Visszatérek a C.I.C.S.-be VT AM bejelentkező panelje NET3270 képernyője
ENTER ENTER ENTER
Az adatbázis neve: pl.: SANDOKAN ENTER
ENTER
Az információ visszakeresés módjának és tárgyának megfelelő CDS/ISIS parancsok, melyek megismerhetők - magyar nyelven - a HELP parancs használatával.
Kilépés a rendszerből:
EXIT parancs beírása, ENTER Várakozni amíg megjelenik ESC billentyű lenyomása q parancs kiadása
Tevékenységek:________________
A szolgáltatásunk jelentős adatbázisa a SANDOKAN nevű könyvtári számítástechnikai szakirodalmi adatbázis. Az adatbázist az IIFP tám ogatásával az IN FO N ET Kft. építette és folyamatosan bővíti. A szolgáltatás és bővítés, szoros együttm űködésben a ZM KA Informatikai Központjával történik.
Az adatbázis a SZAMALK Rt. könyvtárában található és az IN FO N ET Kft. által m egrendelt és gyarapítóit számítástechnikai tárgyú dokum entum ok tartalmi és bibliográfiai adatai mellett tartalmazzák az INFONET rendszerében m eghatározott kötött tárgyszavakat (deszkriptor) tematikus rendszerben. A feltárás módja m agyar nyelvű, a teljes magyar karakterkészlet igénybevételével.
A z adatbázis gyűjtőköre kb. 7000 kötetes szakkönyvállomány, nagyobbrészt külföldi és hazai szakfolyóiratok, konferenciaanyagok és diplom am unkák részben szelektív, részben teljeskörű feldolgozása. Az adatbázis karbantartói a sok külföldi folyóirat közül rendszeresen 99-et figyelnek. Az adatbázis 2/3 részben tárgyszavazott, 1/3 részben referátummal van kiegészítve.
A z állandóan figyelt tém akörök a hardver/szoftvereszközök és m ódszerek, az alkalmazási területek és feladatok, valamint a számítógép infrastruktúra
Az utóbbi időben sorra került feltárásokra jellem zőek a program ozási, szoftverfejlesztési témák, többségében a C nyelvvel kapcsolatosan. G azdag választékot kínálnak az ügyviteltechnikával kapcsolatos program ok. Az adatbázis közel 63 ezer dokum entum ot tartalmaz, bővítése folyamatos.
A szolgáltatások közül elsőnek említhető az on-line keresés, ami a H U N G A R N E T intézm ényeknek ingyenes szolgáltatás. M egrendelhető témafigyelés, különböző bibliográfiák szolgáltatása. Az adatbázis HELP-jében m egtalálhatók azok a címek, ahova a m egrendeléseket fel lehet adni és ahonnan egyéb - az üzem eltetéssel kapcsolatos, adatbázis tartalmával kapcsolatos - inform ációkat be lehet szerezni.
Az adatbázisból a dokum entum okat a dokum entum okban szereplő Folyóirat azonosító, Főcím, Szerzők, Témakódok, Tárgyszavak és a referátum ban található M egjelölt szavak alapján lehet visszakeresni.
A visszakeresett dokum entum ok megjeleníthetők on-line m ódon többféle tartalom m al. A felhasználót érdeklő formátum neve és adattartalm a az adatbázis H E LP-jében megtalálható.
L ehetőség van az on-line keresések eredményeit tárolni, illetve som yom tatón megjeleníteni.
A másik jelentős adatbázis, a HADTUDOM ÁNY:
A H A D TU D O M Á N Y I adatbázist a ZM KA könyvtára önerőből hozta létre és 1989-től folyamatosan építi. A honvédségen belül az érdeklődés középpontjában áll, mivel az oktatás és a tudom ányos munka információ-ellátásának egyik jelentős forrása.
Az adatbázisban a könyvtár gyűjtőkörének megfelelően általános hadtudom ányi m űvek és a hadtudom ány interdiszciplináris tudomány-területeinek dokum entum ai szerepelnek. Műfaji szempontból hazai és külföldi szakkönyvek, szakfolyóirat cikkek, fordítások és disszertációk referátummal ellátott bibliográfiai adatai találhatók. Az adatbázisban közel 90 hazai, többségében külföldi katonai szakfolyóirat feldolgozása található. A fö szakterületek irodalmának gyűjtésébe és feltárásába a honvédség más
149
szakkönyvtárai is bedolgoznak. A fő tém ákon belül, m int az általános hadtudom ány, haditechnika, oktatás, repüléstechnika, hadtörténelem, stb. további 60 szakcsoport segíti a tájékozódást a hadtudományban.
Az adatbázis indexnyelve/keresőnyelve a könyvtár m unkacsoportja által kidolgozott hadtudom ányi tezaurusz. A tezaurusz adatbázisban 11 ezer hadtudom ánnyal kapcsolatos fogalom és relációs kapcsolatai segítik az érdeklődőt az on-line keresésben.
Az adatbázis szolgáltatásai között első helyen az on-line keresést kell említeni, m ert a kutatók, hallgatók tájékozódás szempontjából ehhez férnek hozzá legkényelmesebben. Az adatbázisból a keresés tárgyszavak alapján történik. Igen nagy jelentőségű szolgáltatások a különböző havi kiadványok dokum entum fajták és
szakcsoportok szerinti rendezettségben gyarapodási jegyzékek, bibliográfiák
M indezek rendszeresen számítógéppel készülnek. A szolgáltatásaink közé tartoznak a témafigyelések, melyek elérhetők on-line m ódon és m egkaphatok igény szerint nyom tatott formában.
A szűk anyagi és m unkaerő lehetőségek kiküszöbölésére igen nagyra értékelhető a M agyar H onvédség könyvtárainak együttm űködő készsége, egymás tám ogatása.
Ennek gyümölcse, hogy a hadtudományi adatbázis ma is létezik és gyarapodik.
A hadtudom ányi diszciplína létrejötte és működése, a hadtudom ányban és a katonai felsőoktatásban tevékenykedők számára nagy jelentőségű. Ism ertté vált és m egindult az elektronikus információcsere minden formája. Az igények növekedésével érezhető egyre jobban a m egoldandó feladatok sokasága, amelyek három fő csoportban fogalm azhatók meg:
- az inform ációs infrastruktúra további korszerűsítése, - a szolgáltatások bővítése,
- a szolgáltatások használatának további kiteijesztése.
A feladataink sikereses m egoldásához továbbra is szám ítunk az IIFP tám ogatására, keressük a kölcsönösen hasznos együttműködési lehetőségeket más egyetem ekkel, főiskolákkal, könyvtárokkal.
H a llg a tó i n iu n k a á llo m á sla b o r ü z e m elteté si ta p a s zta la ta i
S z a k á i L ászló
Miskolci Egyetem Informatikai Tanszék
1. Bevezető
A M iskolci Egyetem Inform atikai T anszéke az elsők között kezdte m eg lokális hálózatának kiépítését a hallgatói és kutatói igények kielégítésére. A kezdetben rendelkezésre álló V A X clusterbe szervezett 2 db M icroV A X 3500 és 3 db V A X station VM S operációs rendszere m ellett a U NIX világot egy PC képviselte ( SCO Open D esktop ) , am elynek integrációja nem volt alapvető fontosságú. A FEFA II projekt pályázatában azonban a U NIX alapú m unkaállom ások telepítése volt a tanszék célja. A FEFA II m ellett m ár a TEM PU S keretén belül a tanszékre került 4 db N extStation és egy SUN, am elyek kis kihasználtsággal ugyan, de m egbízhatóan üzem eltek. 1993 m ájusában az alábbi konfigurációt helyeztük üzem be : 1 db Silicon G raphics Pow er Series V G X /340 s e rv e r, 16 db Silicon G raphics Iris Indigo.
H ardw are k o n fig u rá c ió k :
—Pow er Series V G X /3 4 0 : 4 db MIPS R 3000 CPU ,
64 M B RAM , 600 Mb belső, 1.7+1.2 G byte külső diszk V G X professzionális grafikus adapter
IRIX 4.0.5 operációs rendszer
—Indigó m unkaállom ások : 15 darab : M IPS R3000 CPU, 16 Mb RAM ,
230 Mb belső diszk, entry grafika IRIX 4.0.5 operációs rendszer 1 darab :
MIPS R4000 CPU, 32 Mb RAM,
1 Gb belső diszk, entry grafika IRIX 4 .0 .5 f operációs rendszer
A rendszerhez kétféle installációs kitet szállítottak az operációs rendszer két verziójával : IRIX 4.0.5 és IR IX 4 .0 .5 f-e t. A szerver csak az előbbi verziót fogadja el, a m ásodik pedig az Indigók szám ára kifejlesztett verzió. A z IRIX 4.0.5 azonban az Indigókra is telepíthető.
A tipikus m unkaállom ás konfiguráció lem ezkapacitása nem elegendő a m egvásárolt szoftverek teljes körű installációjára. A nagy szám ú rendszer egyedi adm inisztrációja feleslegesen nagy terhelést okozott volna, így kezdettől fogva szem bekerültünk a hatékony, de kézben tartható konfiguráció kialakításának problém ájával. Ebben a szállítónak sem voltak sajnos tapasztalatai, m ivel az akkoriban a M iskolci Egyetem re kerülő 23 db gép volt az első nagy Silicon G raphics installáció M agyarországon ( 6 gép került a Gépészm érnöki K arra ).
A m eglévő m unkaállom ások közül a N extStation gépek operációs rendszereinek olyan nehézkes az adm inisztrációja, hogy ezeknek az új rendszerbe történő
illesztéséről lem ondtunk, de a SUN bekerült az adm inisztrációs hatáskörbe. A N ext- ek így külön 4-es csoportot alkotnak, ahol közös adm inisztráció a N ext-ekre jellem ző m ódon centralizált.
A beszerzéssel párhuzam osan fejlődött az egyetem i hálózat kiépítettsége is, így akkoriban történt m eg egy IP router telepitése . íg y a tervezés annak
figyelem bevételével történt, hogy az Internet m egérkezett a tanszékre is. A lokálisan nagy hálózati forgalm at az egyetem i hálózatról routerek és egy bridge választja le.
2. A re n d s z e rre l szem ben tá m a s z to tt igények
Nagyszámú felhasználó. Jelenleg kb. 450-500 a felhasználók szám a. Ezek között a tanszék és intézet oktatói, gépészm érnök hallgatók illetve az egyetem m ás karairól jelen tő s létszám ú oktató és hallgató kapott account-ot. A z adm inisztrációt Irix specifikus shell program on keresztül lehet elvégezni, am elynek m agyarra fordított és a helyi adatbázisnak m egfelelően m ódosított verziója operátori szinten egyszerűen kezelhető.
A z oktatás legnagyobb igénye a C,C ++ és grafikus fejlesztői környezet, am elynek kritikus pontja a fordítási sebesség. A szerveren a több processzoros architektúra lehetőséget terem tett egy konkurrens C fordító installációjára.
Internet domain name szerver. Az intézet saját dom ain névvel rendelkezik, am it azért láttunk célszerűnek, m ivel a hálózatunkban gyakran felm erül a gépek gyors átszervezésének igénye. A saját DNS szerverrel csökkentett adm inisztrációs utat kell bejárnunk egy új csom ópont beiktatásához.
A z Internet m egérkezte előtt m ár nagy igény volt az elektronikus levelezés lehető legkönnyebb elérésére, am ely m ost m inden felhasználónak rendelkezésére áll.
A D N S-be a felhasználói adm inisztrációval párhuzam osan olyan bejegyzés kerül, hogy a felhasználó cim e csak a userid-t és az intézeti dom ain nevet tartalm azza, az egyes gépek nincsenek m egkülönböztetve. A levelek a szerverről N FS-en keresztül érhetők el.
A m unkaállom ások hom ogénné tételét úgy értük el, hogy az adm inisztrációs célokra két NIS ( Network Information Server - Yellow Pages ) szervert
konfiguráltunk, az egyik a központi szerver ( elsődleges ), a m ásik az erőforrásaiban kiem elkedő m unkaállom ás ( m ásodlagos ). A felhasználói területhez az egyes m unkaállom ások a központi szerveren N FS-en keresztül fém ek hozzá, am ely az összes csom óponton azonosan van kialakítva. Ezzel elérhető volt az, hogy a laboratórium gépei teljesen hom ogének, a felhasználó szám ára nincs kitüntetett gép.
A levelezési m ailboxok is az N FS-en keresztül m ount-olt részen helyezkednek el, így a bejövő levelek a m ail szerverről nem is kerülnek tovább.
A korlátozott m éretű lokális lem ezegységek m iatt az Irix olyan további részei is a szerverre kerültek, am elyek elérési sebessége nem befolyásolja jelen tő s m értékben a hatékonyságot, de jelentős területet foglalnak - p l : m anual pages, Insight bookreader.
A m unkaállom ás laboron kívül üzem eltetünk egy további 25 PC -ből álló laboratórium ot is, am elyet az átlagos D O S védettségnél szigorúbban szerettünk volna ellenőrzés alatt tartani. Ezért a PC szoftverek nagy része U N IX filerendszer alá került, am elyet PCN FS-en keresztül lehet elérni. A csak olvasható rendszerterületen kívül a felhasználók szám ára egy további m eghajtón saját PC -s terület is elérhetővé válik, így a PC-k a m unkaállom ásokhoz hasonlóan egyform ákká és védettekké váltak. A PCNFS azonban további hálózati terhelést je le n t a szerver számára.
A sok felhasználó által használt, fizikailag korlátozott m éretű filerendszer nagyon rövid idő alatt m egtelt volna, azonban az üzem eltetés kezdetekor m ár használtuk a diszk quota rendszert ( a PC -k szám ára is ), így a felhasználók kényszerítve vannak a takarékos helykihasználásra. A PC -s oldalon a quota elérését nem m indig érthető hibaüzenet kíséri, de a felhasználók ham ar hozzászoktak a
"furcsa" üzenetek értelmezéséhez.
A m unkaállom ásokon egy látszólag jelentéktelen hiba okozott további adm inisztrációs feladatot: az Irix alapbeállításának m egfelelően a processztábla m érete m egegyezett a m axim ális user processz szám m al, így gyakran előfordult, hogy egy-egy türelm etlen felhasználó olyan sok új processzt indított el és hagyott futni X- w indow környezetben , hogy a tábla betelt, és a bennragadt processzek m iatt nem lehetett a rendszerbe hálózaton keresztül sem belépni. E m iatt az installációt követően a U NIX kerneleket m inden rendszeren le kellett cserélni.
Az egyes konfigurációk kialakításakor felm erült annak az igénye is, hogy am ennyiben a központi szerverben m eghibásodás lépne fel, úgy a m ásodlagos szerver könnyen át tudja venni az elsődleges szerver szerepét.
R4000
NIS.DNS lusr/people /usr/man i'usrípcuser /usr/mail
VGX/340
— E B
— D 3
— D
■
° lIBM PC { 25 darab)
R3000 (15 darab )
l.áb ra 3. A re n d sz e r k ü lö n b ö ző k o n fig u ráció i 3.1 'A' konfiguráció
A szerver a m unkaállom ások boot szervere. A laboratórium i szám ítógépek m int diskless m unkaállom ások szerepelnek, boot időben két területet m ount-olnak : egy csak olvasható "shared" területet, és egy "root" filerendszert. A z installáláskor m egkötés, hogy a kliens gépek operációs rendszer verziója m eg kell hogy egyezzen a host gép verziójával, egyébkent az installációs script-ek nem m űködnek. Ez véletlenül azzal az előnnyel já rt, hogy az újabb Irix verzió hálózati hibáit nem tapasztaltuk. A
"share" területen a kód azon részei, am elyek nem függnek a csom óponttól, egyetlen példányban kerültek tárolásra, így jelentős hely takarítható meg. A fenti két filerendszeren kívül a user területtel együtt m inden csom ópont három filerendszert m ount-olt. A m ásodlagos szerver IRIX 4 .0 .5 f verziójú operációs rendszerrel került
installálásra, így annak a lehetősége, hogy átvegye a központi szerver szerepét, az
A csom ópontok adm inisztrációja igen egyszerű. M inden konfigurációs m ódosítás a szerveren elvégezhető, m ajd egy reboot után a változtatások azonnal élnek. K önnyű a jelszavak változtatása, könnyű a log file-ok figyelése. A root filerendszerek kikapcsolás ellen védettek - a hallgatóknak hozzá kellett szokniuk, hogy ezek a rendszerek nem kapcsolhatók ki. A lokális diszkre csak átmeneti állom ányok kerültek, illetve a sw ap területet lehetett megnövelni. Ö sszességében a egész rendszer sérülékenysége kicsi volt.
H á trá n y o k :
B oot időben a hálózat igen túlterheltnek bizonyult, percekig tartott egy gép felállítása. A használat során az egyedi m unkaállom ásokkal összevetve ezek a gépek jelentősen lassabbnak bizonyultak, ami m ár a bejelentkezéskor érezhető volt. A
fordítás kínosan lassan m ent, az X -w indow ablakok a szelekció után sokára jelentek m eg, így sokszor több példányban is elindították őket. A szerveren gyakran lehetett Ethernet ütközési hibaüzeneteket kapni. A szerveren csúcsidőben az N FS kliensek szám a kb. 90-100 volt. A szerver két SCSI kontrollelje közül az egyiken a belső diszk, a m ásikon a két külső egység volt felfűzve egy CD-RO M -m ai együtt, így a diszk elérés is lassú volt. A z Indigók m ultim édia alkalm azásokkal is fel vannak szerelve, de ezek szám ára szükséges a m egfelelő átviteli sebesség a hálózaton. így előfordult, hogy az audio állom ányok lejátszásakor a rendszer "beragadt" egy audio állom ányba, az X -w indow elvesztette a bem eneti esem énysort, az X szerver teljesen leállt. A m ennyiben a leállást nem egy audio állom ány lejátszása okozta, az X szerver a hálózatról újraindítható m aradt, ellenkező esetben a rendszer a hálózat felé sem válaszolt. A hálózat esetleges kiesésekor a rendszerekbe nem lehetett a konzolról sem belépni a m ount-olt root filerendszer miatt.
3.2 'B' konfiguráció
A lassú fordítás sugallta azt a m egoldást, am elyet m ár korábban az átmeneti állom ányok tárolásánál is alkalm aztunk, nevezetesen azt hogy a lokális filerendszert a gyakran használt állom ányokkal töltsük fel. Ez rontotta az eredeti koncepciót - azaz az operációs rendszer részeinek egypéldányos tárolását - de a fordítási sebesség jelentősen javult. A z átkerült állom ányok : /bin ; /usr/bin ; /usr/sbin és azok
alkönyvtárai, valam int a C header állom ányok, könyvtárak a /usr/include és a /usr/lib és azok alkönyvtárai. A m ásodlagos szerveren installáltuk az IR IX 4 .0 .5 f operációs rendszert a kliens gépek szám ára is arra az esetre, ha a központi gép m eghibásodna.
E kkor ugyanis m ár előfordultak váratlan leállások, am elyek okaira nem jö ttü n k rá.
VGX/340
A rendszer észrevehető m értékű gyorsulása. A m ásodlagos szerveren létrehozott boot szerver állom ányokkal a m eghibásodás esetén történő átállás könnyen
m egtehető. A külön helyen tárolt konfigurációs tükörképben a sok adm inisztrációs m ódosítást nem sikerült követni, így ez a lehetőség csak egy utolsó m egoldási verzió maradt.
H átrányok :
A z adm inisztráció bonyolultabbá vált. A rendszerek leállásainak gyakorisága nem változott, a hálózat továbbra is túlterhelt maradt. Az X szerverek továbbra is akadoztak. A korábban problém am entes lekapcsolás m ost m ár gondokat okozott, m ivel a lokális filerendszerek m egsérültek. Ezek állandó figyelem m el követése sem hozott igazán m egoldást, m ivel a lokális diszkről eltűnt állom ányokat a
fordítóprogram az eredeti helyről olvasta be.
3.3 'C konfiguráció
A szerver gép egyik kom oly leállása után a teljes rendszert újjászervezetük úgy, hogy az egyes m unkaállom ások a lokális diszkről töltötték be az operációs rendszert.
A helyi lem ezeken a szoftverek legfontosabb részei telepítésre kerültek, a kevésbe gyakran, illetve a hatékonyság szem pontjából nem jelentős, vagy nagym éretű szoftverrendszerek pedig az N FS szerveren találhatók m eg. A központi gépről a PC-s állom ányokat tartalm azó filerendszer átkerült a m ásodlagos szerverre, így az egyetlen SCSI adapteren lévő két nagykapacitású lem ezegység m ost m ár két különböző csom ópontra került. Ez m egosztotta egyúttal a hálózati terhelést is.
VGX/340
Igen gyors rendszerek, a hálózat jelenlétét nem lehet észrevenni. A fordítás és m ás felhasználói program ok betöltése nem vesz igénybe jelentős időt. Az E thernet ütközések szám a jelentősen lecsökkent. Az X szerverek nem állnak le, a csom ópontok bárm ilyen hálózatkiesés esetén is kezelhetők m aradnak. A hálózati forgalom jelentősen csökkent, m ivel az állom ányok döntő többsége nem N FS filerendszerről
érhető el.
H átrányok
A rendszer adm inisztrációja m egnőtt. 15 különálló állom ást kell egyenként figyelem m el kísérni. A konfigurációs állom ányok elosztásában az rdist segédprogram ra tám aszkodva ez a feladat jelentősen leegyszerűsödik, de egy hálózatkim aradás m ár súlyos gondokat okozhat. A rendszereket gyakorlatilag nem lehet archiválni, hanem egyetlen kiszem elt állom ás backup állom ánya áll
rendelkezésre. Egy filerendszer sérülés teljes újrakonfigurálást kíván, ami nem okoz m ost sem annyi m unkát, m int egy teljes újrainstallálás.
Iro d alo m jeg y zék
Évi N em eth, Bob C o g g e sh a ll: System A d m in istra tio n o f a L ocal A re a N e tw o rk EUUG Tutorial 1992