki tö rv én y én ek kapcsában 1. »A m in isz teri felelősség ered ete az európai a lk o tm á n y történelem ben* czím ű értekezésem ben. A dán »K ong-lov*-ra nézve 1. a P . S ch u h m ach er m űködése fö lö tti iro d al
m at. — C supán A n g liára nézve k ívánom m ég i tt m egjegyezni, ho g y azon ö rö k re em lékezetes állam jo g i n y ila tk o z a tró l, m elynek színhelye 1711-ben a lordok h á z a v o lt — »according to tlie fu n d a m e n ta l c c n s titú tio n o f Hiis K ingdom . tlie m in isters a re acco u n tab le fór all« (P a ri. H ist. VT, 972.
H earn E n g l. C onst. p. 135. T odd P a ri. Gov. o f E n g lan d I I , 101.) M on
tesq u ieu nek tudom ása sem v o lt m ég, m időn a »L ’E s p rit des L o is« -t befe
jezte, sem : h a le tt volna ró la tudom ása, b izo n y á ra m ásk én t ir ta v olna nem csak az első tíz k ö nyvet, de a X I. könyv 6. fejezetét is. H asonló n y i
la tk o z a to t te tt 1739-ben a lordok h á zá b an A rgyle h erczeg — t h a t tlie K in g cati perform no a c t o f go v em m en t of liim self, b ú t tlia t all acts of th e c ro w n m u st be prés um ed to h av e been done hy somé m inis té r respon- sibie to p a rlia m e n t — P a ri. H ist. X. 1138.; lisl. ö. H aliam : Const. H ist.
I I I , 315. jegvz. T odd. I, 41. — M ontesquieu, úgy látszik , ezen nevezetes n y ila tk o z a tró l is ép oly kevéssé é rtesü lt, m in t a h o g y nem v e tte tu d o m ásul azo n n y ila tk o z a to t sem, m ely et S ir J o h n B a rn ard te t t 1741-ben az alsó h ázb an : v>The K ing m ay, it is tru e , exereise somé o f th e p rero g ativ es o f th e crow n w itlio n t asking th e a d vice o f an y m in is te r ; b ú t if he does m ake a w rong use o f any o f liis prero g ativ es, his m in isters m ust, answ er fór it, if th e y co n tin u e to be h is m inisters« P a ri. H ist. X I, 1268. Todd u. o.
L ord C hesterfield, h a L ond o n b an léte a la tt nem h ív ta föl M ontesquieu figyelm ét az 1711-diki n y ila tk o z a tra , úgy b izo n y á ra levelezésében sem te tte ezt, m időn M ontesquieu m ár F ran cziao rszág o n v o lt a fran czia állam bólcscsel, sem az 1 739-diki, sem az 1741-tliki n y ila tk o z a to k ra nézve.
E g y éb irán t, az m ég tá n legkevesbbé v aló szin ű tlen , hogy M ontesquieu
M O N T É , S Q M E D E L M É L E T E . 1 3
ü tu e k v ala el — tö b b ren d b e li, igen is lényeges á lla m jo g i m o z z a n a tra nézve — egym ástól, és e g y ú tta l a M o n te sq u ie u á lta l c o n te m p lá lt tö rv én y -letétes, re n d i m o n a rc h iá tó l, m in t a m e n n y ire azok egyfelől a k ö z tá rs a s á g tó l, m ásfelől a d esp o tiá - tó l különböztek. H o g y C a ta lo n ia vagy E rd é ly e lk e rü lte figyel
m ét, ez m e g b o c s á th a tó : de hogy a n é m e t b iro d a lo m a lk o t
m á n y jo g á t is alig é rin ti, ez m e g d ö b b en tő .
N e m fejti ki a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a intézm ényes k ö v etelm én y e it a I I I . és a IV . könyvben s e m ; h o lo tt a m o tt a m o n a rc h ia m ozgató e re jé rő l p rin c ip e — érte k ez ik , és a z t a b ecsü letb en , h ely ese b b en b ecsvágyban véli f ö lta lá lh a tn i, e m itt p ed ig a m o n a rc h iá i n ev elést teszi n ag y o n is eg y o ld alú fe jte g e tés, jo b b a n m ondva e lm e fu tta tá s tá rg y á v á . C sa k az V. könyv
b e n á r ú lj a el a la p g o n d o la tá t. E z o d a m egy ki. hogy ak k o r, m időn M o n te sq u ie u e könyvet írta , e g y á ta lá n nem k é p z e lt m ég m o d e rn m o n a rc h iá t nem esi előjogok, ső t h ű b é risé g n élk ü l. »A becsvágy az elve, a m o zg ató ereje, ez á lla m fo rm á n a k - í g y szól M o n te sq u ie u J) ehhez kell a tö rv é n y e k n e k is a lk a lm a z k o d -
1741 ben, k iv á lt a W alp o le-k risis alk alm áb ó l egy vagy m ás r ö p ir a t ú tjá n értesülést, n y e rt S ir Jo lin K ar mírd n y ila tk o z a tá ró l ; és ez esetben a nagy jelen tő ség ű nyilatkozat, h o rd erején ek ném i m egértése k ö zrem ű k ö d h e
te t t n ála, az á lta la m alá b b fölh o zan d ó in d o k o k k al e g y ü tt a rra , hogy M ontesquieu, k i eddig A n g liáró l oly len ézűlpg szó lt, m ég az ő h e ly szí
n é n p a p írra t e t t ú ti jeg y zeteib en is (1. alább), érdem esnek ta r ts a az angol a lk o tm á n y t tü zeteseb b ta n u lm á n y o k tá rg y á v á ten n i, a m elyek a z u tá n a X I, 6. m eg írásáh o z vezették . M ennyire egészen m ás lén y eg et n y e rt és m ás a la k o t is ö ltö tt v o ln a M ontesquieu m o n arch iái á lla m fo rm a elm élete, h a m ég, m ie lő tt a »TV .Esprit des Lois« első négy köny v én ek szerkezetét, végleg m e g á lla p ítja vala, m á r á t le tt v olna h a tv a az 17 11 -<iiki n y ila tk o z a t fontosságától ! N ag y o n kevéssé vall ta n ú lm ány ú tjá n a k á lla m tu d o - m án j7ilag szárnbavelietö v o ltá ra, hogy M ontesquieu 18 h ó n a p o t tö ltlie te tt A ngliában, a nélk ü l, hogy az angol a lk o tm án y e n evezetes vonásával m egism erkedett, volna. íls l. ö. P a u l J a n e t, R ó b ert v. M ohi és B lu n tsch li k r itik á já t azon k ísérletek k el, m ely e k et egy felül Sclopístól (K evue de législat.ion 1870) és m ásfélül De E riétő l (Preuss. J a ln b . 1871) b íru n k . G ró f Sclopia e g y éb irán t a leg iajo n g ó b b b ál v án y ozói közé ta rto z ik a
»L ’E sp rit des Lois* szerzőjének.
’) »L ’E sp rit des Lois Y, 9 : L ’h o n n e u r é ta n t le p rin cip e de ce go u ver nem e n t, les lois dói v én t s’y ra p p o rte r. II fa n t q n ’elles y tra v a ille n t k so u te n ir c ette noblesse, d ö n t l’h o n n e u r est p o u r ainsi d ire T en lan t e t le pere. T] fa n t qu'elles la ren d en t h éréd ita ire, non pás p o u r é tre le term e
14 S CH V A RC Z G Y U LA .
niok. S zükséges, hogy a tö rvények a m o n a rc h iá b a n a r r a legye
nek irányozva, hogy a nem esség fö n ta rta ssé k , tá m o g a tá sb a n részesüljön : m e rt hiszen a nem ességnek a becsvágy gyerm eke és a ty ja is e g y ú tta l. K e ll, hogy e tö rvények a n em ességet örökö
södési a la p r a f e k te s s é k : nem az é rt, hogy a z u tá n a nem esség h a tá rk ö v e t képezzen a fejedelem h a ta lm a és a nép gyöngesége közt, h a n e m a z é rt, hogy köztök k a p c so t alkosson. A nem esi jó sz á g o k n a k szintúgy m e g k ell hogy legyenek a m a g u k k iv á lt
ság ai. m in t ahogy m eg v a n n a k a nem esi szem élyeknek. V a la m in t nem le h e t k ü lö n v á la sz ta n i a m o n a rc h a m é ltó sá g á t az ő b iro d a l
m á étó l : szintúgy a lig le h e t e lv á la sz ta n i a nem es ú r m é ltó sá g á t az ő h ű b é ré n e k fief — m é ltó sá g á tó l. M indez előjogok s a já t- la g csak is a n em esség et fog ják m e g ille th e tn i, és nem is fognak
e litre le pou v o ir d u p rin ce et la faiblesse du peuple, m ais le lien de tous les deux. Les su b stitu tio n s, qui con serv en t les bien dans les fam illes, se ro n t tré s u tiles dans ce gou vern em en t, q u o iq u ’elles ne co n v ien n en t pás dan s les au trés. Le r e tr a it lin é a g er re n d ra au x fam i lles nobles des terres, que la p ro d ig alité tl’un p a re n t a u ra aliénées. Les terres nobles a u ro n t des priv i leges conim e les personnes. On ne p e u t pás sép arer la (lignité du m o n arq u e de cél le d u royaum e ; on ne p e u t guére séparer non plus la (lignité du n öble de celle de són flef. T o u tes ces p réro g ativ es se ro n t p a rti - cnliéres á la noblesse, e t ne p asseront p o in t a u peuple, si l ’on ne v e u t cho- q u e r le prin cip e du gou vernem ent, si l ’on ne v e u t d im ín u er la force de la noblesse e t celle du peuple. Les su b stitu tio n s g én en t le com nieree ; le re tra is lin é a g er fait une in fin ité de procés nécessaires; et to u s les fonds du ro y au m e vendus so n t au m oins, en qnelque faco n ,san s m a itre p en d an t un an. Des p réro g ativ es attacliées . des íiefs d o n n en t un pou v o ir trés a cliarge íi ceux qui les soufirent. Ce so n t (les i neon vén ients p a rticu liers de la noblesse, qui d isp araissen t de v au t l’u tilité g én érale q u ’elle procure. Mais, q u a n d 011 les com m unique au peuple, on cboque in u tile m e n t tous les principes. O11 peut, dans les m onarcliies, p e rm e ttre de laisser la plus g ran d e p a rtié de ses biens a 1111 de ses en fan ts ; c ette peruiissi011 n ’est mérne bonne que Iá. 11 fa n t que les lois favorisent. to u t le com nieree que la c o n stitu tio n de ce go 11 verne m en t p e u t do n n er, afin que les su jets puis- sent, sans p érir, sat.is fairé au x besoins to u jo u rs ren aissan ts du prince et de sa cour(!). 11 fa n t q u ’elles m e tte n t 1111 e ertain o rd re dans la m aniére de lever les trib u ts, afin q u ’elle ne sóit. pás plus pesante que les cliarges niém es. L a p e sa n te u r des cliarges p ro d u it d 'ab o rd le tra v a il ; le trav ail, l’a c c a b le m e n t; l ’accablem ent, l ’e sp rit de paresse.« — B lu n tsclili a m aga
»Geseli. d. a. títaatsreclits u. d. P o litik czím íí m űvében egy szóval sem reíiectál ezen liűbérjogi lelkesedésre. O ncken férfias n3Íltsággal tö rt p á le zá t fö lö tte. — Hsl. ö. P au l J a n e t. 11. o.
M O N T E S Q U I E U E L M É L E T E . 15
átm en n i a n é p re p e u p le h a c sa k uem a k a rju k m e g re n d í
ten i azon elvet, a m elyen a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a nyug szik , és h a c sa k nem a k a r ju k u g y a n a k k o r, m időn a nem esség e re jé t a k a r ju k k ise b b íte n i, a n ép e re jé t is k ise b b íte n i. A s u b s titu tió k feszé
lyezik u g y an a fo rg a lm a t, a c s a lá d valam ely ta g ja á lta l e la d o tt örökség visszavételi jo g a , — » r e tr a it lin e a g e r« a p e re k nek vég telen s o rá t teszi u g y an e lk e rű lh e tle n n é és a k irá ly s á g összes e la d o tt te lk e i ném i te k in te tb e n le g a lá b b vagy egy évig u r a tla n o k k á lesznek. A liű b é rek h ö z k ö tö tt előjogok nagy te r h e t ró n a k az o k ra, a kik a z o k a t elviselni ta rto z n a k . Á m d e a n em e s
ség n ek m indezen s a já tla g o s in c o n v e n ie n tiá i e ltű n n e k szem ben azon á lta lá n o s h asz o n n a l, m e ly et a nem esség a köznek okoz.
D e h a ez előjogok a n é p re á t r u h á z t a t n á n a k ; a k k o r m e g re n d ít- te tn é n e k az á lla m fo rm a m ozgató e rő i a m a g u k összeségében, a n élk ü l, hogy ebből v alam i h aszo n h á ra m la n é k . A m o n a rc h iá b a n m eg le h e t engedni, hogy v alak i v ag y o n a le g n ag y o b b rész ét csak egy etlen egy g y e rm e k é re h a g y h a ssa összves gy erm ek ei közöl. V a ló b a n m á s á lla m fo rm á b a n ily engedély nem is volna helyén, h a n e m csakis a m o n a rc h iá b a n . K e ll, hogy a tö rv én y e k a m o n a rc h iá b a n m in d a zo n kedvezm ényekben ré sz e sítsé k a k ere sk ed e lm e t, a m e ly e k e t csa k ezen á lla m fo rm a a lk o tm á n y a n y ú jta n i képes, hogy az a la ttv a ló k — s u j e t s — k ép e sítv e le g y e nek, a n élk ü l, hogy a z é rt e lp u sz tu lja n a k , e le g e t te n n i a fejedelem és az u d v a r eg y re ú jjá sz ü le tő sz ü k ség letein ek . S zükséges, hogy a tö rv én y e k bizonyos r e n d e t á lla p íts a n a k m eg az a d ó b e h a jtá s m ó d o z a ta ira nézve, nehogy ezen m ó d o z ato k sú ly o s a b b a k k á v á lja n a k m a g u k n á l a te rlie k n é l is. A te rh e k sú ly a elsőben m u n k á ra szorít, a m u n k a a k im e rü lé s t v o n ja m a g a u tá n , a k im e rü lé sre a lélek tu n y a s á g a k ö v etk ez ik .« H ozzáteszi egy jegyzetben, hogy a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a a k e re sk e d é st csak a népnek p e u p le —- en g ed i m eg, de nem engedi m eg a nem ességnek és e r r e nézve a » I)e com m ercio e t m e rc a to rib u s« - féle codexre h iv a tk o zik , m elyről öröm m el jegyzi m eg, hogy te le van jó z an é rte lem m el ' i
Ily k özépkoriasan re n d ie s szellem vonúl m ég M o n te sq u ie u
’) L ’E sp rit des Lois u. o. N ote : E lle ne p e rm e t q u ’au peuple.
V oyez la lói troisiém e, au eode de coinm. e t m ercatovilm s, quí est p leine de bonsens.
1 ( 5 SC H V A RC Z G Y U LA .
V. könyvén k eresztü l. N em is h iv a tk o zik sem a 10. fejezet
b en '), a h o l a m o n a rc h ia egyik legnagyobb előnyét a v é g re h a j
tá s g y o rsa sá g á b a n véli fö lta lá lh a tn i, sem a 11-dikben, 2) az ang o l in té z m é n y e k re : h an e m h iv a tk o z ik T a c itu s ra , C ice ró ra és R e tz b ib o rn o k e m lé k ira ta ira . N em csoda, h a m űve ezen részéb en ny o m a sincs m ég a k o rm ányfelelősségnek. P e d ig m ily közel j á r e k érd é sh e z ép p e n e fejezetben ! C icero a z t m ondja, hogy jó , h a a n ép n e k van vezére, a ki érzi, hogy az ügy ő r á nehezedik. M o n te s q u ie u t C icero ez ö tle te gondolkodóba e j t i : de m i az ere d m én y ? A z. hogy a m o n a rc h iá b a n is m e g v an n a k ném i m ódon en q u e lq u e fáidon — a n ép n e k a m a g a trib ú n - ja i. D e vájjon, k ik re gondol M o n te sq u ie u ? N em a népképvise'let b iz alm áb ó l eredő m in isz te re k re , nem is e g y á ta lá n alk o tm á n y o s p á rtv e z é re k re , h an e m a nem esség legelőkelőbb ta g ja ira , m erőben a re n d i k iv á ltsá g és előjog a la p já n . »B ölcs és te k in té ly es férfiak, m á r t. i. fő u rak , közbevetik m a g u k a t, és a zajongók vére le c silla p o d ik .« » E s a fejedelm ek nem is félték en y ek e fő u rak te k in té ly é re , m e rt e ren d ie k m in d e n h a csak k é s le lte tik a factiók m é rg é t, ro h a m o ssá g á t, m e rt hisz nem is lennének k ép esek az ily u r a k az e féle fa c tió k ü g y ét sz o lg áln i.« 3) — B ír á lja R ich e lieu b ib o rn o k p o litik a i v é g re n d e le té t is ; elemez-
J) L ’E sp rit des Lois V, 1 0 : De la pro m p ti tilde de l ’exécntion dans la m onarchie. H ogy m en n y ire felelt m e g * e té te l M ontesquieu korában éppen F ran cziao rszág o n a k özigazgatásra nézve a valóságnak, 1. erre nézve Al. de T úequeville : »Ancien R égim e«-jét. Cic. Legg. 111.
2) L ’E sp rit des Lois V, 11 : Les chefs c raig n en t p o u r eux-m énies, ils o n t p en r d ’é tre ab andonnés ; les puissances in te n n é d ia ire s dépem lantes, ne Y e n l e n t pás que le peuple p ren n e tro p le dessus. 11 est, ra re que les or- dres (!) de l ’é ta t sói ént. corrum pus en ti érem é n t (!). Hsl. ö. L ábúul aye i. h.
3) L ’E sp rit des Lois V. 11 : Dans ces circonstances, les gens q u i
o n t de la sagesse et de l ’a u t o r i t é s’en tre m e tte n t ; on p rend t l e s te m p e ra m en t s, on s’a rra n g e , on se corrige ; les lois re p re n n e n t le u r v ig u eu r et se fo n t exécuter. - Com bién l’a u to rité que les princes l a i s s e n t a d e c ertain s óvd rés p o u r leu r service le u r d ó it é tre peu suspeete, puisque, dans leu r ég arem en t mérne, ils ne soupiraient. q u ’aprés les lois et le u r devoir, et re ta rd a ie n t la fougue e t l ’im pétuosité, des factions p lu s q u ’ils ne pou- v aien t la servir. Azon fo rráso k ró l, a m elyekből M ontesquieu ezen sajátszeru , állam tudom ányilag* teljesen szám b av eh etetlen , m e rt tö rté n el
m ileg he nem ig azo lh ató ta n t m eríti, M ontesquieu a következőket vallja :
»M émoires du C a r d i n a l de B e t z , e t a u tre s (') histoires.« Jellem ző m ár m aga ez id ézet is.
M O N T E S Q U I E U E L M É L E T E . 1 7
geti azou tu la jd o n sá g o k a t, a m e ly e k e t a b íb o ru o k egy jó m in isz
te rtő l m egkíván. ím e , if m é t egy a lk a lo m r á té r n i a k o rm án y fele
lősség k érd é sére. M o n te sq iu e u ism é t h a llg a t. R á nézve a m o n a rc h iá b a n kellő k o rm án y felelő sség m űve e rész éb e n m ég e g y á ta lá n nem létezik. A z V . könyv 14-ik fejezetében k e re sz tü l su g á rz ik m á r a h a ta lm a k e g y e n sú ly á n a k e lő re v e te tt k ép lete . D e vájjon m it é r t ő m ég i tt a h a ta lm a k p u issa n c e s — a l a t t ? N em azt, a m it később : a törvényhozó, v é g re h a jtó és b iró i h a t a l m a t, h a n e m eg y szerű leg a re n d e k e t, vagy is a nem zet re n d i ta g o z a tá t. *) N a g y o n k ízel j á r a k o rm án y felelő sség kérd éséh ez.
»D e la c o m in u n ic atio n du p o u v o ir* .: ez czím e a fejezetnek. A z em b er a z t hin n é, hogy a »L ’ E s p r i t des L o is« szerzője i t t m á r c s ak u g y a n észre fogja venni az an g o l és a fra n c z ia in tézm én y ek k ö zti ó riá si k ü lö n b sé g et. M o n te sq u ie u ism é t k ité r. A ró m a i k ö ltő t id é z i: »TTt esse P h o e b i d u lc iu s lu m e n sólet. J a m ja m ead en tis.« M a jd a z u tá n é rin ti a tö rö k b a sá k a la n ta s k ö ze g eit:
de hogy r á té rje n a felelősség k é r d é s é r e : ez nem j u t tá v ú iró l sem eszébe. A n g liá ró l a 19-dik fejezetb en a z t m ondja, hogy ez egy k ö z tá rsa sá g , m ely m o n a rc h iá i fo rm a a lá rejtő zik . 2) Az em b er ism ét a z t h in n é , hogy a n ép k é p v ise le t bizalm áb ó l kifolyó k o rm án y eszm éje m o n d a t vele ily a p o p h th e g m á t. Ú jra csa ló dunk. E z e n egész a p o p h th e g m a n á la c sak m e llé k es s z ó v irá g : legfölebb azon o k ta u i h á tte r e van, ho g y A n g lia nem követi egyéb m o n a rc h iá k p é ld á já t, h a n e m irtó z ik az á lla n d ó k a to n a sá g g a l já r ó veszélyektől. 3) S zóval M o n te sq u ie u , b á rm ily közel já rjo n is a kérdéshez, m in d a n n y isz o r egész k ö v etk ez ete ssé g g el k isik lik azon eszm em enetből, m ely ő t a k o rm án y felelő sség a la p g o n d o la tá h o z v ezeth eti vala. Ig a z , nem is a d ja ezen egész öt első könyv fo ly am áb an legcsekélyebb je lé t sem an n a k , hogy tü zetes ta n u lm á n y tá rg y á v á te tte voln a a vele eg y k o rú e u ró p a i
') V. 14 : P o u r fovnier un g o u v ern em en t raodéré il l'aut com biner les puissances, les régiéi*, les tem p é re r, les fa iré a g ir, d o n n er, p o u r ainsi d ire, u n lest a l ’une p o u r la m e ttre en é ta t de ré sister k u n e a u tre . H sl. ö.
J o lin Locke : On civil g o v ern m en t i. h . — L ab o u lay e i. li. — De B rie i. li.
-) V. 19 : Oü la rép u b liq u e se cache sous la form e de la m onarcliie.
H sl. ö. L ab o u lay e i. h.
3) Vr. 19: com bién l ’on craint, u u é ta t p a rtic u lie r de gens de guerre. L ab o u lay e i. h.
M. T . AKAD. É R T . A TÁ RSA D. TU D . KÖRÉBŐL. V I I I . K . 1 . SZ. 2
1 8 S C I I V A R C 2 G Y U L A .
m o n a rc h iá k á llam in té zm é n y eit, Ó don tö r té n e tíró k a t, bölcsésze
ket, k ö ltő k e t bőven id é z ; de eg y e tle n m o d e rn á lla m n a k sem a d ja szervezete a la p v o n á sa it m ég csak a le h ető le g h alv á n y ab b v á z la tb a n sem. L egfölebb az orosz b iro d alo m ’) 1722-iki a la p tö rv é n y é t idézi, m ely a cz ári ö rökösödésre vonatkozik.
A V I. könyvben sincs nyom a a korm ányfelelősségnek.
B eszél ő i t t C h in áró l, J a p á n r ó l, M a z u lip a ta n ró l, a K o rá n ró l.
A th é n é rő l, B y z an tró l, R ó m á r ó l: csak a r r ó l nem , a m irő l e könyv czím énél fogva o k v etlen ü l szólnia k e lle tt v o ln a : t. i. az állam fo rm a , az a lk o tm á n y ellen elk ö v e te tt b ű n te tte k , tö rv é n y sé rté s e k e lb írá lá s á ró l és azok jo g i m e g to rlá s á n a k m ó d o z a ta iró l az e u ró p a i m o n a rc h iá k b a n . F ö lid é z i az A rk a d io s és J u s t in iá n csász áro k a la tti törvénykezési h ire s e s e te k e t; fölem líti L a Y a le tte h erc zeg p e ré t X I I L L a jo s k o rá b ó l: de m élyen h a llg a t a D a n b y -e se trő l, m ely eg y m ag a k ép es l e tt volna á tla k íta n i M o n te sq u ie u n e k ezen könyvekben le ra k o tt á llam -e lm é letét, h a M o n te sq u ie u , m időn e k önyveit ír ta , a D a n b y -e se te t ism erte és a n n a k fo n to ssá g á t m e g é rte tte v o ln a .2) H ely e s, ső t kifor- g a th a ta tla n elv et h ir d e t i t t M o n te sq u ie u , m időn a z t m ondja, hogy nem sz ab a d a m o n a rc h iá b a n , hogy a fejedelem m ag a b írá sk o d jé k , és m időn k ü lö n feje ze tet ír a rró l, hogy a m o n a r
c h iá b a n a fejedelem m in isz te re i se b írá sk o d ja n a k . » N ag y in c o n v en ie n tia az — úgym ond-— hogy a m o n a rc h iá b a n a fejede
lem m in iszterei m a g u k h oznak íté le te t a co n ten tio su s ü g y ek b e n .« 3) M in th a csak előre s e jte tte volna azon fényes jövőt, m elyet a tö rvények u ra lm a a k ö zig az g atá si b írá sk o d á s m a jd a n i m eg
szervezése á lta l fo g o tt v in d ik á ln i m a g á n a k ! E g y á ta lá n pedig álla n d ó tö rv én y sz ék e k et követel a m o n a rc h ia, és h a nem is egész n y íltan , fü g g etlen sé g et, a b irá k sz ám á ra . E n y h é b b b ü n te té s e k e t ó h a jt sz a b a tn i a b ű n te tte k re a m o n a rc h iá b a n , m in t
’) L ’E s p rit (les Lois V, 14.
2) H ogy ez eset fontossága kellő v ilág ításb a jőjön, 1. G neist E n g l.
V afg. L ab o u lay e term észetesen nem tesz e m ia tt sem sz em reh án y ást a L ’E s p rit (les Lois szerzőjének. Az 1711. és 1739-diki n y ila tk o za to k ra nézve 1. fönnebb.
3) VT. 9 : C’est encore u n g ra n d inco n v én ien t dana la m onarchie, que lea m in istres du prince jugent, euxm em es les aflfaires contentieuses.
Hsl. ö. L aboulaye. — Hsl. ö. E m . G im elle : M ontesquieu. L ’E sp rit des Lois. Són influence. D iscours á la cour de C ham béry 1874.
M O N T E S Q U I E U E L M É L E T E . 1 9
a m inőkkel azok a d e s p o tiá b a n su j t a t n a k : n em m in th a a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a n ag y o b b m ű veltségi fokot fö ltételezn e az á lla m p o lg á ro k r é s z é r ő l: h a n e m csa k a z é rt, m e rt sz e rin te a d e sp o tia m ozgató e re je a félelem , a m o n a rc h iá é p e d ig a becsület. *) M o n te sq u ie u n e k nem esen érző, e m b ersze re tő szíve volt. E z é r t ellen ezte a kínzó v a l l a t á s o k a t ; m eg is d ic sé ri az an g o l n e m z e te t a m é rt hogy e ltö rö lte e k ínzó v a lla tá s o k a t. E reform nem m a r a d t tito k e l ő t t e ; m a g a is b iró volt m ég, m id ő n a » L ’ E s p r it des L o is« -t m e g k e z d e tte és ta n ú lm á n y a i az összeh aso n lító b ü n te tő jo g tu d o m á n y te ré n m in d e n e s e tre m esszebb te rje d te k és m é ly eb b re h a to tta k , m in t ö ssz eh a so n lító a lk o tm á n y jo g i ism e re te i azon időben, m időn főm űvének első h a t kön y v ét p a p í r r a te tte volt.
A V I I I . könyvben az á lla m fo rm á k v ezérelv ein ek elfa ju lá s á ró l é r te k e z ik .2) N y ilv á n A ris to te le s apexflao'.í-ai a d tá k neki e könyv ír á s á r a az ösztönzetet. Je lle g z ő , hogy e k é rd é s m e g v ilá g ítá s á ra sem eu ró p a i, vele eg y k o rú m o n a rc h iá k b ó l k ö l
csönöz p é ld á k a t, h a n e m egy c h in a i ír ó ra h iv a tk o zik , a k it idézve ta lá l D u H a ld e m u n k á já b a n , és m időn azon m eg d ö n tő , lényegesen á ta la k ító h a tá s r ó l igyekszik szám o t ad n i, m e ly e t az a lk o tm á n y legcsekélyebb m ó d o sítá sa g y a k o ro lh a t az á lla m fo r
m á t m o zg ató vezérelvre, csak a z t h ozza föl, hogy m it m o n d o tt P o ly b io s és L iv iu s C a rth a g ó ró l, m eg hogy m ik e t m o n d ta k D ión, C icero és A sco n iu s a ró m a ia k c e n z ú rá já ró l ? K é t n ag y ta n ú ls á g o t von le az e könyvben m o n d o ttak b ó l. E lő s z ö r azt, hogy a m o n a rc h iá k a k k o r f a jú in a k el, m időn a te s tü le te k - corps — h elyesebben a re n d e k előjogai és a váro so k k iv á lt
*) A »L ’E s p rit des Lois* érdem ei k étség k ív ü l ép oly elév ű lh etle- nek, m in t n ag y o k az igazságügyi p o litik a k ö rü l. E z e k e t tü zetesb en m él
tá n y o ln i e g y éb irán t nem ta rto z ik jele n értek ezés k eretéb e. H sl. ö. Sclopis i. h. L aboulaye i. li. — H aynal : Le p ré sid en t de M ontesquieu e t l ’E s p rit des Lois. D iscours prononcé k Ja C our de C assation. 1865. - - L aboulaye : E tu d e s su r l ’E sp rit des Lois. (R evue de d ro it in te rn a tio n a l e t de législa- tio n com parée 1869.) — Sclopis : R eclierches b isto riq u e s e t critiq u es s u r l ’E s p rit des Lois. (A tu r in i tu d o m án y o s A kadém ia e m lé k ira ta i k ö zt is 1858.)
2) »De la c o rru p tio n des principes des t.rois gouvernem ents.« H ogy A risto telesre vall, m ég e czím nél sem veszi V ian (240—259.) észre. Hs).
Ö, L aboulaye.
2 *
2 0 S CH V A RC Z G Y U L A .
sá g a i la s s a n k é n t m e g sz ű n te tte tn e k .1) E lvész a m o n a rc h ia, h a a fejedelem az á lta l hiszi az ő h a ta lm á t jo b b a n k itü n te th e tn i, h ah o g y m e g v á lto z ta tja a d o lgok re n d jé t a h e ly e tt, hogy a d o lgok ren d jé h e z alk alm az k o d n ék . — E lv ész a k k o r is, h a a fejedelem fö láld o zza az á lla m é rd e k e it a fővárosnak, a fővá
ro sé it az u d v a rn a k , az u d v a rt p edig a s a já t m a g a szem élyének.
A m e n n y ire ta lá ló is ez u tó b b i m e g je g y z é se : nagyon kétes é rté k ű az á lla m tu d o m á n y ra nézve az előbbi, ső t a m ennyiben a re n d i elő jo g o k n ak örök id ő k re való c o n s o lid a tió já ra czéloz, h a tá ro z o tta n ú t j á t á llja a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a belső é le t
képessége a la p g o n d o la tá n a k . A lá b b vissza fogok té rn i m ég e m o z z a n a tra : m o st csak a z t jegyzem m eg, hogy M o n te sq u ie u a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a e lfa ju lá sá n a k k é rd é sé t sem a vele egy
k o rú e u ró p a i m o n a rc h iá k a lk o tm á n y tö rté n e lm é v e l igyekszik m e g v ilá g íta n i. M id ő n a z t á llítja , hogy a m o n a rc h ia m egszűnik m o n a rc h ia len n i, m ih e ly t a fejedelem oly in té z k e d é se k e t tesz, a m elyek le ro n tjá k a n ép n é l az o rszá g n a g y ja i ir á n ti tiszte letet, éppen nem j u t eszébe v izsg áló d ása tá rg y á v á te n n i azon je le n s é geket, m e ly ek e t D á n iá b a n a fejedelem szövetkezése az alsóbb n é p o sztá ly o k k al vont m a g a u tá n , szem ben a nem esség előjogai
val ; és v a la m in t e k érd é sb en nem a K ong -lo v tó l k é r ta n á c so t, h an em szertek a la n d o zó szó lásfo rm ák b a n m o zo g : szintúgy, m időn a z t ó h a jtja beigazolni, hogy m e g ro n tja a m o n a rc h iá i á lla m fo rm á t és d esp o tiá v á k észti fajú ln i azt, h a a fejedelem közvetlenül b elen y ú l a k o rm án y z ás legkisebb részletébe, a h e ly e tt hogy c sak az á lta lá n o s föl ü«;y el etet in sp éctio n g é n é ra le t a r t a n á fönn m a g á n a k , uem az e u ró p a i álla m o k alk o tm á n y tö rté n e lm é re , h a n e m a T siu és S u i ch in ai u ra lk o d ó h á z a k r a hivatkozik. 2) M o n te sq u ie u hangsú ly o zza — u g y an c sa k a m a g a V I I I . könyvében hogy m eg ro m lik a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a a k k o r is, h a a lé h a lelk ek a k irá ly k ö rű i a z t hiszik, hogy a fejed elem n ek m indennel, a h a z á n a k pedig sem m ivel sem t a r t o z n a k ; 3) te h á t tu d ja , hogy m inő követel
m é n y ek e t tá m a s z th a tn i a k irá ly ta n á c so sa i ir á n y á b a n : de
>) V III, 6, 7.
2) V III, 6.
3) V III, 7 : que ce qui fa it que l ’on d ó it to u t au prince, faitque Fon ne d ó it rien k sa p a trie. H sl. ö. L a b o u la j e i. h.
M O N ' T E S tl U I E U E L M É L E T E . 2 1
a z é rt ism ét nem érzi m a g á t a r r a in d ítta tv a , hogy fölvesse a korm án y felelő sség k érd é sét.
A I X - d ik könyvben azon viszonyról érte k e z ik , m ely b en a tö rv én y ek a védelm i erőhöz, a X -d ik b e n p edig a rró l, a m e ly ben azok a tá m a d ó erőhöz á lla n a k . V a llju k be, hogy e k é t könyv éppen nem a lk a lm a s em eln i a M o n te sq u ie u m o n a rc h iá i e lm életé n ek é r t é k é t : legkevesbbé p ed ig a k k o r kép es, m időn a
» L ’ E s p r it des L o is« szerzője a r r a o k ta t, hogy az erő d ítv én y ek , v á ra k , erődök stb. a m o n a rc h iá i á lla m fo rm a sa já tsá g a i. *) »A d esp o tia i á lla m o k o v ak o d n a k s z e r t te n n i e rő d ítv én y ek re . N em m e rn é k a z o k a t se n k ire sem ráb ízn i, m e rt a d esp o tia i á lla m o k b a n senki sem sz ereti sem az á lla m o t, sem a fe je d e lm e t.« íg y érvel M o n te sq u ie u . E s z e rin t I I . F ü lö p S p a n y o lo rsz á g a csa k olyan m o n a rc h ia volt, m in t M e c k le u b u rg i A lb re c h t S v é d o r s z á g a : 2) m in th o g y IL. F ü lö p v á r a k a t ö rö k lö tt és t a r t o t t fönn, sőt é p í tte te t t: te h á t I I . F ü lö p monárfclia volt, a la p tö rv é n y e k á lta l u ra lk o d o tt es nem volt desp o ta. I d e m egy ki a » L ’ E s p r i t des L ois« I X . és X . k önyvének elm élete az állam fo rm á ró l.
E lé rtü n k a X I . k ö n y v h ö z : te k in ts ü n k vissza. H a ezt teszsziik, nem fogjuk ta g a d h a tn i, hogy M o n te sq u ie u elm é le te a m o n a rc h iá i á lla m fo rm á ró l, úgy m in t ez a » L ’ E s p r i t des L o is« első tíz könyvében letéve van, ép p e n nem képez h a la d á st, sőt v isszaesést m u ta t m ég a X V I . sz á z a d b a n szüle
t e t t J e a n B odin m o n a rc h iá i á lla m fo rm a -e lm é le té h e z k é p e st i s : 3) .John L o c k e m o n a rc h iá i á lla m fo rm a elm életé h ez pedig, m ely a n ép k é p v ise leten a la p u ló m o n a rc h iá n a k fejti ki fö lté
te le it, uem is h a s o n líth a tn i.4) A »L" E s p r it des L o is« tíz első J) IX , 5 : Les places fo rtes a p p a rtie n n e n t a u x m o n arch ies ; les é ta ts despotiques c ra ig n e n t d ’en avoir. Ils n ’o sen t les coufier a p ersonne ; cár personne n ’ v aim e l ’é ta t e t le p rin ce. H o g y m ily v ilá g o t v et ezen apophtliegina M ontesquieu á lla m tu d o m á n y i észlelési m o d o rára, e z t éppen a legkiválóbb k ritik u s a i nem sz o k ták h an g sú ly o zn i.
2) L. N o rd e n fly c h t: Gesch. d. schw edischen S ta atsv e rf. 54. köv. 11.
— Hsl. ö. L abculaye i. li.
3) Hsl. ö. B a u d r illa r t: I. B odin e t són tem ps. T ab leau des th éo - ries p o litiques e t des idées économ iques a u X V I. siécle. P a ris 1853, B lu n ts c h li (Gesch. d. a. S ta atsr. u. d. P o l. 262. 1.) ép p en n em v o n p á rh u z am o t, n o h a erre érzi m ag á t in d ítta tv a . IIsl. ö. P a u l J a n e t : H ist. de la science po litiq u e és R ob. v. M ohi ii. lili.
4) E tá rg y ró l bővebben k ü lö n értekezésben. H sl. ö, O ncken í. h.
