Dr.Mader Béla, JATE Egyetemi Könyvtár
<J20E002@HUSZEG11.BITNET>
Rendszertelen gondolatok annak bizonygatására, hogy a könyvtár a történelem egyik legrégibb intézménye, s egyben akár akarta ezt, akár nem, a fejlődés egyik iniciálója
Sokezer évvel ezelőtt a m a Közel-Keletnek nevezett terület talán m ára m ár kövei sincsenek kis városában épül a könyvtár. M ert egyesek nem átallották bizonyos adatokat, törvényeket és gondolatokat a végén három szög alakúra kihegyezett náddarabkával még nyers agyagba karcolgatni, aztán m eg kiégetni. M ások pedig úgy gondolták, hogy nem á rt, ha ezek fizikailag is, tartalm uk m iatt is, megmaradnak.
A k ö nyvtár fu ra építm ény volt: négy teljesen töm ör fal, belül lócaszerű alkotm ányok, ezeken az agyagtáblák. A hozzáférés egy kis nyílás a tetőn, a felm ászáshoz létra szük
ségeltetik (egyes asszírológusok szerint ennek neve técépéipé volt, b ár m ások esküsznek, hogy tiszipiájpi, m erthogy ezeknél a nyelveknél a magánhangzók sose biztosak), s igencsak észrevehető, ha valaki az intézm ényt használni akarja, m ert létrát aztán csak kevesek kapnak.
Persze hozhatnék más példát is, mondjuk az alexandriai könyvtárét, nem sokkal Krisztus előtt. T ágas, hatalm as terem , a fal m elletti tartókon kapszulákban összegöngyölt pa
pirusztekercsek, a falfülkékben nagy em berek szobrai, s olvasni a tanulónak, tanárnak az oszlopos külső folyosón is lehet. M ert ott világosabb is van, meg a kor szokása szerint hangosan is lehet olvasni, hisz akkor biztos arra figyel az em ber, s nem másra.
M indkét m odell m áig él. Fizikai valóságában egyik sem, szellem ében azonban igen. Van bennük közös: m indkettő m egőrizni akar (olykor vitatható, olykor vitathatatlan értékrend alapján), m indkettő koncentrálni akar (többnyire hom lokegyenest különböző koncepciók alapján). S közös m indkettőben, hogy a bennük összegyűjtött és m egőrzött inform ációk alapul szolgálhatnak új ism eretek megszerzésén keresztül új felism eréseknek.
Tradíció és modernség, avagy ki kell-e zárniuk egymást?
M ielőtt valaki azzal vádolna, hogy két kiragadott példa alapján a 19. és a 20. század két jellem ző könyvtári filozófiájának gyökereit vélem igen prim itív módon fellelni, szeretném közölni, hogy célom csupán az arra történő utalás, hogy a mában létező könyvtári és inform ációs konzervativizm usnak ill. nyitottságnak (m ajd azt m ondtam liberalizm usnak) igen szép történeti háttere vagyon, s hogy jóideje küszködnek egym ással.
H a az em berben mindig m egbúvó kisördögöt szabadon engedném , akkor m ost nyíltan m egkérdezném , m iért hiszi valaki, hogy ez a harc éppen a fal nélküli könyvtár, az elektronikus könyvtár eljövendő időszakában dől majd el? S biztos, hogy a nyitottság
jav ára? H a m ég gonoszabb lennék, elm esélném , hogy lelki szem eim m el látom azt az elektronikus könyvtárat, am elyben jobb híján a term inálokat fogják raktározni, meg tíz p ercre kölcsönözni. S persze lesznek term inálok, amelyeken m ondjuk a 12 helyett csak 1 funkciógom b lesz, am inek m egnyomásával egyetlen, ám üres adatbázisba lehet bem enni. S hogy ne csak a könyvtárral gonoszkodjak, hanem a tisztelt tudós felhasználóval is, lesz olyan is, aki szám ára még az ott található inform áció is túl soknak fog tűnni.
A hum orizáló kitérő a rra talán jó , hogy eltűnődjünk: a kezdetektől napjainkig, illetve a jö v ő b e érően is a csörgéstől a hömpölygésig növekvő inform ációs folyam at irányítói, szervezői, igénylői, kiszolgálói valam int környezetük és lehetőségeik m ilyen tem érdek sokat változtak. H ogy e változások m ikor voltak evolucionális jellegűek, s volt-e, lesz-e revolúció a fogalom gyökeres változás értelm ében? A válaszadás itt alig kísérelhető m eg, hisz m ég a szóba jö h ető aspektusok felsorolása is m eghaladná erőnket. A fő kérdés persze szám om ra az, hogy a könyvtár változott-e, s hogyan, m ert akkor talán könnyebb a jö v ő könyvtárára nézve jósolgatni. P ersze a könyvtár is része, igaz pusztán egyik összetevője az inform ációs univerzum nak, hogy tudjam én más összetevőktől elvonatkoztatni?
A z em bernek csak kérdések ju tn ak eszébe, m éghozzá tiszteletlenek. Ü l a 75 éves öreg a porban, aztán rajzolgat. K öröket. Föltalálgat különféle összefüggéseket, A rchim edes törvénye meg ilyeneket. A rra jö n egy róm ai katona, akinek odaveti: noli tangere circulos m eos. A görög csak úgy latinul. H ogy csinálta m indezeket? Bizonyíthatóan nem fizette elő szám ára a szirakúzai egyetem i könyvtár a "Journal o f Vízbe M ártott T estek" cím ű, term észetesen a környéken közel s távol csak őt egyedül érdeklő folyóiratot, nem m ent be életében egy adatbázisba sem, s latin nyelvpótlékot se kapott. És m ost talán nem stílustörésként: som ething com pletely different. O lvasom valahol, hogy különösebb technikai akadálya m a m ár nincs annak, hogy valaki a farzsebében C D -R O M lem ezen akár a L ibrary o f Congress teljes több m illiós anyagát szövegestül m agával hordozza. Szép.
A ztán m it csinál vele? Töredékét se lenne képes elolvasni. Nem is kell neki. Sőt az inform ációsokaság m ég a m eglévő kevés döntésképességét is elveszi.
H ol van a határa s m eghatározható-e az elegendő, a szükséges, a m egkívánt, az e lv árt stb.
inform ációm ennyiség? És szűkítsünk is: az egy felhasználó szám ára elegendő, szükséges stb. Szakszerűtlen kérdésnek tűnik, s csak akkor nem az, ha arra gondolunk, hogy m indig az egyén az, aki az inform ációért jelentkezik. Az inform ációt gyűjtő, ő rző s feltáró intézm énynek (könyvtárnak) éppen az a tradicionális feladata, hogy az egyedi jelentkezőt a legjobban kielégítse. E feladat mai és m odem ellátásában jelentkeznek azok az ellentm ondások, am elyek feloldása a m odem könyvtárat talán gyökerestől m egváltoztatja.
A 21. század "modern" könyvtárának víziója s amit e vízió helyett megvalósítani reményiünk. Utak a modern könyvtár irányába, az út állomásai
Százötven évvel ezelőtt a tudós professzor még pontosan tudta, m elyik az a kötet, am elyet m agához kell kaparintson, hogy kollegája fo n á s nélkül m aradjon. M a sokszor az sem teljesen egyértelm ű, hogy a kívánt adat, inform áció eléréséhez az inform ációtöm eg m elyik szegm ensét kell megcélozni. T riviális megállapítás, az inform ációm ennyiség elképesztő m éreteket öltött. A hagyom ányos könyvtár legalább három ponton áll szinte m egbénulva e fejlem ény előtt. Az első a beszerzési költségek kérdése. A m ásodik (még a hagyom ányos
dokum entum típusok dom inanciája időszakában) a dokum entum ok elhelyezése. A harm adik a dokum entum m ennyiség adekvát feltárása. S ha a hagyom ányos k önyvtár súlyos kom prom isszum ok árán még ellavírozik is, a legsúlyosabb problém ával szem ben önm aga tehetetlen. Szolgáltatásait ugyanis saját állom ánya, saját katalógusai és saját szolgáltatási lehetőségei determ inálják. E determ ináció (a m ég azonos típusú könyvtárak kö zö tt is) nagy egyenlőtlenségeket regisztrál, a felhasználó és könyvtár közötti kapcsolatban pedig szám os kínos ellentm ondást hoz a felszínre. A felhasználó nem érti, hogy a könyvtár hatalm as állom ányában a szám ára legfontosabb inform ációkat m iért nem vagy m iért csak elvétve találhatja m eg, s a könyvtári gyűjtőm unka jogosultságát kérdőjelezi m eg (hatalm as pénzeken b eszerzett "szükségtelen" állom ányok); a könyvtár nem érti, hogy hagyom ányos és lelkes törekvéseit m iért nem koronázza a felhasználó sikerélménye.
H a m indehhez hozzávesszük azt, hogy a hagyom ányos könyvtár m űködési elképzelésébe a könyvtárba szem élyesen bejövő, inform ációt és irodalm at többnyire ott helyben fogyasztó felhasználó illett s illik bele, akkor nem csodálkozhatunk, hogy m ind az elégedetlen felhasználó, m ind az elégedetlen könyvtáros fantáziájában m ár m egjelent (az elégedetlenség fokával arányos túlzásoktól sem mentesen) a 21. század új könyvtárának képe.
A fantázia term észetesen m ár régóta m eglevő valóságelem ekre építkezhet. A hagyom ányos könyvtár is tudatában volt korlátainak, ezért sürgette olyan m unkák (bibliográfiák, abstractek stb.) készítését, am elyek számot adtak az állom ányában meg nem található anyagról is. Sőt. M egjelent a netw ork, a könyvtári hálózat koncepciója és gyakorlata, az egym ást állom ányukkal és szolgáltatásaikkal a felhasználó érdekében segítő könyvtárak szorosabb kapcsolódása, s a nagyon praktikus könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása is.
A szám ítógép elterjedésével m egjelent s egyre inkább terjed a nem hagyom ányos, tehát nem nyom tatott form ájú, hanem elektronikus inform áció, a szám ítógépes hálózatok létrejöttével pedig m egszűnni látszik az e típusú inform áció csak szent helyeken történő elérhetősége.
N em szűnt m eg viszont az inform ációkban való tájékozódás szükségessége, s az olyan helyek, szakem berek kívánatosak, ahol és akik e tájékozódást elősegítik.
A 2 1. század könyvtára, az elektronikus, a fal nélküli könyvtár túlzó elképzelői abból indulnak ki, hogy általában az inform áció, különösen pedig a szakirodalm i inform áció terén az elektronikus form ák dom inanciája lesz a jellem ző (szerintük szám os tudom ányos m unka m ai nyom tatott form ája m ár most is csak részben hivatali, részben hiúsági célokat szolgál).
A z elektronikus inform ációk hordozói nem feltétlenül a mai hatalm as könyvtárépületekben tárolandók, s m ivel nyom tatott anyag alig lesz, könyvtárba járásra sem lesz szükség.
M indenkinek, akinek erre szüksége van, saját term inálján m egjelenő teljes szövegek, a nyom tatottnál m inőségileg magasabb színvonalú ábrák, hangos, álló és m ozgó képanyag áll rendelkezésre saját m unkahelyén, lakásán. E zeknek pusztán rögzítését, visszakereshetőségét és elérhetőségét kell m egszervezni. A könyvtáros funkciója új elnevezéseiben is kifejeződik:
navigátor, inform ation officer, sőt travel agent.
A p ap ír nélküli könyvtár ezen elképzelése egyeseket egészen triviális hasonlatokra ösztönzött, m int pl. a papír nélküli W C , ám a dolgot nem lehet teljesen elkom olyta- lankodni, m ert rögtön jö tt a válasz: m iért, a bidét nem találták fel?
M iközben a túlzásokat nem kell túlértékelnünk, azt akár saját napi gyakorlatunkból is m egállapíthatjuk, hogy a könyvtári szolgáltatások iránti igények jelentősen és gyorsan
változnak. E változások egyike sem igényli azonban a m eglévő helyi gyűjtem ények fel
szám olását, a p ap ír elfelejtését. Igényli azonban a könyvtár szerepének, küldetésének, szolgáltatásainak újragondolását, s nem kevésbé igényli az új eszközök és m egoldások alkalm azását.
A számítógép és hálózat mint a ma könyvtárának barátai és nélkülözhetetlen eszközei.
A hálózat és könyvtár lényegi azonosságai, közös filozófiák és alapelvek
A szám ítógép és netw ork, am ely feldúlni látszik a hagyom ányos könyvtár életét (tény, hogy nem zetközi szakirodalm i nyom ai vannak annak, hogy főleg a középkorú könyvtárosok intellektuálisan s érzelm ileg is m ennyire szentségtörésnek tekintik a szerintük technika eluralkodásának vélt folyam atot), valójában egyre nélkülözhetetlenebb a könyvtárban.
M égpedig két, egym ástól nem elváló, de igencsak elütő szinten. Az alkalm azás egyik szintje lényegében technikai evolúciós szint. H a pusztán arra gondolunk, hogy ahogy a klasszikus adatrögzítő lúdtollat felváltotta az acéltoll, majd azt a m ár egyidejű m ásolat készítésére is alkalm as írógép, úgy ez utóbbi helyettesítésére a képernyő s a klaviatúra, a legprim itívebb program ok által is tudott alaprendezés szolgál m a, ez m ár jelentős változás. M íg azonban m inden előző ''adatbevitel" lényegében egyetlen további szem pont kiszolgálására való volt, az elektronikus adatbevitel az első karakter bevitelétől magában rejti az integráció m inőségileg m agasabb fokának használati lehetőségét. S itt a m ásik szinthez érünk. Nem szeretnék szakértők szám ára prim itív felsorolásokat adni, de talán a netw orköt és szám ítógépet nem kifejezetten könyvtári célra használók szám ára ezek a vonatkozások kevésbé evidensek. Az elektronikus hálózat kitágítja az elérhető inform ációforrások körét.
A nem hagyom ányos dokum entum okról nem csupán tájékoztat, hanem szám os esetben elsődleges hozzáférést is enged hozzájuk. Az inform ációról való tájékozódás világában azonban m ég nagyszerűbb változásokat hoz: nyom tatott form átum ban soha elő nem állítható visszakeresési stratégiák m egfogalm azását és végrehajtását eredm ényezheti. A hálózati al
kalm azások objektíve erősítik az inform ációk széleskörűvé tételét, m egvalósíthatják az inform ációk nyitottságát, term észetes közlekedési felületet adnak a felhasználó szám ára, am elyen legfeljebb az útdíj m egfizetéséről van szó, de az út használata nem függ en
gedélytől s biztonságos. A nyitott könyvtárban a felhasználó szolgálata és kiszolgálása közelíthet az optim álishoz, a könyvtár miközben a hálózatot alkalm azza, egyben nem csak használója, hanem nagy részben éltetője és értelm e is lesz.
Hálózat, számítógép és mai könyvtári praktikum
S zeretnék itt az egyetem i könyvtárak körében m aradni. H azai környezetünket az jellem zi, hogy a tudom ányos inform ációk világában az egyetem ek azok, am elyek szinte kivétel nélkül elviselhető szintű szám ítógépes hálózattal, többnyire j ó általános szoftver és hardver ellátottsággal rendelkeznek. Az egyetem ek könyvtárai e körülm ények közepette korán felism erték, hogy új, az egyetem egészét behálózó s ország, világ helybeli elérését, sőt interaktív kom m unikációt lehetővé tevő komm unikációs csatorna nyílt m eg, am elyen
elindulni a saját m ár m eglévő inform ációival is kötelesség, s ezzel együtt a kívülről elérhető inform ációkból is m inél többet kell hasznosítani az akadém iai közösség jav ára.
A z első lépések így általában a külső (könyvtári ill. kereskedelm i) adatbázisokhoz való könyvtári hozzáférést igyekeztek megalapozni, többnyire sikerrel. A következő fázis a saját állom ány m inél szélesebb körű hozzáférhetőségét, visszakereshetőségét m egalapozó saját dokum entum bázisok létrehozása és továbbépítése volt. M egjelentek a helyben használható, m ajd lokális hálózatokban többszörös hozzáférést engedő C D -RO M technikák. A szolgáltatásokról h írt adó elektronikus faliújságok egyre több könyvtári lehetőségről tudósítják nem csak az adott egyetem , hanem esetenként az ország s a tágabb világ tudós társadalm át.
K önyvtár és könyvtáros ezekkel az új tevékenységekkel és m ódszerekkel egy integrálódási folyam atban találta magát. Jobb lett volna azonban, ha integrálásiban találja. A könyvtár hálózati beilleszkedésének, s egyben a hálózat könyvtár általi kihasználtságának egyik nagy akadálya az az alapfokon in te g r á l rendszerek magasabb szintű szerveződéseinek hiánya. A felism ert érdekek előbb-utóbb létrehozzák a szükséges szervezéseket, kihangsúlyozzák az azonosságokat és különbségeket a ma még sokszor gazdátlan feladatok világában. K önyvtári m egközelítésből nem is gondolhatunk m ásra, m int arra, hogy inform ációink s az azokat hozzáférhetővé tevő technikáink egyre inkább szükségesek lesznek a hálózat szám ára. Az érem m ásik fele viszont m indenképpen az, hogy a könyvtári adatok és inform ációk szám ára m egfelelő hálózati kapacitások kellenek. Az üres út nem hajt hasznot, d e a dugókat is igyekezni kell elkerülni.
H ogy valam i tudom ányos is legyen dolgozatom ban, hadd idézzem egy, az ausztráliai egyetem i rektorok szám ára készült szakjelentés m egállapításainak ném elyikét az egyetem en belüli inform ációs technológiák integrálási fő feladatairól. Im igyen következnek:
— az oktatók és hallgatók számítógéphasználatának általános növelése;
-- az oktatók, hallgatók és az egyetem i adminisztráció inform ációcseréjének m egjelenése és növelése szám ítógépes hálózat által;
— az on-line bibliográfiai adatbázisok használatának szélesítése.
— korlátozott szám ban elektronikus full-text és im age adatbázisok létrehozása;
M iközben a jelen tés szerint érzékelhető az általános inform áció m enedzsm ent hiánya, am elynek segítenie kellene az oktatókat, könyvtárosokat, inform ációs és m édia szakem bereket.
S zám unkra azonban integrálási aspektusból talán az utolsó bekezdésben vannak a leg
fontosabbak: a versenynek és az együttm űködésnek kialakítása az olyan szervezeti cso
portok: könyvtárosok, számítóközpontos m unkatársak, oktatók között, am elyek között éppen a szám ítógépre és hálózatra alapozott tevékenység hoz közös fedél alá.
Integrált számítógépes rendszer és könyvtár
H a a nagyobb integráció kevésbé függ is a könyvtártól, a belső tevékenység integrációját legtöbb nagy könyvtár igyekszik m egteremteni. A szám ítógépes integrált könyvtári rendszerek a könyvtár struktúrájának netw ork jellegét tételezik fel, ill. ha nem ilyen,
alakítják hálózattá. A különféle fizikai helyeken s különféle aspektusokból szükséges adatok többszörözése, en n ek hibalehetőségei, költségei és értelm etlenségei helyett az integrált ren d szer különféle m odulokban előhívható bázisadatai jelennek meg.
M ind előállításuk, m ind használatuk új intézményi struktúrát, új típusú irányítást, em ellett a folyam atok és feladatok pontosítását, s könyvtárosok nagyobb felelősségét kívánja meg.
Szükségessé v álik az eddigi m unkafolyam atok sorrendjének, érdem i tartalm ának felülvizsgálata, egyes esetekben pedig gyökeres szem léletváltás elérése is. A z újtípusú m űködéshez a könyvtáros saját tájékozódási lehetőségeit is ki kell szélesíteni. Jól szolgálhatja ez t a hálózat m ár konvencionálisnak szám ító lehetősége az e-m ailezés. A könyvtáros annál inkább m egbarátkozik újtípusú feladataival, m inél inkább b arátja s szem élyes segítője a technika. Személyes elektronikus kapcsolattartás, szakmai listservekre feliratkozás az önképzés szolgálatába is állhat.
A könyvtári elektronikus környezet szám ára azonban célszerű m ár m ost m agasszintű graduális és posztgraduális rendszeres képzést biztosítani. A könyvtári szakm a felsőfokú képzési m űhelyei részben m ár képesek, ill. a közeljövőben képesek lesznek egyre jobb szakem berek p ályára állítására. Olyan könyvtárosok szükségeltetnek ugyanis, akik képesek a naprakész, szakértői inform ációk m egadására a rendszerek felépítéséről, a különféle könyvtári on-line katalógusokról, azt is tudják, hogyan kell e-m ailezni, az elektronikus újságokat, faliújságokat, gophereket használni. A kik képesek a felhasználókat (akik között m ég hosszú ideig a kelleténél kevesebb lesz a m egszállott netw orker) rádöbbenteni arra, hogy m it vesztenek, ha azt sem tudják, hogy az M LA bibliográfiát C D -R O M verzióban is használni lehet, hogy a M elvyl nevű többm illió rekordos könyvtárkatalógusban esetenként m ég annotált leírások is találhatók, hogy az elektronikus enciklopédia "lapozgatásakor"
K ennedy elnök csak nekik mozgóképen is beszél színesben, s utoljára, de nem utolsó sorban, m eg tudtak lenni eddig anélkül, hogy a Szegedi Egyetem i K önyvtár szuper on-line katalógusába bepillantottak volna.