Multimédia számítógép rendszerek Bevezetés

M ár a régm últ időktől az írás közeli kapcsolatban volt más művészi törekvésekkel. M anapság a grafikus képernyők, számítógéppel segített tipográfia és az ablakozási technológiák segítségével visszatértünk ehhez a szerencsés állapothoz.

M egszüntettük a technológia által századok ó ta ránk erőszakolt különválasztást. A szám ítógépes audiü és video technika felhasználásával roham osan fejlődik az em ber és a szám ítógép közötti interaktív, multimédiás kapcsolat. Videokonferenciáktól a video telefóniáig, játékoktól a szimulációkig, az inform áció-lekérdezéstől a parancsbevitelig, a valóságtól a video animációig, az ablakozástól az editálásig nagyon sokféle alkalmazás létezik. A grafika, animáció, kép és hang izgalmas, új keveréke jelenik meg, amely egyszerre hat az emberi érzékekre.

A m ultimédia számítógép egy olyan rendszer, ami képes létrehozni, beolvasni, integrláni, tárolni, visszakeresni, editálni és törölni a digitális form ában tárolt multimédiás anyagokat, amilyen a hang, állókép, teljes sebességű m ozgókép és szöveges inform ációk. Ezenkívül a multimédia számítógép rendszerek képesek lehetnek a média anyagok analizálására is (pl. egy szó előfordulásainak megszámálása egy szövegben). A multimédia számítógép rendszrek lehetnek egy-vagy többfelhasználósak. A hálózatba kötött multimédia számítógépek több összekapcsolt szám ítógép hálózaton keresztül is tudnak multimédia anyagokat küldeni. A hogy a m ultimédia rendszerek fejlődnek, intelligens rendszerekké válhatnak, amelyek a szakértői rendszerek technológiáját alkalmazva segítik a felhasználót a multimédia inform áció kiválasztásában, visszakeresésében és szerkesztésében.

1.2. Hypertext, a multimédia alapja

A m ostanában egyre inkább teijedő hypertext nem újdonság azok számára, akik W indow s-t használnak, és gyakran olvassák a help fájlokat. H a elővesszünk egy könyvet, akkor szám ozott oldalakat találunk benne. H a kíváncsiak vagyunk valamire, akkor először a tartalomjegyzékben vagy a szószedetben keresgélünk, és az ott talált inform áció alapján lapozunk a megfelelő oldalra. H a a keresett oldalon és a szövegben őjabb utalásokat találunk a könyv mkás részében található információra, akkor ez utóbbiak elolvasásához megint csak a tartalomjegyzék vagy a szószedetet kell fellapoznunk.

A taratalom jegyzék rendszerint logikai vagy időrendi sorrendben dolgozza fel a könyvet, alrészekre osztva az összes fő részt. A feldolgozás tehát soros jellegű

Valamivel jobb a helyzet a szótárak és a lexikonok esetében, am elyekben az oldalak m argóján jelzik az aktuális oldalon található szavak "tól-ig" határát. D e képzeljük el m indezt egy 3-5 kilós könyvvel...

A hypertext valójában az adatszervezés új módja. Az oldalait sorban egymás után is elolvashatjuk, és van tartalomjegyzéke is. H a m eg akarunk keresni egy szót, akkor ezt a hypertext szószedetének segítségével tehetjük meg.

Ú jdonság viszont, hogy az adott "oldalon" nem csupán a nyers szöveget találjuk, hanem bizonyos szavakat színnel, aláhúzással is kiemeltek. H a az egérrel rákattintunk ezekre a szavakra, akkor újabb inform ációkhoz jutuni. A szaggatott vonallal aláhúzott szavakhoz rövid m agyarázat tartozik, amely azonnal megjelentik egy ablakban. A folytonos vonallal aláhúzott szavak esetében pedig olyan oldalát olvashatunk el, amelyek a hypertext más részeit képezik, ám kapcsolatban vannak az aláhúzott szóval is. íg y tehát - az aláhúzott szavakat követve - elkalandozhatunk a hypertext különöböző oldalaira, és mégsem kell attól tartanunk, hogy eltévedünk, vagy akár arra is, ahonna elindulhatunk. Egy-egy tém át tehát jóval gyorsabban és hatékonyabban tudunk átnézni, m intha egy könyvben böngésznénk ugyanezet az inform ációt. S h a valamire mégis papíron lenne szükségünk, akkor azt bárm ikor kinyom tathatjuk a kom puterhez csatolt printeren.

M iközben a hypertext is "nyitva" van, akadálytalanul nézelődhetünk egy másik program ban, sőt a clipboard-on keresztül a hypertext szövegrészeit akár át is másolhatjuk egy másik szoftverbe.

1.3. Hypermédia rendszerek

A hyperm édia a hypertext fogalom általánosítása. A hypertext nemszekvenciális írást és olvasást jelent. Egy hypertext rendszerrel a felhasználó vagy a felhasználóki egy csoportja összekapcsolhat információkat, útvonalakat definiálhat, megjegyzéseket fűzhet létező szövegekhez. Egy hyperm kédia rendszer m űködése azonos hypertextével, de szövegen kívül más elemeket, két- és három dim enziós grafikát, táblázatokat, videót, hangot és animáció is tartalmazhat.

A hypertextnek és így a hyperm édiának is több jellem zője lehet, attól függően, hogy a rendszertervezők milyen képességeket építenek be az egyes rendszerekbe. Az inform ációt csom ópontok tárolják, melyek az információ m oduláris egységei. A csom ópontok a visszakeresés tám ogatására típusonként csoportosíthatók és hieararchikusan szervezettek. A közöttük lévő összeköttetésekkel hálózatot alkotnak.

A felhasználó a hálózaban az összeköttetések aktiválásával m ozoghat, ez történhet m egjelölt szavak, ikonok, egy kép bizonyos helyei vagy más jelölők kiválasztásával.

E zt a folyam atot nevezzük navigációnak. Az összeköttetések lehetnek egy- vagy kétirányúak. V égrehajtható eljárásokhoz is lehet rendelni őket, amelyek az összeköttetés kiválasztásakor aktiválódnak. A felhasználók "könyvjelzők"

elhelyezésével m egjelölhetnek helyeket, ahova vissza akarnak térni. Feljegyezhető a felhasználó által bejárt útvonal, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó kiválsszon egy elsődleges csom ópontot, amelyhez gyorsan visszatérthet.

A szerzők definiálhatnak útvonalakat a hálózaton keresztül, amelyek autom atikusan hívják elő csom ópontok egy sorozatát. K eresések végezhetők csom ópontok vagy csom óponton belüli adatok visszakeresésére. Szűrők alkalmazásával lehetőség van a hálózat szelektív áttekintésére, felhasználó által definiált kritérium ok alapján csom ópontok egy részhalm azának megjelenítésére. A csom ópontok és összeköttetések térképszerű megjelenítése segítheti a felhasználót a megfelelő csom ópontok kiválasztásában.

A hyperm édia rendszerek általában lehetővé teszik, hogy a. felhasználó létrehozzon és szerkeszthessen multimédia csom ópontokat, összeköttetésket és multimédia inform áció hozzon be külső forrásból. Lehetőségük lehet arra, hogy létrehozzanak csak olvasható hypermédia dokum entum okat.

Általános észrevétel, hogy ezen rendszerek m éretének növekedésével egyre nehezebb a bennük való navigáció. K ét továbbfejlesztett keresési lehetőség m egkönnyítsené ezt a problémát: 1) hathatósabb technikák a csom ópontok és összeköttetések tartalm ának kereséséhe; 2) fejlettebb grafikai tám ogatás a hyperm édia hálózat áttekintéséhez. A hyperm édia rendszerek másik aktuális problém ája szorosan összefüggő csom ópontok egy csoportjának, m int egységnek a kezelése. E z a problém a csom ópont-csoportok definiálásval és kezelésével m egoldható. A jelenlegi hypermédia rendszerekben a felhasználóknak kézi úton kell összekapcsolniuk az összefüggő csom ópontokat, ami m eggátolja a hálózat struktúrájának változtatását. Virtuális összeköttetéseknek és csom ópontok virtuális csoportstruktúrájának a felhasználó által m egadott kritérium okon alapuló autom atikus definíciója feloldhatja ezt a problémát.

További lehetséges továbbfejlesztés a szakértői rendszerek alkalmazása új inform ációk következtetéses módszerrel történő létrehozására, a korábbni változatok fejlettebb nyilvántartása, a kölcsönös kizárás a többfelhasználós rendszerekben és magasszint segédeszközök biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók a saját igényeikhez igazítsák a hyperm édia rendszereket.

A hypertext rendszerekhez javasolt fejlesztések - amelyek a hyperm édia rendszerekére is általánosíthatók - közé tartozik a liniáris fájlokból hypertext anyagok autom atikusan történő létrehozása és a hypertext anyagokból liniáris dokim entum ok előállítása.

1.4. Multimédia adatbázis rendszereim

A m ultimédia adatbázisok hasonlóak a szöveget és szám okat tartalm azó jelenlegi adatbázis rendszerekhez; a multimédia adatbázis rendszerek azonban úgy vannak kialakítva, hogy megfeleljesenk különböző típusú média anayagok kezelésével felmerülő követelm ényeknek. Néhány, a hyperm édiára jellem ző képességgel is rendelkeznek. A többfelhasználós multimédia adatbázisrendszerek a funkcióikat úgy valósítják meg, hogy csökkentik az adatok rerdudanciáját, lehetővé teszik az adatok típusának megfelelő megjelenítését és biztosítják azok biztonságos elérését. A m ultum édia adatbázis rendszerek m ég a fejlesztés korai szakaszában vannak, de m ár jelentős elméleti és kísérleti kutatások folynak.

1.5. Multimédia üzenetküldő rendszerek

A m ultimédia üzenetküldő rendszerek a jelenlegi elektronikus csom agküldő és konferencaia rendszerek kiteijesztései, multimédia adatkezelő képeséggekkel kiegészítve. Az ilyen rendszerek létrehozhatnak, elküldhetnek, megválaszolhatnak, továbbíthatnak, elm enthetnek, visszakereshetnek és törölhetnek m ultimédia üzeneteket.

A z üzenetek létrehozási és szerkesztési folyamatában a rendszerek különféle média anyagokat hozhatnak be és egyesíthetnek. Mivel ezek a rendszerek kifinomult adatkezelési képeséggekkel rendelkeznek, a m ultimédia adatbázisoktól való különválasztásuk bizonytalannak tűnhet, azonban ezen rendszerek elsődleges céljai jelentősen különböznek. A multimédia adatbázisrendszerek az adatbáziskezelési funkciókra, míg a multimédia üzenetküldő rendszerek a kommunikációs funkciókra vannak optimalizálva.

1.6. Virtuális valóság rendszerek

A multimédiás szám ítógépek előző típusai az audiovizuális adatok széles skálájával bővítik a számítástechnikai környezetet. A virtuális valóság rendszerek átalakítják a szám ítógépes környezetet, a felhasználót egy szimulált világba helyezik, amelyben m ozgás és tapintás is lehetséges. így a felhasználó egy "virtuális valóságba"

lép. A virtuális valóság rendszerekkel a felhasználók az emberei viselkedéshez sokkal közelebb álló m ódon kom m unikálhatnak a számítógéppel.