KONFERENCIAANYAG Iff

o

Iff ^Program

KONFERENCIA

ANYAG

IIF Program

Országos Konferencia

Készült a CORNER BT.

gondozásában.

Szerkesztette és összeállította Dr. Bállá László Kovács Szilveszter Munkaszám: 199.94.

NETWORKSHOP'94 KONFERENCIA

Keszthely PATE - 1994. április 6-8.

Április 6. (szerda)

1 3.00 M e g n y itó D r. S á r in g e r G y u la r e k t o r

a K o n f e re n c ia fő v é d n ö k e B e v e z e tő

1 3.45 D r . C s a b a L á s z ló : H o l t a r t u n k m a ? 14.30 S z ü n e t

1 5.00 A sz e k c ió

L e v e z e tő e ln ö k : B á lin t Lajos Bálint Lajos:

N em zetközi számítógéphálózati kapcsolatok

Kokas Károly:

N avigáció az Interneten Bakonyi Géza:

A z ismeretlen Internet

15.00 B sz ek ció

L e v e z e tő e ln ö k : N agy M ikló s Bakonyi Tamás:

A B M E M érnöktovábbképző Intézet tevékenysége a szám ítógéphálózatok oktatása területén

Setényi Endréné:

Nyílt szám itógéphálózatok alkalmazási ismereteinek oktatása Lehotzky Márta:

Hálózati alkalmazások oktatása a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1 6.20 S z ü n e t

R em zsö Gábor:

tsz Internet navigációs eszközei (kísérlet egy összehasonlító elem zésre)

Kiss István:

Inform ációkeresés az Internet hálózaton Jam rik Ferenc - Janek Gábor - L ó ki Róbert:

Internet szolgáltatások M S W indow s környezetben

T. Bíró Katalin - Rajczy M iklós - M unkácsy Gyula:

Rendszergazda tanfolyam a múzeumi m unkatársak szám ára az IIF támogatásával

Kovács Győző:

Beszélgessünk az iskolák számítógép-hálózatáról Miirk Péter:

A Readingi Egyetem számítóközpontja

1 9 .3 0 F o g a d á s a H e lik o n S z á lló b a n

Április 7. (csütörtök)

9 .0 0 A sz e k c ió

L e v e z e tő e ln ö k : S p ringer F erenc Máder Béla:

K önyvtár és network, tradíció és m odernség Berke Barnabásné:

Az OSZK adatbázisai és számítógépes szolgálata Sim on András - Tóth Ferenc:

Egy könyvtári információs rendszer kiválasztása, telepítése, működtetése, különös tekintettel a hálózati szolgáltatások problémáira

9 .0 0 B sz ek ció

L e v e z e tő e ln ö k : M a rto s B a lá zs Tétényi Isti’án:

Elektronikus levelezés az IIF rendszerben Pásztor Miklós:

M IM E

Tetszőleges információ átvitele levélként Internet szabvány szerint Benyó Zoltán:

X.400 és X.500 szolgáltatás

1 0.35 S z ü n e t Vásárhelyi Pál:

A könyvtár és tájékoztatási központ elektronizálása a

Budapesti M űszaki Egyetemen Gomba Szabolcsáé:

A m odem könyvtári környezet kialakítása

Sípos Márta:

A magyar MARC

Hanák Péter - Nagy Gábor:

<TA TJANA> LEV ELE

<ANY EG IN >-H O Z

- Szinopszis az ELKÖB projekthez - Giese Piroska:

Elektronikus levelezés - M ultimédia Mail Orczán Zsolt:

Tőzsdei információbázis és szeminárium hálózaton

1 2 .3 0 E b é d

4

Antalóczy Sándor:

Az adatbázisokkal kapcsolatos néhány kiválasztott fogalomról Tóth Beatrix:

A z IIF információforrásokkal kapcsolatos pályázatai Herdon M iklós - Kovács Zoltán - Szegedi János:

Oktatási, kutatási és szaktanácsadási online "Állattenyésztési Adatbázis"

14.30 A szekció

Levezető elnök: Máder Béta

14.30 B sz e k c ió

L e v e z e tő e ln ö k : Csaba L ászló Martos Balázs:

A H B O N E Mazgon Sándor:

A M A TÁV adatátviteli szolgálatai

15.45 S z ü n e t Rajczy M iklós - T. Bíró Katalin -

Suhajda Attila:

A datbázisok múzeumi területen - eredm ények és problémák R em ényi József:

Bioinform atikai adatbázisok használata a networkon Király László - Bőd Judit:

Szöveges adatbáziskezelési esettanulmányok Oláh Gyula:

Kom plex múzeumi adatbázis fejlesztésének lehetőségei

Szilágyi Gyula:

A PLEA SE hálózati fejlesztései Rázga Tamás - Leporisz György:

ISD N és FRA M E-RELA Y kísérleti alkalmazások M agyarországon Vonden’iszJ Lajos:

A Veszprémi Egyetem új adathálózata

Várhelyi Tamás - Berény György:

Városi informatikai gerinchálózat és felhasználási lehetőségei

18.00 K é r d e z z - fe le le k (B a k o n y i P é te r )

5

Április 8. (péntek)

9 .0 0 A sz e k c ió

L e v e z e tő e ln ö k : K okas K ároly Moldován István:

A M agyar Elektronikus Könyvtár Gyüre Péter:

C D -R O M a hálózaton Szál ácsi Zsolt - Visnyei Aladár:

E losztott hyperm édia rendszerek Baján Péter.

Linux a hálózatban Popovics Péter:

Bűvészkedés a G opherrel

9 .0 0 B sz ek ció

L e v e z e tő e ln ö k : S zü ts István Bohus Mihály:

Nyílt rendszerek hálózati biztonsága Fekete László - Várkonyi Béla:

H álózati szabályzatok - BM E hálózati szabályzata Gál Zoltán - Böttkös László:

A KLTEnet korszerű adminisztrációs megoldásai Fekete L. - Miski Z. - Mamrovits L. - Farkas Z. - Illés I.:

N etw ork m anagem ent - hálózat adminisztráció

9 .0 0 C sz e k c ió

L e v e z e tő e ln ö k : H a n á k Péter Lengyel Mónika:

A "nyitott kapuk" elve és a TINLIB Külső adatok importálásának lehetőségei gyakorlati adatok alapján

Németh goston:

Az ALEPH Integrált Rendszer Könyvtári Szolgáltatásairól Vajda Mária:

ORA CLE a könyvtárban Pagács György - Tóth József:

DATAW ARE szolgáltatások

1 0 .4 0 S z ü n e t

6

Pócs Lajos - Szálát/Istvánná:

A Központi Fizikai K utató Intézet cam pus információs rendszere Tamáska Lajos-.

A hadtudományi diszciplína és szolgáltatásai

Szakái László:

H allgatói munkaállomáslabor üzem eltetési tapasztalatai

11.00 A szekció

Várkonyi Béla - Nagy Gábor.

Term inálem ulátor protokollok biztonsági problémái és kezelésük Várkonyi Béla - Rab Ildikó:

O perációs rendszer naplózások elemzése biztonsági szem pontok szerint

Zeisel Tamás:

SNM P hálózat m enedzsm ent, datalink szintű ellenőrző rendszerek

11.00 B szekció

11.00 C sz e k c ió Verhás Péter:

A Digital Equipm ent M agyarországi Kft hálózati alkalmazásai és szolgáltatásai Kovács Szilveszter:

A Miskolci Egyetem szám ítógép-hálózata Dibúz Sarolta - Nácsa Zoltán:

Az X.400, mint integrációs platform

12.30 Z á rs z ó

A szekció.... 13

Április 6. (szerda)

15.00

L e v e z e tő e ln ö k : B á lin t L ajos B álint L ajos:

N em zetközi számítógéphálózati kapcsolatok...15 Kokas Károly:

N avigáció az In tern eten ...21 Bakonyi Géza:

Az ismeretlen In tern et... ...27 R em zsö Gábor:

Az Internet navigációs eszközei (kísérlet egy összehasonlító elemzésre) Kiss István:

Inform ációkeresés az Internet h á ló z a to n ... 31 Jam rik Ferenc - Janek Gábor - Lóki Róbert:

Internet szolgáltatások M S W indows környezetben...33

Április 7. (csütörtök)

9 .0 0

L e v e z e tő e ln ö k : S p rin g er F erenc M áder Béla:

K önyvtár és netw ork, tradíció és m o d ern ség ... 43 Berke Barnabásné:

Az O SZK adatbázisai és számítógépes szolgálata Sim on András - Tóth Ferenc:

E gy könyvtári információs rendszer kiválasztása, telepítése, működtetése, különös tekintettel a hálózati szolgáltatások problém áira... 49 Vásárhelyi Pál:

A könyvtár és tájékoztatási központ elektronizálása a

Budapesti M űszaki Egyetem en... 57 Gomba Szabolcsáé:

A m odern könyvtári környezet kialakítása...61 Sípos Márta:

A m agyar M A R C ... 67

14.30

Levezető elnök: Máder Béla

Az adatbázisokkal kapcsolatos néhány kiválasztott fogalom ról... 73 Tóth Beatrix:

Az IIF inform ációforrásokkal kapcsolatos pályázatai Herdon M iklós - Kovács Zoltán - Szegedi János:

Oktatási, kutatási és szaktanácsadási online "Állattenyésztési A datbázis"... 79 Rajczy M iklós - T. Bíró Katalin - Suhajda Attila:

A datbázisok múzeumi területen -eredmények és p ro b lém ák ...89 Rem ényi József:

Bioinform atikai adatbázisok használata a n etw o rk o n ... 95 Király László - Bőd Judit:

Szöveges adatbáziskezelési esettanulm ányok... 99 Oláh Gyula:

K om plex múzeumi adatbázis fejlesztésének lehetőségei... 103

Április 8. (péntek)

9 .0 0

L e v e z e tő e ln ö k : K okas Károly Mohlován István:

A M agyar Elektronikus K önyvtár... 109 Gyüre Péter:

C D -RO M a hálózaton... 117 Szalacsi Zsolt - Visnyei Aladár:

E losztott hypermédia rendszerek...125 Baján Péter:

Linux a hálózatban... 133 Popovics Péter:

Bűvészkedés a G opherrel... 139 11.00

Pócs Lajos - Szólalj Istvánné:

A Központi Fizikai K utató Intézet campus információs rendszere...143 Tamáska Lajos:

A hadtudom ányi diszciplína és szolgáltatásai... 145 Szakái László:

H allgatói m unkaállomáslabor üzemeltetési tapasztalatai... 151

9

B székelő...

Április 6. (szerda)

15.00

L e v e z e tő e ln ö k : N agy M iklós Bakonyi Tamás:

A BM E M érnöktovábbképző Intézet tevékenysége a

szám ítógéphálózatok oktatása területén...159 Setényi Endrénél

Nyílt szám ítógéphálózatok alkalmazási ismereteinek o k tatása...165 Lehotzky M árta:

Hálózati alkalmazások oktatása a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán... 171 T Bíró Katalin - Rajczy M iklós - M unkácsy Gyula:

Rendszergazda tanfolyam a múzeumi munkatársak számára

az 11F tám ogatásával...175 Kovács Győző:

Beszélgessünk az iskolák szám ítógép-hálózatáról... 179 M örk Péter:

A Readingi Egyetem szám ítóközpontja...191

Április 7. (csütörtök)

9 .0 0

L e v e z e tő e ln ö k : M artos B alázs Tétényi István:

E lektronikus levelezés az IIP' rendszerben... 199 Pásztor Miklós:

M IM E

Tetszőleges információ átvitele levélként Internet szabvány szerint...207 Benyó Zoltán:

X .400 és X.500 szolgáltatás... 219 Hanák Péter - Nagy Gábor:

<TA TJANA> LEV ELE < A N Y E G IN É H O Z

- Szinopszis az ELKÖB projekthez - ... 223 Giese Piroska:

Elektronikus levelezés - Multimédia M a il...233 Orczán Zsolt:

Tőzsdei információbázis és szeminárium h áló zato n ... 237

14.30

Levezető elnök:

A H B O N E ...239 Mazgon Sándor:

A M A TÁ V adatátviteli szolgálatai... 247 Szilágyi Gyula:

A PLE A SE hálózati fejlesztései Rázga Tamás - Leporisz György:

ISD N és FRA M E-RELA Y kísérleti alkalmazások M agyarországon... 249 Vonderviszt Lajos:

A V eszprém i Egyetem új ad ath áló zata...259 Várhelyi Tamás - Berény György:

Városi informatikai gerinchálózat és felhasználási lehetőségei... 263

Április 8. (péntek)

9 .0 0

L e v e z e tő e ln ö k : S zü ts István Bohus Mihály:

Nyílt rendszerek hálózati biztonsága... 265 Fekete László - Várkonyi Béla:

Hálózati szabályzatok - BM E hálózati szabályzata Gál Zoltán - Böttkös László:

A K L TE net korszerű adminisztrációs m egoldásai... 271 Fekete L. - M iski Z. - Mamrovits L. - Farkas Z. - Illés I. :

N etw ork m anagem ent - hálózat adminisztráció 11.00

Várkonyi Béla - Nagy Gábor:

Term inálem ulátor protokollok biztonsági problémái és kezelésük... 279 Várkonyi Béla - Rab Ildikó:

O perációs rendszer naplózások elemzése biztonsági szem pontok szerint... 287 Zeisel Tamás:

SNM P hálózat menedzsment, datalink szintű ellenőrző rendszerek... 299

C szekció

Április 8. (péntek)

309

9 .0 0

L e v e z e tő e ln ö k : H a ltá k Péter Lengyel Mónika:

A "nyitott kapuk” elve és a TINLIB

Külső adatok importálásának lehetőségei gyakorlati adatok alap ján ...311 Ném eth goston:

Az A LEPH Integrált Rendszer Könyvtári Szolgáltatásairól...317 Vajda M ária:

O RA CLE a könyvtárban Pagács György - Tóth József:

DATA W A RE szolgáltatások... 323

11.00

Verhás Péter:

A Digital Equipm ent M agyarországi Kft

hálózati alkalmazásai és szolgáltatásai...327 Kovács Szilveszter:

A Miskolci Egyetem szám ítógép-hálózata... 331 Dibúz Sarolta - Nácsa Zoltán:

A z X 400, m int integrációs p la tfo rm ...339

Nemzetközi számítógéphálózati kapcsolatok

Bálint Lajos MTA, HUNGARNET

< h48bal@hudla.bitnet >

1. A H U N G A R N E T E gyesület és a nem zetközi k u ta tó i h á ló z a ti k a p c s o la to k

1992 n y a rá n m e g a la k u lt a hazai k u tatási, felső o k tatási, könyvtári és k özgyűjtem ényi k ö ­ zö ssé g e k e t összefogó H U N G A R N E T E gyesület. A m eg a la k u lá st k ö z v e tle n ü l k ö v e tő e n az M T A (m ely k o rá b b a n a tudo m án y o s k u ta tá s n em zetk ö zi eg y ü ttm ű k ö d ési k a p c so la ta i k e r e té b e n a k u ta tó i h á ló z a ti együttm űködés n em zetk ö zi sz e rv e z e te ib e n a m a g y a r ré s z ­ v é te l fe le lő se v o lt é s m in t ilyen, k ijelö lte a n em zetk ö zi sz e rv e z e te k b e n tö r té n ő k ép v ise­

le tte l m e g b íz o tt szem ély ek et is) fo rm álisán á ta d ta a n em zetk ö zi k u ta tó i sz á m ító g é p h á ­ ló zati sz e rv e z e te k b e n tö rté n ő részvétel és az ilyen sz erv e zetek b e tö rté n ő d e le g á lá s j o ­ gát, ill. k ö te le z e tts é g é t és felelősségét a H U N G A R N E T E gyesületnek.

A z ily m ó d o n á tc e d á lt h a tá sk ö rn e k és felelősségnek m eg felelő célo k és fe la d a to k az E g y esü let A la p sz a b á ly á b a is b eép ü ltek . E n n e k é rte lm é b e n - a k é p v ise le te n tú l - az E g y esü let (a la p v e tő e n az IIF P ro g ra m sz erv e zetére és eszk ö z re n d sz e ré re tá m a sz k o d v a ) k ö zv etíti tag jai felé az e m líte tt sz erv e zetek által b izto síto tt elő n y ö k et, tá m o g a tá s o k a t és le h e tő s é g e k e t, és m egfordítva, képviseli az E gyesület (és tá g a b b é r te le m b e n az egész IIF k ö zö sség ) ta g ja in a k az é rd e k e it a nem zetközi szervezetekben.

A z A la p sz á b á ly sz e rin t az E gyesület legfőbb vezető, ügyintéző sz e rv e k é n t a z E g y esü let E ln ö k s é g é n e k fe la d a ta tö b b e k között, hogy szervezze és k o o rd in á lja a z E g y e sü le t és a k ü lö n b ö z ő n e m z e tk ö z i sz erv e zetek k ap cso latait és go n d o sk o d jé k a n e m z e tk ö z i sz e rv e ­ z e te k b e n tö r té n ő k é p v iselet szem élyi k é rd é se it é rin tő d ö n té se k m eg h o z a ta lá ró l.

A H U N G A R N E T E gyesület m egalakulásával ilym ódon lé tre jö tt a h a z a i "academ ic" k ö ­ zö sség n e m z e tk ö z ile g is jeg y zett szervezete, m elyet n e m sokkal m e g a la k u lá sa u tá n fe l­

v e tt te lje s jo g ú tag jai so rá b a a R A R E (az e u ró p a i k u ta tá si-fe lső o k ta tá si h á ló z a ti sz erv e­

z e te k szö v etség e). E z á lta l a H U N G A R N E T stá tu sza le h e tő sé g e t te r e m te tt a rra , hogy a m ag y ar k u ta tó h e ly e k és felső o k tatási in tézm én y ek egyenjogú p a rtn e re k k é n t ré sz e sü l­

h e s se n e k m in d azo k b ó l az előnyökből, m elyek a ny u g at-eu ró p a i o rszág o k h a s o n ló in té z ­ m ényei sz á m á ra re n d e lk e z é s re állnak.

A z E g y e sü le t m e g a la k u lá sá t k ö v ető m ásfél év b en tö b b olyan e se m é n y re k e rü lt so r, m e ­ lyek a m ag y aro rszág i h á ló zati k ap cso lato k és szo lg áltatáso k jö v ő jé t ille tő e n ig e n fo n to ­ sak.

2. A H U N G A R N E T Egyesület RA R E-beli tag ság a

A h a z a i k u ta tá si, fejlesztési, felső o k tatási és közgyűjtem ényi közösség n e m z e tk ö z i sz á ­ m ító g é p h á ló z a ti k ap cso latai k özött ta lá n a leg fo n to sab b szervezet a R A R E (R é se a u x

A ssociés p o u r la R e c h e rc h e E u ro p é e n n e , E u ró p a i K u tató i H á ló z a ti E g y e sü le t), m ely 1986-ban a la k u lt azza l a céllal, hogy egyetlen szövetségben tö m ö rítse E u ró p a o rsz á g a i­

n a k k u ta tó i h á ló z a ti sz e rv e z e te it és a k u tató i h á ló zato k alk alm azó it.

A R A R E m ű k ö d é s é b e n - és e n n e k m e g felelő en a m agyar ré sz v é te lb e n - m e g h a tá ro z ó sz em p o n t, hogy a sz erv e zet á lta l k ezelt fő g o n d o k at az össz-eu ró p a i k u ta tó i h á ló z a ti k a p c s o la to k b a n n e m a tech n ik ai-tech n o ló g iai, h a n e m fő k é n t a szervezeti, szervezési, g y a k ra n p én zü g y i és n e m egyszer po litik ai jelleg ű p ro b lém ák , n é z e tk ü lö n b s é g e k je le n ­ tik.

A R A R E e ls ő sz ám ú fe la d a ta a tagjai (tag szerv ezetei) k ö zö tti eg y ü ttm ű k ö d és e lő s e g íté ­ se a k o n tin e n s k u ta tá si és felső o k tatási sz ám ító g é p h áló zati in fra s tru k tú rá já n a k h a rm o ­ n ik u s fe jle sz té se é rd e k é b e n , fe lo ld v a az o rsz á g h a tá ro k á lta l sz a b o tt g á ta k a t a k u ta tó i h á ­ ló z a ti k a p c s o la to k te r é n és le h e tő v é tév e a k u ta tó k k ö zö tti k o m m u n ik áció t, a z in fo rm á ­ c ió c se ré t és a sz ám ító g é p es e rő fo rrá so k kölcsönös távoli e lé ré sé t, fo ly am ato s, z a v a rta ­ la n fe jlő d é st b izto sítv a m in d E u ró p á n belül, m ind a világ m ás régióival v aló ö s s z e k ö tte ­ té s e k e t ille tő e n .

A R A R E 25 te lje s jo g ú , 2 le e n d ő teljes jogú, 5 társu lt, 3 le e n d ő társu lt, 11 sz e rv e z e ti, 1 le e n d ő sz erv e zeti és 1 k ap cso ló d ó tag ja k ö z ö tt h azán k tá rsu lt ta g k é n t 1990 ó ta , te lje s j o ­ gú ta g k é n t 1992 ó ta sz ere p el. A teljes jo g ú tagságot - a m eg elő ző e lő k é sz ítő id ő sz ak u tá n - a H U N G A R N E T E g y esü let m eg a la k ítá sá t k ö v ető h ó n a p o k b a n sik e rü lt e lé rn ü n k , úgy, hogy te lje s jo g ú tag ság u n k első k é t év éb en , 1993-ban és 1994-ben k ed v ezm én y e s (25 ill. 5 0 % -o s) tag ság i d íja t k ell csu p án fizetnünk.

A z egyes ta g o rsz á g o k a t á lta lá b a n a n em zeti k u ta tó i h á ló z a ti szervezet k épviseli (m ag y ar ré s z rő l a H U N G A R N E T E gyesület, m in t a m agyar k u tatási, fe lső o k ta tá si és k ö zg y ű jte­

m én y i k ö zö sség sz á m ító g é p h á ló z a ti szervezete).

A R A R E a d m in isz tra tív irán y ító te s tü le té a közgyűlésként fu n k cio n áló és e ls ő s o rb a n n e m m ű sz ak i-szak m ai, h a n e m p olitikai, szervezési és szervezeti k é rd é se k k e l fo g lalk o zó , tö b b é -k e v é sb é "diplom áciai" funkciót b e tö ltő C ouncil o f A d m in istra tio n (C o A ), m elybe v a la m e n n y i ta g sz e rv e z e t egy k ép v iselő t d eleg ál (M agyarország ré sz é rő l a H U N G A R ­ N E T E g y e sü le t E ln ö k s é g e á lta l d e leg ált képviselő B á lin t L ajos). M íg a R A R E C o A az e lő b b i d ip lo m á c ia i és szervezési p ro b lé m á k ra k o n cen trál, a te c h n ik a i-te c h n o ló g ia i k é r­

d é s e k e t a R A R E T e ch n ical C o m m itte e (R T C ), v alam in t a n n a k m u n k a c s o p o rtja i (W G - k, a z a z W o rk in g G ro u p -o k ) gondozzák.

A C o A m in d e n k é rd é sb e n a ta g o k eg y e té rté sé re és egyhangú e lh a tá ro z á s o k ra tö rek szik , f e lo ld h a ta tla n n a k tű n ő v éle m é n y e lté ré se k e s e té n viszont sz av azattö b b sé g a la p já n h o z z a m eg d ö n té s e it. J e le n le g m in d e n o rszágnak egy szav azata van, b á r a n agyobb n y u g at-eu ­ ró p a i o rsz á g o k a r r a tö rek szen e k , hogy á szavazati arán y o k a G D P -h e z ig a z o d ó ta g d íj­

a rá n y o k a t k ö v essék . Ilyen é rte lm ű A lap szab ály -m ó d o sításra a z o n b a n e g y e lő re n e m k e ­ rü lt sor.

A R A R E sz e rv e z e té n e k m u n k á já t a C o A ü lések k ö zö tti id ő sz ak o k b an a 6 ta g ú E x e c u ­ tive C o m m itte e (R E C ) irányítja, m elynek tagjai so rá b a 1992-ben a C o A b e v á la s z to tta B ak o n y i P é te r t is, a k i 1994-től a R E C "tre a su re r'-je k é n t funkcionál. A R E C o p e ra tív t e ­ v é k e n y s é g é t a R A R E T itk á rsá g segíti.

A R A R E á lta l v é g z e tt fo ly am ato s m u n k ák közül k ie m e le n d ő a C o A k e r e té b e n folyó á t ­ fogó sz erv e zési és irányítási tevékenység, az R T C és a m u n k a c so p o rto k k e r e té b e n folyó sz a k m a i-te c h n ik a i m u n k ák , a sz akm ai-tudom ányos in fo rm á c ió c se ré t szo lg áló (e lső so r­

b a n a z é v e n te egyszer m eg re n d e z é sre k e rü lő nagy e u ró p a i h á ló z a ti k o n fe re n c ia , a J E N C - J o in t E u ro p e a n N e tw o rk in g C o n feren ce - m eg szerv ezésére é p ü lő ) m isszió, v a la m in t az E u ró p a i K ö zö sség által tá m o g a to tt c é lp ro jek tek és az eu ró p a i b a c k b o n e h á l ó z a t / o k / és átfo g ó ö ssz -e u ró p a i sz o lg álta tá so k k ié p íté sé t célzó tevékenységek. K ie m e lk e d ő je le n tő ­ ség ű az a tö b b , m in t k é t éve folyó m unka, m ely n ek célja egy k özös ö ssz -e u ró p a i szolgál­

ta tó k ö z p o n t lé tre h o z á sa . A k o rá b b a n O p e ra tio n a l U n it-n a k n e v e z e tt, m á r a a D A N T E (D eliv ery o f A d v an ce d N etw o rk T echnology to E u ro p e ) n e v e t viselő és k u ta tó i egyesü­

le t stá tu sz ú n e m z e tk ö z i n o n -p ro fit vállalkozás a k ö z e lm ú ltb a n a la k u lt m eg fo rm á lis a n és fo k o z a to sa n fu tta tja fel m ű k ö d ését.

É rd e k e s új fejlem ény, hogy a R A R E és az E A R N (E u ro p e a n A cad e m ic a n d R e se a rc h N e tw o rk A sso ciatio n ) 1993-ban a k é t sz erv e zet tevékenysége k ö z ö tti á tfe d é s e k m eg ­ s z ü n te té sé t és az e u ró p a i k u ta tó i h á ló zati érd ek k ép v ise le ti és sz o lg álta tá si fu n k c ió k egy­

séges k e r e tb e n tö rté n ő re n d e z é sé t h a tá ro z ta el. Figyelem be véve a D A N T E e m líte tt m e g a la k u lá s á t (m ely a sz o lg álta tá so k te r é n az átfogó e u ró p a i k ö z p o n t sz e re p é t fo g ja e l­

lá tn i), a R A R E és az E A R N k ö z e le d é s é n e k k ö z elm ú ltb eli esem én y ei a z t a m eg o ld ást lá tsz a n a k való szín ű síten i, hogy a k é t szerv ezet - első so rb an az é rd e k k é p v ise le tre k o n ­ c e n trá lv a - ö sszefo n ó d ik és a la p v e tő e n a R A R E alk o tm á n y á ra tám a sz k o d v a ö ssz e k a p ­ csolja az e d d ig e g y ü ttm ű k ö d ő , de k ü lö n fu n k cio n áló k é t szerv ezet k e re té b e n g o n d o z o tt p o litik a i, d ip lo m á c ia i és szervezési m u n k át, azaz az E A R N te v ék en y ség én ek ez a része b e o lv a d a R A R E -b a , m íg a sz o lg álta tá so k fe la d a tá t fo k o zato san a D A N T E veszi át. A k ö rv o n a la z ó d ó m e g o ld á sn a k (b á r a folyam at m ég k o rá n tse m z á ru lt le és így n e m is t e ­ k in th e tő b iz to sn a k a v ázolt v égkifejlet) egyik előnye, hogy az e u ró p a i n e m z e ti k u ta tó i­

fe lső o k ta tá s i h á ló z a ti sz erv e zetek ö sszesített pénzügyi k ö te le z e ttsé g e i c sö k k en n i fognak.

3. A H U N G A R N E T E gyesület c sa tla k o z á sa az ö ssz-eu ró p a i k u ta tó i h á ló z a ti sz o lg á lta tó k ö z p o n th o z (DANTE)

1992 és 1993 fo ly am án a R A R E k ezd em én y e zése ny o m án a la k u lt ki a te rv e az e m líte tt ö ssz -e u ró p a i k u ta tó i h á ló zati szolgáltató k ö z p o n t létre h o z á sá n a k , m ely az E K B iz o ttsá ­ g á n a k (C É C , C o m m issio n o f th e E u ro p e a n C o m m u n ities) m e sszem en ő elvi és pénzügyi tá m o g a tá sá v a l m űködik. C élja, hogy össz-eu ró p ai k ö rb e n b izto sítso n a z a k a d é m ia i, fel­

ső o k ta tá si, k ö zszo lg álati és egyéb in tézm én y ek és sz erv e zetek k e r e té b e n folyó k u ta tá si és o k ta tá s i tev ék en y ség ek sz á m á ra átfo g ó n em -p ro fito rie n tá lt n e m z e tk ö z i h á ló z a ti te le ­ k o m m u n ik á c ió s és in fo rm áció s sz o lg álta tá st ö n álló an , ill. alv állalk o zó k b e v o n á sá v a l és a tag o rszág o k h á ló z a ti szerv ezeteiv el egy ü ttm ű k ö d ésb en . A leg fo n to sab b sz o lg álta tá so k : sz o lg á lta tó k ö z p o n t m ű k ö d te té se g erin ch áló zati, elek tro n ik u s lev elezési-ü z en etk ezelési, n é v tá r /c ím tá r kezelési, h ib afeltárási, m inőségbiztosítási, b iz to n sá g te c h n ik a i és in te g rá lt a d a tb á z is k e z e lé si szo lg áltatáso k k al, v alam in t koordinációs, k o n zu ltáció s és d o k u m e n tá ­ ciós sz o lg álta tá so k , to v á b b á tech n ik ai segítségnyújtás.

A sz o lg á lta tó k ö z p o n t sz erv e zeti k e re te i jó n é h á n y e lő re n e m lá to tt - u g yancsak n e m e l­

s ő s o rb a n tech n ik ai-m ű szak i jelleg ű - n eh ézség és e lle n té t lek ü zd ése u tá n 1993 v ég ére a la k u lta k ki és 1994 e le jé re a sz o lg álta tá so k egy része is b e in d u lt. E z z e l e g y id ő b e n v á lt le h e tő v é a n y u g at-eu ró p a i országok és (rég ió n k b ó l kizárólag) M a g y aro rsz ág s z á m á ra a fo rm a i b e k a p c so ló d á s a D A N T E sz erv e zetéb e, m elynek in d u ló pénzügyi fe lté te le it m in teg y n e g y e d ré sz b e n a résztvevő országok biztosítják d ifferen ciált h o z z á já ru lá s ú tján ,

a sz o lg á lta tá so k k ié p íté sé h e z szükséges összeg további m integy h áro m n e g y e d ré sz é t p e ­ dig a C E C b o c sá jtja re n d e lk e z é s re . A D A N T E (b á r a sz o lg álta tá so k b iz to síth a tó s á g a é r ­ d e k é b e n az a la p d o k u m e n tu m n a k m eg felelő en no n -p ro fit k o rlá to lt felelő sség ű tá rsa s á g ­ k é n t j ö n lé tre ) "R E S E A R C H A S S O C IA T IO N ”, azaz "K utatási E gyesület" stá tu ssz a l r e n ­ d elk ezik , a m i leegyszerűsíti a n e m z e ti k u ta tó i h á ló zati sz erv e zetek c sa tla k o z á sá t.

A D A N T E -h o z m in d e n b e k a p c so ló d á sra jo g o su lt ország ré sz é rő l eg y etlen k u ta tó i h á ló ­ z a ti sz erv e zet csatlak o zh at. A z alap d o k u m e n tu m o t m ég 1994 első fe lé b e n a je le n le g i j o ­ g o su ltság n ak m e g fe le lő e n Belgium , az E gyesült K irályság, G ö rö g o rszág , H o lla n d ia , N é ­ m eto rszág , O laszo rszág , P o rtu g á lia, Spanyolország, Svájc, S zlovénia, v a la m in t D á n ia , F in n o rszág , Izlan d , N o rv ég ia és Svédország közös sz erv ezete, a N O R D U n e t, to v á b b á M a g y aro rsz ág írja a lá (a b e lé p é s re ugyancsak jo g o su lt A u sztria, F ra n c ia o rs z á g és Íro r­

szág k é ső b b i b e k a p c so ló d á sa v árh a tó ). A b ek ap cso ló d ás egyszeri k ö ltsé g e m in d e n tag sz á m á ra év es R A R E tagsági d íján ak nagyságrendjébe esik.

A D A N T E tag jai (tö b b e k k ö zö tt a H U N G A R N E T ) á lta l képviselt k u ta tó h e ly e k , e g y e te ­ m e k stb. a D A N T E sz o lg álta tá sain ak teljes k ö ré t a le g k ed v ező b b fe lté te le k m e lle tt v e­

h e tik ig én y b e és a tag szerv e zetek a szervezésre, m ű k ö d te té sre , sz o lg á lta tá so k ra stb . v o ­ n a tk o z ó d ö n té s e k m e g h o z a ta lá b a n is részt veh etn ek .

A H U N G A R N E T sz á m á ra a D A N T E -b a való b e lé p é s egyszerre je le n t elő n y ö s f e lté te ­ le k e t b iz to sító k ö rü lm é n y ek et és egyúttal m eg tisztelő le h e tő s é g e t is. A h a z a i h á ló z a ti a d o ttsá g o k , n e m z e tk ö z i súlyunk és tekintélyünk, v alam in t jö v ő b e li fejlesztési le h e tő s é ­ g e in k e g y a rá n t indokolják, hogy a felk ín ált leh ető ség g el m a ra d é k ta la n u l éljünk.

4. A H U N G A R N E T E gyesület c sa tla k o z á sa a közép- és k e le t-e u ró p a i k u ta tó i h á ló z a ti sz erv e zetek szövetségéhez (C E EN et)

U g y an csak 1992-ben in d u lt b e az a folyam at - e lső so rb a n o sz trá k és lengyel k e z d e m é ­ n y ezésre és összefogással - m elynek e re d m é n y e k é n t 1994 ja n u á rjá b a n lé tr e jö tt a C E E N e t (C e n tra l a n d E a ste rn E u ro p e a n N etw orking A sso ciatio n ), a k ö zép - és k e le t­

e u ró p a i o rszág o k k u ta tó i h áló zati sz erv e zetein ek eg y ü ttm ű k ö d ésé t k o o rd in á ló fo rm ális sz erv e zet. A z e lő k észítő m u n k á k b a n fo ly am ato san részt v e tte k a H U N G A R N E T E g y e­

sü le t k é p v iselő i is. A m eg állap o d ás d o k u m e n tu m á t az ala p ítá s k o r A u sztria, B u lg ária, H o rv áto rszág , C sehország, L engyelország, S zlovákia és U k ra jn a írta alá. M a g y aro rsz ág m á r a k k o r je le z te , hogy a k ö zeljövőben d ö n t a csatlak o zásró l és m á r a k k o r v á rh a tó volt to v á b b i o rszág o k csatlak o zása is, b e le é rtv e tö b b e k k ö z ö tt a b a lti k ö z tá rsa s á g o k a t, Szlo­

v é n iá t és R o m á n iá t, am elyek az e lő k észü leti m u n k ák b an u gyancsak ré sz t v e tte k . A H U N G A R N E T E gyesület képviselőinek a C E E N e t 1994 fe b ru á rjá b a n ta r to tt első közg y ű lésén v aló rész v é te le h o zzájáru lt ahhoz, hogy olyan a la p s z a b á ly -te rv e z e te t fo g a d ­ ja n a k el a C E E N e t tagjai, am ely teljes m é rté k b e n m egfelel a H U N G A R N E T é rd e k e i­

n e k és n e m ü tk ö zik e u ró p a i integrációs tö rek v ésein k k el. S ik erü lt olyan h á ló z a t-é p íté si a la p e lv e k b e n m e g állap o d n i, am elyek a régió jelen leg i a d o ttsá g a in a k m e g fe le ln e k és am ely ek m ó d o t a d n a k a R A R E és a D A N T E sz ere p v álla lá sára a C E E N e t tag o rszág o k C E C á lta l tö rté n ő tá m o g a tá s a (P H A R E ) k ap csán so rra k e rü lő e g y eztetések b en . A z ily m ó d o n k ia la k íto tt alap szab ály -te rv ez et ism e re té b e n n e m so k k al a m e g a la k u lá st k ö v e tő e n M ag y aro rszág (H U N G A R N E T ) m e lle tt csatlak o zo tt a C E E N e t-h e z B elo ru sz-

szia, O ro szo rsz ág , R o m á n ia és Szlovénia h áló zati sz erv e zete is. T o v á b b ra is v á rh a tó a b a lti á lla m o k csatlak o zása , v alam in t A lb á n ia és M oldávai b ek ap cso ló d ása .

A C E E N e t közgyűlése az ö t tagú v ezető ség (M a n a g e m e n t C o m m itte e ) tag jáv á v álasz­

to tta a H U N G A R N E T képviselőjét, C sa b a Lászlót.

A frisse n m e g a la k u lt sz erv e zet célja, hogy az o rszág o n k é n t és n e m z e tk ö z i sz in te n r e n ­ d e lk e z é sre á lló e rő fo rrá s o k a t a le h e tő leg h aték o n y ab b m ó d o n h an g o lv a össze, b izto sítsa a fe lté te le k e t a rég ió h á ló z a ti in fra stru k tú rá já n a k konzisztens és o p tim a liz á lt k ia la k ítá ­ sához. T ö re k sz ik a re g io n ális in fra stru k tú ra h o m ogén fejlesztésére és az egyéb n e m z e t­

közi h á ló z a to k k a l v aló k ö ltség tak a rék o s, stabil és m e g b ízh ató eg y ü ttm ű k ö d ésé re.

A C E E N e t-h e z való csatlak o zásb ó l a d ó d ó b e fizetési k ö te le z e ttsé g e k v á rh a tó a n n e m j e ­ le n te n e k je le n tő s já ru lé k o s te rh e t a H U N G A R N E T E gyesület sz ám ára , m e rt - le g a lá b ­ bis a z e lső id ő sz a k b a n - A u sz tria és L engyelország m a g á ra v állalja a k ö ltsé g e k tú ln y o m ó ré sz é t, c s u p á n a C E E N e t R A R E tagsági díjához kell o rszág o n k é n t és é v e n te egy vi­

szonylag sz eré n y összeggel hozzájárulni.

A C E E N e t m e g á lla p o d á sá b a n sz ere p lő elvi célok, v alam in t a rég ió h o z fű z ő d ő ed d ig i és jö v ő b e li (ré s z b e n fö ld rajzi ad o ttsá g ain k b ó l kö v etk ező ) k a p c so la ta in k e g y é rte lm ű e n in ­ d o k o ljá k a sz e rv e z e th e z való csatlakozásunkat.

5. A D A N T E -ba és a C E E N et-b e tö rté n ő egyidejű b ek ap cso ló d ás je le n tő sé g e

R A R E -b e li tag ság u n k és a D A N T E -b eli, v alam in t a C E E N e t-b e li ré sz v é te lü n k teljes m é r té k b e n ug y an o ly an n em zetk ö zi fe lté te le k e t b izto sít a m agyar k u ta tó h e ly e k n e k , egye­

te m e k n e k , m ú z e u m o k n a k és könyvtáraknak, m int am ily en ek et n y u g at-eu ró p a i p a r tn e re ­ ik (é s e g y b en v e rsen y társaik ) élveznek. M indez m á r ö n m a g á b a n in d o k o lja a k é t sz erv e­

z e tb e tö r té n ő b e k a p c so ló d á st.

A C E E N e t-b e li és a D A N T E -b e li részv é te lü n k k ü lö n-külön is m e s sz e m e n ő e n in d o k o lt.

A m in d k e ttő b e egyidejűleg tö rté n ő b ek ap cso ló d ás p ed ig azzal a re n d k ív ü li elő n n y el já r, hogy m e g ta rtv a az o sz trák k a p cso lato k b ó l a d ó d ó előnyöket és a szo m széd ain k k al k ia la ­ k íto tt jó k a p c so la to t, egyúttal a C E C tö rekvéseivel való azo n o su lásu n k at is d ek larálju k .

6. Egyéb esem ények a H U N G A R N E T E gyesület nem zetközi k a p c s o la ta ib a n

T o v á b b i fo n to s fejlem én y e a kö zelm ú ltn ak , hogy folytatódik a rég ió n k egyes o rszág a i­

n a k tá m o g a tá s á ra m á r k o rá b b a n b e in d íto tt P H A R E /C O S IN E p ro jek t, a R A R E p e d ig a k ö zép - és k e le t-e u ró p a i h á ló z a ti k a p cso lato k terv ezésén ek és fe jle sz té sé n e k se g íté sé re 1993 v é g é n egy, a D A N T E -v al is együ ttm ű k ö d ő m u n k a c so p o rto t (R A R E C E E C P la n ­ n in g G ro u p ) h o z o tt létre.

U g y an csak je le n tő s esem én y volt az elm ú lt év ő szén B u d a p esten , a N A T O sz p o n z o rá lá ­ sával és ig en m ag as szintű am erik ai, ny u g at-eu ró p a i és közép- ill. k e le t-e u ró p a i részv é­

te lle l m e g ta r to tt "A dvanced N etw orking W orkshop", m ely további le h e tő s é g e k e t b izto sít a jö v ő b e li in fra stru k tu rá lis fejlesztések et és sz o lg álta tá so k at illető en .

A k é t nagy e u ró p a i g erin ch áló zato n , az E U R O P A N E T -e n és az E B O N E -o n k e re sz tü l m á r e d d ig is je le n tő s fo rg a lm a t b o n y o líto tta k le a m agyar k u ta tó -fe jle sz tő -fe lső o k ta tá si- közgyűjtem ényi közö sség tag jai a k o n tin e n sü n k ö n és a te n g e re n tú lo n do lg o zó k o llé g á ik ­ kal. E g y re in k á b b te rje d a gyorsan fejlő d ő n em zetk ö zi in fo rm áció s sz o lg á lta tá so k h a z a i ig én y b ev étele is. N e m z e tk ö z i k ap cso latain k fen tiek sz erin ti b ő v ü lése é s m e g sz ilá rd u lá sa p e d ig m ég to v á b b ja v íth a tja az E u ró p a és a világ kom m u n ik áció s és in fo rm á c ió s szolgál­

ta tá s a ih o z v aló h o z z á fé ré si le h ető ség ein k et.

***

A k ia la k u lt k e d v e z ő h ely zet fe n ti rövid (és m űszaki ré sz le te k re n e m k ité rő ) is m e rte té s e tü k rö z i a H U N G A R N E T E g y esü let és az IIF tö re k v é se in e k a z t a s z e le té t, m ely a n e m ­ z etk ö zi k a p c so la to k te r é n az új sz erv e ző d ések b e tö rté n ő b e k a p c so ló d á sra és e zze l a m a ­ gyar k u ta tá si, fe lső o k ta tá s i és közgyűjtem ényi közösség n em zetk ö zi h á ló z a ti k a p c s o la ta i­

n a k b ő v íté sé re irányul.

A H U N G A R N E T E g y esü let R A R E -b e li tagsága, a D A N T E -b e és a C E E N e t-b e tö r té ­ n ő b e k a p c so ló d á su n k és az egyéb h á ló zati sz e rv e z e te k b e n (E A R N , R IP E stb .) v a ló a k ­ tív ré sz v é te lü n k n e m z e tk ö z i té r e n ny u g at-eu ró p a i színvonalú fe lté te le k e t b iz to sít a m a ­ g yar k u tatási-felső o k tatási-k ö zg y ű jtem én y i közösség szám ára . A z IIF P ro g ra m e lő r e h a ­ la d á sá v a l (v é g p o n to k szám a, szo lg áltatáso k m ennyisége és m in ő ség e , re g io n á lis és disz­

cip lin áris c e n tru m o k k ialak ítása , h azai g erin ch áló zat k iép ítése , n e m z e tk ö z i v o n a la k b iz ­ to s ítá s a stb .) a z o rszág o n b elü li a d o ttsá g o k is k ed v ező k ö rü lm é n y e k e t je le n te n e k . A P ro g ra m 1994-ben és a z t k ö v e tő e n tö rté n ő fo ly ta tá sa b izto sítja, hogy a tö b b , m in t 300 H U N G A R N E T tag in tézm én y (széleseb b é rte le m b e n p e d ig a k ö zel 450 IIF ta g in té z ­ m én y ) k u ta tó i-o k ta tó i to v á b b ra is az eddigi e red m én y ek n é lk ü lö z h e te tle n f e lté te lre n d ­ sz e ré n e k b irto k á b a n , az ak ad ém iai-fe lső o k tatási eg y ü ttm ű k ö d és és az M K M -M T A - O M F B -O T K A k özös tá m o g a tá s által m e g a la p o z o tt k ö rü lm é n y ek k ö z ö tt h a s z n á lh a ss á k a h á ló z a ti sz o lg á lta tá so k m á ra k ialak u lt és fo ly am ato san b ő v ü lő v á la sz té k á t. A z egységes h a z a i s z e rv e z e t ( a H U N G A R N E T E gyesület és az IIF P ro g ra m á lta l b iz to síto tt k e re t) g a ra n c iá t je le n t a rra , hogy ilym ódon a n em zetk ö zi k ap c so la tre n d s z e r is m in d e n te k in te t­

b e n b iz to sítsa a to v áb b i tö re tle n fejlődés fe ltételeit.

Navigáció az Interneten

Dr. Kokas Károly, JATE Egyetemi Könyvtár

< kokas@sol.cc.jate.u-szeged.hu >

Nem érjük el az Internetet... (1990) Nem férünk el az Interneten... (1994)

Ez az előadás* röviden (és nagyképűen) arra vállalkozik, hogy egy szempont mentén, az ősi emberi QUEST (keresés) szempontjából végigkísérje az Internet információs rendszerének kialakulását. A méretek és az átfogandó téma is mutatja: ez csupán rövid személyes áttekintés lehet, vállalva az ismétlés és unos-untig vádját is, talán kicsit azokra a kezdőkre is gondolva, akik számára a "profi mélyfiírások" így talán jobban elhelyezhetőek és értelmezhetőek lesznek, akár már ezen a konferencián.

Képzeljük el az ipari forradalom korának Angliáját, amint lázas iramban építik a vasútvonalakat. S szép lassan megszületett a váltó, a bakter, az állomásfőnök, sőt a menetrend fogalma... S képzeljük most ezt el úgy, hogy mindez összezsúfolódik pár évbe... Már robognak az expresszek, még a kisebb állomásokon is 16 vágány van, és lelkes emberek most sütik ki, hogy vasutasra, forgalmistára etc. is szükség lehet. A hasonlat minden sántftása ellenére valami ilyesmi történt, történik velünk az Interneten is.

Ijesztő és felvillanyozó mérete, elképesztő és ugyanakkor lenyűgöző változatossága lám néha ilyen lírai hasonlatokra juttatja az embert, még akkor is ha napi munkája során immár évek óta rendszeresen foglalkozik vele. A címben felvázolt téma "divatosának tűnhet, hiszen csak a legfrissebb Online magazin éppen most ismertet tucatnyi hasonló műfajú könyvet. Mankó az Internethez, Internet navigátor, Zen avagy az Internet művészete, Minden amit tudni akartál... a sor végtelen. Az elmúlt 3-4 év az Internet hőskorszaka volt, mindjárt a Bitnet őskorszaka után. A hálózati amatőrök - mint jómagam is - rászabadultak az eddig csak profiknak fenntartott országúira, s ma már amatőrizmusuk összes jellemzőjével nem csak stoppolnak az úton, hanem maguk is szolgáltatnak, sőt nem egy esetben kiadják saját stoppos kalauzukat is. Az Internet világa éppen ezért a profizmusnak (lásd az alap protokollok stb.) és az elegáns amatőrizmusnak (lásd. chat és talk "klubélet” és "speciális'' listák stb.) szinte egyedülállóan önszerveződő együttese. Önszervez, mert a szolgáltatásokat elérők és megismerők környezetükben félelmetes gyorsasággal térítenek, s a létrejövő lokális missziók aztán már gopner-t, bbs-t telepítenek. A misszionárius attitűd mellé kívánkozik a másik: az egészséges exibicionizmusé. Hírt adni magunkról a világnak. Tudják milyen remek érzés, mikor reggeli kávézás közben az ember asztalán a kis Classic winchesterén valaki matat a könyvtárkatalógusban, mondjuk 10.000 km-es távolságról, Kaliforniából? Vajon hogyan, milyen rendszeren jött át? Mit kereshet?

Amikor valahol az információk jelentős mértékű felszaporodásáról beszélünk, hamarosan szembe találjuk magunkat a visszakereshetőség problémájával. Természetesen az olyan példátlanul bonyolult információs rendszerekben, mint az INTERNET, az információk visszakereshetőségének megoldása alapkérdés. Hogy ezt átlássuk, járjunk körbe két olyan közhelyet, mint pl. hogy valami

"nagy" és hogy "sokféle”.

* A szöveg az 1993-as októberi szegedi "Informatika és társadalomtudomány" című (meglehetősen szükkörü) konferencián elhangzott előadás továbbgondolt és bővített változata.

1. Az Internet "nagy'

Az Internet valószínűleg a legrelevánsabb válasz arra a kihívásra, amely a számítógépes hálózatokat a hardver árak hatalmas csökkenésével és a TCP/IP technológia kvázi szabványként való elterjedésével érte. Mindezek a hálózatoktól amúgy sem idegen demokratizálódás felé is hatottak. E feltételek (és egy előzó korszak távközlési eredményei) ugyanis lehetővé tették, hogy az Internetben viszonylag kis ráfordítással a legkülönfélébb szolgáltatásokkal jelenjen meg, gyakorlatilag bárki. így az Internet Egyesült Államok egyik oktatási-kutatási hálózatából immár komplex számítógépes világhálózattá növi ki magát.

Mindez természetesen együtt járt a bekapcsolódó gépek és a szolgáltatásokat elérni tudó felhasználók minden korábbit meghaladó arányú növekedésével. így tehát a "Miért nem igazodunk el?" kérdésére az első válaszunk: mert nagyon sokan vagyunk és a hálózat irdatlanul nagy ma már.

Az Internet hatalmas arányait próbálják szemléltetni a következő, valószínűleg hónapok alatt teljesen elavuló adatok.

— körülbelül 1.8 millióra tehető a bárhonnan elérhető host-ok száma, s ezeken mintegy 8.5 millió user dolgozik olyan módon, hogy a hálózat nemzetközi interaktív szolgáltatásait is igénybe veszi (TELNET, FTP);

— becslések szerint, azoknak a felhasználóknak a száma, akik legalább e-mail-t tudnak küldeni, ma már több mint 50 millió (mailbox);

— hogy ezek jelentős része él is ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy az 1992-es év elektronikus üzenet-forgalma csaknem elérte a 2 milliárdot;

— az újabban kialakuló és az eligazodást segítő "méta" vagy "hiper" rendszerek adatforgalma is hatalmas, holott ezek nem mozgatnak nagytömegű anyagokat; az egyik ilyen rendszer (Gopher) 1991-es megalkotása óta kb. 1500 gépen üzemel nyilvánosan világszerte;

— a szakértők immár 10-12 terrabájtra teszik az egyre növekvő számú file-archívumokban (anonymous FTP) elérhető "szabad-forgalmú" anyag nagyságát;

— az egyre nagyobb számú nyilvános online adatbázis között immár a jelentős méretű könyvtárkatalógusok száma is elén a 300-at, némelyik közülük meghaladja a 10 milliós rekordszámot, az egyéb nyilvános online információforrások száma ezres nagyságrendű;

— az eredetileg a BITNET hálózatban létrejött, de ma már az Interneten is elérhető ún.

elektronikus konferenciák és a nagyobb USENET csoportok száma még akkor is 4-6 ezres, ha csak a jelentősebbeket vesszük figyelembe; e csoportokban nem ritka a napi 10-40 üzenetnyi forgalom, a tagok száma esetenként több ezres is lehet;

— a korábbi kereskedelmi nagy adatszolgáltatók is az Internet részeivé válnak és hatalmas információ tömegükre jellemző, hogy egyikük (Dialog) mintegy 1000, a tudomány-technika minden területét lefedő adatbázisban tárol információt; ezen adatfile-ok közül több tucat milliós rekordszámú;

Természetesen a fenti adatok a hatalmas méreteknek csak néhány dimenzióját érzékeltették, utalnak viszont a számtalan kommunikációs-információs igényből fakadó rendkívüli formagazdagságra.

2. Az Internet nagyon változatos

Az eligazodás nehézségeit firtató kérdésfeltevésre tehát már előre megadható a második válaszunk: azért nem vagy csak nehezen igazodunk el, mert az Interneten fellelhető információk (főként az előzőekben említett szolgáltatástípusokból kifolyólag) rendkívül sokfélék, mind típusukat, mind formájukat tekintve. A nehézséget az okozza, hogy nem feltétlenül tudjuk, hogy

keresőkérdésünkre melyik műfaj keretein belül találjuk a választ. A széleskörű kínálat ill. a megoldandó probléma érzékeltetésére tekintsük át a legfontosabb "műfajokat":

— online (bibliográfiai, faktográfiai, full-text) adatbázisok;

— könyvtári katalógusok (OPAC);

— online hirdetőtáblák (BBS);

— Campus Wide Informations Systems (CWIS);

— online directory-k (név- és címtárak);

— dokumentációk;

— guide-ok, segédletek, kézikönyvek;

— e-joumal-ok;

— e-book-ok;

— tapasztalat- és tanácsgyűjtemények (FYI, FAQ stb.)

— szabványok (ISO, NISO, RFC stb.)

— szabad terjesztésű programok, demók, utility-k stb.;

— e-conference archívumok (levélgyűjtemények);

Mint az előző csoportosításnál, itt is érdemes figyelembe venni az óriási mennyiségeket is. Pl.

ha az előzőekben arról beszéltünk, hogy a nagyobb e-conference-ek ill. maü group-ok száma kb. 4- 5 ezer, s ez kb. napi 5-10 üzenetet, hírt stb.. jelent, akkor világos, hogy a szakmai szempontok szerint szerveződött csoportok levélarchívumai (amelyek többnyire adatbázisként lekérdezhetőek) hasznos információkat tartalmazó levelek millióit őrzik. Vagy egy másik példa: az Egyesült Államokban szinte minden jelentősebb egyetemnek van már működő "hirdetőtábla" ill. "faliújság"

típusú információs rendszere (CWIS). Ezeken a minimális információ, hogy az egyetemek oktatóinak, diákjainak e-mail címét, telefonszámát vissza lehet keresni. Már ez önmagában emberek millióit érinti. S ezek a rendszerek már Európában is igen elterjedtek, sőt már idehaza is kezdenek feltűnni a hálózaton.

Talán ezek a példák is érzékeltetik, hogy az átlagos felhasználó egyre gyakrabban került szembe azzal a dodonai válasszal, hogy a megfelelő információt ugyan nem találta, de vigasztalásul elmondhatta, az biztosan ott van valahol a hálózaton. Mindez ráadásul egy önálló kezdeményezésre épülő struktúra, olyan virtuális világ, melynek "építőkövei", "falai" könnyen variálhatók, így a dolgok változása mindennapos. Aki szembetalálkozott a visszakereshetetlenség szindrómájával, azt is tudta, hogy a hagyományos technikák és eszközök (nyomtatott kézikönyv és útmutató) aligha segíthetnek.

3. M etarendszerek

Összességében azt kell mondani, hogy az Internet kötelező érvényű határozatoktól és bizottságoktól meglehetősen mentes világa viszonylag jő ütemben és folyamatosan reagálta ill.

reagálja le a hálózaton való "közlekedési" problémákat. Vagyis az adott periódus kitermelte mindig az adekvát vagy ahhoz közelítő eligazító "útjelzőtáblákat". Ahhoz, hogy az egyes, szinte személyre szabott és nyilvánosságra hozott "íróasztali cédula-címgyűjteményektől" eljussunk az egymással összekapcsolt hiperinformációs rendszerekig, mindössze 4-5 évre volt szükség. Az adott színvonalú eszköz létrehozásának alapja szinte minden esetben magánkezdeményezés volt, vagyis valaki vagy valakik létrehoztak egy a saját szempontjaiknak megfelelő cím- és tapasztalatgyűjteményt, amely aztán szabad terjesztésű anyagként vált ismerté. Nem egy ezek közül ma is használt "Internet klasszikus", mint pl. St. George könyvtári információkat összefoglaló gyűjteménye, vagy a texas-i Billy Barron OPAC-ok címeit tartalmazó listája. Ezzel egyidejűleg számtalan általános célú leírás is született, amely az Internet protokolljait, információforrásait stb. ismertette általában (pl. Zen and

Art o f the Internet), vagy egy-egy szakterület érdeklődési körének megfelelő információkat adott.

Ezeket követték a formájukban is újszerű (hypertext) kalauzok és címtárak, amelyek közül pl. a HYTELNET ma is a tájékozódás egyik legfontosabb "házi" eszköze. Természetesen felmerült az igény olyan átjárókat (gateway) is biztosító információs rendszerek iránt is, amelyek egyrészt naprakész címjegyzéket tartalmaznak, másrészt nem csupán az elérendő cím adatait tartalmazzák, hanem "ugródeszka" szerűen a megtalált információforrás mindjárt hívható is. Ezt a funkciót először az eredetileg személyi számítógépre írt említett Hytelnet UNIX alatti online verziója oldotta meg, amely mindmáig népszerű az ún. gateway-ek között.

Az online "telefonkönyv'' és "kapcsolóállomás", mint neve (Hytelnet) is jelzi, csak a telnet protokoll online hívásával elérhető információforrásokat szolgáltatta. Ez minden jelentősége ellenére sem elégítette ki a felhasználókat, pontosan az előzőekben említett más műfajú források rendkívüli gazdagsága miatt. (Hasonló funkciójú, de az indexelésnél megmaradt eszköz a file- archivumok visszakereshetőségét biztosító ARCHIE-hálózat, amely saját műfaján belül egyetlennek és töretlenül népszerűnek tűnik.)

Világossá vált, hogy a hálózat különféle típusú, formájú és műfajú információforrásai csak úgy lesznek kezelhetők és visszakereshetők, ha az egész hálózati paradigmát kezelni tudó, a meglévő információs rendszerek integrálására képes méta ill. hiper rendszereket hoznak létre.

Olyan technológiát kellett tehát kidolgozni, amely számol azzal, hogy a) az egy központi információs rendszer létrehozása túlhaladott és kivitelezhetetlen, b) hogy a párhuzamos rendszereknek automatikusan integrálniuk kell egymást, c) hogy a lokális információkat és a

"világinformáciőkat" egyszerre kell megjeleníteni, ill. d) nyitott a jövőben egyre fontosabbá váló grafikus, képi, hangalapú és animált információvisszakeresés és -továbbítás irányába is.

Nyilvánvaló, hogy e rendszerek ideája nem más, mint hogy az egyetlen ponton a hálózatba belépő felhasználót a "networking" teljes keresztmetszetében elkalauzolják, s ne csak kérdéseire adjanak mennél relevánsabb választ, hanem az általa még nem is ismert lehetőségeket is felmutassák. Több megoldás is jelentkezett párhuzamosan, s ez talán ma az Internet legdinamikusabban fejlődő területe. A vegyes szöveges információk visszakereshetőségének új állomását jelentette a WAIS (Wide Area Information Server), amely a sokféle, különböző típusú szöveges anyagok megtalálásának feltételeit javította. A svájci CERN atommagkutatóban kifejlesztett WWW (World- Wide Web) egy óriás-hypertext rendszerbe kapcsolja össze az elérhető információkat, s a felhasználó "háta mögött" virtuális hypertextbe ágyazza az egészen különböző és fizikailag távoli gépeken lévő információkat. Ennek a rendszernek kvázi továbbfejlesztése lesz a Global Network Navigator, amely a legfrissebb fejlemény ezen a területen. A WWW kliens-szerver elgondolását talán még konzekvensebben megvalósító minnesotai GOPHER-projekt a legelterjedtebb ma a hálózaton. A puszta kliensnél nagyobb háttérrel rendelkező alkalmazások száma ma már 1400-1500 világszerte, így talán nem meglepő, hogy elkészült a "világ gopher-fastruktúráját" lekérdező ill.

illesztő visszakereső rendszer is, a Veronica. A rendszer továbbfejlesztett változata, a Gopher+

elsősorban az újabb információforrások felé nyit (kép, hang stb.). Ha nem is föltétien minőségi, de népszerűségi adatai alapján a GOPHER látszik a közvetlen jövendő legelterjedtebb metainformáciős rendszerének, hazai elterjedése is "megállíthatatlanul" folyik. Valószínű azonban, hogyha a rendelkezésre álló technika ezt széles körben engedné (nagy átviteli sebesség mindenütt, színes X- terminálok stb.), gyors elmozdulást láthatnánk egy még nagyobb fokú integrációt biztosító rendszer irányába. Az alig egy éves múltra visszatekintő X-MOSAIC rendszer ugyanis a gyakorlatban grafikus (GUI) és az X-Open-nek megfelelő felületen egyesíti az említett rendszereket, egyéb hypertext jelegű szolgáltatásokkal kibővítve. Úgy tűnik a majdani csúcsinformációs rendszer ehhez fog leginkább hasonlítani. Az is igaz azonban, hogy a meglévő technikai feltételek még biztosan garantálják a sormódú és lassú terminálokon is megélő egyszerű "hörcsögök" (Gopher) továbbélését.

4. Guruk és amatörök

Mint a bevezetőben is érintettem, az Internet egyik legnagyobb "csodája” a profizmussá emelt jő értelembe vett amatőr szemlélet, annak minden természetes önzetlenségével és demokratizmusával. A nyolcvanas évek a mindentudó guruk évei voltak, akik százával "köpték” az IP számokat, s lassan listákba gyűjtve "határtalan" emlékezetüket, tudásuk terjedt, majd kanonizálódott is. Az igazi guru tehát lassan, de biztosan felszámolja korábbi önmagát, hiszen tanácsai, magyarázatai, segédletei korábbi "magábanvalóságát" szüntetik meg. Közzé válik. S persze az igazi guru mindig az marad, mert a “gyakorlott amatőrök" mögött állva, mindig beavatkozhat. Az Internet specilizálódik, s szakértői, navigátorai is szakosodnak. Ma már - szerencsés esetben - nem csupán általános hálózatosokkal, hanem hálózati könyvtárosokkal, biológusokkal, ne adj isten hálózati hálózatosokkal is találkozhatunk.

Bár természetesen a legendák világába tartozik, hogy a "profi" programozó, természettudós stb. networkerek minden további nélkül eligazodnak a hálózaton, mégis világos, hogy a terepen kicsit sután mozgó társadalomtudósnak ill. kutatónak jelentenek ezek a rendszerek legnagyobb segítséget. Két fontos előítélet nehezíti a bekapcsolódás folyamatát. Az egyik, hogy a hálózatot a társadalomkutatók nagy része még mindig kizárólag természettudományos eszköznek ill. ilyen típusú információk tárolására szakosodott helynek tekinti. Ez ugyanaz a téves mítosz, mint ahogy a

"számítógép" sem csak számol. A legnagyobb fordulatot itt az okozhatja, ha a jövendő kutatók még hallgató korukban megtanulják, hogy a rendszerek ilyen célú felhasználása alapjában véve kommunikációs célzatú. A másik előítéletet, ti. hogy a rendszer nem szolgáltat társadalomtudományi információt, az első előítéletet leküzdők hamar maguk cáfolják meg. Hiszen pl. az Internet ingyenes információforrásainak jelentős részét kitevő könyvtárkatalógusok - természetesen - nagyobbrészt társadalomtudományi anyagot indexelnek. Sőt érdekes, de az első e- book-ok is szépirodalmi jellegűek, s a filozófiai, történeti, irodalmi és nyelvészeti e-konferenciák is nagyon gyakoriak. Az előítélettel szemben a gyakorlat éppen az, hogy a rengeteget kommunikáló, nagy bibliográfiai szükségletű humán kutatók most fedezik csak fel igazán, hogy a hálózatot "nekik találták ki". Számukra aztán az említett metainformáciős eszközök igazán új lehetőségeket teremtenek, hiszen pontosan a hálózati guru nélküli guruvá válás technikai segédeszközeiként jelennek meg.

5. A speciális vagy általános?

Talán az eddigiekből is látható, hogy a metainformációs rendszerek mennyire fontosak a hálózat és a hálózati anyag növekedésével párhuzamosan. Az Internet jellege úgy tűnik mindig tág teret ad majd az alternatív megoldásoknak, amelyek közül a felhasználók "piaca" szabadon választ.

Ezért valószínűtlen hogy EGY információs rendszer fogja át a hálózat egészét. Minden bizonnyal pl. egyre nagyobb szerepe lesz a szakmai információszakosodásnak. Már ma is nagyon népszerűek az ún. "szak-gopherek”, amelyek az általános tudnivalókon kívül speciális ismeretkörre szakosodtak. Nem nehéz kitalálni, hogy e szakosodás az illető információs rendszert üzemeltető intézmény vagy szakember gárda érdeklődésével függ össze. így jöttek létre a nagy biológiai kutatóintézetekben a biológia "szakos” gopherek, vagy a nagy klinikákon a "kórházi gopherek".

Elektronikus életet élhetnek így specializált kutatóintézetek, szerkesztőségek vagy tanszékek.

Mindez persze a tágabb értelemben vett tudományos kommunikációnak, kapcsolatoknak és együttműködéseknek is új dimenziót adhat.

A gopher-technológia persze azon alapul, hogy szinte minden gopher kicsit speciális is legyen, vagyis a lokális információkat is tartalmazza. Ez ideális esetben azt jelenti, hogy a helyi közösség számára a gopher lokális információs rendszer és gateway a világra, kívülről ugyanez információs felület az adott intézményről, közösségről. A mi "szakterületünk" ilyetén módon elsősorban Magyarország, vagyis hogy a nemzetközi információs hierarchián "végigstoppoló" vendég megtalálja a mi információs rendszereinkben mindazt, amit tudni kell rólunk. További lehetőség a saját specialitásaink megjelenítése: ilyen szinte minden egyetemen, kutatóintézetben van. A harmadik dolog, amivel színt vihetünk az Internet "meta-világába", hogy olyan speciális menükbe szervezzük a világ egyéb információforrásait, hogy a mi rendszerünket gateway-nek használó az esetlegesen többezres információ-tömeg közül ajánlásaink, kommentált válogatásunk szerint

"közlekedjék” az Internet világában.

A helyi információs rendszer és a nemzetközi szintre szánt "image", a kliens és szerver struktüra arányait persze nem könnyű megtalálni, de a párhuzamosan épülő, hasonló funkciókat ellátó metarendszerek példájának tanulmányozása mindig bőven mutat új megoldásokat, s ad friss ötleteket. így elmondható, hogy az Internet robbanásszerűen fejlődő új területe, a navigációs rendszereké, önmagában olyan ötletparádét vonultathat föl és vonultat föl máig, amely segít hasonló rendszerek megalkotásában.

A navigátorokra és navigációs rendszerekre persze óriási felelősség is hárul. Hiszen az egymással összekapcsolt óriásivá növekedett "metarendszer" azt sugallja, hogy minden hálózaton föllelhető információ benne van. S talán azt is, hogy ami nem található itt, az nincs, vagy legalábbis nem fontos. Nézzük végig pl. a magyar alakulóban lévő gopher-jeinket! Minden szép eredmény ellenére, nem lenne jó, ha ez, ill. csak ez lenne Magyarország hálózati "vetülete". Ezért fontos, hogy világosan lássuk is láttassuk: mit tud adni ma az Internet és mit nem. Miben versenyezhet a kereskedelmi rendszerekkel, s miben nem? Az Internet csodálatos világ, szebbet, jobbat óhajtani (és csinálni) lehet, de okosabbat, többet "hazudni" nem érdemes.

Ha visszakanyarodunk kezdő hasonlatunkhoz, a vasúttal: a kép azért már biztató is lehet.

Lassanként megjelennek a rendezőpályaudvarok, bakterek vigyázzák a váltókat és már lassan a menetrendek is alakulnak. Csak egy reményünk lehet, a pénztárak "felfedezése" még odébb van és még egy darabig szabadjeggyel utazunk...

D r. Bakonyi Géza, Szeged, Egyetem i K önyvtár (j20e003@ huszeg 11 .bitnet)

Az ismeretlen Internet

A z elm últ egy-két év során ugrásszerűen m egnövekedett azoknak a szám a, akik egyre inkább ism erősnek érzik az Internet szolgáltatásait. Először csak egyszerű autóstopposként kéredzkedtünk fel nekibuzdulva a H itchhikers'G uide olvasásán, m ára pedig m ár a leg­

többünk napi m unkaeszköznek tekinti a használatát. A telnet hívással elérhető am erikai és európai könyvtárak, az archie és ftp szerverek m ár több m int ism erősek szám unkra, ha nem is m indig a leggazdaságosabban használjuk ki lehetőségeiket. A gopherek és az xm osaic csodálatos v ilág a pedig elég könnyen el is hiteti velünk,hogy otthonosan m ozgunk ebben a sajátos térben és ism eijü k is minden részletét.

V annak azonban olyan inform ációforrások is az Interneten, am elyek miben és hol­

létével csak kevesen vannak tisztában. A könyvtárkatalogusok mellett gyakran találhatunk olyan adatbázisokat, archívum okat és bibliográfiákat, am elyeknek használata sokaknak jelen ten e ö röm et, ha tudnának róla. Vajon hányán ism erik a D artm outh C ollege L ibrary katalógusa m ellett található két speciális adatbázis szolgáltatást? Az egyik a D ante Project néven közism ert: a katalógus parancssorában található c o n n ect paranccsal csatlakozhatunk egy teljes szövegű BRS adatbázishoz. Az adatbázis reneszánsz olasz költők m űveit tartal­

m azza, illetve D ante Színjátékát a kom m entátorokkal együtt. A z adatbázis m inden szóra visszakereshető és a találatok m egjelenítésénél kérhetjük a szövegkörnyezet kiírását is.

K eressük csak vissza az uccello (m adár) szót! M ilyen csodálatos szótörténeti és stilisztikai tanulm ány m egírására nyílik lehetőségünk! A másik szolgáltatás tulajdonképpen nem is adatbázis, hanem szövegarchívum . Az előbbi főmenüben találjuk a select file parancsot, am elynek a segítségével a G rolier Enciklopédia m ellett többek közt olyan szövegeket is elérhetünk, m int Skakespeare szonettjei és drám ái. A visszakeresési lehetőségek itt is páratlanok.

A szövegarchívum ok szerencsénkre egyre szaporodó számban találhatók az Interneten.

A közism ert G utenberg project szövegei (ftp m rcnext.cso.uiuc.edu vagy 128.174.201.12)