A Magyar Elektronikus Könyvtár (M.E.K.)

Mindezek után elérkeztem előadásom tulajdonképpeni témájához a Magyar Elektronikus Könyvtár (a továbbiakban M.E.K.) témájához. Az ötlet és a javaslat - ahogyan már említettem - Drótos László kollégámtól származik, aki hazai hálózati szakemberek egyik nagy "öregjének" számít.

Az ötlet egyébként a hazai könyvtárosok és hálózati szakemberek elektronikus konferenciáján, a KATALIST-en

"hangzott el" tavaly októberben. A felhívás és az azt követő reagálások természetesen megtalálhatóak a hálózaton, mind az IIF filetranszfer szolgáltatása révén, a PETRA KATALIST alkönyvtárában (X.25) vagy pl. a BME Gopher szerverének KATALIST archívumában.

A javaslat, amely már az IIF hivatalos fórumaira is eljutott, röviden a következőket tartalmazza.

Az IIF Gopher pályázatához kapcsolódóan országosan kellene megszervezni és koordinálni a Magyar Elektronikus Könyvtárat. Ennek alapvető célja az lenne, hogy a hálózatokon teljesszövegü anyagokat tennénk ingyen, bárki számára elérhetővé, a szerzői jogok tiszteletben tartásával.

A M.E.K. gyűjtőköre a magyar nyelvű dokumentumokra, vagy az idegen nyelvű, de magyar vonatkozású dokumentumokra terjedne ki. A project első szakaszában az eredeti javaslat szerint a következő három területre kellene helyezni a hangsúlyt:

a klasszikus magyar szövegek gyűjtése, amelyek a külföldön élő magyar nyelven olvasó közönség számára közvetítenék a magyar kultúrát,

- számítógépes programok, eszközök szolgáltatások magyar nyelvű leírásai,

- hazai egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben készülő tudományos munkák.

A későbbiekben bővíteni lehetne a M.E.K. gyűjtőkörét pl.

- kézikönyvekkel, szótárakkal, - konferenciakiadványokkal és minden olyan dokumentum elektronikus változatával, amelyek a könyvtárakban előfordulnak. A kereskedelmi termékekről rövid ismertetést, vagy demo verziókat is elhelyezhetnénk.

A M.E.K. technikailag a jelenleg már müködö Gopher szervereken lenne elérhető, egy közös "Magyar Elektronikus Könyvtár/" menüpont alatt. A Gopherek kliens-szerver elvét kihasználva tehát a M.E.K. nem bibliográfiai rekordok, hanem teljes szövegek union katalógusa lehetne. Ezzel talán példát is mutathatnánk a hazai könyvtári katalógusok ilyen irányú fejlődésének. Az IIF központi Gopherében lenne a M.E.K. átfogó főmenüje (természetesen bárhova beköthetően) ami mögött lévő alosztályok és szövegek a különböző hostokon lennének IIF fejlesztéseinek következtében az egyetemi körben igazán csak tavaly indult be a hálózatba kapcsolódás folyamata. A technikai bekötés után azonban még hátra van a "szellemi kapcsolódásé", a hálózat eszközeinek, lehetőségeinek, kultúrájának megismérése. A külföldi példák alapján azonban számolni kell azzal, hogy talán nem is olyan sokára az általános iskolák, középiskolák és egyéb közintézmények is felhasználóként jelentkeznek.

Az Elektronikus Könyvtár azonban semmiképpen sem a papiralapú irodalom kiváltására szolgál. Azonban egyre inkább figyelembe kell venni azt, hogy mind a szakirodalom, mind az Írott kultúra már elektronikus dokumentumokban, mint alternatív információhordozó eszközökön is megjelenik.

Akkor amikor a megfelelő nyomtatott irodalomhoz nem tudunk hozzáférni vagy a gyakran használt és keresett szövegek esetében mind reális alkalmazási területek a M.E.K. számára. Számos értékes irodalom pl. azért nem jut el szélesebb körökben, mert nincs hozzá megfelelő nyomdai kapacitás, kellő pénzügyi forrás stb. Talán elég itt csak példaként megemlítenem az egyetemi jegyzetkiadás problémás ügyét.

Mivel a Gopher alapvetően egy hierarchikus osztályozási rendszernek felel meg, rendszerezésben járatos könyvtáros szakemberek segítségével meg kellene állapodni egy közösen elfogadott fő klasszifikációban. Persze az sem biztos, hogy egy teljesen új tudományfelosztást kellene kitalálni, meggondolandó például, hogy a Library of Congress fő osztályozási rendszere nem volna-e használható erre a célra.

A különböző nagy témakörök a már meglévő Gopher szervereknél találhatnának gazdára, ahol a mélyebb struktúrálás a helyi Gopher adminisztrátor(ok) feladata v o l n a .

3.2 Szövegek tárolása

A rövidebb szövegek közvetlen online is olvashatóak volnának, mig a nagyobb méretűek fejezetekre tagolva vagy tömörítve lennének letölthetőek. Célszerű volna ezért egy közös tömörítési eljárásban megegyeznünk, amelynek a programjai szintén letölthetőek lennének a M.E.K. egy alrészéből. Magam részéről a PKZIP tömörítés látom leginkább megfelelőnek. Részint - persze főleg a KATALIST-en - ezzel találkozunk leggyakrabban, részint szöveges file-oknál talán ez a program tudja a legnagyobb sűrűséget elérni.

Feltétlenül fontosnak tartom, hogy tegyünk egy közös ajánlást a Gopher szöveges dokumentumok maximális nagyságára. Ez mind a szöveges, mind a tömörített file- oknál fontos. Saját tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy a szöveges file-oknál valahol 200 kbyte körül kellene meghúzni a felső határt.

Bináris file-ként, csak letölthető formában lehetne rögzíteni a "nyomdakész" szövegszerkesztővel készült formázott anyagokat is, bár az egyszerűbb, szövegorientáltabb dokumentumokat sima ASCII formában is érdemes volna rögzíteni.

A közös magyar ékezetes karakterek alkalmazásában már úgy látom dicséretes fejlődés történt. A Gopherek rendszergazdái már sok fáradságot fordítottak arra, hogy a felhasználók egységesen tudják olvasni a magyar karaktereket. Erre az egységesítésre továbbra is oda kell figyelni, kiterjeszteni minden hazai és később belépő új Gopher szolgáltatásra. (A Gopher mellett természetesen más hálózati szolgáltatás is elképzelhető, mint pl. a debreceniek WWW vagy NCSA Mosaic szerver szolgáltatása.) 3.3 A dokumentumok egységes leírása

Minden dokumentum elé egy egységes szabvány szöveget kellene illeszteni, címmel, szerzővel, forrással stb.

Példaként talán kevésbé a könyvtári címleírás sokrétű és bonyolult szabványát, mint inkább bibliográfiai adatbázisok leíró rekordstruktúráját kellene tekinteni.

A leíró adatok mellett egy egységes copyright megjegyzésben is meg kellene állapodni, amely rendelkezik a dokumentum használatáról, terjesztéséről és amely nélkül a dokumentum egyben és részleteiben sem volna tovább felhasználható.

3.4 üj tételek

Kellő gyarapodás esetén havonta egy listán nyilvánossá kellene tenni az új tételeket, mind egy-két nyomtatott

hogy a BME-n indított POCOK-L lista már talán felhasználható volna erre a célra.

3.6 Saját tapasztalatok

Mint a BKE Gopher szerverének egyik szervezője, a M.E.K.

kapcsán röviden beszámolhatok kezdeti tapasztalataimról is. Hiszen a Gopherünkben szerkesztett Elektronikus Könyvtár egyik részében tulajdonképpen már megtalálhatóak a leendő M.E.K. alapjai főként hálózati irodalomból és egy-két mutatóban található közgazdasági tanulmányból.

Egyelőre a leggazdagabb gyűjtemény a KATALIST-en

"megjelent" hálózati irodalomból van, amely főként Drótos László fordításaiból áll. Egyelőre a gyűjtés legnagyobb akadályának a hálózatok, az elektronikus publikálás ismeretlenségét látom. Hiába sikerült ugyan néha meggyőzni egy-két kollégát, hogy szerezzen meg kutatóktól tanulmányaik elektronikus változatát, de amig a kutatók és oktatók nem ismerik és nem használják a hálózatot kommunikációra és információszerzésre, addig nem lesznek igazán partnerek egy ilyen vállalkozásban.

Sajnos egyelőre nem tudtam kielégítő és megnyugtató választ adni a szerzői jogokkal kapcsolatos érdeklődésre sem, amelyet az elektronikus publikálás kapcsán sűrűn nekem szegeznek. Mindenképpen rögzíteni kell azt hogy a M.E.K., hogy alapvetően a nyilvános, ingyenes elektronikus irodalom tárolására és terjesztésére szolgálna. A "példányszám" növeléséből nem lehet meggazdagodni. Az persze szigorúan kiköthető, hogy e dokumentumok felhasználásakor pontosan idézzék a forrást, vagy a sokszorosítás csak a feltüntetett copyright megjegyzéssel történjék.

Az eddig begyűjtött dokumentumoknál többször felmerült az a problémám, hogy miképpen adjam meg a forráshivatkozást.

Az Interneten is csak most kísérleteznek az URL (Universal Resourse Locator) és az ÚRI (Universal Resource Identifier) alkalmazásával, amelyek az elektronikus dokumentumok kizárólagos azonosítását végeznék a hálózaton.

Nagyon fontos, hogy a M.E.K. szervezésébe osztályozásban járatos könyvtárosokat is bevonjuk, vigyázva a hierarchikus struktúrák túlbonyolításának a veszélyére. A Gopher leginkább kevés információtömeg hierarchius osztályozására alkalmas. Egy-egy menüszinten a használhatóság végett csak korlátozott mennyiségű anyagot célszerű rögzíteni. Találkoztam ugyan 40-50 oldalas, sőt ennél hosszabb menükkel is, ezek kezelése már kényelmetlen, behívásuk esetenként időigényes.

Természetesen .majd ha azzal a problémával küszködünk, hogy a hatalmas magyar nyelvű elektronikus dokumentumállományt alig tudjuk kezelni a Gopherekkel, akkor áttérhetünk más hálózati eszközre, WAIS-ra vagy az akkorra már kifejlesztett legújabbra.

Időigényes, de hasznos lenne a kialakítandó Elektronikus könyvtárban egyszerű "index" menüket is létrehozni, ahol cím és szerző szerint tudnánk gyorsan visszakeresni. Ez különösképpen fontos keresési szempont lenne a szépirodalmi müveknél.

A Gopherek sokoldalúságát jellemzi, hogy különböző egyéb indexált visszakeresésnek is teret adnak. Ilyenek pl. a Gopherben feldolgozott tételek cimeinek indexelt visszakeresése, a szöveges állományok szabad szöveges visszakeresése. A BME-n kifejlesztett ürlapos visszakeresés, amelyet a telefonkönyvhöz és a Gopher töltéséhez alkalmaznak szintén célszerű volna az Elektronikus Könyvtár tételeinek struktúráit visszakeresésére is alkalmazni.

Már kezdeti gyűjtéseknél is előjöttek az Elektronikus Könyvtár korlátái. Első megközelítésben inkább csak az egyszerű szöveges anyagokat tudtam fel- és bedolgozni, sima ASCII file-ok formájában. Ez azt jelenti, hogy minden ábrát, grafikát használó dokumentum szöveges formában csak részlegesen szerkeszthető be egy Gopherbe.

Ugyan elképzelhető az is, hogy az eredeti szövegszerkesztő file-t helyezzük el, ezzel viszont az online könyvtár eredeti használatától tekintünk el. Tudom ugyan, hogy a hálózaton talált szöveges dokumentumokat alapvetően nem a képernyőről, hanem kinyomtatva célszerű olvasni (legalábbis annak aki még óvja a szemét), de a válogatáshoz, böngészéshez nagyon hasznos az elektronikus dokumentumba való online beleolvasás.

A fentiekben csak azért vázoltam az Elektronikus Könyvtár kialakításának problémáját, hogy érzékeltessem annak komplexitását. Egyszerre kell figyelnünk és valamennyire járatosaknak lennünk a dokumentumok elektronikus rögzítésében, tömörítésében, a Gopherek és egyéb hálózati szoftverek nyújtotta lehetőségekben, továbbá könyvtárosokként az információk rendezésében, a visszakereshetőség szempontjainak figyelembevételében. Az Elektronikus Könyvtár ezért igazi kihívás mind a számítástechnikusok, mind a könyvtárosok és az informatikus szakemberek részére ismereteik, tudásuk

"közelítésére", egymást kiegészítő alkalmazására.

Az Elektronikus Könyvtárhoz tartozik még egy látszólag idegen, de véleményem szerint nagyon is fontos dolog, a hálózatot, fejlesszük a hazai online szolgáltatásokat, nagyon fontos felelősségünk van az oktatás tekintetében is. Gondolnunk kell arra is, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár alapvetően az olvasókért kell hogy legyen.

Márpedig az olvasókat is nekünk kell kiképeznünk, nekünk kell felkeltenünk az igényt is az elektronikus kultúrára.

3.7 A Magyar Elektronikus Könyvtár project

Végül de nem utoljára a javaslat fontos része a projectben az IIF központi szerepe. Az előző részben utaltam már rá, hogy a hazai könyvtárakban az online elektronikus információkkal foglalkozók tevékenysége jelenleg nem tartozik a könyvtárak súlyponti feladatai közé.

A M.E.K. menedzselését a Gopher pályázat folytatásaként egy project keretében az IIF-nek kellene felvállalnia. Ez a tervet már nemigen lehet megvalósítani helyi magánkezdeményezésből. Az egyetemi könyvtárakban és a kutatóintézetekben azonban már most meg lehet találni azt a kis csapatot, amelyre alapozva megszervezve és koordinálva egy országos vállalkozásként meg lehetne a M.E.K.-et szervezni.

Az IIF tehetne ajánlásokat a fent említett és még egyéb technikai kérdésekben. Megszervezhetné a különböző tudományterületek felelőseit, akik a saját területükön elkezdhetnék az anyagok módszeres gyűjtését. Csakhogy ez már nem szétszórva, hanem az IIF égisze alatt koordinálva történne. Az IIF erőforrásaiból ösztönözhetné, jutalmazhatná a projectben tevékenykedőket, a lelkesedés mellett a hivatalos elismerés ösztönzőerejével is segítve a vállalkozást, hiszen erre azért mindannyiunknak szükségünk van.

Az információs gazdaság lassan Magyarországon is bontogatja szárnyait és a piaci szféra valószínűleg elérhetőnek kell tennünk, amely a nyilvános közkönyvtárak alapvető feladata.

Amint említettem már a világban számos különböző project létezik, amely elektronikus szövegek gyűjtését és terjesztését tűzte ki célúi. Nem ismerek azonban olyan vállalkozást, amely egy ilyet országos szinten valósított volna meg. Magyarország kis ország és a hálózatok különösképpen közelhozzák a világot. Itt a lehetőségünk, hogy példát mutassunk összefogásból, együttműködésből. Ez úgy látom különösen ráfér a magyar könyvtárügyre.

Bízom benne, hogy ebben a vállalkozásban partnerekre találok azokban, akiket már megérintett az Internet sajátos levegője. Ennek lényege pedig nem is igazán az elektronikus információk hatalmas tárháza, hanem a hálózaton tevékenykedők önzetlen, segítő közössége.

Mire ezt az előadásomat megtartom, remélem már többet tudok majd mondani, hogy az IIF hol tart a M.E.K. project tervezésében. Ez a program azonban csak igazán tőlünk és általunk épülhet és fejlődhet